Népszabadság, 1992. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

­ Elnökök - zárt ajtók mögött Antall József óvott az „önszeleteléstől” Ötszáz MDF-szervezet elnöke vett részt a tegnap tartott tanácskozáson, mely a párt egysége mellett foglalt állást. (4. oldal) BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE NÉPSZABADSÁG • 1992. november 30., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 282. szám KÉT HÉT MÚLVA ISMÉT BRÜSSZELBEN Budapest számít az EK-ra (Munkatársunktól) Az EK égisze alatt tartott ma­gyar-csehszlovák tárgyalásokon előrelépés történt, de a jövőt il­letően erős bizonytalanságérzés marad a pénteki tárgyalási for­duló után is - jelentette ki Brüsszelből való hazaérkezése után Martonyi János külügyi ál­lamtitkár. A diplomata kijelentette: a há­romoldalú szakértői vegyes bi­zottság bősi jelentése változatla­nul bizalmasnak számít, azon­ban annyi elmondható róla, hogy több (legalább két komoly) meg­oldási módot tartalmaz. Vagyis nem egyféle út vezet a bősi ren­dezéshez, az alternatívák közötti választás pedig politikai döntés kérdése - jelentette ki. Az államtitkár tagadta, hogy Magyarország feladta volna ere­deti követelését, vagyis a C va­riánshoz kapcsolódó objektu­mok eltávolításának igényét. De utalt arra is, hogy „el kell gon­dolkodni egyéb megoldáson is” az akár több évig tartó átmeneti időszakban, amely a hágai vég­zés megszületéséig lehet érvény­ben. A megoldás ugyanis minden jel szerint a hágai Nemzetközi Bíróságon születik majd meg, s­ Szlovákia Brüsszelben jelezte, hogy utódállamként alávetné magát a hágai eljárásnak. Bu­dapest számára most az a leg­fontosabb, hogy ez a bírósági el­járás mielőbb elkezdődjék, azt azonban látni kell, hogy ez több évig elhúzódhat. Ez az időtar­tam a felek együttműködésének fokától is függ, ezért olyan hely­zetet kellene teremteni, hogy mindkét részről érdekeltek le­gyenek a gyors döntésben. A hágai eljárás idején a víz­lépcső kérdésében átmeneti re­zsim kialakításában kellene a feleknek megállapodniuk. Bu­dapest ragaszkodik ahhoz, hogy ebben az átmeneti időszakban megkapja a londoni jegyző­könyvben rögzített vízmennyi­séget (az eredeti vízhozam 95 százaléka), Csehszlovákia vi­szont a víz felét a bősi üzemvíz­csatornába akarja vezetni és áramtermelésre használni. Mi­vel a felek között a bizalom szintje alacsony, Budapest sze­retné, ha az EK az átmeneti idő­szakban technikai segítséget nyújtana az átmeneti rendelke­zések betartatásához. Brüsszelben megállapodás született arról is, hogy a felek két héten belül újra tárgyaló­­asztalhoz ülnek. Akkor elfogad­hatják a közös hágai alávetési nyilatkozatot, és megállapod­hatnak a bősi átmeneti rezsim­ben. Martonyi János jelezte, hogy Budapest a két témát összekapcsolja, s nem hajlandó anélkül megegyezést kötni az átmeneti időszakra, hogy ne jönne létre megállapodás a há­gai eljárásra vonatkozóan. (Folytatás a 3. oldalon) Meciar-MDF tárgyalás Farkas Gabriella a pozsonyi találkozóról (Prágai tudósítónktól) Pártközi egyetértés alapján, de előre kijelölt napirendi pon­tok nélkül tárgyalt szombaton Pozsonyban Farkas Gabriella, az MDF alelnöke Szlovákia leg­erősebb pártjának vezetőivel. A napjaink első számú ma­gyar-szlovák problémaforrására, a Dunára néző Bok­k szállóban zajlottak a tárgyalások, amelye­ken a házigazdák delegációját Vladimír Meciar, a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) elnöke, kormányfő