Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-25 / 280. szám

12 VENDÉGÜNK: SOMOGYI JENŐ Hurrá, optimizmus!? Labdarúgás Ha majd csak szűk baráti társaság ül a lelátón egy-egy hazai futballmérkőzésen, a né­zők egyike akkor is Somogyi Jenő, másika meg „szárnyse­gédje”, Nagy László lesz. A Pannónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat vezérigazgatója örökös derűvel foglal helyet minden pesti pálya tribünjén, s ebben az a különösen szép, hogy az MLSZ elnökeként is előszeretettel hangoztatta: a legkevésbé sem­ tartja magát labdarúgó-szakembernek. Hogy mi vonzza a stadionokba, az a sportág magyarországi csődjé­nek idején egyenesen rejtély, noha e sorok írója is bevall­hatja: nehezen tudná elkép­zelni az életét a hét végi meccslátogatások nélkül. — Tényleg: lehet, hogy ha­marosan hárman maradunk a lelátón? — kérdeztem az exel­­nököt. — Az sohasem fordulhat elő — válaszolta határozottan. — A futball tudniillik olyan cso­dálatos játék, hogy még a leg­gyengébb színvonalon is ér­deklődést vált ki, és Magyar­­országon egyszerűen nem le­het annyira csapnivaló, hogy ne legyen­­a hazai sport ke­nyéradó gazdája. — Akkor elégedjünk meg ezzel a siralmas nívóval? — Dehogyis. Már csak azért sem, mert a fejlődés koránt­sem olyan elképzelhetetlen, mint ahogy azt most sokan — a produkciók láttán érthetően — gondolják. Nagyon leegy­szerűsítve: be kell vezetni a valódi profizmust, ennyi az egész. De vigyázzunk: a pro­fizmusban vannak gazdag és szegény klubok, míg nálunk jelenleg — a hazai körülmé­nyeket figyelembe véve — csak gazdagok léteznek, még az NB III-ban is. Közben négy igazi csapatunk sincs. Nem az a legfőbb tragédia, hogy nem jutottunk el a világbajnokság­ra, hiszen vb-t csak négyéven­ként rendeznek, hanem az, hogy a nemzetközi kupákban esztendőről esztendőre kine­vettetjük magunkat. Ha a Pannóniától kiküldünk egy gasztronómiai küldöttséget Amerikába, akkor arra törek­szünk, hogy a delegáció a le­hető legjobban reprezentálja a magyar vendéglátást. A fut­ballban ez egyáltalán nem ér­vényesül, mint ahogy az is le­hetetlen helyzet: mi csak el­adunk játékosokat, de senkit sem veszünk. — Miből vennénk? — Szerintem nincs messze az az idő, amikor néhány nem­zetközi cég odaáll a magyar klubok mögé. És akkor jön­nek majd keletről, sőt nyugat­ról is futballistáik, és — diva­tos kifejezéssel — végre ver­senyhelyzet teremtődik. A lab­darúgó majd kizárólag a lab­darúgásra koncentrál, s nem a napi gondokkal foglalkozik, meg azzal, hogy mikor mehet már külföldre. Amíg azonban Budapesttől néhány száz kilo­méterre a hazai jövedelem sokszorosát kereshetik meg a játékosok, addig ez kétségkí­vül illúzió. — Ezért a futballért még több pénzt kínálna? — Nem ezért, az ennél sok­kal jobbért. Mert ha megszű­nik a dilettáns félprofizmus, akkor a klubok azt is megte­hetik, hogy ha nem javul a színvonal, úgy az alacsonyabb osztályokból kisebb összege­kért szerződtethetnek hasonló teljesítményre képes labdarú­gókat. Mert hát a mai első osztályú produkcióra minden­ki képes, ezt tapasztaltam pél­dául szerdán a Pénzügyőr— MTK kupamérkőzésen is. Na most, ha a jelenlegi színvona­lat nem díjazzák, akkor majd igyekezni fognak a játékosok, hogy