Népszabadság, 1992. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-03 / 234. szám
NÉPSZABADSÁG 1992. október 3., szombat mmmmmmmmmmmmM SZOCIALISTA NAPILAP Ma: hétvége 32 oldal ára: 16,50 Ft.............. ............................ 50. évfolyam, 234. szám Szociális vasfüggöny ereszkedhet le Európában Antall József aláírta az IDU-chartát A konzervatív demokratikus pártok világszervezete pénteken teljes jogú tagként felvette soraiba a Magyar Demokrata Fórumot. A Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) chartájának aláírása után Antall József kormányfő, az MDF elnöke elmondta bemutatkozó beszédét, amelyet Magyarország rövid ismertetésének és az európai, ezen belül is a kelet-közép-európai biztonságpolitikának szentelt. Az MDF a kelet-közép-európai térség pártjai közül elsőként és egyedül került be a világszervezetbe. Antall József felszólalásában röviden kitért Magyarország történelmének azon eseményeire, amelyek az országot eszmeileg Európához kötik. Ezután felvázolta, hogy mennyire megváltozott az ország nemzetközi helyzete és környezete, és utalt a térségben zajló viharos folyamatokra. Csehszlovákiáról szólva külön hangsúlyozta: Magyarország reméli, hogy északi szomszédai a szövetségi parlament váratlan döntése után is megtalálják a szétválás békés útját. A miniszterelnök ismertette Budapest nézeteit az európai biztonság és stabilitás garanciáiról. (Folytatás a 3. oldalon) Nem lesz román nagykoalíció (Bukaresti tudósítónktól) Továbbra is homály fedi a romániai parlamenti és elnökválasztás hivatalos végeredményeit. Az országos választási iroda munkatársai már a harmadik napja szüneteltetik még az ideiglenes részeredmények közlését is, csupán „értelmező” magyarázatokat adnak a késlekedés okait illetően: hol a rendellenességek kivizsgálására, hol a bukaresti választókerületben tapasztalt „nyilvántartási és összeszámlálási torlódásra” hivatkoznak. Mindebből legalább két dolog azért nyilvánvalóan körvonalazódni látszik. Egyrészt, hihetetlenül magas - még hivatalos adatok egybevetése szerint is legalább 3-4 millióra rúg az érvénytelen szavazatok száma. Másrészt pedig szeptember 27-én a romániai szavazópolgároknak mintegy 15 százaléka hazáján kívül adta le voksát. A Demokratikus Konvenció (DK) mindenesetre bejelentette: hamarosan nyilvánosságra hozza a választási csalásokat bizonyító anyagokat. A DK közben a legfelső ügyészséghez fordult, kérve a rendellenességek és csalások kivizsgálását. Ilie Paunescu, az ellenzéki koalíció kampányfőnöke a Dreptatea című napilapban Ion Iliescu román elnököt teszi felelőssé a választási csalásért. (Folytatás a 2. oldalon) Tudomány vagy valami más? Pozsonyi konferencia (Tudósítónktól) Egy politikai játszmához asszisztálni hívtak meg bennünket Pozsonyba - jelentette ki lapunknak Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke a Matica Slovenska által meghirdetett pozsonyi tanácskozást értékelve. A pénteken befejeződött konferencia témája a magyarországi szlovákság 1918 utáni helyzetének alakulása volt. A rendezvényen részt vettek a Magyarországi Szlovákok Szövetségének (MSZSZ), a Szlovákok Szabad Szervezetének, a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szövetségének vezetői, valamint a magyarországi szlovák írók képviselői. A tanácskozás előtti napon megnyitották a „Szlovákok Magyarországon - múlt és jelen” elnevezésű kiállítást a Külföldön Élő Szlovákok Múzeumában. Míg a kiállítási anyag teljes történelmi visszapillantást igyekszik adni - a magyar honfoglalás előtti időktől a török hódoltság utáni betelepítéseken át napjainkig -, addig a konferencián hangsúlyozottan a Trianont és az első bécsi döntést követő időszak, valamint a háború utáni évtizedek feldolgozása állt a középpontban. Jakab Róbertné országgyűlési képviselő (MSZP), a szlovák szövetség ügyvezető elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva leszögezte: ami itt lezajlott, az nem tudományos tanácskozás volt, hanem politikai fórum. (Folytatás a 3. oldalon) Törököt lőtt a Saratoga