Népszabadság, 1990. november (48. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

2 Mégiscsak arab megoldás lesz az Öbölben? Irak állítólag felkészült ar­ra, hogy elhárítson egy meg­lepetésszerű katonai csapást. Bush ezúttal békülékenyen fo­galmazott, Gorbacsov pedig egy arabközi megoldást java­solt, ami egyelőre nem keltett lelkesedést Egyiptomban, amelynek fővárosába vissza­költözött az Arab Liga. Liba­nonban a szemben álló síita szervezetek tűzszünetet kötöt­tek. Az Irakban kormányzó Baath-párt napilapja, az Al Thaurah szerdán hírül adta, hogy Irak befejezte az előké­születeket egy nagyobb össze­csapásra, és rendkívüli éber­séggel kíséri figyelemmel a jeleket, amelyek ellenséges­ségre vallanak. A lap szerint már nem le­het meglepetésszerű akciót végrehajtani Irak ellen. A válság katonai megoldása csak még nehezebbé tenné a probléma hosszú távra szóló rendezését — ezt közölte szer­dai moszkvai sajtóértekezletén az SZKP Központi Bizottságá­nak külügyi kérdésekkel fog­lalkozó titkára. Valentyin Fa­lin szerint Moszkva m­inden lehetőséget ki akar használni a válság békés rendezésére, s ha a katonai változatot nem is lehet kizárni, az valószínű­leg a probléma megoldásának legrosszabb módszere lenne. A jelek arra utalnak, hogy immár Washington is csök­kenteni szeretné a korábbi ke­mény hangú beszédek keltet­te feszültséget. Bush elnök egy virginiai választási gyűlés al­kalmából kijelentette: bár mostanában az amerikai ve­zetés nyilatkozataiban több­ször is szóba került a katonai erő alkalmazásának lehetősé­ge, ez nem jelenti azt, hogy az ilyen akció máris küszöbön állna vagy elkerülhetetlen lenne. Az Egyesült Államok to­vábbra is bízik az Irak elle­ni szankciók eredményességé­ben, és nem látják okát, hogy katonai akcióról spekuláljon — közölte kedden a Fehér Ház szóvivője. A szankciók­hoz türelemre van szükség — mondta Martin Fitzwater — és hozzátette, hogy nem dol­goztak ki ütemtervet egy ka­tonai támadáshoz. Douglas Hurd brit külügyminiszter keddi parlamenti felszólalásá­ban azt magyarázta, hogy az államok közössége egyértel­műen figyelmeztette Irakot, s mint mondta, már elég a fe­nyegetőzésből, nem várhatunk örökké. Az izraeli külügyminiszter véleménye szerint a nyugati hatalmak túlságosan óvatosan kezelik az öböl­válságot. Dá­vid Levi kedden Párizsban a francia televíziónak nyilat­kozva kijelentette, hogy ha a Nyugat nem dönti meg Szad­­dám Huszein rendszerét, az Öböl-válság helyi háborúvá­­fajulhat és kiterjedhet más övezetekre is. Mihail Gorbacsov javaslatát támadja a félhivatalos kairói Al-Ahram szerdai vezércikke: „ködös kezdeményezésnek”, másutt gúnyosan „varázsre­ceptnek” nevezi Gorbacsov el­gondolását, amely szerint a válságot arab konferencián kellene rendezni. Mubarak egyiptomi elnök nem látja értelmét arabközi értekezlet összehívásának az öböl menti válság megvitatá­sára. Szerdán Mengisztu Hailé Mariam etiópiai államfővel folytatott tárgyalásai befejez­tével újságíróknak nyilatkozva kijelentette: arab csúcsérte­kezletet összehívni addig, amíg a helyzet nem tisztázó­dik, nem vezethet máshoz, mint a sértegetések csúcskon­ferenciájához, amit pediig el­utasítunk. Franciaország elképzelhető­nek tartja, hogy a­z arab álla­mok közreműködésével keres­senek békés megoldást az Öböl térségének válságára, de e pil­lanatban nem látja jelét az ilyen megoldás lehetőségének. Ezt Roland Dum­as