többet nyújtsanak. Itt gyorsan leszögezem, hogy a krízisért korántsem a labdarú­gók a felelősek, az irányítás, a hivatal a hibás. Ha megvál­toznak a vezetési módszerek, megváltozik a futball is. — A magam részéről sem­miféle vezetési módszert nem látok a mostani magyar lab­darúgásban, ön lát? — Korábbi MLSZ-elnök­ként nem szívesen beszélek erről. Kívülről úgy látszik, a veze­tésben személyi csatározások folynak, az a fő kérdés, hogy ki kit győz le, miközben a vá­logatott és a kupacsapatok nem győznek le senkit. — Nosztalgiája van a szö­vetség iránt? — Nincs. Egyetlen hivatal elvesztését sem sajnáltam so­ha. A futball meg nem hiány­zik, hiszen minden héten ott vagyok a meccseken. Most egy héten belül három MTK—FTC találkozó lesz, egy a bajnok­ságban, kettő a kupában. A játékosok talán már unni fog­ják egymást, én azonban mind a három mérkőzésre kimegyek. — Mondja meg őszintén: tud-e még szórakozni a néző­téren? — Amióta a Sky csatornán rendszeresen nézem az Euro­­sport adásait, már kevésbé, mint korábban. De nem adtam fel a reményt. Hogy meg ne feledkezzem egy nagyon lénye­ges dologról: a sportot min­den, magára adó politika fon­tosnak tartja, mivel az vala­milyen formában minősít egy egész országot is. Előbb­­utóbb ennek is nyoma lesz idehaza, s főként az első szá­mú sportágban, a futballban. Tehát bizakodom, ho­gy nem­sokára valóban szórakozni le­het a tribünön, s nem velünk, a szurkolókkal szórakoznak. Vagy javíthatatlan optimista vagyok? A vendéglátás és a derűlátás bajnoka: Hegyi Iván A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1.1. Dózsa 15 111 3 23- 9 34 2.mtk-vm 15 102 3 20- 8 32 3.Pécs 158 6 1 23- 0 30 4.FTC 157 4 4 24-14 25 5.Tatabánya 157 1 7 9-10 22 6.Vasas 15 6 3 6 17-17 21 7.Videoton 155 6 4 12-14 21 8.Siófok 154 6 5 12-13 18 9.Veszprém 153 8 4 12-14 17 10.Debrecen 154 5 6 11-17 17 11.Bp. Honvéd 154 4 7 14-18 16 12. Haladás 154 4 7 18-24 16 13.Békéscsaba 154 4 7 9-18 16 14.Vác 152 7 6 12-17 13 15.Rába 152 6 7 13-16 12 16. Csepel 151 9 5 11-22 12 A 16. forduló SZOMBAT: VASAS—DEBRECEN, Fáy utca, 13.00. Jv.: Roxin. BP. HONVÉD—CSEPEL, Kispest, 13.00. Jv.: Szilágyi. TATABÁNYA—D. DÓ­ZSA, Tatabánya, 13.00. Jv.: Németh. PÉCS—VÁC, Pécs, 13.00. Jv.: Nagy II. VESZPRÉM—VIDEO­TON, Veszprém, 13.00. Jv.: Vágner. RÁBA—SIÓFOK, Győr, 15.00. Jv.: Nagy L. VASÁRNAP: MTK-VM—FTC, Hungá­ria­­körút, 11.15. Jv.: Pun J. HALADÁS—BÉKÉSCSA­BA, Szombathely, 16.00. Jv.: Hartmann. HÉTVÉGI SPORTMŰSOR SZOMBAT Asztalitenisz: Statisztika—Clyan Soveriegas (női BEK), Fővárosi Vízművek—Lilié (női ETTU Ku­pa), mindkettő Marczibányi tér, 17.00. — Birkózás: Felnőtt csapat­bajnoki döntő, Körcsarnok. A 3. helyért: BVSC—FTC, 14.00; az 1. helyért: Csepel—Vasas, 16.30. — Kosárlabda: NB I-es mérkőzések, köztük a férfiaknál: Tungsram— Körmend, Megyeri út, 16.00; Baja —Szolnok, 17.30; Csepel—Atomerő­mű SE, Csepel, 11.00; a nőknél: BSE—Tungsram, Városmajor, 16.00. — Ökölvívás: Csapatbajnoki mér­kőzés : Borsodi Bányász—Paks, Miskolc, 16.00. — Vízilabda: OB I-es találkozók: Szeged—II. Dó­zsa, 16.00; Tatabánya—Eger, 17.00; Vasas—Szolnok, Hajós uszoda, 18.00; Bp. Spartacus—­Szentes, Kőér utca, 18.00; Tungsram—OSC, Kom­­jádi uszoda, 