Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

2 Alma-Ata: Amiben megallapodtak (Folytatas az 1. oldalrol.) Az alairt hat dokumentum kozu­l termeszetesen a nuklea­­ris ti­berd tovabbi sorsaval kapcsolatosak erdekeltek leg­­inkabb a vilag kozvelemenyei. A negy nuklearis koztarsasag a vonatkozo egyezmenyben megerositette elkotelezettseget az atomsorompó-szerzodes irant. Kijelentette, hogy a bir­­tokukban levo atomfegyverzet az allamközosseg minden resz­­vevojenek kozos biztonsagat szolgálja. Megismetelte azt a korabbi kotelezettsegvallalast, hogy az i­tkerot nem fogják el­­soként alkalmazni. Belorusszia es Ukrajna kotelezettseget val­­lalt, hogy a teruletukon telepi­­tett fegyverek alkalmazasaval kapcsolatban minden esetben egyeztetik ddntdsu­ket az Oroszorszagi Foderacio elnoke­­vel, tehat Jelcinnel. Igy az orosz elnok valt a nuklearis in­­ditogomb igazi uravd, dtvdve Gorbacsov szerepet. A kdt szldv kdztdrsasdg el­­hatarozta, hogy atommentes orszagkent fog csatlakozni az 1968-ban alairt atomsorompd­­szerzoddshez, ds ehhez meg­­szerzi a Nemzetkozi Atome­­nergia Ugyndkseg teljes jova­­hagydsdt. Sem kesz fegyvert, sem technologiat, sem a fegy­verek letrehozasahoz szü­kse­­ges robbanószerkezeteket nem fognak harmadik felnek átad­­ni. Ugyanakkor nem akadi­­lyozzak meg, hogy - es itt Ka­­zahsztan is mellett­k sorako­­zott - terilletü­kről Oroszor­­szagba szallitsak az atomesz­kozoket azok megsemmisitese­­nek celjaval. 1992. julius elsejeig a Gorba­­csov-Bush levelvaltdskent is­­mert kotelezettsegvallalas szel­­lemeben harcaszati nuklearis fegyvereiket kozos, ellenoriz­­heto bazisokra vonjak ossze raktarozas es megsemmisites celjaval. Kotelezettseget vallal­­tak tovabba, hogy a hadaszati nuklearis fegyverek csokkente­­sdrol megkotott szerzodest par­­lamentjeik elo terjesztik ratifi­­kalas celjabol. A koztarsasagi­ megallapodast a torvenyhoza­­soknak szinten jdva kell hagy­­niuk. Ugyancsak elhataroztak, hogy a fegyveres erok reform­­janak vegrehajtdsaig a kozos hadsereget, beleértve a hada­szati elrettento eroket, Jevge­­nyij Saposnyikov marsall fo­­parancsnoksaga ala rendelik. Maga a Kozosseget ldtrehozd deklardcid kimondja, hogy a rdszvevok demokratikus jogal­­lamok ldtrehozdsara tdreked­­nek, kolcsonosen elismerik egy­­mds szuverenitasat ds egyenjo­­gusagat, onrendelkezdsi jogat, lemondanak az ero ds az erovel valo fenyegetes alkalmazasa­­rol, a nyomasgyakorlas barmi­­fele eszkozdrol. Meg kivanjak orizni a polgari beket ds a nem­­zetisegek kozotti egyetdrtest. Csak egyeztetd intezmenyeken keresztu­l dpitenek egymas ko­­zotti kapcsolatokat. Kimond­­tak: a Kozdssdg sem nem al­­lamalakulat, sem nem allamok feletti struktura. A mar belepett tagok jovaha­gyasaval a formacio nyitott barmely mas belepni szandeko­­zo allam szamara. Kijelentet­­tek: vallaljak a Szovjetunio al­­tal kotott szerzoddsekbol faka­­do kotelezettsegek teljesiteset. Fontos momentum, hogy a nyi­­latkozatot ujra aldirjuk a de­cember 8-an megfogalmazott okmany alab­bi is, ezzel is hangsulyozva a mostani dontos korszakos jelleget ds a reszve­vok egyenjogusagat. A deklaraciohoz jegyzokony­­vet fuztek, amely kimondja, hogy az az egyes tagallamok szamara a parlamenti ratifika­­ciot