Népszabadság, 1992. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

2 Ruckoj újabb kritikája Jelcin (Bonni tudósítónktól) A német kormány az óév utolsó napján - Oroszország és Ukrajna után - a Független Ál­lamok Közösségének további hét tagköztársaságát ismerte el. Ezek - Azerbajdzsán, Belo­russzia, Kazahsztán, Moldva, Örményország, Türkmenisztán és Üzbegisztán - eljuttatták az Európai Közösségek elnöksé­géhez nyilatkozatukat, amely­ben garantálják, hogy tisztelet­ben tartják az EK által az elis­merés előfeltételeként lefekte­tett elveket - köztük az emberi és kisebbségi jogokat. Genscher német külügymi­niszter szerint az elismerés fontos hozzájárulás ahhoz, hogy az érintett államokat be­vonják az össszeurópai együtt­működés rendszerébe. A diplo­máciai kapcsolatok felvételé­ről haladéktalanul tárgyaláso­kat kezdenek. Bloch moszkvai német nagykövetnek már ked­den át kellett adnia a Weizsec­­ker államfő által aláírt elisme­rési dokumentumokat a hét köztársaság képviselőinek. Bonni közlés szerint egyébként a szovjet utódállamokban az EK-országok lehetőség szerint közös diplomáciai képviselete­ket kívánnak működtetni, amit a közösség külpolitikai uniója fontos gyakorlati meg­nyilvánulásaként érték Genscher megerősített" az FÁK tagjait már a január utolsó napjai á­gában tartandó külsö­­téri értekezletén­­ venni a helsinki ír sokat aláíró orszá­gébe. Alekszander az alelnök a Hazt je­lenő Stern le­gú­jabb számáb­a bí­rálatot intő Borisz Jelcin ell szerint Oroszors­ztatúra legvisszá­­ia, az utca d­esül, Jelcin é­­li ezt. Az elnök - így új - rendeleteket ad ki, azokat senki sem hajtja erem értelmetlen, a hozzáér­­t hiányára valló döntések füleinek, s az országban ural­kodó káoszért senki sem vál­lalja a felelősséget. Az orosz alelnök szerint a nyomorúsá­gos helyzetért, mint a múltban, most sem felel senki, az embe­rek bizalma napról napra csökken, fennáll a szociális robbanás veszélye. Már nem tart soká, s miként a Szovjetu­nió összeomlott, most majd Oroszország is alámerülhet - fejtegette Ruckor. Léderer Pál Atomfegyvermentes lesz a Koreai-félsziget Észak- és Dél-Korea megál­lapodást kötött az óév utolsó napján arról, hogy atomfegyve­rektől mentes térséggé teszi a Koreai-félszigetet. George Bush amerikai elnök, aki kedden érkezett ázsiai és csendes-óceáni körutazásának első állomására, Ausztráliába, üdvözölte a megállapodást, amely enyhíti a feszültséget a hidegháborús szembenállás egyik utolsó színterén. Szöul és Phenjan a napokban kötött megbékélési megállapo­dást, de ebből kimaradt az atomlétesítmények ellenőrzésé­nek ügye, ami Japánt, az Egye­sült Államokat is aggodalom­mal töltötte el, tekintettel Észak-Korea atomfegyver ki­­fejlesztésével kapcsolatos ter­veire. Panmindzsonban szüle­tett a két fél szakértői között végül is ez ügyben hatpontos megállapodás, amelyben ki­mondták: a két Korea csakis békés célokra használja föl az atomenergiát. A két ország kölcsönös en­gedményeket tett: Phenjan hozzájárult ahhoz, hogy köl­csönösen ellenőrizzék egymás atomlétesítményeit, Dél-Korea viszont hírek szerint le fogja mondani az eddig évente rend­szeresen megrendezett közös amerikai-dél-koreai hadgya­korlatokat. A következő, februárban Phenjanban tartandó kor­mányfői értekezleten írják alá a most született megállapodást, amelynek betartásáról közösen felállítandó testület fog gon­doskodni. Kína szerdán hivatalosan üdvözölte Phenjan és Szöul megállapodását. A pekingi kü­lügyi nyilatkozat szerint a kí­nai vezetés reméli, hogy a tér­ség már a közeli jövőben való­ban mentes lesz a nukleáris eszközöktől. Kína - bár to­vábbra is Észak-Korea fő szö­vetségese - mind szorosabb kapcsolatokat ápol Dél-Koreá­­val is: a két fél éppen kedden írt alá egy mérföldkőnek szá­mító kereskedelmi megállapo­dást. (MTI) Új helyen^­­Új környezetben Régi választékkal A PROFI SZERELÉS