Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

2 Bush: Olyan gyakran fogunk találkozni Gorbacsovval, amilyen gyakran szükséges (Folytatás az 1. oldalról.) hatalom csa­k a decemberi „köztes” csúcs beiktatásával lát lehetőséget arra, hogy ki­dolgozzák a stratégiai felező­­egyezményt a jövő kora nyár­ra tervezett „menetrend sze­rinti” csúcsig. Mi az, ami nem játszott sze­repet a csúcs előkészítésében ? Sevardnadze válaszai szerint a szocialista országokban kiala­kult helyzet nem oka, de le­het témája a megbeszélések­nek. Ugyanígy kizárta az okok közül azt a Nyugaton terjesz­tett variánst, hogy Washing­ton úgymond segíteni akar a szovjet peresztrojka megvaló­sításában. A szovjet külügy­miniszter kérte az újságírókat, ne használják ezt a megfogal­mazást, mert „a peresztrojkát nekünk magunknak kell meg­valósítani”. Más kérdés, tette hozzá, hogy Moszkvának elő­nyös az egyenrangú, kölcsönö­sen elfogadható alapú gazda­sági kapcsolat, akár az USA- val, akár más országokkal. A külügyminiszter nem vála­szolt arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a hadihajócsú­csot. — A fő — tette hozzá —, hogy mind Gorbacsov, mind Bush kívánságát fejezte ki a találkozásra. Végül arról tá­jékoztatott, hogy a találkozó jellege és színhelye folytán a sajtó csak korlátozott jelenléti lehetőséget kap. — Olyan gyakran fogunk találkozni Gorbacsov elnökkel, amilyen gyakran csak szük­séges — jelentette ki Bush amerikai elnök a Fehér Ház­ban tartott keddi rendkívüli sajtóértekezletén. Bush hangsúlyozta, hogy a rendkívüli csúcsnak nincs kö­tött napirendje, és ez a köz­benső csúcspárbeszéd nem be­folyásolja­­a jövő­­tavaszutór a­­nyár előre kitűzött washingto­ni szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót. A decemberi mun­katalálkozónak nem egyezmé­nyek előkészítése a célja, ha­nem az első kézből való köl­csönös tájékozódás, és ha jö­vőre a kitűzött csúcson kí­vüli időben jönne létre vala­milyen fontos fegyverkorláto­­zási megállapodás, annak csúcsszintű aláírása nem ki­zárt. Az elnök ehhez kapcso­lódva jelentette ki, hogy olyan gyakran fog találkozni a szovjet vezetővel, amilyen gyakran csak szükséges. Bush az újságírók meglepe­tésére elmondta, hogy e mun­katalálkozó ötletét júliusi eu­rópai (így magyar- és len­gyelországi) útjáról visszatér­ve ő vetette fel Gorbacsov­­na­k, aki azt egyetértéssel fo­gadta, és a wyomjingi külügy­miniszteri tárgyalások nyo­mán gyakorlatilag­­már egy hónapja megvolt a megegye­zés a rendkívüli csúcs meg­tartásáról. Minthogy július­augusztusiban még fehér há­zi szóvivők úgy nyilatkoztak, hogy az elnö­k nem látja ér­telmét egy elsietett csúcsnak. Bush az erről feltett kérdé­sekre elmondta, hogy azok ugyan nem az ő nyilatkoza­tai voltak, de európai útja nyomán annyiban valóban változott az ő álláspontja is, hogy közvetlenül érzékelte Amerika szövetségeseinek a kelet—nyugati kapcsolatfej­­lesz­téssel összefüggő elvárá­sait, és a kelet-európai vál­tozások — azóta még inkább elmélyült — dinamizmusát. E dinamikus változások indo­kolják, hogy az amerikai el­nök első kézből tájékozódjon a szovjet álláspontról. Noha a The Washington Post keddi száma kiszivárog­tatta a munkacsúcs lehetősé­gét, a hónapok óta folyó elő­készületeket a Fehér Háznak a­­bejelentés napjáig sikerült titokban­­tartania. Busht meg is kérdezték, hogy miért volt e szokatlan titkolózás. Az el­nök azt felelte, hogy ezzel az amerikai szándék komolysá­gát, tisztességes voltát kíván­ták jelezni (egy­­kiszivárogta­tás lehetett volna a nyomás­­gyakorlás egy formája is). Hangsúlyozta, hogy őszinte, nyílt beszédet szeretne a tár­gyalásokon, és ennek egyik feltétele a bizalom, aminek kialakításában az efféle diszk­réciónak nagy szerepe van.. Az elnök hangsúlyozta, hogy