Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
2 Bush: Olyan gyakran fogunk találkozni Gorbacsovval, amilyen gyakran szükséges (Folytatás az 1. oldalról.) hatalom csak a decemberi „köztes” csúcs beiktatásával lát lehetőséget arra, hogy kidolgozzák a stratégiai felezőegyezményt a jövő kora nyárra tervezett „menetrend szerinti” csúcsig. Mi az, ami nem játszott szerepet a csúcs előkészítésében ? Sevardnadze válaszai szerint a szocialista országokban kialakult helyzet nem oka, de lehet témája a megbeszéléseknek. Ugyanígy kizárta az okok közül azt a Nyugaton terjesztett variánst, hogy Washington úgymond segíteni akar a szovjet peresztrojka megvalósításában. A szovjet külügyminiszter kérte az újságírókat, ne használják ezt a megfogalmazást, mert „a peresztrojkát nekünk magunknak kell megvalósítani”. Más kérdés, tette hozzá, hogy Moszkvának előnyös az egyenrangú, kölcsönösen elfogadható alapú gazdasági kapcsolat, akár az USA- val, akár más országokkal. A külügyminiszter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a hadihajócsúcsot. — A fő — tette hozzá —, hogy mind Gorbacsov, mind Bush kívánságát fejezte ki a találkozásra. Végül arról tájékoztatott, hogy a találkozó jellege és színhelye folytán a sajtó csak korlátozott jelenléti lehetőséget kap. — Olyan gyakran fogunk találkozni Gorbacsov elnökkel, amilyen gyakran csak szükséges — jelentette ki Bush amerikai elnök a Fehér Házban tartott keddi rendkívüli sajtóértekezletén. Bush hangsúlyozta, hogy a rendkívüli csúcsnak nincs kötött napirendje, és ez a közbenső csúcspárbeszéd nem befolyásoljaa jövőtavaszutór anyár előre kitűzött washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozót. A decemberi munkatalálkozónak nem egyezmények előkészítése a célja, hanem az első kézből való kölcsönös tájékozódás, és ha jövőre a kitűzött csúcson kívüli időben jönne létre valamilyen fontos fegyverkorlátozási megállapodás, annak csúcsszintű aláírása nem kizárt. Az elnök ehhez kapcsolódva jelentette ki, hogy olyan gyakran fog találkozni a szovjet vezetővel, amilyen gyakran csak szükséges. Bush az újságírók meglepetésére elmondta, hogy e munkatalálkozó ötletét júliusi európai (így magyar- és lengyelországi) útjáról visszatérve ő vetette fel Gorbacsovnak, aki azt egyetértéssel fogadta, és a wyomjingi külügyminiszteri tárgyalások nyomán gyakorlatilagmár egy hónapja megvolt a megegyezés a rendkívüli csúcs megtartásáról. Minthogy júliusaugusztusiban még fehér házi szóvivők úgy nyilatkoztak, hogy az elnök nem látja értelmét egy elsietett csúcsnak. Bush az erről feltett kérdésekre elmondta, hogy azok ugyan nem az ő nyilatkozatai voltak, de európai útja nyomán annyiban valóban változott az ő álláspontja is, hogy közvetlenül érzékelte Amerika szövetségeseinek a kelet—nyugati kapcsolatfejlesztéssel összefüggő elvárásait, és a kelet-európai változások — azóta még inkább elmélyült — dinamizmusát. E dinamikus változások indokolják, hogy az amerikai elnök első kézből tájékozódjon a szovjet álláspontról. Noha a The Washington Post keddi száma kiszivárogtatta a munkacsúcs lehetőségét, a hónapok óta folyó előkészületeket a Fehér Háznak abejelentés napjáig sikerült titokbantartania. Busht meg is kérdezték, hogy miért volt e szokatlan titkolózás. Az elnök azt felelte, hogy ezzel az amerikai szándék komolyságát, tisztességes voltát kívánták jelezni (egykiszivárogtatás lehetett volna a nyomásgyakorlás egy formája is). Hangsúlyozta, hogy őszinte, nyílt beszédet szeretne a tárgyalásokon, és ennek egyik feltétele a bizalom, aminek kialakításában az efféle diszkréciónak nagy szerepe van.. Az elnök hangsúlyozta, hogy a munkacsúcs színhelyéül azért választottak