Népszabadság, 1991. február (49. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) na az Iránban leszállt iraki repülőgépek felszállását. Egyes értesülések szerint már mintegy 200 iraki katonai és polgári repülőgép szállt le Iránban. Bagdad állítólag így akarja épségben megóvni ezeket a gépeket. Teherán már az első iraki gépek érkezésekor bejelentette, hogy a háború befejezéséig lefoglalja a területén landoló külföldi repülőgépeket. Az iráni bejelentés ellenére tartják magukat azok a hírek, hogy Teherán és Bagdad titkos megállapodást kötött. A Londonban megjelenő katonai szaklap, a Jane’s Defence Weekly legutóbbi számában több forrásra is hivatkozva arról írt, hogy a szóban forgó gépek rendszeresen közlekednek a két ország között. Egyiptomi-szaúdi felhívás Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Fahd szaúdi uralkodó szerdán felszólította az iraki elnököt, hogy vonja ki csapatait Kuvaitból. Mubarak egy nappal azt követően tett villámlátogatást Hijádban, hogy az amerikai és a szovjet külügyminiszter közös nyilatkozatban foglalt álást az öbölbeli eseményekkel kapcsolatban. A szaúdi uralkodó újságíróknak hangsúlyozta, hogy az iraki elnöknek kell viselnie a következményeket a háború folytatódásáért. Szaúd-Arábia és Egyiptom a két legfontosabb arab ország az Egyesült Államok vezette Irak-ellenes koalícióban. Irak stockholmi ügyvivője szerdán Bagdad számára elfogadhatatlannak nevezte az amerikai—szovjet közös nyilatkozatot. Az ügyvivő hangsúlyozta, hogy csupán saját véleményét ismerteti, de leszögezte: „Ha bárkinek is ki kell vonulnia, akkor a kivonulásban annak is szerepelnie kell, hogy Izrael távozik a megszállt területekről.” Az iraki diplomata azt is megismételte, hogy országa „nem fog a nyomásnak engedni”. London a nyilatkozatról Szerda este brit kormánytagok is igyekeztek hangsúlyozni, hogy a szovjet—amerikai nyilatkozat nem jelent semmiféle politikai változást a szövetségesek részéről. Tom King védelmi miniszter tévényilatkozatában leszögezte: — Nem elegendő, ha Irak kivonul Kuvaitból, ám az iraki—kuvaiti határról továbbra is fenyegetőleg lép föl. Biztosítani kell, hogyha kivonul, akkor kint is maradjon. A brit miniszterelnök úgy vélte, hogy a szerdai szovjet— amerikai külügyminiszteri nyilatkozat nyomán nem keletkezett semmiféle remény tűzszünetre. — A két külügyminiszter csak más szavakkal megismételte a Biztonsági Tanács feltételeit, de mondandójukban nem volt semmi új — állította John Major. Francia álláspont Roland Dumas francia külügyminiszter üdvözölte azt, hogy az Egyesült Államok hajlandó „a francia állásponthoz közel álló” megoldást elfogadni az öböl-válság rendezésére. A miniszter csütörtö k Megadni tudni kell Az amerikai légierő arab és angol nyelvű röplapok millióit kezdte leszórni az iraki állásokba. A felhívás azt tudatja az iraki katonákkal, miképp jelezzék a szövetséges egységeknek, ha meg akarják adni magukat. Az útmutatás szerint mindazoknak, akiknek elegük van a háborúból, puskájukat a bal vállukra kell akasztaniuk, csővel lefelé, s a felhívást tartalmazó papírdarabot vagy más fehér anyagot kell lengetniük felemelt jobb kezükkel. Az amerikaiakat ezzel egyidejűleg megtanítják arra, hogyan mondják arabul fel a kezekkel, dobja el a fegyvert.Reuterkön a képviselőház külügyi bizottságát tájékoztatta zárt ülésen a válság fejleményeiről, a francia diplomácia elképzeléseiről, s ezt követően adott rövid nyilatkozatot az újságíróknak. A nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását követeli a gaulle-ista RPR és a Francia Kommunista Párt is, az