Népszabadság, 1992. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

1992. január 3., péntek_______________________________NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP____________________________________________________5 Magánkézben a gyomai Kner (Megyei tudósítónktól) Elkelt a gyomai Kner Nyom­da. A még tavaly kft.-vé ala­kult patinás üzemet magánsze­mélyek egy csoportja és a kft. 38 dolgozója vásárolta meg. A vételár végső összege üzle­ti titok a szerződő felek megál­lapodása értelmében, így az új tulajdonosok is csak annyit árultak el a Gyomaendrődön, a Kner Múzeumban megtartott sajtótájékoztatón, hogy ez az ár több mint 150 százaléka az Állami Vagyonügynökség pri­vatizációs tanácsadója, a fran­cia CCF bank által felbecsült üzleti értéknek. Gyomai Kner-üzemét a túl­nyomó hányadában csomagoló­anyag gyártásával foglalkozó, s az elmúlt esztendőben rt.-vé lett békéscsabai Kner Nyomda hir­dette meg eladásra, hogy saját, zártkörű pályázattal lebonyoló­dó privatizációjának üzleti fel­tételeit javítsa. A hirdetésre há­rom sikeres magánkiadóhoz - a Viktória, a Láng és a Sorger- Kolon kiadókhoz - kötődő nyolc vállalkozó jelentkezett közös pályázattal, s ennek alap­ján december folyamán a ked­vezményes részvényt jegyző 38 dolgozó bevonásával létre is jött az a megállapodás, amiben a vevők vállalták a gyomai nyom­da hagyományainak folytatását. Ez utóbb igen fontos kikö­tésnek bizonyult, amikor az rt. végső döntését kimondó köz­gyűlése előtt az országosan is ismert tipográfus, Szántó Tibor az ÁVÜ-nél és az ÁVÜ-t fel­ügyelő tárca nélküli miniszter­nél is megtámadta a szerződést azon a címen, hogy itt egy nemzeti kultúrtörténeti érték elkótyavetyéléséről van szó. Az új tulajdonosok válasza: 1992 júniusában, a nyomda alapítá­sának 110. évfordulójára ismét megjelentetik azt a Kner köny­vet, amelynek sorozata több mint fél évszázada megsza­kadt. K. E. P. Csődmentő a Tékánál A Téka Könyvértékesítő Válla­lat élére január 2-ától válságme­nedzselő igazgatót neveztek ki. A dolgozók közül sokan úgy vélik, a kinevező szakminiszté­rium, a művelődési tárca új né­ven bár, de a régi hibát követte el azzal, hogy Csapó György személyében „szakmaidegent” állított föléjük a megújulás belső erőfeszítéseit figyelmen kívül hagyva. Tímár Györgyné minisztéri­umi osztályvezető azt állítja, szó sincs figyelmen kívül ha­gyásról. A Téka eddigi megbízott igazgatója, Ronga József azon­ban úgy gondolja, hogy a könyvkereskedelemnek olyan szakmai specifikumai vannak, amelyek ismerete nélkül aligha lehet bármit is tenni e terüle­­t­­en. És meggyőződése, hogy az­­ az átalakítási terv, amit kidol­goztak, segíthetne. Mintegy húsz százalékkal csökkentették a dolgozók létszámát, új üz­letstruktúrát alakítottak ki és eladták egy ingatlanukat, amelynek árából csaknem a teljes 400 milliós adósságuk visszafizethető. Csapó Györgyöt egyáltalán nem lepte meg a hír, hogy bi­zalmatlanul fogadják a válla­latnál. - Mi a legfontosabb feladata a válságmenedzsernek? - Gazdaságilag talpra állíta­ni a csőd szélére sodródott cé­geket, intézményeket, vállala­tokat. A válságmenedzser „kí­vülről” akkor lép be, amikor bent elfogy minden lehetőség a megújulásra. A „szakmaidegenség” vádjá­val azért illetnek, mert egy gép­ipari vállalatnál dolgoztam. Ugyan van gépészmérnöki okle­velem, de közgazdászi is, nem utolsósorban pedig elvégeztem