hadihajókat, hogy minél szűkebb legyen a részvevők köre és az időrabló protokoll, s így több idő jusson az érdemi megbeszélésekre. Minthogy Gorbacsov előzőleg Róma vendége lesz, azidőpontot és a földközi-tengeri térséget úgy választották meg, hogy az illeszkedjék a szovjet vezető olaszországi programjához. Bush természetesen a munkacsúcs utántájékoztatni fogja Amerika szövetségeseit, de nem körutazás formájában. A rendkívüli szovjet k amerdőszerű világpolitikai kérdésekről, a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a Szovjetunióban, illetőleg az Egyesült Államokban zajló belső folyamatokról folytatott kedden eszmecserét Moszkvában Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KiB titkára és Zbigniew Brzezinski, aki egykor Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt. Brzezinski még a hét végén érkezett Moszkvába, és részt vett egy szovjet—amerikai tanácskozáson, amelynek fő témája a közös Európai otthon építése volt. Az amerikkai legfelső szintű párbeszéd a témákat illetően teljesen nyitott (a hivatalos bejelentés nemzetközi kérdéseket és a szovjet—amerikai viszonyt említi), de tekintettel a következő, jövő évi találkozóra, amelynek napirendjén a fegyverzetkorlátozás lesz előtérben, Bush hangsúlyozta, hogy most nem ez ígérkezik a fő kérdéskörnek, és — amint egy kérdezőnek válaszolta — nem számít „reykjavíki típusú” meglepő ajánlatra Gorbacsov részéről. Bush szerint várható, hogy a munkacsúcson sok szó esik majd a kelet-európai fejleményekről, de itt figyelembe kell venni, hogy közvetlenül sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem diktálhatja a reformok ütemét. Ami a Szovjetunió belső helyzetét illeti, az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a peresztrojka sikerét kívánja, de nincs szó arról, hogy ehhez a Szovjetunió Amerikától kérne valamiféle gazdasági segítséget. (Az együttműködés irányáról neki is jobb képe lesz a csúcs után). Kai politikus egyébként hétfőn a Minsak melletti Katinyban — Jack Matlock amerikai nagykövet társaságában — ,részt vett azon a halottak napi megemlékezésen, amelyen a szovjet és a lengyel közvélemény képviselői rótták le tiszteletüket a sztálini terror áldozatai előtt. A katinyi tömegsírban az ártatlanul kivégzett szovjet emberek mellett csaknem tízezernyi — a második világháborúban fogságba esett, s legyilkolt — lengyel tiszt és katona nyugszik. (MTI) Jakovlev és Brzezinski eszmecseréje Moszkvában Az SPD felfüggesztette kapcsolatait a CSKP-val ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Éles hangú tiltakozó nyilatkozatban foglalt állást az SPD elnöksége a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. A Prágában történtek, békés demonstrációk erőszakos elfojtása, továbbá olyan demokraták letartóztatása, mint Václav Havel, azt mutatja: a csehszlovák vezetés nem csupán a reformokkal helyezkedik szembe, hanem könyörtelenül bevezeti az állami hatalom eszközeit azokkal a polgárokkal szemben, akik Csehszlovákiában is szabadságon nyugvó szocializmust és demokráciát követelnek. Tiltakozásuk alátámasztására a nyugatnémet szociáldemokraták úgy döntöttek: mindaddig szüneteltetik a pártközi megbeszéléseket a CSKP-val, amíg lehetővé nem válik a zavartalan, hivatalos párbeszéd az ellenzékkel. Az SPD, mint ismeretes, több kelet-európai kommunista párttal folytat párbeszédet konkrét kérdésekről. Fenti állásfoglalásukkal egyidejűleg a nyugatnémet szociáldemokraták felhívást tettek közzé Lengyelország aktív megsegítésére. Az SPD nyilatkozata energikusan sürgeti, hogyteremtsenek egy, a Marshall-i segélyhez hasonló átfogó, nemzetközi támogatási programot Lengyelország részére. .Ennek keretében gyors, hosszú lejáratú