Budaörs, Gyár u. 2. Telefon: 186-0003 185-1247 ________185-1825 Tokiót siti,k­i Moszkvának Orosz-japán csúcstalálkozó sürgetett Mijazava Kiicsi japán miniszterelnök újévi sajtóérte­kezletén. A kormányfő szerint Japán­nak és Oroszországnak a leg­rövidebb időn belül haladást kell elérnie az „északi terüle­tek”­ kérdésében, s ehhez vár­ja az orosz álláspont ismerte­tését. Mijazava egyébként azt is kijelentette, hogy Japán a nemzetközi politikai életben Oroszországot tekinti a meg­szűnt Szovjetunió örökösének. (MTI) s Washingtonban hat hónapot jósolnak a FÁK-nak (Washingtoni tudósítónktól.) A volt Szovjetunióból egzisz­tenciális okokból menekülő „atom­zsoldosok” harmadik világbeli megjelenésének veszé­lyére hívja fel Bush amerikai elnök figyelmét a Központi Hírszerző Ügynökség elemzése. A CIA mintegy kilencszáz­­ezerre teszi az eddigi szovjet atomfegyver-programokban foglalkoztatott polgári és kato­nai személyek számát, akik kö­zül az amerikai hírszerzés ada­tai szerint legalább kétezren behatóan ismerik a nukleáris eszközök tervezését és előállí­tását, további három-ötezren pedig a nyersanyagul szolgáló hasadóanyagok előkészítését, így az urándúsítást és a plutó­nium-termelést. Robert Gates CIA-igazgató arra figyelmezte­tett, hogy e szakértői gárda új keletű létbizonytalansága szin­te felkínálja őket a harmadik világbeli toborzóknak. Az Egyesült Államok a CIA szerint az „atomagy-elszivár­­gásban” látja a legnagyobb ve­szély. Ennek ellenőrzése nehe­zebb, mint a hasadó anyagok mozgásának nyomon követése. Az új év első napjaiban Bar­­tholomew külügyminiszter-he­lyettes vezetésével amerikai szakértői csoport érkezik a négy szovjet atom-utódállam­ba, hogy tisztázza a nukleáris arzenál hathatós ellenőrzésével kapcsolatos amerikai aggodal­makat és közreműködjék az egyezmények szerinti fegyver­megsemmisítésben. Ehhez Wa­shington négyszázmillió dollár segítséget is felajánlott. Érzé­kelhető, hogy a Szovjetunió felbomlása utáni bizonytalan helyzetben Amerika szeretné, ha minimálisra lehetne csök­kenteni a volt birodalom atom­fegyver-arzenálját. A Bush-kormányzat tisztség­­viselői névtelen nyilatkozataik­ban ugyanis kétlik, hogy kitart­­, akár csak fél évig is az új ál­lamközösség. A The Wall Street Journal szerint kormányzati elemzők úgy látják, hogy Orosz­ország veheti át a birodalom ko­rábbi világhatalmi szerepét, s mellette két regionális hatalmi tömb alakulhat ki: a Nyugat felé orientálódó szláv (ukrán és belo­rusz) utódállamoké, illetve az Irán és Törökország felé tájéko­zódó közép-ázsiai államoké. Egyelőre nem tudni, hogy Jel­cinnek sikerül-e megbirkóznia a nemzetiségi nyomással Oroszor­szágon belül. Csak találgatni le­het, hogy a gazdasági összeom­lás milyen menekültáradatot zú­díthat Kelet- és Nyugat- Európára. A szakértők attól tar­tanak, hogy az elsősorban Né­metországban újnáci irányzatok erősödéséhez vezető idegengyű­lölet olyan láncreakciót válthat ki, amely az Egyesült Államokat is beavatkozásra késztetheti. Alekszandr Galkin, a moszk­vai társadalmi-politikai kutató­­központ helyettes igazgatója ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre az állami vállalatoknak nincsenek igazi konkurenseik, a versenyhelyzet hiánya miatt az árak csillagászati magaslatokba szöknek nem fogja a hiánygaz­daság tüneteinek megszűnése kísérni. Ez a lakosság elégedet­lenségének robbanásaiho­­z ethet. A pesszimisták egy jobboldali diktatú csinálója lehet, de szerint is a Gajda­gi tanácsadói c­­p­lére és kom' _-kre késztetheti :it pétién, ami az j mellett szól, az Jelcin népszerűsége, de ez átmenetinek bizonyulhat. A PBS televízió vitaműsorá­ban George Mirsky, az Egyesült Államok Békekutató Intézeté­nek munkatársa a Jelcin szemé­lyével kapcsolatos amerikai óvatosságot magyarázva, úgy vélekedett, hogy bár pillanat­nyilag demokratikus eszközök­kel él és