Népszabadság, 1990. március (48. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
2 Genscher: Az egyesített Németország nem támaszt területi követeléseket szomszédaival szemben Az egyesített Németország nem támaszt semmiféle területi követelést egyetlen szomszédjával, így Lengyelországgal szemben sem — jelentette ki Hágában Hans-Dietrich Genscher. Az NSZK külügyminisztere azért utazott a holland fővárosba, hogy eloszlassa partnereinek aggodalmait a német egységgel kapcsolatos 2+4 formulát illetően. „Az egyesített Németország sem több, sem kevesebb, mint az NSZK, az NDK és egész Berlin” — fűzte hozzá. A bonni diplomácia feje szerint a tárgyalások legnehezebb kérdése annak elfogadtatása a Szovjetunióval, hogy az egyesített Németország a NATO tagja legyen. Emlékeztetett azonban arra, hogy Gorbacsov legutóbbi nyilatkozataiban nem szólt a Németország semlegességére vonatkozó szovjet igényről. Szerinte a leszerelés és az európai biztonsági és együttműködési folyamat elmélyülése feloldhatja a szovjet aggályokat. Megerősítette, hogy a Nyugat nem kívánja a NATO területét kiterjeszteni a jelenlegi NDK-ra, e területnek különleges, még kidolgozandó státust kell élveznie. Genscher két és fél órás megbeszélést folytatott Hans van den Broek külügyminiszterrel, majd Ruud Lubbers holland miniszterelnök is bekapcsolódott az eszmecserébe. Van den Broek előzőleg a 2+4-es — a két Németország és a négy második világháborús szövetséges nagyhatalom részvételét jelentő — tárgyalási formán kívül konzultációkat sürgetett a NATO, az Európai Közösségek és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretében. A németkérdés nem hagyhatja közömbösen a hollandokat, már csak a történelem és a földrajz miatt sem — hangoztatta a miniszter egy, a holland képviselőknek írott és hivatalosan publikált levelében. Ruud Lubbers a maga részéről korábbi nyilatkozataiban sürgette, hogy Bonn ismerje el az Odera—Neisse határt. Hollandia 350 kilométeren határos az NSZK-val, kereskedelmének negyedét az NSZK- val bonyolítja le, a holland forint szorosan kapcsolódik a nyugatnémet márkához. A LENGYELEK PANASZKODNAK A SZOVJETEKRE, DE... Varsó nem kezdeményezi a kivonulást A piacgazdaság feltételeihez igazodó, új jogi és pénzügyi normákat akar alkalmazni Lengyelország a területén állomásozó szovjet csapatokra. Ezt Mieczyslaw Debicki altábornagy, a lengyel kormánynak a szovjet csapatok lengyelországi tartózkodását felügyelő különmegbízottja mondotta a PAP lengyel hírügynökségnek. A lengyel tiszt szerint a szovjet katonák viselkedésével, pontosabban szólva sorozatos törvénysértéseikkel(betörések, lopások, közúti balesetek, garázdaság, orvvadászat), valamint a szovjet egységek súlyos környezetszennyező tevékenységével magyarázható a lengyelek erős ellenszenve. Elmondta, hogy egy hadgyakorlat során a vonuló szovjet egységeket 350 kilométeres távon 21 alkalommal dobálták meg kővel, üvegekkel Nem ritkák a katonákat és családtagjaikat ért támadások sem. Debicki amiatt is panaszkodott, hogy a szovjetek tönkreteszik a lengyelektől bérelt lakásokat, nem törődnek a környező természettel, az erdők, a vizek, a termőföld, a levegő védelmével, nem építik meg a szükséges környezetvédelmi berendezéseket. Az ebből eredő károk megtérítésével rendszeresen késlekednek. Az altábornagy, aki szorgalmazta a szovjet katonáik által elkövetett köztörvényes bűncselekmények esetében a lengyel bíráskodás bevezetését, éreztette, hogy a terhesnek tartott szovjet katonai jelenlétnek nem a felszámolását fontolgatják, hanem az 1956-ban kötött megállapodás felülvizsgálatát, mégpedig főleg pénzügyi téren. Azaz Varsó szeretné, ha a szovjetek — a piacgazdaság szellemében — értéke szerint fizetnének mindenért, amit Lengyelország területén használnak. Az új megállapodás tervezetét a lengyelek már el is készítették. Ez közvetve is megerősíti azokat a lengyel hivatalos megnyilatkozásokat, amelyek szerint Varsó most, a közelgő német egyesülés és nyugati határai bizonytalan bonni megítélése következtében nem tartja időszerűnek, hogy kezdeményezze a szovjet csapatok kivonását. (MTI) Gorbacsov-Bush telefonbeszélgetés Telefonbeszélgetést folytatott