állami,illetve magánhiteleket kellene nyújtani, közös vállalatok és tanácsadási programok révén erősíteni kell a gazdasági együttműködést. Az SPD vezetésének egy harmadik állásfoglalása arra szólít fel, a jelenlegi ,sorsfordító helyzetben átfogó németközi párbeszédre van szükség. Aszociáldemokraták az NDK új vezetésétől a pluralizmus és a szabad választások felé való nyitást, abonni kormánytól pedig azt követelik: tőle telhetően támogassa az NDK-beli gazdaságireformokat, annak esélyeit, hogy az ott élők számára értelme legyen országukban maradni. Győri Sándor MÁR „TAPÉTÁZNAK" BERLINBEN IS Krenz-premier Moszkvában ( BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az NDK és a Szovjetunió közötti kapcsolatok minőségileg új szakaszának elindítását várják Berlinben Egon Krenz tegnap kezdődött moszkvai munkalátogatásától. Maga Krenz is azt hangsúlyozta elutazása előtt, hogy lejárt az üres jelszavak és deklarációk ideje, helyükbe az emberek közötti valódi barátságnak kell lépnie. Krenznek Moszkvában nemcsak tárgyalópartnerét, Gorbacsovot és az NDK közvéleményét kell meggyőznie, hogy az NSZEP komolyan gondolja a meghirdetett fordulatot, hanem a szovjet embereket is, akik közül sokan Berlint eddig a peresztrojka ellenségének tekintették. Hamindenkinek magának kell is megválasztania a tapétát, arenoválás közösen jobban megy — fogalmazott most a Junge Welt moszkvai tudósítója, félreérthetetlen utalással Kurt Hagernek, az NSZEP PB tagjának arra a korábbi, közfelháborodást kiváltó, a peresztrojkától elhatárolódó nyilatkozatára, miszerint nemkell mindenkinek hirtelen újratapétáznia lakását, ha valaki a házban felújításba kezd. Most már Berlinben is „a ház felújításáról” beszélnek, s feltűnő, hogy éppen Hager volt az, aki a fordulat elkerülhetetlenségét megérezve, elsőként kezdett „tapétázni”, néhány nappal Honecker felmentése előtt Moszkvába sietett, ahol nyilvánosan is a változások szükségességéről szónokolt. Az NSZEP-főtitkár moszkvai útja többszörös premier: új funkcióiban ez az első külföldi látogatása, főtitkárként először tárgyal Gorbacsoval, s először tart nemzetközi sajtóértekezletet. Krenz célja hangsúlyozottan a tapasztalatszerzés, de mint berlini megfigyelők rámutatnak, ha jól szerepel, azzal otthon is népszerűbbé válhat. A tapasztalatcsere mellett persze kemény gazdasági konzultációk is várhatók, hiszen újabban zavarok keletkeztek az együttműködésben, bizonyos termékek szállításában kölcsönös fennakadások jelentkeznek. A lengyel napilapok értesülése szerint Krenz moszkvai tárgyalásait követően Varsóba is ellátogat. L. P. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. november 1., szerda Szovjet—kínai határtárgyalások Kedden Pekingben befejeződött a szovjet—kínai határtárgyalások negyedik fordulója. A szovjet kormányküldöttséget Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes, a kínait pedig Tien Ceng-pej külügyminiszter-helyettes vezette. Komoly légkörben, némi haladást elérve megvitatták azoknak a határszakaszoknak a problémáit, amelyekkel kapcsolatban még nem jutottak megállapodásra. Elfogadták a szovjet-kínai határon tavaly és idén végzett közös légi felvételek eredményeit. Kölcsönösen rámutattak, hogy az ez év májusában megtartott szovjet—kínai csúcstalálkozó nagy jelentőségű mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a határtárgyalások szempontjából. Ígéretet tettek rá, hogy a csúcstalálkozón, elért megállapodásokhoz tartják magukat, és a kölcsönösen elfogadott elvek szellemében folytatják tárgyalásaikat a határkérdés megoldásáról. (Pekingi tudósítónktól.) Tabajdi Csaba párizsi megbeszélései Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, a