Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

# 16 oldal - Ára: 4,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. február 1., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 27. szám A HÍREK ALAPTALANOK, A TŐZSDÉK IDEGESEK Moszkvában cáfolják Gorbacsov lemondását A szovjet és az amerikai vezető telefonbeszélgetése (Moszkvai tudósítónktól.) Mihail Gorbacsov a brazil elnök kíséretében levő újságírókkal beszélgetve a Kremlben szerdán maga cáfolta meg a pártfőtitkári tisztségből való esetleges távozásáról felröppentett híreszteléseket. Ezt nemzetközi sajtóértekezletén Geraszimov kormányszóvivő közölte. Ugyanakkor a hivatalos cáfolattal egy napon, szerdán Gorbacsov és Bush telefonon beszélt egymással, megerősítve az együttműködés jelentőségét. Gorbacsov lemondással fenyegetőzött. Ez rémhír ? — tette föl akérdést Geraszimovnak a CNN amerikai tévétársaság moszkvai riportere. — Nem tudom, miért ismételgeti a CNN ezeket a rémhíreket — válaszolt angolul a szovjet szóvivő. — Lehet, hogy valakik (szándékosan) terjesztik eiket? Nem tudom. A híreik alaptalanok, a nyugati tőzsdék viszont idegesek. [A szóvivő álltal felelőtlennek és szenzációhajháisznak nevezett híresztelés forrása a CNN amerikai tv-társaság volt, amelynek moszkvai tudósítója tudni vélte, hogy Gorbacsov foglalkozik a gondolattal: megválik pártvezetői tisztségétől, utódjaként Jakovlevet szeretné látni, viszont megtartja a széles hatáskörű államelnöki posztot. A spekulációkat arra alapozták, ha netán törlik az SZKP vezető szerepét az alkotmányból, a tényleges hatalom akkor is Gorbacsov kezében összpontosulna. Ehhez azonban, figyelembe véve az SZKP befolyását, Gorbacsovhoz hű utódra lenne szükség a pártfőtitkári székben. Mindenesetre a Reuter brit hírügynökség jelentése szerint Mihail Gorbacsov megütközött és kissé ingerült volt, amikor a brazil elnökre várva, újságírók feltették neki a kérdést. — Nincs szándékomban ilyesmi. Ezt senki sem mondta, és magam pedig egészen biztosan nem tettem ilyen kijelentést — közötte. A pártfőtitkár elmondta, hogy az elmúlt napokban a központi bizottság hétfőn és kedden tartandó üilé(Folytatás a 3. oldalon.) Mától megint drágább az élet Az Országgyűlés által jóváhagyott gazdaságpolitikai program és az állami költségvetés alapján elhatározott idei fogyasztói áremelések mától lépnek életbe. A lakbérek — mint már hírül adtuk — átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások bére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15-ről 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér megállapításánál a műszaki állapottal és a településen belüli fekvéstől függően a korábbinál jobban differenciálhat. A tanácsi szervek február végéig értesítik a bérlőket a megváltozott lakbérek összegéről. Az IKV-k ugyancsak írásban tájékoztatják a lakókat a fizetendő vízdíjakról. Ahol a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, ebben az évben a díjfizetés a bérlemények komfortfokozatának, szobaszámainak függvényében, differenciáltan történik. A vasúti közlekedésben 20 százalékkal emelkednek a személyfuvarozási tarifák. A díjváltozáskizárólag a belföldi (Folytatás az 5. oldalon.) ELHALASZTOTT DÖNTÉSEK NAPJA A parlament sokallta a 100 milliót Országgyűlési határozat a romániai magyar nemzetiség helyzetéről Becsöngetéskor, néhány perccel 10 óra után még meglehetősen foghíjasok voltak a padsorok az Országház üléstemelsra. A múlt héten félbehagyott januári ülésszak mostani folytatására a törvényhozó testületnek még a háromnegyede sem gyűlt össze. Amikor az elnöklő Jakab Róbertné megállapította a plénum határozatképességét, mindössze 273 képviselő jelezte gombnyomással jelenlétét. Az írásos napirend szerint az Országgyűlés ekét napon — szerdán és csütörtökön — mindazokat a törvényjavaslatokat, határozattervezeteket, indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten keddtől péntekig nem jutott idő. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, azt indítványozván, hogy — tekintettel a romániai híreikre — a parlament fogadjon el nyilatkozatot az ott zajló eseményekről, illetve a magyar nemzetiség helyzetéről. Ezt követően az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében Horváth Jenő összegezte a módosító javaslatokat. Mindezeket, továbbá a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményét figyelembe véve a bizottság azt indítványozta, hogy a törvény szövegéből maradjon ki a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó valamennyi rész. Ennek megfelelően a javaslat csupán munkajogi, illetve összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz. A bizottság támogatta Eke Károlynak azt az indítványát, hogy a képviselők megválasztásuk után, ■illetve mandátumuk lejártakor tegyenek vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnökének. Ezzel szemben nem értett egyet Hámori Csaba javaslatával, hogy megbízatásának lejárta után a munkáltató köteles legyen szakképzettségének megfelelő munkakörben ismét foglalkoztatni a főfoglalkozású képviselőt. A javaslat nem emelkedett törvényerőre, pedig az elnöklő Jakabné az első kudarc után némi meggyőző szónoklattól kísérve megismételtette a szavazást. Csakhogy másodjára sem jött össze a kétharmados szavazattöbbség, márpedig — alkotmányerejűtörvényről lévén szó — ennyi kellett volna. Talán így sincs lefutva még az ügy, mivel nem sokkal az ebédszünet bejelentése előtt ismét felvetődött, hogy meg kellene ismételni a szavazást, hiszen túlontúl sok képviselő hiányzott az ülésteremből. Ezért tehát minden valószínűség szerint ma reggel ezzel kezdi majd munkáját a T. Ház, már persze akkor, ha aképviselőket távol tartó ismeretlen kör felfüggeszti működését. (Folytatás a 4. oldalon.) Egymásra nézve. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Utcakeresztelők Ádáz viták izzanak fel. (3. oldal.) Eltéphető-e az állami köldökzsinór? Az alapítvány közérdekűnek tekinthető, de... (8. oldal.) Kisebbség és önazonosság A Vajdaság sosem volt Románia. (7. oldal.) 9 és 1/2 hét Egyre szimplábbak a szórakoztató filmek. (9. oldal.) Kényszerszabadságok a Rábában (Megyei tudósítónktól.) A rubelexportot korlátozó váratlan drasztikus intézkedés, valamint a raktári készletek nagysága nehéz helyzetbe sodorta a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat. A lengyel munkások szerződését nem újították meg, ők a héten már valamennyien visszais utaznak hazájukba. A következő lépés várhatóan — bár konkrét döntés még nem született — a 175 kínai munkás hazaküldése lesz. Ez azért is indokolt, mert ők nem vendégmunkásként, hanem egy tervezett kínai—magyar műszaki-technológiai együttműködés jegyében vannak itt. Ám nem bizonyult igazán jó üzletnek a kínaiak tanítása, foglalkoztatása. A kínaiak távozása még mindig nem hoz teljes megoldást a Rábának az átmeneti időre. Mivel a raktárra nem akarnak termelni — a raktárak úgyis megteltek már! —, valószínűleg egy-két hétre leállítják a szocialista exportra szánt motorok és a nagy sorozatú futóművek gyártását. Több száz embert csoportosítanak át a Nyugaton keresett futóművek gyártósorára. Akiket pedig itt nem tudnak foglalkoztatni, azok karbantartást, felújítást végeznek. A főként a Szovjetunióba irányuló szállítmányok visszatartása a Rába alkatrészgyártó egységeitis érinti. Ezért várhatóan néhány hétre Pápáról, Kőszegről, Sárvárról és Szombathelyről is Győrbe hozzák dolgozni az embereket. A lengyelek által elhagyott szobákban helyezik el őket, a gyár úgynevezett „kínai házában.” A Rába mindenképpen szeretné elkerülni magyar dolgozók elbocsátását. Ezért februárban négyszáz-ötszáz munkást inkább húsznapos kényszerszabadságra küld. Ebből tíz napot rendkívüli fizetett szabadságként ad a gyár, a másik ■tíz napot évi rendes szabadságukból veszik ki a munkások. A nagyvállalatnak egyébként az év második feléig mindenképpen érdemes tartania a létszámot, hiszen ekkor nagymértékű új amerikai megrendeléseket kell teljesíteniük. Nyártól tehát már nem látszik gondnak a jelenlegi kollektíva teljes foglalkoztatása. Miután az új termékek gyártásához szükséges gépsorokat ■letelepítették, logikusnak