Népszabadság, 1989. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

6 PLAKÁT ízléstelen, sőt feleimet keltő plakátok tűntek fel tegnapelőtt reggel Szombat­hely belvárosában. A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar De­mokrata Fórum és a Sza­bad Demokraták Szövetsé­ge aláírásával megjelent, kézzel írott falragaszok tüntetésre szólítják fel a polgárokat, a munkásőr­ség feloszlatását követelve. A demonstráció színhelyé­ül a Berzsenyi teret vá­lasztották, ahol az MSZMP és a megyei tanács székhá­za is van. A felhívás mellett meg­jelent — aláírás nélkül — egy másik is, amelynek egyes betűit akasztófává és keresztté alakították át. Ezek után felmerül a kér­dés: ki kinek a létét ve­szélyezteti, és ki akadályoz­za a békés átalakulást, minthogy ez is olvasható a plakátokon. Emlékeztetőül: a három­oldalú középszintű politikai tárgyalásokon ugyanis meg­állapodás született a mun­kásőrségről is. Eszerint an­nak létszámát csökkentik, fegyveres gyakorlatait meg­szüntetik, és teljes fegy­verzetét a Honvédelmi Mi­nisztérium felügyelete alá helyezik. A továbbiakban külön szakértői bizottság foglalkozik a munkásőrség átalakításával. Ez a plakát tehát nem igazán szerencsés. Sport­nyelven szólva: öngól! Győre Zoltán Új exporttámogató pályázat Szövetkezeti vezetőiknek és k­isválllalnkozák®a­k ismertették szerdán a Kereskedelmi Mii­­nisztériu­m, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság képviselői az új vá­l­­la­lkozásélénkí­tő, export- és műszaki fejlesztésekhez kap­csolódó pályázati rendszer részleteit. Elmondották, az új pályázati rendszerben minden olyan vállalkozás rész­t vehet, amely vállalkozási nyereség­adót fizet, az egyszemélyes kft.-ktől kezdve egészen a­ ma­gánv­állalatokig. A pályázatokat exportcélú fejlesztések, műszaki, és vál­lalkozásélénkítő fejlesztések ösztönzésére, illetve támogatá­sára lehet benyújtani. A leg­főbb feltétel, hogy az egyes vállalkozások a konvertibilis elszámolású piacon jövedel­mezően é­rté­kesíthető árukat állítsanak elő. Újdonság, hogy az exportálók és a­ beszállító cégek vagy magánvállalkozóik közösen is benyújthatnak pá­lyázatokat. A pályázati rendszer­ben rö­­v­ideb­b távú, kifejezetten ex­­portvál­kozás támogatására, illetve hossz­a­bb távú műszaki fejlesztésre egyaránt pénzhez juthatnak a vállalkozóik. Fel­tétel, hogy a beruházás ráfor­dításai a termékeik (szolgálta­tások) értékesítéséből szárma­zó öté­vi nettó devizahozam­ból megtérüljenek. A pályázati rendszer­ben az OMFB közvetlenül mintegy 200 millió forint kölcsönt nyújt majd a különböző fejleszté­sekhez, de ez az összeg a­ ke­reskedelmi bankok bevonásá­val körülbelül 600—650 millió forintra is nőhet. (MTI) JÖVŐRE MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS LESZ Kevesebb búzát és kukoricát vetnek Jövőre ismét megrendezik a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítást és Vásárt — erről tájékoztatták a tegnapi sajtófórum részvevőit a MÉM-ben. Nem „pántlikás” kiállításra gondolnak, hanem olyan találkozóra, ahol egy­másra találhatnak külföldi és magyar üzemek, kisvállalko­zók — mondta Papócsi László miniszterhelyettes. Megjegyez­te, hogy jelenleg meglehető­sen agrárellenes hangulat ural­kodik az országban, de bízik benne, hogy a mezőgazdaság eredményeinek bemutatása, a gondok őszinte feltárása, a jö­vő útjának keresése találkozik a vásárlátogatók szimpátiájá­val. A kiállítás jellegében el­tér majd az eddigiektől. Ez ré­szint anyagi kényszerből, ré­szint a