Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-02 / 282. szám
2 UKRAN NEPSZAVAZAS, NUKLEARIS TETTEL Kravcsuk beavatkozassal vadolja Gorbacsovot (Folytatas az 1. oldalrol.) es az atomistoero kerdese. Errol kaptak pontos tajekoztatast szombaton Vaszilij Durgyinyectol, a parlament honvedelmi bizottsdgdnak elnökoitoios Konsztantyin Morozov vezerezredes ukran vedelmi minisztertol. Ezek szerint Ukrajna létrehozza sajdt fegyveres eroit, amely az itteni szovjet egysegek atalakitasát kovetoen legfeljebb 400—500 ezer fot fog szamlolni. A tavlati cel ennek a ldtszamnak is a jo felere csokkentese. Ezt az erot nem rendelik ala semmifele kozos vagy egyesitett parancsnoksagnak, ugyanakkor a koztarsasag tamogatja egy kozos, koztarsasagkozi elrettento ero letrehozasat. Ez rendelkezne a hadaszati nuklearis fegyverekkel, a flotta egy reszevel es mas csapatokkal. Ukrajna senkinek sem adja át harcaszati es hadmuveletiharcászati nuklearis fegyvereit, de ugy tekinti, hogy ezek ideiglenesen, a megfelelo targyalasokat koveto ellenorzott leszerelesükig vannak a területen. Megsemmisitesukrol lehet, hogy csak Moszkvával, de az sem kizart, hogy Kijevvel is targyalniuk kell a külfoldi atomhatalmaknak. Ez a jelenlegi vezetes, Leonyid Kravcsuk elkepzelese is, de a tobbi jelolt volemenye ettol jelentos hangsulyokban eltor az egyoldalu leszereles vagy a fegyverek hatarozottabb birtoklasa iranyaban. Az ukran elnokvalasztasnak tehat nuklearis tetje is van. M. Lengyel Laszlo Bush különmegbizottat küld Kijevbe (Washingtoni tuddsiidnktdl.) Bush amerikai elnök a hét végen felhívta Gorbacsov szovjet elnököt, hogy tételesen vegigmenjen vele az Egyesült Államok által az ukrán nepszavazasi eredmeny nyomán hétfőn kiadando nyilatkozattervezeten. A Fehér Ház gesztusára, amit Jelcin orosz elnökkel hasonlo telefonkonzultacio kovet, azutan kerult sor, hogy a Kreml a mult heten meglehetosen bosszusan fogadta az onállo Ukrajna gyors diplomaciai elismereset kilatasba helyezo hivatalos amerikai kiszivarogtatasokat. Vasarnap magas rangu politikacslndlcikkent idezett szemelyisegek, akiknek szavain Baker kulugyminiszter stilusat ismerni kell, igyekeztek tompitani a korateli kiszivarogtatasok elot, jollehet rogton hozzatettek, hogy a centrum-vagykoztarsasagok vitahoz immar nincs visszateres, es Ukrajna dnallosulasat mar nem lehet megkerdojelezni. Ennek megfeleiloen a Feher Haz altal hetfon kiadando nyilatkozat, amelynek „merseklo” hatast szannak, egyelore meg fogja kerulni Ukrajna diplomaciai elismereset, s ehelyett csupan „udvazolni” keszul a nepszavazas ketsegtelennek igerkezo eredmenyet. Bush elnök ezt kovetoen meg a het folyaman rendkivuli megbizottat (de nem nagykovetet) küld Kijevbe, hogy ott az ukran vezetokkel tisztazza azokat a kerdeseket, amelyektol maga a diplomaciai elismeres es annak isteme fugg. A rendkivuli megbizott visszatereset es jelentestetelet mindenkeppen megvarjak. Bar amerikai reszrol nem szabnak hataridot e tisztazasi folyamatnak, a hivatalos nyilatkozok üdvosnek velnek, ha az nem tartana tulsagosan sokaig, de megjegyzik, hogy ez az ukran valaszon es —kisebb reszben — az orosz reagalaison is mulik. A Bush alltal Kijevbe inditando rendkivuli megbizottaltal tisztazando kerdesek haram csoportba sorolhatok: 1. A helsinki zarookmany es a parizsi charta betartasa, mindenekelott a nagy letszamu orosz kisebbseg jogainak biztositasa es minden esetleges hatarvita bekes, targyalasos rendezese Ukrajna es Oroszorszag kozott. 