Népszabadság, 1992. április (50. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

NÉPSZABADSÁG , 1992. április 1., szerda SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 78. szám OROSZ FÖDERÁCIÓS SZERZŐDÉS 21 zászló. (Moszkvai tudósítónktól) Moszkvában a Kreml György-termében tegnap aláír­ták az orosz föderációs szerző­dést. A teremben ugyan húsz zászlót tűztek ki az orosz mel­lett, de - Jelcinével együtt - csak 19 aláírás került a doku­mentumra. Az ünnepélyes ak­tustól ugyanis távolmaradt Ta­­tarsztan és Csecsnya vezetője. Szinte az utolsó pillanatig kétséges volt a hivatalosan újabban Baskortosztannak ne­vezett Baskírföld részvétele, mert a köztársaság nem tartot­ta elegendőnek a föld kincsei birtoklása terén kapott jogait, de végül sikerült kiküszöbölni az ellentéteket. Az orosz sajtó előzetes értéke­lései szerint a szerződés aláírása mentőakció, amely megakadá­lyozhatja az orosz államiság fel- 19 aláírás bomlását. Ezt a gondolatot hangsúlyozta Borisz Jelcin is, aki a ceremónián mondott be­szédében piros betűsnek nevezte ezt a napot az orosz állam törté­netében. Kijelentette: az orosz államiság alapja a köztársasá­gok és a régiók szabadsága, jo­gaik és hatalmuk, felelősségük polgáraikkal, Oroszországgal és az egész világgal szemben. A szerződés értelmében az aláírók tiszteletben tartják Oroszország népeinek történel­mét, hagyományait és nyelvét. A felek elismerik felelősségüket a történelmileg kialakult egy­séges államiság megőrzéséért. A „Föderáció keretében” a szerződés biztosítja a népek önrendelkezési jogát - azaz nem ismeri el az egyoldalú ki­lépés lehetőségét. (Folytatás a 2. oldalon) ­ VAVROUSEK BŐSRŐL Felelős kerestetik (Prágai tudósítónk) Hazugsággal, felelőtlenséggel és önzéssel vádolja Budapestet a bősi szerződés kilátásba he­lyezett felmondása miatt Josef Vavrousek csehszlovák környe­zetvédelmi miniszter. Vavrousek a Cesky Denik keddi számában annak a véle­ményének adott hangot, hogy a szerződés felmondása egyetlen problémát sem old meg önmagá­ban a bős-nagymarosi beruhá­zást illetően. Hangsúlyozta, hogy a magyar elhatározás túl­ságosan a saját érdekekre kon­centrál, s figyelmen kívül hagyja a másik fél megfontolásait, ho­lott az építkezés miatt keletkező károk túlnyomó részt csehszlo­vák oldalon jelentkeznek. A miniszter elmondta, hogy a közös piaci PHARE-program keretében már másfél éve Csehszlovákia kidolgozott egy programot a Bős környéki fel­szín alatti hatalmas vízkészlet védelmére, a magyarok azon­ban ezt nem fogadták el. Ő ma­ga tavaly június óta minden al­kalommal hangoztatja, hogy az Európai Közösségek szakértői­nek bevonásával kell dönteni Bős ügyében. Egy ilyen három­oldalú bizottság létrehozására ő tett javaslatot, s a Közös Piac azt a feltételt szabta részvéte­léhez, hogy mindkét részről ilyen irányú kérelemmel for­duljanak hozzá. Vavrousek elismerte, hogy a dolgok alakulására negatívan hatott, hogy Szlovákia elkezdte a C-variáns építését. A szövet­ségi kormány ennek nyomán gyakorlatilag kész tények elé került. Prága azonban ezek után is a kétoldalú megoldáso­kat részesíti előnyben. Cseh­szlovák részről eddig összesen hét alternatív megoldást java­soltak, magyar részről viszont egyet sem. (Folytatás a 3. oldalon) Testőrök Bocskai-sapkában Új díszruhát kapnak a Köz­­társasági Őrezred díszalegysé­gének tagjai. Sabjanics István ezredes, az egység