Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. december 1., péntek Szovjet—olasz kapcsolatok: hadiipar békés célokért ( ROMAI TUDOsnONETOC ) Két eltérő szövetségi rendszer­hez tartozó ország között pél­dátlan politikai jelentőségű megállapodáscsomagot - szám szerint 21 egyezményt - írtak alá csütörtökön Gorbacsov és Andreotti kormányfő kétnapos tárgyalásainak csütörtöki befe­jezésekor. A közös közlemény mellett elsősorban a szovjet hadiipar békés célú termelésre történő részleges átállásában­ való olasz közreműködésiről szóló szándéknyilatkozat, továbbá a kétezerig terjedő gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás­a ki­emelendő. Csütörtök este a szovjet vendég beszédet mon­dott a római városiházán. Ma Gorbacsov találkozik II. Já­nos Pál pápával, délután Mi­lánóban tart sajtóértekezletet, majd­­továbbutazik a Málta partjainál esedékes tárgyalá­saira Bush amerikai elnökkel. Mihail Gorbacsov római lá­togatásának második napja a Villa Adamalekben, a szov­jet nagykövet rezidenciáján kezdődött, ahol találkozott Achille Occhettóval. A két pártfőtitkár­­húszperces négy­szemközti megbeszélését köve­tően az OKP részéről Nafta pártelnök és Napolitano i­s csatlakozott. Az eseménynek különleges jelentőséget az ad,­­hogy egy hete Occhetto kez­deményezte az Olasz Kommu­nista Párt átalakulását balol­dali reformerővé. A Villa Madamába­n folyta­tódtak ezután a szovjet—olasz magas szintű tárgyalások. Mi­után Gorbacsov és Andreotti szerdán több mint egy órán át négyszemközt tanácskozott, csütörtök délelőtt a két kül­ügyminiszter, Sevardnadze és De Michelis társaságában újabb másfél órán át vitatták meg az aktuális nemzetközi eseményeket. Későbbi szóvi­vői tájékoztatás szerint ezút­tal is elsősorban a változó Európa volt terítéken. Megvi­tatták a két katonai rend­szerrel kapcsolatos kérdéseket is. Mint Geraszimov közölte, szovjet részről fenntartások­kal és kifogásokkal közelíte­nek ahhoz, hogy a NATO doktrínája a minőségileg új helyzet ellenére sem módo­sul. Melyek is volta­k a tárgya­lások fő témái? Az új euró­pai helyzet. Egyetértés a te­kintetben, hogy Kelet-Európa országainak integrálódása a szélesebb körű együttműkö­désben fokozatosan, átmeneti szakaszok útján valósulhat meg. Gorbacsov értésre adta, hogy helytelen törekvés len­ne esetleg egyesek részéről előnyt szerezni a szocialista országo­­beli válságból. Ezt­ a nézetet osztja Itália is, amely szerint a stabilitás fontos té­nyezője a NATO és a Varsói Szerződés, miként az Egyesült Államok európai katonai je­lenléte. A gorbacsovi javaslat egy Helsinki 1 2-re, a változá­sok fényében, az együttműkö­dés új távlatainak áttekinté­sére, Róma részéről azzal egé­szül ki, hogy azon változat­lanul helye van az Egyesült Államoknak és Kanadának is. De Michelis kulcsmondatnak minősítette Gorbacsov pohár­­köszöntőjéből azt a megálla­pítást, hogy a mai világban nem két szemben álló, hanem egy közös értékekből kiinduló civilizáció él. A németkérdésben De Mi­­chelis és Geraszimov fogalma­zásai bizonyos eltérést jelez­tek. A szovjet szóvivő ezúttal is megismételte az aggodal­­mat a revansizmus újjáéledé­sének veszélye miatt, áttétele­sen a Kohl-javaslat kapcsán. Olasz részről a­z hangzott el, hogy Itália nem­­a múlt, ha­nem a jövő szempontjából kö­zelíti meg a kérdést: milyen hatása lehet a kelet-nyuga­ti kapcsolatok alakulására. Olaszország nem tart attól, hogy a revansizmus jelentkez­ne a német valóságban, ám a helsinki zárónyilatkozatot — amelyet mindkét német ál­lam aláírt — meghatározónak tekinti. A római látogatáson, Olasz­ország földrajzi helyzete miatt is, Gorbacsov ismét felvetet­te a helsinki szellem érvénye­sítését a földközi-tengeri tér­ségre. Róma elméletben egyet­ért ezzel, ám — így De