Minisztertanács nemzetiségi és etnikai kisebbségi titkárságának vezetője október 27. és november 1. között küldöttség élén Párizsban tárgyalt a Magyarországon 1990 közepére tervezett európai kisebbségek nemzetközi konferenciájának előkészületeiről. Juan Portella, az UNESCO főigazgató-helyettese a megbeszéléseken kifejezésre juttatta, hogy a nemzetközi szervezet érdeklődik a magyar kezdeményezés iránt, és kész együttműködni azzal. A párizsi magyar nagykövetségen Tabajdi Csaba találkozott a Franciaországban élő vezető magyar személyiségekkel, köztük Fejtő Ferenccel, Méray Tiborral — aki első ízben fogadott el a nagykövetségre szóló meghívást —, Faragó Bélával, Philippovich Tamással és másokkal. Eszmecserét folytattak a magyarországi társadalmi-gazdasági válság leküzdésének esélyeiről, a Nyugaton élő magyarság részvételéről ebben a folyamatban. (MTI) Halálos ítéletek a ferganai pogrom ügyében Golyó általi halálra ítélte kedden az üzbég legfelső bíróság az Üzbegisztánban élő meszheti törökök két meglincselőjét. A bíróság e nyilvános perben tizenkét pogromlovag ügyében hozott ítéletet; atöbbi vádlottat nagy időtartamú szabadságvesztéssel sújtotta. Júniusban Üzbegisztánban, a fergánai völgyben meszheti törökök sokaságát mészárolták le nemzetiségi indulatoktól elvakult üzbégek. A fergánai vérengzésekkel kapcsolatban 85 további büntetőper van, folyamatban. Az esetek nagy részében, a vád szándékos emberölés. (MTI) Emelik az energia árát Lengyelországban Lengyelországban november 1-jétől jelentős mértékben emelik az energiaárakat: a villamos energia 150, a földgáz 100, a hőenergia pedig 50 százalékkal kerül majd többe — jelentette be a lengyel pénzügyminisztérium. Egy kilowattóra villanyáramért az eddigi 8,50 zloty helyett 21,30 zlotyt kell fizetni, egy köbméter földgáz ára pedig a jelenlegi 11,50 zlotyról 23 zlotyra emelkedik. (PAP) „Az NDK-beli változások nem kozmetikai jellegűek'' Csalódással vették tudomásul a több mint kilenc és fél millió tagot számláló szakszervezeti mozgalomban, hogy a szövetség (FDGB) választmányának hétfői ülésén közel három héttel elhalasztották a döntést Harry Tisch elnök bizalmi indítványáról, s így a mozgalom megújításáról is. Mint azt tudósítónk lapzártakor jelentette, a választmány, később megváltoztatva döntését, már csütörtökön ismét ülést tart. Ezen benyújtva lemondását. Az NSZEP Politikai Bizottsága keddi ülésén időszerű politikai és gazdasági, illetve káderkérdésekről tárgyalt. Akcióprogramot fogadtak el, amelyet a központi bizottság jövő heti ülése elé terjesztenek. Ebben a párt vezető szerepéről van szó a megváltozott helyzetben, továbbá az új szervezetekhez fűződő viszonyról, az átfogó gazdasági reform szükségességéről, a jogállamiság kiépítéséről, a pártdemokrácia fejlesztéséről, az információpolitika átalakításáról. A testület az új utazási törvénytervezetet is megvitatta. A szakszervezeteik lapjában, a Tribünéban kedden többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy egyértelmű döntést vártak. Úgy vélik, Harry Tisch indítványa bátorságra vall, ám a döntés elhalasztása azt jelzi, a választmány taktikázik: arra vár, hogy a jövő héten összeülő NSZEP KB végzi el helyettük a „piszkos munkát”. Mások magával a bizalmi indítványnyal sem értenek egyet. Szerintük Tiseknek, aki az elnökséggel együtt elveszítette a dolgozók bizalmát, minden huzavona nélkül le kellett volna mondania. Félő, mutatnak rá megfigyelők, hogy az időhúzó szakszervezeti vezetőket maga a gyorsuló idő dobja a történelem szemétdombjára, a társadalom ugyanis megelégelte a látszatdöntéseket, a kozmetikázást, s személyi konzekvenciákkal is járó mélyreható változásokat akar. Az NDK nemzetközi