csupán „bulldózer-sze­mélyiségének” vonzerejét veti be, ha a gazdasági bajok miatt a helyzet elfajul, határozottan le fog törni minden ellenállást, és előtérbe kerülhetnek alkatá­nak diktatórikus vonásai. Ma­­delaine Albright professzor sze­rint Jelcin „csípőből tüzelve” igyekezett biztosítani Oroszor­szág számára a birodalom vi­lágpolitikai utódjának szerepét. Érzékelhető: Gorbacsov nem­zetközi elismertségére némileg féltékenyen, Jelcin azon van, hogy legalább akkora árnyéka legyen neki is a világon. Mindez ■­. változtat azon, hogy Jelcin ighanem „az utolsó esélye” az orosz demokráciának, ezért a vitaműsor résztvevői a gyors és erőteljes amerikai, nyugati se­gítségnyújtás mellett foglaltak állást. Serény Péter NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. január 2., csütörtök A szerb erők Károlyvárost ostromolják BT-akció a perucai katasztrófa megelőzésére Horvátország frontjain szil­veszter éjszaka sem szüneteltek a harcok, Kelet-Szlavóniától egészen Dalmáciáig mindenütt fegyverropogás hallatszott. Sok városban légiriadót rendeltek el. A legsúlyosabb helyzet is­mét Károlyváros környékén alakult ki: minden jel szerint a vukovári ostrom megismétlését vették tervbe a támadók. - Szlovéniában felbomlott a kor­mánykoalíció.­­ Szerb részről ismét beavatkozással vádolják Magyarországot. Egyelőre nincs hír a perucai víztározó sorsáról. A Split kör­nyéki völgyzáró gátat a hadse­reg ellenőrzi, ám a helyi katonai alakulatok állítólag a létesít­mény felrobbantásával fenyege­tőznek, annak bekövetkezte ha­talmas környezeti katasztrófát idézne elő. A helyzetről Cyrus Vance ENSZ-megbízottnak kel­lene tájékozódnia, ám nem tud­ni, hogy kapott-e információt Belgrádban. Az amerikai diplo­matát az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kérte fel, hogy konzultál­jon a perucai katasztrófa elhárí­tásáról, a körzet demilitarizálá­­sáról. Az ENSZ szerint ebbe a körzetbe mindenképpen békee­rőket kellene küldeni. A kedden előterjesztett és szerb részről már elfogadott változatban Perucáról nincs szó. Boriszav Jovics, az ENSZ- szel való kapcsolattartásra hi­vatott belgrádi bizottság elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy a kéksisakosok Kelet-Szlavóniá­ban, Baranyában, Krajinában, Nyugat-Szerémségben és Nyu­­gat-Szlavóniában építenék ki állásaikat - tehát a jelenlegi frontvonalak mentén. Csak a béke fenntartása lenne a fela­datuk; ezeket a körzeteket tel­jesen demilitarizálnák, kivo­nulna onnan minden katonai alakulat és horvát erő. Megma­radna viszont a jelenlegi szerb közigazgatás és rendőri erő (az utóbbi csak fegyvertelen szol­gálat formájában). Szlobodan Milosevics szerb elnök kedden úgy nyilatkozott, hogy elhárult minden akadály a kéksisako­sok állomásoztatása elől. Zágrábban biztosan nem ilyen lelkesek, hiszen a jelenle­gi terv nem veszi tekintetbe azt a horvát álláspontot, hogy a horvát-szerb határra is irányít­sanak ENSZ-erőket. Boszniába is csak jelentéktelen és fegyver­telen ENSZ-erő érkezne megfi­gyelői feladatokkal, ráadásul helyükön tartaná a szerb erő­ket, amelyeket Zágrábban megszállóknak tekintenek. Felbomlott a Szlovéniát kor­mányzó hatpárti koalíció, a Szlovén Demokratikus Ellenzék (Demos). Néhány hónap múlva újabb választások lesznek. Kedden szerb részről újabb súlyos vádak érték Magyaror­szágot és a magyar honvédsé­get... Zseljko Raznatovics­ Ár­kán, a szerb önkéntes gárda pa­rancsnoka azt állította, hogy su­gárhajtású magyar harci gépek három föld-föld rakétát lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Ba­ranyára, Szlavóniára és Nyugat- Szerémségre. Szerinte mintegy száz alkalommal sértették meg Magyarországról a jugoszláv légteret, háromszáz harckocsit állomásoztatnak a határ men­tén, s számos kiképzőtábort mű­ködtetnek Magyarországon. A vádakról Keleti György ez­redes, a honvédelmi minisztéri­um szóvivője