öböl-háború feletti parlamenti felügyelet megteremtésére, a választott testület rendszeres tájékoztatására. A jobb- és a baloldali ellenzék egyaránt azt sürgeti, hogy a kormány adjon tájékoztatást a hadműveletek céljáról, azok alakulásáról, a francia diplomácia akcióiról. Izrael résit venne... Izrael katonailag szívesen részt venne az Irak-ellenes szövetségben. „Keressük annak útját-módját, hogy ez a koalíció vezetőjével, az Egyesült Államokkal egyeztetve történjen meg. Arra törekszünk, hogy részt vehessünk a koalícióban” — közölte Jichak Samir, Izrael miniszterelnöke a Die Welt című bonni napilap csütörtöki számában megjelent interjúban. Samir ugyanakkor elismerte, hogy Izrael törekvése problematikus, mert szétbomlaszthatja az Irak-ellenes szövetséget. Samir szerint a háború befejezése után rendezni kell ugyan a problémákat, az arab —izraeli konfliktust is meg kell oldani, de erre az arab tábor „szélsőséges erői” — amelyekhez Samir a PFSZ mellett Asszad szíriai elnököt is hozzásorolja — „nem alkalmasak”. Dávid Levi izraeli külügyminiszter szerint az Irak-ellenes koalíciónak feltétlenül el kell érnie, hogy Szaddám Huszein ne maradhasson hatalmon, mert még veresége esetén is képes lenne újabb provokációkra. A miniszter ismét elutasította, hogy a harcok befejeztével bármiféle nemzetközi konferencián vitassák meg a közel-keleti válságot, és megismételte, hogy Izrael kizárólag az arab államokkal folytatott közvetlen tárgyalásokra lenne hajlandó. (MTI) Irak új támadásra készül NÉPSZABADSÁG - ÖBÖL-HÁBORÚ 1991. február 1., péntek Németország nagyobb szerepet vállalna (Berlini tudósítónktól.) Az újraegyesített Németország megnövekedett világpolitikai súlyának megfelelő felelősséget kíván vállalni az öböl-háborúban, és általában is a nemzetközi porondon. Arra készül, hogy a jövőben maga is konkrét lépésekkel járulhasson hozzá a világ békéjének és stabilitásának biztosításához. Ez a fő üzenete Helmut Kohl kancellár a bonni Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatának, amelyre óhatatlanul árnyékot vetett a tény, hogy az Öböl-háború kezdete óta a német külpolitika nem jelentéktelen tekintélyvesztést voltkénytelen elkönyvelni. Megjegyzendő, hogy máris bírálják Genscher külügyminisztert: a keresztény pártok köreiben az ő nyakába próbálják varrni a kormány határozatlanságát. Ha Irak megtámadja Törökországot, Németország katonailag is NATO-ben szövetségese oldalára áll — szögezte le Kohl, aki egyúttal megerősítette, hogy Bonn feltétel nélkül szolidaritást vállal Izraellel és az Egyesült Államok vezette Irak-ellenes koalícióval, s minden tőle telhető támogatást megad nekik. Az Öböl-háborúval kapcsolatos nagyobb német tehervállalásról már kedden értesülhetett a világ, arról tehát, hogy Bonn újabb 5,5 milliárd dollárral járul hozzá az amerikai háborús költségekhez az első negyedévben, Törökországba pedig — a már korábban odatelepített Alphakötelék védelmére — további 600 német katonát, valamint Roland és Hawk típusú rakétaelhárító rakétarendszereket küld. Arról is döntés született, hogy Izraelnek Tel-Aviv kívánságainak megfelelő hadfelszereléseket és anyagokat adnak. Patriot és Hawk rakétákról, különleges vegyvédelmi páncélosokról van egyebek között szó milliárdos nagyságrendben, a részletekről állítólag már be is fejeződtek a megbeszélések. Német katonák azonban nem kísérik el Izraelbe a küldeményt. Bonn — mondta Kohl — ezeket a lépéseket nem azért teszi, hogy egyszer és mindenkorra letudja a háborút, és kivédje a külföldi bírálatokat. Szükség esetén további jelentős teherviselésre hajlandó. A