Népszabadság, 1990. augusztus (48. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
2 MAGYAR NEMZETISÉGŰ SZENÁTOROK NYILATKOZATA Romániában felerősödött a szélsőséges nacionalizmus Romániában újabb sajtónyilatkozatok jelzik, hogy az ország törékeny belpolitikai helyzetét kihasználva szélsőséges nacionalista erők igyekeznek aláásni a fiatal demokratikus rendszert. Kedden a Romániai Magyar Szóban kilenc magyar nemzetiségű szenátor, a RomániaLibera című lapban pedig a román újságírószövetség több tagja ítélte el a szélsőséges nacionalisták mind erőteljesebbé váló tevékenységét. A kilenc magyar szenátor (a szenátusnak 12 magyar tagja van) közös nyilatkozata mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek az erőknek végső célja nem más, mint felszámolni még azokat a kisebbségi jogokat is, amelyek „a Ceausescu-diktatúra dühét elkerülték”. A terjedelmes dokumentum figyelmeztet arra, hogy ezek a szélsőséges erők meg akarják szüntetni a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekbe foglalt kisebbségi jogokat. A magyar nemzetiségű szenátorok ezzel kapcsolatban aláhúzzák: ők maguk is fenntartás nélkül támogatják, hogy Románia lépjen be az Európai Közösségek szervezeteibe, de úgy vélik: „A kisebbségek egyéni és kollektív jogainak mindennemű tagadása lényeges akadály e kívánalom megvalósítása útján”. A szenátorok véleménye szerint az általuk közelebbről meg nem nevezett szélsőséges elemek immár beavatkoznak az állami szervek hatáskörébe is, és ily módon bénítják a törvényes szervek működését, akadályozzák a jogállam kiépítését. Feltehetően arra a széles körű ellenkezést kiváltó esetre utalnak, amely a többségében magyarok lakta Kovászna megye vezető tisztének betöltése körül bontakozott ki. Bukaresti források szerint a szóban forgó megyékben, ahol a májusi választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kapta a legtöbb szavazatot, a központi hatóságok — ezt a tényt figyelmen kívül hagyva — román nemzetiségű prefektust neveztek ki a megye élére, a magyar jelölt helyett. Kovászna lakossága nem hajlandó elfogadni a román nemzetiségű megyei vezetőt, és egyelőre a felsőbb szerveknél igyekeznek elérni a döntés visszavonását. Figyelemre méltó nyilatkozat jelent meg a Románia Libera című országos terjesztésű napilapban is. A néhány soros dokumentumot több ismert romániai újság, köztük a Romániai Magyar Szó egy-egy szerkesztője írta alá. A szerzők az egyik, nemrégiben alapított és szélsőségesen nacionalista hangvételű hetilap, a Románia Mare ellen kelnek ki. Véleményük szerint a hetilap útszéli, agresszív és rágalmazó stílusa, a benne megjelent cikkek tartalma sérti az újságírói hivatás becsületét, és veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. A Románia Mare (Nagy Románia) június eleje óta jelenik meg, és főként a magyar kisebbség, illetve annak vezetői ellen közöl gyalázkodó írásokat. A lap impresszumot nem közöl, így nem tudni, ki adja ki, milyen politikai erők állnak mögötte. Mindössze főszerkesztőjének és igazgatójának, Corneliu Vadim Tudornak és Eugen Barbunak nevét közli. Róluk Romániában köztudott, hogy régebben is szélsőséges magyarellenes és antiszemita megnyilvánulásaik voltak. A Románia Mare hasábjain egyébként gyakran jelentkezik a Magyarországon is ismert Ion Lancranjan, aki a Ceausescu-diktatúra egyik „udvari történetírója” volt. (MTI) „A keresztet vissza kell állítani helyére” A Vatra magyarellenes vádjai A magyar—román ellentétek forrása — a nacionalizmus ördögi körében címmel közölte a lengyel Sztandar Mlodych című napilap interjúját Karolina Ilkával, a Vatra Romaneasca bukaresti képviselőjével. A tudósító bevezetőjében megemlíti, hogy e szervezetet a világ magyarellenes akcióiból ismerte meg, és bár vezetői azt állítják, hogy ötmillió tagjuk van, a parlamenti választások ezt nem erősítették meg. A Vatra képviselője elmondotta, hogy Marosvásárhelyen, Hargita