Népszabadság, 1991. március (49. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. március 1., péntek Öböl: lefegyverző tűzszünet Kuvait felszabadult, az iraki hadsereget legyőztük — jelentette be helyi idő szerint szerda esti beszédében George Bush. Az amerikai elnök közölte, hogy a szövetségesek éjféltől (közép-európai idő szerint reggel 6-tól) tűzszünetet léptettek életbe, de annak fenntartását feltételekhez kötik. Az elnöknek a Fehér Házból sugárzott beszédét valamennyi tv- és rádióhálózat élő adásban közvetítette. Bush bejelentette, hogy hat héttel a háború kezdete és száz órával a földi hadműveletek megkezdése után a szövetségesek éjféltől felfüggesztik a támadó hadműveleteket, s Irakon múlik, hogy ez tartós fegyverszünethez vezet-e. A feltételek: — Iraknak haladéktalanul szabadon kell engednie minden hadifoglyot, más országok állampolgárait, a kuvaiti foglyokat és tájékoztatást kell adnia minden földi és tengeri akna helyéről, típusáról. — Iraknak végre kell hajtania valamennyi, az országra vonatkozó ENSZ-határozatot, beleértve azt, hogy érvényteleníti Kuvait bekebelezését, és el kell fogadnia az elvet, hogy kártérítéssel tartozik az agressziójával okozott károkért, veszteségekért. A koalíció felhívta az iraki kormányt: jelöljön ki katonai parancsnokokat, akik 48 órán belül találkoznak a szövetségesek képviselőivel, hogy megtegyék a tűzszünethez szükséges katonai intézkedéseket. Amerika kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy a testület gondoskodjék a háború befejezéséhez szükséges lépésekről. A támadó hadműveletek felfüggesztésének feltétele, hogy Irak nem tüzel a szövetséges csapatokra, és nem indít Scud rakétákat egyetlen ország ellen sem. Amennyiben Irak bármely feltételt megsérti, a szövetséges csapatoknak szabadságukban áll újra felvenni a harcot. Az iraki haderők számára csütörtökön elrendelték a fegyverszünetet, jelentette magyar idő szerint 9 órakor a bagdadi rádió. Egy katonai szóvivőt idézve a bagdadi rádió közölte: miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy a koalíció felfüggeszti a hadműveleteket, kiadták a parancsot, hogy az iraki haderők ne nyissanak többé tüzet. „Örülünk a katonai cselekmények beszüntetésének, hiszen ez megkíméli fiainkat és más emberi lényeket a vérontástól” — fűzte hozzá a szóvivő, aki egyébként kijelentette: „Az iraki erők súlyos veszteségeket okoztak és soha nem feledhető leckét adtak az ellenségnek a szerda esti harcokban Bászra tartományban és más vidékeken.” Irak egyébként még szerda este jelezte, hogy elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi rá vonatkozó határozatát, s az amerikai elnök már tudott erről, amikor bejelentette a tűzszünetet. Bagdadban sokan az utcára vonulva ünnepelték a tűzszünet hírét, a BBC szerint több ezer, levegőbe leadott lövés hallatszott. Az Irak-ellenes koalíció főparancsnoksága szerint csütörtökön a szövetségesek leállították támadásaikat, és az említett időpont óta az irakiak sem kezdeményeztek harcot. A szövetségesek még a tűzszünet életbe lépése előtti utolsó órákban is folytatták légitámadásaikat Bagdad ellen. Így hajnali négy órakor egy robotrepülőgép találata által okozott nagy erejű robbanás rázta meg a várost. Hírügynökségi jelentések szerint az iraki Köztársasági Gárda egyes harckocsizó alakulatai Bászra környékén még csütörtökre virradóra is harcokat vívtak az amerikai hadosztályokkal. A 101. amerikai légideszant hadosztály alakulatai eközben már csak 160 kilométerre álltak Bagdadtól, s Schwarzkopf tábornok, a szövetségesek főparancsnoka