szerdán Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök. Alig egy hónapon belül a két nagyhatalom első számú vezetője másodszor választotta a közvetlen eszmecserének ezt a módját. Az eseményről szóló rövid TASZSZ-jelentés szerint a telefonbeszélgetés a két politikus rendszeres eszmecseréjének része. A szovjet hírügynökség szerint néhány nemzetközi kérdésről volt szó a beszélgetésben: egyebek között áttekintették a nicaraguai választások eredménye után kialakult helyzetet és az európai biztonság problémáit, különös tekintettel e kérdéskör német vonatkozásaira. Emellett érintették a küszöbönálló szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésének néhány kérdését is. (MTI) ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY PRÁGÁBAN Tiltakozások az ötszázalékos küszöb ellen (Prágai tudósítónktól.) A csehszlovák parlament jóváhagyta az új választási törvényt, s több nemzetiségi képviselő tiltakozása ellenére megszavazta, hogy csak az ötszázalékos szavazati küszöböt elérő pártok és mozgalmak juthassanak mandátumhoz. A törvénnyel kapcsolatos kifogásaikat magyar, lengyel, de cseh nemzetiségű képviselők is kifejtették. Sidó Zoltán például a nemzetiségek szempontjából antidemokratikus nak nevezte a korlátozást, egyben figyelmeztette a szövetségi gyűlést a növekvő nemzetiségi feszültségekre Dél- Szlovákiában. Vitéz Erika és Pepé Gyula egyaránt hangsúlyozta: a korlátozó rendelkezés a nemzeti kisebbségeket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy képviselői mandátumot szerezzenek. Duray Miklós szavai szerint a törvényjavaslat olyan elemeket tartalmaz, amelyek egy antidemokratikus rendszer új fajtájának megteremtését teszik lehetővé. Mindettől némileg eltért Sándor Eleonóra véleménye, aki elmondta, hogy a Független Magyar Kezdeményezés javaslatokat terjesztett elő a kisebbségi képviseletre vonattkoozóan, de tudomásul veszi, hogy időhiány miatt ezeket elutasították. Az időnként türelmetlen, demagóg megnyilvánulásoktól sem mentes vita után a parlament nagy szótöbbséggel az eredeti formájában hagyta jóvá a törvényjavaslatot. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy a nemzeti kisebbségek saját szervezeteik révén küldjenek képviselőt a szövetségi gyűlésbe. Erre csak politikai pártok listáján lesz lehetőségük — a szóban forgó pártok honatyái nyilván a kisebbségek szavazataira kacsintva voksoltak túlnyomó többségükben a beterjesztett törvénytervezetre. Kis Tibor M O LÓT O V—RIB B ENTROP Megvan a paktum A Szovjetunióban első ízben közöltek fotókópiát az 1939-es szovjet—német egyezmény titkos záradékának orosz nyelvű változatáról. Az 1939- ben aláírt Molotov—Ribbentrop-paktum titkos kiegészítő jegyzőkönyve a Szovjetunió befolyási övezetébe utalta a három független balti köztársaságot és Lengyelország egy részét. A külügyiminisztérium most beindított új kiadványa, a Vesztnyik első számában fényképet közölt a titkos záradék orosz nyelvű gépek másolatáról. A Szovjetunió mind ez ideig azt állította, hogy a szovjet levéltárakban nincs nyoma a jegyzőkönyvnek, és a mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy annak eredeti példánya nincs birtokában". Létezett titkos katonai kiképzőtábor az NDK-ban (Berlini tudósítónktól.) Az NDK védelmi minisztériuma megerősítette, hogy az országban a hetvenes évek közepétől 1988-ig nyugatnémet állampolgárokat titkos katonai kiképzésben részesítettek. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy — mint azt a hamburgi Der Spiegel egyik januári számában állította — valóban a nyugatnémet kommunista párt (DKP) önkénteseit képezték ki, illetve hogy a titkos kurzusokon terror- és szabotázsakciók végrehajtására specializált partizáncsoportokat oktattak volna. Gerd Spitz, a védelmi minisztérium szóvivője szerint a tábort, amely az Odera menti Frankfurt közelében,működött, Honeckernek, a Nemzetvédelmi Tanács akkori elnökének utasítására hozták létre. A kiképzésben — amely kezdetben három hónapig, később csak két hétig tartott — a néphadsereg tisztjei is részt vettek. A szigorúan őrzött létesítmény tevékenységét azonban az időközben feloszlatott államvédelmi minisztérium szervezte és irányította. A részvevők listája nem áll a védelmi minisztérium rendelkezésére. A részleteket az Odera menti Frankfurtban megjelenő Neuer Tag című lap munkatársai nyomozták ki. Azt azonban nekik sem sikerült kideríteniük, milyen kiképzést kaptak a külföldi táborlakók. A néphadsereg kiképzőtisztjei állítólag csak a hadseregben szokásos alapképzést nyújtották. L. P. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. március 1., csütörtök Nemzetiségi interpelláció Bukarestben Írásbeli interpellációt nyújtottak be a Romániában működő nemzetiségi szövetségek a román parlamentben. A nemzetiségi szövetségek interpellációjukban a többi között arra kérnek választ a kormányfőtől, hogy miért nem állították fel a kisebbségügyi minisztériumot. (MTI) Csernobil az Orosz Föderációt is érinti Belorusszián és Ukrajnán kívül az Oroszországi Föderációban is jelentős területeket érintett a csernobili katasztrófa — derül ki a köztársasági minisztertanács elnökhelyettesének a szerdai Szovjetszkaja Rosszijában megjelent nyilatkozatából. Fikrat Tabejev miniszterelnök-helyettes elmondta: eddig a közvélemény előtt lényegében ismeretlen volt, hogy a brjanszki mellett a kalugai területet is komoly szennyezés érte. A brjanszki területen mintegy 5,8 ezer négyzetkilométeres körzetben 641 település 290 ezer lakóját érinti a sugárszennnyezés A kalugai területen 4 ezer négyzetkilométeres körzetben 159 településen mértek a normális háttérsugárzást jelentősen meghaladó sugárzási értékeket, s ez több mint 36 ezer embert érint. (MTI) Örökölhető a föld a Szovjetunióban Véget ért a szovjetunióbeli parasztság sok évtizedes sztálini jogfosztottsága. Bő hét évtizeddel a lenini földdekrétum kihirdetése után jogilag elhárult az akadálya annak, hogy a Szovjetunióban valóban azé legyen a föld, aki megműveli. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szerdán óriási szótöbbséggel második olvasásban is elfogadta a földről szóló törvényt. A törvény értelmében a föld életre szóló és örökölhető tulajdona a parasztnak, aki maga dönthet, hogy önállóan kíván-e tulajdonán gazdálkodni vagy csatlakozik a kolhozhoz, illetve szevhozhoz. (MTI) Iliescu: nincs puccsveszély Nem hiszem, hogy Romániában ma fennállna a katonai államcsíny vagy bármiféle diktatúra megteremtésének veszélye. Ehhez csak a teljes káosz és az anarchia nyújtana lehetőséget — jelentette ki Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Le Monde című lapnak adott terjedelmes interjújában. Iliescu éppen ezért abban látja a legfontosabb feladatot, hogy megakadályozzák az ilyen kaotikus helyzet létrejöttét. (MTI) Részvénytársaság lesz a Pravda kiadó A Szlovák Kommunista Párt legfelsőbb testülete beleegyezett, hogy részvénytársasággá alakuljon át a tulajdonában lévő Pravda kiadó. A párt egyetlen kikötése, hogy ő is a jövendő részvényesek között szerepeljen. A döntés minden bizonnyal jelentősen befolyásolja a párt lapjának, a Pravdának a jogi helyzetét,sőt vélhetően irányvonalát is. (Prágai tudósítónktól.) Albánia kitör az elszigeteltségből? Albánia kész csatlakozni az európai együttműködés folyamatához, nem szeretne i kívül maradni a valamikor létrejövő egyesült Európán — nyilatkozta az Új-Kína hírügynökségnek az albán külügyminisztérium szóvivője. Miután Európa függetlenebbé vált, Albánia fontolóra veszi, hogy részt vesz a második helsinki találkozón — folytatta a szóvivő. Az első helsinki találkozóról való távolmaradást azzal indokolta, hogy azt a „szuperhatalmak manipulálták”. (Pekingi tudósítónktól.) Szovjet zsidó bevándorlók Izraelbe Izraelnek az idén nem kevesebb, mint 230 000 szovjet zsidó bevándorlót kell letelepítenie — közölte szerdán a jeruzsálemii rádió. A rádió szerint az adat „egy magas rangú izraeli személyiségtől származik, akinek információi általában helytállóak”. (Kairói tudósítónktól.) FOLYTATÁS ÁPRILISBAN BUDAPESTEN Mikor nyílik meg az égbolt? Telefoninterjú az Ottawában tárgyalt magyar küldöttség vezetőjével Ottawában kedden délután befejeződött a NATO és a VSZ tagállamai tárgyalásainak első szakasza a kölcsönös felderítő repüléseket lehetővé tevő „nyitott égbolt" egyezményről. A tanácskozásról munkatársunk telefonon kért értékelést a magyar tárgyaló küldöttség vezetőjétől, Tóth Tibor külügyminisztériumi