és Kovászna megyében, ahol a magyarok vannak többségben, támadást intéztek a romáin nemzet egysége, a nemzet lelke ellen. A trianoni szerződés 1920-ban új határokat állapított meg Magyarország és Románia között, „és azóta, vagyis hetven éve a magyarok mindent megtesznek, hogy ezen változtassanak”. A Vatrának bukaresti képviselője szerint számos bizonyítéka van arra, hogy a marosvásárhelyi és egyéb incidenseket a magyarok tudatosan készítették elő, a jelet pedig Tőkés László adta meg. Állítása szerint december 25- én Tőkés László a televízióban, miközben arról beszélt, hogy az Erdélyben lakó nemzeteknek párbeszédet kell folytatniuk, „csak a magyarok számára érthető jelt adott azzal a mondatával, hogy a kereszteket vissza kell állítani normális helyükre”. A Vatra Romaneasca azonban leleplezi az ilyen manővereket, ezért támadják a magyarok ilyen élesen. Elismerte azonban, hogy „nem minden magyar vesz részt a románellenes akciókban, csupán a szélsőséges elemek, akik közül sokan Magyarországról jöttek át”. A magyarok még Moldávia problémáját is a román nemzet ellen fordítják, amikor azt hangoztatják: Besszarábiának vissza kell térni Romániához, Erdélynek pedig Magyarországhoz. Nem akarják megérteni, hogy Erdély ezeréves román föld. Ami pedig Moldáviát illeti, e pillanatban nincs jogunk megváltoztatni az államhatárt, nem destabilizálhatjuk kontinensünk békéjét, de Besszarábia ügyét meg kell oldani. A Vatra Romaneasca képviselője az Európához való visszatérés kérdését nemigen akarta megérteni, mondván, hogy a román ezer éve európai nemzet, ez magyarázza magas civilizációs szintjét és veleszületett toleranciáját. A szervezet elismeri a nemzetiségek jogait, csupán hazája egységéért harcol, amelyben nem lehetnek enklávék és nem lehet más hivatalos nyelv, mint a román. Annak szemléltetésére, mennyire nem nacionalista, Karolina Ilica megjegyezte, hogy ő például nemegyszer vett fel román népművészeti szoknyájához német népi hímzésű blúzt. (MTI) Az idén újabb szovjet-amerikai csúcs? Feltehetően még az idén sor kerül az újabb szovjet—amerikai csúcsértekezletre — tűnt ki Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő keddi kijelentéseiből. Gremitszkih hivatalos formában ugyan nem jelentette be sajtóértekezletén a hírt, de egy kérdésre válaszolva nem cáfolta meg egy szovjet külügyi tisztviselő keddi nyilatkozatát, amely szerint még ebben az évben megtartják Gorbacsov és Bush újabb találkozóját. Alekszej Obuhov szovjet külügyminiszter-helyettes interjújáról van szó, amely szerint Eduard Sevardnadze és James Baker szerdán kezdődő irkutszki találkozójának egyik fő napirendi pontja — a szovjet és az amerikai elnök megállapodása alapján — az év végén megtartandó csúcsértekezlet előkészítése lesz. Gremitszkih kijelentette, hogy nem tudja megcáfolni Obuhovot. Tájékoztatása szerint a külügyminiszteri találkozó másik fontos témaköre a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó megállapodás lesz. A külügyi szóvivő utalt rá, hogy a nemzetközi kérdések közül a két külügyminiszter kiemelten kezeli a novemberi párizsi európai csúcsértekezlettel, és az európai hagyományos fegyverzet csökkentését célzó, a párizsi találkozón aláírandó megállapodás előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Gremitszkih elmondta: a kétnapos megbeszéléssorozatot követően Sevardnadze és Baker közös sajtóértekezletet tart Irkutszkban. (MTI) Kalugin volt KGB-tábornok feljelentette Gorbacsovot Oleg Kalugin, a KGB lefokozott és kitüntetéseitől megfosztott tábornoka — aki a közelmúltban számos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szervezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gorbacsov államfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke ellen. A Komszomolszkaja Pravda keddi számának jelentése szerint az exvezérőrnagy beadványában törvénytelennek ítéli azt az elnöki rendeletet, amely