Népszabadság, 1991. október (49. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) — Tekinthetjük-e az amerikai hadászati rakéták harckészültségé­nek lefújását, a hidegháború vég­ső lezárásának? — Szerintem a hidegháború már régen véget ért. Bush el­nök bejelentésével gyakorlati­lag a katonai realitást igazí­totta a politikai valósághoz. Az amerikai lépések és beje­lentések azonban csak a fegy­verrendszerek egy bizonyos részét érintik. Ez önmagában nem elegendő, a leszerelést ki kell terjeszteni a nukleáris arzenálok egyéb összetevőire is.­­ Elősegítheti-e az amerikai in­dítvány a START-egyezmény ere­deti koncepciójához, vagyis a stra­tégiai nukleáris fegyverek ötven­ötven százalékos csökkentéséhez való visszatérést? — Bush elnök javaslatai és a START-egyezményben rögzí­tettek között nincs közvetlen összefüggés. A több robbanó­fejjel ellátott, szárazföldi tele­pítésű rakéták felszámolására vonatkozó amerikai indítvány különben is több mint ötven­százalékos csökkentést jelente­ne a Szovjetunió számára, a szovjet nukleáris arzenálnak csak negyven százaléka marad­na meg. Az amerikaiaknak vi­szont csak atomfegyverzetük húsz százalékától kellene meg­válniuk. Megjegyzem továbbá, hogy az európai harcászati nukleáris fegyverekről Bush egyelőre azt jelentette be, hogy azokat kivonják a kontinens­ről, s nem azt, hogy leszerelik őket. A csökkentésből egyéb­ként kimaradnak a légi úton célba juttatható, hasonló kate­góriájú eszközök. Vagyis, ha az amerikaiak kivonják taktikai eszközeiket, akkor nukleáris fegyvereik számát mintegy öt­ven százalékkal csökkentik Európában. A Washingtont nyilvánvalóan nyugtalanítják az újabban nukleá­ris fegyverre áhítozó, vagy leg­alábbis az atomstratégiába bele­szólni vágyó köztársaságok. Gya­korolhat-e valamilyen hatást az amerikai bejelentés Kazahsztánra és Ukrajnára? — Természetesen. Az ame­rikaiak a földi állomásoztatá­­sú, több robbanófejjel ellátott rakéták csökkentését javasol­ják, ezek bázisai pedig Ka­zahsztánban, Ukrajnában és Oroszországban vannak. Ha számukat csökkenteni fogjuk, ez elsősorban Kazahsztánban és Ukrajnában fog megtörtén­ni, s csak ezután Oroszország­ban. Ami a harcászati fegyve­reket illeti: vélhetően bele fo­gunk menni a leszerelésükbe. Ezt ott fogjuk elkezdeni, ahol nagyobb a valószínűsége an­nak, hogy olyanok birtokába kerülhetnek, akik nincsenek felhatalmazva az alkalmazá­sukra. — Úgy hírlik, Moszkva hamaro­san válaszjavaslatokkal állhat elő. Milyenek lehetnek ezek? — Mint említettem, nagyon is lehetséges, hogy beleegye­zünk a harcászati atomfegyve­rek leszerelésébe. Készek va­gyunk meggyorsítani a csök­kentést a hadászati fegyverek területén is. Elképzelhető egy javaslat a nukleáris fegyver­­kísérletek moratóriumára is, hiszen a Szovjetuniónak most úgysincs hol kísérleteznie. Mindemellett remény van ar­ra, hogy a két fél együtt tud majd működni a leszerelendő, vagy meg nem épített robba­nófejek hasadóanyagának pol­gári célokra való felhasználá­sában, esetleg annak tárolá­sában.