Népszabadság, 1992. március (50. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

NÉPSZABADSÁG ! 1992. március 2., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 52. szám MOZGALMAS POLITIKAI HÉTVÉGE Az MDF továbbra is baloldali veszélyt lát A párthétvége nem volt csen­des. Az SZDSZ Országos Taná­csában - egyebek közt - a rasszista ideológia fenyegetésé­ről folyt vita. A Fidesz-frakció hét végéjén Ungár Klárát „ki­váltották” a parlament gazda­sági bizottságából, hogy min­den erejét a városházi munkára összpontosíthassa. Az MDF hét végi megnyilvá­nulásaiban újra találkozni le­hetett a baloldali főveszély el­leni harc hangoztatásával. Az MDF nagyválasztmánya nyi­latkozatot fogadott el, amely­ben álbaloldali erőket ostoroz­nak, elítélik az MSZP és az MSZOSZ együttműködését. Horváth Balázs, a sportügyek tárcanélküli minisztere a villá­nyi keresztény hétvégén egye­bek mellett kijelentette: ha az MSZP megkaparintaná a ha­talmat, rettenetes lenne. (Beszámolónk a 4. oldalon) BOSZNIA-HERCEGOVINA Népszavazás halálos incidenssel (Újvidéki tudósítónktól) Az egykori Jugoszlávia két tagköztársaságában, Crna Go­rában és Bosznia-Hercegoviná­ban vasárnap lezárult a kétna­pos népszavazás. Montenegró­ban a Szerbiával való állam­­szövetséget, Boszniában a füg­getlenséget jelenti az „igen”. Az előbbi köztársaságban in­cidensek nélkül zajlik a szava­zás, az utóbbiban egyre vész­terhesebb a helyzet. Boszniában „lenni vagy nem lenni” szituációt teremtett a nemzeti vezérek rivalizálása. A szerbek Szerbia, a horvátok Horvátország felé kacsingat­nak, a muzulmánok ettől is, at­tól is idegenkednek: bárhova csatolnák őket, kisebbségi helyzetbe szorulnának. Szombatra virradóra halálos áldozatai is voltak az elvakult­­ságnak. Ljubin Han falunál kilőttek egy teherautót. Egyik utasát halálos találat érte, má­sik utasát súlyos sebekkel szál­lították a szarajevói kórházba. (Folytatás a 2. oldalon) Boszniában a függetlenséget jelenti az „igen” Számítógépes bűnözők Magyarországon A férfi otthon ül a számítógé­pe előtt, a whiskyjét kortyolgat­ja, s közben bejelentkezik a ki­szemelt bank számítógépének. Néhány gombnyomás, s pár má­sodperc múlva emberünk elvé­geztet a géppel néhány „szabá­lyos” banki átutalást. Milliók­kal gazdagodva áll fel a számí­tógép elől. Soha nem derül talán ki, hogy ki nyúlt bele a bank rendszerébe, így dolgozik a szá­mítógépes bűnöző­­ a filmeken. Magyarországon ez még a jö­vő. A rendőrség ismeretei sze­rint eddig senki nem próbálta efféle módszerekkel megcsapol­ni a bankok számítógépes nyil­vántartásait. Szerencsére a magyar számí­tógépes bűnözők még alapfokon dolgoznak. Tevékenységük ki­merül a gépi nyilvántartások dézsmálásában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a közel­múltban zárta le azt az ügyet, melyben egy számítástechniká­ban járatlan, a gépet alapfokon kezelő pénztáros alig két hónap alatt több, mint négyszázezer forinttal károsította meg válla­latát. A cég ugyanis olyan progra­mot használt a számlázásra és a raktárkészlet nyilvántartására, amelyik - bevallottan papírta­karékossági megfontolásokból - a rosszul kitöltött, sztornírozott számlákat nem nyomtatta ki. Sőt, nem is zárolta el a hibás adatsort, s a gép által generált számlaszámot is felülírta a kö­vetkező helyesen kitöltött szám­lával. Annak tehát nyoma sem maradt a gépi nyilvántartásban, hogy ki, milyen számlát rontott, és hogyan. A takarékos prog­ramnak volt azonban egy súlyos hibája. Még azután is „megen­gedte”, hogy sztornírozzanak egy számlát, miután a gép meg­kezdte a bizonylat nyomtatását. Erre jött rá a cég mintaboltjá­nak pénztárosa. Kihasználva a számítógép nyújtotta