megfosztotta rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. Véleménye szerint ez az „utkár” alkotmányellenes, sérti az oroszországi föderáció büntető törvénykönyvének több paragrafusát. A kereset beadásával párhuzamosan egy szovjet népképviselő hasonló okokból levelet intézett az alkotmányfelügyelő bizottsághoz, kérve a törvénytelenségek kivizsgálását és a testület állásfoglalását. Az utóbbi időben a Szovjetunióban megszaporodtak a hasonló perek, ami jelzi, hogy lassanként kialakul a jogállam, hiszen korábban még csak elképzelni is nehéz lett volna a párt- és állami vezetőkkel való pereskedést. Így például a moszkvai pártfőiskolának az SZKP-ból kilépett rektora a fővárosi pártbizottság neki felmondó határozatát támadta meg peres úton, Ananatolij Szobcsak népképviselő, Leningrád reformer tanácselnöke pedig egy altengernagyot perelt be becsületsértésért és hitelrontásért. A jogász népképviselő meg is nyerte a pert, a magáról elfeledkezett magas rangú tengerésztisztet nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a bíróság. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. augusztus 1., szerda Ellenzéki elnökjelölt Bulgáriában Zseljo Zselev, az ellenzék vezére, a 16 pártot és mozgalmatömörítő demokratikus erők követségének vezetője az eyetlen köztársaságielnök-jeölt Bulgáriában. A Bolgár Nagy Nemzetgyűlés kedd délutáni — sorrendben már a tizedik — ülésén a bolgár Földműves Népi Szövetség visszavonta saját elnökének, Viktor Valkovnak a jelölését, bár hétfőn mindössze három szavazat hiányzott ahhoz, hogy államfő legyen. A jelenlegi veszélyes bolgár belpolitikai helyzetben egyértelmű — s erre maga Valkov is utalt rövid hozzászólásában —, hogy nem ő az a személyiség, aki képes megnyugtatni a kedélyeket. Ezt Petar Dertliev, az Ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége jelöltje sem vállalja, visszalépett a jelöléstől, némileg sértődötten térve ki arra, hogy a szocialista párt képviselői közül senki sem voksolt rá. (MTI) Prága és Havanna Vitája Csehszlovákia elutasította azokat a kubai vádakat, hogy a Havannában működő csehszlovák diplomáciai képviselet szervezte meg a kubai állampolgárok menekülését az ottani csehszlovák követségre — hangsúlyozta a csehszlovák külügyminisztérium jegyzéke. A jegyzék emlékeztet arra, hogy néhány kubaii állampolgár menedéket kért a csehszlovák diplomáciai képviseleten. A menekülők első csoportja után újabb személyek is bejutottak a követség területére, jóllehet a kubaii hatóságok megerősítették a képviselet rendőri védelmét. Az összes menekülő később elhagyta a s követséget, a kubai hatóságok ennek ellenére a csehszlovák ideiglenes ügyvivőt vádolták azzal, hogy tudatosan provokálta ki az incidenst. A hasonló eseteket el lehetne kerülni akkor, ha következetesen betartanák az emberi jogokról szóló szerződésekből adódó kötelezettségeket, s ha tiszteletben tartanák azt, hogy minden állampolgárnak joga van elhagyni bármely országot, beleértve sajátját is, joga van szabadon megválasztani lakhevét és szabadon visszatérni hazájába — hangsúlyozta a csehszlovák jegyzék. (MTI) A nyugatnémet hírügynökség a Népszabadság Rt. létrejöttén (Bonni tudósítónktól.) A nyugatnémet tömegkommunikációból elsőként a DPA hírügynökség reagált a Népszabadság életében bekövetkezett nagy horderejű változásra. A nyugatnémet hírügynökség kedden figyelemre méltó részletességgel számolt be arról, hogy a Bertelsmann cég fő részvényesként beszáll a Népszabadság működtetésére létrehozott gazdasági társulásba. A távirati iroda lapunkról szólva elmondta: az újság egykor a kommunisták, később a reformkommunisták szócsöve volt , 400 ezer példányszámos napi megjelenéssel. A legutóbbi időben függetlenné vált, és szociáldemokrata értékek képviseletében lépett fel. A DPA hozzáfűzi: az érdekeltek hétfő délután teljes titoktartás közepette írták alá az alapító okmányt. Utal a tudósítás