Népszabadság, 1990. augusztus (48. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

2 MAGYAR NEMZETISÉGŰ SZENÁTOROK NYILATKOZATA Romániában felerősödött a szélsőséges nacionalizmus Romániában újabb sajtónyi­latkozatok jelzik, hogy az or­szág törékeny belpolitikai helyzetét kihasználva szélsősé­ges nacionalista erők igyekez­nek aláásni a fiatal demokra­tikus rendszert. Kedden a Ro­mániai Magyar Szóban kilenc magyar nemzetiségű szenátor, a Románia­­Libera című lap­ban pedig a román újságíró­szövetség több tagja ítélte el a szélsőséges nacionalisták mind erőteljesebbé váló tevé­kenységét. A kilenc magyar szenátor (a szenátusnak 12 magyar tagja van) közös nyilatkozata min­denekelőtt arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy ezeknek az erőknek végső célja nem más, mint felszámolni még azokat a kisebbségi jogokat is, amelyek „a Ceausescu-diktatúra dühét elkerülték”. A terjedelmes do­kumentum figyelmeztet arra, hogy ezek a szélsőséges erők meg akarják szüntetni a Ro­mánia által is aláírt nemzet­közi szerződésekbe foglalt ki­­­sebbségi jogokat. A magyar nemzetiségű szenátorok ezzel kapcsolatban aláhúzzák: ők maguk is fenntartás nélkül tá­mogatják, hogy Románia lép­jen be az Európai Közösségek szervezeteibe, de úgy vélik: „A kisebbségek egyéni és kol­lektív jogainak mindennemű tagadása lényeges akadály e kívánalom megvalósítása út­ján”. A szenátorok véleménye szerint az általuk közelebbről meg nem nevezett szélsőséges elemek immár beavatkoznak az állami szervek hatáskörébe is, és ily módon bénítják a törvényes szervek működését, akadályozzák a jogállam ki­építését. Feltehetően arra a széles körű ellenkezést kivál­tó esetre utalnak, amely a többségében magyarok lakta Kovászna megye vezető tisz­tének betöltése körül bonta­kozott ki. Bukaresti források szerint a szóban forgó megyé­kben, ahol a májusi választáso­kon a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség kapta a legtöbb szavazatot, a központi hatóságok — ezt a tényt fi­gyelmen kívül hagyva — ro­mán nemzetiségű prefektust neveztek ki a megye élére, a magyar jelölt helyett. Ko­vászna lakossága nem hajlan­dó elfogadni a román nemze­tiségű megyei vezetőt, és egyelőre a felsőbb szerveknél igyekeznek elérni a döntés visszavonását. Figyelemre méltó nyilatko­zat jelent meg a Románia Li­bera című országos terjesztésű napilapban is. A néhány soros dokumentumot több ismert romániai újság, köztük a Ro­mániai Magyar Szó egy-egy szerkesztője írta alá. A szer­zők az egyik, nemrégiben ala­pított és szélsőségesen nacio­nalista hangvételű hetilap, a Románia Mare ellen kelnek ki. Véleményük szerint a he­tilap ú­tszéli, agresszív és rá­galmazó stílusa, a benne meg­jelent cikkek tartalma sérti az újságírói hivatás becsületét, és veszélyezteti a vélemény­­nyilvánítás szabadságát. A Románia Mare (Nagy Ro­mánia) június eleje óta jelenik meg, és főként a magyar ki­sebbség, illetve annak vezetői ellen közöl gyalázkodó íráso­kat. A lap impresszumot nem közöl, így nem tudni, ki adja ki, milyen politikai erők áll­nak mögötte. Mindössze fő­­szerkesztőjének és igazgatójá­nak, Corneliu Vadim Tudor­nak és Eugen Barbunak nevét közli. Róluk Romániában köz­tudott, hogy régebben is szél­sőséges magyarellenes és an­tiszemita megnyilvánulásaik voltak. A Románia Mare ha­sábjain egyébként gyakran je­lentkezik a Magyarországon is ismert Ion Lancranjan, aki a Ceausescu-diktatúra egyik „udvari történetírója” volt. (MTI) „A keresztet vissza kell állítani helyére” A Vatra magyarellenes vádjai A magyar—román ellentétek forrása — a nacionalizmus ör­dögi körében címmel közölte a lengyel Sztandar Mlodych című napilap interjúját Ka­rolina Ilkával, a Vatra Ro­­maneasca bukaresti képviselő­jével. A tudósító bevezetőjé­ben megemlíti, hogy e szerve­zetet a világ magyarellenes akcióiból ismerte meg, és bár vezetői azt állítják, hogy öt­millió tagjuk van, a parlamen­ti választások ezt nem erősí­tették meg. A Vatra képviselője elmon­dotta, hogy