Népszabadság, 1991. október (49. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
Belgrád új offenzívát indított Új offenzívát indítva, a szlavóniai határvonalig, Sidig nyomultak előre hétfőn a jugoszláv hadsereg nagy létszámú páncélozott egységei, amelyek reggel indultak útnak Horvátország felé. A hadoszlop áthaladását megerősítette a belgrádi rádió is: harminc páncélosról és több száz katonai járműről tett említést. Branko Kosztics, a jugoszláv államelnökség alelnöke vasárnap este kijelentette: nagyobb esélyei lennének a jugoszláviai béke megteremtésének, ha a horvátországi vezetés tudomásul venné, hogy nem számíthat külföldi katonai segítségre. A Crna Gora-i tévében elhangzott nyilatkozatában Kosztics hozzátette: össze kell roppantani a horvát fegyveres erőket, és azután tárgyalóasztalhoz lehet ülni. A jugoszláv alelnök bejelentette, hogy kedden (szeptember 7-e óta először) összeül az államelnökség. A horvátországi harcok egyik fontos fejleménye, hogy huzamosabb ostrom után megadta magát a bjelovári laktanya, amely jelentős központja volt a szlavóniai körzetnek. A zágrábi rádió szerint ismét heves harcok színhelye volt hétfőn Vukovár és környéke, a szövetségi hadsereg három vadászbombázója támadta Vukovár külvárosát, majd a reggel Belgrádból elindult páncéloskonvoj is részben a város felé vette útját. Bosznia-Hercegovina nyugati részén általános mozgósítást rendelt el a Banja Luka-i katonaikörzet parancsnoka, Nikola Xizelac tábornok. A mozgósítás minden 20—60 év közötti, Bosanska Krajina-i (szerbek lakta) férfit érint. A francia hírügynökség jelentése szerint Alija Izetbegovic boszniai elnök a katonai behívást „törvénytelennek” minősítette, és „magánháború viselésével” gyanúsította Uzelac tábornokot. Makedóniában komoly aggodalmat vált ki az, hogy a jugoszláv hadsereg mozgósítást erőltet a déli köztársaság sorköteleseire, arra hivatkozva, hogy Bulgária „támadásra készül” Jugoszlávia legdélibb köztársasága ellen. Skopjéban közölték a szófiai rádió ezzel kapcsolatos határozott cáfolatát. A hadseregen belül nemcsak a makedón sorkötelesek távolmaradása okoz súlyos ,gondokat; mind komolyabb jelenség a dezertálás, amelyet már a szerb sorkötelesek is tömegesen határoznak el. (Folytatás a 2. oldalon.) Moszenika falu horvát temploma. Román és pártja másokat vádol (Bukaresti tudósítónktól.) Forró ősz elé néz Románia ■— jelentette ki a román hírszerzés vezetője a román törvényhozás két házának együttes ülésén hétfőn. Virgil Magureanu a parlament ülésén hivatalának információi alapján kijelentette: a legutóbbi bukaresti bányászhadjárat nem hozható semmilyen összefüggésbe. Mihály volt román királlyal, aki ezekben a napokban sem Bulgáriában, sem Magyarországon nem fordult meg, aminthogy az sem igaz, hogy titokban Nagyváradon járt volna. Az eseményeknek nem külső, hanem legfőképpen és mindenekelőtt belső okai vannak — figyelmeztetett a román hírszerzés igazgatója. Magureanu azonnal megkapta a magáét a Nemzeti Megmentési Pront képviselőitől, amiért „felülbírálja a kormány gazdasági reformpolitikáját”, illetéktelenül „beavatkozik a törvényhozás dolgaiba”. A román hírszerzést bírálta a megbukott kormány folyó ügyek intézésével foglalkozó miniszterelnöke is. Petre Román ezért éles kirohanást rendezett a hírszerzés ellen, mert — állítólag — az szándékosan dezinformálta őt. Petre Román rendkívül kemény szavakkal marasztalta el és bolsevista beidegződésekkel vádolta a román szenátus elnökét, Alexandru Birladeanut is. Szemére vetette, hogy sajtónyilatkozataival csatlakozott a kormányfő és a kormány politikájának lejáratására irányuló rágalomhadjárathoz. Vitába szállt a volt miniszterelnök az államfővel is. Mint nyilatkozataiból kiderül, több alapvető kérdésben eltér a véleménye Ion Iliescuétól. Egy nappal korábban az elnök puszta stilisztikai vitának nevezte azt az értelmiségi disputát, amely a körül folyik, hogy Petre Román csak letétbe helyezte a mandátumát az államfőnél vagy pedig lemondott. Iliescu szerint mindez a lényegen nem változtat. Román viszont többször is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ő sohasem mondott le. Román azonnali általános választások kiírását sürgeti, persze az alkotmány elfogadása után, s ezzel szemben Iliescu nem lát lehetőséget ennek gyors megszervezésére, és inkább koalíciós kabinetet, nemzeti egységkormányt tart elfogadhatóbb megoldásnak. A Cotroceni-palotában eközben szünet nélkül