Mik­­chelis — érdemi leszereléshez előzetesen a közel-keleti vál­sággóc rendezése szükséges. Moszkva és Róma egyetért ab­ban is, hogy megért az idő Izrael és a palesztinok köz­vetlen tárgyalására. Ami a kétoldalú kapcsola­tokat illeti, Mihail Gorbacsov új szintről, De Michelis mi­nőségi ugrásról beszélt. A tár­gyalások befejeztével került sor az ünnepélyes aláírásra. Gorbacsov, illetve Andreotti kormányfő látta el kézjegyé­vel a közös nyilatkozatot. Ez nyolc pontban foglalja össze az egyetértést és a teendőket a leszerelés, a gazdasági együttműködés, az emberi jo­gok, ,a népek önrendelkezése, a környezetvédelem globális kérdéseiben. Sevardnadze és De Michelise írt alá tizenhá­rom további kétoldalú megál­l­­apodá­st. A politikailag leg­jelentősebb a szándéknyilat­kozat az együttműködésre a hadiipar átállítására békés cé­lokra. Két különböző társa­dalmi rendszerű ország első ízben egyezett meg ilyen szándékban. A nap krónikájához tarto­zik annak említése, hogy Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter felkereste az 1973 óta a száműzetésben Rómában élő Zahir sahot, volt afgán ki­rályt. A szűkszavú közlemény szerint az afgán probléma po­litikai rendezéséről volt szó. Geraszimov szóvivő ehhez nem fűzött további részlete­ket­­sajtóértekezletén. Csütörtök este a Camipidog­­lión, a római tanács épületé­ben az olasz vendéglátók va­csorát adtak a szovjet­­kül­döttség tiszteletére. Mihail Gorbacsov beszédet mondott. Ortutay L. Gyula Az Örök Város polgármestere Róma jelképével ajándékozza meg Gorbacsovot. Kik lesznek a koalíciós partnerek? Tárgyalások Prágában a kormányátalakításról ( prágai tudósítónktól ) A csehszlovák közvélemény összességében megelégedéssel és egyetértéssel fogadta az al­kotmány szerdai módosítását, amelynek értelmében egyebek között törölték az alaptörvényből a kommunista párt vezető szere­pét és a marxizmust-leninizmust állami ideológiaként rögzítő cik­kelyeket. Közben folynak a szé­les körű konzultációk egy nagy­koalíció létrehozásáról, amely­nek megalakítására vasárnapi határidővel tett ígéretet Ladis­­lav Adamec miniszterelnök. E tárgyalásokról Adamec szerdán késő este elmondott tévébeszédében is beszámolt. Úgy fogalmazott, hogy az új kormánynak meg­­kell felelnie a pluralizmus követelményei­nek; szeretné, ha helyet kap­nának benne a CSKP-n kívül más pártok, pártonkívüliek, különféle független kezdemé­nyezések képviselői is. El­mondta, felkérte a polgári fó­­ rumot is, hogy ajánljon sze­mélyeket az új kormányba. Személyes véleményét tolmá­csolva Adamec síkraszál­lt az 1968-as katonai beavatkozás felülvizsgálatáért. Szavai sze­rint az érdekelt államok kor­mányainak együtt­­kellene megvitatniuk a kérdést, s a lehető leghamarabb politikai­lag lezárni az ügyet. Jelezte, hamarosan tárgyalni kíván a szovjet kormánnyal a szovjet csapatok kivonásáról Cseh­szlovákiából, amelynek, mond­ta , „összhangban kell lennie az eu­rópai leszerelési folya­mattal”. Csütörtökön sajtóértekezle­tet tartott Prágában Walter Komárek, az Akadémia Prog­nosztikai Intézetének igazga­tója, akit többen következő kormányfőként tartanak szá­mon a csehszlovák főváros­ban. A tudós -■ egyébként a CSKP tagja — úgy fogalma­zott, hogy az előző rezsim „a fasiszta diktatúrák mind több elemét alkalmazta az irányí­tásban”, majd a legutóbbi időkben kialakult helyzetet a francói Spanyolországban létrejött szituációhoz hasonlí­totta. Az ország egyik le­gr­efor­­merebb szellemű pártszerve­zete, a prágai elemezte az or­szágban kialakult helyzetet, s úgy döntött: követeli, hogy a rendkívüli kongresszusra a pártszervezetek közvetlenül d­el­e­gálhassanak k­üldött­eket. A testület nyugtalanítónak mondta, hogy a CSKP Köz­ponti Bizottságából a koráb­bi legfelsőbb szintű