Népszabadság, 1990. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
2 1990. október 1., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA MA: BUSH-SEVARDNADZE TALÁLKOZÓ ENSZ-csúcs a gyermekekért Moszkva és Szöul diplomáciai kapcsolatra lépett (Tudósítónk jelenti New Yorkból.) Bush elnökkel hétfőre jelzett eszmecseréje előtt Sevardnadze szovjet külügyminiszter az NBC amerikai tévétársaságnak adott félórás interjújában kijelentette: az új világrendet illetően az ENSZ szerepének megítélésében egyre közelebb kerül egymáshoz Moszkva és Washington Sevardnadze hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a Biztonsági Tanács állandó tagjaként annak minden határozatát kész teljesíteni, így adott esetben akár csapatokat is küldhet az ENSZ zászlaja alá Kuvait szuverenitásának helyreállítása végett, ugyanakkor azonban világossá tette azt is, hogy reménye szerint a válság enélkül is megoldható, és nem volt hajlandó határidőt szabni annak, mikortól minősülnének majd elégtelennek az Irakkal szemben hozott gazdasági szankciók. Arra a kérdésre, hogyan fogadna a Szovjetunió az Öböl térségében egy egyoldalú amerikai katonai akciót (aminek lehetőségét Washington nyitva hagyta, és az ittenisajtó egyre sűrűbben feszegeti.), Sevardnadze azt felelte, hogy egy katonai akciót eleve negatív lehetőségnek tart, ezért erről a választási lehetőségről beszélni sem óhajt, az ugyanis katasztrófát hozhatna a térségre, „és talán nemcsak a térségre”. Sevardnadze, aki a héten lényeges haladást ért el Baker amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain az európai hagyományos haderők csökkentésénektémakörében, az interjúban a Bushsal ma esedékes találkozója előtt ,azt mondta:a START-tárgyalásokat, a nukleáris fegyverzetkorlátozást illetően is sikerült előrelépni. (Egy belpolitikai kérdés kapcsán Sevardnadze azt felelte, hogy nem aggasztják a puccstalálgatások; akadhat ugyan, akit szeretne pucscsot, de a hadsereg egésze átérzi a mai ,szovjet nemzedékre háruló társadalmi-politikai felelősséget.) Sevardnadze szovjet külügyminiszter és dél-koreai kollégája vasárnap az ENSZ-palotában megállapodott Moszkva és Szöul diplomáciai kapcsolatfelvételében. Az eredeti kommüniké szövege ezt január 1-jére helyezte kilátásba, de a két külügyminiszter tárgyalásain vasárnap módosították a tervezetet úgy, hogy a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatfelvétel a megállapodás aláírásával érvénybe lépett. A mintegy másfél órás szovjet—izraeli külügyminiszteri találkozó után Sevardnadze és Lévi együtt jelentette be a konzuli kapcsolatok létesítését, s azt, hogy Moszkvában izraeli, Tel-Avivban szovjet főkonzulátus nyílik. A két külügyminiszter megállapodott abban is, hogy a jövőben rendszeresen tartanak konzultációkat a két ország között különböző szinteken, így a külügyminiszterek is. A szovjet külügyminiszter egyébként a Bakerrel az európai haderőcsökkentés dolgában létrejött részleges keretmegállapodásrólis konzultál a VSZ-államok külügyminisztereinek lapunk zártakor esedékes találkozóján, amelyen részt vesz a sűrű kétoldalú tárgyalási és egyetemi előadói programot lebonyolító Jeszenszky Géza is. A helsinki folyamatban részes 35 ország külügyminniszterei hétfőre és keddre az ENSZ-palotából az East River partjáról Manhattarbnek a Hudson felőli oldalára, az új konferenciaközpontba költöznek, hogy megtartsák a novemberre tervezett összeurópai csúcs előkészítő tanácskozását, amelyet — néhány órával az ENSZ-közgyűlésen hétfőn mondandó beszéde