egy speciális menedzserképzőt. Elképzeléseimet csak azután fo­gom kialakítani, ha megismer­tem a terveiket, véleményüket. Egy évet kaptam arra, hogy megmentsem a csődtől - és nem a szakemberektől! - a vállalatot. Gy. Sz. É. Kisgazdapanasz „Milyen országos vezetés az, amely kizárja a hiteles megyei vezetőket, országgyűlési képvi­selőket, visszahívja minisztere­it, államtitkárait, mert nem ér­tenek egyet az Elnök úr Szála­­si-féle hűségnyilatkozatával” - olvasható abban az­­ egyetértő kisgazdákat csatlakozásra is ösztönző­­ állásfoglalásban, amit az FKGP medgyesbodzási szervezete juttatott el szerkesz­tőségünkhöz. Követelik: Tor­­gyán­ úr hozza nyilvánosságra a vidéki útjait finanszírozók ne­vét, a „Tutsek-féle vérbíróság­ban betöltött szerepének doku­mentumait”. Tiltakoznak az FKGP-vezetés diktatórikus módszerei ellen. A medgyesbo­dzási kisgazdák megtagadják az együttműködést a központi inspirációkra választott megyei vezetéssel. U JUJKJUG rudni, Két híradó Lesz tehát az egyes csatornán három jelentkezése a Pálffy G. István vezette híradónak, s a kettesen két jelentkezése Bá­nó András stábjának. Ha nem kicsinyeskedünk, s nem mé­ricskéljük, hogy mennyivel fontosabb, nézettebb az egyes, s nem zavar senkit, hogy három jelentkezés az több kettőnél, akkor rendben levőnek vélhetnénk a dolgot. Én az Esti egyen­leget s az eddigi félnyolcas híradót is naponta megnéztem, mindegyik hiányozna. Igaz, délután négykor még nem vagyok képernyőkörelben, s este tízkor már ágyban vagyok, hogy hajnalban fölkelhessek - Bánóékról tehát sajnos, úgy tetszik, most már lemaradok. Azt persze, nem értem, miért okozna ezen túlmenően a vál­tozás bárkinél is (persze, Bánóék hívein s a teljes esélyegyen­lőség hívein kívül) ingerültséget. Előbb-utóbb úgyis lesz még néhány magyar műholdas csatorna, mindegyik a maga hír­adórendszerével. Ha szerencsénk van, és e szerencsét megfele­lő törvénykezés szavatolja, mindegyik pártatlanságra és tár­gyilagosságra törekszik majd, szűkszavúan is gazdag tájékoz­tatásra - akkor pedig fölösleges minden rémüldözés. Akinek igaza van, annak nincs mitől félnie. A zárolt milliárdon, meg a rádiótól elvett pénzen, persze, el lehet gondolkodni. A kormányzat és a parlament bizonyára így ösztökél arra, hogy szülessenek meg mielőbb a jogi és pénzügyi-műszaki feltételei a párhuzamos, független műhol­das magyar rádió- és tévéműsoroknak. Alig várom. Főleg, ha nem a gyűlölet, az uszítás záporozik majd ránk az űrből. Ha tekintetbe vesszük, hogy a műholdas tévé foghatja össze az egész magyarságot, s lehet lassan fő nyelvmestere s történelemoktatója is. Itt-ott, egyedüli oktatója az anyanyel­vén. S remélhetőleg bekapcsolódnak a szomszédos országok­ban működő magyar tévés műhelyek is a leendő műholdas műsorba. S Pálffy, Bánó majd együtt segít nekik. BETÖRŐK, CSENCSELŐK, GARÁZDÁK Közbiztonság: szegény rendőrség, serény bűnözők (Megyei tudósítóinktól) Miskolcon és a vonzáskörze­tében nagyjából 2500-zal több bűncselekményt követtek el ta­valy, mint egy évvel korábban. Növekedett a vagyon elleni bűncselekmények, a gépkocsi­lopások, a rablások aránya. Nem volt több az erőszakos, garázda jellegű bűncselek­mény, viszont a növekvő ide­genforgalom nyomán keleti bű­nözők, zsebesek, csencselők vették célba a várost. Ezzel együtt is azt vallja dr. Tuza László, a borsodi megyeszék­hely rendőrkapitánya, hogy a városban