Népszabadság, 1991. október (49. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) — Tekinthetjük-e az amerikai hadászati rakéták harckészültségének lefújását, a hidegháború végső lezárásának? — Szerintem a hidegháború már régen véget ért. Bush elnök bejelentésével gyakorlatilag a katonai realitást igazította a politikai valósághoz. Az amerikai lépések és bejelentések azonban csak a fegyverrendszerek egy bizonyos részét érintik. Ez önmagában nem elegendő, a leszerelést ki kell terjeszteni a nukleáris arzenálok egyéb összetevőire is. Elősegítheti-e az amerikai indítvány a START-egyezmény eredeti koncepciójához, vagyis a stratégiai nukleáris fegyverek ötvenötven százalékos csökkentéséhez való visszatérést? — Bush elnök javaslatai és a START-egyezményben rögzítettek között nincs közvetlen összefüggés. A több robbanófejjel ellátott, szárazföldi telepítésű rakéták felszámolására vonatkozó amerikai indítvány különben is több mint ötvenszázalékos csökkentést jelentene a Szovjetunió számára, a szovjet nukleáris arzenálnak csak negyven százaléka maradna meg. Az amerikaiaknak viszont csak atomfegyverzetük húsz százalékától kellene megválniuk. Megjegyzem továbbá, hogy az európai harcászati nukleáris fegyverekről Bush egyelőre azt jelentette be, hogy azokat kivonják a kontinensről, s nem azt, hogy leszerelik őket. A csökkentésből egyébként kimaradnak a légi úton célba juttatható, hasonló kategóriájú eszközök. Vagyis, ha az amerikaiak kivonják taktikai eszközeiket, akkor nukleáris fegyvereik számát mintegy ötven százalékkal csökkentik Európában. A Washingtont nyilvánvalóan nyugtalanítják az újabban nukleáris fegyverre áhítozó, vagy legalábbis az atomstratégiába beleszólni vágyó köztársaságok. Gyakorolhat-e valamilyen hatást az amerikai bejelentés Kazahsztánra és Ukrajnára? — Természetesen. Az amerikaiak a földi állomásoztatású, több robbanófejjel ellátott rakéták csökkentését javasolják, ezek bázisai pedig Kazahsztánban, Ukrajnában és Oroszországban vannak. Ha számukat csökkenteni fogjuk, ez elsősorban Kazahsztánban és Ukrajnában fog megtörténni, s csak ezután Oroszországban. Ami a harcászati fegyvereket illeti: vélhetően bele fogunk menni a leszerelésükbe. Ezt ott fogjuk elkezdeni, ahol nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyanok birtokába kerülhetnek, akik nincsenek felhatalmazva az alkalmazásukra. — Úgy hírlik, Moszkva hamarosan válaszjavaslatokkal állhat elő. Milyenek lehetnek ezek? — Mint említettem, nagyon is lehetséges, hogy beleegyezünk a harcászati atomfegyverek leszerelésébe. Készek vagyunk meggyorsítani a csökkentést a hadászati fegyverek területén is. Elképzelhető egy javaslat a nukleáris fegyverkísérletek moratóriumára is, hiszen a Szovjetuniónak most úgysincs hol kísérleteznie. Mindemellett remény van arra, hogy a két fél együtt tud majd működni a leszerelendő, vagy meg nem épített robbanófejek hasadóanyagának polgári célokra való felhasználásában, esetleg annak tárolásában. Az itteni vezetők reakciója némileg különbözött egymástól. Gorbacsov például sokkal visszafogottabban nyilatkozott, mint Jelcin. Miért? — Gorbacsov talán azért volt óvatosabb, mert ő jobban odafigyel a katonákra, akiknek szakvéleményét a reagálásig valószínűleg nem kapta meg. Emellett véleményalkotásának hangsúlyaiban az is szerepet játszik, hogy a konzervatív erők azzal vádolják: túl sok engedményt tett a nyugatiaknak. Pogár Demeter Lehetséges a harcászati atomeszközök leszerelése is Alekszej Arbatov nyilatkozata lapunknak a Bush-javaslatról Petre Román és pártja másokat vádol a válságért Az RMDSZ feltételekkel részt vesz a koalíciós tárgyalásokon (Folytatás az 1. oldalról.) pénzügyminisztert, Theodor Stolojant állítja miniszterelnök-jelöltjének. A liberális pártvezér, Radu Campeanu javaslatai között szerepel Victor Stanculescu tartalékos tábornok, volt hadügyminiszter, aki április óta a leköszönő kormány iparügyi tárcáját vezette, ám aki — hivatalosan még nem hitelesített informáiió szerint — néhány nappal a bányászok Bukarestibe érkezése előtt