politikai és gazdasági kutatóintézete az NSZEP KB-hoz intézett és most nyilvánosságra hozott nyílt levelében aggodalmának ad hangot, hogy a pártnak nincs világos elképzelése a belpolitikai párbeszédről. Emiatt a tagság sem tud egységesen fellépni a mostani kritikus helyzetben, s így a szocializmus jövőjéről kezdett vita egyre inkább a párton kívül zajlik. Ha a társadalmi fejlődés alapkérdéseinek tisztázása további halasztást szenved, csak fokozódni fog a bizonytalanság a párttagság és általában a lakosság körében, s a hibás vagy ellenzéki nézetek nyernek teret. Az intézet a többi között tudóstanácskozás összehívását javasolja a KB-nak, Egon Krenz részvételével. Úgy vélik, sürgősen tisztázni kell, hogy a szocializmus mely alapjai érinthetetlenek. Hangsúlyozzák: elsősorban a politikai rendszer megújítását, a társadalmi élet demokratizálását, a szocialista jogállam kiépítését, a gazdasági és tervezési mechanizmus átalakítását, a termelési és tulajdonviszonyok rugalmasabbá tételét, a korszerű tájékoztatáspolitikakialakítását kell a napirendre tűzni a „társadalmi alapstruktúrák megújítása” során. Arra számítanak, hogy a KB jövő heti ülésén egyértelműen felrajzolják a kívánatos változások kontúrjait. "Felszólaltak a berlini Humboldt Egyetem filozófiai tanszékének vezető tudósai is: egy korszerű szocializmuskoncepciót leíró tanulmányt készítettek és bocsátottak nyilvános vitára az újító szándékú társadalmi dialógushoz való hozzájárulásukként, ők is a politikai struktúrák, mindenekelőtt a népképviselet reformját szorgalmazzák, s minden, az alkotmány alapján álló társadalmi csoport szabad tevékenységét támogatják. Dieter Ségert professzor, a tanulmány egyik szerzője a Berliner Zeitungnak nyilatkozva atöbbi között rámutatott: az NDK politikai rendszere megújításának leglényegesebb pontja a párt megújítása. Komolyan meg kell vizsgálni, mutatott rá, miiként fordulhatott elő, hogy az NDK lekapcsolta magát a nyolcvanas évek derekán a szocializmus rendkívül jelentős megújulási folyamatáról. Változások várhatók az oktatási rendszerben is. A pedagógiai tudományok akadémiájának elnöksége rendkívüli plenáris ülés összehívásáról határozott, hogy megvitassa az oktatás és a nevelés korszerűbbé tételének feladatait. Az oktatási minisztérium vezetése pedig nyilatkozatot tett közzé, amelyben szintén a megújulás szükségességét hangsúlyozza. Megfigyelők ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy a minisztérium élén Margot Honecker áll, akit a pedagógustársadalom és a lakosság nagy része is felelősnek tart az oktatáspolitika kudarcaiért. A jövő év május 1-jéig párttá akar válni a Társadalmi és ökológiai demokratikus ébredés („Demokratischer Aufbruch — Sozial, ökologisch”) nevű polgári kezdeményezés, amely hatezer követőt mond magáénak. A mozgalom kétszáz küldöttjének tanácskozása Wolfgang Schnur rostocki ügyvédet választotta meg elnökéül. Jens Reich, az Új Fórum egyik alapítója szerint az NDK-ban bekövetkezett változások nemcsak kozmetikai jellegűek. A professzor, aki a napokban Schabowskival, az NSZEP PB tagjával is tárgyalt, a francia Liberation című lapnak nyilatkozva mondta el, s véleményét az NDK rádiója is ismertette. Reich szerint az NSZEP vezetése gyorsan felismerte a mélyreható változások szükségességét, de a pozitív fejlemények ellenére továbbra is defenzívában van, s nem hajlandó a hibákat beismerni. A tudós olyan szocializmus mellett szállt síkra, amelyben nincs ok a tömeges kivándorlásra. Egyúttal óva intett a túlzott követelésektől, hangsúlyozva, hogy meg kell adnia az esélyt Egon Krenznek. Léderer Pál Transzparens a hétfő esti 300 ezres lipcsei tömegtüntetésről: „Gorbi, segíts nekünk!”