Népszabadság, 1989. október (47. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
1989. október 2., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT Az MSZMP elutasítja a belügyekbe való beavatkozást Szokai Imre a nemzetközi pártkapcsolatokról (Folytatás az 1. oldalról.) a hasonló nézetűek hamarabb megtalálják a közös nyelvet. De én semmiképpen nem vetíteném előre egy ilyen „tengely” létrejöttét. Másfelől: noha sok hasonlóság van a szovjet, a magyar és a lengyel gondolkodásmód között, azért nincs „reformszövetség” sem. — Általában hogyan alakulnak az MSZMP és a többi hatalmon lévő kommunista párt kapcsolatai az utóbbi hónapokban? — kérdeztük Szokai Imrétől. — Jelenleg vannak bizonyos nehézségek. A kelet-európai kommunista és munkáspártok egymástól eltérő politikai pályára léptek, s e pályák sok szempontból gyökeresen különböznek egymástól. Elsősorban a szándékolt politikai rendszerek tekintetében. Fölmerülhet az a kérdés, ki mit, pontosabban vagy ezt, vagy azt tartja szocializmusnak. Ennek természetes velejárója, hogy pártjaink együttműködésének korábbi elvei már nem, az új elvek még nem meghatározóak. Szerintünk az Európában általánosan elfogadott demokratikus elveknek kell meghonosodniuk a keleteurópai pártok viszonyában is. Logikus, hogy ilyen elvi különbségek közepette az együttműködés formái se hatékonyak — itt is modern eszközöket kell találni. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a kelet-európai pártoknál a nyíltság foka is eltérő, akkor látni kell, hogy a kapcsolatokban további nehézségekre kell felkészülni. Az MSZMP világosan képviseli nemzeti érdekeinket, és ezek alapján kíván kialakítani egy új, felelős együttműködést a többi párttal.A bírálatok, amelyekkel ma az MSZMP-t illetik, nem tántoríthatnak el bennünket attól a felismeréstől, hogy csak a reformok melletti határozott kiállásunk szolgálhatja a szocializmus ügyét. Egy egységesülő, demokratikus Európában csak a demokratikus államoknak lehet helyük. Ez persze nem jelenti a többiek kizárását, ellenkezőleg: segíteni kell őket a felzárkózásban. E mostani tanácskozás is tanulságosan mutatta: Európában a szociáldemokrácia az a baloldali erő, amely képes volt demokratikus eszméket a gyakorlatba átültetni a nemzetközi, pártközi kapcsolatokban is. Füzes Oszkár Itt európaiak tanácskoztak SIKERES VOLTA „HÁROMPÁRTI'' TALÁLKOZÓ — Jó után halad az európai politikai erők párbeszéde a kontinens legfontosabb kérdéseiben — állapították meg a kibővített „hárompárti” szakértői találkozó végeztével. Budapesten szombaton nemzetközi sajtóértekezleten összegezték a sok szempontból újszerű konferencia eredményeit, kiemelve: a hat országot, tizenkilenc pártot képviselő szakértők hasznos munkát végeztek az atomfegyverrel nem rendelkező európai államok összefogásáért. A megfigyelő hallhatta: itt senki se úgy beszélt, minthapusztán a NATO vagy a Varsói Szerződés tagja, illetve ezektől elhatárolódó semlegeslett volna. Itt európaiak tanácskoztak — állapította meg Kalevi Sorsai a sajtóértekezlet bevezetőjében. A helsinki parlament elnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt képviseletében az MSZMP-vel és az Olasz Szocialista Párttal közös kezdeményezés „szülőatyja” elégedetten köszönt el: az atomfegyverrel nem rendelkező országok pártjainak együttműködése bevált, kibővült. — Nemcsak az, atomfegyverekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket tekintettük át, hanem az európai együttműködés ideológiai, politikai és katonai határokon, átívelő szellemét erősítettük. Sorsa kiemelte: a részvevőik körének bővülése, az osztrák, a nyugatnémet és (a Szolidaritás, illetve a LEMP képviseleteiben megjelent) lengyel szál kértők, csakúgy, mint hat magyar ellenzéki párt részvétele nemcsak jelképes, hanem nagyon is valóságos kifejezője az új európaiságnak. A finn politikus történelminek és egész Európa javát szolgálónak mondottal a magyarországi változásokat. Paulo Vittorelli, a Szocialista