2. Az Egyesult Allamok hatarozott kotelezettsegvallaldst var Ukrajnatol az atomsorompo-szerzodes, valamint a hagyomanyos es a nuklearis fegyverzetek korlatozasarol es csokkentdsdroll, illetve a vegyi es biologiai fegyverek tilalmarol korabban a Szovjetunioval kotott megallapodasok betartasara. Washington biztositokot Kivan Ukrajnatoll a teruleten levo atomfegyverek megsemmisitesere, vagy — mas koztarsasdgokkal kozos — egyseges parancsnoksag aid rendelesere. 3. A szovjet kulfoldi addssdghalmazbol L'krajnara harulo kotetezettsdgek vallalasa, a koztarsasagok kozotti es a kulvildggal folytatott kereskedelem normalizalasa, a szabad piaegazdasag megteremtdsdt celzo lepesek felgyorsitlsa, s mindennek kapcsan az amerikai—ukrán egyuttmukodes lehetosegeinek felvazolasa. A Feher Haz hetfon — de legkesobb kedden — kiadando, kiegyensulyozottnak igerkezo nyilatkozata mindharom idezett kerdeskorre ki fog terni, annal is inkabb, mert az allasfoglalast amerikai reszrol mintanak szanjak az Egyesult Allamok es az onalllosulo volt szovjet koztarsasagok kozotti kapcsolatok kiepiteseben. Sereny Peter * Az amerikai hírszerzo szervezet, a CIA igazgatoja szerint Mihail Gorbacsov szovjet elnok az ev vegeig tavozasra kenyszerül a hatalombol — kezdlte a U. S. News and World Report címu folyoirat. Robert Gates, a CIA frissen kinevezett vezetoje az utobbi hónapban több tajekoztatojában is úgy velekedett, hogy Ukrajnának a Szovjetunióbol torteno kivalasa miatt Mihail Gorbacsov az ev végeig távozni kenyszerül posztjárol. — Elemzesei meggyoztek James Baker külügyminisztert es Brent Scowcroft nemzetbiztonsagi tanacsadot arrol, hogy sürgessek George Bush elnöknel Ukrajna fuggetlensegenek elismereset — írja a lap. (Reuter) Karpatalja: Ket igen (Kiküldott munkatarsunk jelenti.) „Tamogatja-e on a fuggetlen Ukrajina ikikialtasat? Akarja-e on, hogy Karpatalja az Ukrajna uj alkotmanya altal biztositott kulonleges cnkormányzati staltussal rendelkezo, kulonleges terulet legyen?” — a leendo elnekre leadando vokson kivvil e ket kerdesrol mondott velemenyt mindenki, aki elmenit szavazni vasarnap. Ket igennel szavazzunk! — adta ki felhivasat az emlitett kerdesekre valaszolando a Karpataljai Magyarok Kulturalis Szovetsege. A teruleten ezenkivul az ugynevezett szabad vallalkozási övezet letrehozasarol is velemenyt mondtak az emberek, a beregszaszi jarasban pedig a magyar nemzetisegi korzet kialakitasa is ott szerepelt a szavazolapon. Bar eredmeny legkorábban hetfo reggelre várható, az mar vasárnap kora este biztos volt, hogy Karpatalja valasztojogosult nepe tobb mint 80 szazalekban elment szavazni. A XIX. számu szakkozepiskolaban berendezett 35-ös korzet elott a határai nyitaskor mar vagy tizen toporogtak. Helyben fögtdnzott kozvelemenykutatasunk szerint az enyhe tobbseg Kravcsukra adta le voksát. Erre abbol lehetett kovetkeztetnii, hogy az enyhe tobbseg megmondta. Akik masra szavaztak, azok erezheto dnerzettel ugy nyilatkoztak: „Ezt eleg, ha en tudom. A demokracidban jogom van titkosan szavazni. Nem igaz?” Maga a kampany nyugodt volt, és a kampanycsendet sem szegtek meg. Harom jelolt jott el Ungvárra: Kravcsuk, Juhnovszkij es Csornovil. Legvonzobbak Kravcsuk igeretei voltak, de hat hivatalban levo elnöknek igernie is konnyebb. Ezekbol egy mar meg is valosult: ket kishataratkelet ujbol megnyitottak a kampany lelektanilag legidealisabb idoszakaiban. — A legtöbben Kravcsuk befutasara tippelnek, bar a jeloltek viszonyllag nagy szama miatti szorodas lehet, hogy kotforduldssa teszi a nepszavazast — tajekoztat Toth Mihály, a területi tanacs magyar frakciójanak vezetoje. — A valasztas egyebkent rendben