változtatás szükséges­ségének felismeréséből fakad. A vásáron a vállalkozás jelleg dominál majd, s ez részben pó­tolja a szűkös pénzügyi forrá­sokat. A sajtófórumon szó volt az őszi mezőgazdasági munkák­ról, amelyek a minisztérium szakértői szerint „rendben folynak”. Azt azonban, hogy a jövedelmezőség körül koránt sincs minden, rendben, jól ér­zékelteti a következő néhány adat. Az idén a búza 5240 ki­logrammos, a kukorica 6500 kilogrammos — kimagaslóan jó — hektáronkénti átlagter­mést adott. Az előbbi vetéste­rületét mégis 40 ezer, az utób­biét 60 ezer hektárral csök­kentik a gazdaságok. S. B. Döntés és információ a többpártrendszerben A többpártrendszeri döntés­­hozatali munka és az informá­ció kapcsolatáról tartott elő­adást Olof Ruin, a stockholmi egyetem politikatudományok tanszékének professzora szer­dán az Országos Műszaki In­formációs Központban. A svéd professzor egyebek között el­mondta, hogy többpártrend­szerben a kormány mellett a parlament is kialakítja saját információs hálózatát. Ennek gerincét főként azok a szakér­tői bizottságok alkotják, ame­lyek egy-egy probléma meg­vizsgálására alakulnak a par­lamenti pártok képviselőiből. Ezenkívül mind a kormány, mind pedig a parlamentben képviselt pártok igénybe ve­szik a decentralizált informá­ciós szervezetek — mint ami­lyen Magyarországon az OMIKK — szolgáltatásait, hogy független forrásból származó adathoz jussanak egy-egy vi­tatott kérdéssel kapcsolatban, s hogy így segítsék elő a döntés­­hozatalt. (MTI) Együnk „külföldiül” Együnk grúzul! Vagy japá­nul, kínaiul, szlovákul... Nem kell hozzá hosszú útra kelni; az országban — de elsősorban a fővárosban — sorra nyílnak a különböző nemzeti ízeket fel­tálaló éttermek. A HungarHotels működteti például a nemrég átadott Mar­­co Polo olasz vendéglőt, s most országos hálózatot kíván ki­építeni az osztrák Wiener Wald céggel közösen. A könnyű éte­leket szervírozó WW elsősor­ban az utazók szolgálatára specializálódott. Többnyire az autópályák mellé települt, de találkozhatunk éttermeivel a belvárosokban is. Magyaror­szágon is szeretnének megje­lenni — a HungarHotels je­lenleg a hazai termelési hátte­ret keresi az osztrák—magyar közös vállalkozáshoz. Hasonlóképp a gyorsétkez­tetést szolgáló üzlethálózatát kívánja bővíteni a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó-ipari Vállalat. Egy amerikai céggel tárgyal, hogy a főváros for­galmas pontjain levő üzleteit ennek megfelelően átalakítsa. Előrehaladott tárgyalások foly­nak egy dél-ázsiai étterem lét­rehozásáról is, hiszen a jól me­nő Szecsuári étterem tanúsítot­ta, hogy van rá kereslet. A Taverna Vendéglátó Vál­lalat francia, kínai, olasz, né­met, osztrák, kubai, szlovák és szerb vendéglői mellé most egy indiai nyitását tervezi. De aki konyhai világjárásra indul a fővárosban, megkóstolhatja a grúz, a cseh, a japán szaká­csok remekeit is. — Pontos cí­mekkel a Tourinform szolgál. A. A. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. szeptember 28., csütörtök Az uránbánya bezár, a dolgozók végkielégítést kapnak Egymilliárdos mentőcsomag a hárommilliárdos dotáció elkerülésére Az Ipari Minisztérium ta­­nácste­rmténeik tárlóiba® csip­kefüggönyök, skoz­metiku­mok és műanyag termékek repre­zentálják a magyar­­ipart: u­ránk­omcenik­­át úrnőt nem ál­lítottak ki. Pedig erről a­­ter­mékről és a Mecseki Ércbá­nyák Vállalat töb­b min­t hét­ezer dolgozójának sorsáról volt szó a­ szerdai sajtóérte­­kezle­ten.. Horváth Ferenc ipari miniszter