Marosvásárhelyen, Hargita és Kovászna megyé­ben, a­hol a magyarok vannak többségben, támadást intéz­tek a romáin nemzet egysége, a nemzet lelke ellen. A tria­noni szerződés 1920-ban új ha­tárokat állapított meg Ma­gyarország és Románia kö­zött, „és azóta, vagyis hetven éve a magyarok mindent meg­tesznek, hogy ezen változtassa­nak”. A Vatrána­k bukaresti kép­viselője szerint számos bizo­nyítéka van arra, hogy a ma­­rosvásárhelyi és egyéb inci­denseket a magyarok tudato­san­ készítették elő, a jelet pe­dig Tőkés László adta meg. Állítása szerint december 25- én Tőkés László a televízió­ban, miközben arról beszélt, hogy az Erdélyben lakó nem­zeteknek párbeszédet kell folytatniuk, „csak a magyarok számára érthető jelt adott az­zal a mondatával, hogy a ke­reszteket vissza kell állítani normális helyükre”. A Vatra Romaneasca azonban leleple­zi az ilyen manővereket, ezért támadják a magyarok ilyen élesen. Elismerte azonban, hogy „nem minden magyar vesz részt a románellenes ak­ciókban, csupán a szélsőséges elemek, akik közül sokan Ma­gyarországról jöttek át”. A magyarok még Moldávia problémáját is a román nem­zet ellen fordítják, amikor azt hangozta­tj­ák: Besszarábiának vissza kell térni Romániához, Erdélynek pedig Magyaror­szághoz. Nem akarják megér­teni, hogy Erdély ezeréves ro­mán föld. Ami pedig Moldá­viát illeti, e pillanatban nincs jogunk megváltoztatni az ál­lamhatárt, nem destabilizál­hatjuk kontinensünk békéjét, de Besszarábia ügyét meg kell oldani. A Vatra Romaneasca kép­viselője az Európához való visszatérés kérdését nemigen akarta megérteni, mondván, hogy a román ezer éve euró­pai nemzet, ez magyarázza magas civilizációs szintjét és veleszületett toleranciáját. A szervezet elismeri a nemzeti­ségek jogait, csupán hazája egységéért harcol, amelyben nem lehetnek enklávék és nem lehet más hivatalos nyelv, mint a román. Annak szem­léltetésére, mennyire nem na­cionalista, Karolina Ilica meg­jegyezte, hogy ő például nem­egyszer vett fel román nép­­művészeti szoknyájához né­met népi hímzésű blúzt. (MTI) Az idén újabb szovjet-amerikai csúcs? Feltehetően még az idén sor kerül az újabb szovjet—ame­rikai csúcsértekezletre — tűnt ki Jurij Gremitszkih szov­jet külügyi szóvivő keddi ki­jelentéseiből. Gremitszkih hivatalos for­mában ugyan nem jelentette be sajtóértekezletén a hírt, de egy kérdésre válaszolva nem cáfolta meg egy szovjet kül­ügyi tisztviselő keddi nyilat­kozatát, amely szerint még eb­ben az évben megtartják Gor­bacsov és Bush újabb talál­kozóját. Alekszej Obuhov szovjet külügyminiszter-he­lyettes interjújáról van szó, amely szerint Eduard Sevard­­nadze és James Baker szer­dán kezdődő irkutszki találko­zójának egyik fő napirendi pontja — a szovjet és az ame­rikai elnök megállapodása alapján — az év végén meg­tartandó csúcsértekezlet elő­készítése lesz. Gremitszkih ki­jelentette, hogy nem tudja megcáfolni Obuhovot. Tájékoztatása szerint a kül­ügyminiszteri találkozó másik fontos témaköre a hadászati támadófegyverek 50 százalé­kos csökkentésére vonatkozó megállapodás lesz. A külügyi szóvivő utalt rá, hogy a nem­zetközi kérdések közül a két külügyminiszter kiemelten ke­zeli a novemberi párizsi eu­rópai csúcsértekezlettel, és az európai hagyományos fegy­verzet csökkentését célzó, a párizsi találkozón aláírandó megállapodás előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Gre­mitszkih elmondta: a kétna­pos megbeszéléssorozatot kö­vetően Sevardnadze és Baker közös sajtóértekezletet tart Irkutszkban. (MTI) Kalugin volt KGB-tábornok feljelentette Gorbacsovot Oleg Kalugin, a KGB lefo­kozott és kitüntetéseitől meg­fosztott tábornoka — aki a kö­zelmúltban számos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szer­vezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gor­bacsov államfő, Nyikolaj Rizs­­kov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke el­len. A Komszomolszkaja Pravda keddi számának jelentése sze­rint az exvezérőrnagy bead­ványában