kovetoen, az annak soran tett kiegeszitesek, modositasok figyelembevetelevel lep eletbe. Az alma-atai tanacskozas do­­kumentumainak alab­ói letre­­hoztak a Kozosseg legfelsobb szervet, az Allamfok Tandcsat és a masik iranyito szervet, a Kormanyfok Tandcsat. Figyel­­met érdemel, hogy a Kozosseg­­nek egyelore nincs kozos kepvi­­seleti szerve, akar csak az Euro­­pa Parlamenthez hasonlo intez­­menye, amely korlatozhatna az elnokök kozös hatalmat. A ko­­vetkezo, december 30-i talalko­­zon egyelore a szovetseg meg meglevo szerveinek felszamola­­sa ds nem ez utobbi letrehozasa lesz a legfontosabb feladat. A hatodik hatarozatban a ta­nacskozas reszvevoi tamogata­­sukrol biztositottak Oroszor­­szagot, hogy az mindannyiuk erdekeben foglalja el a Szovjet­unió megü­resedett állando he­­lyét az ENSZ Biztonsagi Tana­­csában, egyszersmind Oroszor­szag, Belorusszia és Ukrajna - mint az ENSZ tagjai - igéretet tettek, hogy tamogatják a Ko­­zosseg tagjai onallo ENSZ-tag­­sagára vonatkozo kerelmet. Az aldizast koveto mintegy haromnegyed dras sajtoérte­­kezleten Leonyid Kravcsuk uk­­ran elnök bizonyult a legebe­­rebbnek. Hatarozottan kifejtet­­te, hogy az uj kozosseg nem al­lam, ezert allampolgarai sem lehetnek. Csak a tagállamok­­nak lesznek allampolgaraik, ds azok torvenyhozasa dont errol a kerdesrol. Peldaul egy Ukraj­­naban elo­izbeg lehet kettos allampolgar - ukran ds u­zbeg egyidejuleg. Ugyancsak nem lesz kozos szerve a hatarorizetnek, de Oroszorszag vallalta, hogy se­­gitseget nyujt a hosszu kü­lso hatarral rendelkezo tagalla­­moknak a feladat megoldasá­­ban. A belso hatarok viszont (Jelcin szavaival dive) áttetszok lesznek, mindenféle vizum és ku­lonleges dokumentum nelkü­l atlephetik azokat a Kozosseg tagjainak polgarai. Kravcsuk azt is visszautasí­­totta, hogy allamok feletti szer­­vekre szü­kseg lenne. A hori­­zontalis egyeztetes, a ketoldalu ds sokoldalu, de egyenrangu megallapodasok biztositjdk majd szerinte az egyuttmu­ko­­dest. A Kozossegnek kozds koltsegvetese sincs. A meg be nem fejezett epitkezeseket ku­­­ldn hozzajarulds alapjan az azokban erdekelt gazdasagok fejezik be. M. Lengyel Laszlo Lenin Sztalin Hruscsov Brezsnyev Andropov Csemyenko Gorbacsov A vilag nem lelkendezik - latolgat (Tuddsitdinktdl.) A vilag politikacsindldi zom­­mel udvozlik az alma-atai fej­­lemenyeket, de nem titkolják a bizonytalansagok miatt drzett aggalyaikat sem. Washington: oke, de... A Feher Haz d­dvdzdlte az al­ma-atai nyilatkozatot, de jelez­­te, hogy az egyes szovjet utod­­államok elismerésérol Bush el­nök csak azutan dt­nt, ha Baker kü­lugyminiszter személyesen beszamolt neki a volt Szovjetu­­nióban tett korutlan folytatott targyalasairol. Egy magas dllasu szeme­­lyiseg azt mondta, hogy a kü­­­­­­gyminiszter által most meg­­latogatott ot koztarsasag esetd­­ben ez meg az ev vdge elott megtortenik. (Oroszorszag, Uk­rajna, Belorusszia, Kazahsztan es Kirgizia.) A kulcskdrdds az Egyesu­lt Allamok szempontjabol az, ho­­gyan itoll­ meg az amerikai ve­­zetds a nuklearis fegyverzetek egysdges parancsnoksag alatti megbizhato ellenorzese vegett Jelcin es kollegai altal igert biztositokokat ds lepeseket. Bonn: utodok es atomkodok Az elso hivatalos nemet rea­­galds: tortdnelmi