és Halmos Csaba, az Állami B­ér- és Munkaügyi Hivatal elnöke azér­t hívták össze­­a­ -sajtó képviselőit, hogy ismertessék a bányabezárás­sal­­kapcsola­tos intézkedéseket, a­ múlt heti kormányhatároza­­tot. A miniszteri tájékoztatóból kiderült,­­hogy az uránbánya már vagy kilenc éve vesztesé­ges. A­­támogatás az elmúlt két évben­ háromm­illiárd fo­rint körül volt,­­a­z idén­ — a­­tevékenység visszafogásával — már ez alá akarnak kerülni. A­­helyzetet jellemzi­, hogy amíg az uránércből származó évi árbevétel 1­­milliárd forint, addig csupán­ a bérköltség ta­valy meghaladta­ az 1,2 milli­­árdot. A­­ termelést be kell te­hát állítani, ám azt csak fo­kozatosan ,mindenekelőtt a környezet védelmét figyelem­be véve kell véghezvinni. Ezért először a kutatás, a fel­tárás szűnik meg, majd egy részt „elem­űvelnek”, s 1990 vé­ge után kezdődhet a tulajdon­képpeni bányaibezárás. A tájékoztatón­ talán a leg­több szó az ércbányászok el­helyezéséről esett. A csökken­tés nem csak a Mecseki Szén­bánya Vállalat dolgozóit érin­ti, de a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalatnak az uránbá­­nyász­kodásiba­i­ foglalkoztatott szakembereit is. Mint Halmos Csaba elmondotta: a kormány a gondok megoldására egymil­­liár­d forintot szán. Ebből 500 milliót új­­munkahelyeik léte­sítésére fordítanak, s a pénz másik fele jut­­az egyéni­­gon­dok megoldására. Ennek egyik fontos eszköze egy regionális átképző központ létre­hozása, a munkaerő-szolgálati rendszer megerősítése. Az eddigi támogatásokon kívül (átképzési támogatás, közhasznú foglalkozta­tás, újrakezdők vállalkozói köl­csöne stb.) más eszközöket is al­kalmazni fognak. Ilyen a végki­elégítés. Ennek összegét egyedi­leg állapítják meg, maximum az átlagbér tizennyolcszorosa lehet. Könnyítik a korengedményes nyugdíjazást, az uránbányászok igénybe vehetik a szénbányászok­nál érvényes nyugdíjkedvezmé­nyeket. A támogatás kiterjed a lakáshitelek törlesztésére, s átte­lepülési támogatást is adnak. Mindezek a kedvezmények az ak­namélyítő vállalat dolgozóit is megilletik. A tájékoztatón elhangzott, hogy a­­korm­ányz­at­­nem­­kíván közvetlen irányítással, kor­mány­biztost felküldve beavat­kozni a probléma megoldásá­­ba. Az ügyeket­­helyibe®, a meg­alakulandó regiionáls- egyez­tető fór­u­m rendezi majd. A vállalkozás példaértékű: a MÉV most 7100 dolgozót fog­lalkoztat, de leépítés lesz a mecseki szénbányáknál i­s. Ráadásul, mi­vel a magas fi­zetésű emberek családtagjai közül edd­iig soka® nem dol­gozta­k, az új­­helyzetbe® kö­zülük is jó néhány keres majd munkahelyet. A térségben to­vábbi megoldandó gond a pá­lyakezdők elhelyezése. Nincs összefüggés a paksi erőmű fűtőelem-szállításai és a magyar urán­ között, hiszen a szovjetekre ,ráju­k dőlnek az uránkész­letek” —­ mondta még el Horváth Ferenc. Az operáció elkerülhetetlen é­s nem lehet vele késlekedni — derült ki a tájékoztatón. A késlekedés eddig­ is­­rengeteg kárt okozott. A közvélemény pedig most meglepődve érte­sülhet, hogy a titokzatos ma­­­gyar után már majd’ tíz éve ráfizetést termel. Miklós Gábor A nyirádi bánya megszűnése után felfrissül a Hévízi-tó Sajtótájékoztató Tapolcán Átalakul a vidék felszíni víz­rendszere a nyirádi bauxitbá­nya bezárása után. Az eddig a bányából kiemelt óriási meny­­nyiségű vízből táplálkozó for­rások, patakok elapadnak, vi­szont öt-hat éven belül újjá­élednek a régi, éppen a bá­nyászkodás hatására eltűnt vízfolyások. Erről tájékoztatta többek között az érintetteket és a sajtó