Népszabadság, 1992. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. november 2., hétfő Embervadászat a boszniai Jajcénál (Újvidéki tudósításunk) A közép-boszniai Jajcéban elszabadult a pokol. A stratégiai jelentőségű várost hatalmába kerítő szerbek fosztogatnak, gyilkolnak. A lakosság nagy részének sikerült időben elmenekülni, de a Jajce közelében elterülő Travnikot sokan nem érték el. A hegyekben, erdőkben rekedt csaknem 20 000 menekült teljesen ki van szolgáltatva az orvlövészeknek és a szerb szabadcsapatok kénye-kedvének. Valóságos embervadászat kezdődött. A horvát csapatok parancsnoksága drámai hangú felhívásban kért segítséget a két város között félúton rekedt sebesültek kimentésére. A szerbek szerint a kemény hidegben a menekültek élete azért került veszélybe, mert a horvát-muzulmán csapatok között fegyveres leszámolás kezdődött. Az otthonaikat elhagyók veszteségeinek ez az egyedüli oka. Jajce körül megkezdődött a terep tisztogatása, sőt a szerbek a város közeli vízerőművet is hatalmukba akarják keríteni. Céljuk a vidék egy részének elárasztása. A szerb tüzérség Szarajevó óvárosát sem kímélte. Mindemellett szinte komikusnak tűnik, hogy Dobrica Csoszics jugoszláv államfő a BT-hez írt levelében bepanaszolta a horvátokat, hogy az ország déli részéről még mindig nem távolították el nehézfegyvereiket, jóllehet Zágráb korábban már kötelezettséget vállalt erre. Az is nyilvánvaló, hogy nem talált visszhangja az ENSZ Gyermekalapjának, november elsejétől esedékes egyhetes nyugalmi időszakra szóló felhívása. Jóllehet James Grant, az UNICEF végrehajtó igazgatója és a Belgrádból induló segélyszállító konvoj megérkezett Szarajevóba, Radovan Karadzsics a boszniai szerbek vezetője közben bejelentette, hogy a két szerb Krajina nyilatkozatot fogadott el az egyesülésről, amelyet hamarosan népszavazáson szentesítenek. A krajinai parlamentek szombati együttes ülésén indítványozta Bosznia-Hercegovina etnikai alapon történő kantonizálását is. Javaslata szerint az öt kantonból egy szerb, egy meg horvát lenne, a maradék három pedig muzulmán. Lényegében Bosznia kettéosztásáért szállt síkra, hiszen a három bosnyák kanton csupán három várost foglalna magában. Szerbiában a hatalom és az ellenzék képviselői nem tudtak megegyezni a köztársasági választási törvényről. Az ügyben a szocialista többségű parlament mondja ki a végső döntést hétfői ülésén. Ezen a napon a szövetségi parlamentben a szocialisták és a Seselj vezette radikálisok állítólag ismét felvetik a bizalmi kérdést Panics miniszterelnök és kormánya ellen. Szabó József Baltikum: Kozirev mentegetődzik Több tucat sebesültje, s legalább tíz halottja van már a péntek este óta tartó északoszétiai összecsapásoknak. Eközben Kozirev orosz külügyminiszter a baltikumi csapatkivonások leállításáról nyilatkozva kijelentette, hogy az elnöki rendelet célja végső soron a folyamat felgyorsítása volt. Az ingusok - akik „történelmi fővárosuknak” tartják, s visszakövetelik az észak-oszét terület központját, Vlagyikavkazt - páncélozott harcjárműveket és tüzérséget küldenek a térségbe. A helyi parlament elnöke, Aksarbek Galazov tűzszünetre és a konfliktus békés rendezésére szólította fel a feleket. Hasonlóan nyilatkozott az Észak-Oszétiába érkezett Georgij Hizsa orosz miniszterelnök-helyettes is, ám egyben leszögezte: az ingusok által követelt határkiigazítás zsákutca lenne, csak még nagyobb háborúhoz vezetne, s ezt az orosz kormány nem engedheti meg. Eközben Moszkvában Jelcin elnök vezetésével a kérdéssel kapcsolatban sürgős ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerint a balti csapatkivonások leállításáról hozott Jelcin-rendeletnek az a célja, hogy kereteket adjon e folyamatnak, mi több, még meg is gyorsítsa azt - jelentette ki. Az orosz külügyminiszter kitért arra, hogy több orosz minisztérium már utasítást kapott olyan dokumentumcsomagok előkészítésére, amelyek szervezett, rendezett kereteket adnának a baltikumi csapatkivonásnak. Értékelése szerint a Moszkva és a balti köztársaságok közötti megállapodások a csapatkivonásról nem voltak megfelelően kidolgozva. Washington jelentősen korlátozza az Oroszországnak megszavazott