a munkacsúcs színhelyéül azért választottak hadihajó­kat, hogy minél szűkebb le­gyen a részvevők köre és az időrabló protokoll, s így több idő jusson az érdemi megbe­szélésekre. Minthogy Gorba­csov előzőleg Róma vendége lesz, az­­időpontot és a föld­közi-tengeri térséget úgy vá­lasztották meg, hogy az il­leszkedjék a szovjet vezető olaszországi programjához. Bush természetesen a mun­kacsúcs után­­tájékoztatni fog­ja Amerika szövetségeseit, de nem körutazás formájában. A rendkívüli szovjet k ame­rdőszerű világpolitikai kér­désekről, a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a Szovjetunió­ban, illetőleg az Egyesült Ál­­lamokban zajló belső folya­matokról folytatott kedden eszmecserét Moszkvában Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KiB titkára és Zbigniew Brzezinski, aki egykor Carter elnök nemzet­biztonsági főtanácsadója volt. Brzezinski még a hét vé­gén érkezett Moszkvába, és részt vett egy szovjet—ame­rikai tanácskozáson, amelynek fő témája a közös Európai otthon építése volt. Az ameri­k­kai legfelső szintű párbeszéd a témákat illetően teljesen nyitott (a hivatalos bejelentés nemzetközi kérdéseket és a szovjet—amerikai viszonyt említi), de tekintettel a követ­kező, jövő évi találkozóra, amelynek napirendjén a fegy­verzetkorlátozás lesz előtér­ben, Bush hangsúlyozta, hogy most nem ez ígérkezik a fő kérdéskörnek, és — amint egy kérdezőnek válaszolta — nem számít „reykjavíki típusú” meglepő ajánlatra Gorbacsov részéről. Bush szerint várható, hogy a munkacsúcson sok szó esik majd a kelet-európai fejlemé­nyekről, de itt figyelembe kell venni, hogy közvetlenül sem a Szovjetunió, sem az Egye­sült Államok nem diktálhat­ja a reformok ütemét. Ami a Szovjetunió belső helyzetét il­leti, az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a peresztrojka sikerét kívánja, de nincs szó arról, hogy eh­hez a Szovjetunió Amerikától kérne valamiféle gazdasági se­gítséget. (Az együttműködés irányáról neki is jobb képe lesz a csúcs után). Kai politikus egyébként hét­főn a Minsak melletti Ka­­tinyban — Jack Matlock ame­rikai nagy­követ társaságában — ,részt vett azon a halottak napi megemlékezésen, ame­lyen a szovjet és a lengyel közvélemény képviselői rót­ták le tiszteletüket a sztálini terror áldozatai előtt. A ka­­tinyi tömegsírban az ártatla­nul kivégzett szovjet embe­rek mellett csaknem tízezer­nyi — a második világhábo­rúban fogságba esett, s le­gyilkolt — lengyel tiszt és katona nyugszik. (MTI) Jakovlev és Brzezinski eszmecseréje Moszkvában Az SPD felfüggesztette kapcsolatait a CSKP-val ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Éles hangú tiltakozó nyilatko­zatban foglalt állást az SPD el­nöksége a csehszlovákiai esemé­nyekkel kapcsolatban. A Prágá­ban történtek, békés demonstrá­ciók erőszakos elfojtása, továb­bá olyan demokraták letartózta­tása, mint Václav Havel, azt mu­tatja: a csehszlovák vezetés nem csupán a reformokkal helyezke­dik szembe, hanem könyörtelenül bevezeti az állami hatalom esz­közeit azokkal a polgárokkal szemben, akik Csehszlovákiában is szabadságon nyugvó szocia­lizmust és demokráciát követel­nek. Tiltakozásuk alátámasztásá­ra a nyugatnémet szociálde­mokraták úgy döntöttek: mindaddig szüneteltetik a pártközi megbeszéléseket a CSKP-val, amíg lehetővé nem válik a zavartalan, hivatalos párbeszéd az ellenzékkel. Az SPD, mint ismeretes, több ke­let-európai kommunista párt­tal folytat párbeszédet konk­rét kérdésekről. Fenti állásfoglalásukkal egy­idejűleg a nyugatnémet szo­ciáldemokraták felhívást tet­tek közzé Lengyelország ak­tív megsegítésére. Az SPD nyilatkozata energikusan sür­geti, hogy­­teremtsenek egy, a Marshall-i segélyhez hasonló át­fogó, nemzetközi támogatási programot Lengyelország ré­szére. .Ennek