Népszabadság, 1992. április (50. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

t­ry W 119 575 650 1 I / OROSZ FÖDERÁCIÓS SZERZŐDÉS Huszonegy zászló, tizenkilenc aláírás (Folytatás az 1. oldalról) A Föderáció alkotmányának és törvényeinek a helyi alkot­mánnyal és törvényekkel szem­beni primátusát is kimondja a szerződés. A pénzügy, a véde­lem, az energetika, a bizton­ság, a határvédelem kérdései mellett a központ kezében ma­rad az állami tulajdon működ­tetése. Közös a felelősség a ter­mészeti kincsek kiaknázása, a környezet- és műemlékvédelem terén. Az önálló államiságáról nép­szavazás útján is döntő Ta­tárországnak mindez nem volt elég. Samijev elnök orosz-ta­tár szerződés megkötését szor­galmazza, s csak ennek kereté­ben hajlandó az ország szuve­renitásának bizonyos részeit önként Moszkvának átadni. A Dzsohar Dudajev tábor­nok vezette csecsenek a volt Csecsen-Ingus Köztársaság in­­gusok lakta részétől is függet­lenítve magukat önállónak ki­kiáltott Csecsen Köztársaságot hoztak létre, elnöki kormány­zási formával. Csecsnya nyíl­tan szembeszállt Oroszország­gal, bejelentette, hogy a föde­rációs törvények nem terjed­Bár Kisinyovban kedden összeültek Moldova, Oroszor­szág, Ukrajna és Románia kép­viselői, ennek tényén és szórvá­nyos lövöldözéseken kívül estig nem érkezett Moszkvába más hír. Igor Szmirnov, a bal parti Dnyeszter-mellék vezetője kilá­tásba helyezte, hogy külföldi or­szágokhoz fordul segítségért. A másik parton ugyanis meg­kezdődött a tartalékosok moz­gósítása, rendkívül rövid idő alatt 2500 ember fogott fegy­vert. A behívottak kapják a tel­jes fizetésüket és „ha a haza iránti kötelességük közben bán­­tódásuk esne”, családjukról gondoskodni fognak. Snegur el­nök egyidejűleg felszólította Sa­­posnyikov marsallt, a FÁK-erők főparancsnokát, hogy tegyen lé­nek ki területére, semmiféle moszkvai gyámkodást nem tűr meg maga fölött. Dudajev légi­kalózoknak is menedéket késeket a Moldovában állomá­sozó 14. hadsereg tevékenysége ellenőrzésére. Snegur szerint a hadsereg és a légierő szállító­egységei a balpartiak oldalán beavatkoznak Moldova bel­­ügyeibe. A 14. hadsereg tirasz­­poli egységei, élükön a helikop­teresekkel tegnap úgy döntöt­tek, hogy szükség esetén felve­szik a harcot a lakosság védel­mében. Karabahban a helyi örmény­­ség vezetői szerint semmiféle tűzszünetről nem lehet szó azt követően, hogy Sztyepanakertre 185 Grad lövedék hullott. A vá­ros ellen indított azeri támadás keddre elakadt, részben azért, mert a rosszul összehangolt ak­ció miatt az azerik a sajátjaikat (is) lőtték. adott, amikor azok - a csecse­nek ügyét támogatandó - Tö­rökországba kényszerítettek egy repülőgépet. Grúziában a zinadisták nem fogadták el Tbiliszi ultimátumát. Ennek ellenére nem tanúsítottak komolyabb ellenállást, a kor­mány erői megtisztították az utakat. Nem tudni viszont, hol tartózkodik Gamszahurdia. Egyes hírek szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság folyosóit koptatja, mások szerint Grúzia nyugati részében irányítja híveit. Dudajev csecsen elnök sem érezheti magát teljes biztonság­ban. A lemondását követelő el­lenfelei kedden elfoglalták a he­lyi rádió és televízió épületét. A legfrissebb jelentések szerint páncélozott járművek vették kö­rül az elfoglalt