Népszabadság, 1991. március (49. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. március 1., péntek Öböl: lefegyverző tűzszünet Kuvait felszabadult, az ira­ki hadsereget legyőztük — je­lentette be helyi idő szerint szerda esti beszédében George Bush. Az amerikai elnök kö­zölte, hogy a szövetségesek éj­féltől (közép-európai idő sze­rint reggel 6-tól) tűzszünetet léptettek életbe, de annak fenntartását feltételekhez kö­tik. Az elnöknek a Fehér Ház­ból sugárzott beszédét vala­mennyi tv- és rádióhálózat élő adásban közvetítette. Bush be­jelentette, hogy hat héttel a háború kezdete és száz órával a földi hadműveletek megkez­dése után a szövetségesek éj­féltől felfüggesztik a támadó hadműveleteket, s Irakon mú­lik, hogy ez tartós fegyverszü­nethez vezet-e. A feltételek: — Iraknak haladéktalanul szabadon kell engednie min­den hadifoglyot, más országok állampolgárait, a kuvaiti fog­lyokat és tájékoztatást kell adnia minden földi és tenge­ri akna helyéről, típusáról. — Iraknak végre kell haj­tania valamennyi, az országra vonatkozó ENSZ-határozatot, beleértve azt, hogy érvényte­leníti Kuvait bekebelezését, és el­ kell fogadnia az elvet, hogy kártérítéssel tartozik az ag­ressziójával okozott károkért, veszteségekért. A koalíció felhívta az iraki kormányt: jelöljön ki katonai parancsnokokat, akik 48 órán belül találkoznak a szövetsé­gesek képviselőivel, hogy meg­tegyék a tűzszünethez szüksé­ges katonai intézkedéseket. Amerika kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának össze­hívását, hogy a testület gon­doskodjék a háború befejezé­séhez szükséges lépésekről. A támadó hadműveletek fel­függesztésének feltétele, hogy Irak nem tüzel a szövetséges csapatokra, és nem indít Scud rakétákat egyetlen ország el­len sem. Amennyiben Irak bármely feltételt megsérti, a szövetséges csapatoknak sza­badságukban áll újra felven­ni a harcot. Az iraki haderők számára csütörtökön elrendelték a fegyverszünetet, jelentette ma­gyar idő szerint 9 órakor a bagdadi rádió. Egy katonai szóvivőt idézve a bagdadi rá­dió közölte: miután az Egye­sült Államok bejelentette, hogy a koalíció felfüggeszti a hadműveleteket, kiadták a parancsot, hogy az iraki had­erők ne nyissanak többé tü­zet. „Örülünk a katonai cselek­mények beszüntetésének, hi­szen ez megkíméli fiainkat és más emberi lényeket a véron­tástól” — fűzte hozzá a szóvi­vő, aki egyébként kijelentette: „Az iraki erők súlyos veszte­ségeket okoztak és soha nem feledhető leckét adtak az el­lenségnek a szerda esti har­cokban Bászra tartományban és más vidékeken.” Irak egyébként még szerda este jelezte, hogy elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi rá vonatkozó ha­tározatát, s az amerikai elnök már tudott erről, amikor be­jelentette a tűzszünetet. Bagdadban sokan az utcára vonulva ünnepelték a tűzszü­net hírét, a BBC szerint több ezer, levegőbe leadott lövés hallatszott. Az Irak-ellenes koalíció fő­parancsnoksága szerint csütör­tökön a szövetségesek leállí­tották támadásaikat, és az em­lített időpont óta az irakiak sem kezdeményeztek harcot. A szövetségesek még a tűzszünet életbe lépése előtti utolsó órákban is folytatták légitá­madásaikat Bagdad ellen. Így hajnali négy órakor egy robot­repülőgép találata által oko­zott nagy erejű robbanás ráz­ta meg a várost. Hírügynökségi jelentések szerint az iraki Köztársasági Gárda egyes harckocsizó ala­kulatai Bászra környékén még csütörtökre virradóra is harco­kat vívtak az amerikai had­osztályokkal. A 101. amerikai légideszant hadosztály alakula­tai eközben már csak 160 kilo­méterre álltak Bagdadtól, s Schwarzkopf tábornok, a szö­vetségesek