szerdai sajtóértekezletén be is jelentette, hogy „köztünk és Bagdad közt többé nincs senki”. , A villámháború a szövetségesek részéről 126 halálos áldozatot követelt, az iraki áldozatok száma viszont ennél nagyságrendekkel több. Egyes becslések szerint több mint százezer iraki katona vesztette életét. Aziraki hadsereg 42 hadosztályából mintegy tíz-húszezer katona maradt, két nagyobb csoportra szakadva. Kuvaitban rendkívüli állapotot rendeltek el, és cenzúrázzák a sajtót. Az ország kormánya kérte az arab szövetségeseket, hogy egyelőre ne vonják vissza csapataikat. Kuvait azt is kérte, hogy az arab csapatok segítsenek az aknazárak felszámolásában. Egyiptom máris bejelentette, hogy kész teljesíteni a kuvaiti kérést. A kuvaiti kormány az ország külföldre menekült polgáraihoz intézett felhívásában azt kérte, hogy egyelőre ne térjenek haza. A csatazaj hat hete és a szárazföldi ütközet száz órája után nem volt olyan pontja a világnak, ahonnan ne megelégedésről és megnyugvásról kaptunk volna jelentéseket. A részleteket, és főleg a további teendőket tekintve azonban már kitapinthatók bizonyos véleményeltérések. MOSZKVA Csütörtökön a szovjet diplomácia irányítója, Besszmermih külügyminiszter rendkívüli sajtóértekezletén üdvözölte Kuvait felszabadulását, szuverenitása helyreállítását és hármas feladatot vázolt fel: 1. Kapcsolatba kell lépni a szembenálló felek katonai szervezeteivel, hogy a harci cselekmények felújítását teljesen kizárhassák. 2. A BT-ülés, ezen belül az állandó tagok sürgős összehívvása, hogy az iraki—kuvaiti konfliktus végső politikai rendezéséről megállapodjanak. 3. Regionális biztonsági rendszer létrehozása, amely elsősorban az ott élő népek érdekeinek figyelembevételén alapul. (Besszmertih eme megjegyzését diplomáciai körökben úgy értékelik, mint kísérletet arra, hogy a térség arab országainak szerepét hangsúlyozva meggátolja a vezető nyugati hatalmnak túlságosan nagy befolyását — mutat rá moszkvai tudósítónk.) Besszmertnih sürgős konzultációt folytatott Baker amerikai külügyminiszterrel, tájékoztatta Gorbacsov elnököt a fejleményekről. Milyen lesz a konfliktus lezárása után a térség képe? — erre a kérdésre Besszmertnih erősen vázlatos választ adott. Ennek elemei: 1. A szovjet-iraki viszony komoly változáson ment át, hiszen Moszkva Irakkal szemben a koalíciós erők oldalára állt. Új viszony alakul majd ki. Besszmertih sejtetni engedte, hogy Bagdad elveszti korábbi, a fő közel-keleti szövetségesnek kijáró kiváltságos pozícióját. „A konfliktusból mindenki komoly tanulságot von le — mondta. Arra a kérdésre, Moszkva hogyan viszonyul Szaddám Huszein politikai „átmentéséhez”, Besszmertih kitérő választ adott. „Irak népe dönt. Beleszólás lenne, ha nem az iraki nép akaratát fogadnák el.” 2. Némi meglepetést keltett, hogy az iraki agressziót támogató PFSZ-t Moszkva továbbra is a palesztin nép képviselőjének ismeri el (amellyel a konfliktus idején is kapcsolatban állt a Szovjetunió). 3. Vegyi fegyverek, más tömegpusztító fegyverek, a térségbe való fegyverszállítások ügyében a szovjet álláspont: kollektív fegyverszállítási korlátozást kell életbe léptetni. PÁRIZS — Ez a háború szemléletesen bizonyította, hogy a papírtigrisek hamar lelepleződnek, s azt is, hogy nem elég a diktátoroknak korszerű fegyvereket vásárolni a fejlett országoktól ahhoz, hogy maguk is fejletté váljanak — mondta párizsi tudósítónknak Georges Koch, Jacques Chirac párizsi polgármester az RPR vezetőjének tanácsadója. JERUZSÁLEM Helyi idő szerint hét órakor föllélegzett az ország. A katonai hatóságok