törvénytelennek íté­li azt az elnöki rendeletet, amely megfosztotta rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. Véleménye szerint ez az „utkár” alkotmányellenes, sér­ti az oroszországi föderáció büntető törvénykönyvének több paragrafusát. A kereset beadásával pár­huzamosan egy szovjet nép­­képviselő hasonló okokból le­velet intézett az alkotmány­felügyelő bizottsághoz, kérve a törvénytelenségek kivizsgá­lását és a testület állásfogla­lását. Az utóbbi időben a Szovjet­unióban megszaporodtak a hasonló perek, ami jelzi, hogy lassanként kialakul a­ jogál­lam, hiszen korábban még csak elképzelni is nehéz lett volna a párt- és állami veze­tőkkel való pereskedést. Így például a moszkvai pártfőis­kolának az SZKP-ból kilépett rektora a fővárosi pártbizott­ság neki felmondó határozatát támadta meg peres úton, Ana­­natolij Szobcsak népképvise­lő, Leningrád reformer ta­nácselnöke pedig egy alten­­gernagyot perelt be becsület­­sértésért és hitelrontásért. A jogász népképviselő meg is nyerte a pert, a magáról el­feledkezett magas rangú ten­gerésztisztet nyilvános bocsá­natkérésre kötelezte a bíróság. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. augusztus 1., szerda Ellenzéki elnökjelölt Bulgáriában Zseljo Zselev, az ellenzék ve­zére, a 16 pártot és mozgalmat­ömörítő demokratikus erők követségének vezetője az eyetlen köztársaságielnök-je­­ölt Bulgáriában. A Bolgár Nagy Nemzetgyűl­és kedd délutáni — sorrend­ben már a tizedik — ülésén a bolgár Földműves Népi Szö­vetség visszavonta saját elnö­kének, Viktor Valkovnak a je­lölését, bár hétfőn mindössze három szavazat hiányzott ah­hoz, hogy államfő legyen. A je­lenlegi veszélyes bolgár belpo­litikai helyzetben egyértelmű — s erre maga Valkov is utalt rövid hozzászólásában —, hogy nem ő az a személyiség, aki képes megnyugtatni a kedélye­ket. Ezt Petar Dertliev, az El­lenzéki Demokratikus Erők Szövetsége jelöltje sem vállal­ja, visszalépett a jelöléstől, né­mileg sértődötten térve ki ar­ra, hogy a szocialista párt kép­viselői közül senki sem voksolt rá. (MTI) Prága és Havanna Vitája Csehszlovákia elutasította azokat a kubai vádakat, hogy a Havannában működő cseh­szlovák diplomáciai képviselet szervezte meg a kubai állam­polgárok menekülését az ottani csehszlovák követségre — hangsúlyozta a csehszlovák külügyminisztérium jegyzéke. A jegyzék emlékeztet arra, hogy néhány kubaii állampol­gár menedéket kért a csehszlo­vák diplomáciai képviseleten. A menekülők első csoportja után újabb személyek is beju­tottak a követség területére, jóllehet a kubaii hatóságok megerősítették a képviselet rendőri védelmét. Az összes menekülő később elhagyta a s követséget, a kubai hatóságok ennek ellenére a csehszlovák ideiglenes ügyvivőt vádolták azzal, hogy tudatosan provo­kálta­ ki a­z incidenst. A hasonló eseteket el lehetne kerülni akkor, ha következete­sen betartanák az emberi jo­gokról szóló szerződésekből adódó kötelezettségeket, s ha tiszteletben tartanák azt, hogy minden állampolgárnak joga van elhagyni bármely országot, beleértve sajátját is, joga van szabadon megválasztani lakhe­­vét és szabadon visszatérni ha­zájába — hangsúlyozta a cseh­szlovák jegyzék. (MTI) A nyugatnémet hírügynökség a Népszabadság Rt. létrejöttén (Bonni tudósítónktól.) A nyugatnémet tömegkom­munikációból elsőként a DPA hírügynökség reagált a Népsza­badság életében bekövetkezett nagy horderejű változásra. A nyugatnémet hírügynökség kedden figyelemre méltó rész­letességgel számolt be arról, hogy a Bertelsmann cég fő részvényesként beszáll a Nép­­szabadság működtetésére lét­rehozott gazdasági társulásba. A távirati iroda lapunkról szólva elmondta: az újság egykor a kommunisták, ké­sőbb a reformkommunisták szócsöve volt , 400 ezer pél­dányszámos napi megjelenés­sel. A legutóbbi időben füg­getlenné vált, és szociáldemok­rata értékek képviseletében lépett fel. A DPA hozzáfűzi: az érdekeltek hétfő délután teljes titoktartás közepette ír­ták alá az alapító okmányt. Utal