épületet. A kato­naság és a rendőrség eddig nem avatkozott a harcba. M. Lengyel László Újabb hírek a válságövezetekből Berlinben - Európáról (Folytatás az 1. oldalról) hogy a rendszerek szemben­állásának megszűntével az in­tegrációval ellentétes folyama­tok kerekedjenek felül Európá­ban, s amely megvéd attól, hogy a térség visszazuhanjon a nacio­nalizmusba. Sir Geoffrey Howe, volt brit külügyminiszter (aki az ukrán parlament gazdasági tanácsadó testületének tagja), arra hívta fel a figyelmet, hogy a FÁK egyelőre sokkal inkább bizo­nyult a volt Szovjetunió ellenőr­zött dezintegrációja gépezeté­nek, semmint a kulcsfontosságú struktúrák megmentése eszkö­zének. Ő is rámutatott a „rom­boló és brutális nacionalizmus” újjáéledésének veszélyeire. Ar­ról beszélt, hogy a kontinens tartós békéjének szavatolásához fenn kell tartani a biztonság transzatlanti dimenzióját. Mindezek mellett a béke elen­gedhetetlen feltétele az is, hogy a nyugat-európai jólét és de­mokrácia előnyeiből a konti­nens egésze részesedjen. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a volt Varsói Szerződés országai számára nyújtott és jól irány­zott gazdasági segítség a Nyugat biztonsági létérdeke. Joó Rudolf, helyettes honvé­delmi államtitkár, a tanácsko­záson részt vevő többpárti ma­gyar küldöttség vezetője kifej­tette, hogy bár az európai konti­nens alapvető változásokon ment át politikai és biztonsági szempontból egyaránt, távolról sem lehet még arról beszélni, hogy Európa egységes és szabad lenne. Új veszélyek és kihívások jellemzik Európát, amelyek leg­többje szavai szerint a Szovjet­unió és Jugoszlávia, e két multi­nacionális állam széteséséből származik. Utalt a jugoszláviai válság nyomán keletkezett ma­gyarországi menekültproblémá­ra, amely, mint mondta, példát­lan kihívást jelent a bevándor­lási politika, valamint a töré­keny gazdasági és szociális egyensúly számára. Joó Rudolf nagy tapssal jutal­mazott felszólalása után vála­szolt kiküldött tudósítónk kér­déseire:­­ A berlini tanácskozással párhuzamosan ma Brüsszelben a NATO és a volt Varsói Szer­ződés országai együttműködési tanácsa keretében a védelmi mi­niszterek folytatnak eszmecse­rét. Mennyire viszik előbbre ezek a fórumok az összeurópai biztonság ügyét? •­­ Bár nem lehet csodákat várni, részben éppen az ilyen összejöveteleknek köszönhetően az utóbbi másfél évben gyöke­resen megváltozott Európa egész biztonságpolitikai együtt­működése. Alig több mint egy esztendeje Magyarország még a VSZ és a KGST tagja volt, az országban szovjet csapatok tar­tózkodtak. Ma tagjai vagyunk az EAET-nek, megfigyelőként részt veszünk az WEU Közgyű­lésének munkájában, társult tagja vagyunk az Európai Kö­zösségnek. Ez utóbbinak olyan vonzata is van, hogy az EK poli­tikai unióvá válásával és majda­ni teljes jogú tagságunkkal a WEU-nak is tagja lehetünk. - Mit tehet a WEU a kelet­­közép-európai országok bizton­ságának erősítése érdekében? - A WEU, éppúgy, mint más nyugati vagy összeurópai biz­tonsági keretek elsősorban a fó­rumteremtéssel, a biztonságpo­litikai együttműködés különbö­ző módozatainak kimunkálásá­val, tanácsadással és a kapcso­lati hálók sokasításával tehet­nek a legtöbbet a biztonságpoli­tikai kockázatok kivédésére. Mi tisztában vagyunk ezen erőfe­szítések