Népszabadság, 1992. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám

NÉPSZABADSÁG 1992. október 3., szombat mmmmmmmmmmmmM SZOCIALISTA NAPILAP Ma: hétvége 32 oldal ára: 16,50 Ft­­.............. ............................ 50. évfolyam, 234. szám Szociális vasfüggöny ereszkedhet le Európában Antall József aláírta az IDU-chartát A konzervatív demokratikus pártok világszervezete pénte­ken teljes jogú tagként felvette soraiba a Magyar Demokrata Fórumot. A Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) chartájának aláírá­sa után Antall József kormány­fő, az MDF elnöke elmondta bemutatkozó beszédét, amelyet Magyarország rövid ismerteté­sének és az európai, ezen belül is a kelet-közép-európai biz­tonságpolitikának szentelt. Az MDF a kelet-közép-euró­pai térség pártjai közül első­ként és egyedül került be a vi­lágszervezetbe. Antall József felszólalásában röviden kitért Magyarország történelmének azon eseményei­re, amelyek az országot eszmei­leg Európához kötik. Ezután fel­vázolta, hogy mennyire megvál­tozott az ország nemzetközi helyzete és környezete, és utalt a térségben zajló viharos folyama­tokra. Csehszlovákiáról szólva külön hangsúlyozta: Magyaror­szág reméli, hogy északi szom­szédai a szövetségi parlament váratlan döntése után is megta­lálják a szétválás békés útját. A miniszterelnök ismertette Budapest nézeteit az európai biztonság és stabilitás garan­ciáiról. (Folytatás a 3. oldalon) Nem lesz román nagykoalíció (Bukaresti tudósítónktól) Továbbra is homály fedi a romániai parlamenti és elnök­­választás hivatalos végeredmé­nyeit. Az országos választási iroda munkatársai már a harmadik napja szüneteltetik még az ideiglenes részeredmények köz­lését is, csupán „értelmező” magyarázatokat adnak a késle­kedés okait illetően: hol a rend­ellenességek kivizsgálására, hol a bukaresti választókerületben tapasztalt „nyilvántartási és összeszámlálási torlódásra” hi­vatkoznak. Mindebből legalább két do­log azért nyilvánvalóan körvo­nalazódni látszik. Egyrészt, hi­hetetlenül magas - még hivata­los adatok egybevetése szerint is legalább 3-4 millióra rúg az érvénytelen szavazatok szá­ma. Másrészt pedig szeptember 27-én a romániai szavazópol­gároknak mintegy 15 százaléka hazáján kívül adta le voksát. A Demokratikus Konvenció (DK) mindenesetre bejelentet­te: hamarosan nyilvánosságra hozza a választási csalásokat bizonyító anyagokat. A DK közben a legfelső ügyészséghez fordult, kérve a rendellenessé­gek és csalások kivizsgálását. Ilie Paunescu, az ellenzéki koalíció kampányfőnöke a Dreptatea című napilapban Ion Iliescu román elnököt teszi fe­lelőssé a választási csalásért. (Folytatás a 2. oldalon) Tudomány vagy valami más? Pozsonyi konferencia (Tudósítónktól) Egy politikai játszmához asszisztálni hívtak meg ben­nünket Pozsonyba - jelentette ki lapunknak Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnö­ke a Matica Slovenska által meghirdetett pozsonyi tanács­kozást értékelve. A pénteken befejeződött konferencia témája a magya­rországi szlovákság 1918 utáni helyzetének alakulása volt. A rendezvényen részt vettek a Magyarországi Szlovákok Szövetségének (MSZSZ), a Szlovákok Szabad Szervezeté­nek, a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szövetségének veze­tői, valamint a magyarországi szlovák írók képviselői. A ta­nácskozás előtti napon megnyi­tották a „Szlovákok Magyaror­szágon - múlt és jelen” elneve­zésű kiállítást a Külföldön Élő Szlovákok Múzeumában. Míg a kiállítási anyag teljes történelmi visszapillantást igyekszik adni - a magyar hon­foglalás előtti időktől a török hódoltság utáni betelepítése­ken át napjainkig -, addig a konferencián hangsúlyozottan a Trianont és az első bécsi döntést követő időszak, vala­mint a háború utáni évtizedek feldolgozása állt a középpont­ban. Jakab Róbertné országgyűlé­si képviselő (MSZP), a szlovák szövetség ügyvezető elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva leszögezte: ami itt lezajlott, az nem tudományos tanácskozás volt, hanem politikai fórum. (Folytatás a 3. oldalon) Törököt lőtt a Saratoga A NATO