esemeny. Genscher ku­lugyminiszter mondta ezt szombat este, Szlenko ukran ku­lugyminisz­­terrel folytatott megbeszélesét kovetoen az alma-ata-i megal­­lapodasrol. Hangsulyozta, hogy a Nyugatnak egyu­ttmukoddssel es szolidaritassal kell valaszol­­nia. Genscher javasolta az Eu­­ropai Közössegnek, hogy hala­­déktalanul hozzon dontest az uj fü­ggetlen allamok nemzet­kozi diplomaciai elismerdsdrol. A kdt kü­lugyminiszter egyeb­­kent megallapodott, hogy eld­­keszu­leteket tesznek egy né­­met-ukran egyu­ttmu­kdddsi megallapodas létrehozasara, s az erre iranyulo targyalasokat mihamarabb megkezdik. Norbert Gensel, az SPD par­lamenti frakciojának külpoliti­­kai szovivoje szerint a legjobb az lenne, ha az összes szovjet nukleáris eszközt egy, a NATO által ellenorzött helyen gyű­jte­­nek össze, s mindaddig ott tar­­tanak, amig a felbomlott Szov­jetunió utodállamai stabilizá­­lodnak. Meglátása szerint a moszkvai kozpont nincs abban a helyzetben, hogy megbizható kontrollt gyakoroljon e fegyve­rek felett. Melységesen pesszi­­mista vagyok a jovolt illetoen - hangoztatta, rámutatva, hogy szemelyes benyomasai szerint a korábbi szovjet vezetok sem rendelkeztek átfogo képpel sa­­jat atomeszközeikrol. Szerinte csupan ido kerdese, hogy az utoldallamok megfejtsek az atomkodokat. London: tortenelem A brit sajtoban az Observer cimu hetilap „A Szovjetunió hivatalosan is halott” cimmel kezdi informaciokat a szombati tanacskozdsrol. Nemi irontat lehet kivenni abbol a megjegy­­zesbol, hogy „nem minden ala­­k­d volt tisztaban azzal, mit ir­ald”. Karimov ü­zbeg elnok pel­­daul ugy tudta, hogy lesz majd kettos allampolgarsag ds Krav­csuk ukran elnoknek kellett korrigalnia ot egy sajtotajekoz­­taton. Parizs: csend es kialtas Franciaorszag nema csond­­del bucsuztatja a Szovjetuniót. Karacsony előtt két nappal ki­­ü­rü­ltek a kormányhivatalok, s vasarnap, szokas szerint, a la­pok nem jelentek meg. Az egyetlen De journal du Diman­­che kivételével, amely viszont igy kiált fel: - Hogy lehet az? Egy birodalom helyebe olyan laza állam­szovetseg lep, amely­­nek meg neve sincs. Alma-Ata­ban a lap szerint - sem a fü­g­getlen allamok kozdssegenek kesobbi neverol, sem vezetoje­­rol, sem hadseregerol nem tud­­tak vegérvenyesen megegyezni. Az egyetlen, amiben egyetér­­tettek: a Szovjetunió nem lete­­zik tobbe. S Parizs ezt vegtelenü­l saj­­nalja. Nem csak azert, mert a francia politika mar-mar ma­­niakusan szovetsegparti, de azert is, mert Parizs szamara Gorbacsov idealis targyald­­partnernek bizonyult. Roma: a gondok maradnak Az olasz lapok vasarnap 5-6 teljes oldalukat is, a Szovjetu­­niotol es Gorbacsovtol vald bu­­csunak szentelik. „Ami Bresztben, majd Alma- Ataban tortent, az igazi forra­dalom, de mint minden forra­­dalom, nem hozhato ra a ha­­gyomanyos jogi es egyeb szaba­­lyok skatulyaja”, s ebbol adod­­nak a jovot illeto kerdojelek. Ugo Stille, a Corriere della Sera vezérkommentarjaban azert tartja pelda nélkü­linek a szovjet birodalom megszu­ntét, mert azt nem katonai veresdg, hanem a belso centrifugalis erok robbanasa idezte el­. Jel­cin a teljes szetesessel szemben a szlav mag osszefogasara doit, amely kore lehet felfuzni a töb­bi köztarsasagot. A kerdés vi­szont, hogy a volt Szovjetunió