Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

10 NÉPSZABADSÁG - HIRDETÉS 1992. július 20., hétfő * Az Állami Bankfelügyelet közleménye A Pénzügyi Közlöny 14. számában (1992. jú­lius 10.) megjelent az Állami Bankfelügyelet 1992. július 8-án kelt 51/1992., 52/1992. és 53/1992. számú határozata, amely az Ybl Bank, a Vállalkozói Takarékszövetkezet (Gyomaendrőd) és az Általános Vállalkozási Bank üzletvitelének megtiltásáról rendelkezett. Az Állami Bankfelügyelet annak ellenére köz­zétette a határozatait, hogy az 1991. évi LXIX. törvény 72. §-a alapján a bankfelügyeleti intézke­déseket, illetőleg szankciókat tartalmazó határo­zatokat nem kell nyilvánosságra hoznia. Ezt követően 1992. július 13-án részletesen is tájékoztatta a sajtó képviselőit és egyúttal közle­ményt is rendelkezésükre bocsátott. A teljes körű tájékoztatás érdekében a Bankfelügyelet az aláb­biakban az üggyel kapcsolatos fejleményeket is­merteti, valamint közzé teszi az általa a bankok számára kiadott határozatok rendelkező részét. 1991-ben a banktörvény életbe lépte előtt, az akkor érvényes jogi szabályozás alapján több bankban, vállalkozók és magánszemélyek jelen­tős tulajdonhányadot szereztek. Az Állami Vagyonügynökség azon értesítése, hogy az Ybl Bankban fennálló részvényeit egy vállalkozói csoportnak kívánja eladni, a PM, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankfelügyelet együttesen írásban tiltakozott azért, mert nem tartotta kívánatosnak annak elősegítését, hogy az elfogadás alatt álló pénzintézeti törvény egyes előírásaival összhangban nem álló módon vállalkozók által tulajdonolt bankok jöjjenek létre. Ez esetben fennállhat a belső hitelezés és belső kereskedelem, valamint a túlzott kocká­zatvállalás fokozott veszélye. Az Állami Bank­­felügyelet által folytatott vizsgálatok kapcsán fény derült arra, hogy két középbankban, neve­zetesen az Ybl és az Általános Vállalkozási Bankban, valamint az átalakulás alatt álló Vál­lalkozói Takarékszövetkezetben részben ugyan­az a tulajdonosi kör jelent meg egyúttal ügyfél­ként is. A Gyomaendrődi Vállalkozói Takarék­­szövetkezetnél igen nagy összegű váltógarantá­lásokra került sor az Általános Vállalkozási Bank javára, az Ybl Bank tulajdonosi körébe tartozó ügyfelek érdekében. Az Állami Bankfelügyelet megindította a há­rom pénzintézet párhuzamos és összehangolt vizsgálatát, amely fokozatosan egyre súlyosabb problémákra derített fényt. Május 13-ra készült el a Bankfelügyelet által megbízott auditor jelenté­se, melynek alapján bebizonyosodott az összefo­nódás ténye. A Bankfelügyeleti Bizottság május 20-án tartott ülésén a Bankfelügyelet vezetője tá­jékoztatta a Bizottságot a kialakult helyzetről. Ekkor történt Jamniczky Zoltánné utólagos meg­hallgatása is, akit a pénzintézeti törvény előzetes bejelentést előíró paragrafusának mellőzésével, de a gazdasági társaságokról szóló törvény alap­ján érvényesen már korábban megválasztották az igazgatóság tagjává és a bank vezérigazgatójává. A Bankfelügyeleti Bizottság felhívja a vezér­igazgatónő figyelmét, az esetleges belső hitelezés és a túlzott mértékű hitelezés kockázatának ve­szélyeire. A további vizsgálatok azt mutatták, hogy e fi­gyelmeztetés nem járt eredménnyel. A három bank likviditási helyzete tovább rom­lott, így 1992. június 19-én a Bankfelügyeleti Bi­zottság egyetértésével a Bankfelügyelet mindhá­rom pénzintézethez bankfelügyeleti biztost ren­delt ki, ennek ellenjegyzéséhez kötve az ottani összes tevékenységet. A vizsgálatok során már korábban is, de a dön­tést követően napi szinten szoros együttműködés valósult meg a Magyar Nemzeti Bankkal. Az 1992. június 30-i bankfelügyeleti