külügymi­niszter állapította meg, a nem­zetgyűlés szerda délutáni ülé­sén, egy interpellációra vála­szolva. Az „arab megoldás” lehető­ségét Mihail Gorbacsov vetet­te fel hétfőn, párizsi tárgyalá­sain. A szovjet államfő szerint az ilyen megoldás Szaddám Huszein számára is elfogadha­tóbb lenne. A francia külügyminiszter aláhúzta: minden megoldás­nak, így az „arab megoldás­nak” is a Biztonsági Tanács határozataiból kell kiindulnia. Vagyis a rendezés előfeltétele, hogy Irak vonja ki csapatait Kuvaitból, állítsák helyre Ku­­vait teljes szuverenitását, és bocsássák szabadon a jogtala­nul fogva tartott összes kül­földi túszt. Dumas mégis nyo­matékosan hangoztatta, hogy Franciaország változatlanul a békés megoldásnak ad elsőbb­séget. Szerdától, tizenegy évi szü­net után, újból az egyiptomi fővárosban működik az Arab Liga központja. A 21 arab or­szágot (­köztük a PFSZ-t, illet­ve az általa kikiáltott palesztin államot) tömörítő szervezet mély megosztottsága nem tette lehetővé, hogy akár a legki­sebb mértékben is ünnepélyes­sé váljék a Liga visszatérte eredeti otthonába. Tűzszünet Libanonban Általános tűzszünetet kötött kedden éjjel Libanonban az Irán-barát Hezbolah és a Szí­ria támogatását élvező Ám­al mozgalom. Ez megnyitja az uta­t a­­két síita mohamedán szervezet közötti konfliktus politikai rendezése előtt. A Hezbollah és az Amal mozga­lom három éve harrcol egy­más ellen Libanon mintegy 1,3 millió síitájának vezetéséért, a muzulmánok la­kta területek feletti ellenőrzés jogáért. A harcoknak mintegy 1250 em­ber esett áldozatul. A PFSZ ENSZ -nagyköve­t­e kedden azt javasolta az arab országok képviselőinek, hogy idén ne tegyenek kísérletet Iz­rael ENSZ-tagságának meg­kérdőjelezésére, viszont a­z ENSZ-tagállamok listájáról tartandó szavazáskor emlékez­tessék Izraelt: köteles tartatni magát a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozataihoz. Nasszer al-Kidva nagykövet szerint a kezdeményezés az arab—izraeli viszály pozití­vabb megközelítését célozza. (MTI) „Kényszer” volt a szovjet atomkísérlet A Szovjetunió „kényszerből” cselekedett akkor, amikor ok­­tóber 24-én végrehajtotta a Novaja Zemlja-szigeteken idei első, s a tervek szerint ebben az éviben egyetlen föld alat­ti nukleáris kísérletét. Ezt je­lentette ki egy moszkvai saj­tóértekezleten Viktor Karpov szovjet külügyminiszter -he­lyettes. A tájékoztatón elmondot­ták, hogy elsősorban műsza­ki okok­­indokolták a robban­tást, és ezt a közelgő tél mi­att már nem lehetett halo­gatni.­­ A töltet már csak­nem egy­­éve hevert a 600 mé­ter mélységben húzódó víz­szintes tárnában, s a­­további halasztásnak beláthatatlan kö­vetkezményei lehettek volna — mondta Viktor Mihajlov, az atomenergetikai és atom­ipari miniszter helyettese. Cáfolta, hogy jelenleg más töl­tetek­­is lennének a szovjet tárnákban. Zolotuhin tengernagy beje­lentette, hogy jelenleg az ar­­hangelszki terület és a Komi ASZSZK­­képviselői látogatást tesznek az északi telepen, hogy meggyőződjenek: a robbantás valóban nem járt környezeti károkkal. A szovjet katonai vezető beszámolt arról is, hogy a területet október 19. és 31. között lezártanak ny­il­lvánítot­­ták. Így az érintett képvise­lők minden bizonnyal előre tudomást szerezhettek a kí­sérlet előkészítéséről, ha volt ilyen igényük. Az arhangelszki területi ta­nács szerdán üzenetet küldött a­­szovjet államfőnek és mi­niszterelnöknek, amelyben