keretében gyors, hosszú lejáratú állami,­­illetve magánhiteleket kellene nyúj­tani, közös vállalatok és ta­nácsadási programok révén erősíteni kell a gazdasági együttműködést. Az SPD vezetésének egy harmadik állásfoglalása arra szólít fel, a jelenlegi ,sorsfor­dító helyzetben átfogó német­közi párbeszédre van szükség. A­­szociáldemokraták az NDK új vezetésétől a pluralizmus és a szabad választások felé való nyitást, a­­bonni kor­mánytól pedig azt követelik: tőle telhetően támogassa az NDK-beli gazdasági­­reformo­kat, annak esélyeit, hogy az ott élők számára értelme le­gyen országukban maradni. Győri Sándor MÁR „TAPÉTÁZNAK" BERLINBEN IS Krenz-premier Moszkvában ( BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az NDK és a Szovjetunió közötti kapcsolatok minőségi­leg új szakaszának elindítását várják Berlinben Egon Krenz tegnap kezdődött moszkvai munkalátogatásától. Maga Krenz is azt hangsúlyozta el­utazása előtt, hogy lejárt az üres jelszavak és deklarációk ideje, helyükbe az emberek kö­zötti valódi barátságnak kell lépnie. Krenznek Moszkvában nemcsak tárgyalópartnerét, Gorbacsovot és az NDK köz­véleményét kell meggyőznie, hogy az NSZEP komolyan gon­dolja a meghirdetett fordula­tot, hanem a szovjet embere­ket is, akik közül sokan Ber­lint eddig a peresztrojka el­lenségének tekintették. Ha­­mindenkinek magának kell is megválasztania a tapé­tát, a­­renoválás közösen job­ban megy — fogalmazott most a Junge Welt moszkvai tudó­sítója, félreérthetetlen utalás­sal Kurt Hagernek, az NSZEP PB tagjának arra a korábbi, közfelháborodást kiváltó, a pe­resztrojkától elhatárolódó nyi­latkozatára, miszerint nem­­kell mindenkinek hirtelen újrata­­pétáznia lakását, ha valaki a házban felújításba kezd. Most már Berlinben is „a ház felújí­tásáról” beszélnek, s feltűnő, hogy éppen Hager volt az, aki a fordulat elkerülhetetlenségét megérezve, elsőként kezdett „tapétázni”, néhány nappal Honecker felmentése előtt Moszkvába sietett, ahol nyilvá­nosan is a változások szüksé­gességéről szónokolt. Az NSZEP-főtitkár moszkvai útja többszörös premier: új funkcióiban ez az első külföldi látogatása, főtitkárként először tárgyal Gorbacsoval, s először tart nemzetközi sajtóértekez­letet. Krenz célja hangsúlyo­zottan a tapasztalatszerzés, de mint berlini megfigyelők rá­mutatnak, ha jól szerepel, az­zal otthon is népszerűbbé vál­hat. A tapasztalatcsere mellett persze kemény gazdasági kon­zultációk is várhatók, hiszen újabban zavarok keletkeztek az együttműködésben, bizonyos termékek szállításában kölcsö­nös fennakadások jelentkez­nek. A lengyel napilapok értesü­lése szerint Krenz moszkvai tárgyalásait követően Varsóba is ellátogat. L. P. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. november 1., szerda Szovjet—kínai határtárgyalások Kedden Pekingben befejeződött a szovjet—kínai határ­tárgyalások negyedik fordulója. A szovjet kormányküldöttséget Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes, a kínait pedig Tien Ceng-pej külügyminiszter-helyettes vezette. Komoly légkörben, némi haladást elérve megvitatták azoknak a határszakaszok­nak a problémáit, amelyekkel kapcsolatban még nem jutottak megállapodásra. Elfogadták a szovjet-kínai határon tavaly és idén végzett közös légi felvételek eredményeit. Kölcsönösen rámutattak, hogy az ez év májusában megtartott szovjet—kínai csúcstalálkozó nagy jelentőségű mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a határtárgyalások szempontjából. Ígéretet tettek rá, hogy a csúcstalálkozón, elért megállapodásokhoz tartják ma­gukat, és a kölcsönösen elfogadott elvek szellemében folytatják tárgyalásaikat a határkérdés megoldásáról. (Pekingi tudósí­tónktól.) Tabajdi Csaba párizsi megbeszélései Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, a