Népszabadság, 1990. június (48. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-04 / 129. szám

4 FOLYTATÁS EGY HÓNAP MÚLVA Éles viták az MDF III. országos gyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) Új válságból. Antall szerint ebbéli törekvéseikben elkövethetnek majd hibákat, de mindenkinek a tudatában kell lennie, hogy most nem csupán kormányváltásról, hanem egy példa nélküli rendszerváltozásról van szó. Az új kormány nehéz örökséget vett át elődeitől — hangoztatta. A miniszterelnök kifejtette, hogy az MDF mindent megtesz, hogy együttműködjön koalíciós partnereivel: a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. Antall egyszersmind védelmébe vette az MDF— SZDSZ megállapodást, amelyre, mint hangoztatta, az ország kormányozhatóságának biztosításáért volt szükség. A paktumot az MDF elnöksége maga is jóváhagyta, s ő is vállalja érte mind a politikai, mind az erkölcsi felelősséget. A továbbiakban Antall József kijelentette, hogy az MDF-nek újjá kell alakulnia, hiszen ellenzéki pártból kormánypárttá vált. Megújhodásra, egyszersmind folytonosságra is szükség van, amelynek keretében az MDF-nek új típusú politikai, szellemi mozgalomként kell fellépnie. Antall kérte a párttagok bizalmát az MDF képviselőcsoportja iránt, mert mint kifejtette, biztos hátország nélkül egy hadvezér sem vezetheti sikerre csapatát. A pártelnök fontosnak minősítette az MDF egységét, mert a kétkedés, a sikertelenség örökös hangoztatása nem vezethet eredményre. Szabad György Királyról , Házelnök úr, mit szól ahhoz, hogy Király Zoltán képviselő, aki még a múlt héten kilépett az MDF parlamenti frakciójából, képviselők körében aláírást gyűjt a közvetlen elnökválasztás érdekében. Indítványát a népszavazásról a hét végéig már harmincöt képviselő írta alá. Ha sikerül ötven pártoló aláírást összegyűjtenie, akkor a parlament elé terjeszti javaslatát. — Csak mint egyszerű MDF- tag nyilatkozhatok: Király Zoltán független képviselő volt és jelenleg is az. Lépésének nyilván személyes indítékai vannak. Ez az ő dolga. P. L. A hetven évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződésről szólva Antall József emlékeztetett arra, hogy akkor a történelmi Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Történelmileg elítéljük ezt a szerződést, ugyanakkor senki sem vitathatja el tőlünk a fájdalom jogát — fűzte hozzá. Magyarország a helsinki alapokmány aláírójaként lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, ám ragaszkodunk a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításához, mint azt a békeszerződés is tartalmazza. Óriási tapsvihar kísérte Antall József kijelentését, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. Az MDF parlamenti frakciójának vezetője, Kónya Imre ezután röviden tájékoztatta az országos gyűlés küldötteit a 164 képviselő tevékenységéről a törvényhozásban. Az ebédszünetet követően éles hangú felszólalásokkal folytatódott az országos gyűlés. A vitában többen sürgették, hogy a helyhatósági választási kampány előtt — annak sikere érdekében — programadó gyűlést kell tartani. Fekete György például javasolta: haladéktalanul hívják vissza az országos választmányt. Nagy visszhangot váltott ki Kiss Gy. Csaba beszéde is. Az MDF volt szóvivője aggodalmának adott hangot a párton belül tapasztalható széthúzás miatt. Úgy ítélte meg, hogy inkább hidakra lenne szükség aszéthúzó erők felé, nem pedig a látszategység fenntartására. A küldöttek szóltak arról a jelenségről is, hogy személyi ellentétek következtében néhány településen szétvált a helyi MDF-szervezet, és most külön-külön működik tovább. Felvetődött a szervezeten belül kialakult főváros-vidék ellentét is. Az egyik felszólaló például nagy