a helyi lakosság nevében tilta­kozását fejezte ki a N­ovajja Zemlja-szigeteken folytatódó kísérleti atomrobbantások mi­­att. Határozatban marasztalta el szerdán az illetékeseket az egy héttel ezelőtti, a Novaja Zemlja-szigeteken végrehaj­tott­­föld alatti kísérleti atom­­robbantásért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A szövet­ségi törvényhozás határozata egyúttal a szovjet kü­l- és bel­politika egyik fő céljaként a nukleáris kísérletek teljes be­szüntetését jelölte meg. A keddi meghallgatás után a parlament rámutatott, hogy a kísérlet végrehajtásáért fe­lelősök elmulasztották időben értesíteni a megfelelő hatal­mi szerveket, az LT védelmi, állambiztonsági és környezet­­védelmi bizottságát, illetve a környezetvédelmi állami bi­zottságot. A törvényhozás sze­rint a robbantás megnehezíti a Szovjetunió környezetvédel­mi együttműködését az észak­európai országokkal. Az LT- határozat felhívja a kormány figyelmét, hogy megengedhe­tetlen a kísérletek előkészíté­séről és végrehajtásáról idő­ben történő tájékoztatás el­maradása. A szövetségi kor­mány két hónapos határidőt kapott arra, hogy kidolgozza a nukleáris kísérletek 1991-es programját.* James Baker amerikai kül­ügyminiszter kedden fogadta az egyesült államokbeli lá­togatáson tartózkodó lenin­­grádi tanácselnököt, Anatolij Szobcsakot. Az Észt Kommunista Párt vezetősége bírósági keresetet nyújtott be a köztársasági leg­felsőbb bírósághoz a kormány ellen, amiért utóbbi államo­sította a párt ingatlanait. A tallinni kormány azt követő­en döntött az ÉKP, illetőleg az SZKP tulajdonában levő épü­letek állami tulajdonba vétele mellett, hogy egy vizsgálat so­rán kiderült: több pártlétesít­­mény, köztük az ÉKP KB ok­tatási épülete döntően állami pénzekből, s nem a párt saját bevételeiből épült. (MTI) Törik a „cserepeket” Kubában (Havannai tudósítónktól.) A megromlott ellátásból fa­kadó társadalmi elégedetlenség csillapítására a kubai rendőr­ség „Maceta” fedőnévvel át­fogó akciót kezdett — a gaz­dasági bűncselekmények visz­­szaszorítására. A „Maceta” — magyarul cserép — szó a ku­bai argóban a bizonytalan for­rásból tehetőssé vált szemé­lyek gúnyneve. Az elmúlt napokban a rend­őrség tömeges házkutatásokat tartott Havanna és más nagy­városok sűrűn lakott negye­deiben, mindenekelőtt olyan személyeknél,, akik — a helyi forradalmi védelmi bizottsá­gok szerint — gyanús körül­mények között hirtelen na­gyobb vagyonra tettek szert. Letartóztatták a főváros több éttermének, büféjének és piz­zériájárnak vezetőit és szállí­tóit, akiket csalás és sikkasz­tás vádjával állítanak bíróság elé. Nagy számban kerültek a rendőrségre olyanok is, akik — állandó munkájuk mellett vagy azt elveszítve — enge­dély nélkül lakossági szolgál­tatásokat, karosszériajavítást, asztalosmunkát, kisgépjavítást, légkondicionáló-szerelést vé­geztek. Feltűnő gyakorisággal járják ezekben a napokban a havannai utcákat a rendőrség rohambrigádjai. A mostani akcióival a kubai vezetés valószínűleg meg akar­ja előzni, hogy a gazdasági szükségintézkedések miatt munka nélkül­ maradók bűn­­cselekmények elkövetésével tartsák fenn magukat. Nagy Csaba NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. november 1., csütörtök Weizsäcker a zsidó temetők megóvásáért (Berlini tudósítónktól.) Nem mindennapos zarán­doklaton vett részt szerdán Berlinben Richard von Weiz­säcker német államelnök: a város két zsidó temetőjét ke­reste fel abból­­az alkalom­ból­, ho­gy védnökségével ak­ció indult az ismét főváros­sá lett metropolis zsidó sír­kertjeinek megóvásáért.