után — Bush elnök nyit meg a vendéglátó ország nevében. New York, amely e napokban a gyermekek védelmében rendezett különcsúcs jóvoltából is sok, világpolitikailag számon tartott kétoldalú találkozó színhelye, a hét végén otthont adott a vietnami háború óta első külügyminiszteri szintű eszmecserének Washington és Hanoi között. Noha a várakozással ellentétben Baker és Nguyen Co Thach egyelőre nem állapodott meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről (ennek amerikai részről a háborúban eltűnt katonák sorsának tisztázása és a kambodzsai kibontakozás a feltétele), a találkozót a normalizálás felé tett, fontos lépésnek minősítik az amerikai hivatalos nyilatkozók. Vasárnap éjjel, lapunk zártakor volt esedékes az ENSZ- palotában a gyermekek védelmében összehívott csúcstalálkozó nyilatkozatának elfogadása: ez egyebek között konkrét gyakorlati intézkedésekre ösztönzi az aláíró országokat. (Mulroney kanadai miniszterelnök, a csúcs társelnöke figyelmeztetett: fejenként tízcentnyi költséggel hétmillió olyan öt éven aluli gyermek élete lenne megmenthető, aki ma a fejlett országokban immár régóta megelőzött fertőző betegségek következtében hal meg.) A csúcson több mint hetven állam- és kormányfő vesz részt; a szónokok között volt Bush, Havel és Kaifa is. A Gyermekekért csúcsot köszöntve, Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár a mostani tanácskozás példájára felvetette: hasonló módon, legmagasabb szintű találkozón kellene napirendre tűzni az Észak és Dél közötti kiáltó különbségek enyhítésének problémakörét is. Mint mondotta, napjainkban olyan világrend kialakítására nyílik lehetőség, amely a béke és biztonság mellett magában foglalja a világ gazdasági és szociális ügyeinek jobb kezelését is. Serény Péter Rizskov: Rosszul halad a betakarítás Lelepleződött a „rothadt krumpli "provokáció (Moszkvai tudósítónktól.) A hét végén Moszkvában némileg enyhült a feszültség, miután vezetők sora — Rizskov, Popov, Szobcsak — gyakorlatilag kizárta egy katonai puccs lehetőségét. Ugyanakkor az üzletek üresebbek voltak, mint valaha, és a hadsereg egyes parancsnokai demonstratív „vonulást” tartottak a főváros útvonalain. Szkurlatov, a Rothadt krumpli című, a TASZSZ által széles körben terjesztett kommentár „főhőse” — vélhetően provokátor —, aki szélsőséges hangvételű felhívásával, radikális hatalomátvétel-tervével igyekezett lejáratni a szovjet reformerőket, lelepleződött. A területközi (parlamenti reformcsoport) képviselők egyértelműen elhatárolódtak a sötét múltú Szkurlatov által a nevükben terjesztett irománytól, amelyet a TASZSZ azonnal fölkapott, s amelynek egyes, konzervatív minősítésű lapok — Szovjetszkaja Rosszija, Krasznaja Zvjezda, Pravda — nagy hangsúlyt adtak. A Szkarlatov-irományt több politikus, így Jazov honvédelmi miniszter is tényként kezelte. Kérdőjelek sorakoznak a múlt héten Gorbacsovnak adott póthatalom alkalmazása kapcsán is. Mire használja föl az elnök-főtitkár a még tovább növelt jogkörét? Hogy megkönnyítse a piacgazdálkodásra az átmenetet? — így a Komszomolszkaja Pravda töprengése, amelynek szerzője e kérdésre „nem”-mel válaszol. Szerinte Gorbacsov a pillanatnyi status quót igyekszik konzerválni. Mások úgy vélik, a póthatalom és a meghirdetett piaci átmenet — éppúgy, mint a kormányprogram és a Katalinféle radikális piacmodell — összeegyeztethetetlenek egymással. Gorbacsov első rendeletével (amellyel kötelezi a vállalatokat eddigi szerződéseik tiszteletben tartására) lényegében befagyasztotta a piacra