föloldották a majd’ két hónapos gázálarc- viselési kötelezettséget, s engedélyt adtak, hogy fölszámolják a szigetelt szobákat az otthonokban, az oktatási és közintézményekben, gyárakban. A hadsereg azonban most sem fújta le a különleges készültséget, mert még nem kapott megnyugtató információt a Nyugat-Irakban felhalmozott Scud rakéták és más vegyi fegyverek sorsáról. A harcok befejeztét a kormány részéről először Benjámin Netanjahu külügyminiszter-helyettes értékelte. A százórás szárazföldi hadművelet győzelmét komoly fegyverténynek nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ENSZ ama 12 pontjában, amelyet sikerült elfogadtatni Irakkal, nem szerepel az Izrael ellen viselt háború. Izrael most azt várja, hogy vége legyen a létéért való fél évszázados szakadatlan küzdelmének. Minden bizonnyal azok az arab államok fognak jelentős szerepet vállalni ebben, akik részt vettek a győztes koalícióban is, mindenekelőtt Egyiptom. Samir miniszterelnök táviratban gratulált Bush elnöknek, de ő is kitért rá, hogy Izrael csak akkor érezheti magát biztonságban, ha Szaddám Huszein eltűnik a politikai életből. Új fejezetre lenne szükség az izraeli-palesztin kapcsolatokban is. Ezt az alkalmat egyik oldalról sem szabadna elszalasztani. Egyébként az eredményeket közelről figyelhette egy jeles értelmiségi csoport: Gombár Csaba, Bihari Mihály, Csalog Zsolt, ifj. Fasang Árpád és Gulyás Gyula a Cionista Világszövetség meghívására nyolc napot töltött az országban. A magyar vendégeket csütörtökön fogadta Hájim Herzog államelnök. Világszerte fellélegeztek HOGYAN VESZÜNK RÉSZT AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBEN? A magyar képviselet visszatér Kuvaitba A Magyar Köztársaság kormánya csütörtökön nyilatkozatban üdvözölte a Kuvait felszabadulásáról és a hadműveletek felfüggesztéséről szóló bejelentést. Reményét fejezte ki, hogy a tűzszünet nyomán véglegesen lezárul az oly sok áldozatot követelő konfliktus, amelyért „a felelősség azokra hárul, akik a nemzetközi jog alapelveit semmibe véve agresszió elkövetésébe hajszolták országukat, s a nemzetközi közösség akaratával hónapokon át makacsul dacolva nem voltak hajlandók közreműködni a probléma békés és igazságos rendezésében”. A nyilatkozat leszögezi: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai melletti magyar kiállás, az azokat végrehajtó nemzetközi erőknek nyújtott magyar támogatás a jó üggyel való azonosulást jelentette, és a legkevésbé sem irányult az iraki nép és annak érdekei ellen. Magyarország a továbbiakban is a kölcsönös előnyökre és érdekekre épülő jó kapcsolatokat kíván fenntartani a közel- és a közép-keleti régió minden államával, s támogat minden olyan erőfeszítést, amely a Közel- és Közép-Kelet térségében egy átfogó biztonsági rendszer megteremtésére irányul. • Abban a pillanatban, amikor a kuvaiti kormány jelzi, hogy az alapvető életkörülmények biztosítva vannak, a magyar nagykövetség késedelem nélkül visszatér Kuvaitba — nyilatkozta munkatársunk kérdésére Simonyi Ernő, a Külügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője. Mint ismert, a magyar nagykövetséget hivatalosan nem zárták be, munkája a körülményekre való tekintettel szünetelt. A főosztályvezető elmondta, hogy a szükséges előkészületeket már megtették a képviselet megnyitására. Az előzetes tájékoztatás szerint a nagykövet továbbra is Gál Bálint marad, és a nagykövetség is változatlan létszámban dolgozik tovább. Hermán János külügyi szóvivő az MTI kérdésére válaszolva közölte, hogy bagdadi követségünkre a magyar diplomaták az iraki