főparancsnoka szer­dai sajtóértekezletén be is je­lentette, hogy „köztünk és Bagdad közt többé nincs sen­ki”. , A villámháború a szövetsé­gesek részéről 126 halálos ál­dozatot követelt, az iraki ál­dozatok száma viszont ennél nagyságrendekkel több. Egyes becslések szerint több mint százezer iraki katon­a vesztette életét. Az­­iraki hadsereg 42 had­osztályából mintegy tíz-húsz­ezer katona maradt, két na­gyobb csoportra szakadva. Kuvaitban rendkívüli álla­potot rendeltek el, és cenzú­rázzák a sajtót. Az ország kormánya kérte az arab szö­vetségeseket, hogy egyelőre ne vonják vissza csapataikat. Ku­vait azt is kérte, hogy az arab csapatok segítsenek az akna­zárak felszámolásában. Egyip­tom máris bejelentette, hogy kész teljesíteni a kuvaiti ké­rést. A kuvaiti kormány az or­szág külföldre menekült pol­gáraihoz intézett felhívásában azt kérte, hogy egyelőre ne térjenek haza. A csatazaj hat hete és a szárazföldi ütközet száz órája után nem volt olyan pontja a világnak, ahonnan ne megelé­gedésről és megnyugvásról kaptunk volna jelentéseket. A részleteket, és főleg a további teendőket tekintve azonban már kitapinthatók bizonyos véleményeltérések. MOSZKVA Csütörtökön a szovjet dip­lomácia irányítója, Besszmerm­­­ih külügyminiszter rendkí­vüli sajtóértekezletén üdvö­zölte Kuvait felszabadulását, szuverenitása helyreállítását és hármas feladatot vázolt fel: 1. Kapcsolatba kell lépni a szembenálló felek katonai szervezeteivel, hogy a harci cselekmények felújítását telje­sen kizárhassák.­ 2. A BT-ülés, ezen belül az állandó tagok sürgős összehív­­vása, hogy az iraki—kuvaiti konfliktus végső politikai ren­dezéséről megállapodjanak. 3. Regionális biztonsági rendszer létrehozása, amely elsősorban az ott élő népek érdekeinek figyelembevételén alapul. (Besszmert­ih eme meg­jegyzését diplomáciai körök­ben úgy értékelik, mint kísér­letet arra, hogy a térség arab országainak szerepét hangsú­lyozva meggátolja a vezető nyugati hatalmnak túlságosan nagy befolyását — mutat rá moszkvai tudósítónk.) Bessz­mertnih sürgős konzultációt folytatott Baker amerikai kül­ügyminiszterrel, tájékoztatta Gorbacsov elnököt a fejlemé­nyekről. Milyen lesz a konfliktus le­zárása után a térség képe? — erre a kérdésre Besszmertnih erősen vázlatos választ adott. Ennek elemei: 1. A szovjet-iraki viszony komoly változáson ment át, hiszen Moszkva Irakkal szem­ben a koalíciós erők oldalára állt. Új viszony alakul majd ki. Besszmert­ih sejtetni en­gedte, hogy Bagdad elveszti korábbi, a fő közel-keleti szö­vetségesnek kijáró kiváltságos pozícióját. „A konfliktusból mindenki komoly tanulságot von le — mondta. Arra a kér­désre, Moszkva hogyan viszo­nyul Szaddám Huszein politi­kai „átmentéséhez”, Bessz­mert­ih kitérő választ adott. „Irak népe dönt. Beleszólás lenne, ha nem az iraki nép akaratát fogadnák el.” 2. Némi meglepetést keltett, hogy az iraki agressziót támo­gató PFSZ-t Moszkva tovább­ra is a palesztin nép képvise­lőjének ismeri el (amellyel a konfliktus idején is kapcso­latban állt a Szovjetunió). 3. Vegyi fegyverek, más tö­megpusztító fegyverek, a tér­ségbe való fegyverszállítások ügyében a szovjet álláspont: kollektív fegyverszállítási kor­látozást kell életbe léptetni. PÁRIZS — Ez a háború szemlélete­sen bizonyította, hogy a papír­­tigrisek hamar lelepleződnek, s azt is, hogy nem elég a dik­tátoroknak korszerű fegyvere­ket vásárolni a fejlett orszá­goktól ahhoz, hogy maguk is fejletté váljanak — mondta párizsi tudósítónknak Georges Koch, Jacques Chirac párizsi polgármester az RPR vezető­jének tanácsadója. JERUZSÁLEM Helyi idő szerint hét órakor föllélegzett az ország. A