Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
10 NÉPSZABADSÁG - HIRDETÉS 1992. július 20., hétfő * Az Állami Bankfelügyelet közleménye A Pénzügyi Közlöny 14. számában (1992. július 10.) megjelent az Állami Bankfelügyelet 1992. július 8-án kelt 51/1992., 52/1992. és 53/1992. számú határozata, amely az Ybl Bank, a Vállalkozói Takarékszövetkezet (Gyomaendrőd) és az Általános Vállalkozási Bank üzletvitelének megtiltásáról rendelkezett. Az Állami Bankfelügyelet annak ellenére közzétette a határozatait, hogy az 1991. évi LXIX. törvény 72. §-a alapján a bankfelügyeleti intézkedéseket, illetőleg szankciókat tartalmazó határozatokat nem kell nyilvánosságra hoznia. Ezt követően 1992. július 13-án részletesen is tájékoztatta a sajtó képviselőit és egyúttal közleményt is rendelkezésükre bocsátott. A teljes körű tájékoztatás érdekében a Bankfelügyelet az alábbiakban az üggyel kapcsolatos fejleményeket ismerteti, valamint közzé teszi az általa a bankok számára kiadott határozatok rendelkező részét. 1991-ben a banktörvény életbe lépte előtt, az akkor érvényes jogi szabályozás alapján több bankban, vállalkozók és magánszemélyek jelentős tulajdonhányadot szereztek. Az Állami Vagyonügynökség azon értesítése, hogy az Ybl Bankban fennálló részvényeit egy vállalkozói csoportnak kívánja eladni, a PM, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankfelügyelet együttesen írásban tiltakozott azért, mert nem tartotta kívánatosnak annak elősegítését, hogy az elfogadás alatt álló pénzintézeti törvény egyes előírásaival összhangban nem álló módon vállalkozók által tulajdonolt bankok jöjjenek létre. Ez esetben fennállhat a belső hitelezés és belső kereskedelem, valamint a túlzott kockázatvállalás fokozott veszélye. Az Állami Bankfelügyelet által folytatott vizsgálatok kapcsán fény derült arra, hogy két középbankban, nevezetesen az Ybl és az Általános Vállalkozási Bankban, valamint az átalakulás alatt álló Vállalkozói Takarékszövetkezetben részben ugyanaz a tulajdonosi kör jelent meg egyúttal ügyfélként is. A Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetnél igen nagy összegű váltógarantálásokra került sor az Általános Vállalkozási Bank javára, az Ybl Bank tulajdonosi körébe tartozó ügyfelek érdekében. Az Állami Bankfelügyelet megindította a három pénzintézet párhuzamos és összehangolt vizsgálatát, amely fokozatosan egyre súlyosabb problémákra derített fényt. Május 13-ra készült el a Bankfelügyelet által megbízott auditor jelentése, melynek alapján bebizonyosodott az összefonódás ténye. A Bankfelügyeleti Bizottság május 20-án tartott ülésén a Bankfelügyelet vezetője tájékoztatta a Bizottságot a kialakult helyzetről. Ekkor történt Jamniczky Zoltánné utólagos meghallgatása is, akit a pénzintézeti törvény előzetes bejelentést előíró paragrafusának mellőzésével, de a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján érvényesen már korábban megválasztották az igazgatóság tagjává és a bank vezérigazgatójává. A Bankfelügyeleti Bizottság felhívja a vezérigazgatónő figyelmét, az esetleges belső hitelezés és a túlzott mértékű hitelezés kockázatának veszélyeire. A további vizsgálatok azt mutatták, hogy e figyelmeztetés nem járt eredménnyel. A három bank likviditási helyzete tovább romlott, így 1992. június 19-én a Bankfelügyeleti Bizottság egyetértésével a Bankfelügyelet mindhárom pénzintézethez bankfelügyeleti biztost rendelt ki, ennek ellenjegyzéséhez kötve az ottani összes tevékenységet. A vizsgálatok során már korábban is, de a döntést követően napi szinten szoros együttműködés valósult meg a Magyar Nemzeti Bankkal. Az 1992. június 30-i bankfelügyeleti bizottsági ülésen az MNB képviselője bejelentette, hogy az Ybl Bank esetében olyan súlyos napi likviditási problémát tapasztalt, melynek finanszírozására - amely már veszteségfinanszírozást jelentett volna - a Magyar Nemzeti Bank már nem lát lehetőséget. Egyben jelezte, hogy a másik két pénzintézetnél is hasonló problémák várhatók. Az Állami Bankfelügyelet mindezek alapján eleget téve az ez irányú törvényi kötelességének, saját és az MNB vizsgálatai alapján az érintett bankok feltételezett felelőseivel szemben július 1-jén büntető feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságnál. A bankfelügyeleti biztosok helyszíni tapasztalatai alapján és a bankok