látszana már most elkezdeni az őszre, télre szóló megrendelések teljesítését. Erre viszont a pénzügyi kondíciók miatt nem nyílik kedvező lehetőség. Marad hát a bizonytalan helyzet átvészelése és a remény, hogymielőbb kiderül, milyen termékeket szállíthatnak a szocialista országokba. Ezt már csak azért is érdemes volna tudniuk, mert a sorozatgyártáshoz szükséges alapanyagokat is meg kellene már rendelni. Hajba Ferenc Matekpélda Ahhoz a meglehetősen nehéz számtani művelethez, hogy miként jövünk ki a jövő havi kosztpénzből, a BKV egy újabbat is föladott. Nevezetesen azt, hogy mint lehet öt meg hat forintból, esetleg öt meg öt forintból nyolcat csinálni. Ugyanis — a frissebb szeleműek még bizonyára emlékeznek rá — Január havának végéig öt forintba került a villamosjegy és hatba a busz. Az árak most nyolc és tíz forintra emelkedtek, ám az ennek megfelelő névértékű jegyek — mint az MTI közleményéből is kiderül — még nem készültek el. A BKV ezt a dilemmát úgy oldja fel, hogy „az utasoknak az új viteldíjnak megfelelő összértékű régifajta jegyeket együttesen kell érvényesíteniük”. A parancsot vettük és értettük. Mi több, teljesítenénk is, ha az ötlet kiagyalója némi tájékoztatást adna a végrehajtás módjáról. Persze, ha egy új villamosjegy előállítható egy egész régi villamosjegy és egy fél régi buszjegy kombinációjával, akkor nem szóltunk egy szót sem. Heves összecsapások Kosovóban Kosovo jugoszláviai tartomány albán nemzetiségű lakói kedd este az összes járási székhelyen és szinte minden faluban tüntettek a hatóságok önkénye ellen, követelték a rendkívüli állapot megszüntetését, az emberi szabadságjogok biztosítását és szabad választások megtartását. A nyolc nappal ezelőtt kezdődött tömegmegmozdulások során ezúttal került sor a leghevesebb összecsapásokra a belbiztonsági erők és a felvonulók között. A rendőrök, katonák ezúttal nemcsak könnygázt, füstgránátot és gumibotot, hanem lőfegyvert is használtak, főként Podujevón, ahol mintegy háromezer albán nemzetiségű fiatallal kellett megütközniük. Két ember életét vesztette. Hivatalos adatok szerint ezzel a halottak száma tízre emelkedett. Sok a sebesült, köztük rendőrök is. Zivko Pregl, a jugoszláv kormány alelnöke Petar Gracsanin belügyminiszter társaságában Pristinába érkezett, ahol Jusuf Zelmanjahu, a tartományi kormány elnöke tájékoztatójában a kialakult helyzetet rendkívül drámainak nevezte. Gracsanin hangoztatta: a szövetségi kormány szilárdan képviseli, hogy megőrzi Jugoszlávia és a Szerb Köztársaság integritását, s szavatolja a kosovói lakosság személyi és vagyoni biztonságát. Pristinából érkezett az a hír is, hogy a Rilindja, az egyetlen jugoszláviai albán nyelvű napilap minden kommunista újságírója kilépett a pártból, visszaadta tagsági könyvét. Egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a kommunista szövetség az albán nemzetiség ellen irányuló politikát folytat. Kedd este a Kosovo Polje-i szerbek és crnagoracok képviselői kérték a hatóságoktól, hogy az asszonyokat és a gyerekeket evakuálják a városból. (MTI) Úttorlaszt távolít el a jugoszláv hadsereg. Magyarország kész a kolozsvári főkonzulátus megnyitására A magyar Külügyminisztérium szerda délelőtt megkapta a román kormány hivatalos értesítését arról, hogy hozzájárul a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. Szokai Imre külügyminiszter-helyettes az MTI-vel közölte: a román válaszban foglaltak további pontosítása szükséges, a közlés egyes részeit még értelmezni kell, mivel azok nem teljesen világosak. Mindezek ellenére a román válasz egyetértésként értékelhető. A magyar Külügyminisztérium arra készül, hogy — amint azt korábban jegyzékben kérte a román féltől — február 15-ig megnyitja a kolozsvári főkonzulátust. A közeli napokban megvizsgálják azt az épületet, ahol korábban ideiglenes jelleggel működött a főkonzulátus. Ezenkívül megtettek már intézkedéseket is, amelyek a magyar képviselet működéséhez szükségesek. A Külügyminisztérium gyakorlatilag 24 órán belül meg tudja nyitni a főkonzulátust — mondta Szokai Imre.