belpolitikai viszonyok letisztulásának függvényében térnek vissza. — A Szaúd-Arábiában dolgozó magyar egészségügyi kontingens megbízatása legfeljebb hat hónapra szól, de a Honvédelmi Minisztérium szeretné, ha minél előbb hazatérnének — közölte csütörtökön az MTI- vel Keleti György ezredes, a tárca szóvivője. Elmondta: a háború befejeződésével még nem ért véget a katonai egészségügyi munka. A tárca most értesítést vár a szaúdi hatóságoktól, hogy meddig tartanak igényt a magyar szakemberekre. Kuvait újjáépítéséből, a 100 milliárd dollárra becsült üzletből valami Magyarországnak is jut. Erre utalt Kádár Béla külgazdasági miniszter kedden a Magyar Gazdasági Kamarában, amikor kijelentette: Kuvaitban időben ott leszünk. Major István, a minisztérium helyettes államtitkára lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: " Kuvait a háború előtt meglehetősen jól kiépített piac volt Magyarország számára, és kapcsolataink egy pillanatra sem szakadtak meg. Legutóbb a múlt pénteken tárgyaltunk Kuvait Budapesten is akkreditált bécsi nagykövetével, akitől beutazási engedélyt kértünk kormányzati és vállalati embereink számára. Arról tájékoztatott, hogy a harci cselekmények után a kuvaiti hatóságok azonnal visszatelepülnek, de külföldiek fogadására csak 3—4 hét múltán, a normális életfeltételek megteremtésével kerülhet sor. Ugyanakkor kapta meg a nagykövet úr a külgazdasági miniszter levelét, amelyben a rekonstrukciós programban való minden irányú magyar részvételt ajánlottuk fel. Természetes, hogy azok aországok, amelyek fegyverrel is részt vettek Kuvait felszabadításában, nálunk lényegesen nagyobb szeletet fognak kihasítani maguknak a tortából — mondta a helyettes államtitkár. — Mi sohasem voltunk főszereplők Kuvaitban, 40—50 millió dollárnyi szállítással részesedtünk az ország 5—6 milliárd dolláros importjából. A magyar vállalatok addig is megkezdhetik a kapcsolatépítést a kuvaiti cégek európai képviseleteivel, amíg nem utazhatnak a helyszínre. Tekintettel a pillanatnyi helyzetre, elsősorban az élelmiszereket, a fogyasztási cikkeket exportálóknak vannak esélyeik, de jól indulhatnak azok a magyar cégek is, így például a Transelektro, a Chemokomplex, amelyeknek kiépített pozícióik voltak Kuvaitban. U&&2MláMitLij-S/Mft Megdőlt dogmák Az alábbiakban a szakértői vélemények alapján vesszük számba a befejeződött háború néhány tanulságát. Már tegnapi számunkban is jeleztük: az Irak elleni, most véget ért háború nyomán újra lehet írni a hadászati és hadművészeti tankönyveket. Ez a háború nem kevés dogmát döntött meg, és tanulságairól legalább úgy fognak évtizedekig vitatkozni a szakemberek, mint a hatnapos háborúról, az amerikaiak vietnami vagy a szovjetek afganisztáni vereségéről. Az első: napjainkban többé nem érvényes az a „klasszikus formula”, amely meghatározott erőfölényt tételez fel a sikeres szárazföldi támadáshoz. (Például 3:1 arányú fölényt.) A háború megkezdése előtt a szövetségesek szárazföldi ereje nem volt lényegesen nagyobb az iraki erőnél, szám szerint csaknem egyenlő erők álltak egymással szemben. A papírforma szerint tehát ez legalábbis hosszan elhúzódó háború lett volna. Ámde a papírforma nem érvényes akkor, amikor a minőségi tényező minden eddiginél fontosabbá válik. Az iraki fegyveres erők zömét körülbelül öt-húsz éves szovjet haditechnikával szerelték fel, a korszerű nyugati haditechnika aránya elenyésző volt. A szövetséges erők viszont a legmodernebb amerikai fegyvereket és harci eszközöket birtokolták: páncélozott harci járműveiket, amelyek nagy tűzerejűek, gyorsak, éjjel