Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1993. február 1. hétfő Tudjman fenyegeti a szembeszegülő szerbeket (Újvidéki tudósítónktól) Vasárnap már tizedik napja folyt a harc Közép-Dalmácia delvidékein. Tudjman elhelyez­te az új maslenicai híd alapkö­vét, s Krajina felszabadítását ígérte. A szerbek kiszélesítet­ték a Száva menti korridort. Sok áldozatot követelő tüzérsé­gi támadás érte Szarajevót, amelyet Karadzsics hajlandó lenne nemzetközi ellenőrzés alá helyezni. Nem szűnnek az összecsapá­sok a knini Krajina peremvidé­kein, ezek azonban inkább ál­lóháborúra, mintsem bárme­lyik fél offenzívájára emlékez­tetnek. A horvátok, úgy tetszik, átmenetileg beérik eddigi sike­reikkel (a jócskán megrongált Peruca vízerőművet hajlandók „visszaadni” a kenyai kéksisa­kosoknak), a szerbek erősítés­ként vasárnap több száz ön­kéntest kaptak Kis-Jugoszlávi­ából. Tudjman horvát elnök meglátogatva a szerb Krajiná­­tól visszafoglalt területet, szombaton letette a stratégiai fontosságú új maslenicai híd alapkövét (megépüléséig a NA­­TO-tól kölcsönbe kapott pon­tonhídon bonyolítják majd le a közlekedést Észak- és Dél-Dal­­mácia között), majd Splitben úgy nyilatkozott, hogy hadse­rege maga szabadítja fel Drnist, Benkovacot, Obrovacot és Knint, ha a békefenntartó erők nem segítik elő a horvát szuverenitás visszaállítását. A horvát elnök a figyelmeztette a krajinai szerbeket, hogy „visel­kedjenek tisztességesen, ha Horvátországban akarnak ma­radni, mert akik szembeszegül­nek, azokra az eddigieknél is keményebb büntetés vár”. Bosznia középső részén csak néhány órán át volt érvényben a vasárnap kezdődött hor­­vát-muzulmán tűzszünet. A szemben álló erők több körzet­ben ismét tüzet nyitottak. A boszniai hadszíntér több pontján súlyos összecsapások dúltak a hét végén. Északon a horvátok a Száva menti szerb korridor átvágásával próbál­koztak, sikertelenül. Szerb for­rás szerint a „védők” ellentá­madása olyan jól sikerült, hogy a krajinákat Szerbiával össze­kötő szárazföldi folyosót öt ki­lométerrel kiszélesítették. Szombaton súlyos tüzérségi támadás érte Szarajevót. A szerb fél több kerület ágyúzá­sával vádolta a bosnyák erő­ket. A fővárosi rádió ezzel szemben azt jelentette, hogy Csarsiban, Sedrenikben és Új­Szarajevóban szerb gránátok robbantak. Radovan Karadzsics Genfből visszatérve Belgrádban a Reu­ternek azt nyilatkozta, hogy a szerbek hajlandóak az ENSZ igazgatására bízni Szarajevót. Javaslatát a BT előtt fejti majd ki a napokban. A szerb elkép­zelés az, hogy véget vetnek az ellenségeskedésnek, „befa­gyasztják” a frontvonalakat és nemzetközi ellenőrzés alá he­lyezik a nehéztüzérséget. Ra­gaszkodnak azonban ahhoz, hogy a vitás - etnikailag „meg­tisztított” - területek hovatar­tozásáról lakosságuk döntsön népszavazáson. Pilcz Nándor Bonn kiáll a bosnyákok önvédelméért? (Bonni tudósítónktól) A Jugoszlávia-konferencia kudarca után Németoszágban erősödik a Boszniával szemben elrendelt nemzetközi fegyver­szállítási embargó haladékta­lan feloldását sürgetők hangja. Kohl kancellár a hét végén kijelentette: ha nem tudunk se­gíteni a bosnyákoknak, akkor legalább meg kell adnunk az önvédelem esélyét. Hasonló­képp vélekedett Rühe védelmi miniszter is, aki szerint mind­azonáltal egy ilyen lépést az ENSZ-ben kell elhatározni. A kérdés napirendre kerül az EK külügyminisztereinek mai brüsszeli értekezletén is, ahol diplomáciai források szerint Németország Szerbia és Monte­negró totális elszigetelését, a kommunikációs csatornák - utak, telefon-, telex- és telefax­vonalak - megbénítását és a szankciók további szigorítását fogja szorgalmazni. Az olajszállítók átjutottak a dunai blokádon (Bukaresti tudósítónktól) Mind az öt embargósértő ju­goszláv hajókonvoj átjutott a román és a bolgár hatóságok dunai blokádján. Utolsónak