Népszabadság, 1991. február (49. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

• 24 oldal - Ára: 9.50 Ft NÉPSABADSÁG 1991. február A SZOCIALISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 27. szám VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM DAVOSBAN Gondok hosszú listája (Kiküldött munkatársunk jelenti Davosból.) Az Öböl-háború, a Szovjet­unióban és Kelet-Európában zajló folyamatok, a kereske­delem liberalizálásának jövő­je, a recesszió veszélye, a tő­kekínálat alakulása — e bi­zonytalanságokkal terhes kér­dések állnak a világgazdasá­gi fórum tegnap kezdődött ez évi davosi találkozójának hom­lokterében. A svájci üdülőhely kong­resszusi központjában csütör­tökön késő délután, Gorba­csov szovjet elnök videósza­lagra rögzített üzenetének le­játszásával és Raymond Bar­­re volt francia kormányfő megnyitó szavaival kezdődött az eszmecsere, amelyet alig­hanem joggal neveznek a­ vi­lág gazdasági csúcstalálkozó­jának. Hiszen a v­illággazdasá­­gi fórum, e kormányokon kí­vül álló magánalapítvány szer­vezésében immár két évtizede Davosban ,gyűlnek össze a mérvadó gazdasági döntésho­zók, hogy egymással és a részt vevő politikusokkal, el­méleti szakemberekkel meg­vitassák a leginkább égető globális problémákat, s ke­ressék azok megoldásának le­hetőségeit. Az idei találkozón ezer ve­zető üzletember, száz-száz kor­mányzati tisztségviselő, illet­ve kutató vesz részt 64 or­szágból. A biztonsági intézke­dések most a szokásosnál is szigorúbbak. A résztvevők névsorából csak önkényesen lehet válo­gatni. Vranitzky, Rocard, Mar­­tens, Brundtland asszony, Bie­­lecki, Popov és Román szemé­lyében kormányfővel ,képvi­selteti magát Ausztria, Fran­ciaország, Belgium, Norvégia, Lengyelország, Bulgária és Románia. Jelen van, illetve ide érkezik De Míchelis olasz, Genscher német, Dienstbier csehszlovák külügyminiszter, Andriessen és Brittain, az EK bizottságának alelnökei, Ban­ket, a GATT vezérigazgatója, Attali, az alakuló közép-euró­pai beruházási bank elnöke, Tudjman horvát államfő.­Bie­­leckinek, az új lengyel kor­mányfőnek egyébként ez az első külföldi útja, s társaságá­ban van Geremek, és Mich­­nik i is. Rendkívül színes képet mu­tat az ötvenfős szovjet de­legáció. Helyet kapott benne Szobcsak leningrádi polgár­­mester, Rütter észt, Kravcsuk ukrán és Ter-Petroszjan ör­mény elnök csakúgy, mint Agambegram és Bogomolov közgazdászok, vagy Korotics, az Ogonyok főszerkesztője. Magyarországról a hét vé­gén Kádár Béla, a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere vesz részt az eszme­cserén, a fórum pénzügyi szak­rendezvényébe pedig bekap­csolódik majd Surányi György, az MNB elnöke. Laczik Zoltán Göncz-Baker eszmecsere (Washingtoni tudósítónktól.) Csütörtökön az amerikai tör­vényhozás hagyományos nem­zetközi imareggelijén vett részt Göncz Árpád. A meghívottak között volt Bush elnök, és az amerikai közélet megannyi reprezentánsa. A Magyar Köz­társaság elnökének Baker kül­ügyminiszter volt a közvetlen asztalszomszédja, aki ezt az alkalmat is megragadta, hogy a magyarországi és általában a közép-kelet-európai helyzet felől érdeklődjék. A magyar államfő szemé­lyében most első ízben vett részt a — második világhábo­rú éveiben kezdeményezett — imareggelin ilyen magas rangú, hivatalban levő magyar poli­tikus. Tavaly Antall József még ellenzéki vezetőként volt jelen, Németh Miklós pedig, aki ugyanekkor miniszterel­nökként nem kívánta elfogad­ni a meghívást, az idén már képviselői minőségben érke­zett. Utóbb külön is találkozott a magyar köztársasági elnök és az amerikai külügyminiszter. Baker itt — miután folytatta tájékozódását a magyarorszá­gi gazdasági és társadalmi helyzetről — jelezte, hogy az Egyesült Államok érzékeli a kelet-közép-európai térség gondjait, és azon van, hogy — az öböl-háborús koalíció tag­jaival együttműködve — eny­híteni tudjon azokon, amit Göncz elnök természetesen örömmel nyugtázott. Serény Péter ÁTMENETILEG