látó eszközökkel szereltek fel; a modern amerikai harckocsik egy feltöltéssel 480 kilométert tudtak megtenni. Ott voltak az arzenálban a lézervezérlésű, halálosan pontos bombák, s azok a bizonyos cirkáló rakéták, amelyek az első napi emlékezetes hírügynökségi jelentés szerint szabályszerűen befordultak a sarkon, mielőtt becsapódtak volna a célpontba... A szövetséges haderő ezúttal mindent bevetett, amit elsősorban az amerikai csúcstechnológia az elmúlt években mind az irányítástechnika tökéletesítésében, mind a pusztító erő fokozásában produkált. Olyan eszközöket is alkalmaztak, amelyek a rombolóerő szempontjából nem maradnak el a taktikai atomfegyverektől. A legnagyobb precizitással kombinálták a szárazföldi, a légicsapásokat, a deszantcsapatok műveleteit és a tengeri műveleteket. A második: a szárazföldi erők megsemmisítését, a korábbi dogmáktól eltérően, nem kell feltétlenül a szárazföldön elvégezni, pontosabban szólva, a munka nagy része elvégezhető a levegőből is. Ha a légierő képes az ellenség repülőgépeit a hadszíntértől távol tartani, ha a hadászati célpontok, a repülőgépek és rakéták megsemmisítése után likvidálni tudja az ellenség csapatlégvédelmét, harckocsijait, páncéloseszközeit, tüzérségét, el tudja vágni utánpótlási vonalait, akkor a támadó szárazföldi erőkre már sokkal kisebb feladat vár. Akkor előadódhat olyan helyzet — s ez valóban előfordult —, amikor az előnyomulás legnagyobb akadálya az, hogy össze kell gyűjteni a megadásra türelmesen várakozó katonákat. (Iraki csapatok a végén már mindenkinek megadták magukat, akinek lehetett: a CBS stábjának, olasz újságíróknak . ..) A harmadik tanulság: az a hadviselő fél, amelyet megfosztottak felderítő eszközeitől, tehetetlen, kiszolgáltatott az ellenség kénye-kedvének. A szövetségesek a felderítés globális eszközeitől kezdve (műholdak) a felderítő repülőgépekig és a „klasszikus" hírszerzési eszközökig (ügynökök) mindennel rendelkeztek, amire szükségük volt. Lehetőségük volt a megszerzett információk azonnali eljuttatására mindazokhoz, akikhez ez szükséges volt. Bizonyítékok sokasodnak, hogy megfejtették az iraki kódokat. Iraknak viszont nem voltak globális eszközei és felderítő repülőgépei sem, enélkül pedig van egy hadsereg. A hadszíntér zónájában foganatosított kivételes biztonsági intézkedések (beleértve a cenzúrát és az olyan apró részleteket is, hogy a magyar orvosok sem mondhatták el, mit látnak, csupán azt, hogy jól vannak) együtt odavezettek, hogy Irak katonai felderítése kevesebbet tudott, mint a CNN televízió átlagos nézője. Nem tudták azt sem, hogy a szövetségesek hol fognak támadni. Teljes meglepetés volt számukra, hogy a legerőteljesebb szárazföldi csapások Irak déli részét érték, az Eufrátesz völgye felé irányultak — erre egyszerűen nem voltak felkészülve. Erők, eszközök híján, a főparancsnok, a hsadszíntérparancsnok, és az egységparancsnokok közti hírkapcsolat megszakadásával semmiféle ellenlépésre, ellenintézkedésre lehetőségük nem volt. Szaddám fegyveres erejének sorsa mindezek miatt megpecsételődött. Vajda Péter |ub| cg SAMSUNG "%mS!"is peucect """, EREDETI BROADWAY-MUSICAL ^ bu* I f_l Penla Holei I S u sera. [mSjscbqqos ©=íQ»aa a IMSaiM tíHioűBSsmGűM Előadás kezdete: este 19.30 kor. Szombaton és vasárnap du.15 kor is. /^TN/^ JEGYELŐVÉTEL: Oni: Vörösmarty tár 1. Váci utca 33. tál. 130-22-37. NSI (Budapest VrfC Sportceamok, Központi Jegyiroda, bel. 2S2-OS49, Budapart Sportcaamok Jegypénztára,( Vg) Színházak Központi Jegyirodája. Háday u. S. TeL 112-0007, Andrásay út 10. TflKfl^KOflHK