határaival. Amikor közvetlenül határaink mellett lőnek, tudjuk, hogy ez a fajta garancia igen viszonylagos, ezért nem is helyes a szó igazi értelmében itt még biztonsági garanciákról beszélni. Abban azonban nincs kétségem, hogy a fejlődés ebbe az irányba mutat. A WEU éppúgy, mint a NATO keretében létrehozott Észak-at­lanti Együttműködési Tanács pont e problémák megismerésé­vel és jobb megértésével akar velünk együtt olyan mechaniz­musokat és szerkezeteket kiala­kítani, amelyek megfelelnek e kihívásoknak. - Ön szerint milyen veszé­lyek fenyegetik ma leginkább Közép-Európa biztonságát? - Az egyik az etnikai konflik­tusok parttalanná és kezelhetet­lenné válása. A másik az, hogy ha az elszabadult nacionalista indulatok gazdasági nyomorral, elkeseredett szociális állapotok­kal társulnak, akkor a robba­násveszély hihetetlenül megnő. Hozzátenném, hogy bár a viseg­rádi hármak e veszélyek közvet­len közelében élnek, érzése­n szerint bennünket belülről ke­vésbé fenyegetnek, mint inkább kívülről, de közvetlen határaink mentén.­­ Ha az etnikai feszültségek gazdasági és szociális okokra vezethetők vissza, amellett, hogy hosszú időn át a szőnyeg alá seperték őket, nyilvánvaló, hogy a megoldásnak is a gazda­sági-szociális szférából kell ki­indulnia. - Meggyőződésem, hogy a nemzetiségi-etnikai problémák­nak bizonyos önmozgásuk is van. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a gazdasági és szociális problémák nem állít­hatják előtérbe a történelmileg évszázadokra visszanyúló etni­kai kérdéseket, hiszen például a szerb-horvát konfliktust sem le­het kizárólag gazdasági eredetű ellentétekre visszavezetni és megérteni. - Ön többpárti delegációval érkezett Berlinbe. Hogyan jelle­mezné a küldöttség belső han­gulatái? - Kimondottan szívélyes. Otthoni vitáinkat nem hoztuk magunkkal. Léderer Pál Stoltenberg lemondott Kohl kancellár menesztette Gerhard Stoltenberg védelmi minisztert. Mindez Kohl és Stoltenberg kedd délutáni kö­zös bonni sajtóértekezletén vált ismeretessé, ahol a miniszter személyesen jelentette be le­mondását, a kancellár pedig azt, hogy elfogadja ezt a lépést. Kohl egyúttal közölte, hogy a védelmi miniszteri poszt irá­nyítását Volker Rühe, a Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára veszi át. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. április 1., szerda HORVÁT-SZERB CSÚCS WASHINGTONBAN? Coutilheiro nem hisz a szavaknak (Újvidéki tudósítónktól) A brüsszeli Bosznia-értekezlet résztvevői visszatértek a szaraje­vói megállapodás elveihez, a konferencia portugál elnöke most már aláírásukkal megerő­sített tűzszüneti felhívást is kö­vetel tőlük. Két forrás szerint is horvát-szerb Camp Dávidot ter­veznek Washingtonban. A VI. flotta rövidesen behajózik az Adriára, szombaton befutnak Rijekába a francia kéksisakosok. José Coutilheiro portugál dip­lomata, a Bosznia-értekezlet el­nöke Cyrus Vance stílusában a három nemzeti vezér mellének szegezte a kérdést: elfogadják-e a két héttel ezelőtt kötött szara­jevói szóbeli egyezséget a köz­társaság jövőjéről­, s megkérte őket, igennel vagy nemmel vála­szoljanak. Három szájból egybe­hangzó igent hallhatott. Azon melegében felszólította a három felet, írjanak alá egy tűzszüneti felhívást is. Ebbe is beleegyez­tek, az