Népszabadság, 1992. április (50. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
try W 119 575 650 1 I / OROSZ FÖDERÁCIÓS SZERZŐDÉS Huszonegy zászló, tizenkilenc aláírás (Folytatás az 1. oldalról) A Föderáció alkotmányának és törvényeinek a helyi alkotmánnyal és törvényekkel szembeni primátusát is kimondja a szerződés. A pénzügy, a védelem, az energetika, a biztonság, a határvédelem kérdései mellett a központ kezében marad az állami tulajdon működtetése. Közös a felelősség a természeti kincsek kiaknázása, a környezet- és műemlékvédelem terén. Az önálló államiságáról népszavazás útján is döntő Tatárországnak mindez nem volt elég. Samijev elnök orosz-tatár szerződés megkötését szorgalmazza, s csak ennek keretében hajlandó az ország szuverenitásának bizonyos részeit önként Moszkvának átadni. A Dzsohar Dudajev tábornok vezette csecsenek a volt Csecsen-Ingus Köztársaság ingusok lakta részétől is függetlenítve magukat önállónak kikiáltott Csecsen Köztársaságot hoztak létre, elnöki kormányzási formával. Csecsnya nyíltan szembeszállt Oroszországgal, bejelentette, hogy a föderációs törvények nem terjedBár Kisinyovban kedden összeültek Moldova, Oroszország, Ukrajna és Románia képviselői, ennek tényén és szórványos lövöldözéseken kívül estig nem érkezett Moszkvába más hír. Igor Szmirnov, a bal parti Dnyeszter-mellék vezetője kilátásba helyezte, hogy külföldi országokhoz fordul segítségért. A másik parton ugyanis megkezdődött a tartalékosok mozgósítása, rendkívül rövid idő alatt 2500 ember fogott fegyvert. A behívottak kapják a teljes fizetésüket és „ha a haza iránti kötelességük közben bántódásuk esne”, családjukról gondoskodni fognak. Snegur elnök egyidejűleg felszólította Saposnyikov marsallt, a FÁK-erők főparancsnokát, hogy tegyen lének ki területére, semmiféle moszkvai gyámkodást nem tűr meg maga fölött. Dudajev légikalózoknak is menedéket késeket a Moldovában állomásozó 14. hadsereg tevékenysége ellenőrzésére. Snegur szerint a hadsereg és a légierő szállítóegységei a balpartiak oldalán beavatkoznak Moldova belügyeibe. A 14. hadsereg tiraszpoli egységei, élükön a helikopteresekkel tegnap úgy döntöttek, hogy szükség esetén felveszik a harcot a lakosság védelmében. Karabahban a helyi örménység vezetői szerint semmiféle tűzszünetről nem lehet szó azt követően, hogy Sztyepanakertre 185 Grad lövedék hullott. A város ellen indított azeri támadás keddre elakadt, részben azért, mert a rosszul összehangolt akció miatt az azerik a sajátjaikat (is) lőtték. adott, amikor azok - a csecsenek ügyét támogatandó - Törökországba kényszerítettek egy repülőgépet. Grúziában a zinadisták nem fogadták el Tbiliszi ultimátumát. Ennek ellenére nem tanúsítottak komolyabb ellenállást, a kormány erői megtisztították az utakat. Nem tudni viszont, hol tartózkodik Gamszahurdia. Egyes hírek szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság folyosóit koptatja, mások szerint Grúzia nyugati részében irányítja híveit. Dudajev csecsen elnök sem érezheti magát teljes biztonságban. A lemondását követelő ellenfelei kedden elfoglalták a helyi rádió és televízió épületét. A legfrissebb jelentések szerint páncélozott járművek vették körül az elfoglalt épületet. A katonaság és a rendőrség eddig nem avatkozott a harcba. M. Lengyel László Újabb hírek a válságövezetekből Berlinben - Európáról (Folytatás az 1. oldalról) hogy a rendszerek szembenállásának megszűntével az integrációval ellentétes folyamatok kerekedjenek felül Európában, s amely megvéd attól, hogy a térség visszazuhanjon a nacionalizmusba. Sir Geoffrey Howe, volt brit külügyminiszter (aki az ukrán parlament gazdasági tanácsadó testületének tagja), arra hívta fel a figyelmet, hogy a FÁK egyelőre sokkal inkább bizonyult a volt Szovjetunió ellenőrzött dezintegrációja gépezetének, semmint a kulcsfontosságú struktúrák megmentése eszközének. Ő is rámutatott a „romboló és brutális nacionalizmus” újjáéledésének veszélyeire. Arról beszélt, hogy a kontinens tartós békéjének szavatolásához fenn kell tartani a biztonság transzatlanti dimenzióját. Mindezek mellett a béke elengedhetetlen feltétele az is, hogy a nyugat-európai jólét és demokrácia előnyeiből a kontinens egésze részesedjen. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a volt Varsói Szerződés országai számára nyújtott és jól irányzott gazdasági segítség a Nyugat biztonsági létérdeke. Joó Rudolf, helyettes honvédelmi államtitkár, a tanácskozáson részt vevő többpárti magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy bár az európai kontinens alapvető változásokon ment át politikai és biztonsági szempontból egyaránt, távolról sem lehet még arról beszélni, hogy Európa egységes és szabad lenne. Új veszélyek és kihívások jellemzik Európát, amelyek legtöbbje szavai szerint a Szovjetunió és Jugoszlávia, e két multinacionális állam széteséséből származik. Utalt a jugoszláviai válság nyomán keletkezett magyarországi menekültproblémára, amely, mint mondta, példátlan kihívást jelent a bevándorlási politika, valamint a törékeny gazdasági és szociális egyensúly számára. Joó Rudolf nagy tapssal jutalmazott felszólalása után válaszolt kiküldött tudósítónk kérdéseire: A berlini tanácskozással párhuzamosan ma Brüsszelben a NATO és a volt Varsói Szerződés országai együttműködési tanácsa keretében a védelmi miniszterek folytatnak eszmecserét. Mennyire viszik előbbre ezek a fórumok az összeurópai biztonság ügyét? • Bár nem lehet csodákat várni, részben éppen az ilyen összejöveteleknek köszönhetően az utóbbi másfél évben gyökeresen megváltozott Európa egész biztonságpolitikai együttműködése. Alig több mint egy esztendeje Magyarország még a VSZ és a KGST tagja volt, az országban szovjet csapatok tartózkodtak. Ma tagjai vagyunk az EAET-nek, megfigyelőként részt veszünk az WEU Közgyűlésének munkájában, társult tagja vagyunk az Európai Közösségnek. Ez utóbbinak olyan vonzata is van, hogy az EK politikai unióvá válásával és majdani teljes jogú tagságunkkal a WEU-nak is tagja lehetünk. - Mit tehet a WEU a keletközép-európai országok biztonságának erősítése érdekében? - A WEU, éppúgy, mint más nyugati vagy összeurópai biztonsági keretek elsősorban a fórumteremtéssel, a biztonságpolitikai együttműködés különböző módozatainak kimunkálásával, tanácsadással és a kapcsolati hálók sokasításával tehetnek a legtöbbet a biztonságpolitikai kockázatok kivédésére. Mi tisztában vagyunk ezen erőfeszítések határaival. Amikor közvetlenül határaink mellett lőnek, tudjuk, hogy ez a fajta garancia igen viszonylagos, ezért nem is helyes a szó igazi értelmében itt még biztonsági garanciákról beszélni. Abban azonban nincs kétségem, hogy a fejlődés ebbe az irányba mutat. A WEU éppúgy, mint a NATO keretében létrehozott Észak-atlanti Együttműködési Tanács pont e problémák megismerésével és jobb megértésével akar velünk együtt olyan mechanizmusokat és szerkezeteket kialakítani, amelyek megfelelnek e kihívásoknak. - Ön szerint milyen veszélyek fenyegetik ma leginkább Közép-Európa biztonságát? - Az egyik az etnikai konfliktusok parttalanná és kezelhetetlenné válása. A másik az, hogy ha az elszabadult nacionalista indulatok gazdasági nyomorral, elkeseredett szociális állapotokkal társulnak, akkor a robbanásveszély hihetetlenül megnő. Hozzátenném, hogy bár a visegrádi hármak e veszélyek közvetlen közelében élnek, érzésen szerint bennünket belülről kevésbé fenyegetnek, mint inkább kívülről, de közvetlen határaink mentén. Ha az etnikai feszültségek gazdasági és szociális okokra vezethetők vissza, amellett, hogy hosszú időn át a szőnyeg alá seperték őket, nyilvánvaló, hogy a megoldásnak is a gazdasági-szociális szférából kell kiindulnia. - Meggyőződésem, hogy a nemzetiségi-etnikai problémáknak bizonyos önmozgásuk is van. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a gazdasági és szociális problémák nem állíthatják előtérbe a történelmileg évszázadokra visszanyúló etnikai kérdéseket, hiszen például a szerb-horvát konfliktust sem lehet kizárólag gazdasági eredetű ellentétekre visszavezetni és megérteni. - Ön többpárti delegációval érkezett Berlinbe. Hogyan jellemezné a küldöttség belső hangulatái? - Kimondottan szívélyes. Otthoni vitáinkat nem hoztuk magunkkal. Léderer Pál Stoltenberg lemondott Kohl kancellár menesztette Gerhard Stoltenberg védelmi minisztert. Mindez Kohl és Stoltenberg kedd délutáni közös bonni sajtóértekezletén vált ismeretessé, ahol a miniszter személyesen jelentette be lemondását, a kancellár pedig azt, hogy elfogadja ezt a lépést. Kohl egyúttal közölte, hogy a védelmi miniszteri poszt irányítását Volker Rühe, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára veszi át. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. április 1., szerda HORVÁT-SZERB CSÚCS WASHINGTONBAN? Coutilheiro nem hisz a szavaknak (Újvidéki tudósítónktól) A brüsszeli Bosznia-értekezlet résztvevői visszatértek a szarajevói megállapodás elveihez, a konferencia portugál elnöke most már aláírásukkal megerősített tűzszüneti felhívást is követel tőlük. Két forrás szerint is horvát-szerb Camp Dávidot terveznek Washingtonban. A VI. flotta rövidesen behajózik az Adriára, szombaton befutnak Rijekába a francia kéksisakosok. José Coutilheiro portugál diplomata, a Bosznia-értekezlet elnöke Cyrus Vance stílusában a három nemzeti vezér mellének szegezte a kérdést: elfogadják-e a két héttel ezelőtt kötött szarajevói szóbeli egyezséget a köztársaság jövőjéről, s megkérte őket, igennel vagy nemmel válaszoljanak. Három szájból egybehangzó igent hallhatott. Azon melegében felszólította a három felet, írjanak alá egy tűzszüneti felhívást is. Ebbe is beleegyeztek, az aláírás ma délután esedékes. Miközben Brüsszelben tárgyalóasztal mellett folyik a felek egyezkedése, a minapi harcok színhelyén némi enyhülés tapasztalható. Slavonski Brodban tovább tart a fegyvernyugvás, bár a szétválasztásra kivezényelt rendőralakulat „elakadt” valahol. A belgrádi Borba és a zágrábi Vjesnik egyaránt hírül adja, hogy a Bush-kormányzat égisze alatt hamarosan horvát-szerb csúcstalálkozót tartanak Washingtonban. A közvetítő házigazda szerepét állítólag Baker külügyminiszter vállalja. Úgy látszik, már csak napok kérdése, hogy az amerikai VI. flotta behajózzon az Adria vizeire - írja a belgrádi Politika Ekszpresz. Toulon francia kikötővárosból kedden útra keltek, és szombaton érkeznek a rijekai (Fiume) kikötőbe a francia kéksisakosok, akiknek a knini körzetben lesz az állomáshelyük. Pilcz Nándor Teng ismét felülkerekedik? (Pekingi tudósítónktól) Meglepve vették kezükbe kedden az olvasók a kínai pártlapot: az első oldalon Teng Hsziaoping három fényképét láthatták, miközben a parlamentben a képviselők immár nyíltan bírálják Li Peng túlközpontosító kormányát. Úgy tűnik, egyetlen nap leforgása alatt vett éles fordulatot a kínai hatalmi harc. A Zsenmin Zsipao kedden mégiscsak leközölte azt a riportot Teng sencseni látogatásáról, amely az értelmiség lapjában már huszonnégy órával korábban napvilágot látott. A beszámolót - amely eredetileg a sencseni különleges gazdasági övezet lapjában jelent meg - az Új-Kína hírügynökség belföldi adása már vasárnap az országos lapok rendelkezésére bocsátotta, ám azok közül csak a Kuanming Zsipao vállalkozott közlésére. A pártorgánum és néhány más lap viszont egy napig „gondolkodott”, mielőtt lehozta volna. E fejlemény azt is mutatja, hogy a felső vezetésben folyó hatalmi harc megosztja a máskor központi vezényszóra működő sajtót. Mutatja egyszersmind azt is, hogy a parlamenti ülésszak hajrájában a Teng-párti mérsékelt irányzat erősíti pozícióit. Laczik Zoltán A NATO nem lesz az EBEÉ meghosszabbított karja (Kiküldött tudósítónk jelenti Brüsszelből) Bővülnek az európai katonai együttműködés keretei. A karácsony előtt alakult Észak-atlanti Együttműködési Tanács - amely a FÁK csatlakozásával immár 35 államot tömörít - eddig csupán külügyminiszteri szinten koordinálta földrészünk biztonságpolitikai együttműködését. Ma első ízben ülnek össze Brüsszelben a tagországok honvédelmi miniszterei, hogy új lehetőségeket