lehetősé­get sorra sztornírozta az egyéb­ként szabályosan kitöltött, ki­nyomtatott számlákat, a pénzt pedig, amit a vevő befizetett, lé­vén, hogy a számítógép törölte memóriájából az adott számlát, zsebre tette. (Folytatás az 5. oldalon) . Az EK elnöke támogatja hazánkat Az első magyar-portugál miniszterelnöki tárgyalások helyszíne volt Budapest, ahová pénteken kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Aníbal Cavaco Silva portugál kor­mányfő, az Európai Közösség soros elnöke. Portugália mi­niszterelnöke, aki többek kö­zött megbeszéléseket folytatott Antall Józseffel és Göncz Ár­páddal, látogatása végén úgy nyilatkozott, támogatja hazánk teljes jogú EK-tagságát, amely várhatóan még az évezred vége előtt valósággá válik. (Tudósításunk a 3. oldalon) A katonák jobban szót értenek Annus Antal nyilatkozik bukaresti tárgyalásairól Bukarestben a hét végén Ma­gyarország és Románia védelmi tárcáinak szervezésében tudo­mányos tanácskozás volt a két ország között tavaly létrejött és nemrég ratifikált Nyitott Égbolt egyezmény okmányainak múlt heti kicserélése alkalmából. A magyar delegációt - Für Lajos honvédelmi miniszter megbetegedése miatt - Annus Antal altábornagy, a HM köz­­igazgatási államtitkára vezette. A magyar küldöttséget fogadta Theodor Stolojan kormányfő is, utána pedig a delegáció ta­lálkozott és megbeszéléseket folytatott Nicolae Spiroiu vé­delmi miniszterrel. Annus Antal altábornagy in­terjút adott a Népszabadság bukaresti tudósítójának. - Milyen légkörben zajlott le a két védelmi tárca képviselőinek ta­lálkozója? - A román nemzetvédelmi miniszter megértéssel fogadta, hogy Für Lajos betegsége miatt nem jöhetett. Én egész itteni programunkból, a román nem­zetvédelmi miniszterrel folyta­tott megbeszélésekből, csak­úgy, mint a kormányfőnél azt érzékeltem, hogy a román fél­nek - velünk egybecsengően - az a véleménye, hogy az együttműködés eredményes, és rendkívül fontos a továbbfej­lesztése. Amiben pedig félreér­tés, vagy félremagyarázás van, azt meg kell beszélni. - A Für Lajos miskolci kijelenté­seivel kapcsolatos román sajtókam­pány mennyire hatott a megbeszélé­sek légkörére? - Nem érzékeltem semmiféle­­ káros hatást. Ha a polémiának netán ilyen céljai lettek volna, elmondhatom: nem ért célt. - Milyen tapasztalatokat hozott a Nyitott Égbolt egyezményről tar­tott tudományos tanácskozás? - Ilyen eszmecserére a két ország között még nem került sor ilyen szinten. Ez már ön­magában is rendkívül fontos. (Folytatás a 3. oldalon) Törvénytelenül nevezték ki a Pest Megyei Bíróság elnökét? (Munkatársunktól) Pénteki és szombati szá­munkban is beszámolót közöl­tünk a bírósági elnökök kineve­zéséről. írtunk arról is, hogy a Pest Megyei Bíróságon dr. Gat­­ter Lászlót nevezték ki elnökké - akit a bírák nagy többsége al­kalmatlannak tartott. A hét vé­gén a meglepő döntés vissz­hangját kutatva a megyei bíró­sághoz tartozó Váci Város Bí­róság egyik bírójával dr. Ilon­­czay Zsolttal beszélgettünk. - Mi a véleménye a történtekről? - Azzal szeretném kezdeni, hogy pontatlan az újság febru­ár 28-i számában azon állítás, hogy dr. Gatter László „a Pest Megyei Bíróság elnökségé­ért folytatott versenyfutásból győztesen került ki”. Dr. Gat­ter Lászlót a szavazó bírók két­harmada alkalmatlannak talál­ta, és a régi elnököt dr. Kacl­­már Mihályt javasolta elnök­nek, ezt azonban az igazság­ügy-miniszter figyelmen kívül hagyta. - Magát a tényt mi is megírtuk. Önnek a jelek szerint mégis hiány­érzete van. - Igen, mert a törvény sze­rint a megyei bíróság elnöki tisztét pályázat útján kell be­tölteni, a pályázók alkalmassá­gáról az összbírói értekezlet mond véleményt és tesz