képviselőit szerdán Tapolcán Szabó Mátyás, a Kö­zép-dunántúli Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Igazga­tóság vezetője. A továbbiakban kiderült az is, hogy a bánya bezárásának, e sok szempont­ból szükséges intézkedésnek, nem a bauxitbánya az egyetlen károsultja. Számos olyan gaz­daság is megsínyli, amely már berendezkedett a bányászko­dás következtében keletkezett új vízfolyások hasznosítására — például azzal, hogy halasta­vakat alakított ki. Egyértelmű azonban, hogy e kár kisebb a bánya bezárásából származó haszonnál, hiszen a bányászat folytatása olyan egyedülálló nemzeti értékek létét veszé­lyeztette volna, mint amilyen a Hévízi-tó. A Minisztertanács bányabe­zárásra vonatkozó határozatát a lehető legfegyelmezettebben igyekeznek végrehajtani. Arra törekednek, hogy amennyire csak lehet, elkerüljék az újabb károkat. Mindenképpen gon­doskodnak arról, hogy a bá­nyából kiemelt karsztvízre épült ivóvízrendszer zavartala­nul működjön tovább, hiszen nem kevesebb, mint 350 ezer ember ellátásáról van szó. Ga­rantálják azt is, hogy a bezárt bányából semminemű szeny­­nyezés nem jut az ivóvízrend­szerbe. Ezért a már kitakarí­tott bányajáratokat rendszere­sen kimossák, s új kutakból nyert vízzel még éveken át új­ra és újra kiöblítik. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy a bánya bezárásá­nak előkészületei megfelelő ütemben haladnak. A kormány döntésének megfelelően a jö­vő év közepén befejezik a ter­melést és a következő év vé­gére a bányászati vízkiemelést is Nyirádon. Ezt követően olyan gyors regenerálódási fo­lyamatra számítanak, amely­nek kedvező hatása már né­hány éven belül érezhető lesz a Hévízi-tónál. Nemcsak víz­hozamának növekedését várják ettől, hanem azt is biztosra ve­szik, hogy visszanyeri és meg­őrzi biológiai értékeit. (MTI) Békés szándékú demonstráció? A Munkásőrség szóvivőjének reagálása a testület elleni támadásokra A Munkásőrség működése kezdettől fogva állami jogsza­­bályoko®, törvényeken nyug­szik — mondta Borzák Lajos, a Munkásőrség szóvivője. E kijelentésével reagált azokra a véleményeikre, amelyeket az SZDSZ és a Fidesz nevében hangoztatott Szász István, az SZDSZ-s tanács tagja és Lévay Levente, az SZDSZ kispesti szervezetének ügyvivője a Munkásőrség ellen tervezett tüntetésük kapcsán, a Magyar Távirati Irodának adott nyi­latkozatukban. Borzák Lajos véleménye sze­rint elfogadhatatlan kijelen­téseket­­is tettek, amelyek vagy tájékozatlanságból, vagy szán­dékosságból eredő valótlansá­gok, ferdítések. Állításuk sze­rint például „a Munkásőrség nem része a törvényes felügye­lettel rendelkező fegyveres erőknek” — idézte a szóvivő a megjelent nyilatkozatot. Ez­zel szemben az az igazság — mondta Borzák Lajos —, hogy a Munkásőrséget az Elnöki Ta­nács 1957. évi XIII. számú tör­vényerejű rendelete hívta életre, s ezt emelte törvény­erőre az Országgyűlés 1957. május 9-én. A­ testület jelen­legi tevékenységét a honvéde­lemről szóló 1976. évi I. tör­vény, valamint az előző jog­szabályok felhatalmazása alapján kiadott 49/1978-as szá­mú kormányrendelet szabá­lyozza — tájékoztatott a szó­vivő. Éppen ezért szerinte az SZDSZ és a Fidesz ezzel ösz­­szefüggő állítása alaptalan. Az a nézet sem fogadható el Borzák Lajos szerint, hogy a Munkásőrség „az uralkodó párt magánhadserege”. Mint elmondta: a szervezet már közismerten a Minisztertanács irányításával működik. A munkásőrök között nemcsak az MSZMP, hanem az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, a