elmondta, hogy az effajta vádakra soha semmi­féle bizonyítékot nem szolgál­tattak, mivel ilyenek nem is le­hetnek. (MTI) Újévi családi séta Károlyvárosban. Zombori lakosok értesítet­ték a Népszabadságot, hogy újév hajnalán, két órakor po­kolgép robbant a vajdasági város ferences kolostorában. Az épület - ahogy több más katolikus (és magyar) intéz­mény is - ezúttal harmadszor lett merénylet célpontja. Zombor katonai szóvivője kérdésünkre nem akarta kommentálni az esetet. Kerítésbontás egy volt szovjet határszakaszon Nahicsevánban (Azerbajdzsán) több ezer helyi lakos kedden nagy örömujjongás közepette elbontotta az egykori Szovjetunió és Irán határán húzódó szögesdrótkerítést. Az eset az egykori Nahicseván Autonóm Köztársaság területén, Azerbadzsán déli részén történt, s a határzárat teljesen felszámolták. Nahicsevánt egyébként Örményország elválasztja Azerbajdzsán többi terüle­tétől. Ebben a körzetben - Azerbajdzsánban csakúgy, mint Irán­ban - síita, muzulmán hitű lakosság él.(MTI) Lengyel püspökök a fogamzásgátlás ellen A lengyel katolikus püspöki kar pásztorlevélben emelt szót az abortusz, illetve a fogamzásgátló szerek használata ellen. A püs­pökök felszólítják azokat, akik - ha csak kivételes esetekben is - a művi vetélés megengedése mellett érvelnek, ismerjék el tévedé­süket és korrigálják nézeteiket. (Varsói tudósítónktól) Castro fegyvertársa börtönben A kubai rendőrség letartóztatta Eligio Rodriguez Leiva had­nagyot, Fidel Castro egykori fegyvertársát, aki megpróbált a guantanamói amerikai támaszpontra szökni - közölték kubai el­lenzéki források. A hadnagyot, aki annak idején a Batista-rend­­szer megdöntéséért harcolt, fiaival együtt fogták el - közölte a kubai Emberi Jogi bizottság szóvivője. A kubai rendőrség tíz napja őrizetben tartja Indamiro Restenót, a szociáldemokrata irányzatú ,,Harmonie” szervezet egyik vezetőjét, és három tár­sát. (MTI) Izraelnek még nincs költségvetése Érvényes költségvetés nélkül kezdte az új évet az izraeli kor­mány, amely tizennyolc hónapos fennállásának legkomolyabb ki­hívásával kénytelen szembenézni. A szerda hajnalig tartó parla­menti vita sem hozott eredményt, miután a mérleg nyelvének sze­repét játszó kisebb vallási pártok egymással sem tudtak meg­állapodni a nekik kiutalandó viszonylag csekély központi támo­gatás elosztási módjáról. Valamennyien a tervezet leszavazását helyezték kilátásba a másik álláspontjának győzelme esetére, s mivel Jichak Samir kormányfő koalíciójának mindössze négyfős többsége van a törvényhozásban, bármely koalíciós fél szembe­fordulása a költségvetési tervezettel a kormány bukását jelenthe­ti. (MTI) Megkerült a viasz-Corbi A hollandiai Elsloo városában sikerült megtalálni Mihail Gor­­bacsovnak azt a viaszszobrát, amelyet karácsonykor loptak el az amszterdami Madame Tussaud Panoptikumból. Mint kiderült, a tettesek az úgynevezett Vesuvius Club tagjai voltak. Ez a furcsa szervezet szoborlopásokkal köszönti az új esztendőt. (MTI) Salvador: Végre béke? Tűzszünetben állapodtak meg szerdán a tizenkét éve pusztító salvadori polgárhábo­rúban szemben álló felek. ENSZ-források szerint a fegyvernyugvás február 1-jén lép életbe. A megállapodásról kiadott nyilatkozat szerint a Salvadori kormány és a Fara­­bundo Marti Felszabadítási Szervezet nemcsak a csapat­szétválasztás feltételeiben egyezett meg, hanem abban is, hogy a gerillaszervezet „részé­vé válhat az ország polgári, po­litikai és intézményi rendszeré­nek”. A nyilatkozatból azonban kiderül az is, hogy még nem si­került minden kérdésben egyezségre jutni: a felek január 5-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy kidolgozzák a bé­kefolyamat menetrendjét. A végső megállapodást a felek a tervek szerint január 16-án, Mexikóban írják majd alá. A Salvadori polgárháború­ban több mint 75 000-en vesz­tették életüket. (MTI)

Next