19.30. VASÁRNAP Kerékpár: ipv Mountain Bike nagy­díj, harmadik forduló, Ka­maraerdei Ifjúsági Park, 10.00. — Labdarúgás: Forduló az NB II-ben (mind 13.00): Szolnok—Szegedi Dó­zsa, DVTK—Salgótarján, Szarvas- Debreceni Kinizsi, Kecskemét— Mezőtúr, Eger—Metripond, DMTE —BVSC, Szeged SC—Nyíregyháza, Baja—Kazincbarcika (Keleti cso­port) : Keszthely—Ajka, III. Ker. TTVE—Tapolca, Nagykanizsa— Szekszárd, Volán—ZTE, Dunaújvá­ros—Komló, Paks—Dorog, Mohács —Oroszlány, Sopron—EMTE-Törley (Nyugati csoport). — Műugrás: Országos fedett pályás bajnokság. Hajós uszoda, 13.00. — ökölvívás: Csapatbajnoki mérkőzések: Ka­posvár— KSC, Kaposvár, 10.00; H. Kun Béla SE—Vasas, Kiskunfél­egyháza, 10.00. — Vízilabda: OB I-es találkozó: FTC-----BVSC, Kom­jádi uszoda, 18.00. Totótippek 1. Karlsruhe—Stuttgart x 2. Nürnberg—Bayern München 2 3. M.gladbach—Kaiserslautern 2 4. Hannover—Braunschwelg x 5. Meppen—Osnabrück x 6. Unterhaching—Frelburg 2 7. Verona—AS Roma 2 8. Atalanta—Inter 2 9. Cesena—Florentina x 10. Licata—Torino 2 11. Catanzaro—Parma 1 12. Triestina—Ancona 1 13. Avellino—Brescia x 14. Juventus—Napol! x MEGRENDELŐLAP Megrendelem a NÉPSZABADSÁG c. napilapot ___példányban, és kérem, hogy a következő címre kézbesítsek. A megrendelő neve: ____________________________________________ Címe (város, kerület, utca, stp., emelet, ajtó): Az előfizetés díja egy hónapra: 115 Ft. negyedévre: 345 Ft, fél évre: 690 Ft, egy évre: 1380 Ft. Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül, az alábbi címre adják fel, vidéken: Postahivatal, helyben: Budapesten: Budapest, Postaigazgatóság, hírlaposztály, Bp., Pf.: 4. 1360 NÉPSZABADSÁG - SPORT 1989. november 25., szombat KÜLFÖLDRŐL JELENTIK KÖBE: Nemzetközi műkorcsolya­versenyen Téglássy Tamara a nyolcadik helyen áll az origin­ál­program bemutatása után. A lis­tavezető a japán Ito. BELGRÁD: Függőben maradt a szovjet világbajnok Kaszparov játszmája az izlandi Hjartarson ellen a nemzetközi sakkversenyen. Az állás nyolc forduló után: Kasz­parov 6 (1), Timman (holland) 5, Elveszt, Juszupov (mindkettő szov­jet), Agdestein (norvég) 4,5—4,5 pont. MELBOURNE: Bob Hawke auszt­rál miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya több millió dollár támogatást nyújt a fővárosnak az 1996. évi nyári olimpia rendezési jogának megpályázásához. ESSEN: Nemzetközi női tenisz­tornán a második fordulóban: Graf (nyugatnémet)—Fernandez (amerikai) 6:3, 7:6; M. Maleeva (bolgár)—Sanchez (spanyol) 6:2, 6:7, 6:2; Sabatini (argentin)—Su­­kova (csehszlovák) 6:2, 6:3, Szeles (jugoszláv)—Garrison (amerikai) 1:6, 6:4, 6:1. Győztes mérkőzése után Graf — gyomorbántalmai miatt — visszalépett a további küz­delmektől. TOULON: Doppinghasználat miatt egy hónapos eltiltást kapott a francia szövetségtől Philippe Anziani, a Toulon labdarúgója (Bognár György klubtársa). MARSEILLE: Tízmillió dollárt kínál Bernard Tapie, az Olym­­pique Marseille elnöke Dragán Sztojkovicsért, a Crvena Zvezda válogatott labdarúgójáért. MILANO: Franco Baresit, a kar­műtéten átesett olasz válogatott futballistát több hétig kénytelen nélkülözni a Milan. MOSZKVA: Csak a harmadik helyen áll a szovjet jégkorongbaj­nokságban a CSZKA csapata. Az állás: 1. Himik