Füg­getlen Magyar Demokrata Párt, a Független Kisgazda­­párt és más szervezetek tag­jai, továbbá pártonkívüliek is szolgálnak. A mu­nkásőrök egyetlen szervezettől és állam­polgártól sem vitatják el azt a jogukat, hogy véleményt for­máljanak a testületről — han­goztatta a szóvivő, ugyanak­kor kijelentette: a­­testülethez érkező információk szerint megütközést kelt az állampol­gárokban, hogy a demonstrá­ció előkészítői az utóbbi na­pokban több helyen gyalázko­dó, uszító hangnemben szerve­zik fellépésüket. Gyöngyösön például az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szerve­zetei által aláírt röplapokon azzal becsmérlik a Munkásőr­séget, hogy „pufajkás gyilko­sokból, ávós pribékekből ver­buválódtak, akik vállalták ha­zájuk elárulását...”, és hozzá­juk „csatlakoztak elbutított munkások, megtévesztett fia­talok és karrierista funkcioná­riusok”. A szóvivő ezzel kap­csolatban kijelentette: meg­alakulásakor is és ma­ is nagy­üzemi fizikai munkások alkot­ták a többséget. Arányuk ma 66 százalék, az állomány 18 százaléka pedig értelmiségi. Hasonló hangnemű fellépést tapasztaltak Sopronban is, ahol a tüntetés egyik szerve­zőjétől elhangzott: „Most nem elszámolunk, hanem leszámo­lunk ezekkel.” Más városokból is érkeztek jelzések arról, hogy a munkásőröket fenye­getik és sértegetik. Mindezek ellentmondani látszanak a tüntetést meghirdető szerveze­tek deklarációiban hangozta­tott békés szándékoknak — fejezte be nyilatkozatát Bor­zák Lajos. (MTI) Végső búcsú Szaffai Saroltától Hozzátartozói, barátai, tisz­telői szerdán, a Kalocsai te­metőben vettek végső búcsút Raffai Sarolta József Attila­­díjas írótól, az Országgyűlés egyikori alelnökétől, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalma­zott főigazgatójától. A hosszan tartó, súlyos be­tegség után, életének ötven­­keilencedi­k évébe® elhunyt al­kotótárstól a Magyar Írók Szö­vetsége és a „Hetek” íróc­so­­portja nevébe® Bella István­­költő búcsúzott. A szűkeb­b hazájába® is közimeg­becsülés­­ne­k örvendő Raffai Saroltától Kalocsa­ és környéke nevében Bamdlai Sándor nyugdíjas tanár köszönt el. Az egyházi szertartást Kovács Géza ér­seki helynök végezte. (MTI) RÉGI MEDERBEN Falugyűlés Dunakilitin (Megyei tudósítónktól.) Tegnapelőtt falugyűlésre hívta össze a tanács Dunakili­­ti népét. Azt ígérték a meghí­vóban, hogy Szántó Miklós, az Oviber vezérigazgatója és Var­ga Miklós államtitkár válaszol a lakosság kérdéseire. A la­kosság eljött. Szántó Miklós és Varga Miklós nem. A falugyűlést ennek ellenére megtartották. A bősi vízierő­mű, a dunakiliti víztározó és duzzasztómű hatásairól más szakemberek beszéltek. A saj­tó kioktatására ezúttal a köz­ség tanácselnöke vállalkozott. Figyelmeztette az újságírókat, hogy ne vezessék félre a köz­véleményt. Úgy látszik azonban, hogy a helyi közvélemény notóriusan „félre van vezetve”. Ugyanis sehogy sem akarták elfogadni az ezerszer elismételt, unalma­san és bonyolultan tálalt se­matikus válaszokat. Ahogy múltak az órák, úgy fokozódott az emberek tehetetlen keserű­sége. Néhányan fájdalmas val­lomásban jajdultak fel a Du­náért. Az öreg Duna hallga­tott. Bánatosan folyt, egyelőre még a­ régi medrében ... H. F. Sajtószolgálati hírek Az Országos Sajtószolgálat jelenti: A Magyar Tudományos Akadé­mia biológiai tudományok osztá­lya antropológiai bizottsága nyilat­kozatban közli, hogy szeptember 27-i ülésén megvitatta a barguzini Petőfi-kutatással kapcsolatos kér­déseket. Megállapították, hogy az eddig