zajlik, amelyrol a magyar parlament három kepviseloje is szamos valasztdkörzetben meggyozodott. Ok Kijev segítsegevel látogattak el a területre. Meglehet tehat, hogy legalabbis Karpataljan Kravcsuk Uj Ukrajina-programja lesz a nyero. A magyarsag köreben az is kedvezo visszhangra talalt, hogy ungvari kampanybeszedeben kijelentette: „Karpatalja Nyugat-Ukrajnanál is nyugatabbra van.” Ungvar—Beregszdsz, 1991. december 1. Rac T. Janos Elnapolt izraeli—arab targyalasok Az izraeli kormany — David Levi külügyminiszter elegedetlensege dacara — nem tagít attol az elhatarozasatol, hogy csak december 9-én kezdi meg az arabokkal Madridban elindított ketoldalu targyalasok washingtoni forduloját, amelynek idopontját az amerikai kormányzat öt nappal korabbra tűzte ki. Jichak Samir miniszterelnök a jeruzsalemi radio jelentese szerint arrol tajékoztatta a kormányt vasarnapi ülésen, hogy az utóbbi napok konzultaciói Washingtonnal semmilyen új elemet nem hoztak, amely indokolna a dontes megmasitasat. A külugyminiszter — a jelek szerint eredmsnytelenül — óva intette a tobbieket az erzelmi dontestol, mondván, hogy ezt az elhatarozast a harag diktalta. A kormany tobb tagja biralta az Egyesult Allamokat, es azzal vádolta az arabokat, hogy a kozvetlen targyalasok helyett amerikai nyomasgyakorlasiban remenykednek. Izrael huszonöt arab foglyot engedett szabadon vasarnap a Del-Libanonban letesitett „biztonsagi övezetiben” — kozoltek a Nemzetkozi Woroskereszt illetekesei. Az izraeli hatosagok lepesere nehany oraval azt követoen került sor, hogy a libanoni Irán-barat síita Forradalmi Igazsag elnevezesu szervezet közölte: negyvennyolc órán belül szabadon engedik egyik amerikai túszukat, a 61 éves Joseph Chippiot. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KILPOLITIKA 1991. december 2., hétfő KGB meghivd a német titkosszolgálatnak Alexander Karbainov, a KGB szovivoje egy német lapnak nyilatkozva moszkvai irodát ajanlott fel a német titkosszolgálatoknak, hangsulyozva, hogy csereben elvaradik: a KGB is kepviselot küldhessen Németorszagba. (Bonni tuddsitdnktdl.) Eltunt kinai tengeralattjáro Eltunt a Sárga-tengeren egy kinai tengeralattjaró. Az észak-kinai tengeri flottához tartozó tengeralattjaró két héttel ezelott hagyta el a Csingtao nevu kinai kikotőt, roviddel ezután eltunt. (AP) NYOMASGYAKORLAS MINDEN ERINTETT FELRE Vance negyedszer Belgradban (Ojvideki tuddsitdnktdl.) Rovid ido leforgasa alatt immar negyedik jugoszlaviai küldetesere erkezett vasarnap kora delutan Cyrus Vance, az ENSZ-fotitkar kuldnmegbizottja. Ezuttal az a dolga, hogy katdriai szakerto munkatarsai jelenleteben meg egyszer targyaljon Milosevics szerb es Tudjman horvat elnokkel, valamint Kadijevics tabornok, szovetsegi honvedelmi miniszterrel az orszagban, de foleg a frontokon uralkodo allapotokrol, majd tapasztalatairol beszamoljon megbizdjanak, mielott a Biztonsagi Tanacs dontest hozna nemzetkozi bekefennitarto csapatok Jugoszlaviaba kuldeserol. Hiaba faggattak a belgradi repuloteren osszesereglett ujsagirok, Vance nem volt hajlando joslatokba bocsatkozni. „Csak mostani latogatasom vegen beszelhetek majd arrol, hany zaszldalj katonara es rendorre lesz szükseg” — mondta. Emlekeztette azonban az ujsagirokat arra, hogy a tizennegyedik tuzszüneti megallapodast Milosevics, Tudjman es Kadijevic irta alá Genfben, s harmajuk teljes egyetertesetol függ, kuldenek-e keksisakosokat a valsagovezetekbe. Jomaga ugy veltekedik, hogy november 23-a ota nem tapasztalhato valami nagy attores, foleg, ami a horvatorszagi laktanyak ostromzatanak