­­ Aki ezekben a temetőkben sé­­tál, Berlin egész történetével és­­kultúrhistóriájá­val találko­zik. A sírköveken olvasható nevek, az ide temetett szemé­lyiségek­­teljesítményei szoro­san összefonódnak a város életével és virágzásával — je­lentette ki az elnök, hangsú­lyozva, hogy e temetők meg­óvása olyan kötelesség, amely­­lyel a ma élők a múltnak tar­­toznak. Weizsäcker kezdeményezésé­re két nagy­szabású jótékony­­sági koncertet rendeztek a hé­ten Berlinben, a Berlini Fil­harmonikusok Daniel Baren­­boim vezényletével Beethoven Missa Solemnisét adták elő, a bevételt a régi zsidó teme­tők rendbehozatalára fordít­ják. Nem mellékes a rendez­vény­­időzítése: nem sokkal előzi meg a hírhedt kristály­­éjszaka 52. évfordulóját. Léderer Pál Berlin is befogad szovjet zsidókat (Bonni tudósítónktól.) Az egységes Németország parlamentjének szövetségi gyűlése, a Bundestag szerdán állást foglalt amellett, hogy Németország fogadja be az idetelepülni kívánó szovjet zsi­dókat. A törvényhozás szerdai vi­tájában- a kormánypártok és az ellenzék képviselői egyet­­értőleg úgy nyilatkoztak: Né­metországnak nyitva kell áll­nia azon zsidók előtt, akik az üldözésitől és a megkülönböz­tetésektől félvén elhagyják hazájukat. A vitában Horst Waffen­­­schmidt, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára el­mondta, hogy konkrétan né­hány ezer zsidóról van szó, akik egy hosszabb időszak és rendezett el­járás kereteim be­lül bevándorolnak majd Né­metországba. A­­bonni kor­mány kapcsolatban áll a tar­tományok vezetőivel és a zsidó szervezetekkel, hogy biztosíta­ni tudják a bevándorlók szá­mára a szükséges segítséget. Az uniópártok parlamenti frakciójának belpolitikai szó­vivője mindezt azzal a rész­lettel egészítette ki, hogy mind­azok a zsidók, akik nem te­kinthetők sem német áttele­pülőnek, sem politikai mene­dékjogért folyamodónak, azok egy külön kontingensszabá­lyozás keretében­­találhatnak otthonra Németországban. Szociáldemokrata képviselők azt hangoztatták: a szovjet­­unióbeli zsidók helyzete nyo­masztó. Penner, az SPD-frak­­ció tagja annak a­­véleményé­nek­­adlo itt hangot, hogy a fen­tiek ellenére sem lehet­­a zsi­dó bevándorlók felözönlésére számítani. Az utóbbiak mindenekelőtt annak a fényében lényegesek, hogy Izrael a tervek szerint az idén mintegy 150 ezer szov­jetunióbeli zsidó bevándorlá­sára számít. Győri Sándor Britannia - félsziget Brit és francia munkások egy mindössze öt centimétere átmérőjű lyuk kifúrásával összekötötték a La Manche csator­­­na alatt két oldalról készülő alagutat, így Anglia többé már­ nem sziget. Az alagutat­­teljes keresztmetszetében 1993 nya­rán adják át a forgalomnak. Az ünnepi hangulatot a frank­szakaszban súlyos baleset rontotta meg: nyolc munkás sér meg, mert kisiklott egy anyagszállító szerelvény mozdor (Reuter, MTI) A Népszabadság Washingtonban Szer­tiványi Gábor nagykövetségi tanácsos, a washingtoni magyar nagy­követség sajtóattaséja fogadást adott Kereszty András, a Népszabadság felelős szerkesztője és Bányai Gábor, a Magyar Televízió ügyvezető igazgatója tiszteletére. A foga­dáson megjelent a Washington Post, a New York Times, a UPI, a US News és több más sajtócég képviselője. Jelen volt Zwack Péter, washingtoni