Népszabadság, 1991. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
1991 augusztus 3., szombat Nőtt a szervezettség, több a gyermektettes 1991 első félévének végén, amikor lezárták a rendőrség és az ügyészség egységes bűnügyi statisztikáját, 206 234 bűncselekmény volt ismert a bűnüldöző szervek előtt.Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ennyi bűntény történt. Egyes becslések szerint az ismertté vált bűncselekmények száma csak a fele, harmada annak, amennyit valójában elkövetnek.) Az év első hat hónapjában 67 570-nel több bűncselekményt követtek el, mint az elmúlt év hasonló időszakában, azaz, mintegy másfélszer anynyit. Tavaly egész évben összesen valamivel több mint 341 ezer ismertté vált bűncselekményt regisztráltak a statisztikák. A bűnözés növekedése tehát tovább tart, az elmúlt esztendő első hat hónapjához viszonyítva 38,8 százalékkal több bűntényt jelentettek be. 1991 végére a legoptimistább jóslatok szerint is meghaladja az ismertté vált bűncselekmények száma a félmilliót. Az összes bűncselekmény területi megoszlása lényegében nem változott. A megyék bűnügyi toplistáján vezet a főváros; az országban ismertté vált bűncselekmények harmadát Budapesten követték el. A második Pest megye, majd Borsod, Hajdú, Szabolcs és Bács következik. E hat megyei rendőr-főkapitányság területén követték el az első félév 206 234 bűncselekményének kétharmadát. A rendőrség féléves jelentése szerint a gazdasági bűncselekmények kivételével valamennyi bűnténycsoportban — ha eltérő mértékben is — növekedés tapasztalható. A személy elleni bűncselekmények száma tíz, a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma öt százalékkal emelkedett. Igaz, ez utóbbi csoporton belül megközelítőleg tizedével nőtt az erőszakos közösülések, és 33,7 százalékkal a kiskorúak veszélyeztetésének száma. 21,5 százalékkal több közlekedési bűncselekményt követtek el az év első hat hónapjában, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ezen belül a legnagyobb mértékben — 23,5 százalékkal — az ittasan vezetők aránya emelkedett. Az ismertté vált bűncselekmények 81,2 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. S ebben a kategóriában a legnagyobb még mindig a növekedés üteme is. 1991 első hat hónapjában 61 051-gyel több, ebbe a csoportba tartozó bűntényt követtek el, mint a múlt év azonos időszakában, összesen 167 491-et. Ezen belül 75 százalékkal nőtt a betöréses lopások, 65,9 százalékkal a rablások száma. Vagyon elleni bűncselekményekkel a bűnözők összesen 9 milliárd 351 millió forint kárt okoztak a magánszemélyeknek és gazdálkodóknak. Ez az összeg 6 milliárd 280 millió forinttal nagyobb az elmúlt év első hat hónapjában okozott kárnál. A közrend elleni bűncselekmények száma 39,7, az erőszakos, garázda jellegű bűnügyeké pedig 22,5 százalékkal emelkedett. Kiemelkedően nőtt a rendőrök elleni támadások, a rendőrökkel szemben alkalmazott erőszakos cselekmények száma. 1991 első félévében 182 bűncselekmény elkövetéséhez használtak lőfegyvert. Pisztollyal, puskával hat ember életét oltották ki, s öt emberölési kísérlet elkövetésének is lőfegyver volt az eszköze. A rendőrséget mindemellett különösen az aggasztja, hogy mind több utcai garázdaság során kerül elő a bűnözők zsebeiből lőfegyver, vagy annak látszó tárgy. Szervezetten (bűnszövetkezetekben) 896 bűncselekményt követtek el, mintegy 25 százalékkal többet, mint 1990 első hat hónapjában, s az ilyen jellegű cselekmények harmadát a fővárosban hajtják végre. Az idén 57 796 bűnelkövetőt derített fel a rendőrség, megközelítőleg húsz százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egy-egy bűnözőre — statisztikailag — 3—4 ismertté vált bűncselekmény jut. A felderített bűnelkövetők közül 2494 nem magyar állampolgár volt; a külföldről érkezett tettesek kétharmada turistaként jött Magyarországra, s a létfenntartásukhoz szükséges pénzt lopással, rablással s más bűncselekmények elkövetésével teremtették elő. Több mint tíz százalék a bűnelkövetők között a fiatalkorúak aránya; a bűncselekményekben részt vevő 14—18 évesek száma a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy húsz százalékkal emelkedett. Ugyanakkor 3093 gyermekkorú (14 év alatti) bűnelkövető jutott rendőrkézre 1991 első hat hónapjában, 104,2 százalékkal több mint egy évvel korábban. Adatok arról, hogy a legismertebb bűncselekményfajták közül melyikből hányat követtek el az év első hat hónapjában. Szándékos emberölés 214 Halálos közúti közlekedési baleset okozása 125 Ittas járművezetés 9 787 Cserbenhagyás 340 Kiskorú veszélyeztetése 329 Erőszakos közösülés 204 Szeméremsértés , 130 Garázdaság 2 083 Erőszakos, garázda jellegű bűncselekmény 10 995 Jármű önkényes elvétele 4 603 Rablás 1938 Lopás 87 881 Betöréses lopás 56 158 Devizagazdálkodás megsértése 3 326 Csalás 7931 Sikkasztás 1264 EMLÉKEZETES ÜGYEK Az elkövető ismeretlen 1977. MÁRCIUS 4., 14 ÓRA 25 PERC: Budapesten, az OTP VIII. kerület, Hungária körút 10/a. szám alatti kirendeltségében holtan találták a fiók vezetőjét és pénztárosát. A nagy erőkkel indított nyomozás megállapításai szerint a bűncselekményt vélhetően 14 óra és 14 óra 25 perc között hajtották végre. Az ismeretlen tettes (vagy tettesek) az OTP-fiók két alkalmazottját a mellékhelyiségbe terelte, és ott egy 7,65-ös kaliberű TT-pisztollyal agyonlőtte. A rablógyilkos, aki a rendőrség korabeli tájékoztatásai szerint maga is megsebesült, 110 ezer forintnyi zsákmányával a helyszínről elmenekült. S bár a bűnüldözők a történtek után még hónapokig kutatták a szemtanúkat, a gyilkost máig nem sikerült kézrekeríteniük. A nyomozás azonban tulajdonképpen még mindig nem fejeződött be. Ha elhagyott TT-pisztolyt találnak, vagy elfogott bűnözőknél lefoglalnak ilyet, a fegyverszakértők azonnal lövéspróbát végeznek vele, a lövedék hüvelyét összehasonlítják az OTP- kirendeltségben találtakkal. Eddig eredménytelenül. 1990. MÁJUS 16-A, REGGEL 8 ÓRA: Második emeleti Szondi utcai lakásában barátja-üzlettársa-körzeti orvosa holtan találja Fried Ernőt. A nyugalmazott órásmester évtizedeken át aktív műgyűjtő volt, vásárolt, cserélt szinte az egész világgal. Órákat, festményeket, ékszereket és drágaköveket. Vagyonát a gyilkosságot követően hozzávetőlegesen egymmlliárd forintra becsülték a szakértők. Fried Ernő meggyilkolásának részleteiről a rendőrség — a nyomozás érdekeinek védelmére hivatkozva — továbbra sem mond részleteket. Annyi tudható csupán, hogy az elkövetés módja példa nélküli a magyar kriminalisztika történetében, s profi elkövetőre vall A történtek után a nyomozók maguk sem cáfolták a szóbeszédeket: Fried Ernőt minden bizonnyal kivégezték, azaz alvilági üzletfelei — mert a feltételezések szerint ilyenek is lehettek a környezetében —, konkurensek vagy mások leszámoltak vele. Ezt a verziót látszik alátámasztani, hogy az értékekkel zsúfolt lakásból csupán néhány tucat ékkő, gyűrű tűnt el.* 1991. JÚNIUS 27., ESTE: Szeged és Orosháza között ismeretlen tettesek elrabolják a 18 éves Farkas Helgát. Másnap hajnalban Algyő megett, egy szervizúton a rendőrség megtalálta a lány elhagyott autóját, a piros Mazdát. Farkas Helgáról azonban azóta sincs hír. A család a történtek után több zsaroló telefont kapott, Helga elrablói — mert a telefonálók azoknak adták ki magukat — állítólag félmillió márkát követelnek a lány szabadon engedése fejében. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz, s mélyen hallgat. Úgy tudni, megszakadt a kapcsolat az emberrablók és a család között. NÉPSZABADSÁG - CÉLPONT Ötpercenként egy betörés A legfrissebb statisztika szerint ötpercenként követnek el egy-egy betöréses lopást Magyarországon. Érthető tehát, hogy a bűnügyi helyzet romlásával gombamódra szaporodtak a különböző vagyonvédelmi vállalkozások. A legveszélyeztetettebbek ugyanis a lakások, irodák, üzletek, melyek biztonságáról eddig nem igazán gondoskodtak tulajdonosaik. Nehéz lenne pontosan megmondani — nincs is ilyen kimutatás — vajon hány kft., rt. és kisszövetkezet kínálja szolgáltatásait, betörőbiztos ajtóit, szuper riasztóit a vásárlóknak. Azt pedig a rendőrség is csak szeretné tudni, mely cégek mivel is foglalkoznak valójában. Emlékezetes, hogy az esztergomi maffiaügy főszereplője is egy vagyonvédelmi és szolgáltató betéti társaság ügyvezetőjének szerepében tetszelgett. Jelenleg azonban ezt jogilag megteheti bármelyik bűnöző. S megtörténhet, hogy később éppen a bombabiztos ajtót felszerelő „vállalkozó” pakolja ki a lakást. A rendőrség tehetetlen, egyelőre nincs joga semmiféle szakmai kontrollt gyakorolni az efféle vállalkozások felett, s még abba sem szólhat bele, kik folytathatnak ilyen tevékenységet. A vagyonvédelemmel foglalkozó cégek a közelmúltban vagyonvédelmi szövetségbe tömörültek, melynek tagja a rendőrség is, hogy míg a jogi környezet nem változik, ily módon nyújtson garanciát az üzletfeleknek arra, hogy valóban tisztességes vállalkozókkal van dolga. z r. Paradoxnak mondható a helyzet: miközben a kormány egymás után nyújtja be a büntetőtörvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatait, a többpárti parlament — noha büntetőjogi érzékenységének már számos jelét adta — érdemben még nem foglalkozott a Btk. reformjával. Legutóbb 1990. március elsején módosult a magyar Büntető Törvénykönyv, amikor is a katonákra vonatkozó néhány rendelkezést pontosították a honatyák. Tavaly februárban viszont két új tényállással gazdagodott a törvény, megjelent ugyanis jogrendszerünkben a tiltott értékpapír-kereskedelem, valamint a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény. Másfél éve azonban csak tervekről, elképzelésekről beszélhetünk. Pedig a szakemberek egybehangzó véleménye szerint — különös tekintettel arra, hogy időközben hazánk az Európa Tanács tagjává vált — a törvényhozásra komoly feladatok hárulnának. Ezek a módosítások elsősorban az úgynevezett eljárási garanciákat érintenék. A lassan egyesztendős törvényjavaslatnak az a legfontosabb rendelkezése, amely az őrizetbevételi időt 72 órára csökkenti. A másik jelentős módosítás lényege: a jövőben a vallomást megtagadó gyanúsítottnak a nyomozás során tett vallomását a tárgyaláson a bíróság felhasználhatná. Ez utóbbi korrekcióval kapcsolatosan többen úgy vélekednek, hogy némiképp csorbítaná a hallgatás jogát, még akkor is, ha a megoldás nem idegen az európai jogrendszerektől. Ugyancsak tervezik, hogy a végrehajtási kegyelem intézéséből kivonják az igazságügyi minisztert, s így a kegyelem iránti előterjesztést a bíróság közvetlenül a köztársaság elnökének küldené meg. A büntetőjogászok hosszú ideje foglalkoznak azzal is, hogy miképpen lehetne módosítani az üzletszerű kéjelgéssel, valamint a közszemérem megsértésével kapcsolatos szabályokat. A sokak által támogatott felfogás ezeknél a cselekményeknél a keretszabályozást részesítené előnyben. Tehát a Btk. megmondaná, mi az az üzletszerű kéjelgés, s egy másik norma pedig azt, hogy hol és mikor, milyen feltételek mellett folytatható a tevékenység. Ugyanezt a jogi megoldást preferálja a szakemberek egy része a pornográfia esetében is. A kormány már beterjesztett törvényjavaslata kivenné jogrendszerünkből azokat a bűncselekményeket, amelyek lényegüknél fogva a tervgazdálkodás időszakához kapcsolódtak. Ilyen például a beruházási fegyelem, a pénzügyi fegyelem megsértése. Az indítvány ezenkívül kiemelné a Btk.