tapsot kiváltva megjegyezte, hogy mostnem budapesti, hanem országos gyűlésre jöttek össze. A tanácskozás este úgy foglalt állást, hogy ezúttal nem foglalkoznak a választmány összetételével. Módosították az alapszabályt: az elnökség további öt taggal 19 tagúra bővül. A konkrét személyekről azonban nem tudtak dönteni, ugyanis a szavazás eredményének összesítésekor kiderült, hogy a processzusra már nem maradt elegendő számú küldött. Az országos gyűlés közfelkiáltással elfogadta az elnökség nyilatkozatát, amely egyebek között leszögezi, hogy kezdődjék el egy egészséges, nyugodt, de határozott vezetőcsere. A dokumentum szerint kezdeményezik az ország eladósodásához, a gazdaság tönkretételéhez vezető folyamatok feltárását, illetve a személyes felelősség megállapítását. Ugyancsak egyhangúlag állásfoglalásban fejezte ki a tanácskozás elismerését és háláját a marosvásárhelyi cigányságnak, amiért a megtámadott marosvásárhelyi magyarok segítségére sietett. A részvevők követelték az ártatlanul elítéltek azonnali szabadon bocsátását. Az MDF III. országos gyűlését várhatóan egy hónap múlva folytatják, amikor ismét szavaznak az öt új elnökségi tag személyéről, és megvitatják a helyhatósági választásokra való felkészülés teendőit. Pogonyi Lajos— Sereg András NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1990. június 4., hétfő ANTALL JÓZSEF: Nincsenek revíziós céljaink — Miniszterelnök úr, ön részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai június 7-én Moszkvában tartandó csúcstalálkozóján? Mit fog mondani hazánk kilépési szándékáról? — A tanácskozáson Göncz Árpád ideiglenes államfő, Für Lajos honvédelmi miniszter és Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár társaságában veszek részt. A VSZ- ből való kilépési elképzeléseinkkel kapcsolatban azt fogom elmondani, ami a kormányprogramon és az Országgyűlés eddigi állásfoglalásain alapszik. Nyilvánvaló, hogy az értekezlet, illetve a megbeszélések egyik tárgya lesz Gorbacsov úr tájékoztatása a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. — Konzultáltak-e már a többi VSZ-tagállammal hazánk kilépési tervéről? — Konkrét, hivatalos tárgyalásokat még nem tartottunk. Az NDK kormányfőjével De Maiziere úrral információs megbeszélést folytattam a kérdésről. — Az MDF országos gyűlésén tartott előadói beszédében ön azt mondta, hogy lélekben iS máltó magyar miniszterelnöke akar lenni, kifejtené ezt bővebben? — Semmiféle kvázi revíziós célokat nem takar az én kijelentésem. Egyszerűen azt akartam mondani, hogy a magyar kisebbségek sorsát, gondjátbaját a magaménak tekintem. Magyarán nem közjogi értelemben, hanem szellemiérzelmi , összefüggésben kell értelmezni azt, amit mondtam. A magyarság lelki-kulturális közösséget jelent, s ebbe beleértendők a hazai magyarságon kívül a szomszédos országokban élő magyarok, vagy azok, akik a korábbi évtizedekben vándoroltak ki hazánkból. Nem gondolja, hogy említett kijelentése esetleg félreérthető lesz bizonyos szomszédos országokban, hiszen amit mondott, az épp a trianoni szerződés aláírásának 70. évfordulóján hangzott el? — Nem lehet félremagyarázni azt, amit mondtam. A helsinki okmányt elfogadtuk, és a határok erőszakos megváltoztatására senkinek sincs joga, senki sem törekedhet ilyesmire. Még egyszer hangsúlyozom, erkölcsi felelősséget érzünk a határainkon túl élő magyarságért, emberi jogaikért, kulturális törekvéseikért. Pogonyi Lajos Elfogy a hátország ? Az ülés szünetében megkérdeztük Fekete Györgyöt, aki a délutáni vitában tizenhat budapesti kerület nevében javasolta az országos választmány elmozdítását, valamint egy programadó gyűlés összehívását a helyhatósági választások előtt. A választási győzelem után elfáradt