aláírás ma délután ese­dékes. Miközben Brüsszelben tár­gyalóasztal mellett folyik a felek egyezkedése, a minapi harcok színhelyén némi enyhülés ta­pasztalható. Slavonski Brodban tovább tart a fegyvernyugvás, bár a szétválasztásra kivezé­nyelt rendőralakulat „elakadt” valahol. A belgrádi Borba és a zágrábi Vjesnik egyaránt hírül adja, hogy a Bush-kormányzat égisze alatt hamarosan horvát-szerb csúcstalálkozót tartanak Wa­shingtonban. A közvetítő házi­gazda szerepét állítólag Baker külügyminiszter vállalja. Úgy látszik, már csak napok kérdése, hogy az amerikai VI. flotta behajózzon az Adria vize­ire - írja a belgrádi Politika Ekszpresz. Toulon francia kikö­tővárosból kedden útra keltek, és szombaton érkeznek a rijekai (Fiume) kikötőbe a francia kék­sisakosok, akiknek a knini kör­zetben lesz az állomáshelyük. Pilcz Nándor Teng ismét felülkerekedik? (Pekingi tudósítónktól) Meglepve vették kezükbe ked­den az olvasók a kínai pártlapot: az első oldalon Teng Hsziao­­ping három fényképét láthatták, miközben a parlamentben a képviselők immár nyíltan bírál­ják Li Peng túlközpontosító kor­mányát. Úgy tűnik, egyetlen nap lefor­gása alatt vett éles fordulatot a kínai hatalmi harc. A Zsenmin Zsipao kedden mégiscsak lekö­zölte azt a riportot Teng sencse­­ni látogatásáról, amely az értel­miség lapjában már huszonnégy órával korábban napvilágot lá­tott. A beszámolót - amely ere­detileg a sencseni különleges gazdasági övezet lapjában jelent meg - az Új-Kína hírügynökség belföldi adása már vasárnap az országos lapok rendelkezésére bocsátotta, ám azok közül csak a Kuanming Zsipao vállalkozott közlésére. A pártorgánum és né­hány más lap viszont egy napig „gondolkodott”, mielőtt lehozta volna. E fejlemény azt is mutat­ja, hogy a felső vezetésben folyó hatalmi harc megosztja a más­kor központi vezényszóra műkö­dő sajtót. Mutatja egyszersmind azt is, hogy a parlamenti ülésszak hajrájában a Teng-pár­­ti mérsékelt irányzat erősíti po­zícióit. Laczik Zoltán A NATO nem lesz az EBEÉ meghosszabbított karja (Kiküldött tudósítónk jelenti Brüsszelből) Bővülnek az európai katonai együttműködés keretei. A ka­rácsony előtt alakult Észak-at­lanti Együttműködési Tanács - amely a FÁK csatlakozásával immár 35 államot tömörít - eddig csupán külügyminiszteri szinten koordinálta földré­szünk biztonságpolitikai együttműködését. Ma első íz­ben ülnek össze Brüsszelben a tagországok honvédelmi mi­niszterei, hogy új lehetőségeket kutassanak az együttműködés számára. Magyarországot Für Lajos honvédelmi miniszter képviseli a tanácskozáson. Ki­küldött tudósítónk Granasztói György brüsszeli magyar nagykövetet kérdezte a talál­kozó részleteiről. - Mikor vetődött fel a védelmi miniszterek fórumának ötlete? - Valójában már a NATO legutóbbi, római csúcsértekezl­etén szó volt erről, ahol az Észak-atlanti Együttműködési Tanács összehívásáról döntöt­tek. Kár, hogy ez a fórum bizo­nyos feszültségek közepette tartja első ülését, ami a franci­ák távolmaradásával függ össze. Ismeretes, hogy Párizs nem vesz részt a NATO kato­nai tanácsának munkájában, emiatt a mostani, brüsszeli ülésről is hiányozni fog. Annak ellenére, hogy - mint a francia lapok is megírták - Joxe védel­mi miniszter szíve szerint részt vett volna ezen a tanácskozá­son. Franciaországon