Népszabadság, 1992. november (50. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
Elnökök - zárt ajtók mögött Antall József óvott az „önszeleteléstől” Ötszáz MDF-szervezet elnöke vett részt a tegnap tartott tanácskozáson, mely a párt egysége mellett foglalt állást. (4. oldal) BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE NÉPSZABADSÁG • 1992. november 30., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 282. szám KÉT HÉT MÚLVA ISMÉT BRÜSSZELBEN Budapest számít az EK-ra (Munkatársunktól) Az EK égisze alatt tartott magyar-csehszlovák tárgyalásokon előrelépés történt, de a jövőt illetően erős bizonytalanságérzés marad a pénteki tárgyalási forduló után is - jelentette ki Brüsszelből való hazaérkezése után Martonyi János külügyi államtitkár. A diplomata kijelentette: a háromoldalú szakértői vegyes bizottság bősi jelentése változatlanul bizalmasnak számít, azonban annyi elmondható róla, hogy több (legalább két komoly) megoldási módot tartalmaz. Vagyis nem egyféle út vezet a bősi rendezéshez, az alternatívák közötti választás pedig politikai döntés kérdése - jelentette ki. Az államtitkár tagadta, hogy Magyarország feladta volna eredeti követelését, vagyis a C variánshoz kapcsolódó objektumok eltávolításának igényét. De utalt arra is, hogy „el kell gondolkodni egyéb megoldáson is” az akár több évig tartó átmeneti időszakban, amely a hágai végzés megszületéséig lehet érvényben. A megoldás ugyanis minden jel szerint a hágai Nemzetközi Bíróságon születik majd meg, s Szlovákia Brüsszelben jelezte, hogy utódállamként alávetné magát a hágai eljárásnak. Budapest számára most az a legfontosabb, hogy ez a bírósági eljárás mielőbb elkezdődjék, azt azonban látni kell, hogy ez több évig elhúzódhat. Ez az időtartam a felek együttműködésének fokától is függ, ezért olyan helyzetet kellene teremteni, hogy mindkét részről érdekeltek legyenek a gyors döntésben. A hágai eljárás idején a vízlépcső kérdésében átmeneti rezsim kialakításában kellene a feleknek megállapodniuk. Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy ebben az átmeneti időszakban megkapja a londoni jegyzőkönyvben rögzített vízmennyiséget (az eredeti vízhozam 95 százaléka), Csehszlovákia viszont a víz felét a bősi üzemvízcsatornába akarja vezetni és áramtermelésre használni. Mivel a felek között a bizalom szintje alacsony, Budapest szeretné, ha az EK az átmeneti időszakban technikai segítséget nyújtana az átmeneti rendelkezések betartatásához. Brüsszelben megállapodás született arról is, hogy a felek két héten belül újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Akkor elfogadhatják a közös hágai alávetési nyilatkozatot, és megállapodhatnak a bősi átmeneti rezsimben. Martonyi János jelezte, hogy Budapest a két témát összekapcsolja, s nem hajlandó anélkül megegyezést kötni az átmeneti időszakra, hogy ne jönne létre megállapodás a hágai eljárásra vonatkozóan. (Folytatás a 3. oldalon) Meciar-MDF tárgyalás Farkas Gabriella a pozsonyi találkozóról (Prágai tudósítónktól) Pártközi egyetértés alapján, de előre kijelölt napirendi pontok nélkül tárgyalt szombaton Pozsonyban Farkas Gabriella, az MDF alelnöke Szlovákia legerősebb pártjának vezetőivel. A napjaink első számú magyar-szlovák problémaforrására, a Dunára néző Bokk szállóban zajlottak a tárgyalások, amelyeken a házigazdák delegációját Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) elnöke, kormányfő vezette és tagja volt a párt három alelnöke is. A reprezentatív felállással a szlovák fél nyilván jelezni akarta, hogy számára fontos a kapcsolatok javítása. Meciar még a megbeszélés előtt az újságíróknak elmondta: ha a kormányok és a parlamentek nem tudnak megegyezni, akkor a vezető pártokra hárul a párbeszéd elindításának a feladata. Hozzátette, hogy a magyar kormány kezét Bős ügyében megköti az Országgyűlés határozata, s amíg ez nem módosul, szerinte Budapest nem is kezdeményezhet. A Duna kérdéséhez itt is hozzákapcsolta Nagymarost. Az ottani gát megépítése nélkül nem lát lehetőséget a vízmennyiség 95 százalékának visszajuttatására - szögezte le a kormányfő, mondván: ha lesz gát, lesz víz! Meciar tett egy oldalvágást Prága felé is, mondván, hogy a cseh vezetés az utóbbi időben inkább a magyar álláspont felé hajlik, de Pozsony nem kíván ellenségeskedést egyik szomszéddal sem. (Folytatás a 3. oldalon) Göncz Árpád újraavatta a tatabányai Turult Rendőrkordon állta útját az ünnepségre tartó skinheadeknek Díszpolgári cím, Ezüst Turul-díj és Jutalom Turul-emlékplakett adományozásával egybekötött ünnepi közgyűléssel, esti tűzijátékkal kezdődött szombaton, majd vasárnap délelőtt a köztársasági elnök, Göncz Árpád jelenlétében megtartott emlékműújraavatással fejeződött be a Turul-szobor restaurálás utáni visszahelyezése alkalmából szervezett kétnapos rendezvénysorozat Tatabányán. Az eseményeket azért is különös figyelem kísérte, mert tartani lehetett attól, hogy a skinheadek az elnök beszédét éppúgy meg akarják zavarni, mint október 23-án, a pesti Kossuth téren. A bőrfejű fiatalok meg is érkeztek