által bejelentett fizetésképtelenség súlyos veszélye miatt 1992. július 8-án ismét ülésezett a Bankfelügyeleti Bizottság. A Bankfelügyeleti Bizottság ülése, melyre meghívást kért és kapott az Állami Vagyonügynökség vezetője, aki a PM-mel egyetértésben annak a kérésének adott hangot, hogy a Bankfelügyelet adjon türelmi időt a bankok tulajdonosai számára egy olyan megegyezés létrehozására, amely elkerülhetővé teszi a betétesek védelmében szükséges legsúlyosabb intézkedések, így a felszámolás megindítását. A hozott határozatok rendelkezéseit közöljük. E türelmi idő alatt az MNB olyan döntést hozott, hogy jegybanki hitelt nyújt az érintett bankoknak. Az Állami Bankfelügyelet abból a célból, hogy a bankok teljesíteni tudják a jegybanki hitelnyújtás feltételeit, ismét módosította határozatát. Az érvényes határozatokat összevont szerkezetben közöljük. A határozatok azt jelentik, hogy a pénzintézetek az első határozat értelmében továbbra is a bankfelügyeleti biztos ellenőrzése alatt működhetnek. A számlavezetők számára a határozatok azt jelentik, hogy új számlájuk nyitásával, illetve korábbi számlaszerződésük felbontása után, más pénzintézeteket kell hogy felkeressenek. A számlavezetési rendelkezések továbbá azt jelentik, hogy a minden pénzintézeti tevékenységet leállító határozat alapján - az úton lévő átutalások a feladónak visszajárnak abban az esetben, hogy ha nem a bankkal szemben fennálló kötelezettség törlesztésére szolgálnak. A pénzintézet betétesei közül azok juthatnak hozzá pénzeszközeikhez, akik számára betéteikre állami garancia van. Az egyéb betétesek számára a pénzeszközeikhez való hozzájutás abban az esetben válik lehetségessé, ha a tulajdonosok megállapodására sor kerül és a bankok ismét működőképessé válnak, avagy a felszámolási eljárás során - annak jogszabályi keretei közepette - kielégítésük lehetséges mértéke meghatározásra kerül. A folyószámla-tulajdonosok pénzükhöz vagy annak egy részéhez az MNB által meghatározott feltételek mellett juthatnak hozzá. A Bankfelügyelet elnökének határozatai: I. Az Általános Vállalkozási Bank részére kiadott rendelkezések: Felügyeleti jogkörömben eljárva az Általános Vállalkozási Bank (székhelye: 1055 Budapest, Stollár Béla u. 3/A) - a továbbiakban: Bank - működésében bekövetkezett különösen súlyos veszélyhelyzet miatt - a Bankfelügyeleti Bizottsággal egyetértésben - az alábbi határozatot hozom. 1. Bank számára 1992. július 27-ig megtiltom: 1.1. mások pénzének betétként történő elfogadása, ideértve a takarékbetét elfogadását is (betétügylet); 1.2. hitel és kölcsön nyújtása (hitel-, illetve kölcsönügylet); 1.3. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ideértve a bankszámla vezetését, és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását (bankszámlaügylet), kivéve a határozatom 2. pontjában foglaltakat; 1.4. bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet); 1.5. bankletét elfogadása (bankletéti ügylet); 1.6. külön jogszabály szerint kizárólag pénzintézet által kibocsátható értékpapír (letéti jegy stb.) nyilvános forgalomba hozatala (értékpapír forgalomba hozatali ügylet); 1.7. pénz- és kölcsönügyletek közvetítése (bankügynöki tevékenység); 1.8. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenységek közül: a) pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is (leszámítolási ügylet), b) deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet, c) határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet, d) átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet), e) kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet; 1.9. elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet); 1.10. értékpapír-kezelés, értékpapír-letétkezelés (értékpapír letéti ügylet); 1.11. követelések megvásárlása (faktoringügylet) 1.12. készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolítása (pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk); 1.13. pénzügyi lízing; 1.14. vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamintösszevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; 1.15. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befektetésen keresztül történő tőkejuttatás stb.) továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; 1.16. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások; 1.17. értékjegyek, értékpapírok stb. biztonsági megőrzése (széfügylet); 1.18. pénzváltási tevékenység (pénzváltási ügylet); pénzintézeti tevékenységek végzését, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek, mind a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok körében. 2. A Bank nem fogadhat el befizetéseket a saját elszámolási betétszámlájára és nem teljesíthet kifizetéseket saját elszámolási betétszámlájáról. Az ügyfeleknek a bankkal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését, valamint a refinaszírozási hitelt a Magyar Nemzeti Bank által e célokra kijelölt 217-98065-7100 számú bankszámlára kell utalni. E számla feletti rendelkezési jog a kirendelt bankfelügyeleti biztost illeti meg. A bank számlájára 1992. július 9-től kezdődően átutalt vagy beérkezett és az úton lévő összegeket az ügyfelek banknál vezetett elszámolási, illetve folyószámlájáról a Magyar Nemzeti Bank elkülönített számlájára kell átvezetni. Az összeg visszautalása - ha ezt nem a bankkal szemben fennálló érvényes kötelezettség törlesztésére utalták - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elkülönített számláról a bankfelügyeleti biztos ellenjegyzésével történik. 3. Hozzájárulok, hogy a bankfelügyeleti biztos a Magyar Nemzeti Bankkal kötendő refinanszírozási hitelszerződést ellenjegyezze. 4. Felhatalmazom a bankfelügyeleti biztost, hogy a Magyar Nemzeti Bankon, mint kifizetőhelyen keresztül történő kifizetésekhez az alábbi jogcímekre ellenjegyzését adja: - pénzforgalmi számlákon, alaptőke letéti számlákon nyilvántartott követeléseinek egy részére kifizetés teljesítése, (az előző két bekezdésben meghatározott esetben a refinanszírozási szerződésbeli rögzített feltételek mellett), - állami garanciával fedezett betétek vagy azzal azonos elbírálás alá eső összegek kifizetése, minden egyéb, a refinanszírozási hitelszerződésben megjelölt jogcím. Határozatom azonnal végrehajtandó, ellene fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól keresettel lehet kérni. II. Az Ybl Bank Rt. számára kiadott rendelkezések. Felügyeleti jogkörömben eljárva az Ybl Építőipari Innovációs Bank Részvénytársaság (székhelye: 1063 Budapest, Szív u. 53.) - a továbbiakban: Bank - működésében bekövetkezett különösen súlyos veszélyhelyzet miatt - a Bankfelügyeleti Bizottsággal egyetértésben az alábbi határozatot hozom. 1. A Bank számára 1992. december 31-ig megtiltom: 1.1. mások pénzének betétként történő elfogadása, ideértve a takarékbetét elfogadását is (betétügylet); 1.2. hitel és kölcsön (továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel-, illetve kölcsönügylet); 1.3. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását (bankszámlaügylet), kivéve határozatom 3. pontjában foglaltakat; 1.4. bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet); 1.5. bankletét elfogadása (bankletéti ügylet); 1.6. külön jogszabály szerint kizárólag pénzintézet által kibocsátható értékpapír (letéti jegy stb.) nyilvános forgalomba hozatala (értékpapír forgalomba hozatali ügylet); 1.7. pénz- és kölcsönügyletek közvetítése (bankügynöki tevékenység); 1.8. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben: a) pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is (leszámítolási ügylet), b) deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet, c) határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet, d) átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. tv. 2. §-ának 1. bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet), e) kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet; 1.9. az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet); 1.10. értékpapír-kezelés, értékpapír-letétkezelés (értékpapír letéti ügylet); 1.11. követelések megvásárlása (faktoringügylet); 1.12. készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolítása (pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk); 1.13. pénzügyi lízing, 1.14. vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamintösszevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; 1.15. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befektetésen keresztül történő tőkejuttatás stb.), továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; 1.16. az ügyfél megbízása, illetve a hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások; 1.17. értéktárgyak, értékpapírok stb. biztonsági megőrzése (széfügylet) 1.18. pénzváltási tevékenység (pénzváltási ügylet); pénzintézeti tevékenységek végzését, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek, mind a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai körében. 2. Kezdeményezem Jamniczky Zoltánnénak, a Bank vezérigazgatójának visszahívását (felmentését). 3. Nem fogadhat el befizetéseket a saját elszámolási betétszámlájára és nem teljesíthet kifizetéseket saját elszámolási betétszámlájáról. Az ügyfeleknek a bankkal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését, valamint a refinanszírozási hitelt a Magyar Nemzeti Bank által e célokra kijelölt 219-98519-7100 számú bankszámlára kell utalni. E számla feletti rendelkezési jog a kirendelt bankfelügyeleti biztost illeti meg. A bank számlájára 1992. július 9-től kezdődően átutalt vagy beérkezett és az úton lévő összegeket az ügyfelek banknál vezetett elszámolási, illetve folyószámlájáról a Magyar Nemzeti Bank elkülönített számlájára kell átvezetni. Az összeg visszautalása - ha ezt nem a bankkal szemben fennálló érvényes kötelezettség törlesztésére utalták - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elkülönített számláról a bankfelügyeleti biztos ellenjegyzésével történik. 4. Hozzájárulok, hogy a bankfelügyeleti biztos a Magyar Nemzeti Bankkal kötendő refinanszírozási hitelszerződést ellenjegyezze. 5. Felhatalmazom a bankfelügyeleti biztost, hogy a Magyar Nemzeti Bankon, mint kifizetőhelyen keresztül történő kifizetésekhez az alábbi jogcímekre ellenjegyzését adja: - pénzforgalmi számlákon, alaptőke letéti számlákon nyilvántartott követeléseinek egy részére kifizetés teljesítése, (az előző két bekezdésben meghatározott esetben a refinanszírozási szerződésben rögzített feltételek mellett), - állami garanciával fedezett betétek vagy azzal azonos elbírálás alá eső összegek kifizetése, - minden 1992. július 9-ét megelőzően kötött bankári biztosítékkal rendelkező külkereskedelmi ügylet teljesítése, valamint minden importtal kapcsolatos kötelezettség, amire az ügyfél a szükséges fedezetet letette, továbbá minden egyéb, a refinanszírozási hitelszerződésben megjelölt jogcím. Határozatom azonnal végrehajtandó, ellene, fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól keresettel lehet kérni. III. A Vállalkozói Takarékszövetkezet részére kiadott rendelkezések: Felügyeleti jogkörömben eljárva a Vállalkozói Takarékszövetkezet (székhelye: 5502 Gyomaendrőd, Fő u. 204.) - a továbbiakban: Takarékszövetkezet - működésében bekövetkezett különösen súlyos veszélyhelyzet miatt a Bankfelügyeleti Bizottsággal egyetértésben - az alábbi határozatot hozom. 1. A Takarékszövetkezet számára 1992. július 27-ig megtiltom a 1.1. betét- és takarékbetét-gyűjtés; 1.2. jogi személyek és magánszemélyek részére bankszámla vezetése és pénzforgalom lebonyolítása, kivéve a határozatom 2. pontjában foglaltakat; 1.3. jogi személyekkel és magánszemélyekkel hitelszerződés, kölcsönszerződés kötése és részükre kölcsön üzletszerű nyújtása, beleértve a lízingtevékenységet is; 1.4. jogi személyek és magánszemélyek részére történő kezességvállalás (bankkezesség), amennyiben a vállalt kötelezettség pénzben teljesítendő, valamint bankgarancia vállalása; 1.5. pénzügyi lebonyolítói és vagyonkezelő szolgáltatás; 1.6. megtakarítások megbízás alapján történő befektetése, kivéve az értékpapír-forgalmazási tevékenységet; 1.7. részletügyletek finanszírozása; 1.8. pénz-, hitelügyletek közvetítése (ügynöki tevékenység); pénzintézeti tevékenységek végzését, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek, mind a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok körében. 2. A Takarékszövetkezet nem fogadhat el befizetéseket a saját elszámolási betétszámlájára, hanem csak a Magyar Nemzeti Bank által e célra kijelölt 269-98404 számú bankszámlára. Ezen számla feletti rendelkezési jog a kirendelt bankfelügyeleti biztost illeti meg. Az MNB erről a számláról fizeti ki - amennyiben számlatulajdonos a szükséges fedezettel rendelkezik - a munkabéreket, valamint a magánszemélyek állami garanciáival fedezett betéteit. Határozatom azonnal végrehajtandó, ellene fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól keresettel lehet kérni. Budapest, 1992. július 17. (X)