Népszabadság, 1990. április (48. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-10 / 84. szám

6 Az MSZP közleménye a vagyonelszámolásról A Szocialista Párt újólag fontosnak tartja­­ leszögezni, hogy vagyonával a törvényes előírásoknak és a parlament döntésének megfelelően, az Országgyűlés által megszabott határidők betartásával elszá­molt, korrigált és leltárral alátá­masztott vagyonmérlegét 1990. március 30-án benyújtotta a Legfőbb Állami Számvevő­­széknek és egyidejűleg a Fő­városi Bíróságnak. A Szocia­lista Párt határozottan tilta­kozik a népszavazás döntésé­nek meghamisítása vagy bár­miféle önkényes értelmezése ellen. Az elszámolás nem azo­nos azzal, hogy a Szocialista Párt adja át minden vagyonát a kormánynak vagy bárki másnak. Erre a népszavazás senkit nem hatalmazott fel. A Szabad Demokraták Szövetsé­ge egész választási kampánya során önkényesen értelmezte a népszavazás eredményét. A Szocialista Párt alakuló kongresszusának döntése alap­ján a volt állampárt vagyoná­ból magának csak annyit kí­ván megtartani, amennyi egy politikai párt működéséhez szükséges, és annak természe­tes eszköztárába tartozik. En­nek jegyében pártunk az el­múlt hónapok során több mint 3200 épülete kezelői jogáról mondott le, több milliárd fo­rintos értéket adott át hasz­nosításra a kormánynak. A párt jelenlegi vagyona csupán töredéke az egy évvel ezelőt­tinek. A pártvállalatok struk­túrája jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Több, méreteiben a párt szükségleteit meghaladó vállalat részleges vagy teljes átadásáról döntés született. Mindezen tények nem lehet­nek ismeretlenek az SZDSZ vezetői előtt sem. Méltatlan­nak tartjuk, ha a nemzeti ér­deket szolgáló együttműködés módjainak keresése helyett propagandisztikus valótlansá­gok terjesztésével továbbra is félrevezetik a közvéleményt. (OS) AXEL SPRINGER KONTRA MSZP Először a tárgyalóasztalnál Nagy vihart kavartak az Axel Springer-féle, úgyneve­zett „lapalapítások” a vidéki szerkesztőségekben, és a köz­véleményben is visszatetszést keltettek. Az Axel Springer Budapest Kft. igazgatója, Ba­­yer József és a hamburgi el­nökség egy tagja először hét­fő délelőtt ült tárgyalóasztal­hoz Fabriczki Andrással, a Szocialista Párt gazdasági hi­vatalának vezetőjével. Nála érdeklődtünk a kényszerű egyezkedés eredményéről. Miután a pártot kész tények elé állították, az MSZP meg­próbálja kivédeni azt a vádat, hogy elkótyavetyéli vagyonát. Az eddigi megbeszélésből úgy tűnik, hogy az Axel Springer képviselői az erkölcsi-eszmei értékekért bejelentett kár­igényt elutasítják. Arra hivat­koznak, hogy a hatályos ma­gyar jogszabályok erről nem rendelkeznek, ők új lapokat alapítottak, ezeknek csupán hasonló és nem azonos a ne­vük, a munkatársaknak pedig joguk volt eddig munkaviszo­nyukat megszüntetni és a kft.