vezetés egyik tagját sem menesztet­ték. Ma megtörtént az első kap­csolatfelvétel a CSKP és a Polgári Fórum között — je­lentette be Prágában Josef Hora, a kommunista párt szó­vivője. A CSKP részéről Vasil Mohorita, a KB elnökségének tagja, a KB titkára, a Polgári Fórum képviseletében pedig Zdenek Jicinsky professzor tárgyalt. A találkozót a CSKP kezdeményezte, ezen megvi­tatták a kialakult helyzetet. Mohorita úgy fogalmazott, hogy a CSKP célja: a párt­vezetés iránti bizalom meg­újítása nemcsak a párttagok, hanem a széles néptömegek körében is. A részvevők újabb megbeszélésekben állapodtak meg. Pozsonyban létrehozta ala­pító bizottságát a Demokrati­kus Szocializmus Pártja, amely a ’68 után kizárt párttagokat, továbbá a fiatal és a közép­­nemzedék tagjait, párttagokat és pártonkívülieket tömörít hivatalos megalakulása után. A párt a demokratikus szocia­lizmus minden hívét várja so­raiba, társadalmi, nemzetiségi és vallási hovatartozásától, il­letve felfogásától függetlenül. Kis Tibor JÁJUAJJ JillílLJAJ Hruscsov bosszúja volt a XX. kongresszus? A szovjet honvédelmi minisztérium folyóirata, a Vojenno- Isztoricseszkij Zsurnal (Hadtörténeti Közlöny) egyik dokumen­tum-összeállításából figyelemre méltó verzió világlik elő a XX. kongresszuson elhangzott, a sztálinizmus bűneit leleplező Hrus­­csov-beszámoló indítékáról. Sztálin, mint „hazaárulót” meg­ölette Hruscsov első házasságából származó repülőtiszt fiát. A lapban egy hadtörténész, Kolesznyik alezredes teszi közzé archívumokban végzett kutatási eredményét. A szerkesztő megemlíti, hogy a laphoz olvasói levelek érkeztek, amelyek szerint a szovjet párt XX. kongresszusán elhangzott leleplezés Hruscsov bosszúja a fiát megölető Sztálinon. A cikk ezt a ver­ziót nem erősíti meg, de jelzi: nincs kizárva, hogy mindez így történt. (Moszkvai tudósítónktól.) Lengyelország­: Rendőrség védte meg a Lenin-szobrot A Szolidaritás által kormányzott Lengyelországban szer­dán könnygázzal és vízágyúval kergetett szét a rendőrség a Szolidaritás egyik fellegvárában több száz fiatalt, akik le akar­tak rombolni egy Lenin-szobrot. A megmozdulás Krakkó nagy­ipari negyedében, Nowa Hutában történt. Az Alternatív társa­dalom elnevezésű mozgalom nevében a fiatalok nekiálltak szétszedni a 10 méter magas Lenin-szobrot, és a közbelépő rendőröket kövekkel, festékesdobozokkal hajigálták meg. Ez­után vetették be a rendőrök a könnygázt és a vízágyút. Petar Mladenov, a BKP Vagyim Medvegyev, az KB főtitkára, a bolgár SZKP főideológusa szer­államtanács elnöke december dán Litvániába érkezett, hogy elején rövid munkalátogatást részt vegyen az SZKP-tól el­tesz Moszkvában, az SZKP KB szakadni szándékozó Litván meghívására — jelentették be Kommunista Párt pénteken csütörtökön Moszkvában, kezdődő központi bizottsági (MTI) ülésén. Bombamerénylet áldozata lett a Deutsche Bank elnöke ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Véres bombamerénylet áldoza­ta lett csütörtök reggel az 59 éves Alfred Herrhausen, az NSZK legnagyobb és legbefo­lyásosabb magánbankja, a Deutsche Bank igazgatótanácsá­nak elnöke. A szövetségi köz­társaság világszerte legismer­tebb gazdasági vezetőihez tar­tozó Herrhausennel az első je­lek szerint a szélsőséges Vörös Hadsereg Frakció (VHF) elne­vezésű terrorszervezet végzett. A bankvezető a reggeli órákban frankfurti munkahe­lyére indult, amikor páncélo­zott szolgálati gépkocsija fel­robbant. Herrhausen a hely­színen meghalt, gépkocsiveze­tője súlyos sérüléseket szen­vedett. A nagy erővel megindított nyomozás egyértelműen meg­állapította: a merénylő mint­egy 150 méteres távolságból kábeles távirányítással rob­bantotta fel a gépkocsit. A tett színhelyén „Wolfgang Beer kommandó” aláírással kis papírlapot találtak, ame­lyen