bizottsági ülé­sen az MNB képviselője bejelentette, hogy az Ybl Bank esetében olyan súlyos napi likviditási problémát tapasztalt, melynek finanszírozására - amely már veszteségfinanszírozást jelentett volna - a Magyar Nemzeti Bank már nem lát lehetősé­get. Egyben jelezte, hogy a másik két pénzinté­zetnél is hasonló problémák várhatók. Az Állami Bankfelügyelet mindezek alapján eleget téve az ez irányú törvényi kötelességének, saját és az MNB vizsgálatai alapján az érintett bankok feltételezett felelőseivel szemben július 1-jén büntető feljelentést tett az Országos Ren­dőr-főkapitányságnál. A bankfelügyeleti biztosok helyszíni tapasztala­tai alapján és a bankok által bejelentett fizetéskép­telenség súlyos veszélye miatt 1992. július 8-án ismét ülésezett a Bankfelügyeleti Bizottság. A Bankfelügyeleti Bizottság ülése, melyre meghí­vást kért és kapott az Állami Vagyonügynökség vezetője, aki a PM-mel egyetértésben annak a ké­résének adott hangot, hogy a Bankfelügyelet ad­jon türelmi időt a bankok tulajdonosai számára egy olyan megegyezés létrehozására, amely elkerül­hetővé teszi a betétesek védelmében szükséges legsúlyosabb intézkedések, így a felszámolás meg­indítását. A hozott határozatok rendelkezéseit közöljük. E türelmi idő alatt az MNB olyan döntést ho­zott, hogy jegybanki hitelt nyújt az érintett ban­koknak. Az Állami Bankfelügyelet abból a célból, hogy a bankok teljesíteni tudják a jegybanki hitelnyúj­tás feltételeit, ismét módosította határozatát. Az érvényes határozatokat összevont szerke­zetben közöljük. A határozatok azt jelentik, hogy a pénzintéze­tek az első határozat értelmében továbbra is a bankfelügyeleti biztos ellenőrzése alatt működ­hetnek. A számlavezetők számára a határozatok azt jelentik, hogy új számlájuk nyitásával, illetve korábbi számlaszerződésük felbontása után, más pénzintézeteket kell hogy felkeressenek. A számlavezetési rendelkezések továbbá azt je­lentik, hogy­­ a minden pénzintézeti tevékenysé­get leállító határozat alapján - az úton lévő átuta­lások a feladónak visszajárnak abban az esetben, hogy ha nem a bankkal szemben fennálló kötele­zettség törlesztésére szolgálnak. A pénzintézet betétesei közül azok juthatnak hozzá pénzeszközeikhez, akik számára betéteikre állami garancia van. Az egyéb betétesek számára a pénzeszközeikhez való hozzájutás abban az eset­ben válik lehetségessé, ha a tulajdonosok megálla­podására sor kerül és a bankok ismét működőké­pessé válnak, avagy a felszámolási eljárás során - annak jogszabályi keretei közepette - kielégítésük lehetséges mértéke meghatározásra kerül. A folyószámla-tulajdonosok pénzükhöz vagy annak egy részéhez az MNB által meghatározott feltételek mellett juthatnak hozzá. A Bankfelügyelet elnökének határozatai: I. Az Általános Vállalkozási Bank részére kiadott rendelkezések: Felügyeleti jogkörömben eljárva az Általános Vállalkozási Bank (székhelye: 1055 Budapest, Stollár Béla u. 3/A) - a továbbiakban: Bank - működésében bekövetkezett különösen súlyos veszélyhelyzet miatt - a Bankfelügyeleti Bizott­sággal egyetértésben - az alábbi határozatot hozom. 1. Bank számára 1992. július 27-ig megtil­tom: 1.1. mások pénzének betétként történő elfoga­dása, ideértve a takarékbetét elfogadását is (betét­ügylet); 1.2. hitel és kölcsön nyújtása (hitel-, illetve kölcsönügylet); 1.3. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ide­értve a bankszámla vezetését, és a készpénz nél­küli fizetési forgalom lebonyolítását (bankszám­laügylet), kivéve a határozatom 2. pontjában fog­laltakat; 1.4. bankgarancia vagy bankkezesség vállalá­sa, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (ga­ranciaügylet); 1.5. bankletét elfogadása (bankletéti ügylet); 1.6. külön jogszabály szerint kizárólag pénz­intézet által kibocsátható értékpapír (letéti jegy stb.) nyilvános forgalomba hozatala (értékpapír forgalomba hozatali ügylet); 1.7. pénz- és kölcsönügyletek közvetítése (bankügynöki tevékenység); 1.8. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) te­vékenységek közül: a) pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is (leszámítolási ügylet), b) deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet, c) határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet, d) átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozata­láról, forgalmazásáról, valamint az értékpapír­­tőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet), e) kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügy­let; 1.9. elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet); 1.10. értékpapír-kezelés, értékpapír-letétkeze­lés (értékpapír letéti ügylet); 1.11. követelések megvásárlása (faktoring­ügylet) 1.12. készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolí­tása (pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk); 1.13. pénzügyi lízing; 1.14. vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeel­látásával, valamint­­összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; 1.15. fejlesztési terv megvalósításával kapcso­latos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befektetésen keresztül történő tőke­­juttatás stb.) továbbá az ezekhez kapcsolódó ta­nácsadás; 1.16. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulá­sa alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolá­sával kapcsolatos szolgáltatások; 1.17. értékjegyek, értékpapírok stb. biztonsági megőrzése (széfügylet); 1.18. pénzváltási tevékenység (pénzváltási ügylet); pénzintézeti tevékenységek végzését, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek, mind a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok körében. 2. A Bank nem fogadhat el befizetéseket a saját elszámolási betétszámlájára és nem teljesíthet ki­fizetéseket saját elszámolási betétszámlájáról. Az ügyfeleknek a bankkal szemben fennálló kötele­zettségeinek teljesítését, valamint a refinaszírozá­­si hitelt a Magyar Nemzeti Bank által e célokra kijelölt 217-98065-7100 számú bankszámlára kell utalni. E számla feletti rendelkezési jog a ki­rendelt bankfelügyeleti biztost illeti meg. A bank számlájára 1992. július 9-től kezdődően átutalt vagy beérkezett és az úton lévő összegeket az ügyfelek banknál vezetett elszámolási, illetve fo­lyószámlájáról a Magyar Nemzeti Bank elkülöní­tett számlájára kell átvezetni. Az összeg vissza­utalása - ha ezt nem a bankkal szemben fennálló érvényes kötelezettség törlesztésére utalták - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elkülönített számláról a bankfelügyeleti biztos ellenjegyzésé­vel történik. 3. Hozzájárulok, hogy a bankfelügyeleti biztos a Magyar Nemzeti Bankkal kötendő refinanszíro­zási hitelszerződést ellenjegyezze. 4. Felhatalmazom a bankfelügyeleti biztost, hogy a Magyar Nemzeti Bankon, mint kifizető­­helyen keresztül történő kifizetésekhez az alábbi jogcímekre ellenjegyzését adja: - pénzforgalmi számlákon,­­ alaptőke letéti számlákon nyilvántartott kö­veteléseinek egy részére kifizetés teljesítése, (az előző két bekezdésben meghatározott eset­ben a refinanszírozási szerződésbeli rögzített fel­tételek mellett), - állami garanciával fedezett betétek vagy az­zal azonos elbírálás alá eső összegek kifizetése,­­ minden egyéb, a refinanszírozási hitelszer­ződésben megjelölt jogcím. Határozatom azonnal végrehajtandó, ellene fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgála­tát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bí­róságtól keresettel lehet kérni. II. Az Ybl Bank Rt. számára kiadott ren­delkezések. Felügyeleti jogkörömben eljárva az Ybl Építő­ipari Innovációs Bank Részvénytársaság (székhe­lye: 1063 Budapest, Szív u. 53.) - a továbbiak­ban: Bank - működésében bekövetkezett különö­sen súlyos veszélyhelyzet miatt - a Bankfelügye­leti Bizottsággal egyetértésben­­ az alábbi határozatot hozom. 