parancsnoka elmondta: a korábbi szovjet típusú öltözetet felváltó új egyenruha alapjául - bocskai-sapka, atilla, pantalló, fonott deréköv - a Magyar Ki­rályi Testőrség gyalogos testőré­nek szolgálati öltözetét vették alapul. A tiszti öltözetnél a gya­logos testőrtisztek köztársasági öltözetét rekonstruálták. Az új egyenruha darabja 110-115 ezer forintba került. Berlinben Európáról (Kiküldött tudósítónk jelenti Berlinből) Együttműködéssel egy új eu­rópai biztonsági rend létreho­zásáért - ez a címe és témája annak a háromnapos tanács­kozásnak, amely kedden kez­dődött a berlini Reichstag épületében a Nyugat-Európai Unió (WEU) szervezésében Nyugat- és Kelet-Közép-Euró­­pa államainak 250 magas ran­gú politikusa, védelem- és biz­tonságpolitikai szakértője részvételével. A tanácskozás alaphangját Rita Süssmuth asszony, a né­met parlament elnöke adta meg, amikor megnyitó beszédé­ben Konrád Györgyöt idézve rámutatott: a kontinensen - szövetségben az Egyesült Álla­mokkal - az együttműködés olyan hálórendszerét kell létre­hozni, amely megakadályozza. (Folytatás a 2. oldalon) l­t Táblázatunkban közöljük a szenve megnevezéseit és a visszaigényelhető dés­ponti típus­szám. Másodrendű állampolgárság elszenvedése A Trabant árához viszonyított 1958 5 1968 3­onal­akat: 1981 1 alacsony fizetés: A tanácselnök ferde szemmel való nézése: 105 1,5 (kivétel: ázsiai származású elnökök) A párttitkár általános jóléte miatti idegeskedés, kocsmában, klubban és 5 3 1* iskolában Ugyanez otthon (ám akkor is csak 3 2 1 idegorvosi zárójelentéssel együtt) Villanyvonat utáni hatvanas évekbeli1 1 — sóvárgás Bogyós KISZ-titkárnők által való, egyértelműen politikai indítékú 3 kikosarazás3 10­ Pofátlanság által okozott sérelmek Könyöklés, dörzsölődés, hízelgés miatti 2 6 18 hátramaradási 2 3 Pártba való bekényszerítés8 2 0,5 Menzán okozott egészségi károsodás Kitüntetések elmaradása (Nobel-díj,1 3 16 Kossuth-díj, Díjak díja stb.) Kinevezések rendszeres elmaradása— 1 2 (öt-öt tanú szükséges) A rezsim általános áldozata (Nem kell kitölteni, mindenki pontot kap, aki élt) 3 2 8 *1988-ban a tanácselnök nem hogy nézni, de már megszólalni sem mert. KISGAZDABOTRÁNY A PARLAMENTBEN Eltörölték a kisvállalkozókat sújtó rendelkezést Felháborító, hogy a Kisgaz­dapárt belügyeivel kell eltölte­ni az Országgyűlés idejét, ami­kor a társadalom elégedetlen, feszültségektől terhes, és a szo­ciális helyzet olyan, hogy végső kétségbeesésében hétfőn éjjel a Parlament előtt gyújtotta föl magát, s halt meg egy három­­gyermekes taxisofőr - mondot­ta Tardos Márton az SZDSZ frakcióvezetője a Kisgazda 35- ök és a 10-ek napirend előtti szócsatájáról. Torgyán József megjegyzé­sekkel, bekiabálásokkal és ki­vonulással tarkított felszólalá­sában kategorikusan visszauta­sította a 35-ökhöz tartozó Sza­bó Lajos egy nappal korábbi vádjait, miszerint vasárnap, a hódmezővásárhelyi kisgazda­gyűlésen akasztást követeltek volna. Az viszont valóság volt - mondotta -, hogy a pártot rom­boló megnyilvánulások miatt megfutamították a 35-ök egyik tagját, az elnököt szidalmazó feliratot vivőket pedig tojással dobálták. Szabó Lajos újólag megerősí­tette: „Azon a gyűlésen, nem­csak a képviselők, hanem a zsi­dók és a cigányok akasztását is kilátásba helyezték. Aztán fel­szólította a pártelnököt, bontsa már ki végre a miniszterelnök­től kapott borítékot. Az Országgyűlés délelőtt, az