­­ Az itteni vezetők reakciója némileg különbözött egymástól. Gorbacsov például sokkal vissza­fogottabban nyilatkozott, mint Jelcin. Miért? — Gorbacsov talán azért volt óvatosabb, mert ő jobban oda­figyel a katonákra, akiknek szakvéleményét a reagálásig valószínűleg nem kapta meg. Emellett véleményalkotásának hangsúlyaiban az is szerepet játszik, hogy a konzervatív erők azzal vádolják: túl sok engedményt tett a nyugatiak­nak. Pogár Demeter Lehetséges a harcászati atomeszközök leszerelése is Alekszej Arbatov nyilatkozata lapunknak a Bush-javaslatról Petre Román és pártja másokat vádol a válságért Az RMDSZ feltételekkel részt vesz a koalíciós tárgyalásokon (Folytatás az 1. oldalról.) pénzügyminisztert, Theodor Stolojant állítja miniszterel­nök-jelöltjének. A liberális pártvezér, Radu Campeanu ja­vaslatai között szerepel Victor Stanculescu tartalékos tábor­nok, volt hadügyminiszter, aki április óta a leköszönő kor­mány iparügyi tárcáját vezette, ám aki — hivatalosan még nem hitelesített informá­iió szerint — néhány nappal a bá­­nyászok Bukaresti­be érkezése előtt benyújtotta volna lemon­dását. A további nevek között van Vasile Ionel tábornok, Iliescu elnök katonai tanács­adója, Dan Martian, a képvise­lőiház elnöke, de még a­ jelen­legi román ENSZ-megbízott, Aurel Dragos Munteanu és a Bánság hónapokig sokat vita­tott temesi prefektusa, Floren­­tin Carpan is. Románia visszaesett az 1982- es színvonalra, amikor minden­féle kapcsolata megszűnt a nemzetközi közösséggel és a volt kommunista tábor fog­lyaként vergődött — jelentet­te ki Eugen Dijmarescu gaz­dasági és pénzügyminiszter az ország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről szólva. A romániai magyarságot el­sősorban saját érdekvédelmi szervezetének elképzelései ér­deklik. Az RMDSZ elnöksé­ge kolozsvári rendkívüli ülé­sén áttekintette az ország általános politikai helyzetét, és megfogalmazta igényeit a kormányalakítással kapcso­latban. Az elnökség szorgal­mazza, hogy az új kormány irányozza elő a pártállam res­taurációjának megakadályo­zását, a politikai és a gazda­sági életet megbénító totalitá­rius struktúrák felszámolását. Az RMDSZ igényli a helyha­tóságok önkormányzatának garantálását, a rádió és tele­vízió pluralizmusának szava­tolását és kormányzati befo­lyástól való függetlenítését. Követeli azt is, hogy törvény­nyel akadályozzák meg, hogy a sajtó a társadalmi és nem­zeti uszítás, a rágalmazás esz­köze legyen. Fontos igénye az RMDSZ-nek a nemzetiségi jogok törvényes kereteinek megteremtése, az ezek gyakor­lásához szükséges intézmé­nyek létrehozása, beleértve a nemzetiségi minisztériumot is. A továbbiakban felvázolt RMDSZ-követelmények között szerepel több szociális termé­szetű kérdés kiemelt kezelése. Az RMDSZ országos elnöksé­ge megbízta Domokos Gézát, Szőcs Gézát, dr. Csapó Józse­fet és Tokay Györgyöt, hogy a szövetség képviseletében a vezető testület irányelvei alapján vegyenek részt az új kormány megalakítását szol­gáló tárgyalásokon. Mag Péter Belgrád új offenzívát indított (Folytatás az 1. oldalról.) Ante Markovic szövetségi miniszterelnök a szerbiai mozgósítás leállítását, a pusztítás és a vérontás, a ha­tárok erőszakos megváltozta­tására irányuló törekvések és a háborús politika beszünte­tését sürgette abban a nyílt levélben, amelyet Slobodan Milosevicnek, a szerb köztár­saság elnökének küldött. Markovic emlékeztette a szerb vezetőt arra, hogy ő is aláírta az igalói tűzszünetet, tehát felelősség terheli annak betartásáért. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a mozgósí­tást csak a jugoszláv állam­elnökség rendelheti el. Ezért — hangzik a miniszterelnöki figyelmeztetés — vissza kell vonnia a mozgósítási rende­letet, s le kell váltania az ez­zel kapcsolatban vétkes sze­mélyeket. Amennyiben azt nem teszi meg — szögezte le Markovic —, Milosevic köz­vetlenül felelős lesz az agresz­­szióért és a polgárháborúért Jugoszlávia és a világ népei előtt, de különösen Szerbia népe előtt. A miniszterelnök rámutatott, hogy a mozgósítás nem történhetett meg az elnök tudta nélkül, mivel a legma­gasabb közhivatalt tölti be Szerbiában. Az általános moz­gósítás — szögezte le a levél — a polháborúra irányul, s egy másik köztársaság elleni agresszió céljait szolgálja a néphadsereg egységeinek fel­­használásával.* A Fiatal Demokraták Szö­vetségének négytagú delegá­ciója — Orbán Viktor frakció­­vezető irányításával — Peterle szlovén miniszterelnök meghí­vására szeptember 29—30-a között megbeszéléseket folyta­tott Szlovéniában. A delegáció Matjaz Sinko­­veccel, a szlovén parlament külügyi bizottságának elnöké­vel is találkozott, és tárgyalá­sokat folytatott Ceviric gazda­sági miniszterrel és D. Rupel külügyminiszterrel is. Orbán Viktorékat hétfőn fogadta Jansa védelmi miniszter és Peterle miniszterelnök is. (Munkatársunktól.) EK-megfigyelők a magyar határnál is A brüsszeli külügyminiszte­ri tanácskozás központi témá­ja hétfőn is a jugoszláviai vál­ság volt, s az EK-diplomaták úgy döntöttek, az eddigi 83- ról 200 főre növelik a közös piaci megfigyelők kontingen­sét. A megfigyelők ezentúl el­sősorban Bosznia-Hercegovi­nában és a jugoszláv—magyar határon teljesítenek szolgála­tot. Mint egy brit diplomata kö­zölte, egyelőre nem tartották szükségesnek, hogy Makedó­niára is kiterjesszék a megfi­gyelők tevékenységét — jelen­tette bonni tudósítónk. Kibővített ülésen vitatták meg a jugoszláviai helyzetet a Nyugat-európai Unió (WEU) külügy- és hadügyminiszterei is, akik áttekintették egy mun­kabizottság javaslatait az eu­rópai békefenntartó erők eset­leges felállításáról. Ez négy változatot tartalmaz: a leg­enyhébb 2­3 ezer katona Ju­goszláviába küldését irányoz­za elő az EK-megfigyelők munkájának logisztikai támo­gatására, a legmesszebbre me­nő variáns pedig akár 30 ezres fegyveres kontingens felállí­tását javasolja a fegyverszü­net ellenőrzésére, illetve a fegyvernyugvás megszegése elleni elrettentésre. A minisz­terek nem kötelezték el ma­gukat egyik változat mellett sem, felkérték viszont a szak­­bizottságot, hogy mindegyik opciót részletesen dolgozza ki. Mint Genscher német kül­ügyminiszter, a WEU soros elnöke brüsszeli sajtóértekez­letén elmondta, a hágai béke­­konferencia elnöke, Lord Car­­rington dolga, hogy eldöntse, szükség van-e a fegyveres bé­kefenntartókra. A WEU ké­szen áll, és ha kell, akár né­hány óra alatt összehívható, hogy a szükséges operatív dön­téseket meghozza — mondta Genscher. A békefenntartó csapatok Jugoszláviába küldé­sének előfeltételei változatla­nok — erősítette meg a kül­ügyminiszter. Ezek: tartós és kielégítő fegyvernyugvás, va­lamint az összes érintett fél hozzájárulása. Mint ismeretes, Szerbia határozottan elutasít­ja az elképzelést. L. P. Nagy találkozók kis titkai „Amikor 1986-ban elindí­tottam a forradalmat, min­denki tapsolt. Most már nem tetszik annyira , de mindenképpen forradalom