­­hez csatlakozni. Hajlandónak mutatkoznak viszont arra, hogy bizonyos dologi javakat, illetve anyagi értékű jogokat, amelyeket a kiadóvállalatok­tól átvettek, megfizessenek. Fabriczki András megje­gyezte, hogy a kft. olyan pil­lanatban hatolt be az újság­piacra, amikor politikai kont­roll már nincs, a piaci kont­roll pedig még nem működik. K. K. Számítógépek a bálteremben Koreai ipari napok Budapesten (Munkatársunktól.) A számítógépek villogó kép­ernyői, a­­gumiabroncsok, a gyógyszervegyészeti termékek a megszokottól bizonyára jócskán eltérő látványt nyúj­tanak az elegáns budapesti szálloda báltermében. Az At­­rium-Hyatt a színhelye hétfő­től három napon át annak a kiállítással egybekötött, konk­rét tárgyalási lehetőségeket is kínáló információcserének, amely a magyar—dél-koreai üzleti kapcsolatokat hivatott előmozdítani. A koreai ipari hét rendez­vényeire nagy létszámú csa­pat érkezett Szöulból. Tagjai között kereskedelmi, pénzügyi, külügyi szakértők, újságírók éppúgy megtalálhatók, mint a legnagyobb dél-koreai magán­cégek vezető képviselői. A 38 tagú küldöttség élén Sun-Ki Lee, a KOTRA, vagyis a ko­reai kereskedelem támogatá­sát szorgalmazó szervezet el­nöke áll. A Népszabadságnak nyilatkozva különösen fon­tosnak tartotta, hogy e föld­rajzilag is távoli két ország üzletemberei mind több sze­mélyes kontaktust alakítsa­nak ki, mert hosszú távon ez is hozzásegíthet a kínálkozó kereskedelmi, vegyesvállalati, technológiaátadási lehetőségek kihasználásához. Miközben a bálteremben magyar vállalatok emberei a Samsung, Goldstar, Daewoo, Rocket, Jonhan, Daewoong és Kumho cégek kínálatával is­merkedhettek, hétfőn egész nap az üzleti lehetőségek át­fogó perspektíváiról rendeztek előadássorozatot magyar és dél-koreai szakemberek részé­re. Ennek szervezésében a KOTRA partnere a Magyar Gazdasági Kamara volt. Az együttműködés olyan új konk­rét területeit is vizsgálták, mint a gyógyszervegyipar vagy a telekommunikáció. Emellett sok másról is szó esett, ami megkönnyítheti a dél-koreai üzletemberek számára az is­merkedést a magyar piaccal, illetve alkalmat kínál a ma­gyar partnereknek a dél-ko­reai gazdasági fejlődés itthon is hasznosítható tapasztalatai­nak tanulmányozására. A KOTRA elnöke lapunknak el­mondta, Kelet-Európára, első­sorban is a piaci viszonyokat régóta építő Magyarországra úgy tekintenek, mint a jövő­ben igen jó esélyeket kínáló partnerre. Ezt jelzi a kereske­delmi forgalom gyorsnak ne­vezhető bővülése, az első ve­gyes vállalatok létrehozása, s az a tény is, hogy a Koreai Fejlesztési Bank régiónkban elsőként éppen Budapesten nyitott képviseletet. Z. I. A sajtó és a politika a többpártrendszerben címmel a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Friedrich Naumann Alapítvány közös rendezvénye kezdődött hétfőn Budapesten a MÚOSZ székházában. A háromnaposra tervezett tanácskozáson külföldi szakemberek tartanak előadást a sajtó és a demokrácia viszonyáról, és a meghívott magyar újságírók párbeszédet folytatnak a vendégekkel az előadások témáiról. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Budapesten tartotta áprilisi kongresszusa előtti utolsó ülését. Megállapították, hogy az előkészületek jól haladnak. A mozgalmon belül három önállóan működő szövetséget — fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeti érdekvédelmi szer­vezetet — hoznak létre, ezek külön-külön tartandó kongresz­­szusaik után várhatóan megalakítják föderációikat. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1990. április 10., kedd A magyarok a rendszerváltozásra voksoltak A parlamenti választások nemzetközi visszhangja A világhírügynökségek terje­delmes budapesti jelentések­ben számoltak be a választá­sok második fordulójának me­netéről, de az eredmények át­fogó elemzésére még nem vál­lalkoztak. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség világos, az amerikai UPI döntő győzelemnek minő­síti a Magyar Demokrata Fó­rum sikerét, amelynek alap­ján megalakíthatja Magyaror­szág négy évtized óta első nem kommunista kormányát. A Reuter brit hírügynökség fo­galmazása szerint az MDF „tönkreverte” legnagyobb el­lenfelét, a baloldali-liberális SZDSZ-t. A UPS jelentése sze­rint a lemaradásuk aránya fe­lett láthatóan meglepett sza­baddemokraták jelezték, nem törekszenek nagykoalícióra. Helmut Kohl, az NSZK szö­vetségi kancellárja, a CDU el­nöke a maga és pártja nevé­ben táviratban fejezte ki sze­­rencsekívánatait Antall Jó­zsefnek abból az alkalomból, hogy az MDF a magyarorszá­gi parlamenti választásokon nagy sikert ért el. — Pártjának kiemelkedő eredménye — hangsúlyozta — mutatja azt a bizalmat, amellyel országának polgárai az ön vezetői képessége és a Magyar Demokrata Fórum po­litikai elhivatottsága iránt vi­seltetnek az ország eljövendő feladatainak megoldása szem­pontjából. A keletnémet tömegtájékoz­tatás egyelőre kommentár nél­kül, rövid tényhírekben szá­molt be a választások ered­ményéről, kiemelve a konzer­vatívok győzelmét, illetve azt, hogy feltűnően alacsony volt a részvételi arány — jelentet­te berlini tudósítónk, Léderer Pál. A Berliner Zeitung, amely a nagy példányszámú lapok közül egyedül első oldalon adott hírt az eseményről, azt emelte ki, hogy a nem végle­ges adatok szerint a nemzeti­­konzervatív MDF több mint 150 parlamenti helyhez jutott. Így a következő években Ma­gyarországon nagy valószínű­séggel egy, az MDF irányítása alatt álló konzervatív-keresz­tény pártszövetség veszi át a vezetést. Feltűnő, hogy a Neues Deutschland csupán pár soros hírben, nemzetközi hírrovatá­ban számolt be a választások kimeneteléről. A szovjet televízió esti hír­összefoglalójában a TASZSZ budapesti jelentése alapján közölte a magyar választási eredményeket — írja moszk­vai tudósítónk, Dunai Péter. Idézte a TASZSZ-ból, hogy Szűrös Mátyás megbízott ál­lamelnök hamarosan konzul­tációkat kezd az érintettekkel a hatalomátadásról. Kiemelte Antall Józsefnek, az MDF el­nökének szavait, amelyek sze­rint a választások győztes pártja a kisgazdákkal és a Ke­reszténydemokrata Néppárttal lép koalícióra. Az NHK japán állami tele­víziónak a cseresznyevirágzás alakulásáról szóló beszámolói közé került hétfő reggel a tu­dósítás a magyar politikai ta­vaszt elhozó választási ered­ményről. A Kyodo hírügynökség reg­geli hírei élén jelentette, hogy Kis János, a Szabad Demok­raták Szövetségének megbízott elnöke elismerte: pártja veszí­tett és a vártnál lényegesen gyengébben szerepelt a máso­dik fordulóban. A JCTV japán kábeltévé kommentárjában rá­mutatott: a magyar nép meg­tette a magáét, a rendszervál­tásra voksolt. A hétfői , amerikai lapok kö­zül a The New York Times és a The Washington Post el­ső oldalán közli budapesti vá­lasztási tudósítását, amelyet mindkét lap Antall József fényképével illusztrál — je­lenti washingtoni tudósítónk, Serény Péter. — Az előbbi fő­címe ez: Jobboldali keresz­tény párt határozottan vezet a magyar szavazáson, az utóbbi