Népszabadság, 1990. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

• 16 oldal - Ara: 6,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. október 1., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 230. szám HEJ, HA ELMENTEK VOLNA... A falu szavazott, a város hallgatott Vasárnap reggel hat órától mintegy hárommillió válasz­tópolgár járult az urnákhoz, hogy megválassza a helyi ön­­kormányzati képviselő-testület tagjait. A tízezernél kevesebb lakosú településeken a vá­lasztók a polgármesterjelöltek­re is voksolhattak. A 17 órai adatok alapján készített összesítés szerint az előzetes várakozásnál keve­sebben keresték fel­­a szava­­zóshelyiségeket, így számos vá­lasztókerületben második for­dulót kell tartani. Tizenegy településen még polgármester - je­löl­t sem akadt, ezeken a he­lyeken időközi választást kell majd tartani. (A­­f­él hétikor tartott sajtótájékoztatón vi­szont bejelentették, hogy Győrasszonyfának már van polgármestere, Volickó Mihály személyében.) Mint ismeretes, egy szava­zókör­ben akkor érvényes a választás, ha a választásra jo­gosult állampolgárok több mint negyven százaléka részt vesz a szavazáson. Nos, az előzetes részvételi adatok azt mutatják, hogy az országos részvételi arány csapá­a meg­közelíti, de nem éri el a szük­séges százalékarányt. Különö­sen a tízezernél nagyobb te­lepüléseken volt alacsony — egy órával a szavazóhelyisé­gek bezárása előtt — a rész­vételi arány, e tekintetben egyetlen megyében sem érte el a negyven százalékot. Ki­rívóan alacsony részvételi eredmény született Bács-K­­is­­kun megyében (26,5 százalék), Fejér megyében (26,8 száza­lék), Hajdú-Bihar megyéiben (26,9 százalék), Komárom-Esz­tergom megyében (25 száza­lék), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (25,7 százalék) és Zalában (22,5 százalék). A helyhatósági választás jóval eredményesebben zaj­lott le a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú települése­ken, ebben a vonatkozásban valamennyi megyében meg­haladta a részvételi arány a negyven százalékot. Hat me­gyében a falvak lakosságá­nak több mint fele élt vá­lasztójogával: Baranya me­gyében (51,3 százalék), Győr- Sopron-Moson megyében (53,4 százalék), Heves megyében (51,7 százalék), Tolna megyé­ben (55,8 százalék), Vas me­gyében (54,8 százalék) és Zala megyében (51,1 százalék). Az utolsó híradás szerint 289 pol­gármestert választott az ország­­ döntő többségében független jelöltet. Budapesten délután öt órá­ig a választópolgárok 34,5 százaléka szavazott. A válasz­tások előzetes eredményét ma este a Parlamentben jelenti be az Országos Választási Bi­zottság. Tegnap este a választásokkal kapcsolatos bejelentésekről, észrevételekről kérdeztük az Országos Választási Bizottság két tagját. — Előfordult-e olyan eset, mint amilyen márciusban megtörtént, hogy választójoggal nem rendelke­ző személy kívánt szavazni, illet­ve valaki más helyett is bedobta a szavazólapot az urnába? — Egyelőre ilyen esetről nincs tudomásunk — válaszolta dr. Salamon Ferenc, az OVB tagja.­­ Egy vidéki vá­lasztókerületben viszont le kel­lett zárni az urnát, miután 150 választópolgár már leadta a szavazatát. Megállapították ugyanis, hogy a kislistás sza­vazólapon 24 jelölt neve he­lyett csak huszonháromé sze­repel. Azt javasoltuk a helyi választási bizottságnak, hogy különítsék el az addig leadott szavazatokat, és az azt követő szavazásoknál vegyék fel a szavazólapokra a felsorolásból kimaradt jelölt nevét. — Mi lesz a már leadott 150 sza­vazat sorsa? — Ha a huszonnegyedik je­lölt bekerül a képviselő-testü­letbe, valószínűleg nem kell megismételni a választást. Amennyiben a jelölt nem kap­ja meg a megválasztásához szükséges mennyiségű szava­zatot, akkor a szavazást ér­vényteleníteni kell. — A szavazatszámláló bizottsá­gok működésével kapcsolatban ér­kezett-e a választási központba kifogás? — Újpesten az egyik sza­vazatszámláló bizottság ellen elfogultsági kifogást tett egy állampolgár. Mindenesetre ilyen jellegű üggyel a tavaszi választásokkor nem találkoz­tunk. — Mi történt még ma? — Tokajból jelezték, hogy a helyi szociális otthon lakói két nővér kíséretében együtt