Európá­ban állomásozó egye­sített erőinek főpa­rancsnoka maga és az Egyesült Államok kormánya nevében bocsánatot kért, hogy csütörtök éjjel egy égei-tengeri NATO- hadgyakorlat során a Saratoga amerikai repülőgép-anyahaj­ó­­ról két rakétát lőttek ki egy török rom­bolóra. A balesetben eddig öten vesztették életü­ket és 15-en sebesül­tek meg. A sebesül­tek közül három ál­lapota súlyos. A katasztrófa oká­ról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot. (MTI) Az 1988-ban készült fotó és a rajz a csütörtökön rakétatalálatot kapott Muavenet nevű török rombolót ábrázolja MTI FOTÓ A kormány lebegteti a szakszervezeti választási törvényt Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter tegnap délután levélben tájékoztatta a hat nagy szakszer­vezeti konföderációt a kormány álláspontjáról. A kormány elöljáróban rögzíti, hogy kész tárgyalni a szakszer­vezetekkel. Leszögezi: nyitottak és mindenkit kielégítő megoldás kialakítására törekednek. A szándékot igazolandó, kezdemé­nyezik az Országgyűlésnél a szakszervezeti vagyon megosztá­sával és a szakszervezeteket érintő választásokkal foglalkozó törvény „lebegtetését”. A kabinet egységes csomagnak tekinti a hatok megállapodását. Azt azonban leszögezi: vala­mennyi kérdésre egységes meg­oldást kell találniuk, de nemcsak az érintett hat nagy szakszerve­zeti szövetségnek, hanem a Szo­lidaritásnak és a VTKSZ nyolca­dik tagjának is. A miniszter leve­lében a megállapodás reményé­ben kijelöli a megállapodás „sze­mélyeit” is. Öt pontban határozza meg a kormány elvárásait. Le­szögezi: a szakszervezeti vagyon végleges megosztásáról csak tör­vényben lehet határozni. Ennek előfeltétele, hogy valamennyi szakszervezet, tehát a VIKSZ mind a nyolc tagja, elfogadja a vagyonmegállapodás lényeges pontjait. A kormány úgy véli, hogy a vagyon - beleértve az ágazati vagyont is - megosztása csak akkor valósítható meg, ha előzetesen a teljes szakszervezeti vagyont is felmérik, beleértve az ágazati vagyont is. A kormány elvárja, hogy garanciát kapjon arra, hogy a Frohburg-ügy miatt semmilyen kártérítés ne terhelje, illetve, ha lesz ilyen követelés, azért az MSZOSZ vállaljon kö­telezettséget a saját vagy az ága­zatok vagyonával. (Folytatás a 4. oldalon) ÍME: A MAGYAR OPEL Tegnap ismét az Astra volt a sztár (Megyei tudósítónktól) Idén harmadszor ünnepelt az Opel Szentgott­­hárdon. Március 13-án az első Magyarországon készült Astra volt a főszereplő, júliusban a mo­torgyárat adták át, tegnap pedig a gyáregyüttes avatóünnepségére került sor. Ezúttal Göncz Ár­pád köztársasági elnök volt a legrangosabb ven­dég. - Roppant barátságos, mosolygós autó az Opel Astra - tolmácsolta legfrissebb vezetési ta­pasztalatait az elnök, miután saját maga kor­mányozta a szalagátvágás helyszínére az autót. - Itt, Szentgotthárdon a General Motors jó­voltából új ipari kultúra honosodott meg - foly­tatta Göncz Árp­ád. - Számunkra különösen megtisztelő, hogy e nagy világcég Magyarorszá­got választotta a beruházás helyszínéül. S a fá­radozások jelzik, hogy meg lehetett bízni a ma­gyar munkaerőben. Louis R. Hughes, a GM Europe elnöke hang­súlyozta, hogy az 1988-ban kezdett beruházás­ról hozott döntés jó időben született.­­ Most, négy évvel később Magyarország már jelentős lépéseket tett a piacgazdaság létrehozá­sáért, és további kiváló üzleti lehetőségeket kí­nál. Ernst A. Hoffmann, a GM Hungary vezér­­igazgatója rövid beszédében közölte, hogy eddig 5500 Astra kelt el a magyar piacon, s hogy a GM Hungary a napokban kezdte meg a dízel­­motoros autók gyártását. Az Opel - hangzott el - a környezetbarát technológiák alkalmazásá­ban is vezető pozícióra törekszik, így természe­tes, hogy ez az új típus is katalizátoros. Egy fontos bejelentés is elhangzott, ami fő­képpen az Astrára vágyókat érinti: hétfőtől va­lamennyi Opel-típus az OTP Bankkal kötött megállapodás alapján hitelre is megvásárolható az Opel-kereskedőknél. R. L. L. VITÁK ORBÁN VIKTORRAL Miről tárgyalt Göncz Árpád az ellenzékkel? Semmiféle körülmény nem indokolja, hogy a Fidesz meg­változtassa eddigi álláspontját a