első oldalas címe: Jobboldali párt nyeri a választást Ma­gyarországon. Mindkét lap emlékeztet az MDF, illetve a Kisgazdapárt és a Keresztény­­demokrata Néppárt választási megállapodására, jelezve, hogy Antall József, aki az ország valószínű miniszterelnöke, ve­lük kezd koalíciós tárgyaláso­kat. A The New York Times az MDF-et konzervatív pártnak nevezi, amely a magyar nem­zeti azonosságtudatra és a ke­resztény hagyományokra épí­tette kampányát, s hozzáteszi, hogy sok más országban vol­taképpen kereszténydemokra­ta párt lenne a neve. Bel­politikai vonatkozásban a lap azt emeli ki, hogy — ellen­tétben a radikálisabb szabad­demokratákkal — az MDF óvatosan kívánja megvalósíta­ni az áttérést a szabad piac­­gazdaságra. Idéz egy nyuga­ti diplomatát, aki szerint a magyarok ugyan változást akartak, de bizonyos biztosí­tékokkal, és az MDF-nek si­került olyan képet kialakíta­nia önmagáról, hogy pragma­­tikuissabb, kiegyensúlyozottabb, megnyugtatóbb, mint fő rivá­lisa. Nemzetközi vonatkozás­ban a The New York Times azt emeli ki, hogy az MDF Magyarország nyugat-európai integrációjának és Amerika folytatódó európai­­szerepvál­lalásának a híve, amellett, hogy intenzíven foglalkozik a határon túli magyar kisebb­ségek helyzetével. A lap a vá­lasztások nagy meglepetése­ként értékeli, hogy éppen Bu­dapesten, az SZDSZ fellegvá­rában nem jutott mandátum­hoz e párt több ismert veze­tő személyisége, köztük Töl­­gyessy Péter és Tamás Gás­pár Miklós. A The New York Times szerint a várakozások alatt maradt a Szocialista Párt eredménye is, s a vesztesek között említi Horn Gyula kül­ügyminisztert, illetve a máso­dik forduló előtt visszalépett Pozsgay Imrét. Franciaországban az orszá­gos lapok közül csak a Libe­ration és a Figaro adott rész­letesebb helyszíni tudósítást a magyar választásokról. A TF —1 és az Antenna—2 tv-állo­­másaik pedig tizenöt-húsz má­sodperces beszámolókat sugá­roztak — írja párizsi tudósí­tónk, Rózsa László. A Liberation mogorva vá­lasztókról szólt, s utalt a sza­vazók igen alacsony számára, ami az újság szerint komoly árnyékot vetett a parlamenti választások második forduló­jára. Az újság nem kételke­dik benne, hogy Antall Jó­zsef K&P kormányalakítási megbízást. Az MDF-nek a kisgazdák és a kereszténydemokraták tá­mogatásával elért választási győzelme alapján most lehe­tőség és kilátás van erős kö­zépjobb irányzatú kormány létrehozására, így vélekedett vasárnap késő este az osztrák televízióban Paul Lendvai, a neves magyar származású po­litológus és publicista. Kifej­tette, hogy e nemzeti konzer­vatív jellegű kormányzat te­kintélyes parlamenti többség birtokában vállalkozhat arra is, hogy megtegye az ország válságos gazdasági helyzete miatt elkerülhetetlen népsze­rűtlen intézkedéseket, miköz­ben céltudatos szociális poli­tikával igyekszik tompítani az ilyen lépések társadalmi hatá­sait. Az Európai Közösségek bi­zottságának szóvivője örömét fejezte ki hétfőn azzal kapcso­latban, hogy Magyarországon lezajlottak a szabad választá­sok. Túl sok volt a mondott szóból Miért maradt le Torgyán József? Kisebb helyi — avagy talán nemcsak helyi? — szenzáció volt, hogy dr. Torgyán József a mátészalkai központú vá­lasztókörzetben a második he­lyen végzett az MDF idevaló­si