a városba, ám a nagy erőkkel kivonult rendőrség meggátolta, hogy részt vegyenek az ünnepségen. Ugyanígy járt sok helybeli polgár és a Demokratikus Charta több híve, akik azért utaztak Tatabányára, hogy kifejezzék szolidaritásukat az államfővel. (Tudósítónktól) Mivel az újraavatás időpontjának nyilvánosságra hozatalát követően híre ment, hogy a Turult a mozgalmak jelképének tartó szélsőséges csoportok is részt kívánnak venni az ünnepségen, példátlan biztonsági intézkedések közepette tartották meg az újraavatási szertartást. Bencsik János tatabányai polgármester rövid megnyitójában leszögezte, hogy a város politikai felhangoktól mentesen, az itt élők számára a hazatérés, Tatabánya jelképévé erősödött emlékművet tiszteli e szoborban. - Jó, hogy ha jelképesen is, de az új évezred küszöbén is itt van velünk a turulmadár - mondotta az államfő - , hiszen azt hirdeti, hogy a magyarság fennmaradt a hadak útján, e háborúk gyötörte tájon. Megőrizte hazáját - ha csonkult hazát is -, megőrizte magyarságát. És tudom, hogy a hitét is megerősítette. Azt a hitet, ami népünket a legreménytelenebb helyzeteken is átsegítette... Itt, a Turul fölibénk terjesztett védőszárnya alatt lehetetlen nem arra gondolni, hogy ezer év múltán egy újabb ezer évre kell ismét hazát teremtenünk. A demokratikus gondolkodó és cselekvő, egyenjogú polgárok Magyarországát. Békés és jómódú Magyarországot... A továbbiakban az „új haza” megteremtésének nehézségeit ecsetelte Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni gondokra is utalva. A gondok leküzdésére irányuló küzdelemben ő sem ígérhet gyors sikert - hangsúlyozta -, de mint mondta, „Trianon és az ellenforradalmi Magyarország, a fasizmus és a kommunizmus, sőt a rendszerváltás megrázkódtatása után népünk kezd magához térni. Újjáéledt a tenni vágyás és újjáéledt a segítőkészség, az egymásrautaltság tudata. A demokratikus Magyarország megannyi fontos szellemi, lelki előfeltétele...” Az elnöki beszéd után színes folklórműsorral zárult az avatóünnepség. Kovács Béla (Riportunk a 4. oldalon) Az államfő, a szobor, a rendőrök és a bőrfejűek SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELEI A szakszervezetek a pártokhoz fordulnak (Munkatársunktól) A Népszabadság értesülése szerint a hat szakszervezeti konföderáció azt tervezi, hogy hétfőn levélben a hat parlamenti frakcióhoz és a függetlenekhez fordul, kérve támogatásukat az ÉT-megállapodáshoz. Ezt megerősítette Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is. Az illetékes országgyűlési bizottságokban támogatást élvez az ÉT-n született egyezség, ugyanakkor nincs egyetértés abban, hogy forrásoldalról miként biztosítsák a megállapodást. Napvilágot látott információk szerint a pótlólagos pénz biztosításához szükséges 34 milliárd forintot a PM úgy teremtené elő, hogy 14 milliárdot eredményezne egyes költségvetési fejezetek, állami pénzalapok támogatásának csökkentése, 20 milliárdot pedig a privatizációs bevételekből szereznének. Komoly viták várhatók viszont abban, hogy a csökkentések milyen mértékben érintsék a HM, a BM, a Népjóléti Minisztérium vagy az önkormányzatok büdzséjét. 4II. „Kis találmányból” is kevés van Tovább csökken a szabadalmi bejelentések száma, sőt nagyobb iramban, mint tavaly. Az Országos Találmányi Hivatal adatai szerint a magyar feltalálók aktivitása tavaly csupán nyolc százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, az idén azonban ez a tendencia több mint kétszeresére, 18,6 százalékra nőtt. Műszaki szakembereinknek csak idehaza tett szabadalmi bejelentései kereken 26 százalékkal estek vissza, szemben a tavalyi, viszonylag még szerényebb, tízszázalékos csökkenés sel. Az idén életbe lépett új, viszonylag kisebb értékű szabadalmi formát, a „kis találmánynak” nevezett használati mintaoltalmat is csupán 33 bejelentő kapta meg a 264-ből. Vélhetően a magyar piaci helyzet negatívabb megítélésének köszönhetően valamivel több mint négy százalékkal alacsonyabb a külföldiek által hazánkban tett szabadalmi bejelentések száma is, ami óriási változás a tavalyi 72 százalékos növekedéshez képest. A magyar feltalálók külföldi szabadalmi bejelentéseit az OMFB külön pénzalapból támogatja. Ehhez képest mindössze 32 ilyen pályázatot kellett elbírálni és ebből 17-et fogadtak el. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság korlátozott eszközeivel megpróbálja ugyan támogatni a gazdaság gyorsabb ütemű fejlődéséhez elengedhetetlen hazai innovációt, ám az eredmények csekélyek. Az OMFB-hez november 15-ig 3471 kutatásifejlesztési pályázatot adtak be, s a szakértői testület az addig elbírált 3283 munkából mindössze 951-et talált elfogadásra alkalmasnak. Jellemző az is, hogy 80 elfogadott téma esetében a pályázókkal az időközben fellépett gazdasági nehézségek miatt még a szerződéseket sem lehetett megkötni. Lényegesen javult viszont a pályázatok színvonala. Az elfogadott témák mintegy 19 százaléka környezetvédelmi, 14 százaléka biotechnológiai, 11 százaléka pedig információs technológiák fejlesztésére szolgál. P. I.