segélyt, amennyiben az orosz csapatokat nem vonják ki maradéktalanul a balti országokból - közölte pénteken az amerikai külügyminisztérium. Borisz Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormánybizottság felállítására, amelynek feladata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot süllyesztettek a szovjethatalom idején a tengerbe. (MTI) Szervezkednek a militáns német újfasiszták (Bonni tudósítónktól) Szélsőjobboldali bűnszövetkezet ellen indított nyomozást a napokban Alexander von Stahl német szövetségi főállamügyész, akit az utóbbi időben több éles bírálat ért az erősödő újfasiszta erőszakcselekedetekkel kapcsolatos tartózkodó magatartásáért. Ez az első eset, hogy a főállamügyész keletnémet szélsőjobboldaliak ellen eljárást indít. A vizsgálat a magát senftenbergi Werwolf Vadászegységnek nevező, Cottbus körzetében tevékenykedő újfasiszta csoport által elkövetett bűncselekmények felderítésére irányul, s az első információk szerint a bűnszövetkezet számlájára legalább egy gyilkosság és több robbantásos merénylet írható. A többi között alaposan gyanúsíthatók, hogy tavaly decemberben agyonlőtték és gépkocsijával együtt elégették egy áldozatukat, bizonyos Timo Kakikét, aki nem volt hajlandó fizetni a Werwolfnak. A banda egyik, a közelmúltban letartóztatott „csoportvezetője” lapjelentések szerint beismerte a gyilkosságot. A bűnözőknél tartott házkutatások során nagy mennyiségű kézifegyvert, robbanóanyagot, egyéb felszereléseket, zsoldkönyveket és különféle náci irodalmat foglaltak le. A cottbusi bűnüldöző szervek sokáig elbagatelizállták az ügyet, a bíró először nem volt hajlandó kiadni az államügyész által szorgalmazott letartóztatási parancsokat a gyanúsítottak ellen. Felsőbb nyomásra végül is kilenc gyanúsítottat vettek őrizetbe, s ügyüket átadták a főállamügyésznek. A főállamügyész ezen kívül két másik keletnémet szélsőjobboldali bűnszövetkezet ellen indított vizsgálatot. Az egyik egy Ku-Klux-Klan szervezet, amelynek eredetileg 35 gyanúsítottja közül már csak öttel szemben nyomoznak, s várhatóan ők is enyhe büntetéssel megússzák, mert a vádat feltehetően tiltott propagandaanyagok terjesztésére és alkotmányellenes szervezetek szimbólumainak használatára szűkítik. A másik vizsgálat tárgya egy magát Nemzeti Készenléti Kommandónak tituláló szervezet, amely tavaly ősszel toborzócédulákkal mintegy 100 tagot verbuvált. A felhívásban „nép-nemzeti” Németországot hirdettek, az egykori Waffen- SS-t jelölték meg példaképükként és a kommandó ellenségeiként tüntették fel az idegeneket, a zsidókat és az állami biztonsági szerveket. Ebben az ügyben harminc gyanúsított ellen folyik vizsgálat, de egyelőre kérdéses, hogy rájuk tudják-e bizonyítani a terrorista bűnszövetkezet létrehozását. A főállamügyész más szélsőjobboldali ügyekben nem rendelt el vizsgálatot, így a rostocki zavargásokkal sem foglalkozik. Léderer Pál Az IRA búcsúajándéka (Londoni tudósítónktól) Pénteken késő este bomba robbant a brit miniszterelnöki rezidencia, a Downing Street közvetlen közelében. Az Ír Köztársasági Hadsereg két aktivistája Észak-Londonban taxiba szállt és a gépkocsivezetőt fegyverrel a Whitehallra, a kormányzati negyedbe kényszerítették. Az utazás során a sofőr nyomon követhette, amint a terroristák beállítják az időzítő szerkezetet. Amikor megérkeztek a városközpontba, mind a két fegyveres, mind a taxisofőr kiugrottak a kocsiból és elmenekültek. A Downing Street előtt álló egyik rendőr lett figyelmes a futásnak eredt gyanús személyekre és elrendelte a terület lezárását. A bomba ennek ellenére néhány perccel később felrobbant, a taxi kiégett, személyi sérülést nem, ám annál nagyobb anyagi kárt és felfordulást okozva. Az IRA több célt is megvalósított az utóbbi egy hónapban tizenötödik merényletével. Egyrészt rutinszerűen folytatta erősödő szárazföldi kampányát, és sikerült elérnie, hogy mindenki a szervezetről beszél. Másrészt be akarta bizonyítani, hogy a rendőrség által két nappal korábban lefoglalt mintegy 40 kilónyi Semtex robbanóanyag elvesztése nem okozott különösebb megrázkódtatást számára. Harmadrészt tanúbizonyságát adta, hogy akkor hatol be a kormánynegyedbe, a