ve­zette és tagja volt a párt három alelnöke is. A reprezentatív fel­állással a szlovák fél nyilván je­lezni akarta, hogy számára fon­tos a kapcsolatok javítása. Meciar még a megbeszélés előtt az újságíróknak elmondta: ha a kormányok és a parlamen­tek nem tudnak megegyezni, ak­kor a vezető pártokra hárul a párbeszéd elindításának a fel­adata. Hozzátette, hogy a ma­gyar kormány kezét Bős ügyé­ben megköti az Országgyűlés határozata, s amíg ez nem mó­dosul, szerinte Budapest nem is kezdeményezhet. A Duna kérdé­séhez itt is hozzákapcsolta Nagymarost. Az ottani gát meg­építése nélkül nem lát lehetősé­get a vízmennyiség 95 százalé­kának visszajuttatására - szö­gezte le a kormányfő, mondván: ha lesz gát, lesz víz! Meciar tett egy oldalvágást Prága felé is, mondván, hogy a cseh vezetés az utóbbi időben inkább a magyar álláspont felé hajlik, de Pozsony nem kíván ellenségeskedést egyik szomszéddal sem. (Folytatás a 3. oldalon) Göncz Árpád újraavatta a tatabányai Turult Rendőrkordon állta útját az ünnepségre tartó skinheadeknek Díszpolgári cím, Ezüst Turul-díj és Jutalom Turul-emlékpla­­kett adományozásával egybekötött ünnepi közgyűléssel, esti tű­zijátékkal kezdődött szombaton, majd vasárnap délelőtt a köz­­társasági elnök, Göncz Árpád jelenlétében megtartott emlékmű­­újraavatással fejeződött be a Turul-szobor restaurálás utáni visszahelyezése alkalmából szervezett kétnapos rendezvénysoro­zat Tatabányán. Az eseményeket azért is különös figyelem kísér­te, mert tartani lehetett attól, hogy a skinheadek az elnök beszé­dét éppúgy meg akarják zavarni, mint október 23-án, a pesti Kossuth téren. A bőrfejű fiatalok meg is érkeztek a városba, ám a nagy erőkkel kivonult rendőrség meggátolta, hogy részt vegye­nek az ünnepségen. Ugyanígy járt sok helybeli polgár és a De­mokratikus Charta több híve, akik azért utaztak Tatabányára, hogy kifejezzék szolidaritásukat az államfővel. (Tudósítónktól) Mivel az újraavatás időpont­jának nyilvánosságra hozatalát követően híre ment, hogy a Tu­rult a mozgalmak jelképének tartó szélsőséges csoportok is részt kívánnak venni az ün­nepségen, példátlan biztonsági intézkedések közepette tartot­ták meg az újraavatási szertar­tást. Bencsik János tatabányai polgármester rövid megnyitó­jában leszögezte, hogy a város politikai felhangoktól mente­sen, az itt élők számára a ha­zatérés, Tatabánya jelképévé erősödött emlékművet tiszteli e szoborban. - Jó, hogy ha jelképesen is, de az új évezred küszöbén is itt van velünk a turulmadár - mondotta az államfő - , hiszen azt hirdeti, hogy a magyarság fennmaradt a hadak útján, e háborúk gyötörte tájon. Meg­őrizte hazáját - ha csonkult hazát is -, megőrizte magyar­ságát. És tudom, hogy a hitét is megerősítette. Azt a hitet, ami népünket a legreménytelenebb helyzeteken is átsegítette... Itt, a Turul fölibénk terjesz­tett védőszárnya alatt lehetet­len nem arra gondolni, hogy ezer év múltán egy újabb ezer évre kell ismét hazát teremte­nünk. A demokratikus gondol­kodó és cselekvő, egyenjogú polgárok Magyarországát. Bé­kés és jómódú Magyaror­szágot... A továbbiakban az „új haza” megteremtésének nehézségeit ecsetelte Göncz Árpád, a rend­szerváltás utáni gondokra is utalva. A gondok leküzdésére irányuló küzdelemben ő sem ígérhet gyors sikert - hangsú­lyozta -, de mint mondta, „Tria­non és az ellenforradalmi Ma­gyarország, a fasizmus és a kom­munizmus, sőt