való áttérést. Miféle reform az, amely úgy kezdődik, hogy szigorú elnöki ukáz írja elő a korábbi viszonyok konzerválását? — hangzik a nem megalapozatlan kétkedés. Másrészt vitathatatlan — s ez Rizskov hét végi tévébeszédéből is kitűnt —, hogy az ország katasztrofális helyzetében szükség van valamilyen intézkedésre, amely fékezi a bomlás folyamatát. Rizskov közölte, hogy a burgonya betakarítása sokkal rosszabbul áll, mint tavaly ilyenkor. A termésnek csak a fele van a tárolókban. (Tavaly ilyenkor már 80 százalék biztos helyen volt.) Más források a rekord-gabonatermés betakarításának gigászi veszteségeiről szólnak. Nem zárják ki, hogy akár a minden idők rekordjának számító (260 millió tonna körüli) termésnek a felét sem tudják megmenteni. Dunai Péter Harcmező helyett kolhozföld... A szovjet hadsereg menti a menthetőt. Ma külföldi képszolgálat Nem jelent meg az Izvesztyija Nem jelent meg vasárnap az Izvesztyija, a szovjet kormány lapja. A szerkesztőség a nyomdai papír hiányával indokolta ezt. Az Izvesztyija alapítása (1917 márciusa) óta ez az első eset, hogy a napilap nem tudott megjelenni. A tízmilliós példányszámú újság — várhatóan — hétfőn ismét eljut az olvasókhoz. (ADN) BIOLÓGIAI FEGYVER IRAK ARZENÁLJÁBAN• Nyugaton Bagdad-barát terroristáktól tartanak Mind ijesztőbb hírek érkeznek az Öböl térségéből a harci fenyegetés erősödéséről. Hasonló tempóban „eszkalálódik” a diplomáciai tevékenység az ENSZ székhelyén és a közelkeleti fővárosokban. A Der Spiegel terrorista merényletek veszélyére figyelmeztet. — Kuvait iraki „elpusztítása” sürgőssé teszi az Öböl menti válság rendezését — jelentette ki pénteken Washingtonban Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Scowcroft elmondta: a válság rendezéséhez a jelek szerint kelet-európai országok is hozzá akarnak járulni. Bulgária felajánlotta, hogy négyszáz katonát küld az Öbölbe, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia pedig egészségügyi személyzetet és létesítmények használatát kínálta fel. Amerikai hírszerzési források szerint Iraknak néhány hónapon belül jelentős menynyiségű bevethető biológiai fegyvere lesz. A The Washington Post című vezető amerikai lap szombati számában kongresszusi illetékeseket idézve közölte: az iraki biológiai arzenálban olyan vírushordozó töltetek is vannak, amelyek megállíthatatlan vérzést okoznak az áldozatok szervezetében, s hatásuk nagy valószínűséggel végzetes. A Biztonsági Tanács öt állandó tagállamának külügyminiszterei pénteken állást foglaltak amellett, hogy intenzív tárgyalásokkal kell rendezni az arab—izraeli ■ konfliktust. Ugyanakkor — nem hivatalos értesülés szerint — elvetették annak lehetőségét, hogy ezt bármi módon kapcsolatban levőnek tekintsék a Kuvait elleni iraki agresszióval. Javier Pérez de Cuéllar pénteken munkaebéden vett részt a Biztonsági Tanács öt állandó tagja külügyminisztereinek társaságában. Az erről kiadott közlemény hangoztatja: az iraki csapatok Kuvaitból való kivonása lehetővé tenné az ország teljes függetlenségének visszaállítását a törvényes kormány vezetése alatt. A Der Spiegel című hamburgi hetilap szerint az egyiptomi titkosszolgálat figyelmeztette a nyugat-európai közösség államait: terrorista merényletekre lehet számítani; iraki és palesztin ügynökök Nagy-Britanniában, az NSZK- ban, Franciaországban és Olaszországban „bevetési parancsra” várnak Bagdadból. Az egyiptomi sajtó iraki szolgálatban álló palesztin felforgató elemek letartóztatásáról adott hírt a hét végén. Az Al- Vafd című újság vasárnap azt jelentette, hogy Georges Habbas és Najef Havatme állítólag „merényletek végrehajtására szőtt összeesküvés részesei”. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő vasárnap délelőtt fogadta Abdel Halim Haddam szíriai alelnököt, aki Háfez Asszad elnöktől adott át neki üzenetet. (MTI) NÉMETORSZÁG Pártgyűlések október 3. előtt (Bonni tudósítónktól.) Egymást váltó pártkongreszszusok, az alkotmánybíróságnak a választási törvénnyel kapcsolatos mai döntése és országszerte felfokozott politikai várakozás előzi meg NSZK-szerte a két Németország újraegyesülése október 3-i életbe léptét. Az eseménysort a szociáldemokraták múlt hét második felében megtartott berlini egyesülési kongresszusa nyitotta meg. Eredményeként 57 év után először ismét egységes politikai erőként lép fel az SRD egész Németországban. A kongresszus imponáló egységgel, a leadott — titkos — szavazatok 99 százalékával választotta meg Oskar Dafontaine Saar vidéki miniszterelnököt a szociáldemokraták kancellárjelöltjének a háború utáni első össznéímet választásra. A hét végén rendezték meg a választások előtti utolsó pártseregszemléjüket a szabaddemokraták is. Miután náluk a németközi egyesülés már augusztusban megtörtént, a mostani kongresszus előterében a párt választási programjának definiálása állt. A tanácskozás legfontosabb politikai döntése annak elhatározása volt, hogy a szabaddemokraták a decemberi választások után is fenn akarják tartani a kormánykoalíciót a keresztény pártokkal. Ennek szinte egyedüli feltételeként azt szabták, hogy pártjuk választási csúcsjelöltje, Hans-Dietrich Genscher maradjon továbbra is a külügyminiszter és alkancellár. Ezek után kezdődik meg ma Hamburgban a CDU egyesülési kongresszusa, ahogy Rühe főtitkár fogalmazott, a CDU történetének legfontosabb pártkongresszusa. A tanácskozás iránt bel- és külföldön egyaránt nagy az érdeklődés, több mint ezer újságírót várnak ide. A CDU-kongreszszus vendégei között lesz Antall József miniszterelnök is, aki a tervek szerint beszédet intéz a tanácskozáshoz. Győri Sándor Alkotmányellenes a „küszöb” (Berlini tudósítónktól.) Az érintett keletnémet pártok nagy megkönnyebbüléssel fogadták és egyöntetűen a német demokrácia győzelmeként értékelték a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság szombaton nyilvánosságra hozott döntését, amellyel alkotmányellenesnek minősítette az egységes választási szabályokról született német—német meg állapodást. Akarlsruhei döntés egyben komoly vereség a szociáldemokraták számára, akik a legerőszakosabban követelték a kisebb keletnémet pártok, elsősorban fő riválisuk, a DSZP (szocialisták) választási esélyeit rontó egyezség, s azon belül az egységes ötszázalékos küszöb létrehozását. Az augusztus elején létrejött kompromisszum lényege az volt, hogy az első össznémet parlamenti választásokon, december 2-án az ex-NDK területén is az ötszázalékos küszöb érvényesül, vagyis csak azok a pártok juthatnak be a parlamentbe, amelyek — országos szinten — a szavazatoknak legalább ekkora hányadátmegszerzik. A megállapodás ■másik lényegi pontja ugyanakkor lehetővé tette, hogy az egymással nem versengő pártok közös listán induljanak. Ez a látszólag nagyvonalú „engedmény” egyértelműen csak a keresztényszocialistáknak kedvezett, mert ők milyen módon a bajor testvérpárthoz, a CSU-hoz kapcsolódhattak. A keletnémet alternatív mozgalmak — az NDK-beli forradalmi átalakulás kikényszerítői —, a szocialisták, valamiint a keleti országrészben is egyre határozottabban