Internacionálé leszerelési bizottságának elnöke az Olasz Szocialista Párt képviseletében kifejtette: " Ilyen találkozón csak demokratikus berendezkedésű államok tudnak igazán jó érzéssel és eredményesen részt venni. Így lehet értelmes és őszinte véleménycserét folytatni a katonai doktrínák megváltoztatásáról, a hagyományos és a nukleáris fegyvereik korlátozásáról, a földrész politikai, gazdasági és szociális kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről. — A stabilitás és a demokrácia elválaszthatatlan — jegyeztemeg, a magyar változásokra is utalva. A valódi glasznoszty — mint mondotta — olyan légkört teremthet, amely elősegítheti a legnehezebb kérdések megoldását is. A bizalom nemcsak a katonai fenyegetést szüntetheti meg, hanem kialakíthatja a szükséges kooperációs alapot is. Sok erő, jóakarat kell hozzá, s cselekvő meggyőződés: Európa egysége elérhető. Tabajdi Csaba, aki e konferencián búcsúzott el a részvevőktől (más munkakörbe kerül az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetői tisztéből) elmondta: " A részvevők számának bővülése, politikai sokszínűségének fokozása hasznos volt. Kiemelte: 1948 óta először vettek részt hazánk képviseletében ellenzéki pártok is nemzetközi rendezvényen. Mind az MSZMP, mind az ellenzéki pártok kifejtették: nem lehet lényegi különbség a magyar pártok között a nemzeti érdek képviseletében. — Próbatétel volt ez a tanácskozás a hét magyar párt első egyenrangú nemzetközi szereplésével. Képesek leszünk-e,megőrizve sajátos pártpolitikai arculatunkat, a nemzeti érdeknek alárendelni a pártvillongásokat? Én azt hiszem, a próba sikeres volt — mondta Tabajdi Csaba, aki utalt arra a józan reálpolitikai felfogásra, amely a külföldiek véleményét jellemezte a magyarországi fejlemények megítélésekor. Sajátos színfoltja volt a sajtóértekezletnek, hogy míg a LEMP szóba hozta a lengyel semlegesség esélyének kérdését, a Szolidaritás képviselője emlékeztetett: a Mazowieckikormány határozottan vállalta Lengyelország összes nemzetközi kötelezettségét, így a szövetségi hovatartozás sem kérdéses Varsó számára. Dragon Pál, a Független Kisgazdapárt szakértője a többi között támogatta azt a javaslatot, hogy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó centrum létesüljön hazánkban. Karsten Voigt, a nyugatnémet szociáldemokrata párt képviselője bejelentette: az Észak-atlanti Tanács e héten sorra kerülő közgyűlésére hétpontos terv készül a lengyel és a magyar reformok támogatására. Ez elsősorban a Nyugat politikai, intézményi és integrációs eszközeit kívánja e célból mozgósítani. Paolo Vittorelli a Népszabadság kérdésére válaszolva elmondta: " Ha a veszély a fegyverzetek kiegyensúlyozatlanságából ered, akkor az atomfegyver hogyan ellensúlyozná valamely fél fölényét a hagyományos fegyverek terén? Az atomháború lehetetlenség. Tehát az aránytalanságokat másként kell megszüntetni. Vittorelli, aki szintén kezdettől fogva részt vesz a kezdeményezésben, méltatta az MSZMP szerepét az összefogásban, kiemelve, hogy a magyar kormánypárt bevonta a tanácskozásba az ellenzéket is. A részvevők szerint egyértelműen sikeres találkozó a jövőben tovább bővülhet: létrejöhet az összes, atomfegyverrel nem rendelkező ország európai pártjainak értekezlete, akár egy „pártközi Helsinki” is. F. O. NÉMETH MIKLÓS A WELT AM SONNTAGBAN Alegység helyett a konzervatívok váljanak ki a pártból Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Welt am Sonntag című nyugatnémet hetilapnak nyilatkozva kijelentette: az MSZMP jövő pénteken kezdődő kongresszusától a párt teljes megújulását, a reformerők és a reformgondolat egyértelmű győzelmét várja. A kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e az MSZMP kettészakadását konzervatív és reformerőkre, Németh Miklós kijelentette: ezt nem tudom kizárni. A jó megoldás az lenne, hogy a pártkongresszuson elfogadott reformplatform alapján mindenki maga döntené el, hogy továbbra is a párt tagja