a Demokrata Fórum — mondta a XII. kerületi MDF-szervezet vezetője. — Abbamaradt több ígéretes akciónk, megszűnt a központ és az egyes szervezetek közötti kommunikáció. Az a véleményünk, hogy miközben az MDF prominens politikusai sikeresen szerepelnek a közéletben, lassan kezd elfogyni mögülük a hátország. Ezen a gyűlésen is azt láttuk, hogy az alulról jövő javaslatokra rendkívül csekély a fogadókészség. Bizonyos megmerevedés tapasztalható a vezetésben, amit egyrészt a tengernyi munkának tudunk be, de azért mi azt gondoljuk, csakúgy, mint a jó autóvezetőnek, a visszapillantó tükrökre is szükség van a kocsi két oldalán. A vezetői kötelességek közé ugyanis nemcsak a politikai képviselet tartozik, hanem a tagság véleményének meghallgatása is. Hogy ne legyen félreértés: mi nem haragszunk, és nem is csapkodjuk oda a tagkönyvünket. Maradunk az MDF-ben, de befolyásolási szándékunkat is megtartjuk. A. S. Üveg-, porcelán- és díszműáru-szaküzlet Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 23. 1065. Telefon: 111-4094. Nyitva: hétköznap 8 órától. Szombaton is várjuk önöket, 9-től 13 óráig. Antall—Gorbacsov csúcs ? A tanácskozás után megkérdeztük Jeszenszky Géza külügyminisztertől: igazak-e azok a hírek, amelyek szerint Mihail Gorbacsov szovjet elnök a héten fogadja Antall József miniszterelnököt? — Minden valószínűség szerint igen. A szovjet vezetés ugyanis megújította azt a korábbi meghívását, amely a magyar vezetésnek szólt. Ezt az Antall-kormány köszönettel nyugtázta. Mivel az SZKP kongresszusáig igen zsúfolt a szovjet vezetés programja, minden bizonnyal a VSZ- tanácskozás idején alkalom nyílik majd Antall József és Mihail Gorbacsov négyszemközti megbeszélésére. Én sajnos nem lehetek ott a VSZ-tanácskozáson, mert egy korábbi meghívásnak eleget téve a Nyugat-Európai Unió közgyűlésén veszek részt. A magyar külügyminisztériumot Moszkvában Somogyi Ferenc államtitkár képviseli majd. P. L. Kiss Gy. Csaba: A hatalomról — Kiss Gy. Csaba, akit szombaton az Országos elnökség tagjává jelöltek, szükségesnek tartotta, hogy ezen a fórumon is kijelentse: úgy döntött, nem vállal semmiféle állami pozíciót. — Ellenkező esetben úgy éreztem volna, hogy mindazért, amit a pártban eddig politikai szolgálatként vállaltam, tettem, most kapnék valamit. Másrészt visszariasztott, hogy mintha az utóbbi hónapokban a hatalom kissé narkotikumként is hatna. Az egyik felszólaló a parlamenti képviselői-kormányzati-pártvezetőségi funkciók halmozásában már-már a pártállami struktúrából visszaköszönő demokratikus centralizmust vélte felfedezni, Ön is ilyen vészjelző hasonlatosságot lát ebben? — A nyugati országokban létező dolog, hogy a miniszterelnök, illetve a miniszterek egyben pártvezetők és képviselők is. Magyarországon viszont még nem sikerült kilépnünk a korábbi totalitárius szerkezet örökségéből. Ezért, amikor egyfelől fontosnak tartom az egységet, nem tartanám jónak, ha az elnökség mozdulatlan maradna. Nem vagyok a teljes tisztújítás híve, de kompromisszumos megoldást kell találni. Én is úgy tartom, hogy néhány miniszternek — ha nem is mindegyiküknek — előbb-utóbb meg kellene gondolnia azt, hogy komoly állami elfoglaltsága miatt tudja-e vállalni a több irányú feladatot. Gy. M. Bíró Zoltán: Csoóri nem vállalta ön, mint a Hitel főszerkesztője, a lap május 30-i számában Demokrácia, vagy csak a hatalom színeváltozása? című cikkében nem kevesebbet állított, mint hogy az MDF néhány vezetője bizonyos szerződésben foglalt ígéretek fejében az SZDSZ-nek engedte át az ország első közjogi méltóságát. Feltette azt a kérdést is, „szabad-e és célszerű-e úgy indítani ademokratikus hatalomgyakorlást, hogy két párt néhány embere váratlan és kész helyzetet