az említett három szón kívül a Vörös Hadsereg Frak­ció csillagjele és egy Kalas­nyikov típusú szovjet lőfegy­ver rajza látható. A szóban forgó név mögött az egyik VHF-terrorista autóbaleset ál­dozatává vált testvére rejtő­zik. Szakértők mindenesetre érdekesnek tartják, hogy a VHF-merényletek történeté­ben első ízben nem hagytak maguk után a tettesek rész­letes „tájékoztatást” terrortá­madásuk okairól. A véres akció az egész nyu­gatnémet közvéleményt meg­rendítette. A Bundestag a hír hallatán megszakította a költ­ségvetésről folytatott vitát. Schäuble belügyminiszter un­dorító gyilkosságnak minősí­tette a tettet, amelynek nyo­mán azonnali hatállyal meg­szigorították a bonni politikai élet vezetőinek védelmét. Kohl kancellár, aki személyes ba­rátságot ápolt Herrhausennal, a demokrácia elleni súlyos ki­hívásnak minősítette a terror­akciót. Alfred Herrhausen egyéb­ként a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok befo­lyásos és igen aktív előmoz­dítói közé tartozott. Gy. S. VSZ-csúcs Moszkvában Moszkvában találkoznak de­cember elején a Varsói Szer­ződés tagállamainak vezetői. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöke tájé­koztatni fogja a szövetségesek képviselőit George Bush ameri­kai elnökkel folytatott eszme­cseréjéről - jelentette be hiva­talosan csütörtökön Jurij Gre­­mitszkih. A szovjet­­külügyminisztéri­um információs főosztályának helyettes vezetője nem ponto­sította a csúcs időpontját, de sejtette, hogy arra december 4-5-én­­kerülhet sor. Úgy fo­galmazott ugyanis, hogy a moszkvai találkozó Mihail Gorbacsovnak a máltai ta­nácskozásról való hazaérkezé­sét követően, de még a kijevi szovjet—francia csúcstalálko­zót megelőzően jön létre. Fi­gyelemre méltó, hogy Hans-Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter szintén akkor, tehát hétfőn—kedden tesz hivatalos látogatást Moszkvában. Kérdésekre válaszolva a szóvivő megjegyezte, hogy a VSZ-csúcsokon általában az államfő, a miniszterelnök és a kormánypárt vezetője, esetleg a külügyminiszter képviseli a tagországokat. A szövetsége­sek azonban maguk döntik el, hogy kiket küldenek Moszkvá­ba — mondta Jurij Gremitsz­­kih. A szovjet külügyi szóvivő a fentiek figyelembevételével beszélt arról a hírről, hogy az új csehszlovák pártvezető Moszkvába készülne. A moszk­vai csúcs lehetőséget teremt arra, hogy Mihail Gorbacsov mindenkivel találkozzék a szocialista országok vezetői közül — fűzte hozzá. (MTI) Bush útnak indult Máltára (Folytatás az 1. oldalról.) szerint Bush kedvezően rea­gált. Időközben Mitchell sze­nátor, a demokrata párti frakció (a szenátusi többség) vezetője felszólította­ az elnö­köt, hogy­­még a szovjet ki­vándorlási törvény életbelé­pése előtt oldja fel az ame­rikai kereskedelmi korlátozá­sokat Moszkva irányában, s kezdeményezze egy új keres­kedelmi egyezmény megköté­sét. Egy republikánus szená­tor vezette, tizenhat tagú cso­port ugyanakkor a balti szov­jet köztársaságok helyzetének alakulásához kívánja kötni a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tését. Az Egyesült Államok — mint Baker külügyminiszter az indulás előtti napon hang­súlyozta — a hosszú távú sta­bilitás tényezőjének tekinti, hogy a kelet-európai refor­mok folytatódjanak, és fehér házi források csütörtökön azt mondták a bennfentes ame­rikai tudósítóknak:­­az egyik legfontosabb máltai téma ép­pen az lesz,­­mit tehet a Nyu­gat annak érdekében, hogy a kelet-európai változások elfo­gadására, illetve továbbvite­lére bátorítsa Gorbacsovot. Ez nyilvánvalóan egyszerre és összefüggéseikben veti fel a politikai, gazdasági és katona­politikai, fegyverzetkorlátozá­si kérdések egész sorát. Serény Péter Pravda: „Az MSZP gépezete csikorogva indul" A magyarországi átalaku­lást szovjetellenes