kíván-e maradni, vagy, mivel nem fogadja el a gyökeresen megújult politikai platformot, kiválik a pártból. Ily módon a konzervatív, megújulásra képtelen erők leválnának a pártról. — Elfogadhatatlannak tartok minden olyan kompromisszumot — tette hozzá az MSZMP elnökségének tagja —, amely a pártegységre vagy a közelgő választásokra hivatkozva megpróbálja összebékíteni az összebékíthetetlent: a konzervatív pártállami gondolkodást az európai értelemben vett baloldali szocialista pártmozgalom meghatározó jegyeivel. Egy ilyen egység nem stabilizálható. Németh Miklós a leghatározottabb igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy komolyan gondolja-e a szabad választásokat. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni a magyar reformfáradozásokba, ő maga arról is meg van győződve, hogy a társadalmi béke sokkal nagyobb veszélyben lenne, ha ez az átalakulási folyamat nem kezdődött volna el, vagy szerencsétlen körülmények folytán megakadna. — Magyarország törekvései során mindenekelőtt Mihail Gorbacsovtól kap egyértelmű támogatást. Nem tagadható mindamellett, hogy a szovjet vezetésben vannak olyan erők is, amelyeknél bizonyos aggodalom tapasztalható a magyarországi reformfolyamatokkal kapcsolatban amiatt, hogy a viszonyok esetleg anarchikussá válhatnak. Németh Miklós hozzáfűzte: ebben az aggodalomban mi is osztozunk. A Varsói Szerződésre vonatkozóan a kormányfő nyomatékosította : határozottan törekszünk arra, hogy működési rendje megújuljon, s jogi garanciák biztosítsák, hogy a szocialista országok semmilyen módon nem avatkoznak bele egymás belső ügyeibe. Németh Miklós elismerte — hangzik a Welt am Sonntag ismertetése —, hogy nemcsak a magyar— osztrák határ megnyitása miatt támadtak jelentékeny egyenetlenségek a varsói szerződésbeli partnerekkel. — Mindenekelőtt nem hiszem, hogy pusztán a határ megnyitása miatt konfliktusba kerültünk volna több VSZ-beli partnerrel. Az utóbbi évek eseményei egyértelműen bebizonyították — és ez az önök közvéleménye előtt is, azt hiszem, teljesen nyilvánvaló —, hogy a térség országait nem lehet többé egy egységes, monolit tömbként kezelni. Sok mindent másként látunk, másként ítélünk meg, és nem szokatlan dolog a polémia. A lap szerint a Minisztertanács elnöke első ízben tisztázta, hogy Magyarország, a határ megnyitásáról döntve, senkitől sem kért ehhez engedélyt. Szuverén állam lévén szuverén döntést hoztunk, amelyről a szövetséges országokat tájékoztattuk, de nem kértük hozzá az engedélyüket. A döntést humanitárius megfontolások indokolták. Németh Miklós tudatta, hogy a magyar határ továbbra is nyitva marad. — Ha az NDK állampolgárai szabad elhatározásukból úgy döntenek, hogy nem kívánnak hazatérni, nem tehetjük meg, hogy erőszakkal kényszerítsük őket a hazatérésre. Ezen az elven a jövőben sem kívánunk semmit sem változtatni. Ugyanakkor reményemet fejezem ki, hogy a két német állam előbb vagy utóbb megegyezésre jut ebben a kérdésben. Befejezésül kiemelte Magyarországnak azt az óhaját, hogy tovább akar közeledni Nyugat-Európához. Kijelentette: — Intézményes kapcsolatok kialakítására törekszünk különböző európai szervezetekkel. Gondolok itt például Európai Parlamentre, az Európa Tanácsra és nem utolsósorban az Európai Közösségre. Ha e kapcsolatépítési törekvést a nyugat-európai államok kormányai, köztük az Önök kormánya, támogatják, azzal a magyar politikai és gazdasági reformtörekvéseket és reformerőket, Magyarország Európába való teljesebb integrálódását segítik elő. A kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartaná-e Magyarország európai közösségbeli tagságát, Németh Miklós megállapította: " Politikai és gazdasági célkitűzéseink egyik központi eleme, hogy minél szorosabban közeledjünk Európához. Ennek több lépcsője van, és különböző formák képzelhetők el. (MTI) Szelet vetntt vihar nélkül? Szelet még senki sem vetett anélkül, hogy nyomában ne támadt volna bőséges áradata a viharnak. Aki fenyeget, számoljon