Minisztertanács nem­zetiségi és etnikai kisebbségi titkárságának vezetője október 27. és november 1. között küldöttség élén Párizsban tárgyalt a Magyarországon 1990 közepére tervezett európai kisebbségek nemzetközi konferenciájának előkészületeiről. Juan Portella, az UNESCO főigazgató-helyettese a megbeszéléseken kifeje­zésre juttatta, hogy a nemzetközi szervezet érdeklődik a ma­gyar kezdeményezés iránt, és kész együttműködni azzal. A pá­rizsi magyar nagykövetségen Tabajdi Csaba találkozott a Fran­ciaországban élő vezető magyar személyiségekkel, köztük Fejtő Ferenccel, Méray Tiborral — aki első ízben fogadott el a nagy­­követségre szóló meghívást —, Faragó Bélával, Philippovich Tamással és másokkal. Eszmecserét folytattak a magyarországi társadalmi-gazdasági válság leküzdésének esélyeiről, a Nyuga­ton élő magyarság részvételéről ebben a folyamatban. (MTI) Halálos ítéletek a ferganai pogrom ügyében Golyó általi halálra ítélte kedden az üzbég legfelső bíró­ság az Üzbegisztánban élő meszheti törökök két meglincse­­lőjét. A bíróság e nyilvános perben tizenkét pogromlovag ügyében hozott ítéletet; a­­többi vádlottat nagy időtartamú szabadságvesztéssel sújtotta. Júniusban Üzbegisztánban, a fer­­gánai völgyben meszheti törökök sokaságát mészárolták le nemzetiségi indulatoktól elvakult üzbégek. A fergánai véreng­zésekkel kapcsolatban 85 további büntetőper van, folyamat­ban. Az esetek nagy részében, a vád szándékos emberölés. (MTI) Emelik az energia árát Lengyelországban Lengyelországban november 1-jétől jelentős mértékben emelik az energiaárakat: a villamos energia 150, a földgáz 100, a hőenergia pedig 50 százalékkal kerül majd többe — je­lentette be a lengyel pénzügyminisztérium. Egy kilowattóra villanyáramért az eddigi 8,50 zloty helyett 21,30 zlotyt kell fizetni, egy köbméter földgáz ára pedig­ a jelenlegi 11,50 zlo­tyról 23 zlotyra emelkedik. (PAP) „Az NDK-beli változások nem kozmetikai jellegűek'' Csalódással vették tudomásul a több mint kilenc és fél millió tagot számláló szakszervezeti mozgalomban, hogy a szövetség (FDGB) választmányának hétfői ülésén közel három héttel elha­lasztották a döntést Harry Tisch elnök bizalmi indítványáról, s így a mozgalom megújításáról is. Mint azt tudósítónk lapzárta­kor jelentette, a választmány, később megváltoztatva döntését, már csütörtökön ismét ülést tart. Ezen benyújtva lemondását. Az NSZEP Politikai Bizott­sága keddi ülésén időszerű po­litikai és gazdasági, illetve ká­derkérdésekről tárgyalt. Ak­cióprogramot fogadtak el, amelyet a központi bizottság jövő heti ülése elé terjeszte­nek. Ebben a párt vezető sze­repéről van szó a megválto­zott helyzetben, továbbá az új szervezetekhez fűződő vi­szonyról, az átfogó gazdasági reform szükségességéről, a jogállamiság kiépítéséről, a pártdemokrácia fejlesztéséről, az információpolitika átalakí­tásáról. A testület az új uta­zási törvénytervezetet is meg­vitatta. A szakszervezeteik lapjában, a Tribüné­ban kedden többen annak a véleményüknek ad­tak hangot, hogy egyértelmű döntést vártak. Úgy vélik, Harry Tisch indítványa bátor­ságra vall, ám a döntés elha­lasztása azt jelzi, a választ­mány taktikázik: arra vár, hogy a jövő héten összeülő NSZEP KB végzi el helyettük a „piszkos munkát”. Mások magával a bizalmi indítvány­nyal sem értenek egyet. Sze­rintük Tiseknek, aki az elnök­séggel együtt elveszítette a dolgozók bizalmát, minden hu­zavona nélkül le kellett volna mondania. Félő, mutatnak rá megfigyelők, hogy az időhúzó szakszervezeti vezetőket maga a gyorsuló idő dobja a tör­ténelem szemétdombjára, a társadalom ugyanis megelé­gelte a lá­tszatdöntéseket, a kozmetikázást, s személyi kon­zekvenciákkal is járó mélyre­ható változásokat akar. Az NDK nemzetközi