benyújtotta volna lemondását. A további nevek között van Vasile Ionel tábornok, Iliescu elnök katonai tanácsadója, Dan Martian, a képviselőiház elnöke, de még a jelenlegi román ENSZ-megbízott, Aurel Dragos Munteanu és a Bánság hónapokig sokat vitatott temesi prefektusa, Florentin Carpan is. Románia visszaesett az 1982- es színvonalra, amikor mindenféle kapcsolata megszűnt a nemzetközi közösséggel és a volt kommunista tábor foglyaként vergődött — jelentette ki Eugen Dijmarescu gazdasági és pénzügyminiszter az ország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről szólva. A romániai magyarságot elsősorban saját érdekvédelmi szervezetének elképzelései érdeklik. Az RMDSZ elnöksége kolozsvári rendkívüli ülésén áttekintette az ország általános politikai helyzetét, és megfogalmazta igényeit a kormányalakítással kapcsolatban. Az elnökség szorgalmazza, hogy az új kormány irányozza elő a pártállam restaurációjának megakadályozását, a politikai és a gazdasági életet megbénító totalitárius struktúrák felszámolását. Az RMDSZ igényli a helyhatóságok önkormányzatának garantálását, a rádió és televízió pluralizmusának szavatolását és kormányzati befolyástól való függetlenítését. Követeli azt is, hogy törvénynyel akadályozzák meg, hogy a sajtó a társadalmi és nemzeti uszítás, a rágalmazás eszköze legyen. Fontos igénye az RMDSZ-nek a nemzetiségi jogok törvényes kereteinek megteremtése, az ezek gyakorlásához szükséges intézmények létrehozása, beleértve a nemzetiségi minisztériumot is. A továbbiakban felvázolt RMDSZ-követelmények között szerepel több szociális természetű kérdés kiemelt kezelése. Az RMDSZ országos elnöksége megbízta Domokos Gézát, Szőcs Gézát, dr. Csapó Józsefet és Tokay Györgyöt, hogy a szövetség képviseletében a vezető testület irányelvei alapján vegyenek részt az új kormány megalakítását szolgáló tárgyalásokon. Mag Péter Belgrád új offenzívát indított (Folytatás az 1. oldalról.) Ante Markovic szövetségi miniszterelnök a szerbiai mozgósítás leállítását, a pusztítás és a vérontás, a határok erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések és a háborús politika beszüntetését sürgette abban a nyílt levélben, amelyet Slobodan Milosevicnek, a szerb köztársaság elnökének küldött. Markovic emlékeztette a szerb vezetőt arra, hogy ő is aláírta az igalói tűzszünetet, tehát felelősség terheli annak betartásáért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgósítást csak a jugoszláv államelnökség rendelheti el. Ezért — hangzik a miniszterelnöki figyelmeztetés — vissza kell vonnia a mozgósítási rendeletet, s le kell váltania az ezzel kapcsolatban vétkes személyeket. Amennyiben azt nem teszi meg — szögezte le Markovic —, Milosevic közvetlenül felelős lesz az agreszszióért és a polgárháborúért Jugoszlávia és a világ népei előtt, de különösen Szerbia népe előtt. A miniszterelnök rámutatott, hogy a mozgósítás nem történhetett meg az elnök tudta nélkül, mivel a legmagasabb közhivatalt tölti be Szerbiában. Az általános mozgósítás — szögezte le a levél — a polháborúra irányul, s egy másik köztársaság elleni agresszió céljait szolgálja a néphadsereg egységeinek felhasználásával.* A Fiatal Demokraták Szövetségének négytagú delegációja — Orbán Viktor frakcióvezető irányításával — Peterle szlovén miniszterelnök meghívására szeptember 29—30-a között megbeszéléseket folytatott Szlovéniában. A delegáció Matjaz Sinkoveccel, a szlovén parlament külügyi bizottságának elnökével is találkozott, és tárgyalásokat folytatott Ceviric gazdasági miniszterrel és D. Rupel külügyminiszterrel is. Orbán Viktorékat hétfőn fogadta Jansa védelmi miniszter és Peterle miniszterelnök is. (Munkatársunktól.) EK-megfigyelők a magyar határnál is A brüsszeli külügyminiszteri tanácskozás központi témája hétfőn is a jugoszláviai válság volt, s az EK-diplomaták úgy döntöttek, az eddigi 83- ról 200 főre növelik a közös piaci megfigyelők kontingensét. A megfigyelők ezentúl elsősorban Bosznia-Hercegovinában és a jugoszláv—magyar határon teljesítenek szolgálatot. Mint egy brit