Népszabadság, 1991. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

2 „Éljen május elseje!” PEKING: A fővárosiak ezrei özönlöttek a Mennyei Béke Terére, hogy szolid körülmények között ünnepeljenek. Figyelemre méltó, hogy az idén Szun Jat­­szennek, a modern polgári Kína atyjának a képe került a fő helyre. MANILA: Százezres munkastömeg vonult fel a Fülöp-szigete­­ken, hogy béremelést és az amerikai támaszpontok eltávolítá­sát követelje. Az utcaseprők adták meg az alaphangot. BERLIN: Szomorkás, esős időben csak né­hány ezer vállalkozó kedvű vonult a Reichstag elé. Azeri-örmény összecsapások (Folytatás az 1. oldalról.) fegyveresek közös akciójuk so­rán 25 embert mészároltak le egy Azerbajdzsánhoz tartozó örmények lakta faluban a ter­roristák után kutatva. A bakui hírügynökség jelen­tései arra engednek következ­tetni, hogy az azerbajdzsáni milícia egységei valóban együttműködnek a szovjet bel­ügyi csapatokkal a köztársaság területén működő örmény ge­rillák lefegyverzésében, akiket igyekszenek elszigetelni Ör­ményországtól. A bakui jelen­tések azonban nem számoltak be halálos áldozatokról. A TASZSZ hírügynökség ezzel szemben viszont azt jelentette, hogy az örmény fegyveresek kedden 14 szovjet katonát ej­tettek túszul egy Azerbaj­dzsánhoz tartozó faluban. Az örmény törvényhozás né­hány napja elítélte a szovjet elnököt, az azerbajdzsán leg­felsőbb tanácsot, a KGB-t és a szovjet védelmi minisztériu­mot, amiért azok állítólag köz­reműködtek az örményekkel szembeni terror állami szintre emelésében Azerbajdzsánban. Jereván azt követően szán­ta rá magát a szövetségi csúcs­parlament összehívására, hogy korábban már bejelentette: a jövőben nem kíván a Szovjet­unión belül maradni.­­ Borisz Jelcin szerdán látvá­nyosan, mintegy tízezer össze­gyűlt novokuznyecki előtt ír­ta alá azt a határozatot, amely a Kuznyecki-medence szénbá­nyáinak oroszországi fennha­tóság alá vonásáról szól. Ezzel várhatóan minden akadály el­hárult a bányászok munkába állása elől, bár hivatalosan még nem jelentették be a sztrájkok befejezését. Nyikolaj Rizskov volt szov­jet kormányfő közölte: kész in­dulni Borisz Jelcin ellenében az Orosz Föderáció elnöki tisztségéért.* — Lemond-e Mihail Gorba­csov vagy sem, az a Szovjet­unió belügye, ám ami a múlt héten történt, biztató — érté­kelte George Bush amerikai elnök azt a tényt, hogy a szov­jet állam és az SZKP vezetője a legújabb belpolitikai válság­ban a helyén maradt. Bush úgy döntött, hogy to­vábbra is szoros kapcsolatban marad Gorbacsovval, hiszen ő a hivatalban levő vezető. A múlt heti fejlemények meg­nyugtatóak, hiszen alaptalan­nak bizonyult a széles körben osztott vélemény, hogy Gorba­csov bajban van, még a párton belül is. A vele való érintke­zés nem jelenti, hogy alkal­manként ne lennének kapcso­latban a köztársasági vezetők­kel, köztük a baltiakkal is — tette hozzá. (MTI) Als führendes Unternehmen dér Schuhbranche habén wir in mehreren europáischen Lándern Niederlassungen.Für unsere neu zu eröffnenden Schuhfachmárkte in ganz Ungarn suchen wir einzelhandelserfahrene, deutschsprechende FILIALLEITER und STELLVERTRETER Engagierten und begeisterungsfáhigen jungen Damen und Herren zwischen 25 und 35 Jahren bieten wir eine erstklassige Ausgangsposition für die weitere berufliche Entwicklung sowie eine absolute Höchstdotierung. Lebenslauf mit Lichtbild bitté schriftlich an die Gescháftsleitung dér TMtO© Schuhversand Ges.m.b.H. Zuschriften senden an WWW Budapest Kft. H-1125 Budapest, Diósárok út 35/a. ____________________________________________________________I NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. május 2., csütörtök Síita akciók iraki városokban Több iraki városban síita fegyveres akciók robbantak ki, miután Szaddám a népi had­sereg feloszlatására adott pa­rancsot. Az iraki vezér egyéb­ként országa „tízszer jobb” újjáépítését ígérte. Mubarak egyiptomi elnök a megszállt területek izraeli betelepítésé­nek felfüggesztését javasolta. Taki al-Mudarresi ajatol­­lah, számos iraki síita ellen­zéki csoportosulás, köztük az Iszlám Akció Szervezet veze­tője kedden Damaszkuszban közölte: több dél-iraki város­ban összecsapások voltak a lázadó síita fegyveresek és a kormányerők között. A láza­dók Bagdadban nem messze a Köztársasági Gárda kiképző­­központjától megtámadták a biztonsági erők egyik épüle­tét.