jelöltje mögött. — Várakozásaink ellenére maradt az eredeti sorrend — mondja hangjában nem titkolt csalódottsággal Gombos Jó­zsef, a Független Kisgazda­­párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyvezető alelnöke. — Az okok? — Mélyebb számvetést hét­főig még nem volt módunk készíteni. Torgyán József Szat­­márban sok választói gyűlést tartott, s ezeket előkészítendő, az alapszervezetek is dereka­san dolgoztak: a részvételi arány e fórumokon 70 száza­lékos volt. Nem tudom, talán a mondott szóból volt túl sok, az írottból, a plakátból, a röp­cédulából viszont túl kevés. — Mihez vagy kihez képest? — Elismerem: a Magyar De­mokrata Fórum propagandája sokkal hatásosabb és jobban időzített volt. Ők még a múlt pénteken is végighangszóróz­­ták és falragaszozták a vidé­ket. Márpedig — legalábbis, mifelénk — a választók jelen­tős részénél az utolsó benyo­más döntött. Sajátos bizony­sága ennek, hogy amikor nem­csak Mátészalkán és környé­kén, hanem a megyeszékhe­lyen is végigkérdezgettünk jó néhány embert, közülük alig ismerte valaki alaposabban a kisgazdák programját. Ez is azt bizonyítja, hogy döntő volt az utolsó kampányélmény. — A legfőbb tanulság? — Valódi kisgazdák, valódi vezetők kellenek a népnek. Olyanok, akiket személyesen és régebben ismernek, és akik cselekednek az emberekért. Rác T. János KÖZÉLET • Az észak-írországi Szö­vetségi Pártn­ak, a Liberális Internacion­álé tagjának meg­hívására Tóth András, a Sza­bad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) külügyi csoportjának tagja,, Belfastban április 6- 7-én részt vett a kelet -euró­pai politikai helyzetről szóló kerekasztalvitán, amelyet a Szövetségi Párt éves konfe­renciájának keretében ren­deztek. • Németh Miklós kormány­fő táviratban fejezte ki rész­vétét Poul Schlater dán mi­niszterelnöknek a Scandina­­vian Star dán komphajó ka­tasztrófája miatt. • John Heinz republikánus szenátor vezetésével­ hétfőn Budapestre érkezett az USA szenátusa bánik- és pénzügyi bizottságának küldöttsége. A szenátorok délután felkeres­ték a M­agyar Demokrata Fó­rum Bem téri székházát, ahol megbeszélést folytattak Antall József elnökkel. A találkozón áttekintették a kereskedelmi könnyítések lehetőségét. Érzelmileg tisztább társadalmat Pécsi docens a parlamentben Dr. Andrásfalvy Bertalan az MDF Baranya megyei listája alapján már két hete a par­lamentben érezheti magát. Egyéni jelöltként a pécsi 1. számú választási körzetben el­ső helyen végzett, s így végül innen került be a parlament­be. A Janus Pannonius Tu­dományegyetem 59 éves do­censéről Pécsett sokan úgy tudják, hogy a demokrata fó­rum megalakulásáig bezárkó­zott szakterületére, a néprajz világába. Minderről így véle­kedett vasárnap délelőtti be­szélgetésünkkor: — Részt vettem számtalan, a néphagyományt kutató és megőrző mozgalomban. Min­dig aktív voltam ezeknek a kiállításoknak, fesztiváloknak, népfőiskoláknak és alkotótá­boroknak az életre hívásában. Ezek az önszerveződő moz­galmaik nem direk­t politizál­tak, mégis tele voltak politi­kummal, mert a kozmopolita áramlatok idején a magyar­ságtudatot keresték. Andrásfalvy Bertalan lelke­sült szavakkal eleveníti fel e kutatások örömét, s észre sem veszem, hogy messzire kanya­rodunk a választásoktól. Az­tán