fellépő szélsőjobboldali republikánusok magukra nézve diszkriminatívnak tartották a döntést. Így állt elő az a fura helyzet, hogy a három, meglehetősem eltérő platformom álló mozgalom — a Zöldek, a szocialisták és a szélsőjobboldali republikánusok — egy sajóba kerülve, keresetet nyújtottak be a karlsruhei alkotmánybírósághoz, kérve a választási egyezség hatályon kívül helyezését. A mostani döntés látványos bizonyítéka a bíróság pártatlanságának. Ezzel új helyzet állt elő: az immár össznémet Bundestagiak mielőbb döntenie kell milyen szabályok szerint bonyolítsák le a decemberi választásokat. Több variáció lehetséges, például a küszöb általános mérséklése, a keletnémet küszöb leszámítása vagy eltörlése. A mind nyíltabban újfasiszta mezben fellépő republikánusok, akik azzal dicsekednek, hogy keletnémet táboruk már jóval tízezer fölötti, választási hadjáratukban az újraegyesítés három olyan vetületére összpontosítanak, amelyek mentén reményeik szerint könnyen növelhetik népszerűségüket: az idegengyűlölet fellángolása (a növekvő munkanélküliség közepette — mint hangoztatják — még mindig mintegy százezer külföldi dolgozik az NDK területén), a háború után kialakított határok kérdése (a republikánusok, más szélsőjobboldali szervezetekkel együtt, úgy vélik, hogy a hatalom elárulta az „elcsatolt” területeken élő németek ügyét), a rend helyreállítása (megítélésük szerint a liberalizmus puhánnyá, fegyelmezetlenné tette a németeket). Léderer Pál BILDAM SONNTAG Németh: Nem pénzről volt szó Németh Miklós volt miniszterelnök egyszer s mindenkorra szeretne véget vetni azoknak a híreszteléseknek, hogy Magyarország pénzért engedte ki egy évvel ezelőtt Nyugatra az NDK-ba viszszatérni nem kívánó németeket, s hogy ez szóba került 1989. augusztus 25-én, Németh Miklós és Horn Gyula akkori külügyminiszter NSZK-be a villámlátogatásán, írja a Bild am Sonntag. Németh Miklós a lapnak kijelentette: „A pénz témája egy szóval sem került terítékre. Kohl ugyan feltette akkor a kérdést: Mit akarnak cserébe? Világos volt azonban, hogy nem pénzről volt szó, hanem csupán a jövendő jószomszédi kapcsolatokról Magyarország és Németország között. Voltak ugyan a magyar kormánynak hiteligényei, de ezek még 1989 januárjából származtak, amikor még senki sem láthatta előre a nyár vége drámai fejleményeit.” Németh Miklós a nyugatnémet vasárnapi lapnak is elmondta, hogy a tolmácsot nem számítva, négyen tárgyaltak a gymnichi kastélyban 1989. augusztus 25-én: Kohl, Genscher, Horn és ő. Az osztrák —magyar határnak az NDK- sok előtti megnyitásával kapcsolatos döntést Budapesten hatan készítették elő. Németh Vranitzky osztrák kancellárral is konzultált, aki — mint a volt miniszterelnök közölte — nem emelt kifogást a vasfüggöny, megnyitása ellen. „Meg kellett azonban ígérnünk, hogy szorosan együttműködünk az osztrákokkal a terrorizmus, a csempészés és a kábítószerkereskedelem leküzdésében. Ezt megígérhettem” — mondta Németh Miklós. A magyar politikus közölte azt is, hogy miután „a menekültek mellett és az NDK ellen döntöttünk”, a berlini vezetést is tájékoztatták. Honecker és politikustársai rendkívüli módon haragudtak, maga Erich Honecker levelet is írt az akkori MSZMP akkori első emberének, Nyers Rezsőnek. Németh Miklós elmondta, hogy a szovjetek nem próbáltak beavatkozni a döntéshozatalba. „A megfelelő időben tájékoztattuk a Budapesten akkreditált nagyköveteket. A szovjet (nagykövet) ugyanúgy tudomásul vette (a tájékoztatást), mint a többiek. Egyéb nem történt.” (MTI)