VÉGE A HATÁRCSATÁNAK Irak új támadásra készül Szaúdi katonai források sze­rin csütörtök délutánra sike­rült visszafoglalni Hafdzsi vá­rosát az iraki csapatoktól. Nem sokkal korábban Norman Schwarzkopf, a szövetséges erők főparancsnoka azt közöl­te, helyi idő szerint még csü­törtök délben is harcoltak a Haidzsi határvárost megszáll­va tartó iraki erőkkel. A szaúdi egységek közvetlen légi és tüzérségi támogatást kaptak az amerikai tengerész­gyalogságtól, s Jaguar típusú brit támadógépek is bekapcso­lódtak a harcokba. A szövetsé­ges haderők szóvivői szerint a csatában iraki katonák százai haltak meg. Az amerikai tengerészgyalo­gos egységek, amelyek kezdet­ben csak támogatták a szaúdi erők harcát, maguk is táma­dásba lendültek, hogy segítsék kiszorítani a városba betört iraki egységeket. A tengerész­gyalogságnak azonban tudo­mása van arról, hogy a csata helyszínétől alig 55 kilométer­re, kuvaiti területen öt-hat hadosztálynyi iraki alakulatot, vagyis mintegy 50 ezer kato­nát vontak össze s valószínű, hogy Szaddám Huszein most már komoly szárazföldi táma­dást tervez Szaúd-Arábia el­len. A szövetségesek attól tar­tanak, hogy hamarosan több tízezer iraki katona támadása várható Kuvait felől. A hivatalos iraki propagan­da szenzációs győzelemként tá­lalta Haidzsi elfoglalását. A bagdadi rádióban a szövetsé­gesek oldalán álló arab kato­náknak szóló felhívást olvas­tak be. Ebben arra szólították fel az arabokat, hogy most, „amikor elkezdődött a muzul­mán szent területek felszaba­dítása”, a katonák álljanak Irak oldalára. Az iráni külügyminisztérium cáfolta azokat a jelentéseket, hogy Teherán engedélyezte vol­(Folytatás a 2. oldalon.) Az iraki behatolás fázisa szaú­­di területen. A T-55-ös tankok (1) először Wafrát, majd Haf­­dzsit támadták. Az amerikai ten­gerészek kettős légi fedezet, a Harrier (2) gépek és a Cobra helikopterek (3) biztosítása mel­lett indítottak ellentámadást. Ezt követően vették fel a harcot az irakiakkal az M-1-es (2 és 4) amerikai harckocsik. Az amerikai és az iraki harc­kocsik eltérő jellemzőkkel rendel­keznek. A T-55-ösök 100 mm-es ágyúval (43 lövedékkel) és egy golyószóróval vannak felszerelve, az M-1-esek 105 mm-es ágyúcső­vel (63 lövedékkel) és két golyó­­szóróval rendelkeznek. A csata, a szaúd-arábiai közlés szerint, csütörtök délben ért vé­get Haidzsi város teljes felsza­badításával. Zágráb védi a hadügyminiszterét A horvát alkotmányvédelmi tanács elutasította a Jugoszláv Néphadsereg követelését, hogy a horvát hatóságok tartóztas­sák le Martin Spegelj horvát védelmi minisztert, akit a had­sereg szerint felelősség terhel a Horvátországban állomáso­zó katonák elleni tervek ki­dolgozásáért. A védelmi tanács szerdán késő este tartott ülést Franjo Tudjman horvát elnök veze­tésével. A tanács — hangzik a köz­lemény — áttekintette a Hor­vátország elleni kampány­­folytatódását, s osztja a zág­rábi kormány álláspontját, miszerint nincs alap Martin Spegelj felelősségre vonására. A kormány vállalja a felelős­séget a fegyverzet beszerzésé­ért, s ezzel kapcsolatban em­lékeztet korábbi terrorakciók­ra, a köztársaság elleni fenye­getésekre — jelentette az MTI. * (Munkatársunktól.) A Vecernji List című zágrá­bi lap hamisítványnak minősí­ti a belgrádi katonai stúdió­nak az ügyről készített doku­mentumfilmjét, éppúgy mint a jugoszláv néphadsereg lapja, a Narodna Armija anyagait, köztük a Spegelj horvát vé­delmi minisztert ért vádakat. A Narodna Armija egyébként különkiadásban ismerteti azon fotókópiákat, amelyeket bizo­nyítéknak szán a horvát tar­talékos rendőrség felfegyver­zésével kapcsolatos vádakhoz. A különkiadás „Illegális fegy­­verbehozatal” című fejezete (a Budapest címére küldött, lapunkban már ismertetett vá­dak „dokumentumai” mellett) fénymásolatot közöl az Astra zágrábi cég igazgatójának Ka­­tusevhez és Belouszovhoz (szovjet külkereskedelmi, il­letve hadiipari miniszter) in­tézett leveléről. Az 1990. októ­ber 2-án kelt