kancellár, úgy látszik, elérkezettnek látta az időt, hogy lenyelesse a németekkel az adóemelés keserű piruláját. Szavaiból kitűnt, hogy a háborús költségek növekedése és Németország kelet-európai támogatási készsége miatt emelni kell az adókat, a kérdés csak az, hogy mikor. A parlamenti vitában csütörtökön ismét nyilvánvalóvá váltak akormánykoalíció és a fő ellenzéki erő, az SPD közötti ellentéteik, ám az öbölháború és a baltikumi események veszélyeinek fényében Hans Jochen Vogel, a szociáldemokraták vezére együttműködést ajánlott fel a kormánynak. Az egyébként igencsak éles nyelvű Vogel ezúttal feltűnően megválogatta szavait, s bár a német katonák törökországi jelenlétét politikailag hibás döntésnek minősítette és a koalícióval ellentétben tűzszünet kezdeményezését szorgalmazta az öböl-háborúban, a hangsúlyt a koalícióval való együttműködésre helyezte. Ennél is szembeötlőbb volt azonban, hogy noha adóügyben szószegéssel vádolta Kohl kabinetjét, jelezte: az SPD „társadalmilag igazságos” adóemelésekkel egyetértene. Léderer Pál A Bundeswehr Hawk légelhárító rendszeréből is küldenek Törökországba. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Besszmertnih: A XXI. század legyen egy más világközösség évszázada A hadászati támadófegyverek csökkentésének új időszakában nagyobb figyelmet kell fordítani a Szovjetunió közvetlen közelében fekvő országokhoz fűződő kapcsolatokra, anélkül, hogy lebecsülnénk az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal való kapcsolatokat — jelentette ki Alekszandr Besszmertnih. A ■ ■vjet külügyminiszter mégWashingtonban adott interjút a Pravda és a TASZSZ hírügynökség tudósítóinak. Interjúja csütörtökön jelent meg. Szélesíteni kell a jószomszédi kapcsolatok körét, a hangsúlyt a gazdasági, a szociális és a kulturális feladatok megoldására helyezve —mondta a miniszter. Arra a többször is hallható véleményre reagálva, amely szerint a Szovjetunió számára a belső gondok miatt nehezebbé vált tevőleges külpolitika folytatása, Besszmertnih hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a szovjet külpolitika mostani aktivitását, dinamizmusát. Besszmertnih részletesebben foglalkozott a baltikumi eseményekkel, s elmondta, hogy washingtoni megbeszélésein komoly formában szerepelt ez a kérdéskör is. Úgy ítélte meg, hogy Nyugaton nem pontosan értik a helyzetet. — Arról volt szó — fejtegette —, hogy a Nyugat jelezni akarta, elégedetlen a baltikumi események alakulásával. Óvakodni kell azonban az érzelmi alapon történő véleménynyilvánítástól, s az okokat kell feltárni. Kapcsolataink elért szintje megengedi, hogy bármilyen témáról beszéljünk — mondotta. A szovjet—amerikai viszony távlatairól szólva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak, a világ sorsára meghatározó módon ható szuperhatalomnak kétségtelenül központi helyet kell elfoglalnia a szovjet külpolitikában, de nem szoríthat háttérbe másokat. A Szovjetunió az Egyesült Államokkal és a Nyugattal általában már a kapcsolatok olyan szintjéig jutott, amely garancia e kapcsolatok minőségi megváltozására, lehetővé téve, hogy a XXI. évszázad egy egészen más világközösség évszázada legyen — mondta Alekszandr Besszmertnih. Az amerikai—szovjet csúcs elhalasztása szerinte semmiféle válságot sem jelez, a meglévő technikai problémák a START- szerződés elkészítésében kéthárom hét alatt megoldhatók. Amerikai elismerés Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia elismerést és támogatást érdemel, hiszen többszörös terhet viselnek: az elmúlt másfél év hazai politikai és gazdasági átalakításának gondjai