a tudósítás arra is, hogy a most létrejött Népszabadság Részvénytársaság szándéká­ban áll újságok és folyóira­tok mellett könyvek és zene­művek kiadása is. Lehetséges­nek nevezi, hogy a vállalko­zás az elektronikus sajtó terü­letén is előretör majd. A nyugatnémet hírszolgála­ti iroda felhívja a figyelmet arra is, hogy a Népszabadság, amely jó fél évvel ezelőtt sza­kadt le az akkor még kor­mányzó reformkommunisták­ról és politikailag függetlene­dett, a legolvasottabb napilap. A tudósítás végezetül ismerte­ti a Népszabadság Részvény­társaság alaptőkéjének meg­oszlását, utalva arra: az ala­pító okmány különleges jogo­kat ismert el a szerkesztőségi kollektívának, például a fő­­szerkesztő kinevezése ügyé­ben. Győri Sándor Osztrák—magyar nemzeti park létesül Elhárultak osztrák részről a Fertő tó környéki közös oszt­rák-magyar nemzeti park létrehozásának jogi és pénzügyi akadályai, így hamarosan — várhatóan szeptemberben — meg­köthető az erre vonatkozó alapszerződés. Ezt kedden, röviddel bécsi tárgyalásuk befejeztével Keresztes K. Sándor magyar és Martlies Flemming osztrák környezetvédelmi miniszter jelen­tette be a sajtó képviselőinek. (MTI) Helyreálltak a szovjet-albán diplomáciai kapcsolatok A Szovjetunió és Albánia közötti diplomáciai kapcsolatok felújításáról szóló megállapodás aláírása után, hétfő este, Reis Mal­le albán külügyminiszter fogadta Julij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettest. (MTI) Kommunista győzelem a mongol választásokon A Mongol Népi Forradalmi Párt a legutóbbi adatok szerint egyértelmű győzelmet aratott az ország első többpárti választá­sán, de felajánlja a kormányzati részvételt az ellenzéknek is — közölte kedden a párt elnöke. Az első eredmények szerint a kommunista párt a 430 képviselői hely hetven százalékát tud­hatja magáénak. (MTI) Kiadják a szovjet gépeltérítőt A svéd kormány keddi döntése értelmében kiadják a szov­jet hatóságoknak azt a 19 éves fiatalembert, aki június 30-án Svédországba térített egy szovjet belföldi járatot. A kiadatásra annak ellenére kerül sor, hogy Anatolij Mihajlenko a svéd ha­tóságoktól politikai menedékjogot kért. (UPI) Ijt román nemzeti ünnep A román parlament szenátusa után a képviselőház is egy­hangúlag megszavazta azt a törvénytervezetet, amelynek ér­telmében az ország nemzeti ünnepe ismét december 1-je, a polgári Románia kikiáltásának napja lesz. (MTI) NDK-segélykérés az NSZK-hoz Az NDK munkaügyi minisz­tere kedden arra kérte az NSZK kormányát, hogy nyújt­son milliárdos nagyságrendű pénzügyi segítséget az NDK- nak a drámai mértékben foko­zódó foglalkoztatási problémák enyhítéséhez, illetve megoldá­sához. Berlini sajtóértekezletén Regine Hildebrandt elmondta, hogy a kérés azért vált szük­ségessé, mert napról napra rosszabbodik az NDK-ban a munkaerőpiac helyzete. A je­lenleg nyilvántartott 250 ezer munkanélküli és az 500 ezer rö­vidített munkaidőben foglal­koztatott ember számára mind­össze 100 ezer átképzőhely áll rendelkezésre. Hildebrandt közlése szerint egyedül Berlinből és környéké­ről 150 ezren járnak naponta Nyugat-Berlinbe dolgozni, és hasonló a helyzet a szövetségi köztársasággal határos körze­tekben is. Egyre több fiatal ta­nul szakmát az NSZK-ban, és aligha lehet arra számítani, hogy tanulmányaik befejezté­vel visszatérnek­­szülőhelyükre. A miniszter beszámolt arról, hogy ugyancsak kedden talál­kozott az NDK-beli munkavál­lalók szervezeteinek és a szakszervezeteknek, valamint az NSZK-beli munkavállalók szövetségének és a DGB szak­­szervezetnek a képviselőivel. A megbeszélésen egyértelműen kiviláglott, hogy sürgős segít­ségre lenne szükség, mert a nyugatnémet vállalkozók cse­kély hajlandóságot mutatnak az NDK-beli befektetésekre, a berlini kormány pedig­­ az NDK-beli szakszervezetek egyik vezetője szerint — soro­zatban hozza az olyan törvé­nyeket, amelyek gátolják a gazdasági kilábalást. (MTI)­ ­'VV'­­ A Trabantok már roncstelepre kerültek, Au­dija viszont még nincs mindenkinek.

Next