A NATO Európában állomásozó egyesített erőinek főparancsnoka maga és az Egyesült Államok kormánya nevében bocsánatot kért, hogy csütörtök éjjel egy égei-tengeri NATO- hadgyakorlat során a Saratoga amerikai repülőgép-anyahajóról két rakétát lőttek ki egy török rombolóra. A balesetben eddig öten vesztették életüket és 15-en sebesültek meg. A sebesültek közül három állapota súlyos. A katasztrófa okáról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot. (MTI) Az 1988-ban készült fotó és a rajz a csütörtökön rakétatalálatot kapott Muavenet nevű török rombolót ábrázolja MTI FOTÓ A kormány lebegteti a szakszervezeti választási törvényt Kiss Gyula munkaügyi miniszter tegnap délután levélben tájékoztatta a hat nagy szakszervezeti konföderációt a kormány álláspontjáról. A kormány elöljáróban rögzíti, hogy kész tárgyalni a szakszervezetekkel. Leszögezi: nyitottak és mindenkit kielégítő megoldás kialakítására törekednek. A szándékot igazolandó, kezdeményezik az Országgyűlésnél a szakszervezeti vagyon megosztásával és a szakszervezeteket érintő választásokkal foglalkozó törvény „lebegtetését”. A kabinet egységes csomagnak tekinti a hatok megállapodását. Azt azonban leszögezi: valamennyi kérdésre egységes megoldást kell találniuk, de nemcsak az érintett hat nagy szakszervezeti szövetségnek, hanem a Szolidaritásnak és a VTKSZ nyolcadik tagjának is. A miniszter levelében a megállapodás reményében kijelöli a megállapodás „személyeit” is. Öt pontban határozza meg a kormány elvárásait. Leszögezi: a szakszervezeti vagyon végleges megosztásáról csak törvényben lehet határozni. Ennek előfeltétele, hogy valamennyi szakszervezet, tehát a VIKSZ mind a nyolc tagja, elfogadja a vagyonmegállapodás lényeges pontjait. A kormány úgy véli, hogy a vagyon - beleértve az ágazati vagyont is - megosztása csak akkor valósítható meg, ha előzetesen a teljes szakszervezeti vagyont is felmérik, beleértve az ágazati vagyont is. A kormány elvárja, hogy garanciát kapjon arra, hogy a Frohburg-ügy miatt semmilyen kártérítés ne terhelje, illetve, ha lesz ilyen követelés, azért az MSZOSZ vállaljon kötelezettséget a saját vagy az ágazatok vagyonával. (Folytatás a 4. oldalon) ÍME: A MAGYAR OPEL Tegnap ismét az Astra volt a sztár (Megyei tudósítónktól) Idén harmadszor ünnepelt az Opel Szentgotthárdon. Március 13-án az első Magyarországon készült Astra volt a főszereplő, júliusban a motorgyárat adták át, tegnap pedig a gyáregyüttes avatóünnepségére került sor. Ezúttal Göncz Árpád köztársasági elnök volt a legrangosabb vendég. - Roppant barátságos, mosolygós autó az Opel Astra - tolmácsolta legfrissebb vezetési tapasztalatait az elnök, miután saját maga kormányozta a szalagátvágás helyszínére az autót. - Itt, Szentgotthárdon a General Motors jóvoltából új ipari kultúra honosodott meg - folytatta Göncz Árpád. - Számunkra különösen megtisztelő, hogy e nagy világcég Magyarországot választotta a beruházás helyszínéül. S a fáradozások jelzik, hogy meg lehetett bízni a magyar munkaerőben. Louis R. Hughes, a GM Europe elnöke hangsúlyozta, hogy az 1988-ban kezdett beruházásról hozott döntés jó időben született. Most, négy évvel később Magyarország már jelentős lépéseket tett a piacgazdaság létrehozásáért, és további kiváló üzleti lehetőségeket kínál. Ernst A. Hoffmann, a GM Hungary vezérigazgatója rövid beszédében közölte, hogy eddig 5500 Astra kelt el a magyar piacon, s hogy a GM Hungary a napokban kezdte meg a dízelmotoros autók gyártását. Az Opel - hangzott el - a környezetbarát technológiák alkalmazásában is vezető pozícióra törekszik, így természetes, hogy ez az új típus is katalizátoros. Egy fontos bejelentés is elhangzott, ami főképpen az Astrára vágyókat érinti: hétfőtől valamennyi Opel-típus az OTP Bankkal kötött megállapodás alapján hitelre is megvásárolható az Opel-kereskedőknél. R. L. L. VITÁK ORBÁN VIKTORRAL Miről tárgyalt Göncz Árpád az ellenzékkel? Semmiféle körülmény nem indokolja, hogy a Fidesz megváltoztassa eddigi álláspontját a médiaügyben - hangzott