ka­tonai hatóságok föloldották a majd’ két hónapos gázálarc- viselési kötelezettséget, s en­gedélyt adtak, hogy fölszá­molják a szigetelt szobákat az otthonokban, az oktatási és közintézményekben, gyárak­ban. A hadsereg azonban most sem fújta le a különle­ges készültséget, mert még nem kapott megnyugtató in­formációt a Nyugat-Irakban felhalmozott Scud rakéták és más vegyi fegyverek sorsáról. A harcok befejeztét a kor­mány részéről először Benjá­min Netanjahu külügyminisz­ter-helyettes értékelte. A száz­órás szárazföldi hadművelet győzelmét komoly fegyver­ténynek nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ENSZ ama 12 pontjában, amelyet si­került elfogadtatni Irakkal, nem szerepel az Izrael ellen viselt háború. Izrael most azt várja, hogy vége legyen a lé­téért való fél évszázados sza­kadatlan küzdelmének. Min­den bizonnyal azok az arab államok fognak jelentős sze­repet vállalni ebben, akik részt vettek a győztes koalí­cióban is, mindenekelőtt Egyiptom. Samir miniszterel­nök táviratban gratulált Bush elnöknek, de ő is kitért rá, hogy Izrael csak akkor érez­heti magát biztonságban, ha Szaddám Huszein eltűnik a politikai életből. Új fejezetre lenne szükség az izraeli­-pa­lesztin kapcsolatokban is. Ezt az alkalmat egyik oldalról sem szabadna elszalasztani. Egyébként az eredményeket közelről figyelhette egy jeles értelmiségi csoport: Gombár Csaba, Bihari Mihály, Csalog Zsolt, ifj. Fasang Árpád és Gulyás Gyula a Cionista Vi­lágszövetség meghívására nyolc napot töltött az ország­ban. A magyar vendégeket csütörtökön fogadta Hájim Herzog államelnök. Világszerte fellélegeztek HOGYAN VESZÜNK RÉSZT AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBEN? A magyar képviselet visszatér Kuvaitba A Magyar Köztársaság kor­mánya csütörtökön nyilatko­zatban üdvözölte a Kuvait fel­­szabadulásáról és a hadműve­letek felfüggesztéséről szóló bejelentést. Reményét fejezte ki, hogy a tűzszünet nyomán véglegesen lezárul az oly sok áldozatot követelő konfliktus, amelyért „a felelősség azokra hárul, akik a nemzetközi jog alapelveit semmibe véve ag­resszió elkövetésébe hajszolták országukat, s a nemzetközi kö­zösség akaratával hónapokon át makacsul dacolva nem vol­tak hajlandók közreműködni a probléma békés és igazságos rendezésében”. A nyilatkozat leszögezi: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai mel­letti magyar kiállás, az azokat végrehajtó nemzetközi erők­nek nyújtott magyar támoga­tás a jó üggyel való azonosu­lást jelentette, és a legkevésbé sem irányult az iraki nép és annak érdekei ellen. Magyar­­ország a továbbiakban is a köl­csönös előnyökre és érdekekre épülő jó kapcsolatokat kíván fenntartani a közel- és a kö­zép-keleti régió minden álla­mával, s támogat minden olyan erőfeszítést, amely a Közel- és Közép-Kelet térségében egy átfogó biztonsági rendszer meg­teremtésére irányul. • Abban a pillanatban, ami­kor a kuvaiti kormány jelzi, hogy az alapvető életkörül­mények biztosítva vannak, a magyar nagykövetség késede­lem nélkül visszatér Kuvait­ba — nyilatkozta munkatár­sunk kérdésére Simonyi Ernő, a Külügyminisztérium illeté­kes főosztályának vezetője. Mint ismert, a magyar nagy­­követséget hivatalosan nem zárták be, munkája a körül­ményekre való tekintettel szünetelt. A főosztályvezető elmondta, hogy a szükséges előkészületeket már megtették a képviselet megnyitására. Az előzetes tájékoztatás szerint a nagykövet továbbra is Gál Bálint marad, és a nagykö­vetség is változatlan létszám­ban dolgozik tovább. Hermán János külügyi szó­vivő az MTI kérdésére vála­szolva közölte, hogy bagdadi követségünkre a magyar dip­lomaták az