lesz ..ezt mondotta Mi­hail Gorbacsov 1988 decem­berében New Yorkban Ro­nald Reagan amerikai el­nöknek, hogy meggyőzze: nem látszat, amikor szabad­ságot készül adni Kelet- Európának. Az eszmecsere eddig ti­tokban tartott részleteiről Don Oberdorfer, a The Wa­shington Post diplomáciai tudósítója számolt be új könyvében. A 73 éves Ronald Reagan a Fehér Házban először személyes illemhelye hasz­nálatát ajánlotta fel a 75 éves Andrej Gromikónak, majd maga tűnt el az ajtó mögött, s mindezek után végleg elfelejtette, miről is akart tárgyalni a szovjet külügyminiszterrel. Ober­dorfer kutatásai megerősí­tették: Ronald Reagan már­­5 éve felajánlotta Gorba­­csovnak az atomleszerelést, amit most George Bush — sőt jóval többet. Az 1986. októberi reykjavíki csúcson az amerikai küldöttség a helyszínen konkrét javasla­tot dolgozott ki arra, hogy 10 éven belül mindkét nagy­hatalom maradéktalanul számolja fel atomfegyvereit. Az alku végül, ismeretesen meghiúsult, de amerikai részről mindmáig tagadják a történteket. (MTI) A Szovjetunió: harcok, határviták Köztársasági belharcokról, köztársaságok közötti ellenté­tekről érkeztek hírek a Szov­jetunióból. Vasárnap erős robbanás rázta meg a tbiliszi televízió központi épületét és a mező­­gazdasági minisztériumot, mi­után zsákutcába jutottak az ellenzék és a kormány közöt­ti tárgyalások — jelentette a Reuter. A tádzsik parlament hétfői ülésén a képviselők egyhangú szavazással az egy hete élet­be léptetett rendkívüli álla­pot feloldásáról döntöttek. Ha Ukrajna kilép a szovjet köztársaságok szövetségéből, meg kell állapítani új határát Oroszországgal, mivel a je­lenlegi a sztálini korszak örök­­ségeként figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb törté­nelmi szempontokat — jelen­tette ki vasárnap Bogomolov akadémikus. Vlagyimir Ivasko, az SZKP KB főtitkárhelyettese elutasí­totta azokat a vádakat, hogy a párt és vezető szervei testüle­tileg részesei lettek volna az augusztusi államcsínykísérlet­nek — jelentette a TASZSZ. A hírügynökség a politikus­nak a Pravdában megjelent interjúját idézte, amelyben Ivasko — többek között — ezeket mondta: — Egyes sze­mélyek — az egy dolog, a párt egésze — teljesen más. Sem a plénum, sem a politi­kai bizottság, sem a titkárság nem készített, nem vitatott meg és nem fogadott el sem­miféle utasítást vagy bármi­lyen okmányt. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. október 1., kedd Újfasiszták a brémai parlamentben (Bonni tudósítónktól.) A nyílt idegengyűlölő prog­rammal fellépő szélsőjobbolda­li Német Népunió látványos előretörése nyomán országos témává váltak a vasárnap le­bonyolított brémai helyhatósá­gi választások. A helyi SPD a legutóbbi vá­lasztásokhoz képest több mint 15 százalékot veszített, s húsz év után a­bszolút többségétől is búcsút kellett vennie. Bár továbbra is a legerősebb párt­ként lesz jelen a helyi tör­vényhozásban, hatalmát kény­telen lesz megosztani a ki­egyensúlyozott eredményt fel­mutató Zöldekkel, vagy a Libe­rálisokkal, esetleg mindkettő­jükkel, sőt elvben a nagykoa­líciót sem lehet kizárni. A vá­lasztások egyértelmű győztese a szavazatai számát hét száza­lékkal növelő CDU mellett a nemzetiszocialista hagyomá­nyokat ápoló Német Népu­nió lett, mely a voksok több mint hat százalékát szerezte meg, s