kockázat nélkül senki sem sértheti meg a törvényt. A közbiztonság javulását at­tól remélik, hogy a hírek sze­rint az idén körülbelül 150, el­sősorban a közterületeken szol­gálatot teljesítő rendőrrel gya­rapodik az állományuk. Isme­retes, hogy fél éve itt alakult meg az országban elsőként, 25 fővel az önkormányzat által tá­mogatott, úgynevezett belváro­si rendőrség. A városon belüli helyi rendőrőrsök a kapitány szerint növelik a környékbeliek bizalmát, csökkentik a félelem­érzetüket. Az elmúlt fél évben 57 százalékkal csökkent a bel­városban a bűncselekmények száma. Ezért az idén két újabb, hasonló őrsöt hoznának létre a város két nagy lakótelepén. Tatabányán - mint azt Győr­vári Kálmán ezredestől, a me­gyei jogú város rendőrkapitá­nyától megtudtuk - a bűnözés korábbi években is tapasztalt növekvő tendenciája folytató­dott. Van azonban kedvező jel is: a növekedési ütem nem volt olyan nagyfokú, mint koráb­ban. Aggodalomra ad viszont okot, hogy az elkövetési mód­szerek fokozódó durvasága jel­lemzővé vált. Elsősorban a ma­gánszemélyek sérelmére elkö­vetett vagyon elleni bűncselek­mények azok, amelyeknél a rendkívüli vandalizmus az uralkodó. A kapitány szerint további szervezeti átalakításokkal már aligha lehet javítani a közbiz­tonság helyzetén, ezért ő is a teljes körű technikai megúju­lásban és a létszámnövelésben lát csak lehetőséget az előrelé­pésre. Ha a jövőben több egyenruhás rendőrt tudnának közterületi szolgálatra beoszta­ni, s ha több nyomozójuk fog­lalkozhatna a konkrét bűnül­dözéssel, akkor talán a polgá­rok biztonságérzete is jobb len­ne - összegezte véleményét az ezredes. Pécsett 1991-ben mintegy nyolcezer bűncselekmény vált ismertté, s ez húsz százalékkal több, mint 1990-ben. A pécsi rendőrök munkáját dicséri, hogy a nagyvárosok közül itt a legjobb a felderítési arány: 43 százalék. Ez némiképp a már másfél esztendeje működő - és azóta egyre több városban ki­próbált - decentralizált rendőr­állomási modellnek köszönhe­tő. Néhány napja a vasúti rendőrség a MÁV pécsi igazga­tóságától kapott egy épületet, s bíznak abban, hogy a jobb kö­rülmények között dolgozó rendőrök munkája is eredmé­nyesebb lesz. Az igazgatóság területén ugyanis évente 10 milliós kárt okoznak a vasúti tolvajok. Ahhoz, hogy a köz­­biztonság Pécsett tovább javul­jon, a szakemberek szerint nél­külözhetetlen, hogy az emberek ne legyenek közömbösek. Eb­ben - véleménye szerint - az is sokat segít, hogy a rendőrök le­gyenek előzékenyek, segítőké­szek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Pécsett már több mint ezer tagja van a lakossági ön­védelmi csoportoknak, s ezek tevékenysége is érezhető hatás­sal van a város közbiztonságá­ra. Somogyban jól érzékelhető, hogy az elmúlt időszakban romlott a közbiztonság. Van­nak olyan „gócok”, ahol az át­lagosnál is gyakrabban történ­nek bűnesetek. A közbiztonság romlásával növekszik a lakosság elvárása a rendőrökkel szemben. Ma már nemcsak egészségügyi rostának vetik alá az erre a pályára je­lentkezőket, hanem egyéb szi­gorú feltételeknek is meg kell felelniük. A feladatok megnö­vekedése azonban azt is magá­val hozta, hogy az utóbbi évek­ben a pályakezdő fiatalok szá­mára nem vonzó a nyomozói állás. A múlt évben technikailag sokat fejlődött a kaposvári rendőrség. A gépjárműparkjuk jórészt nyugati márkájú ko­csikból áll. Természetesen a megyeszékhely kapitányságára