teremt egy különmegállapodással a parlament számára, az ország közvéleménye számára”. Ezt az írást az MDF III. országos gyűlése előtt mintegy időzített aknának szánta? — Semmiképpen sem. Az MDF—SZDSZ paktummal szembeni ellenvéleményemet mindenki ismerte, s a hosszú átfutási idő miatt csak a múlt hét végén jelenhetett meg a cikkem. — Igaz-e a hír, miszerint múlt pénteken az MDF országos elnöksége ülést tartott, és ezen valamennyien, köztük Antall József is amellett foglalt állást, hogy Csoóri Sándort az MDF társelnökének jelöljék? — Igaz. — Miért lett volna szükség arra, hogy Antall mellé még egy elnököt válasszanak? — A diktatórikus vezetési módszerek semlegesítésére. — Mit tud arról: Csoóri Sándor végül is miért állt el attól, hogy társelnökké jelöljék? — A szombati gyűlésen elhangzott Antall-beszéd után döntött Csoóri így, s ezt valamennyi érintettel közölte. Valószínűleg befolyásolta őt az Antall-beszédben elhangzott ominózus Bánk bán hasonlat, miszerint vannak Tiborcok, nemzeti érzékenységükben sértett Peturok és intrikus Bieberachok. Az efféle allegóriák, amelyek az én értelmezésem szerint az MDF-re vonatkoztak mindig homályosak és kényesek, sokakat sérthetnek és nagyon félreérthetők. Antallnak abban persze igaza van, hogy repedések, rések keletkeztek az MDF-en belül, de éppen ezért kár lenne azokat tovább mélyíteni, az ilyen, sokféleképpen értelmezhető kijelentésekkel. Tizenöt millió magyar vezetőjeként Antall József csak lelkipásztorként beszélhetne. P. L. FIDESZ-FÉLKONGRESSZUS A régi ruhát kinőtték, új meg még nincs (Folytatás az 1. oldalról.) Orbán Viktor figyelmeztetett arra, hogy megváltozott a politizálás értelme: míg eddig az országos ügyek voltak a figyelem középpontjában, ezentúl a helyi ügyek kerülnek előtérbe. A parlamentről szólva a szónok megjegyezte: az emberek úgy érzik, hogy az ország házában zajló viták nincsenek összefüggésben az őket leginkább foglalkoztató kérdésekkel és bajokkal. Orbán szerint ennek az az oka, hogy a kormány, amelynek a dolga lenne, még nem mérte fel, hogy melyek is az embereket leginkább érintő fontos kérdések, amelyekkel foglalkoznia kellene. Igaz — a szónok szerint — nincs is kormánya az országnak: a parlamentben csak ellenzék van és „kormánylista”, program nélkül. Savanyodik a narancs? A legérzékenyebb pontján támadták meg a Fidesz vezérkarát. Őszinteségüket, tisztességüket vonták kétségbe, s ami számukra a legszörnyűbb: saját tagtársaik. Akik azzal, hogy megrágalmazták saját vezető testületüket, egyszersmind kabátlopási ügybe keverték a Fideszt. Mert hiába is bizonyítja a választmány ezek után, hogy minden rendben van a könyveléssel, a legtöbben csupán arra fognak emlékezni, hogy a kongresszuson valami zűr volt a pénzügyek körül. „Savanyodik a narancs”, mondta valaki a szervezet belső állapotait értékelendő. A valóban nemzetközi példa nélkül álló választási siker a jelek szerint újfent szembefordította egymással a képviseleti és a részvételi demokráciát akaró fideszeseket. Hiszen a sztárok, ahogy egyesek a parlamentbe bejutottakat titulálták, éppen azáltal lehettek sztárokká, hogy mindig ott lehettek, ahol a „dolgok történtek”, és véleményt is nyilváníthattak, közvetlenül. Csakhogy ez már rég volt. Azóta a Fidesz taglétszáma megsokszorozódott, ma már felette van a tízezernek. Alkalmazkodni kéne a szervezet működésének az új méretéhez, no meg ahhoz a kihíváshoz, amit a parlamenti párt volta jelent. A szervezeten belül azonban sokan ezt a belső demokratizmus megnyirbálásának tartják és megpróbálnak ragaszkodni a régi működési módhoz, szervezeti felépítéshez. Eddig — beleértve a mostani kongreszszust is — mindenütt vereséget szenvedtek ugyan, de nem adták fel. S