rendőrség és biztonsági kamerák által látszólag jól őrzött Whitehallra, amikor csak akar. Végül emlékezetessé akarta tenni a Scotland Yard éppen október 31-én búcsúzó terroristaellenes kommandóparancsnokának, George Churchill-Coleman-nek a búcsúestéjét, aki elődjeihez képest szokatlanul hosszú szolgálatát végül ugyancsak eredménytelenül zárta. Észak-Írország és a szárazföld lényegében ki van szolgáltatva az IRA kénye-kedvének. R. H. W. 4 FUNAR FENYEGET Utolsó esély a magyaroknak Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szombaton a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokhoz intézett „felhívásban” közölte: még egy esélyt ad nekik, hogy elhatárolják magukat a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől, de ha ezt nem teszik meg, akkor az RNEP „többé nem tehet megkülönböztetést az RMDSZ és a magyar kisebbség között”. Funar nem közölte, hogy ez mit jelentene a gyakorlatban. A nacionalista politikus megismételte azt a vádat, hogy az RMDSZ múlt vasárnapi kolozsvári nyilatkozata „megszegi a román alkotmány előírásait, állam- és románellenes, destabilizáló hatású, etnikumközi konfliktusokra bujtogat”. Funar arra szólította fel a magyar kisebbség „több száz szervezetét”, hogy világosan foglaljanak állást „az RMDSZ vezetőinek pretencióival kapcsolatban” és közli, hogy az RNEP ezeknek az elvárt állásfoglalásoknak fényében alakítja majd ki magatartását irányukban. (MTI) Kravcsuk cáfolja az ukrán-kínai fegyverüzletet Leonyid Kravcsuk ukrán államfő cáfolta szombaton, hogy Kijev tárgyalásokat folytatna Pekinggel egy repülőgép-hordozó anyahajó eladásáról. Pekingi sajtóértekezletén kijelentette, hogy eleddig nem volt szó a felek között katonai együttműködésről, bár Ukrajna elvben kész arra. (MTI) Amerikában nincs biztos befutó (Folytatás az 1. oldalról) Az első az, hogy egy független vizsgálóbíró által régóta folytatott nyomozás közepette nyilvánosságra hozták Weinberger volt védelmi miniszter hivatalosan lefoglalt feljegyzéseit, amelyekből kiderült: Bush - Reagan alelnökeként - hónapokkal korábban és részletekbe menően tudott egy „túszokért fegyvert” akcióról, mint ezt maga - ellentmondó nyilatkozataiban - elismerte. Az Iránnal - Izrael közbejöttével - kötött ügyletben nem volt semmi illegális (még nem keveredett bele a nicaraguai kontráknak szánt fegyvervásárlásra költött bevétel), csak éppen homlokegyenest ellenkezett a deklarált hivatalos politikával, amely szerint nem alkusznak az amerikai túszok fogvatartóival. Clinton a leleplezésről nyomban azt nyilatkozta, hogy az komoly kérdéseket vet fel az elnöki szavahihetőséget illetően, amire Bush ingerülten több kortesgyűlésen is azt válaszolta, hogy „varangy mondja, hogy csúf vagyok”. Az elnök egyébként az utóbbi napokban saját személyes offenzívájában is igen erős kifejezéseket használt: Clintont „fajankónak” titulálta, s azt mondta, hogy kevesebbet konyít a világ dolgaihoz, „mint Millie kutyánk”. Ez, az elnöktől szokatlan stílus még a republikánusok egy részében is megütközést keltett. A másik két botrány Texasban - Bush adoptált szűkebb pátriájában - okozhat nehézségeket az elnöknek. Az egyik egy nagy helybeli bankház váratlan csődje volt, amelyet csaknem kilencmilliárd dolláros nagyságrendjével az amerikai történelem tíz legsúlyosabbja között emlegetnek. A másik az Egyesült Államok főkincstárnokának (a bankjegy- és az államkötvény-kibocsátás felelősének) most kipattant korrupciós ügye, amely azért kötődik Texashoz, mert a latinamerikai származású tisztségviselő ott, a republikánus párt helyi szervezetében kezdte szerény iskolázottsága ellenére látványos pályafutását. Ez a mostani bukásig - lévén az illető nemcsak kisebbségi, hanem nő is - a Bush-tábor egyik visszatérő „bezzeg-példája” volt. Mindeközben Bush is, Clinton is rendkívüli erőbevetéssel folytatja a korteskampányt - elsősorban a megválasztása szempontjából kulcsfontosságú államokban. Perot, aki eddig inkább televíziós szereplésekre és reklámokra fordította energiáját és kemény millióit, a hét végén immár maga is a kortesgyűlések „harci ösvényére” lépett. Szakértők egyelőre nem tudják megjósolni, hogy végül is melyikük