hatalmas terü­leten sikerü­l-e valamifele kozponti hatalmat kiépiteni. Az egyik dilemma az atomfegyver ellenorzese. Sa­posnyikov kinevezese igeret ilyen „kozponti kormanyzas­­ra”. Az Alma-Ataban megszü­­­letett kozösseg azonban magá­­ban rejti a vita magját. Az Európai Kozösseg vi­­szonylag rövid időn belü­l elis­­meri a Szovjetunió utóldálla­­mait - jelentette ki szombat es­te Brü­sszelben Lubbers holland miniszterelnök. BENNÜNK HOLNAP IS BIZTOS LEHET! NEPSZABADSAG - KULPOLITIKA 1991. december 23., hetfo * KATONA TAMAS NYILATKOZATA Vegiglatogatjuk az utodokat Oroszorszag nagykovetsege Budapesten ( Munkatarsunktól.)­­ Ivan Aboimov nagykovet szombaton felkeresett, ds arról tajekoztatott, hogy ezentul nem szovjet, hanem orosz nagyko­­vetseg mukodik Budapesten, mert a szovjet kü­lü­gyminiszte­­riumot az oroszországi vette át - mondta lapunknak Katona Ta­­más. A kü­lü­gyi államtitkárt többek között arról kérdeztü­k, hogy az alma-atai nyilatkozat milyen kihatással lehet a ma­­gyar-„szovjet” kapcsolatokra. - Alma-Ataban az következett be, amit 1990 nyara óta vár­­tunk. Magyarorszag akkor kezdte el a kapcsolatok kozvet­­len felvetelet az egyes szovjet tagkoztarsasagokkal. Idén ta­­vasszal írtuk alá az elso állam­­kozi szerzodest Ukrajnával, amit tovabbi szerzodesek kovet­­tek, s ezt a folyamatot - ha nem is könnyen - de el tudtuk fogad­­tatni a moszkvai központtal is. A magyar kü­lpolitika tehat az alma­ atai irányba jósolta a Szovjetunió fejlodeset, ezért a szombati nyilatkozat nem ert minket varatlanul. Mind a minszk-breszti, mind az alma­­atai megallapodas egy politi­­kailag békes átmenet lehetose­­gét jelentheti, Jugoszláviával ellentétben. Sokkal nagyobb gondot okoznak a gazdasági kérdések, hiszen ebbol a szempontbol na­­gyon nehéz idoszak vár a szö­­vetsegre. Ha a Nyugat komo­­lyan segít, s Magyarország is bekapcsolodhat a segélyprog­­ramba, valamint sikerü­l meg­­akadályozni, hogy az atom­­fegyvereket a gazdasagi szü­k­­seghelyzet miatt „ertekesit­­sek”, akkor azt hiszem, hogy a volt Szovjetunió helyes iranyba fog fejlodni. - Magyarorszag mar elis­­merte Ukrajnat es Oroszorsza­­got, mint onalld dllamot. Mi a helyzet a tobbi szovjet utolddl­­lammal? - A legutobbi kormanyü­los felhatalmazta a külü­gyminisz­­tert arra, hogy megfelelo ido­­pontban diplomáciai kapcsola­tokat létesitsen bármelyik volt szovjet koztarsasaggal, s ezt meg is fogjuk tenni. Elsokent valoszinu­leg a foldrajzilag hoz­­zank kozelebb allok, tehat Be­lorusszia, Moldova keru­l sorra, s azutan a távolabbiak. A ma­gyar diplomacia kovetkezo fel­­adata, hogy vegiglatogassa a szovjet utodallamokat es lerak­­ja a kapcsolatok alapjait. Az is nyilvanvalo, az orszag anyagi ereje nem teszi lehetove, hogy valamennyi államban rezidens nagykovetet tartsunk. Ezt a kerdest tapintatosan kell majd megoldani, ugy, hogy ne legyen belole sertodds. Ivan Aboimov nagykovet er­­deklodesü­nkre kozolte: az oroszorszagi kormany ds parla­­ment hatarozata szerint - ame­­lyet megerositett az allamszo­­vetseghez csatlakozott tobbi volt szovjet tagkoztarsasag is - a szovjet kulkepviseletek, igy a budapesti is, orosz fennhatosag ala keru­ltek. Ami a többi koz­­tarsasag kepviseletet illeti, a Bajza utcaban