kívül egyébként Kazahsztán is hiá­nyozni fog, Grúzia pedig még nem tagja az ÉAET-nek. - Mi szerepel a találkozó napi­rendjén? - Néhány általános, a világ biztonságával összefüggő kér­dés kerül szóba, így például a nukleáris fegyverek elterjedé­sének problémája. A részvevők által előzetesen egyeztetett kommüniké végigveszi azokat a fontosabb biztonságpolitikai fórumokat és lehetőségeket, amelyek a feszültségek csök­kentését szolgálják, beleértve a bilaterális megállapodásokat is. Szólnom kell egy magyar si­kerről is: a mi javaslatunkra került be a kommünikéterve­zetbe a regionális együttműkö­dés kérdése, mint követendő modell. Ezen a fórumon is elis­merést keltett tehát a visegrádi hármak és a Közép-európai Kezdeményezés törekvése a térség biztonságának megszi­lárdítására.­­ Az EAET legutóbbi külügymi­niszteri tanácskozásán nagy vissz­hangot keltett az az ötlet, hogy a NATO erőforrásait és gyakorlati tapasztalatait állítsák az EBEÉ és az ENSZ békefenntartó missziójá­nak szolgálatába. Most ismét szóba kerülhet e javaslat? - Nem hinném. A NATO - s ezt Wörner főtitkár nyomaté­kosan aláhúzta - nem lesz az EBEÉ fegyveres szervezete. A NATO alapszerződése nem is teszi lehetővé, hogy a szervezet túllépje saját földrajzi hatá­rait. - A földrajzi határokat feszegető említett javaslat tehát csak egyféle szondának tekinthető? - A NATO konszenzuson alapuló szervezet, ellentétben például az EK-val, amelynek központi vezetése olykor dönt­het egy-egy tagállam érdekei ellen is. A NATO-ban viszont még a legnagyobb katonai ha­talommal bíró ország sem tud­ja keresztülvinni az akaratát, ha azt bárki megvétózza. E pil­lanatban emiatt látszik elkép­zelhetetlennek, hogy a NATO az EBEÉ „meghosszabbított karja” legyen. Van viszont a kérdésnek egy másik aspektu­sa. Azzal, hogy a NATO kifej­leszt egy modern telekommu­nikációs rendszert, összehan­golja a csapatmozgásokat, s az egyéb védelmi törekvéseket, hogy kifejleszti a haderők kö­zötti együttműködés rendsze­rét, ez közvetett módon lehető­séget ad a földrajzi határok át­lépésére. Bizonyíték erre az Öböl-háború is. A nyugat­európai unió egyébként, amelynek jelen pillanatban még nincs sem katonai pa­rancsnoksága, sem önálló had­serege, modellje lehet a NATO- határok átlépésének.­­ Várható-e, hogy a honvédelmi miniszterek tanácskozása is, az ÉRET állandó fórumává lesz? - Ezt ma még nehéz lenne megjósolni. Jó lenne, ha azzá válna, különösen, ha a franci­ák is bekapcsolódnának. Ily módon a katonai bizottságok is szorosabban együttműködhet­nének, új dimenziókat nyitva az együttműködés előtt. Seres Attila ROMÁNIA Szakadás a Frontban? A kormányzó román Nemze­ti Megmentési Frontból még hétfőn kilépett Iliescu elnök több pártbeli ellenfele, köztük hét parlamenti képviselő. Erre azután került sor, hogy Petre Román volt kormányfő­nek sikerült megakadályoznia a párt országos értekezletén Iliescu újrajelölését az elnöki posztra. Iliescu a kilépett képviselő­ket kommunistának nevezte. Úgy nyilatkozott, hogy távozá­suk parlamenti válságot idéz elő, ezért előrehozott választá­sokat sürgetett. A kongresszu­son többségben lévő Petre Ro­mán-hívek csatlakoztak Iliescu javaslatához és egy határozat­ban a júniusi választások mel­lett foglaltak állást. (MTI)

Next