és anti­­kommunista frazeológia kíséri — írja a csütörtöki Pravdá­ban a lap budapesti­­tudósí­tója. Kifogásolja, hogy a ma­gyar szocialista sajtóban nincs erre a jelenségre válasz. Sze­rinte ma sok magyarországi folyamat jellegét, számos dön­tés státusát meghatározza a nyugati tőke jelenléte a ma­gyar tömegtájékoztatási intéz­ményekben. Jelentős szerepet tulajdonít ebben az összefüg­gésben annak is, hogy több párt, társaság és csoport nyu­gati támogatást kap. A szerző úgy találja, hogy az új baloldali párt, az MSZP gépezete csikorogva indul be. Ezt azzal magyarázza, hogy az átalakulás­­kongresszusa sok párttagot „sokkolt”. Az MSZP különböző helyi és or­szágos vezetőire hivatkozva kijelenti, hogy reális a párt jobbra tolódásának veszélye. Az is megeshet szerinte, hogy a különböző baloldali erők „testvérgyilkos háborúsko­dást” kezdenek egymással. Kérdés formájában fejezi ki kételyeit Magyarország to­vábbi sorsát illetően: — Ké­pesek lesznek-e azok az erőik, amelyek majd ezután veszik kezükbe az ország kormány­­rúdjá­t, józanul, nyugodtan, jobb- és baloldali kilengések, kacskar­ingók nélkül vezetni az ország hajóját? Végül — roppant sajátsá­gos logikával — mégis arra a megállapításra jut, hogy nem fut zátonyra a hajó, mert — min­t írja — a baloldali erők és ellenfeleik egyként kívánják, hogy a helyzet sta­bil, a folyamat irányítható maradjon. (MTI) Bűnvádi eljárást indítanak Honeckerék ellen Az NDK is elhatárolta magát a '68-as bevonulástól ( BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A társadalmi tulajdon kárára elkövetett hűtlen kezelés címén bűnvádi eljárást kezdeményezett Erich Honecker, Willi Stoph, valamint Günter Kleiber ellen az Új Fórum nevű polgárjogi mozgalom, illetve a neubran­­denburgi tanács, miközben utóbbi zár alá vette k­ia volt főtitkár-államfő, az exminiszter­­elnök és helyettese, az NSZEP egykori vezetőinek pazar vadász­házait. A csütörtöki, bejelentés újabb bizonyíték rá: az NDK- ban nem állnak meg félúton­ a visszaéléssel, korrupcióval gya­núsított politikai hatalmassá­gok ügyeinek felgöngyölítésé­ben. A sajtó hemzseg a kisebb­­nagyob­b korrupciós ügyeket taglaló, gyakran szenzációsza­­gú írásoktól, és a témával csütörtöki ülésén a kormány is foglalkozott. Mint Meyer kor­mányszóvivő bejelentette, a minisztertanács mindenféle privilégium megszüntetése mellett kötelezte el magát. Egyúttal úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünte­ti a kormány 15 egységből álló repülőgépparkját, a gépeket az Interflug a polgári közlekedés­ben hasznosítja. A minisztertanács — jelen­tette be Meyer —, elhatárolta magát az 1968-as csehszlová­kiai katonai beavatkozástól. Elmondta­, hogy megszüntették a széles­­körű cenzori hatalmat gyakorló sajtóhivatalt, és he­lyét a kormány sajtó- és tájé­koztatási­­szolgálata vette át, úgymond fontos lépést téve így az adminisztratív sajtóirányí­­tás megszüntetése útján. Új vezetőt kapott a rádió-, illetve a televízióbizottság, s Meyer határozottan visszautasította azt a nézetet, hogy a fő mé­diákat továbbra is az NSZEP uralja. A Kohl-féle­­konföderá­ciós javaslatra csak közvetve tért ki a kormányszóvivő, ami­kor is újólag üdvözölte az NDK önállóságának megőrzé­sét szorgalmazó felhívást (amelyet egyébként ország­szerte egyre többen írnak alá), hangsúlyozva, hogy az ország lakosságának széles rétegei el­lenzik az újraegyesítést, amely végeredményben az NDK be­kebelezéséhez vezetne. Átfogó honvédelmi reform megvalósításának tervével állt elő az NDK több neves béke­­kutatója . Álllásfoglalásu­k­ban hangsúlyozzák, hogy az NDK néphadseregének valóban az egész nép hadseregévé kell válnia, megszabadulva egyet­len párthoz és egyetlen világ­nézethez való kötöttségétől. Léderer Pál

Next