1. A Bank számára 1992. december 31-ig megtiltom: 1.1. mások pénzének betétként történő elfoga­dása, ideértve a takarékbetét elfogadását is (betét­ügylet); 1.2. hitel és kölcsön (továbbiakban együtt: hi­tel) nyújtása (hitel-, illetve kölcsönügylet); 1.3. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ide­értve a bankszámla vezetését és a készpénz nél­küli fizetési forgalom lebonyolítását (bankszám­laügylet), kivéve határozatom 3. pontjában fog­laltakat; 1.4. bankgarancia vagy bankkezesség vállalá­sa, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (ga­ranciaügylet); 1.5. bankletét elfogadása (bankletéti ügylet); 1.6. külön jogszabály szerint kizárólag pénz­intézet által kibocsátható értékpapír (letéti jegy stb.) nyilvános forgalomba hozatala (értékpapír forgalomba hozatali ügylet); 1.7. pénz- és kölcsönügyletek közvetítése (bankügynöki tevékenység); 1.8. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) te­vékenység az alábbi körben: a) pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is (leszámítolási ügylet), b) deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet, c) határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet, d) átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hoza­taláról, forgalmazásáról, valamint az értékpa­pírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. tv. 2. §-ának 1. bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet), e) kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügy­let; 1.9. az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működte­tése (elszámolásforgalmi ügylet); 1.10. értékpapír-kezelés, értékpapír-letétkeze­lés (értékpapír letéti ügylet); 1.11. követelések megvásárlása (faktoring­ügylet); 1.12. készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolí­tása (pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk); 1.13. pénzügyi lízing, 1.14. vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeel­látásával, valamint­­összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; 1.15. fejlesztési terv megvalósításával kapcso­latos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befektetésen keresztül történő tőke­juttatás stb.), továbbá az ezekhez kapcsolódó ta­nácsadás; 1.16. az ügyfél megbízása, illetve a hozzájáru­lása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazo­lásával kapcsolatos szolgáltatások; 1.17. értéktárgyak, értékpapírok stb. biztonsá­gi megőrzése (széfügylet) 1.18. pénzváltási tevékenység (pénzváltási ügylet); pénzintézeti tevékenységek végzését, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek, mind a magánszemélyek jogi személyiséggel nem ren­delkező gazdasági társaságai körében. 2. Kezdeményezem Jamniczky Zoltánnénak, a Bank vezérigazgatójának visszahívását (felmen­tését). 