diplomata közölte, egyelőre nem tartották szükségesnek, hogy Makedóniára is kiterjesszék a megfigyelők tevékenységét — jelentette bonni tudósítónk. Kibővített ülésen vitatták meg a jugoszláviai helyzetet a Nyugat-európai Unió (WEU) külügy- és hadügyminiszterei is, akik áttekintették egy munkabizottság javaslatait az európai békefenntartó erők esetleges felállításáról. Ez négy változatot tartalmaz: a legenyhébb 23 ezer katona Jugoszláviába küldését irányozza elő az EK-megfigyelők munkájának logisztikai támogatására, a legmesszebbre menő variáns pedig akár 30 ezres fegyveres kontingens felállítását javasolja a fegyverszünet ellenőrzésére, illetve a fegyvernyugvás megszegése elleni elrettentésre. A miniszterek nem kötelezték el magukat egyik változat mellett sem, felkérték viszont a szakbizottságot, hogy mindegyik opciót részletesen dolgozza ki. Mint Genscher német külügyminiszter, a WEU soros elnöke brüsszeli sajtóértekezletén elmondta, a hágai békekonferencia elnöke, Lord Carrington dolga, hogy eldöntse, szükség van-e a fegyveres békefenntartókra. A WEU készen áll, és ha kell, akár néhány óra alatt összehívható, hogy a szükséges operatív döntéseket meghozza — mondta Genscher. A békefenntartó csapatok Jugoszláviába küldésének előfeltételei változatlanok — erősítette meg a külügyminiszter. Ezek: tartós és kielégítő fegyvernyugvás, valamint az összes érintett fél hozzájárulása. Mint ismeretes, Szerbia határozottan elutasítja az elképzelést. L. P. Nagy találkozók kis titkai „Amikor 1986-ban elindítottam a forradalmat, mindenki tapsolt. Most már nem tetszik annyira , de mindenképpen forradalom lesz ..ezt mondotta Mihail Gorbacsov 1988 decemberében New Yorkban Ronald Reagan amerikai elnöknek, hogy meggyőzze: nem látszat, amikor szabadságot készül adni Kelet- Európának. Az eszmecsere eddig titokban tartott részleteiről Don Oberdorfer, a The Washington Post diplomáciai tudósítója számolt be új könyvében. A 73 éves Ronald Reagan a Fehér Házban először személyes illemhelye használatát ajánlotta fel a 75 éves Andrej Gromikónak, majd maga tűnt el az ajtó mögött, s mindezek után végleg elfelejtette, miről is akart tárgyalni a szovjet külügyminiszterrel. Oberdorfer kutatásai megerősítették: Ronald Reagan már5 éve felajánlotta Gorbacsovnak az atomleszerelést, amit most George Bush — sőt jóval többet. Az 1986. októberi reykjavíki csúcson az amerikai küldöttség a helyszínen konkrét javaslatot dolgozott ki arra, hogy 10 éven belül mindkét nagyhatalom maradéktalanul számolja fel atomfegyvereit. Az alku végül, ismeretesen meghiúsult, de amerikai részről mindmáig tagadják a történteket. (MTI) A Szovjetunió: harcok, határviták Köztársasági belharcokról, köztársaságok közötti ellentétekről érkeztek hírek a Szovjetunióból. Vasárnap erős robbanás rázta meg a tbiliszi televízió központi épületét és a mezőgazdasági minisztériumot, miután zsákutcába jutottak az ellenzék és a kormány közötti tárgyalások — jelentette a Reuter. A tádzsik parlament hétfői ülésén a képviselők egyhangú szavazással az egy hete életbe léptetett rendkívüli állapot feloldásáról döntöttek. Ha Ukrajna kilép a szovjet köztársaságok szövetségéből, meg kell állapítani új határát Oroszországgal, mivel a jelenlegi a sztálini korszak örökségeként figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb történelmi szempontokat — jelentette ki vasárnap Bogomolov akadémikus. Vlagyimir Ivasko, az SZKP KB főtitkárhelyettese elutasította azokat a vádakat, hogy a párt és vezető szervei testületileg részesei lettek volna az augusztusi államcsínykísérletnek — jelentette a TASZSZ. A hírügynökség a politikusnak a Pravdában megjelent interjúját idézte, amelyben Ivasko — többek között — ezeket mondta: — Egyes személyek — az egy dolog, a párt egésze — teljesen más. Sem a plénum, sem a politikai bizottság, sem a titkárság nem készített, nem vitatott meg és nem fogadott el semmiféle utasítást vagy bármilyen okmányt. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. október 1., kedd Újfasiszták a brémai parlamentben (Bonni tudósítónktól.) A nyílt idegengyűlölő programmal fellépő szélsőjobboldali Német Népunió látványos előretörése nyomán országos témává váltak a vasárnap lebonyolított brémai helyhatósági választások. A helyi SPD a legutóbbi választásokhoz képest több mint 15 százalékot veszített, s húsz év után abszolút többségétől is búcsút kellett vennie. Bár továbbra is a legerősebb pártként lesz jelen a helyi törvényhozásban, hatalmát kénytelen lesz megosztani a kiegyensúlyozott eredményt felmutató Zöldekkel, vagy a Liberálisokkal, esetleg mindkettőjükkel, sőt elvben a nagykoalíciót sem lehet kizárni. A választások egyértelmű győztese a szavazatai számát hét százalékkal növelő CDU mellett a nemzetiszocialista hagyományokat ápoló Német Népunió lett, mely a voksok több mint hat százalékát szerezte meg, s így önálló frakciót alakíthat a városi parlamentben. Politikusok és elemzők egybehangzó véleménye szerint a brémai választás eredménye az egyre erősödő németországi idegenellenességet tükrözi. A választási kampány fő témája a menekültkérdés volt, illetve annak lehetséges megoldása. A jelek szerint a külföldiek beáramlásának drasztikus lefékezésére irányuló politika kifizetődőnek bizonyult a vezető német kormánypárt, a CDU számára. A brémai választás lényegét tekintve a külföldiek elleni népszavazássá vált, s az eredmények értékelésekor hiba lenne elfelejteni, hogy Kohl kancellár napokkal a választás előtt épp egy brémai nagygyűlésen szögezte le: Németország nem válhat a bevándorlók országává. A nagy kérdés most az, vajon a német demokrácia számára is kifizetődővé válik-e a jobbra tolódás. Félő, hogy a kereszténydemokraták, akik Brémát megelőzően sem a helyi választásokon sem az országos politikában nem sok sikerélményhez jutottak, nem a megfelelő következtetéseket vonják le a mostani győzelmükből, s továbbra is meglovagolják az idegenellenes hangulatot. Politikusaik a brémai eredményben visszaigazolva látják a CDU követelésének helyességét: sürgősen meg kell változtatni az alkotmányt, mert csak így kerülhető el, hogy tömegesen visszaéljenek a vitathatatlanul liberális menekültjoggal. Szerintük az alkotmánymódosítás nyomán lehiggadnának a kedélyek, s a mind erőszakosabban fellépő szélsőjobboldal elveszítené tömegbázisát. Az ellenzéki pártok és a liberálisok ezzel szemben úgy vélik, az alkotmánymódosítás semmit sem oldana meg, ezért a menedékjogért folyamodók kérelmeinek gyorsabb elbírálását, a visszaélők kitoloncolását, a menekültáradatot előmozdító szociális kedvezmények megnyirbálását szorgalmazzák. Hasonló véleménynek adott hangot egy vasárnapi rádióinterjúban Richard von Weizsacker államfő is. Léderer Pál Gorbacsov-ellenes kampány Kínában Pekingben elterjedt hírek szerint az utóbbi három héten a kínai főváros számos munkahelyén szerveztek politikai oktatást a dolgozóknak azzal a céllal, hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnököt „leleplezzék, mint a szocializmus ügyének árulóját”. (MTI) Új kormányfő Zairében Kilencórás tárgyalásokat követően Mobutu Sese Seko, Zaire elnöke beleegyezett abba, hogy az átmeneti válságkormány vezetője Etienne Tsbisekedi, az ellenzék vezetője legyen. Az átmeneti kormány feladata lenne,hogy véget vessen a belpolitikai nyugtalanságnak, amely hivatalos adatok szerint az elmúlt héten 117 emberéletet követelt. (MTI) Szovjet atomfegyverek Németországban? Kelet-Németország területén nincsenek szovjet atomfegyverek — közölte hétfőn Matjev Burlakov, a szovjet nyugati hadseregcsoport főparancsnoka. Norbert Gansel, az SPD szóvivője ugyanis azt állította, hogy a volt NDK-ban még mindig vagy fél tucat helyen vannak szovjet harcászati atomeszközök. (MTI) Mobutu Sese Seko elnök útban a tárgyalásokra. ÖLTÖT Club 11 R A CÉL LEASING Rt. ŐSZI AKCIÓJA: személygépkocsi plopír: 255000 Ft+ÁM 12 HAVI RÉSZLETRE eWeg: 127488 Ft+ÁM részletek: 11-szer 11592 Ft 4FA 6 HAVI RÉSZLETNÉL 5%ÁRENGEDMÉNY II TflT eWeg: 121130 Ft tÁM , ULlV.ll EGY AUTÓ, AMELY S St ' MEGÉRI AZ ÁRÁT... CÉLLE^IJ^Rt. Szombathely, Pécs Debrecen, Kecskemét átállít .