Voszkreszenszk 49 pont (29 mérkőzésből), 12. Dinamo Moszkva 40 (27), 3. CSZKA 40 (27). Az amerikai Park Cityben a norvég Ole Christian Furuseth (képünkön) nyerte a férfi alpesi sí Világ Kupa idei második óriásműlesikló viadalát, s mind a szám pontversenyében, mind az összetett VK-ban az élen áll. NÉPSZABADSÁG SZOCIALISTA NAPILAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Eötvös Pál Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 138-2399, 138-4300 Telex: (22) 5551­­ Telefax: 1-384-815 A Népszabadság levélcíme: 1960 Budapest A Hírlapkiadó Vállalat levélcíme: 1959 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1000, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Heliz 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hóra 115, negyedévre 345, egy évre 1380 forint. SZIKRA LAPNYOMDA INDEX: 25 001 ISSN • 0237-3777 0133-1752 • 12­4­8 PONG VAGY PANG? !­­tólag könnyű okosnak lenni, de higgyék el nekem, már korábban is gyanítottam, hogy nem lesz sima ügy a sportszövetsé­gek újjáalakulása. Pedig nem vagyok különösebben kárörvendő, sőt tiszta ro­­konszenvvel kísérem a szinte teljesen magukra hagyott szövetségek küsz­ködését a túlélésért. Mást nem, de ezt az egyelőre használhatatlan muníciót vittem magammal tegnap a Budapest Sportcsarnokba, ahol az asztalitenisz-szö­vetség tartotta éppen újjá­alakuló közgyűlését. Az nem zavart különö­sebben, hogy az alapsza­bály vitája ugyancsak el­húzódott, hiszen a felszó­lalók jó része fontos kér­déseket vetett fel, az vi­szont már irritáló volt, hogy néhányan „kekecke­­dő" és teljesen felesleges felvetésekkel borzolták a részvevők idegeit. Nem vol­tak illúzióim arról sem, hogy kimaradnak-e erről a végül is fontos tanácsko­zásról az abszolút helyi, személyes, következéskép­pen önző érdekek megnyil­vánulásai. Nem, természe­tesen (!) nem maradtak ki, bár mindezek mellett tárgyszerűnek mondható légkörben folyt a közgyű­lés — egy darabig. A sze­mélyi kérdések megvitatá­sánál — azaz az elnökségi tagok jelölésénél — felfor­rósodott a légkör, olyany­­nyira, hogy az eleddig csendben, visszafogottan ügyködő küldöttek több íz­ben bekiabálásaikkal „szí­nesítették” a műsort. Volt persze olyan is, aki már jó előre semmit sem bí­zott a véletlenre: névtelen levélben tudatta a szava­zásra jogosultakkal, továb­bá néhány sajtóorgánum­mal, hogy ezt meg azt a korábbi vezetőt azért kell kiebrudalni, mert — mond­juk — „csajozik”, vadá­szik, utazgat, s a legfőbb vád: párttag is volt. (Hogy a múlt idő melyik pártot takarja, azt nyilván nem kell részleteznem.) Hát így üldögéltek a kül­döttek a BS tanácstermé­ben, s a többi között azon tépelődtek, hogy hogyan számolják össze a szavaza­tokat, s kiknek van erre jogosító zöld kártyájuk. (Hogy miért zöld, azt nem tudom, hogy miért nem kék, az viszont gyanítha­tó.) Kisebb vihart kavart az a bejelentés, hogy újabb tucatnyi nevet vegyenek fel az elnökségi tagságra je­löltek listájára, miként az is, hogy az elnökség ne 23, hanem ,,mindössze” 19 tag­ból álljon. Dr. Bátorfi Ist­ván, a Bátorfi gyerekek, Csilla és Zoltán édesapja okkal érezte magát meg­bántva, amikor kiderült: neki nem jár a zöld kár­­tya, így hát nem szavaz­hat. De neki nem ezt ígér­ték