mégis van alkalom a visszatérésre. — Kutatómunkámban min­dig az autentikusságot keres­tem — mondja a docens. — Hogy valami — legyen tánc vagy mese — miért jött lét­re, miért úgy jött létre, és ezáltal milyen igényt elégít ki. Rá kellett jönnöm, hogy a művészet nem valamiféle ráadása az életünknek, hanem elemi­­igény. A művészet nem azért jött létre, hogy néhány profi csináljon egy produk­ciót, a többiek meg nézzék. A sportban ,sem az a lényeg, hogy a tizenegy aranylábú fi­út tízezrek biztatják, hanem az, hogy nekünk örömünk le­gyen a mozgásban, és testün­ket jó állapotban kondicionál­juk. A művészet pedig az em­beri indulatok megélésére ad lehetőséget. Ha ugyanis a tár­sadalomban az indulatainkat kiéljük, akkor esetleg bűnt követünk el, ha meg elfojt­juk, pszichiátriai esetté vá­lunk. Ha valaki nem tud a művészetekkel kapcsolatot te­remteni annak egyszerűen nincs érzelmi élete. Ezért olyan kultúrpolitika mellett igyekszem kiállni majd, amely egy érzelmileg tisztább társa­dalmat szeretne megvalósíta­ni. — Ezek szerint a kultúrpo­litika mellé kíván „lecövekel­­ni”? — Szó sincs róla. A népha­­gyományoknak része a gazda­ság is. A lelkek szennyezése és a környezet szennyezése nem elválasztható egymástól. Itt, a Kárpát-medencében, végre meg kell tanulnunk, hogy micsoda veszélyekkel jár a természet feltétel nélküli legyőzésére törekedni. Ez nem Amerika, ahol ha tönkretet­tük az egyik prérit, akkor to­­vábbvándorolunk a másikra. Nekünk a pusztításaink elől nincs hová menekülnünk! Ungár Tamás Magyar délkör — oroszul Hosszú,­­alighanem túlontúl hosszú volt az az idő, ami­kor a magyar olvasó olyan Szovjetunió-folyóiratok között válogatott, amelyek retusált képet adta­k, s ha a szovjet olvasó kapott — ha egyálta­lán kapott — képet magyar forrásból, az sem volt valós. Ez már mögöttünk van, és mostantól kezdve elmondhat­juk: a művelt szovjet olvasó­nak egy új folyóirat nyitott ablakot Magyarországra. A Vengerszkij meridián (Magyar délkör) negyedéven­ként megjelenő orosz nyelvű folyóirat. Első számából ítélve a szerkesztők értelmesen és logikusan jártak el: egyálta­lán nem törekedtek arra, hogy teljes képet adjanak a mai magyar szellemi életről, pontosabban a társadalomtu­dományról, ez ugyanis lehe­tetlen vállalkozás l­enne. Ez­zel szemben­­a magyar való­­ságanalízis néhány olyan ele­mét ismertetik meg, a szov­jet olvasóval, amely feltétle­nül figyelmet érdemlő, s vél­hetően nem idegen az ottani közegtől sem. A témák köre az oldalterjedelem korlátaihoz képest nagyon is széles: a ma­gyar gazdasági reform, a ha­zai társadalmi mobilitás, a társadalmi-gazdasági folyama­tok kapcsolódása a költségve­téshez csak néhány az érin­tett témák közül. És az írá­sok nem leszűrt végső igaz­ságokat kívánnak kimondani, hanem in statu nascendi áb­rázolnak egy helyzetet, érzé­keltetik a témafelfogá­sban a lehetséges mélyreható kü­­­lönbségeket és éles vitákat is. Ha a folyóirat további szá­maihoz is hasonlóan igényes szerzőket tud felvonu­ltatni (az első számba írt Andorka Ru­dolf, Gombár Csaba, Nyers Rezső, Schmidt Péter, Petsch­­nig Mária Zita, Valki László is), és ha tartani tudj­a a for­dítás igazán kiváló színvona­lát, akkor a Vengerszkij me­ridián sikerkiadvány lehet. V. P.

Next