egyelore a ko­­vetseg statuszanak megvaltoz­­tatasara iranyulo konkret uta­­sitasokra varnak. A nagykovet lapunknak elmondta: meg nem lehet tudni, hogy a diplomaciai kapcsolatok ldtesitese utan hany koztarsasag kivan dnalld kepviseletet nyitni. Elkepzelhe­­td, hogy ndhanyan igy donte­­nek, mindenesetre - fu­ggetlen allamokrol ldven szo - nyilvan kdzds megallapodas szerint ta­­lalható lesz valamilyen formula a képviseleti problema megol­­dására. Desi Andras Sulyos fegyveres összecsapasok Gruziában Gruzia fovarosában szomba­ton egy ellenzéki csoport meg­­probalta elfoglalni a kormany­épü­letet - jelentette az orosz televizio. (Moszkvai tudosítonktól.) A Tbilisziben kiélezodött po­­litikai helyzetrol nyilatkozva szombaton Zviad Gamszahur­­dia, Grúzia elnöke ugy véleke­­dett, hogy a grúz fovarosban „a megszokott politikai demonst­­ráciok folynak”, az elnök mel­­lett is ellene. Gamszahurdia szerint támogatói lenyegesen nagyobb számban vesznek reszt ezeken a megmozdulaso­­kon. A Nemzeti Garda vezetoje ugyanakkor ugy velekedett, hogy a köztarsasag lakossagá­­nak nagy resze az ellenzeket tamogatja, s nem zarta ki, hogy a feszü­ltseg fokozodik. A grúz ellenzek mostani fegyveres akcioját a demokra­­tikusan valasztott, de nem de­­mokratikusan kormanyzo Gamszahurdia konoksaga, az uj allamkozdssegbol valo kima­­radas ds a belso nemzetisegi fe­­szu­ltsegek valtottak ki. Az el­lenzeki erok, koztu­k is az ep­­pen az elnok altal letrehozott, de ellene fordult Nemzeti Gar­da vezetoi, a kezu­kben levo te­­veallomason keresztu­l ismetel­­ten Gamszahurdia hatalmanak megdontesere szolitanak fel. A parlament ds a kormanypalota koru­l az elnek hivei uttorlaszo­­kat emeltek. A Nepszabadsag tudositoja­­nak a gruz fovarosbol szarma­­zo telefondrtesu­lesei szerint Tbiliszi elete normalis kerekva­­gasban folyik, esupan a foutca ds a foter lezarasa okoz kelle­­metlensegeket. Az ellenzek egyik fo kovetelese eppen a ba­­rikadok eltavolitasa. A legsulyosabb osszecsapa­­sok Dél-Oszetia fovarosa, Chinvali kdrul folynak. A gruz ds a szakadar oszet erok egya­­rant sorsdonto pillanatnak te­­kintik a Fi­ggetlen Allamok Kozdssegenek megalakulasát. Az oszetek ugy vélik, hogy a kivü­lmaradt Grúziával szem­ben most joggal várhatnak se­­gítseget az Észak-Oszetiát fel­­ü­gyelo orosz federaciótol. A grúzok viszont igyekeznek megakadalyozni Del-Oszetia „karabahizalodasat”. A hivata­los tbiliszi allaspont szerint az eredendoen gruz terü­leten csak a szovjethatalom idején, nem termeszetes etnikai folyamatok eredmenyekeppen jott letre az oszet többseg, így a megoldas csak a Gruzian belü­li kultura­lis autonomia lehet, semmikep­­pen sem Del-Oszetia elcsatola­­sa, netan Észak-Oszetiaval va­lo egyesitese. M. L. L.* Tbiliszi sajtoforrasok vasar­nap arrol szamoltak be, hogy a tamadok neheztu­zerseget ve­­tettek be a kormanypalota el­­len. A fovaros kozpontjaban al­­lo epu­letbol nem viszonoztak a tuzet, bar az allamfo allitolag kormanyanak tagjaival egyu­tt a palotaban tartozkodik. A TASZSZ jelentese szerint az ellenzok a politikai foglyok szabadonbocsatasat, a sajto- os gyu­lekezdsi szabadsag garanta­­ldsat koveteli. A kormany va­­laszkent fegyverletetelre szoli­­totta fel a tamadokat. (Reuter)

Next