el a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor bizonyos megállapításait más ellenzéki vezetők vitatják. Orbán Viktor frakcióvezető kifejtette: Katona Tamás államtitkár csütörtöki nyilatkozata, amely szerint a televízió és rádió elnökének személyéről kell elsősorban döntést hozni, és csak ezt követően a médiatörvényt megalkotni, a Fidesz számára elfogadhatatlan. A párt továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint csak az intézményi feltételek garantálása után lehet szó személyi döntésekről. Katona Tamás nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a színfalak mögött tárgyalások folynak, de arról nem lehet tudni, hogy kik tárgyalnak, és miről. Orbán Viktor hozzátette: a kormánnyal való eddigi együttműködések rossz tapasztalatait figyelembe véve kizárt, hogy megállapodást kössenek. A párt állásfoglalását Katona Tamás nyilatkozatáról a Fideszválasztmány sürgősséggel összehívott ülésén fogadták el. Vitányi Iván, az MSZP választmányának elnöke kérdésünkre azt mondotta, csodálkozva olvasta Orbán Viktor nyilatkozatát. Az ellenzéki pártok ugyanis e kérdésben kölcsönösen tájékoztatták egymást, mindenkinek mindenről tudomása volt. Vitányi megállapította, a kormány javaslata új elemet tartalmaz, mivel hatpárti egyetértésre kíván támaszkodni s ezért a maga részéről nem látja célszerűnek az eleve elutasítás álláspontját. További tárgyalások szükségesek, miközben elképzelhető az, hogy az egyidejűség legyen az egész rendezés alapja: a törvény tető alá hozatalával egyidejűleg jussanak egyetértésre a személyekről. Haraszti Miklós szabaddemokrata képviselő az Orbán Viktor által elmondottakat azért találja érthetetlennek, mert senkinek sincs más álláspontja: „semmi okunk megengedni, hogy a törvényt ejtsék”. (Folytatás a 4. oldalon) Tőkés nem kíván megjelenni az MTV-ben Tőkés László a jövőben semmilyen formában nem kíván megjelenni a Magyar Televízió műsoraiban. Mint a Királyhágó-melléki református püspök az MTI-hez pénteken eljuttatott nyilatkozatában olvasható, önkéntes száműzetésével Pálfy G. Istvánnak, a Híradó és A Hét főszerkesztőjének leváltása ellen tiltakozik. Tőkés László annak a véleményének ad hangot, hogy Pálfy G. István egyike volt azoknak, akik a televízió műsoraiban először merték felvetni a romániai magyarság ügyét. A nyilatkozat a továbbiakban a jelenlegi kisebbségi helyzetben „sokkoló hatásúnak” minősíti Pálfy menesztését. (MTI) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG „Feléled” az eljárás Az Alkotmánybíróság a médiafelügyelettel kapcsolatban nem hozhatott volna toleránsabb döntést annál, hogy meghatározott időre felfüggesztette az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítését - válaszolta lapunk érdeklődésére dr. Holló András, a testület főtitkára. Elmondta: ha november 30- ig nem hozzák meg a médiatörvényt, ismét „feléled” az eljárás, és az alkotmánybíráknak dönteniük kell, mikortól semmisítik meg az 1974-es kormányhatározatot. Az Alkotmánybíróság júniusi döntése megállapította - emlékeztetett dr. Holló -, hogy az Országgyűlés elmulasztotta az alkotmányban meghatározott jogalkotói feladatát. E ténynek a megállapítása az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében kötelessége a testületnek. A főtitkár Katona Tamás államtitkár nyilatkozatára reagálva, miszerint „az Alkotmánybíróság nagyon nagy hatalmú intézmény, de sem a kormányt, sem az ellenzéket nem kényszerítheti egy kétharmados törvény meghozatalára”, közölte: ebben a kérdésben a testület nem hozhatott volna toleránsabb döntést, mint azt, hogy közel fél esztendőre felfüggesztette az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítését. - Az Alkotmánybíróságnak a tekintetben nincs mérlegelési jogköre - folytatta -, hogy az alkotmányi rendelkezéseknek megfelelő jogszabály megalkotására felhívó határozatában különbséget tegyen „feles” és „kétharmados” törvények között. Végül dr. Holló András hangsúlyozta: bízik abban, hogy a parlament időben pótolja alkotmánysértő mulasztását. A. S.