-ból a társadalmi tulajdon elsőbbségének elvére épülő tényállásokat is: a gondatlan rongálást és a hanyag kezelést. Az igazságügyi kormányzat a devizagazdálkodás megsértését szabályozó norma vonatkozásában pedig azt javasolja, hogy a törvényben sorolják fel az elkövetési magatartásokat, vagyis ne utaljanak vissza magára a devizajogszabályra. A parlamenti tárgyalásra váró kormányindítványaik érintik a visszaesőket és a mentesítést is. A visszaesőkkel kapcsolatos szabályozás módosításával azt szeretnék segíteni, hogy esetükben a bíróság kezét az eddigihez képest kevésbé kösse a törvény. Vagyis a bíró egy egészen, triviális cselekménynél — mondjuk — tudjon szabadságelvonással nem járó szankciót is alkalmazni. Például ne kelljen lecsukatnia azt a visszaesőt, aki az ABC-ből egy kiló cukrot lopott. A kormány szintén szeretné enyhíteni a Btk. mentesítési szabályait is, mert megítélése szerint Magyarországon rendkívül hosszú ideig kell viselni a büntetett előélethez fűződő hátrányokat. Hogy az Antall-kabinet „humaniitárius” büntetőjogi törekvései mennyire állnak összhangban a növekvő bűnözéssel, különösen a bűnüldözési szakemberek vitatják. A kormányzati tisztségviselők ezzel összefüggésben hangsúlyozzák: hiba lenne azt hinni, hogy demokrácia idején csak dekrinimalizálás, megenyhítés lesz. Erre példaként a legújabb törvénymódosítási csomagra hivatkoznak, amely egyebek mellett bevezetné az emberrablást, az adó- és társadalombiztosítási csalást, valamint több közjogi méltóságot védő tényállást. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kormánypárti képviselők néhány önálló javaslatot is letettek az Országgyűlés asztalára. Ezek sorából különösen Zétényi Zsolt (MDF) indítványa keltett nagy figyelmet, mely három súlyos bűncselekmény esetében 1990. május másodikától (a többpárti parlament első ülésnapjától) „újraindítaná az elévülési időt”. A politikai indíttatásúnak tekintett indítványtól utóbb az MDF befolyásos személyiségei is elhatárolták magukat. Mindezek az elképzeléseik és törekvések végül is azt jelzik, hogy a magyar büntetőjogi reform már nem halogatható tovább, a sok — gyakran egymásnak ellentmondó — javaslat összességében egységes koncepció után kiált. Bár a rendőrség az utóbbi időben évről évre több, „a tettes ismeretlen” jelzéssel indított bűnügyben fejezte be sikeresen a nyomozást, az úgynevezett felderítési mutatót (azaz hogy az ismertté vált bűncselekmények hány százalékában sikerült tettest fogni) folyamatosan romlanak. Igaz, ma már kisebb mértékben, mint az elmúlt esztendőkben. E felemás helyzetet az magyarázza, hogy a rendőrség munkájának eredményességénél lényegesen nagyobb ütemben nő a bűnözés. S immáron az ügyek több mint 70 százaléka ismeretlen tettessel kezdődik. A nyomozók túlterheltek, több tucat akta hever az asztalaikon, s a régen bevált módszerek, tudniillik, hogy elég a sértett, illetve az áldozat ismeretségi körében körülnézni, s nagy valószínűséggel meglesz az elkövető, ma már csak elvétve vezet sikerre. Többnyire nincs, vagy csak laza, nehezen felfedhető