javas­latot a miniszternek. Az 59/A §. (4) bekezdése szerint, ha nincs alkalmas pályázó, vagy a kine­vező (jelen esetben a miniszter) a javaslatot nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni. Nincsen joga tehát a miniszternek az értekezlet által javasolt pályá­zótól eltérő személyt kinevezni. Ez történt. A bírói értekezletet 1992. február 20-án tartották meg a miniszter képviseletében jelen volt Fluckné dr. Papácsi Edit helyettes államtitkár. Az érte­kezlet a szavazás előtt úgy ha­tározott, hogy azt tekinti alkal­masnak, aki a jelenlévők 50%-a+­ szavazatot megkapja. A 138 ér­vényes szavazat közül (jelenlé­vők 143) több mint 100 (105) bíró dr. Kaclmár Mihályt tar­totta alkalmasnak, míg kb. 20- an alkalmatlannak. Dr. Gatter Lászlót, aki más bíróságtól pályázta meg ezt a tisztet, több mint kilencvenen alkalmatlannak találták és megközelítőleg 30 volt azoknak a száma, akik alkalmasnak és kb. 20 körül volt azoknak a száma, akik nem nyilvánítottak véleményt. (Folytatás az 5. oldalon) Tömeges karambol a köd miatt Vasárnap reggel a sűrű ködben tömeges közúti baleset történt az E5-ös úton Örkény és Dabas között. 30-40 autó csúszott össze, egy személy súlyosan megsérült, ketten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. Karamboloztak sokan azok közül is, akik az FKGP szegedi nagygyűlésére utaztak. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE FEJTŐ FERENC: Iry törésvonalak Európában (Párizsi tudósítónktól) Törzsek vagy Európa címmel kollokviumot tartottak a hét vé­gén Párizsban neves politiku­sok, tudósok és művészek rész­vételével. Élénk vitát váltott ki a felszólalók között a szilán­kokra, „törzsekre” szakadó Európa veszélye, a demagógia előretörése. A nemzeti kisebbségekről, a határokról, s az új európai tö­résvonalakról folyó vitában részt vett többek között Robert Badinter, a francia alkotmány­tanács elnöke, Mincea Berindei és Smarand Enache, neves ro­mán emberi jogi harcosok, vala­mint Fejtő Ferenc, Párizsban élő, magyar származású törté­nész-újságíró. Tudósítónk tőle kért összefoglalót.­­ Feltűnő volt az egybeesés a témában felszólaló románok, magyarok és Badinter miniszter úr véleménye között: a kelet­­közép-európai nemzeti kisebb­ségek problémáit határki­igazítások nélkül, csak a legszé­lesebb autonómiával lehet meg­oldani. Badinter úr szerint - aki az egykori jugoszláv tagköztár­saságok függetlenségi kérelmét vizsgáló EK-bizottság vezetője volt - a kétnemzetiségű telepü­lések lakosságának joga van mindkét nemzet zászlaját kitűz­ni. Ez olyan új hang a nemzet­közi jogban, amely a vajdasági, az erdélyi, a szlovákiai magyar­ság részére új perspektívákat kínál. Badinter úr ugyanis az EK megbízottja az új európai jogrend kidolgozására. - Meglepő volt, hogy Badinterrel a románok is egyetértettek.­­ Igen, legalábbis az itt jelen­lévő románok: Berindei, aki a külföldön élő románok képvise­lője, valamint a Marosvásár­helyről érkezett Enache asz­­szony. De egyetértett a Buka­restből itt lévő Gabriel Liiceanu is. Ők olyan Romániát akarnak, amelyben nem a homogenitás­nak és a nemzetállamnak a fo­galma érvényesül, hanem a nemzeti kisebbség, így a ma­gyarság jogainak diszkriminá­ció nélküli elismerése. - Elképzelhetőnek tartja, hogy az itt megnyilatkozó személyiségek vé­leménye kormánykörökben is vissz­hangra találjon? - Franciaországot illetően nagyon is valószínűnek tartom. A mostani kollokvium mögött Mitterrand elnök legközvetle­nebb tanácsadói, s magas rangú külügyi hivatalnokok állnak, így joggal feltételezhető, hogy a kisebbségi kérdésekben itt el­hangzott vélemények Párizs külpolitikájának bizonyos mó­dosulását jelzik. Seres Attila

Next