iraki belpolitikai viszonyok letisztulásának függvényében térnek vissza. — A Szaúd-Arábiában dol­gozó magyar egészségügyi kon­tingens megbízatása legfeljebb hat hónapra szól, de a Honvé­delmi Minisztérium szeretné, ha minél előbb hazatérnének — közölte csütörtökön az MTI- vel Keleti György ezredes, a tárca szóvivője. Elmondta: a háború befejeződésével még nem ért véget a katonai egész­ségügyi munka. A tárca most értesítést vár a szaúdi hatósá­goktól, hogy meddig tartanak igényt a magyar szakembe­rekre. Kuvait újjáépítéséből, a 100 milliárd dollárra becsült üz­letből valami Magyarország­nak is jut. Erre utalt Kádár Béla külgazdasági miniszter kedden a Magyar Gazdasági Kamarában, amikor kijelen­tette: Kuvaitban időben ott le­szünk. Major István, a minisz­térium helyettes államtitkára lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: " Kuvait a hábo­rú előtt meglehetősen jól ki­épített piac volt Magyarország számára, és kapcsolataink egy pillanatra sem szakadtak meg. Legutóbb a múlt pénteken tárgyaltunk Kuvait Budapes­ten is akkreditált bécsi nagy­követével, akitől beutazási en­gedélyt kértünk kormányzati és vállalati embereink számá­ra. Arról tájékoztatott, hogy a harci cselekmények után a kuvaiti hatóságok azonnal visszatelepülnek, de külföldi­ek fogadására csak 3—4 hét múltán, a normális életfelté­telek megteremtésével kerül­het sor. Ugyanakkor kapta meg a nagykövet úr a külgaz­dasági miniszter levelét, amelyben a rekonstrukciós programban való minden irá­nyú magyar részvételt aján­lottuk fel. Természetes, hogy azok a­­országok, amelyek fegyverrel is részt vettek Kuvait felsza­badításában, nálunk lényege­sen nagyobb szeletet fognak kihasítani maguknak a tortá­ból — mondta a helyettes ál­lamtitkár. — Mi sohasem vol­tunk főszereplők Kuvaitban, 40—50 millió dollárnyi szállí­tással részesedtünk az ország 5—6 milliárd dolláros import­jából. A magyar vállalatok addig is megkezdhetik a kap­csolatépítést a kuvaiti cégek európai képviseleteivel, amíg nem utazhatnak a helyszínre. Tekintettel a pillanatnyi hely­zetre, elsősorban az élelmi­szereket, a fogyasztási cikke­ket exportálóknak vannak esélyeik, de jól indulhatnak azok a magyar cégek is, így például a Transelektro, a Che­­mokomplex, amelyeknek ki­épített pozícióik voltak Ku­vaitban. U&&2MláMitLij-S/Mft Megdőlt dogmák Az alábbiakban a szakértői vélemények alapján vesszük számba a befejeződött háború néhány tanulságát. Már tegnapi számunkban is jeleztük: az Irak elleni, most véget ért háború nyomán új­ra lehet írni a hadászati és hadművészeti tankönyveket. Ez a háború nem kevés dog­mát döntött meg, és tanulsá­gairól legalább úgy fognak év­tizedekig vitatkozni a szak­emberek, mint a hatnapos há­borúról, az amerikaiak viet­nami vagy a szovjetek afga­nisztáni vereségéről. Az első: napjainkban többé nem érvényes az a „klasszi­kus formula”, amely megha­tározott erőfölényt tételez fel a sikeres szárazföldi támadás­hoz. (Például 3:1 arányú fö­lényt.) A háború megkezdése előtt a szövetségesek száraz­földi ereje nem volt lénye­gesen nagyobb az iraki erő­nél, szám szerint csaknem egyenlő erők álltak egymás­sal szemben. A papírforma szerint tehát ez legalábbis hosszan elhúzódó háború lett volna. Ámde a papírforma nem érvényes akkor, amikor a minőségi tényező minden eddiginél fontosabbá válik. Az iraki fegyveres erők zömét körülbelül öt-húsz éves szov­jet haditechnikával szerelték fel, a korszerű nyugati hadi­­technika aránya elenyésző volt. A szövetséges erők vi­szont a legmodernebb ameri­kai fegyvereket és harci esz­közöket birtokolták: páncélo­zott harci járműveiket, ame­lyek nagy