­­ Az Egyesült Államok a jö­vőben is fenn kívánja tarta­ni bizonyos mértékben kato­nai jelenlétét a Perzsa (Arab)­­öböl térségében — jelentette A Fehér Ház adatai szerint az öböl-háború előkészítése és megvívása 31,5 milliárd dollár­ba került, de a végső számla legalább 60 milliárdot tesz majd ki, amiből viszont a szövetségesek csaknem 53 mil­liárdot fedeznek. (MTI) ki Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. Hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok nem érdekelt szárazföldi csapatainak hosszú távú Öböl menti állomásoztatásában, ám fokozni kívánja haditengeré­szeti jelenlétét a régióban. Az iraki Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa április 26-tól egy hónappal meghosz­­szabbította az április 5-én a kurd menekültek részére meg­hirdetett általános amnesztiát. Az iraki parlament elnöke, Szadi Mahdi Szaleh bejelen­tette, hogy hamarosan felosz­latják a Forradalmi Parancs­nokság Tanácsát, Irak legfel­sőbb politikai szervét. Az or­szágban működő politikai pártokról, beleértve a kurd pártokat, egy többpártrend­szerre vonatkozó törvény ren­delkezik majd. #­­ Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök szerdán felszólította Izraelt, hogy az Egyesült Álla­mok irányította közel-keleti béke-erőfeszítések sikere érde­kében szüntesse be a megszállt palesztin területek betelepíté­sének minden formáját. Jichak Samir izraeli kormányfő elő­ző este azt hangoztatta, hogy a telepek ügyét nem kell most felvetni, mert szenvedélyeket vált ki. Az izraeli parlament 44 sza­vazattal 33 ellenében elutasí­totta azt a bizalmatlansági in­dítványt, amelyet az ellenzéki Munkapárt — négy kisebb el­lenzéki párttal együtt — nyúj­tott be Jichak Samir kormá­nya ellen. A Munkapárt veze­tője, Simon Peresz azzal vá­dolta a kormányfőt, hogy az akadályozza a közel-keleti bé­ke megteremtését. A bizalmat­lansági indítvány elítélte az új izraeli telepek létesítését a megszállt területeken, vala­mint a Szovjetunióból beván­dorló zsidókkal kapcsolatos hi­vatalos bánásmódot. (MTI) Tajvan-Kína: vége a hadiállapotnak (Pekingi tudósítónktól.) Több mint négy évtized kel­lett ahhoz, hogy a tajvani ha­tóságok lefújják a „kommunis­ta lázadás” leverésére elren­delt mozgósítást, és érvényte­lenítsék a vele járó átmene­ti rendszabályokat. Li Teng­­huj elnök hivatalosan bejelen­tette, hogy május 1-jétől meg­szűnik a hadiállapot, a hideg­háborús konfrontáció Tajvan és a Kínai Népköztársaság kö­zött. A kommunistáktól elszen­vedett vereség után Tajvanra menekült Kuomintang ezzel nagy lépést tett a szárazföldi Kína és a szigeti tartomány megbékélése, békés újraegye­sítése felé, s egyúttal a belső demokratizálódás alkotmányos feltételeit is megteremtette. Cserébe azt várják Pekingtől, hogy nyilvánosan mondjon le az erőszak alkalmazásának le­hetőségéről. A kínai kormány közvetlen tárgyalásokat sürget a keres­kedelmi, légi és hajózási kap­csolatok, a postai összeköttetés helyreállításáról, a kölcsönös látogatások engedélyezéséről. Pekingi értelmezés szerint a mozgósítási rendszabályok hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy a tajpeji ha­tóságok szakítottak kommunis­taellenes politikájukkal. Bócz Sándor Bolgár—szovjet szerződésvita — Bulgária nem ír alá olyan kétoldalú biztonsági szerződést a Szovjetunióval, amely azt tartalmazná, hogy a Varsói Szerződés volt tagállamai nem csatlakozhatnak a Szovjetunió biztonságát veszélyeztető szö­vetségekhez — jelentette ki kedden Ivailo Trifonov, a bol­gár köztársasági elnök hiva­talának vezetője. — Bulgária a Szovjetunióval kötendő kétoldalú szerződés kérdésében ugyanazt az állás­pontot képviseli, mint Cseh­szlovákia, Lengyelország és Magyarország — mondta Tri­fonov. (Az említett három ál­lam már leszögezte, hogy egy ilyen kötelezettségvállalást szuverenitása megsértésének tekinti.) Trifonov ezzel cáfolta a bol­gár televíziónak azt a hírét, hogy Szófia kész lenne olyan szerződést aláírni Moszkvával, mint amilyet Románia kötött a Szovjetunióval. A szovjet­­román szerződésben szerepel ilyen