felioldasat es a szovetsegi csapatok Horvatorszagbol valo tavozasat illeti. Ujsagiro kerdesre, hogy szandekozik-e emiatt nyomast gyakorolni Tudjman elnökre, roviden valaszolt: ,, Nyomast fogunk gyakorolni a nephadseregre is.” A Tanjug diplomaciai szerkesztoje megütkozessel ir a Hexagonale velencei uleserol, amelyrol kirekesztettek Jugoszlaviát, noha az teljes jogu tagja e szervezetnek, s noha a reszvevok eppen rola targyaltak. Nem veletlen, all a hirmagyarazatban, hogy Olaszorszag ennyire surgette a velencei ülest. Nyilvanvalo, hogy Nemetorszaghoz es Ausztriahoz hasonloan Roma is Szlovenia es Horvatorszag mielobbi elismeresen igykodik. Aztan a kommentator a kovetkezore jut: „Mi keresnivaloja van Jugoszlavianak ebben a gyulekezetben?” Az ejiszakai nyugalom utan vasarnap reggel ismet fellángoltak a harcok a nyugat-szlavoniai fronton. Katonai forras szerint a horvát felkatonai alakulatok agyuzni kezdtek az „eppen megtisztitott” Lipiket, a szovetsegi csapatok es a területvedelmisek pedig hasonldkeppen valaszoltak. Novska tersegebek a nephadsereg alakulatai allitdlag visszaverték a horvatok agyutűzzel eldkeszitett gyalogsagi rohamát. Ugyancsak katonai forras állitotta, hogy a horvat fegyveres erok Vinkovci es Nustar felol tüzersegi ldvegekbol tamadtak a szovetsegi erok cerici es mirkovci allasait, ezek azonban — tartva magukat a tuzszünethez — nem valaszoltak. Ugyanakkor folytatodott a szovetsegi csapatok tavozasa Zagrabbol. Vasarnap del tajban mintegy 400 katonai es civil jarmubol allo oszlop tavozott Szarajevo fele a horvat fovaros legnagyobb laktanyajabol. Tovabb tart a zagrabi legi tamaszpont kiüritese is. Pilcz Nandor * Vladislav Jovanovics szerb külugyminiszter ismét a jugoszlav belügyekbe valo beavatkozassal vádolta meg Magyarorszagot, es azt állította, hogy Magyarorszagon kikepzotáborokat hoztak letre zsoldosok szamara. A szerbkülugymininszter egy szabadkai vitaforumon, szombat este Nemetorszag csatlosának mondotta Magyarorszagot, Ausztriat, Bulgariat es Olaszorszagot. Ha a Nyugat elismerne Horvatorszagot, Magyarorszag rad's nehezebb helyzetbe kerulne, mint amilyemben most van azzal az 50 000 memekulttel, akiknek zome magyar nemzetisegu es a Vajdassagbol erkezett — irta vasárnap az Observer címu brit lapban Mark Frankland. A szerző szerint Budapest azzal vádolja Belgradot, hogy már tizennkilencszer megsértette légterét, Belgrad pedig azzal vádolja Budapestet, hogy titokban támogatja Horvátországot, amelyhez régi kapcsolatok fuzik. Ha a nyugati elismeres nyomán megkezdodne a fegyverkereskedelem, Magyarorszagnak sokkal nehezebb lenne folytatnia a balcs visszafogottsag politikajat — írta az Observer. Brit szakértok szerint a Kordi piac eddigi legfontosabb eredmenye a jugoszlav konfliktusban az volt, hogy sikerült megakadalyozni más orszagok belekeveredeset. Ha azonban az elismeres nyoman a fegyverembargo tarthatatlanná valna, akkor masok is belekeverednenek. Nem Horvatorszag lenne az egyetlen vevo — Szerbia is igyekezne fegyverhez jutni, s biztos szaillitot talalna Romaniában. Romania, sajat magy magyar kisebbsegere tekintettel, ugyaniis nem akarja, hogy egy szeparatista mozgalom sikert arasson — írta a brit lap vasarnap. (MTI) Nehezen született konszenzus Szombaton a hosszadalmas szekcioillesek utan a Nemzetkozi varosok Jugoszlaviaert címmel tartott kongresszuson megjelent kepviseloknek sikerült elfogadniuk azt a zarodokumentumot, amely hitet tesz a jugoszlaviai haboru mielobbi befejezese mellett. A zarokozlemeny elfogadását csupan az nehezítette, hogy a szerb es horvat