levél hivatko­zik az Astra és a szovjet cé­gek régi jó kapcsolatára, húsz­ezer Kalasnyikov AK—47, 7,62- es kaliberű géppisztoly és hoz­zá négymillió lőszer megvásár­lásának lehetővé tételét kéri. Egy másik levélmásolat sze­rint Zágráb tizennyolcezer da­rab Galil gyorstüzelő kara­bélyt és tízezer darab UZI géppisztolyt vásárolna az Is­­rael Military Industries nevű cégtől. A Titan International nevű, londoni című cégtől — az egyesült államokbeli Hart­­fordból történő szállítással — Zágráb 833 625 dollárért M16 A2 géppisztolyokat vásárolna. Az üzletkötés időpontja a kö­zölt kópia szerint 1990. decem­ber 11. MIT MOND A FÉG? Tegnap délután dr. Meszléry Celesztintől, a Fegyver- és Gázké­szülékgyár általános vezérigazga­tó-helyettesétől arról érdeklődtünk, mit tud az állítólagos fegyverszál­lítmányról. — Mi 1989. december 31-én már befejeztük a géppisztoly­gyártást. Jugoszláviának soha nem szállítottunk ilyen fegy­vereket, csupán gázkészüléke­ket. Természetesen a többi volt szocialista országba ex­portáltunk, és a hazai igénye­ket is kielégítettük. Bár van önálló külkereskedelmi jo­gunk, ezzel általában nem él­tünk, a géppisztoly-kereske­(Folytatás a 3. oldalon.) Négy évtized tejtermelése és tejfogyasztása a statisztika tükrében. Beszámolónk a tejtermelők tüntetéséről az 5. oldalon. Á­r % Országos tejfelvonulás és tejosztás Egy főre jutó tej-, tejtermékfogyasztás liter/év Három hónap a határ A tőzsde kedvezően reagált annak hírére, hogy az ameri­kai és a szövetséges haderők sikeres műveleteket folytatnak az Öbölben. A Wall Streeten az értékpapírok árfolyama öt hó­napja a legmagasabb szintet érte el. A Light Sweet olajfajta hor­dónkénti ára 88 centtel csök­kent szerdán New Yorkban és 20,97 dollárnál állapodott meg, az északi-tengeri Brent pedig hordónként 19,61 dollárba ke­rült, vagyis 86 centtel olcsób­bodott az egy nappal korábbi­hoz képest. Alan Greenspan, az Egyesült Államok központi bankrend­szerének elnöke mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy ha az öböl-há­ború április utánra is elhúzód­na, akkor az Egyesült Álla­moknak súlyos recesszióval kellene szembenéznie. A New York Timesban megjelent in­terjújában Greenspan kijelen­tette: „a fogyasztók bizalma meginogna, ha a háború há­rom hónapnál tovább tartana és megakadályozná a recesszió leküzdését”. (MTI) a­­l Szigorúan ellenőrzött vámadósok Egyszerre több számlát is vezethetnek (Munkatársunktól.) Mától a Vámhivatal csak akkor adja ki a külkereske­delmi forgalomban behozott árukat a vám megfizetése előtt, ha az importálóknak nincs korábbi vámtartozásuk — tájékoztatta lapunkat teg­nap a Vám- és Pénzügyőr­­ ség. A legutóbbi felmérés sze­rint tavaly novemberben 7548 cégnek mintegy 44 milliárd forintos vám-, áfa- és statisz­­tikaiilleték-tartozása volt a Vámhivatallal szemben. (1988- ban 23, míg 1989-ben 11,5 mil­liárd forint volt az említett tartozás nagysága.) Ezen be­lül a vámadósok 5,78 százalé­kának, azaz 437 cégnek volt 20 millió forint feletti vám­­hátraléka, ami összesen 36,2 milliárd forintot, tehát az össztartozás 82-83 százalékát tette ki. A 44 milliárdból­­ egyébként 13,3 milliárd a vám-, 28,5 milliárd az áfa- és 2,2 milliárd forint a statiszti­kaiilleték-tartozás. A vámhivataloknak eközben teljesíteniük kell az esedékes­sé vált költségvetési befizeté­si kötelezettségeket. Ez 1989- ben 125 milliárd, míg tavaly év végén körülbelül 140 mil­liárd forint volt. Ezért is fon­tos számukra, hogy kétes kintlevőségeiket záros határ­időn belül behajtsák. Természetesen a nemfizetés­nek itt is ugyanúgy vannak különböző fokozatai, mint a gazdasági élet más területein. Általában eltelik egy kis idő, mondjuk egy hónap, amíg az importáló cég megkapja a Vámhivataltól az értesítést, mennyi a vám az importter­mék után. A szabályok sze­rint az értesítés kézhezvéte­létől számított nyolc napon belül kell rendezni a tart.­­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next