Alkotmánybíróság döntése nyo­mán módosította a házasságról, a családról és a gyámságról szó­ló 1952-ben kelt törvényt. (Folytatás a 4. oldalon) MÉG SOK KÉRDÉS MEGVÁLASZOLATLAN Az Eldorádó nem kapja meg a gyárat Érdemi fordulat következett be a Pestvidéki Gépgyár eladá­sának ügyében. A Népszabad­ság megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Reorg Rt. teg­nap felmondta a gyárat megvá­sárolni szándékozó Eldorádó Alapítvánnyal február 28-án kötött szerződést. Az ok: az El­­dorádó mind ez ideig­ nem fi­zette ki a vételárnak azt az 580 millió forintos részletét, ame­lyet a megállapodás értelmében március 9-ig kellett volna átu­talnia a Reorg számlájára. A Pestvidéki Gépgyár eladá­­ sáról szóló első hír a Népszava március 5-ei számában látott napvilágot, ám a botrányban szereplő szervezetek előélete ki­csit korábbra nyúlik vissza. A gépgyárat privatizáló Reorg Rt. a Pénzügyminisztérium szanáló szervezetének utódjaként, 1991. december 31-én kezdte meg működését. Legnagyobb rész­vényese (a kormány engedélyé­vel) a Pénzügyminisztérium, rajta kívül négy kisebb vállal­kozás és 17 magánszemély ta­lálható a részvényesek között. Az rt. igazgatóságának elnöke, a szanáló szervezet korábbi ve­zetője, s egyben 300 ezer forint­tal a legnagyobb magánrészvé­nyes: dr. Rédei László. A gépgyárat megvásárló El­­dorádó Alapítványt százezer forintnyi alaptőkével 1991. ok­tóber 20-án jegyezték be, célja: „az egészséges életmódra neve­lés támogatása”. Az alapítvá­nyi képviselő, Kassa György mellett az alapítók között sze­repelnek olyan hírességek, mint Zalatnai Sarolta és Guczoghy György. (Folytatás a 4. oldalon) ÁPRILIS ELSEJÉRE (KEDVCSINÁLÓ A 7. OLDALUNKHOZ) /A személyes kárpótlásról Örömmel számolhatunk be kedves olvasóinknak arról, hogy korszakos megoldásra ké­szül a törvényhozás: a vagyoni kárpótlás után leghamarabb ősszel sor kerül a magyar la­kosság személyes kárpótlására is. a Kárpótlási Hivatal illeté­kesétől megtudtuk, hogy a tör­vényjavaslat már elkészült, né­hány módosítás maradt még hátra. Miről is van szó? Sokan kap­hattak eddig anyagi természetű kárpótlást földjük, házuk, mű­helyük, üzletük elvesztése mi­att, ám most személyre szabva is lezajlik végre a rendszervál­tás. A kormány és a Parlament úgy szeretné visszaállítani az igazságosságot Magyarorszá­gon, hogy minden magyar ál­lampolgár elégedett lehessen, és lezárhassa végre saját - de fő­leg mások - múltját. Ezért aztán hamarosan a postaládákba kerül­­ a felállí­tandó megyei és városi Szemé­lyes Kárpótlási Hivatalok dol­gozói viszik ki­­ az ingyenes Személyes kárpótlást igénylő lap. Május elején már kapható lesz az „Útmutató a személyes kárpótlást igénylő lapok kitöl­téséhez” című kiadvány is. A szenvedés mértékét pon­tokban kell megjelölni. Ha va­laki például úgy érzi, hogy őt mellőzték, ez tíz pontot ér. Ha valakit nem neveztek ki gyár­igazgatónak - pedig ki kellett volna nevezni! -, ez tanúk fel­vonultatása esetén plusz ponto­kat ér. Minden pontért 100 fo­rintot lehet visszaigényelni évenként, visszamenőleg. A törvény az 1945. április 1-je utáni időszak törvénysértéseire terjed ki. Több esetben bíróság­hoz lehet fordulni, s az ott be­szerzett bizonyítékokat csatolni kell az igénylőlapokhoz. A törvény a legapróbb részle­tekre is kiterjed. Nem kell pél­dául semmit beírni a Rezsim általános áldozata rovatba, hi­szen a születési adatokból