állaspont csak a tanacskozas tizedik orajaban, a delegatusvezetok tobbszori, negyszemkozti megbeszelese utan kozeledett annyira egymáshoz, hogy azt mindket fel aldithatta. (MTI) Nem robbant fel a raketa Szakertoi vizsgalatok megallapitottak, hogy KUB—M—3 tipusu, földinditasu legvedelmi raketa volt a jugoszlav hatarkozeli magyar területre penteken becsapodott raketa. E harci eszkoznek nincs onmegsemmisito szerkezete, ezert nem robbant fel — mondta vasarnap a BM Hatarorseg szovivoje, Zubek Janos. Hozzátette: a magyar honvedseg ilyen sorozatszámu légvedelmi raketával nem rendelkezik, ezért a raketa nem érkezhetett máshonnan, csak a harcoktól sújtott Jugoszlaviából. (MTI) v:. ............. - ii .................................................................................. Maxwellek kiszállnak a Berliner Verlagbol A kozelmultban elhunyt Robert Maxwell mediamagnas fiai a hamburgi Der Spiegel értesulesei szerint el akarják adni 50 szazalekos reszesedesüket az egyebek kozott a Berliner Zeitungot is gondozd Berliner Verlag kiaddvallalatban. Az NDK idejen ez volt a legnagyobb keletnemet kiadd, a fordulat után fele-fele arányban a Maxwell-konszern es a nemet Gruner és Jahr kiadd vasarolta meg. Utobbinak elovasarlasi joga van a Maxwell-reszvenyekre, valamint szerzodeses joga a Maxwell-utdd jdvahagyasdra, amennyiben nem dhajtotni veteli lehetosegevel. (Bonni tuddsitdnktdl.) Japan mea culpa A japan parlament azt tervezi, hogy hatarozatban kér bocsanatot a volt ellensegektol es a megszallt orszagoktoll a masodik vilaghaboru soran okozott karokert. (Kyodo) USA: valtozo kozvelemeny George Bush amerikai elnolk nepszerusegi mutatoja elso alkalommal zuhant 50 szazalek aid. Az elnok egesz tevekenysegevel csak a megkerdezettek 46 szazaleka ert egyet, mig marciusban ez az ertek megkozelitette a 90 szazaldkot. (MTI) A Altalanos mozgositas Del-Oszetiaban Del-Oszetia legfelsobb tanacsa szombaton altalanos mozgositast rendelt el es torvenyt alkotott egy nemzeti gazda letrehozasarol. Az intezkedeseket a torsegbeli helyzet rendkívüli kiéleződése miatt hoztak. (MTI) Moszkva: koltsegvetesi kompromisszum Sikerült kompromisszumos megoldasra jutni a Szovjetunió 90,5 milliard rubeles koltsegvetesi hianyanak pótlasárol, de a reszleteket meg tisztazni kell — kozolte Borisz Jelcin. Azt mondta, hogy az elmult három honapban létrejött hianyt „eleg szigoru koltsegvetessel, minden koztarsasag szigoru kotelezettsegvallalasa reven” igyekeznek potolni. (TASZSZ) Genscher: Jugoszlavia nem letezik (Bonni tuddsutdnktdl.) Meg karacsony elott el akarjuk ismerni az erre igenyt tarto jugoszlav koztarsasagok fuggetlenseget, es remeljuk, hogy ehhez megkapjuk az Europai Kozossegek es sok mas allam tamogatasat — szogezte le Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a Welt am Sonntag legújabb számában megjelent cikkében. Genscher, aki ugy fogalmazott, hogy Jugoszlavia immar nem létezik, hangsulyozta, hogy az elismeres elofeltetele: a függetlensegünket kikialto koztarsasagok elfogadjak a Párizsi Charta alapelveit. A külugyminiszter egyuttal megismetelte, hogy fel kell ajanlani a kozos piaci tarsulas lehetoseget azon delszlav koztarsasagoknak, amelyek elfogadják a Parizsi Chartat. Az EK-nak kotelessege, hogy europai perspektivat nyujtson Jugoszlavia nepei szamara — írta Genscher, aki szerint Jugoszlaviat nem függetlensegre vagyo nepei vagy a kulving magatartasa tette tonkre, hanem a horvat nep ellen hadat viselo szovetsegi nephadsereg, a regi politikai erok nagyszerb álmai es az emberi jogok kosovoi elnyomasa. L. P.