kutassanak az együttműködés számára. Magyarországot Für Lajos honvédelmi miniszter képviseli a tanácskozáson. Kiküldött tudósítónk Granasztói György brüsszeli magyar nagykövetet kérdezte a találkozó részleteiről. - Mikor vetődött fel a védelmi miniszterek fórumának ötlete? - Valójában már a NATO legutóbbi, római csúcsértekezletén szó volt erről, ahol az Észak-atlanti Együttműködési Tanács összehívásáról döntöttek. Kár, hogy ez a fórum bizonyos feszültségek közepette tartja első ülését, ami a franciák távolmaradásával függ össze. Ismeretes, hogy Párizs nem vesz részt a NATO katonai tanácsának munkájában, emiatt a mostani, brüsszeli ülésről is hiányozni fog. Annak ellenére, hogy - mint a francia lapok is megírták - Joxe védelmi miniszter szíve szerint részt vett volna ezen a tanácskozáson. Franciaországon kívül egyébként Kazahsztán is hiányozni fog, Grúzia pedig még nem tagja az ÉAET-nek. - Mi szerepel a találkozó napirendjén? - Néhány általános, a világ biztonságával összefüggő kérdés kerül szóba, így például a nukleáris fegyverek elterjedésének problémája. A részvevők által előzetesen egyeztetett kommüniké végigveszi azokat a fontosabb biztonságpolitikai fórumokat és lehetőségeket, amelyek a feszültségek csökkentését szolgálják, beleértve a bilaterális megállapodásokat is. Szólnom kell egy magyar sikerről is: a mi javaslatunkra került be a kommünikétervezetbe a regionális együttműködés kérdése, mint követendő modell. Ezen a fórumon is elismerést keltett tehát a visegrádi hármak és a Közép-európai Kezdeményezés törekvése a térség biztonságának megszilárdítására. Az EAET legutóbbi külügyminiszteri tanácskozásán nagy visszhangot keltett az az ötlet, hogy a NATO erőforrásait és gyakorlati tapasztalatait állítsák az EBEÉ és az ENSZ békefenntartó missziójának szolgálatába. Most ismét szóba kerülhet e javaslat? - Nem hinném. A NATO - s ezt Wörner főtitkár nyomatékosan aláhúzta - nem lesz az EBEÉ fegyveres szervezete. A NATO alapszerződése nem is teszi lehetővé, hogy a szervezet túllépje saját földrajzi határait. - A földrajzi határokat feszegető említett javaslat tehát csak egyféle szondának tekinthető? - A NATO konszenzuson alapuló szervezet, ellentétben például az EK-val, amelynek központi vezetése olykor dönthet egy-egy tagállam érdekei ellen is. A NATO-ban viszont még a legnagyobb katonai hatalommal bíró ország sem tudja keresztülvinni az akaratát, ha azt bárki megvétózza. E pillanatban emiatt látszik elképzelhetetlennek, hogy a NATO az EBEÉ „meghosszabbított karja” legyen. Van viszont a kérdésnek egy másik aspektusa. Azzal, hogy a NATO kifejleszt egy modern telekommunikációs rendszert, összehangolja a csapatmozgásokat, s az egyéb védelmi törekvéseket, hogy kifejleszti a haderők közötti együttműködés rendszerét, ez közvetett módon lehetőséget ad a földrajzi határok átlépésére. Bizonyíték erre az Öböl-háború is. A nyugateurópai unió egyébként, amelynek jelen pillanatban még nincs sem katonai parancsnoksága, sem önálló hadserege, modellje lehet a NATO- határok átlépésének. Várható-e, hogy a honvédelmi miniszterek tanácskozása is, az ÉRET állandó fórumává lesz? - Ezt ma még nehéz lenne megjósolni. Jó lenne, ha azzá válna, különösen, ha a franciák is bekapcsolódnának. Ily módon a katonai bizottságok is szorosabban együttműködhetnének, új dimenziókat nyitva az együttműködés előtt. Seres Attila ROMÁNIA Szakadás a Frontban? A kormányzó román Nemzeti Megmentési Frontból még hétfőn kilépett Iliescu elnök több pártbeli ellenfele, köztük hét parlamenti képviselő. Erre azután került sor, hogy Petre Román volt kormányfőnek sikerült megakadályoznia a párt országos értekezletén Iliescu újrajelölését az elnöki posztra. Iliescu a kilépett képviselőket kommunistának nevezte. Úgy nyilatkozott, hogy távozásuk parlamenti válságot idéz elő, ezért előrehozott választásokat sürgetett. A kongresszuson többségben lévő Petre Román-hívek csatlakoztak Iliescu javaslatához és egy határozatban a júniusi választások mellett foglaltak állást. (MTI)