Népszabadság, 1990. november (48. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
MATOLCSY GYÖRGY A LAKÁSHITELEKRŐL Vége a zárt ajtók mögötti kormányzásnak (Munkatársunktól.) Matolcsy György, a kormányfő gazdasági tanácsadója, a kormány gazdaságpolitikai titkárságának vezetője sokak szerint a kormányzati gazdaságpolitika „szürke eminenciása”. Lapunknak adott interjújában cezúraként jellemzi az elmúlt napokat, ami után gyökeresen meg kell változtatni az eddigi kormányzati filozófiát és gyakorlatot. Ennek jegyében az addig ismertektől gyökeresen eltérő, sokkal gyorsabb ütemet diktáló programot vázolt föl. — Milyen tanulságok vonhatók le, véleménye szerint, a benzinsztrájkból vagy polgári engedetlenségi mozgalomból? — Az elmúlt napok történéseit lelki és politikai válság egyaránt jellemezte. Lélektani válságon azt értem, hogy a magyar lakosságban még nem tudatosult, hogy megváltozott a világ körülöttünk. A politikai válságnak három eleme van. Az egyik a tájékoztatási válság, a kormány hibás tájékoztatáspolitikája. Ahelyett, hogy bejelentettük volna a kormány által már elhatározott, radikális gazdaságátalakító programot, előre hoztunk belőle egy részt — némileg kényszerből. Úgy tűnt, mintha ez a döntés a levegőben lebegne, holott a kemény és a kitörés lehetőségét is magában hordozó koncepció része volt. Kiderült az, hogy nem alakultak ki a válság megelőzésének és a válság menedzselésének technikái. Ma talán azért jobb a helyzet, mint egy hete volt, mert az érdekképviseletek jól vizsgáztak, és a válságmenedzselés technikái kialakulóban vannak. — Hétfő óta már többször hallottuk, hogy a kormány elszánta magát egy radikális program végrehajtására. Mit jelent ez? — A gazdasági program tartalmaz egy egyszeri, de óriási áldozatot követelő átrendezést, és a kitörési lehetőségek megnyitását. Az egyszeri átrendezéshez tartozik az import több mint kilencven százalékának liberalizálása, az árak felszabadítása az energiahordozóknál, a közlekedésben és a szállításban, valamint a bérek liberalizálása. A program szerint mintegy ötvenmilliárd forinttal csökken a támogatás, ez alapvetően a háztartási energiát, az élelmiszereket és a közlekedést érinti. Ennek inflációs hatása a 35 százalékot meghaladja. Ugyanakkor a vállalatoknak legalább harmada fog tönkremenni, és a munkanélküliek száma elérheti a 200 ezret. — És akkor még nem beszélt egy nagyon nagy támogatási tételről, a lakáskamatokról, ami már jövőre — ha semmi nem változik — több mint százmilliárdot tesz ki. — Errőlmég vita van a kormányban. Szerintünk a kamatlábak változtatgatása nem megoldás. A gazdaságpolitikai titkárság javaslata, hogy a mai 230 milliárdos lakáshitel-állomány felét el kell engedni, a másik felét pedig egy összegben vissza kell fizetni. Aki erre nem képes, annál lehet alkalmazni egy tizenöt százalékos kamatszintet. De erről még nincs döntés. — Mikor kívánják ezeket a parlament elé terjeszteni, és kikkel szándékoznak a törvényekről konzultálni? — Vitathatatlan, hogy az elmúlt öt hónap során a kormányzat nem igényelte sem a pénzvilág tanácsait és ellenőrzését, sem az érdekképviseletek részvételét a törvényhozásban. Az kiderült, hogy így csak hibát hibára halmozva lehet dolgozni, és az idő szorítása sem mentség. Tehát szakítani kell a zárt ajtók mögötti kormányzással, azzal a filozófiával, hogy mindent a kormánynak kell kidolgoznia. Az öszszes említett kérdésben a konkrét megoldásokat, beleértve természetesen ,a jogszabályokat is, szakmai vitára bocsátjuk, valamint kikérjük az érdekképviseletek véleményét. Vonatkozik ez minden egyes ügyre és a program egészére. — Tehát mit tesznek most? — Novemberben az érintett szervezetek megkapják az öszszes törvénytervezetet, és egy teljes hónap marad a társadalmi vitára. A parlamenti bizottságok december elejétől a tervezeteket a költségvetéssel együtt tárgyalják, és a bizottsági vitákat követően lehet az IMF-nek átadni a programot. Ez a program — illetve mi még csak a program egyik részéről beszéltünk — az alapja annak, hogy hároméves megállapodást kössünk az IMF-fel. — Mindaz, amit felsorol, rettenetesen megnöveli a lakossági terheket és a költségvetés hiányát. — A kormányprogramnak három alapelve van. Nem lehet szétteríteni a válságot, hanem ott kell tartani, ahol keletkezik. Időben nem húzzuk szét a válságkezelést, hanem a legnagyobb lépéseket megtesz(Folytatás a 4. oldalon.) Demszky: Budapest közügy Demszky Gábort választották meg a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Budapest főpolgármesterévé tegnap délelőtt. A nyolcvannyolc fős képviselő-testületből 84-en járultak az urnához, s közülük 52-en az SZDSZ jelöltjére adták voksukat. A testület döntött a főpolgármester fizetéséről is: ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy határoztak, hogy a mindenkori miniszteri fizetés 100 százaléka lesz. (Bruttó 65 ezer Ft.) AHimnusz elhangzása és az alakuló közgyűlés megnyitása után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke kö szöntötte a testület részvevőit,hangsúlyozva az új önkormányzat jelentőségét ésfelelősségét . Az elmúlt napok országos mérvűvéleménynyilvánítása Mindannyiunkszámára fontos tanulsággal szolgált — mondotta. — Ezután nem tehetjük úgy a dolgainkat, mint eddig. De neimmásként kell csinálnii, hanem újat kell kezdeni. (Budapest a Kárpát-medence fővárosainak épült, Ibüszikék lehetünk nái, mosolygós, színes fényei,dolgos kezű lakói vannak, de gondjái, terheli is nagyok. A város új vezetőségének meg kell küzdenie a nehézségek egész sorával. Mindenekelőtt emberközpontú közigazgatásra van szükség. A polgárokért van a város, és nem fordítva. Sohase felejtsük el,hogy az emberi méltóságot a f kiszolgáls adja. A közgyűlés feladatairól szólva a köztársasági elnök kifejtette: — Szakmai és nem pártviták színterévé kell válnia. Legyen a főváros ügye mindannyiuk számára közügy. A budapesti önkormányzat modellértékű vállalkozás. Ha sikerült, példát mutalt az ország valamennyi vámjának. Bizonyítsák be — mondotta végezetül —, hogy Budapest nem vízfej az ország testén,hanem fáklya, amely világít. Demszky Gábor eskütétele után, megköszönve a testület bizalmát, rövid beszédben szólt a városigazgatókra háruló feladatokról. Kifejtette, hogy egy határozott, de nem rideg közigazgatást szeretne. — Fontos — mondotta —, hogy senki seéhezzen ebben a városban. Ennek érdekeiben segítenünk kell mindazokon, akiksaját erejükből nem tudnak megélni. — A városházai — mondotta — mindenki előtt nyitott lesz. A kormány részéről Horváth Balázs belügyminiszter köszöntötte a testületet és a főpolgármestert. Hangsúlyozta: Budapest életéből száműzni kell a pártharcokat. Bartha Szabó József 1990 — nagykoalíció nélkül (Munkatársunktól.) Megbízható forrásból származó értesülésünk szerint Antall József kormányfő az eddiginél nagyobb súlyt kíván adni a magyar politika össznemzeti jellegének, valamennyi felelős politikai erő öszszefogásának. Ennek jegyében lényegesnek tartja — az alkotmányos felelősségek szigorú figyelembevételével — a harmonikus kapcsolatot a köztársaság elnökével. A kormányfőmunkatársai előtt a nemzetért viselt közös felelősség és a megbékélés gondolatát húzta alá. Ez nem jelenti az eddigi, koalíciós struktúra felbomlását — noha bizonyos személycserék már a pártokban végbemenő belső mozgások következtében is később elképzelhetőek —,s nem valószínűsíti 1990-ben az SZDSZ vagy akár a Fidesz bevonását sem a kormánykoalícióba. Az MDF soron következő országos gyűlésének november 11-ről december 15—16-ra történt elhalasztása, amiről lapunk értesült, ugyancsak öszszefügghet azzal az elképzeléssel, hogy egy ilyen tanácskozás most megbonthatná a párt egységét, és feltárhatnábelső vitáit. Az MDF befolyásos külföldi barátai az elmúlt negyvennyolc órában felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország hitelképességének elsődleges feltétele a nemzeti konszenzus