ke­resték fel a szavazókört. Ez eddig természetesen nem is lenne baj. Csakhogy amikor az otthon lakói kézhez kapták a szavazólapjaikat, szavazásuk­kor a szavazatszámláló bizott­ság néhány tagja is bement a fülkébe, és a bejelentők sze­rint ott agitálták a választó­kat, hogy egy bizonyos párt­ra, illetve pártokra adják vok­­saikat. Ha ez igaz, akkor igen durva törvénysértésről van szó. — Összességében milyennek íté­lik tisztaság szempontjából a mos­tani választást? — Az Országos Választási Bizottság tagjainak az az egy­behangzó véleményük, hogy a helyhatósági választások első fordulója a tavaszi képviselői választásoknál lényegesen ren­dezettebben, tisztábban zajlot­tak le — mondta dr. Kara Pál. — Ugyanez a megállapítás ér­vényes az egész kampányra is. Sereg András Nem volt szembenállás. TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE GÖNCZ ÁRPÁD HAZAÉRKEZETT UKRAJNÁBÓL Hazánk egy új Szovjetunióval szorít kezet (kiküldött munkatársunktól.) Szombaton a késő esti órák­ban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke egy A­— 24-es katonai repülőgépen kí­séretével hazaérkezett Ung­­várról, ukrajnai látogatásának utolsó állomásáról. Szinte diadalmenet volt Göncz Árpád látogatásának utolsó napja, ahol elvonult a delegá­ció, mindenütt hangos ováció fogadta. A nap legfontosabb esemé­nye Ungvár főterén a Petőfi­­szobor felavatása volt. A té­ren húszezren szorongtak: kár­pátaljai magyarok, ukránok, ruszinok, oroszok, s sok ma­gyar Szlovákiából, Jugoszlá­viából, Romániából. Megjelent az ünnepségen Leonyid Krav­­csuk ukrán elnök és Iván Aboimov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Ott volt Fe­­renczy Béni özvegye is, aki férje gyulai Petőfi-szobrának hiteles másolatát adományozta a kárpátaljaiaknak. (Egyéb­ként a szobor helyén koráb­ban Masaryk, Horthy, majd Sztálin szobra állt.) Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsé­gének elnöke köszöntőjében el­mondta: Kárpátalja magyar lakossága a híd szerepét fogja betölteni a két szomszédos or­szág között. Göncz Árpád tapsvihartól kí­sérve lépett a szónoki emel- Ungvári kézfogások. bánhalmi János felvétele (Folytatás a 3. oldalon.) LAPUNKNAK NYILATKOZOTT­ A népjóléti miniszter Lapunk szombati számában je­­lent meg Antal Anikó írása, A sá­mán szalmaszála címmel. E cikkre reagál dr. Surján László népjóléti miniszter. A cikk súlyos orvosi, etikai, jogi gondokkal foglalkozik. Régóta figyelem a Lyonból, Manilából érkező híreket; az egész ország láthatta a Ma­gyar Televízióban is, hogyan nyitja fel a beteg hasát a „cso­dadoktor” úgy, hogy a beavat­kozásnak nyoma sem marad. Mit szólhatok erre orvosként? A pszichosebész minden olyan betegséggel foglalkozik, amely­­lyel az orvostudomány nem tud mit kezdeni. Bárhol is le­gyen a baj fészke, ő a has­üregből emeli ki a betegség okát, egy néhány centiméter méretű szövetdarabkát. Külö­nös, hogy ezeket a bajt meg­testesítő szöveteket a világ­szerte elvégzett számtalan mű­tét és boncolás során még so­ha nem látták az orvosok. Számomra egyértelmű: itt nem egy új gyógymódról van szó, hanem a betegek és csa­ládtagok hiszékenységén ala­puló, jól végiggondolt trükk­­ről, amelyet jogilag ügyesen körülbástyázva és mesteri pszichológiával adnak elő. Nagy dilemmával foglalko­zik a riport. Ha tudjuk, hogy a betegen nem tudunk segíte­ni, miért ne mehetne az a sa­ját útján, miért ne kaphatna segítséget, biztatást a nem or­vosi világtól? Szabad-e elven­ni a reményt? Két veszélyt látok, ha erre a kérdésre nemmel felelünk. (Folytatás az 5. oldalon.) Lélekben Csoóri is lemond? Mészöly Miklós, az Írószövetség társelnöke szombaton , közzétett levelében bejelentette: Csoóri Sándor Hitel­ben cikke miatt lemond társelnöki funkciójáról, s választ­mányi tagságáról. Mészöly kijelentette: „Ahol az egye­temes emberi értékek, jogok, erkölcsi normák torzult hierarchizálása egyáltalán felmerülhet, ott én nem vagyok otthon ..Körkérdésünkre ez ügyben hét író válaszolt — köztük Csoóri Sándor, aki munkatársunknak a többi közt kijelentette: lélekben már ő is lemondott az elnök­ségben betöltött tisztségéről. (Körkérdésünk az 5. oldalon.)

Next