tűzerejűek, gyorsak, éjjel látó eszközökkel szerel­tek fel; a modern amerikai harckocsik egy feltöltéssel 480 kilométert tudtak megtenni. Ott voltak az arzenálban a lé­zervezérlésű, halálosan pontos bombák, s azok a bizonyos cir­káló rakéták, amelyek az első napi emlékezetes hírügynöksé­gi jelentés szerint szabálysze­rűen befordultak a sarkon, mielőtt becsapódtak volna a célpontba... A szövetséges haderő ezút­tal mindent bevetett, amit el­sősorban az amerikai csúcs­­technológia az elmúlt évek­ben mind az irányítástechni­ka tökéletesítésében, mind a pusztító erő fokozásában pro­dukált. Olyan eszközöket is al­kalmaztak, amelyek a rombo­lóerő szempontjából nem ma­radnak el a taktikai atom­fegyverektől. A legnagyobb precizitással kombinálták a szárazföldi, a légicsapásokat, a deszantcsapatok műveleteit és a tengeri műveleteket. A második: a szárazföldi erők megsemmisítését, a korábbi dogmáktól eltérően, nem kell feltétlenül a száraz­földön elvégezni, pontosabban szólva, a munka nagy része elvégezhető a levegőből is. Ha a légierő képes az ellenség repülőgépeit a hadszíntértől távol tartani, ha a hadászati célpontok, a repülőgépek és rakéták megsemmisítése után likvidálni tudja az ellenség csapatlégvédelmét, harckocsi­jait, páncéloseszközeit, tüzér­ségét, el tudja vágni utánpót­lási vonalait, akkor a támadó szárazföldi erőkre már sokkal kisebb feladat vár. Akkor elő­adódhat olyan helyzet — s ez valóban előfordult —, amikor az előnyomulás legnagyobb akadálya az, hogy össze kell gyűjteni a megadásra türel­­mesen várakozó katonákat. (Iraki csapatok a végén már mindenkinek megadták magu­kat, akinek lehetett: a CBS stábjának, olasz újságírók­nak . ..) A harmadik tanulság: az a hadviselő fél, amelyet meg­fosztottak felderítő eszközeitől, tehetetlen, kiszolgáltatott az el­lenség kénye-kedvének. A szö­vetségesek a felderítés globális eszközeitől kezdve (műholdak) a felderítő repülőgépekig és a „klasszikus" hírszerzési eszkö­zökig (ügynökök) mindennel rendelkeztek, amire szükségük volt.­ Lehetőségük volt a meg­szerzett információk azonnali eljuttatására mindazokhoz, akikhez ez szükséges volt. Bi­zonyítékok sokasodnak, hogy megfejtették az iraki kódokat. Iraknak viszont nem voltak globális eszközei és felderítő repülőgépei sem, enélkül pedig van egy hadsereg. A hadszín­tér zónájában foganatosított kivételes biztonsági intézkedé­sek (beleértve a cenzúrát és az olyan apró részleteket is, hogy a magyar orvosok sem mondhatták el, mit látnak, csupán azt, hogy jól vannak) együtt odavezettek, hogy Irak katonai felderítése kevesebbet tudott, mint a CNN televízió átlagos nézője. Nem tudták azt sem, hogy a szövetségesek hol fognak támadni. Teljes meg­lepetés volt számukra, hogy a legerőteljesebb szárazföldi csapások Irak déli részét érték, az Eufrátesz völgye felé irá­nyultak — erre egyszerűen nem voltak felkészülve. Erők, eszközök híján, a főparancs­nok, a hsadszíntérparancsnok, és az egységparancsnokok köz­ti hírkapcsolat megszakadásá­val semmiféle ellenlépésre, ellenintézkedésre lehetőségük nem volt. Szaddám fegyveres erejének sorsa mindezek miatt megpecsételődött. Vajda Péter |ub| cg SAMSUNG "%mS!"is peucect """, EREDETI BROADWAY-MUSICAL ^ bu* I f_l Penla Holei I S u sera. [mSjscbqqos ©=íQ»aa a IMSaiM tíHioűBSsmGűM Előadás kezdete: este 19.30 kor. Szombaton és vasárnap du.15 kor is. /^TN/^ JEGYELŐVÉTEL: Oni: Vörösmarty tár 1. Váci utca 33. tál. 130-22-37. NSI (Budapest VrfC Sportceamok, Központi Jegyiroda, bel. 2S2-OS49, Budapart Sportcaamok Jegypénztára,­­( Vg) Színházak Központi Jegyirodája. Háday u. S. TeL 112-0007, Andrásay út 10. TflKfl^KOflHK

Next