is ráférne az alapos technikai fejlesztés, de a kaposváriaknak is tudomásul kell venniük a belügyi tárca nehéz anyagi helyzetét. Elmondták azt is, hogy még így is meg tudták szerezni a pénzt ahhoz, ami na­gyon szükséges volt munkájuk­hoz. Ebben az évben elsősor­ban a számítógépes rendszert szeretnék bővíteni. Azt várják ettől, hogy az információáram­lás felgyorsuljon, így az intéz­kedő rendőr jobb helyzetbe ke­rülhet, mint korábban, vagy esetleg még annál is jobba, mint a bűnözők. Tolna megyében tavaly nőtt a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma - ezen belül is a lo­pás és a betöréses lopás volt a leginkább jellemző. Dr. Berta Attila megyei rendőrfőkapitány tájékoztatása szerint a legna­gyobb baj az, hogy jelentősen megnőtt az élet elleni bűncse­lekmények száma. Új jelenség Tolnában a gépkocsilopás nö­vekedése, a biztosítási csalás és az áfa-visszatérítéses ügyek megjelenése a bűnözésben. A főkapitány szerint töre­kedni kell arra, hogy a­ közte­rületen szolgálatot ellátó rend­őrök, valamint a bűnügyi nyo­mozók száma növekedjen. Je­lentős technikai előrelépésre is szükség lenne a rendőrségen. Szegednek haszna és kára egyaránt származik a keletről érkező rengeteg idegenből. Ha­szon az olcsó áru, az olcsó munkaerő, az ócska szállás­hellyel is megelégedő vendég, a kár a növekvő bűnözés. A leg­rosszabb a közbiztonság a len­gyel piac környékén, Kiskun­­dorozsma egyes részein és a nemzetközi főútvonal határ fe­lé tartó szakaszán. Állandó a fekete pénzváltók jelenléte a Nagyáruház előtt. Ezek vi­szonylag békések, csak azt ve­rik meg, aki le akarja fényké­pezni őket. Télen jobb a városban a köz­­biztonság, mint nyáron, mert ilyenkor kevesen alszanak az utcán. Aki szándékosan nem hívja ki maga ellen a sorsot - nem seftel bűnözőkkel, nem kószál egyedül sötét utcákban és nem mutogat ezresekkel tö­mött erszényt a kocsmákban - sajnos azt is érheti támadás. Debrecenben a városban a bűncselekmények száma tavaly 26 százalékkal nőtt. Ez a ta­valyelőtti 50 százalékos növe­kedésnek alig több mint a fele, vagyis az ütem végre lassult. Jó hír, hogy a cívisvárosban eddig nem történtek fegyveres rablá­sok. A rendőri szervek megő­rizték működőképességüket, sőt tevékenységük több terüle­ten javult. Tavaly kezdték el az úgynevezett decentralizált rendőrállomások rendszerének a kiépítését. Eddig a belváros­ban és az Új­kerti-Vénkerti la­kótelepen jött létre ilyen. A Nagyállomáson pedig vasúti rendőrségi alosztályt alakítot­tak ki. Hajnali igazoltatás. BOROS JENŐ FELVÉTELE A „betűvetés” világbajnoka A téli vakáció szusszanásnyi levegővétel diákoknak, taná­roknak egyaránt. Azazhogy az utóbbiaknak egyre kevésbé az, hiszen az eddigi szünidei fel­adataik mellett mind többen jövedelemkiegészítésre is fel­használják a tanítási­ szünet napjait. Közéjük tartozik Ka­nyar Erika, a veszprémi Köz­­gazdasági Szakközépiskola ta­nára - őrá parlamenti gyorsíró­ként éppen a téli vakáció nap­jaiban hárult a legtöbb feladat. - Miért vállal ekkora megter­helést? - Először: a magyaron kívül gyors- és gépírást is tanítok - és ez nemcsak a munkám, ha­nem a hobbim is. Másodszor: a parlamenti gyakorlóterep a legjobb szakmai továbbképzés. Harmadszor pedig: ma már mint kereseti forrásról sem tudnék lemondani róla. Mert egy négytagú családnak - két iskolás fiam van - bizony nem elegendő két szülő pedagógus­fizetése. A