azzal, hogy a magát veszélyben érző támadni fog. Már akkor, amikor valójában még nem éltek a kilátásba helyezett erőszakkal. Aki félelmet akar kelteni az országban, az nem a demokratikus átalakulás pártján áll, hanem annak a türelmetlen, a vita érveit nem tűrő kizárólagosságra törekvő áramlatnak a részese, amely századunkban többször kísérelte meg kiszakítani hazánkat az európai fejlődésből. Közömbös, hogy baloldali, jobboldali vagy áldemokratikus frazeológiába öltözködik, mert az eredmény ugyanaz: erkölcsi, szellemi és anyagi nyomorúság, pótolhatatlan veszteségek, értelmetlen áldozatok. Értelmetlenek, mert áldozataink az utóbbi 75 évben milliókban mérhetők, s a tanulság nem maradhat malaszt. Az egyszer már elkövetett botlást, tévedést megismételni bűn. Nekünk, mindannyiunknak kell most okosan élni azzal a tudással, amely részünkké lett az 1919-es forradalmak után, 1945-ben a fasizmus bukását követően és 1956 tanulságaként. Az ellenfelet agyagba döngölni, eltakarítani — akármennyire is enyhítve utólag a kijelentés értelmét — csakis egyfajta politikai magatartás sajátja. Olyané, amely eszközeiben különbözik minden demokráciától, nevezzék szocialistának vagy polgárinak, nem akar mást, mint ellenséget teremteni, leszámolni, az ellenfelet megsemmisíteni. Ez a politikai kultúra fenyeget és megsértődik, ártatlan áldozatként tűnik fel, ha őt fenyegetik. Uszítás, pogromhangulat keltése régi hagyománya a válságos időszakoknak. De még soha, sehol nem vitte előbbre egyetlen nemzet sorsát sem. Spanyol Izabella elkergethette a mórokat és zsidókat az Ibériai-félszigetről, de a kereszténység védelmében fellépő Torquemada inkvizíciójának következménye Spanyolország tartós visszaesése és az európai fejlődéstől való lemaradása lett. A hitleri nemzetiszocializmus kiirthatta a német kommunistákat, szociáldemokratákat és a haladó katolikus papokat, Németország sorsa — ha nem is elsősorban emiatt — mégis a második világháború apokaliptikus őrületébe torkollott. Sztálin gulagjaiban túlszárnyalhatta Dante képzeletét a pokolról, s az önnön osztályos társaira kezet emelő diktátor végzetes falakat emelt a szocialista mozgalmak jövője elé. Kambodzsában a gyűlölet genocídiummá terebélyesedett, hogy Pol Pot megszabaduljon mindenkitől, aki akár potenciálisan is, de veszélyezteti hagymázos uralmát. Nincs kivétel. A gyűlölet gyűlöletet fakaszt. Nyomában ezrek és tízezrek pusztulnak el. A romokon a győztes is vesztessé válik. Magyarországnak sohasem látott és megélt esélye van, hogy vér és könny nélkül önmaga teremtse újjá társadalmát. A demokrácia mellé áll mindenki, aki úgy érzi, köze van ahhoz, ami ebben az országban történik és történni fog. Demokráciát azonban nem lehet erőszakkal teremteni. A gyűlölet és pusztítás televényéből nem sarjadhat demokrácia, mert a képletes harc helyébe tényleges megsemmisítés, agyagba döngölés lép. Az indulatok összecsapása kioltja a társadalom többségének elkötelezettségét az egyik vagy másik oldalon. Szekták harcává silányulhat bármely törekvés, viselje magán a demokrácia szépen csengő szólamait is, ha kisajátításra és kizárólagosságra tör. Csak az egymás iránti tisztelet és türelem jegyében születő demokrácia szolgálhatja a hazát. Fiatal vagy öreg, istenhívő vagy ateista, ha a nemzet nevében porondra lép, tudja, aki szelet vet, vihart arat. A vihar kárát pedig ártatlanok szenvedik. Schiffer Péter Nem lehet súlyos konfliktus hazánk és szövetségesei között Horn Gyula az ENSZ-közgyűlés tapasztalatairól Szombaton hazaérkezett New Yorkból Horn Gyula külügyminiszter, aki a magyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ- közgyűlés 44. ülésszakán. A külügyminiszter a repülőtéren válaszolt az újságírók kérdéseire. A Magyar Távirati Iroda munkatársa érdeklődött, milyen fogadtatásra talált az a javaslat, hogy a kisebbségek védelmét új, korszerű nemzetközi szabályokkal garantálják? — A részvevők kedvezően fogadták e kezdeményezésünket, egyetértettek