a rendszerváltás megrázkódtatása után népünk kezd magához térni. Újjáéledt a tenni vágyás és újjáéledt a segí­tőkészség, az egymásrautaltság tudata. A demokratikus Magyar­­ország megannyi fontos szellemi, lelki előfeltétele...” Az elnöki beszéd után színes folklórműsorral zárult az ava­tóünnepség. Kovács Béla (Riportunk a 4. oldalon) Az államfő, a szobor, a rendőrök és a bőrfejűek SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELEI A szakszervezetek a pártokhoz fordulnak (Munkatársunktól) A Népszabadság értesülése szerint a hat szakszervezeti kon­föderáció azt tervezi, hogy hét­főn levélben a hat parlamenti frakcióhoz és a függetlenekhez fordul, kérve támogatásukat az ÉT-megállapodáshoz. Ezt meg­erősítette Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is. Az illetékes országgyűlési bi­zottságokban támogatást élvez az ÉT-n született egyezség, ugyanakkor nincs egyetértés ab­ban, hogy forrásoldalról miként biztosítsák a megállapodást. Napvilágot látott információk szerint a pótlólagos pénz biztosí­tásához szükséges 34 milliárd fo­rintot a PM úgy teremtené elő, hogy 14 milliárdot eredményez­ne egyes költségvetési fejezetek, állami pénzalapok támogatásá­nak csökkentése, 20 milliárdot pedig a privatizációs bevételek­ből szereznének. Komoly viták várhatók viszont abban, hogy a csökkentések milyen mértékben érintsék a HM, a BM, a Népjólé­ti Minisztérium vagy az önkor­mányzatok büdzséjét. 4II. „Kis találmányból” is kevés van Tovább csökken a szabadalmi bejelentések száma, sőt nagyobb iramban, mint tavaly. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal adatai szerint a magyar feltalálók akti­vitása tavaly csupán nyolc szá­zalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, az idén azon­ban ez a tendencia több mint kétszeresére, 18,6 százalékra nőtt. Műszaki szakembereink­nek csak idehaza tett szabadal­mi bejelentései kereken 26 szá­zalékkal estek vissza, szemben a tavalyi, viszonylag még szeré­nyebb, tízszázalékos csökkenés­­ sel. Az idén életbe lépett új, vi­szonylag kisebb értékű szaba­dalmi formát, a „kis találmány­nak” nevezett használati minta­­oltalmat is csupán 33 bejelentő kapta meg a 264-ből. Vélhetően a magyar piaci helyzet negatívabb megítélésé­nek köszönhetően valamivel több mint négy százalékkal ala­csonyabb a külföldiek által ha­zánkban tett szabadalmi beje­lentések száma is, ami óriási változás a tavalyi 72 százalékos növekedéshez képest. A magyar feltalálók külföldi szabadalmi bejelentéseit az OMFB külön pénzalapból támo­gatja. Ehhez képest mindössze 32 ilyen pályázatot kellett elbí­rálni és ebből 17-et fogadtak el. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság korlátozott eszkö­zeivel megpróbálja ugyan támo­gatni a gazdaság gyorsabb üte­mű fejlődéséhez elengedhetetlen hazai innovációt, ám az eredmé­nyek csekélyek. Az OMFB-hez november 15-ig 3471 kutatási­fejlesztési pályázatot adtak be, s a szakértői testület az addig el­bírált 3283 munkából mindössze 951-et talált elfogadásra alkal­masnak. Jellemző az is, hogy 80 elfogadott téma esetében a pá­lyázókkal az időközben fellépett gazdasági nehézségek miatt még a szerződéseket sem lehetett megkötni. Lényegesen javult viszont a pályázatok színvonala. Az elfo­gadott témák mintegy 19 száza­léka környezetvédelmi, 14 szá­zaléka biotechnológiai, 11 szá­zaléka pedig információs tech­nológiák fejlesztésére szolgál. P. I.

Next