főosztályvezető-helyettestől. — Hogyan vonná meg az elmúlt három hét mérlegét? — A kedd délután befejeződött megbeszéléssorozat számunkra legfontosabb döntése az, hogy a „nyitott égboltról” szóló tárgyalások zárószakaszát Budapesten rendezzük meg április 13-a és május 12-e között. Igen jelentős, hogy egyetértés született: a létrejövő megállapodást külügyminiszteri szinten írják alá, méghozzá május 12-én, ha addig sikerül azt tető alá hozni. Ami az eszmecsere egészének értékelését illeti, alapvetően két szempontból közelíthetjük azt meg. Egyrészt számba kell vennünk, miben született megegyezés. Ezek közé tartozik, hogy az utóbbi három hétben a 23 részt vevő ország küldöttségei lényegében megadták a tárgyalás mandátumát, és a megállapodás egy sor elemét már előzetesen egyeztették. A NATO- tagországok konkrét megállapodástervezetet tettek le az asztalra, amelyet a részvevők tárgyalási alapként fogadtak el. Ehhez a szovjet küldöttség egy sor kiegészítést tett, amit egyéb kiegészítések is követtek. Ha arról az oldalról közelítjük meg az ottawai tárgyalásokat, hogy milyen kérdéseket hagytunk még nyitva, a következőket emelném ki. Nem tudtunk egyelőre megegyezni abban, hogy kinek a repülőgépei és hogyan végezhetnek ellenőrző repüléseket az érintett országok területei fölött. E kérdésben két álláspont van. A szovjet küldöttség véleménye szerint a 23-aknak közös gépparkkal kell rendelkezniük, és egy adott ország felett csak annak az országnak a repülőgépe repülhetne, persze nemzetközi megfigyelőszemélyzettel. A nyugati álláspont ezzel szemben az, hogy minden ellenőrző fél a saját gépével repülhet, illetve együttműködhetne ebben a saját szövetségén belül esetleg más tagállamokkal. A másik vitatott témakör a szenzorok, azaz a műszerek kérdése. A NATO-tagállamok azt szorgalmazzák, hogy az ellenőrzés során a műszerek legszélesebb skáláját lehessen használni, beleértve különböző optikai eszközöket, infravörös megfigyelőket, radarokat, a levegő összetételét analizáló berendezéseket. A szovjet küldöttség viszont azt szeretné, ha a megfigyelő műszerek köre lényegében a fotótechnikai eszközökre szűkülne le. Nyitott kérdés még az is, hogy a különféle műszerek hozzáférhetők lesznek-e mind a 23 ország számára. Ez elsősorban a COCOM-megkötések miatt vetődik fel, hiszen azok egyelőre tiltják a legkorszerűbb nyugati berendezések átadását kelet-európai országoknak. A harmadik fő problémakör a szerzett információk megosztásával kapcsolatos. A szocialista országok egy része úgy véli, hogy azokat mindenképpen hozzáférhetővé kell tenni minden érintett számára, a NATO javaslata viszont ellenzi ezt. A mi álláspontunk ennek kapcsán az, hogy a megfigyelési alapanyagot — azaz a még fel nem dolgozott, és ki nem értékelt anyagot — az ellenőrzött államoknak mindenképpen rendelkezésére kell bocsátani. Hasonlóan nézetkülönbségek vannak egyelőre a megfigyelő légi utak területi korlátozását illetően is. A nyugati államok minimális, csak a repülés biztonságát garantáló korlátozásokat tartanak szükségesnek, míg a Szovjetunió bizonyos katonai területeket el kíván zárni a kölcsönös megfigyelés elől. — Mindezek fényében milyenek a budapesti második szakasz kilátásai? Mi történik, ha az újabb három hét alatt nem születik meg a megállapodáshoz szükséges teljes egyetértés? — Biztató momentumnak tartom, hogy három hét alatt igen sokat elértünk. Nem volt még olyan hasonló jellegű nemzetközi tanácskozás, ahol ilyen ,rövid idő alatt ennyit fel lehetett volna mutatni. Kétségkívül nehéz feladat lesz azonban, hogy az összes, egyelőre nyitott politikai és technikai kérdést a hátralevő három hét alatt lezárjuk. Ezzel együtt is kivihető ez, igen kemény és hatékony munkával. Ha a kijelölt idő alatt mégsem végeznénk, akkor meghosszabbítjuk a budapesti szakaszt. A most elfogadott záróközleményben ugyanis egyértelműen megfogalmazódott, hogy a budapesti lesz a befejező szakasz, tehát ott kell eljutni a megállapodásig. Ami a mi álláspontunkat illeti: változatlanul minden módon arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a tárgyalások sikerét, és rugalmas megközelítéssel minél praktikusabb megoldási javaslatokat helyezzünk előtérbe. Lengyel L. László