politi­kai és gazdasági kutatóintéze­te az NSZEP KB-hoz intézett és most nyilvánosságra hozott nyílt levelében aggodalmának ad hangot, hogy a pártnak nincs világos elképzelése a belpolitikai párbeszédről. Emiatt a tagság sem tud egy­ségesen fellépni a mostani kri­tikus helyzetben, s így a szo­cializmus jövőjéről kezdett vi­ta egyre inkább a párton kí­vül zajlik. Ha a társadalmi fejlődés alapkérdéseinek tisz­tázása további halasztást szenved, csak fokozódni fog a bizonytalanság a párttagság és általában a lakosság körében, s a hibás vagy ellenzéki néze­tek nyernek teret. Az intézet a többi között tu­dóstanácskozás összehívását javasolja a KB-na­k, Egon Krenz részvételével. Úgy vé­lik, sürgősen tisztázni kell, hogy a szocializmus mely alap­jai érinthetetlenek. Hangsú­lyozzák: elsősorban a politi­kai rendszer megújítását, a társadalmi élet demokratizá­lását, a szocialista jogállam kiépítését, a gazdasági és ter­vezési mechanizmus átalakí­tását, a termelési és tulajdon­viszonyok rugalmasabbá téte­lét, a korszerű tájékoztatáspo­litika­­kialakítását kell a na­pirendre tűzni a „társadalmi alapstruktúrák megújítása” so­rán. Arra számítanak, hogy a KB jövő heti ülésén egyértel­műen felrajzolják a kívánatos változások kontúrjait. "Felszólaltak a berlini Hum­boldt Egyetem filozófiai tan­székének vezető tudósai is­: egy korszerű szocializmus­­koncepciót leíró tanulmányt készítettek és bocsátottak nyil­vános vitára az újító szándékú társadalmi dialógushoz való hozzájárulásukként, ők is a politikai struktúrák, minde­nekelőtt a népképviselet re­formját szorgalmazzák, s min­den, az alkotmány alapján ál­ló társadalmi csoport szabad tevékenységét támogatják. Die­­ter Ségert professzor, a tanul­mány egyik szerzője a Berli­ner Zeitungnak nyilatkozva a­­többi között rámutatott: az NDK politikai rendszere meg­újításának leglényegesebb pontja a párt megújítása. Ko­molyan meg kell vizsgálni, mutatott rá, miiként fordulha­tott elő, hogy az NDK lekap­csolta magát a nyolcvanas évek derekán a szocializmus rendkívül jelentős megújulási folyamatáról. Változások várhatók az ok­tatási rendszerben is. A peda­gógiai tudományok akadémiá­jának elnöksége rendkívüli plenáris ülés összehívásáról határozott, hogy megvitassa az oktatás és a nevelés korsze­rűbbé tételének feladatait. Az oktatási minisztérium vezeté­se pedig nyilatkozatot tett közzé, amelyben szintén a megújulás szükségességét hangsúlyozza. Megfigyelők ez utóbbival kapcsolatban emlé­keztetnek rá, hogy a minisz­térium élén Margot Honecker áll, akit a pedagógustársada­lom és a lakosság nagy része is felelősnek tart az oktatás­politika kudarcaiért. A jövő év május 1-jéig párt­tá akar válni a Társadalmi és ökológiai demokratikus ébre­dés („Demokratischer Auf­­bruch — Sozial, ökologisch”) nevű polgári kezdeményezés, amely hatezer követőt mond magáénak. A mozgalom két­száz küldöttjének tanácskozá­sa Wolfgang Schnur rostocki ügyvédet választotta meg el­nökéül. Jens Reich, az Új Fórum egyik alapítója szerint az NDK-­ban bekövetkezett vál­tozások nemcsak kozmetikai jellegűek. A professzor, aki a napokban Schabowskival, az NSZEP PB tagjával is tár­gyalt, a francia Liberation cí­mű lapnak nyilatkozva mond­ta el, s véleményét az NDK rádiója is ismertette. Reich szerint az NSZEP vezetése gyorsan felismerte a mélyre­ható változások szükségessé­gét, de a pozitív fejlemények ellenére továbbra is defenzí­vában van, s nem hajlandó a hibákat beismerni. A tudós olyan szocializmus mellett szállt síkra, amelyben nincs ok a tömeges kivándorlásra. Egy­úttal óva intett a túlzott kö­vetelésektől, hangsúlyozva, hogy meg kell adnia az esélyt Egon Krenznek. Léderer Pál Transzparens a hétfő esti 300 ezres lipcsei tömegtüntetésről: „Gorbi, segíts nekünk!”

Next