kapcsolat van tettes és áldozata között. Másfelől korábban a nyomozás meglehetősen „beismerő vallomáscentrikus" volt, azaz az volt a szépen megoldott ügy — mondják a rendőrök —, melynek végén a gyanúsított beismerő vallomást tett. Csakhogy a világ és a jogszabályi környezet az utóbbi években alapjaiban megváltozott. A gyanúsított jogai védettebbek, mint korábban bármikor ... A rendőrség azonban nem készült fel a tárgyi bizonyításra. Hiányoznak a bűnügyi technikusok, akik összegyűjthetnék az ujjlenyomatokat, elemi szálakat a helyszíneken, s ha találnak is egy értékelhető ujjnyomot, s a nyilvántartás ma használatos középkori módszereivel hetekbe telik, mire kiderül, ki a gazdája. Ha kiderül ,egyáltalán. Mert korszerű, számítógépes nyilvántartás nélkül ez inkább szerencse kérdése, mint hozzáértésé. A rendőrség vezetése azt is hajlandó nyilvánosan elismerni, hogy testületen belül bajok vannak a hozzáértéssel is. Egyfelől mert az oktatás elavult, talán soha nem is volt jó, másfelől mert nagy a fluktuáció. Az újonnan felvetteket azonnal a „mély vízbe dobják”, hiszen a munka sok, nincs idő betanítani a frissen jötteket. Ez is közrejátszik abban, hogy sok a sikertelen nyomozás. Nem, vagy rosszul kiképzett, gyakorlatlan nyomozóktól persze — tisztelet a kivételnek — aligha várható el eredmény. A polgár mindebből csak annyit érzékel, hogy ha valahol baj van és hívja a rendőrt, elviselhetetlenül hosszú ideig kell várnia rá. Támadója, túlrablója két határon túljutott már, mire az első rendőr megjelenik. Hol vannak a rendőrök? — Magyarországon — az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint — 11 900 „hívható” rendőr teljesít szolgálatot. Ekkora az utcai gépkocsizó és gyalogos rendőrök csisalétszáma. Közülük egy huszonnégy órás szolgálat alatt megközelítőleg másfél ezren van miaik az utcán. Elméletileg. A gyakorlatban ugyanis közülük kerülnek ki az ügyeletesek, a fogdaőrök, őket (is) mozgósítják, ha egy elfogott bűnözőt az ügyészhez, majd a bíróhoz kell vinni, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék. S azok, akik efféle feladatot nem kapnak, kimennek az utcára. Persze ritka kivételtől elitetkitintése sohasem ott vannak, ahol — ahogy mondani szokás — lenniük kellene. Ami önmagában még nemm lenne baj, hiszen kevés bűnöző kockáztatja meg, hogy a rendőr szemle láttára topjon, öljön vagy raboljon. Csakhogy a magyar rendőrség technikailag, létszámgondjai miatt és szervezeti felépítése okéin képtelen gyorsan reagálni az eseményekre. Nálunk kivihetetlen az, amit a legrosszabb krimikben is látni, hogy az ügyeletes rádión bemondja, hol történt a bűntény, s máris fél tucat szirénázó rendőrautó fogja körbe a helyszínt. Először is, mert egy időben még Budapesten sincs minidig fél tucat mozgósítható járőrkocsi. S ha van, az ügyelet képtelen rádiókapcsolatba lépni velük. Ezzel együtt — s ezt a rendőrség vezetői állítják — az adott feltételek mellett is végezhetné a testület jobban a munkáját. Mert látni autóban békésen szunyókáló, az utcán zsebre dugott ikézzel vidáman cseverésző rendőröket is. Az oldalt írta: Fekete Gy. Attila és Sereg András ELHÚZÓDÓ KODIFIKÁCIO A Btk. reformra vár Itt a tolvaj, hol a rendőr? r-Taxiban (0.1%) l bh l ^ ^ ^ Más kereskedelmi helyen (0 3%) Pénzintézetben (0,4%) — ^ --------Személy eleni (3%) Az ismertté vált rablások megoszlása főbb helyszínek szerint: 1991, első félév. Gazdasági (2%) Közrend eleni (4%) ÜTÍJ / Atom igazgatás eleni (1 %) Házasság, nemi erkölcs el. (2%) ----Közlekedési (7%) Az ismertté vált bűncselekmények megoszlása főcsoportonként: 1991, első félév. )