3. Nem fogadhat el befizetéseket a saját elszá­molási betétszámlájára és nem teljesíthet kifize­téseket saját elszámolási betétszámlájáról. Az ügyfeleknek a bankkal szemben fennálló kötele­zettségeinek teljesítését, valamint a refinanszíro­zási hitelt a Magyar Nemzeti Bank által e célokra kijelölt 219-98519-7100 számú bankszámlára kell utalni. E számla feletti rendelkezési jog a ki­rendelt bankfelügyeleti biztost illeti meg. A bank számlájára 1992. július 9-től kezdődően átutalt vagy beérkezett és az úton lévő összegeket az ügyfelek banknál vezetett elszámolási, illetve fo­lyószámlájáról a Magyar Nemzeti Bank elkülöní­tett számlájára kell átvezetni. Az összeg vissza­utalása - ha ezt nem a bankkal szemben fennálló érvényes kötelezettség törlesztésére utalták - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elkülönített számláról a bankfelügyeleti biztos ellenjegyzésé­vel történik. 4. Hozzájárulok, hogy a bankfelügyeleti biztos a Magyar Nemzeti Bankkal kötendő refinanszíro­zási hitelszerződést ellenjegyezze. 5. Felhatalmazom a bankfelügyeleti biztost, hogy a Magyar Nemzeti Bankon, mint kifizető­­helyen keresztül történő kifizetésekhez az alábbi jogcímekre ellenjegyzését adja: - pénzforgalmi számlákon,­­ alaptőke letéti számlákon nyilvántartott kö­veteléseinek egy részére kifizetés teljesítése, (az előző két bekezdésben meghatározott eset­ben a refinanszírozási szerződésben rögzített fel­tételek mellett), - állami garanciával fedezett betétek vagy az­zal azonos elbírálás alá eső összegek kifizetése, - minden 1992. július 9-ét megelőzően kötött bankári biztosítékkal rendelkező külkereskedelmi ügylet teljesítése,­­ valamint minden importtal kapcsolatos köte­lezettség, amire az ügyfél a szükséges fedezetet letette,­­ továbbá minden egyéb, a refinanszírozási hi­telszerződésben megjelölt jogcím. Határozatom azonnal végrehajtandó, ellene, fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgála­tát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bí­róságtól keresettel lehet kérni. III. A Vállalkozói Takarékszövetkezet ré­szére kiadott rendelkezések: Felügyeleti jogkörömben eljárva a Vállalkozói Takarékszövetkezet (székhelye: 5502 Gyoma­endrőd, Fő u. 204.) - a továbbiakban: Takarék­­szövetkezet - működésében bekövetkezett külö­nösen súlyos veszélyhelyzet miatt a Bankfel­ügyeleti Bizottsággal egyetértésben - az alábbi határozatot hozom. 1. A Takarékszövetkezet számára 1992. július 27-ig megtiltom a 1.1. betét- és takarékbetét-gyűjtés; 1.2. jogi személyek és magánszemélyek részé­re bankszámla vezetése és pénzforgalom lebo­nyolítása, kivéve a határozatom 2. pontjában fog­laltakat; 1.3. jogi személyekkel és magánszemélyekkel hitelszerződés, kölcsönszerződés kötése és ré­szükre kölcsön üzletszerű nyújtása, beleértve a lí­zingtevékenységet is; 1.4. jogi személyek és magánszemélyek részé­re történő kezességvállalás (bankkezesség), amennyiben a vállalt kötelezettség pénzben telje­sítendő, valamint bankgarancia vállalása; 1.5. pénzügyi lebonyolítói és vagyonkezelő szolgáltatás; 1.6. megtakarítások megbízás alapján történő befektetése, kivéve az értékpapír-forgalmazási tevékenységet; 1.7. részletügyletek finanszírozása; 1.8. pénz-, hitelügyletek közvetítése (ügynöki tevékenység); pénzintézeti tevékenységek végzését, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek, mind a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok körében. 2. A Takarékszövetkezet nem fogadhat el befi­zetéseket a saját elszámolási betétszámlájára, ha­nem csak a Magyar Nemzeti Bank által e célra kijelölt 269-98404 számú bankszámlára. Ezen számla feletti rendelkezési jog a kirendelt bankfelügyeleti biztost illeti meg. Az MNB erről a számláról fizeti ki - amennyiben számlatulaj­donos a szükséges fedezettel rendelkezik - a munkabéreket, valamint a magánszemélyek álla­mi garanciáival fedezett betéteit. Határozatom azonnal végrehajtandó, ellene fel­lebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróság­tól keresettel lehet kérni. Budapest, 1992. július 17. (X)

Next