kitétel. (MTI) J'­ua Argentínai Magyarok Szövetsége Megalakult az Argentínai Magyarok Szövetsége. Az új szervezet — amely a maga nemében egyedülálló a dél-ameri­kai magyarság között — huszonnégy egyesületet, klubot és fe­­lekezetet tömörít. Tiszteletbeli elnökévé egyhangúlag Major Lászlót, Magyarország Buenos Aires-i nagykövetét választot­ták. Ügyvezető elnöke dr. Keserű István, főtitkára dr. Theész János. (MTI) Az albán parlament Kosovóról Az albán parlament határozatban szólította fel Szerbiát, hogy vonja vissza a rendőri alakulatokat a túlnyomóan albá­nok lakta Kosovo tartományból. Azt is követeli, hogy a szerb vezetés ismerje el nemzetnek az eddig nemzeti kisebbségnek minősített mintegy kétmillió kosovói albánt. Szerbia tavaly megszüntette a kosovói albánok autonómiáját. Egyébként a 66 éves eddigi elnököt, Ramiz Aliát választotta meg az új albán parlament az ország elnökének. (MTI) Ünnep külföldön Világszerte megünnepelték május elsejét. Nem mindenütt volt munkaszüneti nap, s a megemlékezések egy része nem hivatalos formában zaj­lott. Lengyelország több városá­ban is felvonulásokat tartot­tak a munkásünnep alkalmá­ból. A szociáldemokraták fel­vonulásán — amelyen Woj­­ciech Jaruzelski volt lengyel államfő is részt vett — több ezer tüntető valódi szabadsá­got, igazi parlamenti demok­ráciát és piacgazdaságot kö­vetelt, tiltakoztak a növekvő munkanélküliség, az alacsony bérek és megfizethetetlen lak­bérek ellen. Ausztriában Jörg Haider, az­ Osztrák Szabadság Párt elnö­ke, az ünnep alkalmából fel­hívással fordult a nyugat-eu­rópai államokhoz, hogy az anyagi segítség mellett mű­ködjenek közre az egykori ke­leti tömb lakóinak szellemi újjáépítésében is. Japánban a szakszervezetek felhívására milliók vettek részt a tömeggyűléseken; a dolgozók idén főként béreme­lésekért és a munkaidő rövi­dítéséért szálltak síkra. A dél-afrikai Sowetóban a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el, nehogy május elseje alkalmából újabb erő­szakra kerüljön sor. Az olasz dolgozók szakszer­vezeti tömeggyűléseken és fel­vonulásokon ünnepeltek Ró­mában. Francesco Cossiga köz­­társasági elnök és Franco Ma­rini munkaügyi miniszter munkaérdemrendeket osztott erre érdemesnek ítélt, ered­ményes vállalkozóknak, akik­nek cége a szociális ellátás terén is kitűnt. Moszkvában az első ízben szakszervezeti szervezésben megtartott Vörös téri gyűlés befejezését apróbb incidens za­varta meg: a Lenin-mauzóle­­ummal szemben — Sztálin ké­pei és a reformokat elítélő jelszavak alatt felvonuló — maroknyi csoport jelent meg, de még mielőtt bárki közbe­avatkozott volna, odébb is állt.Havannában több százezres tömeget mozgósítottak a má­jus 1-jei felvonulásra, ame­lyet idén a „Mindent a szocia­lizmusért!” jelszó alatt ren­deztek meg. Fidel Castro kö­szöntötte a kubai dolgozókat, akiket a híresen rossz tömeg­­közlekedésű fővárosban több mint ezer autóbusz szállított a gyülekezési pontokra. Az öt keleti tartomány gaz­dasági válságjelenségei és a helyenként robbanással fenye­gető szociális problémák áll­tak a németországi május 1- jei rendezvények középpont­jában. A Német Szakszerve­zeti Szövetség központi nagy­gyűlésén felszólították a vál­lalkozókat és a beruházókat: bizonyítsák be, hogy a szociá­lis és környezetvédelmi köte­lezettségvállalással ötvözött piacgazdaság a jobb és embe­ribb rendszer. Az ország nyu­gati részében több mint há­romszázezer fémipari dolgozó figyelmeztető sztrájkkal adott nyomatékot tízszázalékos bér­emelést sürgető követelésének. Kereskedelem rubelért és koronáért Parafálták Moszkvában annak a megállapodásnak az el­veit, amely alapján a dolláron kívül nemzeti valutákat — a rubelt és koronát — is alkalmaznának a csehszlovák—szovjet áruforgalom elszámolásában. (Prágai tudósítónktól.) Az utolsó Trabant Három „halálhírt” is jelentett a papíron immár közel egy éve egységes német gazdaság: Zwickautban elhagyta a futószalagot az utolsó — rózsaszínben pompázó, a 3 069 099-es sorszámot viselő — Trabant. Berlinben utoljára landolt az In­­terflug egy gépe (a Bécs—Berlin vonalon közlekedő TU—134-es), s megszüntette belnémet járatait — negyven év után — az amerikai PanAm légitársaság. (Bonni tudósítónktól.)

Next