így önálló frakciót alakíthat a városi parlamentben. Politikusok és elemzők egy­behangzó véleménye szerint a brémai választás eredménye az egyre erősödő németországi idegenellenességet tükrözi. A választási kampány fő témája a menekültkérdés volt, illetve annak lehetséges megoldása. A jelek szerint a külföldiek be­áramlásának drasztikus lefé­kezésére irányuló politika kifi­zetődőnek bizonyult a vezető német kormánypárt, a CDU számára. A brémai választás lényegét tekintve a külföldiek elleni népszavazássá vált, s az eredmények értékelésekor hi­ba lenne elfelejteni, hogy Kohl kancellár napokkal a választás előtt épp egy brémai nagygyű­lésen szögezte le: Németország nem válhat a bevándorlók or­szágává. A nagy kérdés most az, vajon a német demokrácia számára is kifizetődővé válik-e a jobbra tolódás. Félő, hogy a keresztényde­mokraták, akik Brémát meg­előzően sem a helyi választá­sokon sem az országos politi­kában nem sok sikerélményhez jutottak, nem a megfelelő kö­vetkeztetéseket vonják le a mostani győzelmükből, s to­vábbra is meglovagolják az idegenellenes hangulatot. Poli­tikusaik a brémai eredmény­ben visszaigazolva látják a CDU követelésének helyessé­gét: sürgősen meg kell vál­toztatni az alkotmányt, mert csak így kerülhető el, hogy tö­megesen visszaéljenek a vitat­hatatlanul liberális menekült­joggal. Szerintük az alkot­mánymódosítás nyomán lehig­gadnának a kedélyek, s a mind erőszakosabban fellépő szélsőjobboldal elveszítené tö­megbázisát. Az ellenzéki pár­tok és a liberálisok ezzel szem­ben úgy vélik, az alkotmány­­módosítás semmit sem oldana meg, ezért a menedékjogért folyamodók kérelmeinek gyor­sabb elbírálását, a visszaélők kitoloncolását, a menekültára­datot előmozdító szociális kedvezmények megnyirbálását szorgalmazzák. Hasonló véleménynek adott hangot egy vasárnapi rádióin­terjúban Richard von Weiz­­sacker államfő is. Léderer Pál Gorbacsov-ellenes kampány Kínában Pekingben elterjedt hírek szerint az utóbbi három héten a kínai fő­város számos munkahelyén szerveztek politikai ok­tatást a dolgozóknak azzal a céllal, hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnököt „leleplezzék, mint a szocializmus ügyének árulóját”. (MTI) Új kormányfő Zairében Kilencórás tárgyalásokat követően Mobutu Sese Seko, Zaire elnöke beleegyezett abba, hogy az átmeneti válságkor­mány vezetője Etienne Tsbisekedi, az ellenzék vezetője le­gyen. Az átmeneti kormány feladata lenne,­­hogy véget vessen a belpolitikai nyugtalanságnak, amely hivatalos adatok sze­rint az elmúlt héten 117 emberéletet követelt. (MTI) Szovjet atomfegyverek Németországban? Kelet-Németország területén nincsenek szovjet atomfegy­verek — közölte hétfőn Matjev Burlakov, a szovjet nyugati hadseregcsoport főparancsnoka. Norbert Gansel, az SPD szó­vivője ugyanis azt állította, hogy a volt NDK-ban még min­dig vagy fél tucat helyen vannak szovjet harcászati atomesz­közök. (MTI) Mobutu Sese Seko elnök útban a tárgyalásokra. ÖLTÖT Club 11 R A CÉL LEASING Rt. ŐSZI AKCIÓJA: személygépkocsi plopír: 255000 Ft+ÁM 12 HAVI RÉSZLETRE eWeg: 127488 Ft+ÁM részletek: 11-szer 11592 Ft 4FA 6 HAVI RÉSZLETNÉL 5%ÁRENGEDMÉNY I­I TflT eWeg: 121130 Ft tÁM , ULlV.ll EGY AUTÓ, AMELY S St ' MEGÉRI AZ ÁRÁT... CÉLLE^IJ^Rt. Szombathely, Pécs Debrecen, Kecskemét átállít .

Next