mellett meg kell birkózniuk az olajválság, az öböl-háború következményeivel is, jelentette ki az MTI tudósítójának a Fehér Ház helyettes szóvivője. Roman Popaciuk hangoztatta: az amerikai kormány tudja, milyen belső és külső terhek nehezednek ezekre az országokra éppen a jelenlegi időszakban. A kérdésre, milyen lehetőséget lát Washington e három országnak az iraki háborúból eredő veszteségei csökkentésére, a fehér házi szóvivő kijelentette, hogy elsősorban multilaterális támogatásról lehet szó, amelyet akelet-európai akcióikat összehangoló 24 nyugati állam, illetve az Öbölországok koordinációs tanácsa kezdeményezhet. (MTI) ÚLJ JüSMJ'sUÚKihiJÚJLit Miért borult a forgatókönyv? Csütörtök este az elmúlt huszonnégy óra eseményeiről és általában a harci cselekményeknek a sokak által előre jelzett forgatókönyvtől némileg eltérő menetéről beszélgettünk katonai szakértőnkkel. — Úgy tűnik, hogy nem kevés specialista osztja Francois Heisbourg véleményét, akinek nézeteit csütörtöki számunkban ismertettük. A londoni Hadászati Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója megszellőztette elképzelését Kuvait felszabadításáról. Szerinte ezt úgy lehetne leghatásosabban elérni, ha a szövetségesek előbb Bagdad irányába indítanának erős rohamot. Mit szól ön ehhez? — Az elképzelés mögött az a vélemény húzódik meg, hogy változást kell vinni a harci cselekmények elhúzódó folyamatába, és valamiféle meglepetésre lenne szükség. Heisbourg elképzelése első pillanatra jól hangzik, mégis azt kell mondani, hogy pusztán katonai szempontból nézve is irreális és a szövetséges erőikre nézve rendkívül veszélyes. A szövetséges szárazföldi erők létszáma a tengerészgyalogsággal együtt most mintegy 600 ezer fő. Ha ezt megosztják, akkor nem áll majd elegendő erő rendelkezésre a Bászra környékén levő hadászati második lépcső és a Bagdad környékén csoportosított számottevő hadászati tartalék likvidálására. Ehhez a szövetséges csoportosítás nem elég erős, és utánpótlási nehézségek is akadályoznák a terv végrehajtását. Egy olyan elképzelés, amelynek célpontja Bagdad, csak akkor lenne realizálható, ha egyidejűleg Jordánián keresztül megindulna az izraeli szárazföldi erő is. Ez azonban politikai szempontból képtelenség: a szövetségesek, az Egyesült Államok alapvető célja épp Izrael távol tartása a harci cselekményektől. Idetartozik az is, hogy az ENSZ-erők mandátuma nem Bagdad elfoglalására, hanem Kuvait felszabadítására szól. A meglepetésszerű iraki támadás és annak lassú felszámolása olyan kombinációkra adhat alkalmat, hogy minden eddigi előrejelzéssel ellentétben, esetleg igenis számítani lehet ennél nagyobb erejű iraki ellencsapásra. Ezek nem egészen új vélekedések. Kezdettől fogva találkozni lehetett olyan kombinációkkal, hogy ha felsorakoznak az erők, akkor Irak támad majd először. Amikor ezek a jóslások először elhangzottak, még lehetett is bizonyos realitása annak, hogy az iraki légierő és az iraki rakéták csapása megelőz egy szárazföldi támadó hadműveletet. A legutóbbinál lényegesen nagyobb szabású iraki támadás azonban ma olyan nehezen elképzelhető, hogy én kizárom a lehetőségét. A szövetségeseknek nem egyszerűen Légi fölényük van, hanem ők a légtér urai, s ugyanez vonatkozik a tengeri térségre is. Az ilyen támadásokhoz szükséges erőfölényt iraki részről nem tudják kialakítani. Rendelkezésre álló szárazföldi csoportosítások létszáma 300-350 ezer fő, alig több mint fele a szövetséges erőknek. Arról nem beszélve, hogy ha egy iraki csapáshoz a Bászra környéki csoportosítás erőit vennék igénybe, akkor ezt a