magyar nagykövet és neje is. A rendezvényen bemutatták a Népszabadság angol nyelvű kü­lönkiadását. Magyar­ kiállítás Marokkóban önálló magyar kiállítás nyílt Casablancában a marokkói kereskedelmi és iparkamara székházban: 11 magyar válla­lat igyekszik felkelteni a jól fizető, gyorsan fejlődő gazdasá­gú orszá­g figyelmét az üzleti lehetőségekre. (MTI) Nagy Ferenc József bonni tárgyalásai Nagy Ferenc József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke szerdán Bonnban találkozott Ignaz Kied­le német élelmezési miniszterrel, valamint Lothar de Maiziere-rel, a különleges feladatokkal megbízott szövetségi miniszterrel, az egykori NDK volt kormányfőjével is. (MTI) Francia áramsegítség várható Ma Budapestre érkezik a francia áramszolgáltató vállalat nemzetközi igazgatója. Fauvre úr személyében először érkezik hozzánk olyan francia, aki felméri, miként szállíthat Párizs elektromos energiát a magyar áramhiány elhárítására. (Sa­ját információ.) , Bonn szerint nem állunk rosszul* Dr. Lorenz Schomerus nyilatkozata (Bonni tudósítónktól.) Dr. Lorenz Schomerus, a be­folyásos bonni gazdasági mi­nisztérium külgazdasági poli­tikáért, s így a magyar kap­csolatokért felelős osztályve­zetője tagja volt annak a né­met küldöttségnek, amely a hét elején — egyfajta válság­stábként — Budapesten tár­gyalt. Bonni tudósítónk min­denekelőtt magyarországi be­nyomásairól kérdezte a magas rangú szakembert. — Hogyan ítéli meg Magyaror­szág gazdasági és szociális hely­zetét ,a német küldöttség hét eleji látogatása után? — Nagyon jó és fontos­ lé­pés, hogy a magyar kormány most előterjesztett egy gazda­­ sági programot, amely egyér­telműen irányt vesz a piac­­gazdaság és a privatizálás fe­lé. Igen jó az is, hogy a ma­gyar gazdaságot arra szólít­ják, nézzen szembe a világ­gazdasági versenyhelytállás ki­hívásaival. Ha a­­gazdasági programot következetesen vég­­rehajtják, akkor az Magyar­­ország számára éppúgy hasz­nos lesz, mint partnereinek.­­ Vlajon elbizonytalanítják-e az elmúlt napok magyarországi ese­ményei a potenciális német beru­házókat, nyugtalanítóak-e ebből a szemszögből nézve országunk fejleményei? — Nem ... ezek nem nyug­talanítóak, hisz végül­­,s okos és igazságos módon sikerült nyugvópontot találni. A né­met beruházók szám­ára sok­kal nyugtalanítóbb lenne, ha az említett gazdasági progra­mot nem vinnék elég bátran és következetesen előre. — A szövetségi kormány, nem sokkal a magyarországi válság kirobbanása után — elsőként — jelezte készségét a megoldásban való aktív közreműködésre. Mire számíthatunk? — A szövetségi kormány néhány olyan kérdésben, amelyben rövid lejáratú se­gítséget kértek tőle, megvizs­­gálja a lehetőségeket. Ennek során mindenekelőtt­ bizonyos energiapolitikai kérdéseket vetettek fel, amelyekre Bonn reagálni kíván. Emellett a szö­vetségi kormány Magyaror­szág ügyvédjeként kíván fel­lépni a nemzetközi szerveze­tekben. Szót emel azért, hogy Magyarország multilaterális síkon is megfelelő támogatást kapjon. Ezt egyébként már­­kedden megtettük (a legfej­lettebb ipari országokat tömö­rítő — a szerk.) a 24-ek brüsz­­szeli­ értekezletén. Magyaror­szágnak jó esélyei vannak, hogy a piacgazdaság talaján fejlődő államok egyenrangú partnerévé váljon. Miind­ez per­sze nem­ megy majd egyik napról a másikra, szükség­ként nehéz alkalmazkodási fo­lyamatok kísérik, de a kilátá­sok éppenséggel bátorítóak.

Next