médiaügyben - hangzott el a párt tegnapi sajtótájékoztató­ján. Orbán Viktor bizonyos megállapításait más ellenzéki vezetők vitatják. Orbán Viktor frakcióvezető kifejtette: Katona Tamás ál­lamtitkár csütörtöki nyilatko­zata, amely szerint a televízió és rádió elnökének személyéről kell elsősorban döntést hozni, és csak ezt követően a média­­törvényt megalkotni, a Fidesz számára elfogadhatatlan. A párt továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint csak az intézményi feltételek garantálása után lehet szó sze­mélyi döntésekről. Katona Ta­más nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a színfalak mögött tárgyalások folynak, de arról nem lehet tudni, hogy kik tárgyalnak, és miről. Orbán Viktor hozzátette: a kor­mánnyal való eddigi együttmű­ködések rossz tapasztalatait fi­gyelembe véve kizárt, hogy megállapodást kössenek. A párt állásfoglalását Katona Ta­más nyilatkozatáról a Fidesz­­választmány sürgősséggel összehívott ülésén fogadták el. Vitányi Iván, az MSZP vá­lasztmányának elnöke kérdé­sünkre azt mondotta, csodál­kozva olvasta Orbán Viktor nyilatkozatát. Az ellenzéki pár­tok ugyanis e kérdésben köl­csönösen tájékoztatták egy­mást, mindenkinek mindenről tudomása volt. Vitányi megál­lapította, a kormány javaslata új elemet tartalmaz, mivel hat­párti egyetértésre kíván tá­maszkodni s ezért a maga ré­széről nem látja célszerűnek az eleve elutasítás álláspontját. További tárgyalások szüksége­sek, miközben elképzelhető az, hogy az egyidejűség legyen az egész rendezés alapja: a tör­vény tető alá hozatalával egy­idejűleg jussanak egyetértésre a személyekről. Haraszti Miklós szabadde­mokrata képviselő az Orbán Viktor által elmondottakat azért találja érthetetlennek, mert senkinek sincs más állás­pontja: „semmi okunk megen­gedni, hogy a törvényt ejtsék”. (Folytatás a 4. oldalon) Tőkés nem kíván megjelenni az MTV-ben Tőkés László a jövőben semmilyen formában nem kíván megjelenni a Magyar Televízió műsoraiban. Mint a Királyhágó-melléki református püspök az MTI-hez pénteken eljuttatott nyilatkozatában olvasható, ön­kéntes száműzetésével Pálfy G. Istvánnak, a Híradó és A Hét főszerkesz­tőjének leváltása ellen tiltakozik. Tőkés László annak a véleményének ad hangot, hogy Pálfy G. István egyike volt azoknak, akik a televízió műsoraiban először merték felvetni a romániai magyarság ügyét. A nyi­latkozat a továbbiakban a jelenlegi kisebbségi helyzetben „sokkoló ha­tásúnak” minősíti Pálfy menesztését. (MTI) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG „Feléled” az eljárás Az Alkotmánybíróság a mé­diafelügyelettel kapcsolatban nem hozhatott volna tolerán­­sabb döntést annál, hogy meg­határozott időre felfüggesztette az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítését - válaszolta lapunk érdeklődésére dr. Holló András, a testület főtitkára. Elmondta: ha november 30- ig nem hozzák meg a médiatör­vényt, ismét „feléled” az eljá­rás, és az alkotmánybíráknak dönteniük kell, mikortól sem­misítik meg az 1974-es kor­mányhatározatot.­­ Az Alkot­mánybíróság júniusi döntése megállapította - emlékeztetett dr. Holló -, hogy az Országgyű­lés elmulasztotta az alkot­mányban meghatározott jogal­kotói feladatát. E ténynek a megállapítása az Alkotmánybí­róságról szóló törvény értelmé­ben kötelessége a testületnek. A főtitkár Katona Tamás ál­lamtitkár nyilatkozatára rea­gálva, miszerint „az Alkot­mánybíróság nagyon nagy ha­talmú intézmény, de sem a kor­mányt, sem az ellenzéket nem kényszerítheti egy kétharmados törvény meghozatalára”, közöl­te: ebben a kérdésben a testület nem hozhatott volna tolerán­­sabb döntést, mint azt, hogy közel fél esztendőre felfüggesz­tette az alkotmánysértő jogsza­bály megsemmisítését. - Az Al­kotmánybíróságnak a tekintet­ben nincs mérlegelési jogköre - folytatta -, hogy az alkotmányi rendelkezéseknek megfelelő jogszabály megalkotására felhí­vó határozatában különbséget tegyen „feles” és „kétharma­dos” törvények között. Végül dr. Holló András hang­súlyozta: bízik abban, hogy a parlament időben pótolja al­kotmánysértő mulasztását. A. S.

Next