a BSE-ben, ráadásul leányát, s a többi magyar élversenyzőt sem hívták meg a sportág talán sors­fordító eseményére. Hogy miért? Erre nem kapott választ senki sem. A — feleslegesnek bizo­nyuló — polémiák után került sor végre a várva várt eseményre, az elnök­­választásra. A két „Pista”, dr. Harcsár István, egyko­ri válogatott játékos, a Halért vezérigazgatója és Jónyer István, a négysze­res világ- és Európa-baj­­nok közötti vetélkedést tit­kos szavazás döntötte el. Hogy ne csigázzam a ke­délyeket: a voksolás Har­csár győzelmét hozta (45 szavazat) Jónyer ellenében (31), de hogy végül is har­monikus legyen a kép, a lemaradt elnökjelölt elnök­­helyettes lett Sidó Ferenc és dr. Spilak Ferenc tár­saságában. A főtitkári posztra egyedül futott be az eddig már sokat látott, a sportágért élő-hajó, köz­kedvelt, s talán legrégebbi főtitkár, Horváth Tibor, dr. Lakatos Györgyöt pedig megválasztották a szövet­ség tiszteletbeli elnökévé. Az okkal és ok nélkül folytatott viták után szin­te családias hangulatban búcsúztak a küldöttek a BS-től és egymástól, az új­ságíró pedig magára ma­radt gondolataival. Ame­lyek közül momentán az ■izgatja legjobban, hogy eb­ben a nem éppen jól álló sportágban ugyan miért kapaszkodnak az emberek a pozíciók után, mert azt fel sem meri tételezni, hogy személyes előnyöket keresnek... De hát akkor mi húzódhat meg a háttér­ben? A hazai asztalitenisz újbóli felvirágoztatásának kínzó igénye? Lehet. Irá­nyítási, szervezési, hogy ne mondjam, hatalmi vágy? Lehet. Vagy csak megmu­tatni: én másképp, jobban csinálom? Ez is lehet. Ii/minden lehet. S hogy mi lesz? Vagy pingpong, vagy pingpong. Várnai Iván HÍREK ÚJSZERŰ CSAPATVERSENY premierje lesz november 30. és de­cember 2. között a Marczibányi téri lőtéren és a Budapest Sport­­csarnokban. A viadalon a világ legjobb női légpuskásai (a magya­rokon kívül szovjet, bolgár, jugo­szláv, osztrák és nyugatnémet versenyzők) szerepelnek. A vetél­kedő patrónusa a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., a győztes együttes 2100, a legjobb egyéni tel­jesítményt nyújtó légpuskás 1500 nyugatnémet márka jutalmat kap. DECEMBER HARMADIKÁRA halasztották a kosárlabdaszövet­ség holnapra tervezett közgyűlé­sét, hogy az esemény időpontja ne ütközzön a népszavazás dátumá­val. TÁRSASUTAZÁST szervez a Ma­gyar Országos Korcsolyázó Szövet­ség és az IBUSZ Leningrádba, a műkorcsolya és jégtánc Európa­­bajnokságra (január 27.—február 4.). Jelentkezni a szövetségben le­het. KILENC EGYÜTTES nevezett a jövő hét végén kezdődő, első ma­gyar kajakpóló-bajnokságra. A mérkőzéseket szombatonként és vasárnaponként játsszák a Bp. Honvéd Tüzér utcai uszodájában. MA RENDEZIK (Körcsarnok, 16.30) a birkózó csapatbajnoki döntő visszavágóját a Csepel és a Vasas együttese között. Az első találkozón a Csepel 18:13 arány­ban győzött. PROST: PRÓBAPREMIER Már Ferrari-autóban mosolyog Alain Prost, a háromszoros vi­lágbajnok, címvédő francia Forma–1-es pilóta, aki hat év után megvált a McLaren-teamtől. Első Ferrari-tesztje után ki­jelentette: „Jövőre szeretném megszerezni negyedik világbaj­noki címemet, s már az első futamon kivívni negyvenedik Grand Prix-győzelmemet.”­mti külföldi képszolgálat

Next