szövetségesek repülőgépei, felderítő műholdjai észlelnék és légicsapásokkal már menetben szétvernék a felvonuló iraki erőt. Vagyis én nem tartok ettől ezt vagy kizártnak, vagy Szaddám szempontjából öngyilkos jellegű lépésnek tartom. — Miért jósolta mindenki — s várták maguk az irakiak is — a háború első napjaiban a küszöbönálló szárazföldi támadást Kuvait felszabadítására? — Az első napokat követően mindenki túlértékelte a hadászati célokra mért légicsapások jelentőségét, holott azok eredményét igazában nehéz értékelni. Az akkori értékelést olyan tényezők is igazolni látszottak, mint az iraki légvédelmi rendszer működésképtelensége s a légierő csődje. A háború tizedik napja körül számos adat szivárgott ki arról, hogy a szárazföldi csapatok elfoglalták megindulási körleteiket. Ezek az adatok a cenzúra ellenére is eljutottak az elemzőkhöz. Vagy lehet, hogy a cenzúrát irányítók szándékának megfelelően? — Ezt sem lehet kizárni. Vajda Péter Ókori műemlékek veszélyben Az emberiség kulturális örökségeként számon tartott több ezer éves történelmi emlékek pusztulhatnak el Irakban az Öböl-háború következtében — figyelmeztet az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO. Iraki adatok szerint a szövetséges légierő támadásai nyomán máris súlyos károkat szenvedett Ninivében a Szent Tamás templom, és légitámadások érték Kerbelát és Nadzsafot, a síiták szent helyeit. Nadzsafban található a síiták által Mohammed utódjaként tisztelt Ali kalifa sírja, és 1956-ban itt talált menedéket Khomeini ajatollah is. Kerbala pedig arról nevezetes, hogy 680- ban itt halt meg harc közben a kalifa fia, Mohammed unokája, Husszein. Mindkét város a történelmi metropolisz, Babilon közvetlen közelében fekszik. Veszélyben van az ókori kincseket őrző Bagdadi Múzeum is, amelyben a British Museum és a philadelphiai múzeum mellett a legértékesebb keleti műkincsgyűjteményt őrzik. Jean-Louis Huot francia orientalista, aki részt vett számos iraki ásatásnál, úgy véli, hogy körülbelül tíz ókori és iszlám régészeti lelőhelyet fenyeget pusztulás a mostani háborúban. Elmondása szerint veszélyben van a sumérok városa, Ur, amely a mai Irak déli részén, Bászra közelében fekszik. A műemlékek közvetlenül egy katonai repülőtér mellett találhatók. Bizonytalan a sorsa a IX. századból fennmaradt szamarrai mecset spirál alakú minaretjének, a Tigris keleti partján fekvő, Ktésziphóni hellén kori palota maradványainak, amelynek közelében vegyi fegyverek előállítására szolgáló üzem épült. Ugyanez vonatkozik a Moszultól délnyugatra fekvő Hatra erődjének romjaira, amelyeket 1985-ben vett fel az UNESCO a világ kulturális örökségét tartalmazó listájára. (MTI—Panoráma). 1 . Eljentor Jorkimes Várakozások Az amerikai sajtó változatlanul élénken kommentálja a James Baker amerikai és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter tárgyalásairól kiadott közleményt. A nyilatkozat a háború utáni közel-keleti rendezésről olyan várakozásokat kelthet, amelyek nem teljesülnek — írta csütörtökön a The New York Times. A lap szerint a palesztinok lelkes reagálása az Izrael elleni iraki rakétatámadásokra nem mutat arra, hogy a háború után nagy lehetőségek lennének a térség békéjére. Az újság egyúttal megerősítette a korábbi értesüléseket, hogy a közlemény szovjet—amerikai kompromisszum,kiegyensúlyozott alku terméke volt. Moszkva nem bírálta tovább az Irak elleni amerikai hadviselés mértékét és szilárd tagja maradt a koalíciónak. Viszonzásul Washington amint Bush elnök keddi beszéde mutatta , visszafogta a bírálatot a Szovjetunió balti politikája ellen. (MTI)