vélhetően nem is fogják. A hatalmi torzsalkodás tehát már a Fideszt is elérte. Kérdés, hogy mindez hogyan hat majd a tagságra, azokra a zömmel tizenéves fiatalokra, akik éppen a nagy csapatmunkával megvívott választások óta hisznek abban, hogy érdemes politizálni? ... Feszült várakozás előzte meg a másnapra halasztott választmányi beszámolókat. A helyi Fidesz-csoportok delegáltjaiból álló Fidesz Tanács ugyanis a közelmúltban vizsgáló bizottságokat küldött ki a szervezet pénzügyeit ellenőrizendő. Az általuk elkészített jelentés „hatalmas méretű gondatlanságról és felelőtlenségről” számolt be a kongresszusnak. Azzal vádolva a választmányt, hogy a szervezetnek nincs rendes könyvelése, milliós összegekről nem tud elszámolni, adó-és társadalombiztosítási ügyekben pedig hatalmas tartozásokat halmozott fel, valamint hogy indokolatlanul nagy öszszegekkel honorálta a Fidesz apparátusában dolgozókat. A fentiekre tekintettel a kongresszus úgy határozott, hogy külön szavaznak a beszámoló pénzügyi és egyéb részeiről. Ennek szellemében előbb Fodor Gábor ismertette az előző kongresszus óta elért eredményeket. Beszámolója lényegében a rendezvénylista ismertetése volt, hogy október óta mi mindenben vett részt a Fidesz. S bár — mint mondta — a rekordok könyvében is jegyezni fogják a fiatal demokraták politikai teljesítményét, nem szabad megállni, a szervezetet az új kihívásoknak megfelelően meg kell újítani. Deutsch Tamás, a pénzügyekről szólva kategorikusan visszautasította a választmány és a Fidesz-iroda munkatársai ellen felhozott rágalmakat. Leszögezte, hogy minden pénzfelvételről, kifizetésről megvannak a bizonylatok, azokat bárki megtekintheti. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz múlt évi vagyonmérlegét, elszámolását az Állami Számvevőszék elfogadta, s ez már önmagában is kizárja, hogy a meglehetősen választmányellenes bizottság által leírtak igazak legyenek. A kongreszszus végül is mindkét beszámolót elfogadta, azzal a megszorítással, hogy a majdan felállítandó külön bizottságok vizsgálják meg még egyszer az ominózus jelentésben foglaltakat. Azt már a pénzügyi vita sejtette, hogy a délutáni szekcióülések közül az új szervezeti és működési szabályzattal foglalkozót kíséri majd a legnagyobb érdeklődés. Azzal azonban nem számolt a választmány, hogy a vasárnapi plenáris ülésen jószerivel elölről kezdődik mindaz, amiről szombaton a szekcióban tanácskoztak. Majd kétórás, obstrukciók sokaságával teletűzdelt vita kezdődött ugyanis arról, hogy mi is legyen a későbbiekben a Fidesz: politikai szervezet vagy politikai, ifjúsági és társadalmi szervezet, hogy hány éves koráig tölthessen be valaki vezetői funkciót. A mindinkább ellehetetlenülő vitát Fodor Gábor szakította meg. Figyelmeztette a kongresszust, ha túlságosan hosszúra nyúlik a vita és nem marad idő elfogadni a szervezet költségvetését, s megválasztani az új vezetőséget, akkor gyakorlatilag semmilyen Fidesz nem lesz, mert a hatályos jog szerint zárolni fogják a vagyonukat. Fodor felszólalása hatott. A kongresszus megváltoztatta az eredeti napirendet, előbbre vette a létfontosságú két pont vitáját. Igaz, azzal a megszorítással, hogy egy javasolt működési szabályzatot hatályosnak tekint addig, amíg az annak szellemében a jövő hónapban összeülő küldöttkongresszus még nem alkotja az újat. Fekete Gy. Attila Rimóczi Károly Latex a Centrumban! Teljeskörű lakástextil-választékot mutatnak be a Centrum Áruházak június kilencedikéig. A Latex kiemelten gazdag kínálatából szőnyegeket, bútorszöveteket, takarókat, falvédőket, dekorációs szöveteket és másodfüggönyöket vásárolhatnak otthonuk megszépítésére. Latex a lakás ruhája - LM//4 ha szereti, hogy öltöztesse fel tőlünk!