férjemnek meg ne­kem együttesen bruttó 35 ezer a havi keresetünk. A parla­mentben viszont - ha plenáris ülésen dolgozom - naponta 3900 forintot, a bizottsági ülé­seken óránként 2300-at, illetve sürgős munka esetén 3800 fo­rintot kapok. Ezzel szemben az iskolában körülbelül 270 fo­rintra jön ki az óradíjam... A valóságban, persze, egyik sem szó szerint egyórányi munka, hanem jóval több. Egyórai gyorsírást hat-hét óra alatt „fordítok” és gépelek le. - Mióta parlamenti gyorsíró? - Amikor 1985-ben rábeszél­tek, hogy induljak a szófiai vi­lágbajnokságon, és azt a gya­korló gyorsírásban megnyer­tem, sok munkaajánlatot kap­tam. , Néhánynak a kipróbálása után döntöttem a parlament mellett. - Mit kell tudnia egy világ­bajnoknak? - Az élőbeszédben percen­ként 280-320 szótagot mond ki az ember. Aki a szakma meste­rének szeretné tudni magát, annak ezt a sebességet nehéz­ség nélkül illik követnie - de a legjobbaknak az átlagos be­szédnél jóval gyorsabb szöve­get, akár 460 szótagot is. Én most ennyit tudok. - Mi a legnehezebb ebben a munkában? - Hogy percenként ki hány szótagot tud leírni, az - ha a képesség megvan benne - gya­korlás kérdése. A gyakorlás pe­dig az időé. Azt pedig nem mindig könnyű teremteni. A legnehezebb feladat: „készre” megcsinálni a munkát. Azaz: a helyesírási szabályok betartá­sával szép magyar stílusra „le­fordítani” és gépbe írni a sok­szor pongyola élőbeszédet. Eh­hez nagyon jól, belülről kell is­merni, érezni a nyelvet. És olyan műveltséggel, s napra­kész tájékozottsággal kell ren­delkezni, amely átsegíti az em­bert a tőle idegen szövegek dzsungelén is. Talán nem vélet­len, hogy a legkeresettebb gyorsírók szinte kivétel nélkül egyetemet végzett emberek. - Hogyan tudja összeegyez­tetni az iskolai munkájával ezt a feladatot?­­ - Az iskola vezetői és a kol­légák segítségével. Az órabe­osztásom olyan, hogy megfelel­hessek ennek a feladatomnak is. Szerencsére e „mellékmun­kám” az oktatásban-nevelés­­ben is kamatozik. -Az idén érettségiző osztályokban taní­tok magyar nyelvet és irodal­mat­­ és a diákjaimat nagyon érdeklik a politikai események, a körülöttük zajló változások. És én most közelről érzem a parlamentben folyó munka hangulatát. - Mit szeretne a legjobban az új évben? - Tanárként is szeretnék dobogós helyezést elérni. És jó volna egy kicsivel több szabad­idő a családomra és magamra. Gyarmati Szabó Éva i Múltmondó Állok Szekszárd központi terén, egy tűzfal előtt, és azon mélázom, hogy bemenjek-e a jövendőmondóhoz, vagy se. Mit is mondhatna nekem a jövendő? Hiszen­ nekem a múltammal kellene tisztába kerülnöm. Pöttyös-e a múltam vagy sem? Vajon ki állapíthatja meg ezt?­ Az a honatya - most kormánypárti aki az utolsó pillanatig a munkásőrség há­zi fényképésze volt? Vagy az az egykori ifjúsági vezető, aki most teli szájjal bolsevikozik? Ki a tiszta ember? S ki dönti el, hogy ki az és ki nem az? Tanácstalanul állok a jö­vendőmondó táblája előtt. A múltam ismerete nélkül sza­­bad-e nekem a jövőről beszél­ni? Mi lenne, ha nemcsak jö­vendőmondók, hanem múlt­mondók is lennének? Az emberfia időnként letér az egy igaz útról és ilyenkor érdekes felismerésre jut. Pél­dául arra, hogy a világ legbu­tább állata a strucc, amiért a fejét a homokba dugja. Tudja ezt az ember és még­is lecövekel a jövendőmondó ajtaja előtt. Talán én is a struccok csa­ládjába tartozom? Hazafi József

Next