erősítése. UHf • 16 oldal - Ára: 8,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. november 1., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 256. szám OMMMMaMMWMHfcMMMMNNNNNMMUMMMMNaNINMMUMNMNMMMNNHS&HaMmVKManW - - feMnttMMMÉNRMM •-M» Szlovákiai magyarok Havelnél Duray Miklós nyilatkozik lapunknak (Prágai tudósítónktól.) Háromnapos munkalátogatáson tartózkodik Szlovákiában Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. Miután hétfőn Túrócszentmártonban tett látogatást, szerdán Pozsonyban vendégeskedett, s egyebek között beszédet mondott a Komensky Egyetemen. Délután külön-külön fogadta a magyar kisebbség Együttélés nevű politikai mozgalmának és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak a képviselőit, majd a kormánykoalíció tagjaiként működő Független Magyar Kezdeményezés vezetőit. — Miről volt szó az elnök és a magyar kisebbségi koalíció vezetőinek találkozóján? — kérdezte a Népszabadság tudósítója Duray Miklóst, az Együttélés elnökét. — Az Együttélés és az MKDM négy-négy tagú delegációját az elnök pozsonyi nezaldlemdáján fogadta, s félórás eszmecserét folytattunk. Elsősorban a Szlovákiában uralkodó feszültségekről, az itteni magyarellenes megnyilvánulásokról, az idegengyűlölet jelenségeiről, nem utolsósorban ,pedig a midit héten elfogadott nyelvtörvényről volt szó. — Ez utóbbival kapcsolatban mire jutottak? — Az Együttélés jelen levő képviselői kifejtették, hogy nem értenek egyet a nyelvtörvénnyel, mert tidselbbségellenesnek, diszkriminatívnak, következésképpen antiidemokratikusnak tartják. Elmondtuk alapvető kifogásainkat: a megállapított húszszázalékos küszöb a jelenlegi helyzetben hátrányos, hiszen a kisebbségek aránya csökkent — mindenekelőtt a háború utánini magyar- és németellenes jogfosztó intézkedések, kitelepítések hatására. Rámutattunk, hogy az elfogadott törvény nyomán még a meglevő kétnyelvű feliratok is veszélybe kerülnek. A törvény előírja továbbá, hogy azoknak az állampolgároknak, akik nem tartoznak valamely nemzeti kisebbséghez, a hivatali és a közéletben a hivatalos nyelvet kell használniuk, tehát például két magyar nyelven tudó szlovák (Folytatás a 3. oldalon.) Havel egy szlovák éhségsztrájkolót győzköd: nincs értelme éhségsztrájkolni a Matica nyelvtörvénye érdekében. Viteldíjspirál? A közlekedés a leginkább szenvedő alanya az üzemanyagár-emeléseknek, hiszen a különböző tarifák módosulása milliókat és milliókat érint. De vajon változnak-e a viteldíjak? — kérdeztük Petőfi Lászlótól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ár- és pénzügyi osztályvezetőjétől, aki a súlyos helyzetből adódó valószínű és sajnos kényszerű következményekről adott tájékoztatást. — A tárca mindhárom területével — közlekedés, posta, vízügy — kapcsolatban megtörtént az egyeztetés a Pénzügyminisztériummal. Bár a kormányrendelet még nem jelent meg róla, elmondhatom, hogy december 31-ig a költségvetés teljes egészében ellentételezi a hatósági árformához tartozó helyi és távolsági közlekedésben a magasabb üzemanyag-, illetve energiaárakat. Július 16-án már volt egy áremelés: a gázolaj öt, a benzin hat forinttal lett drágább, amit 80 százalékban ugyancsak ellentételezett az államháztartás. A mostani és a júliusi együtt fog megjelenni a várható kormányintézkedésben, így a távolsági buszközlekedésben hasznos kilométerenként öt forint, a helyiben öt-nyolcvan ez az összeg. Nem változnak a vasúti, valamint a postai, a víz- és csatornamű-szolgáltatások hatósági árai sem. A posta 90 millió forint kiegész.(Folytatás a 4. oldalon.) Fokozatos záróra Szerda éjféltől búcsúzniuk kellett volna a pályaudvarok várótermeitől a hajléktalanoknak. Az új főpolgármester személyesen járt el ügyükben: mégsem egyszerre zárják be a várótermeket, hanem három nap alatt fokozatosan, a MÁV munkásszállást ad át a lakás híján levőknek, a betegeket kórházba szállítják, s szó van újabb átmeneti szállások kialakításáról is. BOROS JENŐ FELVÉTELE