abban, hogy több, a nemzetiközi helyzetre kiható problémakörrel — amelyek ugyan korábban szerepeltek már nemzetközi szervezetek napirendjén — újra foglalkozni kell, mégpedig a jelenlegi körülményekből kiindulva. Ilyen a nemzeti kisebbségek ügye is. Mindmáig az a legnagyobb gond, hogy olyan államok, amelyek elfogadták az ENSZ alapokmányát, aláírták különböző egyezményeit, áraikor ezek betartását számon kérték rajtuk, azt belügyeikbe való beavatkozásnak minősítették. Ismeretes, hogy jelenleg is van több olyan tagállam, amely durván megsérti az alapokmányt, illetve a nemzetközi egyezményeket. Ezen mielőbb változtatni kell, elérve, hogy ezek a kormányok valóban felelősséget viseljenek a nemzetek közösségével szemben is. Ehhez viszont új kodifikációs eljárásokra van szükség a szervezeten belül. A kérdésre, hogy a Varsói Szerződés külügyminisztereinek New York-i megbeszélésén milyen vélemények fogalmazódtak meg a szövetségen belüli politikai együttműködés korszerűsítéséről, Horn Gyula így válaszolt: " Napjainkban még mindig gyakran előfordul, hogy a különböző VSZ-tanácskozásoikon megkövesedett, a mai realitásoktól elszakadt nézetek hangzanak el. Még mindig nem az érdemi kérdésekkel foglalkozunk. New Yorkban megállapodtunk, hogy a külügyminiszteri bizottság esedékes varsói ülésén operatív formában megvitatjuk a VSZ-szel összefüggő kérdéseket. Befolyásolja a leendő változtatásokat, hogy az egyes tagállamok belpolitikája sokszínűvé vált, s ma már másképpen vetődik fel az egymás közötti viszony kérdése, mint néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt. Egyáltalán nem szentségtörés, ha felszínre kerülnek a problémák, ütköznek a felfogások, netán ellentétek tapasztalhatók. Ezeket nem szabad a szőnyeg, alá söpörni, és főként nem szabad azt megengedni, hogy ezek az ütközések károsan befolyásolják a szövetség együttműködéséit. Véleményem szerint minden kérdésbről lehet és kell is vitatkozni, de maximálisan tisztetekben kell tartani az egyes államok önállóságát. Nem szabad valamilyen elvont elvre, hivatkozva azt sulykolni, hogy a VSZ-tagállamok közötti viszonyban minden rendben van. Ez nem igaz. Súrlódások vannak és lesznek a jövőben is. Hangsúlyozom azonban, hogy a magyar kormány soha egyetlen országot nem marasztalt el, nem támadta, nem minősítette az egyes szocialista országokban kialakult helyzetet, az ott zajló politikai folyamatokat. Az persze előfordul, hogy az újságíróik kritikával illetik az egyes államokat, ez azonban együtt jár a nyilvánossággal. Viszont ugyanezt elvárjuk partnereinktől is, ők se avatkozzanak bele belügyeinkbe. A hazánkban zajló változásokat csak mi minősíthetjük. A miniket érintő bíráló kijelentéseket azonban nem hagyhatjuk válasz nélkül. Nem csupán, azért, mert nemzeti önérzetünk ezt diktálja, hanem mert elvi álláspontunknak is ez felel meg. Manapság gyakran hallok olyan véleményeket, hogy súlyos feszültségek keletkeztek a szövetséges országok és Magyarország között. Ez így nem igaz. A bolgár, a csehszlovák és az NDK-beli kollégámmal folytatott megbeszélések során hangsúlyoztuk: amennyiben vannakkonkrét gondok, azokat közösen meg kell vitatni, és keresni a megoldást. Ha időnként egy-egy probléma kapcsán ki is éleződik a viszony, ez összességében nem jelenti azt, hogy súlyos konfliktus lenne egyes szocialista országok és hazánk között. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartoim kiemelni, hogy helyre kell állítanunk a nyugati országokkal azokat a gazdasági és kulturális kapcsolatokat, amelyek sajnos 1948—1949-ben megszakadtak vagy elsorvadtak. Súlyos hiba volt akkor az országot egyoldalú orientációra kényszeríteni. Ugyanakkor nem eshetünk abba a hibába, mint akkor. Vagyis — miközben megpróbálunk a teljesítményorientált országokhoz felzárkózni — minden területen korszerűsítenünk, erősítenünnk kell a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal meglévő kapcsolatainkat is — mondotta Horn Gyula. (MTI) 3