mellett milyen arányban köthet ki a pillanatnyilag tízszázaléknyi ingadozó választó. Serény Péter Vis istA'f'fÉsi Sorsdöntő vita előtt a brit kormány A hétvégén tetőfokára hágott az izgalom Nagy-Britanniában a szerdai ún. egyengető parlamenti vita előtt, amely mintegy szondázza a sorokat a Maastrichti Szerződés ratifikációs vitáját megelőzően. John Major elhatározta, hogy az európai együttműködésről szóló törvény elfogadásától egyben személyes sorsát is függővé teszi: bejelentette, ha most vereséget szenved, felkéri a királynőt, oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választásokat. A kormányfő szelet vetett és vihart aratott, mert ugyan az eurorebellis tory képviselőknek csak egy töredékét sikerült „megzsarolnia”, de az ellenzéki Munkáspártnak lehetőséget adott arra, hogy a vitát nem mint európai, hanem mint bizalmi kérdést kezelje és mivel az úgy érezte, lehet valamit keresni a dolgon, korábban egyértelműen Európa-barát politikáját opportunista módon feladva, bejelentette, hogy a törvényjavaslat ellen szavaz. Valószínűleg nem számított arra, hogy a liberális Demokrata Párt egyértelműen kiáll a kormány és saját eddigi Európapártisága mellett. A hétvégén a kabinet nyilvánosságra hozta a 141 szavas, nagy műgonddal megfogalmazott törvényjavaslatot, melynek fő jellegzetessége, hogy a „maastrichti” szó nem fordul elő benne. Lényege a közvélemény megnyugtatása: az Európához való közeledés felvirágzást és munkahelyeket fog hozni az országnak és az ügyközeli döntés elvének győzelmével a nemzeti szuverenitás nem szenved csorbát. John Major számára minden egyes kétkedő tory megnyerése létérdek, mert mindössze 21 fős többséggel rendelkezik a parlamentben, és pillanatnyilag elég 31 renitens konzervatív honatya ahhoz, hogy a kormány vereséget szenvedjen. Major ellen dolgoznak a közvélemény-kutatások eredményei is: ő a legnépszerűtlenebb kormányfő az 1940-es évek óta. Elsősorban a határozatlanságát róják fel: az utolsó hónapokban többször is meghátrált, nem tudta megmenteni első számú bizalmasát, David Mellor nemzeti örökségügyi minisztert, nem tudta megakadályozni a font leértékelését, le kellett mondania az infláció elleni küzdelemről és végül nem tudta végigvinni a szénbányászat visszafejlesztését. A szerdai szavazáson természetesen nemcsak a kormányfő tekintélye és politikai jövője, hanem Nagy-Britannia európai szerepe a tét. A tartós recesszió idején az ország csak veszíthet az elszigetelődésen, hiszen kereskedelmének közel 60 százaléka a Közösség tagországaival bonyolódik le és politikai együttműködés nélkül megvalósíthatatlan a szabadkereskedelem. R. Hahn Veronika 7WJte&TJ •j-fJLUi&AjJ | Rabin Moszkvába látogat Jichak Rabin izraeli miniszterelnök hamarosan Moszkvába látogat - jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője. Az utazás pontos időpontját még nem rögzítették. Izraeli kormányfő először tesz látogatást Moszkvában, amelynek során kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködési megállapodásokat írnak alá, továbbá mezőgazdasági, repülőgépgyártási és nehézipari kooperációról is szó lesz. (AFP) Zsidó temetőt gyaláztak meg Kismartonban Az ausztriai Kismartonban szombatra virradóra meggyalázták a város új zsidó temetőjét. Az ismeretlen elkövetők a sírkövek több mint felére antiszemita és neonáci jelszavakat firkáltak. A rendőrség a temető előtt szombaton egy papírdarabot talált, amelyen a tettesek magukat a „rasszista-szocialista árja ellenállási mozgalom” tagjainak mondták, s hősként éltették Jörg Haidert, az ország harmadik legnagyobb pártja, a jobboldali Szabadságpárt vezetőjét. (UPI) Új védelmi doktrína Lengyelországban Varsóban az ország védelmi doktrínáját vitatja meg az Országos Védelmi Bizottság. A tervezet szerint Lengyelország egyetlen államot sem tekint ellenségének és senkivel szemben sincsenek területi követelései. Saját védelmi rendszert épít ki, amely elég lesz arra, hogy megakadályozzon bármilyen helyi konfliktust. A hadsereg létszáma a mostanihoz képest csökken. Békeidőben 200 ezer, háború esetén pedig egymillió fős lesz. Létrehoznak egy 20 ezer katonából álló gyorsreagálású hadtestet. (Varsói tudósítónktól)