folynak a tárgyalások az államfő és a különböző politikai pártok vezetői között. A bukaresti sajtóban több név fordul elő a lehetséges miniszterelnök személye kapcsán. A kormányzásban kudarcot vallott kormánypárt igazgató kollégiuma a volt (Folytatás a 2. oldalon.) EK-társulás: módosított tárgyalási mandátum Az Európai Közösségek miniszteri tanácsában hétfőn elvi megegyezés jött létre a három társuló országgal — Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal — való tárgyalási mandátum módosításáról. A megállapodás lehetővé teszi a három országgal folytatott társulási tárgyalások érdemi felújítását azt követően, hogy a szeptember 6-i francia „vétó” nyomán ezeket lényegében technikai érintkezésre csökkentették, mivel a közösségek bizottsága az érdemi vitapontokról való tárgyalásra nem rendelkezett felhatalmazással. A három ország nagyobb piacra jutási lehetőséget sürget mezőgazdasági és textilipari termékei számára. Vitán még a munkaerő szabad vándorlása és néhány más kérds is. Szeptember 6-án a min téri tanács a tárgyalásokat folytató bizottság e témákra vonatkozó, nagyobb engedményeket lehetővé tevő javaslatának öt pontjában megállapodott, de a marhahús- és juhhúsexport kérdésében nem sikerült megegyeznie, bár a végső nézeteltérés csak évi 550 tonna közösségi marhahús-behozatalra vonatkozott. Értesülések szerint hétfőn ezzel kapcsolatban is kompromisszum született , viszont meg kell még fogalmazni a textilkereskedelemre vonatkozó részt. v"M Botrány Ártándnál (Megyei tudósítónktól.) Harmincöt magyar autóbusz több mint tíz órát vesztegelt és araszolgatott a hétfőre virradó éjjel a Borsi Ártánd határátkelőhelyen. Ezt a hírt Tóth Bélától, a biharkeresztesi vámhivatal parancsnokától tudtuk meg éjfél után, amikor a torlódás még javában tartott. A vámtiszt azért ment át tárgyalni a román oldalra, hogy legalább a menetrendszerű, illetve a gyermekeket szállító autóbuszok végre magyar területre érkezzenek. Mi történt a román oldalon? A szomszédos ország ügyeletes vámtisztje az idén március 20-án megjelent rendeletre hivatkozott, amely szerint Romániából vámeljárás nélkül az útiholmin kívül más árut nem lehet kihozni. Ezért minden magyar autóbuszon tételes vámvizsgálatot végeztek, s volt, amelyet három festett fakanál miatt visszafordítottak. Ám a Törökországból érkező, különböző nemzetiségű utasokkal zsúfolt, bevásárlóutakra szervezett buszok — miivel ezek tranzitnak minősülnek — jóval hamarabb átjutottak. — A hét vége újabban egyre gyakrabban ilyen — válaszolta kérdésünkre a helyszínen Nagy István százados, a vámhivatal parancsnokhelyettese, aki szeptember 28-án volt ügyeletes. Ezen a napon a román határőrizeti és vámszervek kínosan lassú munkája miatt 2000 gyalogos, illetve biciklista gyűlt össze. Mivel félő volt, hogy az egyenként átengedett emberek nyomában tolongó tömeg egyszerűen átpréseli magát a sorompón, a magyar határőrség erősítést kért, a románok pedig egy kutyákkal is felszerelkezett kommandót vezényeltek a helyszínre. A rend reggelre helyreállt. Rác T. János NOVEMBER VÉGÉN Kis János távozik az SZDSZ éléről (Munkatársainktól.) A Népszabadság több megbízható forrásból úgy értesült, hogy az SZDSZ-frakció hét végi zárt tanácskozásán Tatán Kis János bejelentette: a szabaddemokraták november végi kongresszusán nem jelölteti magát újra a párt elnöki tisztségébe. A hír kapcsán próbáltuk elérni hétfőn Kis Jánost, ám lapzártánkig nem sikerült vele beszélnünk. Információnkat viszont megerősítette Szabó Miklós képviselő is, aki részt vett az SZDSZ-frakció hét végi zárt tanácskozásán. Megerősítette azt az értesülésünket is, hogy a tanácskozáson a frakció vezetősége — Pető Iván, Hack Péter, Wekler Ferenc, Tardos Márton és Szentiványi István — helyzetének tisztázása végett bizalmi szavazást kért maga ellen, ám erre a szavazásra csak a közeljövőben kerülhet sor. Kis János bejelentését a frakció tudomásul vette, helyére azonban eddig új jelöltet vagy jelölteket nem javasoltak. A szabaddemokratáktól független politológus szakértők közül többen úgy vélik, hogy Kis Jánost a legnagyobb ellenzéki párt elnöki tisztségében esetleg Tölgyessy Péter válthatja majd fel, akit annak idején elmozdítottak az SZDSZ-frakció éléről. I Arbatov: Katonai realitást a politikához (Kiküldött munkatársunktól.) A Szovjetunió még a héten válaszolni fog George Bush fegyverzetcsökkentési bejelentésére, Mihail Gorbacsov ellenjavaslatokon dolgozik — jelentette hétfőn a szovjet elnök egyik szóvivőjére hivatkozva az Interfax Független Hírügynökség. Hogyan fogadták az amerikai lépést, s milyen válaszra készülnek Moszkvában? Lapunknak Alekszej Arbatov, a Világgazdasági és Külpolitikai Kutatóintézet leszerelési Osztályának vezetője, a Sevardnadze-féle Nemzetközi Kapcsolatok Társasága Stratégiai Kutatóközpontjának vezetője, a szovjet külügyminisztérium szaktanácsadója fejtette ki véleményét. (Interjúnk a 2. oldalon.) / sji 16 oldal — Ára: 12,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1991. október 1., kedd SZOCIALISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 230. szám M8M u-jtuvmm m - *** MN - riíniiirimrr nMnnirnnirr ■[nninnr ■ mm-fí .wirywm'--*,mm mm m Tiii^wii(iiiriiiriiiiiiriifiifiiiiii)irii)llWBni»tníi''íWiiliwiiiiiWTninm)r'ririrrrrw^'TríTTTi>Tt'— ANTALL JÓZSEF NEW YORKBAN Türelmet az óhazának (Kiküldött tudósítónktól.) — Magyarország továbbra is élen jár a kelet-közép-európai változások folyamatában — hangsúlyozta Antall József hétfőre virradóra. A miniszterelnök röviddel New Yorkba érkezése után, a dr. Fodor János főkonzul által tiszteletére adott fogadáson mondott beszédet az amerikai magyarság képviselői előtt. A miniszterelnök rámutatott: az embereknek csalódottságot okoz, hogy a politikai diktatúra összeomlása mem hozott egyik napról a másikra nyugati típusú gazdasági-társadalmi viszonyokat. Szemrehányóan jegyezte meg: a változások sorozatai magát a nyugati világot, bár évtizedek óta sürgette, miikor bekövetkezett, felkészületlenül érte, s most döbbenten áll: mit is kezdjen ezekkel az országokkal. Ez mindkét oldalon feszültségforrás — tette hozzá. Magyarországot — élenjáró szerepe ellenére — lábadozó betegként jellemezte a miniszterelnök. Azt mondta, hogy a megelőző évtizedek súlyos károkat okoztak az emberek gondolkodásmódjában is. Türelmet kért az óhaza iránt az amerikai magyarságtól. Itt egyfelől az érzelmekre és az igazságérzetre hivatkozva "kijelentette: " Nem lehet csodálni, hogy az egykori naptartónak nem kívánok akkora demokráciát, minnt az áldozatnak. Másfelől azonban figyelmeztetett, hogy a történelmi igazságtétel közepette — a jogállamisággal és a parlamenti demokráciával együtt — meg kell őrizni az ország működőképességét is, megakadályozva, hogy elszabaduljanak az indulatok, nem feledve: közvetlen szomszédainknál fegyveres harc folyik. Ez utóbbi, mindenekelőtt Jugoszlávia és Románia kapcsán kiemelte: fellépésünknek egyszerre kell szolgálnia a nemzetközi jogot, a demokráciát, az alkotmányosságot és a magyar nemzeti kisebbségiek védelmét. (Folytatás a 3. oldalon.) SZABAD NEM ADTA KI KÁVÁSSYT Parlamenti vita a bírói függetlenségről (Munkatársunktól.) Az Országgyűlés hétfői ülésén a képviselők megkezdték a bírósági szervezeti rendszer átalakításával, valamint az ügyészségi vezetők pályáztatásával kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitáját. A kormány benyújtotta a világkiállítás 1996. évi megrendezéséről szóló indítványát is, kérve annak sürgős megtárgyalását. Az expotörvény napirendre tűzéséről kedden döntenek a honatyák. Szabad György házelnök a parlamenttegnap délutáni ülésén bejelentette, hogy a kormány beterjesztette a világkiállítási törvényjavaslatot. A sürgősséggel benyújtott indítványról ma szavaznak a képviselők, így a gyorsított eljárású tárgyalásra, valamint a határozathozatalra legfeljebb a jövő hét elején kerülhet sor. Mint már megszokhattuk, a hétfői tanácskozást is napirend előtti felszólalások vezették be. Csépe Béla (KDNP) beszédében anakronizmusnak vélte, hogy a Szovjetunióban még mindig nem változott meg az 1956-os magyarországi forradalom megítélése. G. Nagyné Maczó Ágnes (független) pedig az MDF és az SZDSZ által kötött paktumot támadta soros napirend előtti felszólalásában. Mint a honanya rámutatott: a rendszerváltás lassulásáért a „paktumosok” a felelősek, „törzsi háborújukba be akarják vonni az egész országot”. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — Balsai István igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Az igazságügyi tárca vezetője a bíróságokról szóló törvény módosításával összefüggésben kifejtette, hogy a szervezeti reform alapkérdése a bírói függetlenség érvényesüléséhez szükséges garanciák kialakítása, az önálló bírói hatalom kiteljesedése. A miniszteri expozéval (Folytatás a 4. oldalon.) Kupa Mihály óvatos székfoglalója, teknős miklós felvéte