arra is, hogy a most létrejött Népszabadság Részvénytársaság szándékában áll újságok és folyóiratok mellett könyvek és zeneművek kiadása is. Lehetségesnek nevezi, hogy a vállalkozás az elektronikus sajtó területén is előretör majd. A nyugatnémet hírszolgálati iroda felhívja a figyelmet arra is, hogy a Népszabadság, amely jó fél évvel ezelőtt szakadt le az akkor még kormányzó reformkommunistákról és politikailag függetlenedett, a legolvasottabb napilap. A tudósítás végezetül ismerteti a Népszabadság Részvénytársaság alaptőkéjének megoszlását, utalva arra: az alapító okmány különleges jogokat ismert el a szerkesztőségi kollektívának, például a főszerkesztő kinevezése ügyében. Győri Sándor Osztrák—magyar nemzeti park létesül Elhárultak osztrák részről a Fertő tó környéki közös osztrák-magyar nemzeti park létrehozásának jogi és pénzügyi akadályai, így hamarosan — várhatóan szeptemberben — megköthető az erre vonatkozó alapszerződés. Ezt kedden, röviddel bécsi tárgyalásuk befejeztével Keresztes K. Sándor magyar és Martlies Flemming osztrák környezetvédelmi miniszter jelentette be a sajtó képviselőinek. (MTI) Helyreálltak a szovjet-albán diplomáciai kapcsolatok A Szovjetunió és Albánia közötti diplomáciai kapcsolatok felújításáról szóló megállapodás aláírása után, hétfő este, Reis Malle albán külügyminiszter fogadta Julij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettest. (MTI) Kommunista győzelem a mongol választásokon A Mongol Népi Forradalmi Párt a legutóbbi adatok szerint egyértelmű győzelmet aratott az ország első többpárti választásán, de felajánlja a kormányzati részvételt az ellenzéknek is — közölte kedden a párt elnöke. Az első eredmények szerint a kommunista párt a 430 képviselői hely hetven százalékát tudhatja magáénak. (MTI) Kiadják a szovjet gépeltérítőt A svéd kormány keddi döntése értelmében kiadják a szovjet hatóságoknak azt a 19 éves fiatalembert, aki június 30-án Svédországba térített egy szovjet belföldi járatot. A kiadatásra annak ellenére kerül sor, hogy Anatolij Mihajlenko a svéd hatóságoktól politikai menedékjogot kért. (UPI) Ijt román nemzeti ünnep A román parlament szenátusa után a képviselőház is egyhangúlag megszavazta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az ország nemzeti ünnepe ismét december 1-je, a polgári Románia kikiáltásának napja lesz. (MTI) NDK-segélykérés az NSZK-hoz Az NDK munkaügyi minisztere kedden arra kérte az NSZK kormányát, hogy nyújtson milliárdos nagyságrendű pénzügyi segítséget az NDK- nak a drámai mértékben fokozódó foglalkoztatási problémák enyhítéséhez, illetve megoldásához. Berlini sajtóértekezletén Regine Hildebrandt elmondta, hogy a kérés azért vált szükségessé, mert napról napra rosszabbodik az NDK-ban a munkaerőpiac helyzete. A jelenleg nyilvántartott 250 ezer munkanélküli és az 500 ezer rövidített munkaidőben foglalkoztatott ember számára mindössze 100 ezer átképzőhely áll rendelkezésre. Hildebrandt közlése szerint egyedül Berlinből és környékéről 150 ezren járnak naponta Nyugat-Berlinbe dolgozni, és hasonló a helyzet a szövetségi köztársasággal határos körzetekben is. Egyre több fiatal tanul szakmát az NSZK-ban, és aligha lehet arra számítani, hogy tanulmányaik befejeztével visszatérnekszülőhelyükre. A miniszter beszámolt arról, hogy ugyancsak kedden találkozott az NDK-beli munkavállalók szervezeteinek és a szakszervezeteknek, valamint az NSZK-beli munkavállalók szövetségének és a DGB szakszervezetnek a képviselőivel. A megbeszélésen egyértelműen kiviláglott, hogy sürgős segítségre lenne szükség, mert a nyugatnémet vállalkozók csekély hajlandóságot mutatnak az NDK-beli befektetésekre, a berlini kormány pedig az NDK-beli szakszervezetek egyik vezetője szerint — sorozatban hozza az olyan törvényeket, amelyek gátolják a gazdasági kilábalást. (MTI) 'VV' A Trabantok már roncstelepre kerültek, Audija viszont még nincs mindenkinek.