rendelkezésre álló adatokból nem lehet megbízható tudományos értékű következtetést levonni. A nyilatkozatban tiltakoznak dr. Ki­­szely István kijelentései ellen, amelyek a Magyar Televízió 2-es csatornáján hangzottak el szep­tember 24-én, és tudományosan minősített szakemberek hitelét, be­csületét, személyiségét sértik. Az Országos Petőfi Sándor Tár­saság elnöksége a barguzini kuta­tásokkal kapcsolatos indulatos vi­tákat méltatlannak tartja a költő emlékéhez. Fontosnak tartják, hogy a további tudományos vizsgálatok anyagi fedezetét a magyar állam vállalja fel. A Vesebetegek Országos Egye­sülete kéri, hogy a magyar társa­dalom segítőkész tagjai adjanak támogatást a Magyar Vesebetegek Alapítvány javára. A támogatás ügyében kereshető Ádám Edit a 15-T2-012 telefonszámon. A Független Jogász Fórum Vá­lasztmánya közli, hogy szeptem­ber 29-én tanácskozást rendez. A téma a nemzeti vagyon szétdara­­bolása elleni védekezés lesz. A fó­rumra meghívták dr. Martonyi János kormánybiztost, aki a kor­mány részére kidolgozott javaslat­ról ad tájékoztatást. A Magyar Úttörő Szövetség Or­szágos Tanácsa alapítványt nyitott társadalmi, gazdálkodó szerveze­tek, valamint egyének számára. Az alapítvánnyal a gyermekek tábo­rozását kívánják segíteni. A Szombathelyi Színházalapító Társaság célja, hogy színházi élet létrehozásával járuljon hozzá Vas megye felemelkedéséhez. E cél ér­dekében társadalmi összefogást igényelnek. A nagy átverés­ i haszon megint a szom­szédba vándorol. A Magyar Nemzeti Banknak az utazási csekk diktatórikus bevezetésé­vel sikerült úgy megcsonkíta­nia a turistaellátmány össze­gét, hogy abból külföldi, fő­ként osztrák bankok profitál­nak. A magyar bank mégis jól jár, igen-igen jól. Leplezi, hogy nincs elég valuta a pénztárban, meghitelezteti magát külföldi bankokkal, és megtakarítja a készpénz beszerzésének, őrzé­sének, tárolásának, szállításá­nak költségeit. A turista viszont pórul jár. Utazik zsebében a csekkel, s azt hiszi, annyi pénze van, amennyit azon feltüntettek. Ausztriában azután kiderül: szó sincs róla! A kis cím­letű csekk például 10—15 százalékkal kevesebbet ér a névértékénél, holott annyi fo­rintot fizetett érte, amennyi — az MNB árfolyama szerint — a teljes valutaösszegért jár. Az utas így arra a következtetés­re juthat, hogy az MNB nem­csak megcsonkította valutake­retét, hanem a hivatalos árfo­lyamnál drágábban juttatta a schillinghez. Az utazási csekk bevezetésé­nek tapasztalatai megdöbben­tőek. A döbbenetet nem any­­nyira a tények, mint inkább azok elhallgatása okozza. Hi­szen az MNB szeptember 15-i sajtótájékoztatóján mindenkit megnyugtattak: az utast nem éri kár a csekk használatával, ellenkezőleg. Még ha más va­lutanemben veszi is fel kül­földön a pénzt, mint amire a csekk szól, legfeljebb konver­ziós költséget fizet, ami alacso­nyabb a készpénz átváltásakor szokásos költségnél. Ugyanezt hirdetik azok a szórólapok is, amelyeken az OTP-fiókokban tájékoztatják az utasokat a csekk használatáról. Lehetséges, hogy amikor ez elhangzott és kinyomtattatott, akkor az MNB illetékesei nem tudták azt, amit ma tudnak? Mert ma nem tagadják, hogy az 50 márkás csekk beváltása­kor az osztrák bankok 56 schillinget számítanak fel, ami sokszorosa a szokásos konverziós költségnek. Vajon miért kellett a közvé­leményt félrevezetni? Miért kellett a tényeket a sajtótájé­koztatón eltussolni? Úgy lát­szik, a Magyar Nemzeti Bank jobban tud vigyázni a pénzére, mint a jó hírére. Faragó József—Gál Zsuzsa

Next