auto­matikusan következik a kár­pótlási pont. (Lásd táblázatunkat!) További értesüléseink szerint néhány hónapon belül elképzel­hető magánkárpótlási hivata­lok felállítása is. A honatyák tervezik, hogy csupán egy cég­bírósági bejegyzés elfogadásá­val bárki végezhetne az ország­ban kárpótlást, vállalkozási formában is. Az ország célja ugyanis az, hogy a kárpótlás piaci áron értékesíthető legyen. Rab László Moszkva nem fizet Az orosz-magyar kereskede­lem, legalábbis annak elszámo­lási oldala, ideiglenesen meg­bénult. A mindmáig hivatalo­san az akkreditíveket nyitó, ám a gyakorlatban már nem létező Vnyesekonombank körlevélben közölte magyar üzletfeleivel, a bankokkal, hogy felfüggeszti a már megnyitott és lejárt akkre­ditívek (fizetési ígérvények) alapján a fizetést. Ezen kívül a Jelcin-kormány, nyilván a kényszerítő körülmé­nyek hatására, nem tudja telje­síteni azt a szerződésben vál­lalt ígéretét, hogy az orosz-ma­gyar külkereskedelmi forga­lomban a magyar fizetések tel­jes ellenértékét visszaforgatja, azaz magyar áruk vásárlására fordítja. A szovjet-orosz össze­omlás eme epizódnak tűnő, de a honi kereskedőket, a nem fi­zetés gondjaival küszködő üz­letembereket, bankszakembe­reket, külgazdasági tisztviselő­ket érintő problémája körül nagy a zűrzavar. Nincs pénz az orosz államkasszában. Nincs pénz a szovjet (majd az orosz) időszakban a külkereskedelmi elszámolások lebonyolításával megbízott Külgazdasági Bank­ban, a Vnyesekonombankban, amely önmaga is három részre szakadt. Formailag a Vnyese­konombank az illetékes az Oroszországot érintő olyan pénzügyekben, amelyek vitelét már a gyakorlatban a Roszv­­nyestorgbank az Orosz Külke­reskedelmi Bank végzi (ugyan­csak még nem teljesen tisztá­zott jogosítványok alapján). (Folytatás az 5. oldalon) t­i Oscarok a „Bárányoknak” (Washingtoni tudósítónktól) Magyarországon már reggel fél nyolcat mutattak az órák, mire Los Angelesben kihirdet­ték az idei Oscar-díjak nyerte­seit. A kritikusok előzetes pa­pírformája - mint annyiszor - ezúttal is csak részben jött be. A hétfőn éppen születésnapját ünneplő Warren Beatty fősze­replésével készült Bugsy, ame­lyet eredetileg tíz Oscarra jelöl­tek, csak kettőt kapott­­ a dísz­letekért és a kosztümökért. Ez­zel szemben A bárányok hall­gatnak, a legjobb női főszerep­lő (Jodie Foster) és a legjobb férfi főszereplő (Anthony Hop­­kins) díjat. A Száll a kakukk fészkére emlékezetes hetvenes évekbeli sikere óta A bárányok hallgatnak az első amely a négy fődíjat is megkapta. A legjobb külföldi film Os­­car-díját az olasz Mediterrá­­neum alkotója, Gabriele Salva­­tore vihette haza. Aki­­ talán még jobban is, mint jósolták - hoppon maradt, az Barbra Streisand, A hullá­mok hercege főszereplő-rende­zője volt, még a technikai kate­góriákban sem jutott neki a ba­bérokból. Oliver Stone jobban járt Kennedy-gyilkosság film­jével, amely operatőri és vágói Oscart kapott. A Szépség és a szörny című rajzfilm - sokak kedvence - a zenéjével nyert Oscar-díjat. (Az időközben AIDS-ben elhunyt dalszövegíró Howard­­ Ash­­mann-nek posztumusz ítélték oda az Oscart.) A kasszasiker Terminator-2 a hangeffektu­saira, a trükkjeire és a maszk­jaira kapott díjat. Audrey Hepburn jelképesen adta át az életműdíjat az indiai Satyajit Ray-nak, aki Los An­­gelestől több ezer kilométerre, kórházi ágyából televízión kö­szönte meg az elismerést. Serény Péter

Next