szombaton a Kumanovo uszály hagyta maga mögött a román folyam­i és határőrségi ellenőr­zőpontokat, ügyet sem vetve a tilalmi jelzésekre, a járőrhajók­ra, valamint a helikopterekre. A román határőrség országos parancsnoka sajtóértekezletén hangsúlyozta: az illetékes szer­vek az ENSZ BT embargóhatá­rozatainak szellemében határo­zott fellépéssel igyekeztek föl­tartóztatni a kőolajszállító ju­goszláv hajókonvojokat. A Bi­­hac, Orasac, Velebic, Kajmak­­calan és Kumanovo hajók pa­rancsnokai ügyet sem vetettek rájuk. Dumitru Luca vezérőr­nagy közölte: mindent megtesz azért, hogy hasonló helyzetek ne forduljanak elő az elkövet­kező időszakban”, de ehhez szükség van az ENSZ műszaki segítségére is. Közben a kijevi külügymi­nisztérium cáfolta, hogy Ukraj­na kőolajjal látná el Jugoszlá­viát a Dunán, s ezzel megsérte­né az ENSZ-embargót. Az uk­rán álláspont szerint az 1992 november és 1993 január folya­mán ukrán területen áthaladt, kőolajtermékekkel megrakott uszályok ellenőrzéséből kide­rült: ezeket tankhajókból töl­tötték fel a Duna vizén orosz­­országi, bulgáriai, görögorszá­gi, ciprusi és törökországi tár­saságok, hogy a rakományokat Ausztriába, Bosznia-Hercego­vinába, Horvátországba és Szlovákiába szállítsák. A köz­lemény szerint Kijev igyekszik együttműködni a világszerve­zettel, amit bizonyít, hogy be­leegyezett embargóellenőrző nemzetközi megfigyelőmissziók felállításába a rényi és az iz­­maili kikötők területén. Szombatra virradóra a gáci kikötőbe érkezett egy ukrán hajókonvoj, amely okmányai szerint Csepel, illetve Linz felé tart rakományával. Egy ENSZ- szakértő szerint a konvoj ellen­őrzése alkalmával nem állapí­­totak meg olyasmit, ami az em­bargó megszegésére elégedne következtetni, így a konvoj folytathatja útját. Mag Péter A puccsot Gorbacsovval tervezték Pavlov tudja, hogy ki küldte a tankokat (Bonni tudósítónktól) Mihail Gorbacsov tudott a puccsról, „minden vele együtt lett megtervezve” - jelentette ki Valentyin Pavlov, egykori szovjet miniszterelnök, az 1991 augusztusi sikertelen puccskí­sérlet vezetője a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva. Az exkormányfő - akit a mi­nap helyeztek szabadlábra - az interjúban rendkívül magabiz­tosan beszélt, kifejtve, hogy meglátása szerint nincs jogalap a puccssták elítélésére, elvégre „ők nem a szovjethatalom meg­döntésére, hanem annak meg­őrzésére szövetkeztek.” A kérdésre, miért volt annyi­ra dilettáns a puccs előkészíté­se és kivitelezése, Pavlov a töb­bi között azt mondta: Gorba­­csovra vártak, akinek alá kel­lett volna írnia a rendkívüli ál­lapot kihirdetéséről szóló, s az ő tudomásával előkészített ren­deletet. Pavlov szerint egyébként a tömegek csak azért mozdultak meg, mert páncélosok jelentek meg Moszkva központjában, amihez viszont - állítja - a puccsistáknak nem volt semmi közük. Ma már tudja, ki adott parancsot a páncélosoknak er­re, s a bíróság előtt meg is fogja nevezni - mondta. A volt kormányfő a mün­cheni lapnak nyilatkozva végül kifejtette: a rendkívüli állapot kihirdetésére azért lett volna szüksége, mert úgymond az 1980-as lengyelországihoz ha­sonló helyzet alakult ki az or­szágban, ami ellen alkotmá­nyos eszközökkel már nem le­hetett semmit sem tenni. L. P. Vezércsere a PDS élén (Bonni tudósítónktól) Lothar Biskyt, a párt bran­denburgi tartományi szerveze­tének 51 esztendős vezetőjét választotta a PDS elnökéül a német demokratikus szocialis­ták berlini kongresszusa. Előd­je, Gregor Gysi háromévi el­nökség után a párton belüli irányzatok marakodása miatt mondott le, de megtartotta parlamenti frakcióvezetői tiszt­jét. Az új elnök az NSZEP utód­pártjaként jegyzett PDS-t a szociáldemokratáktól balra ál­ló szocialista pártként határoz­ta meg, s jelezte, hogy a maguk részéről készek minden nem jobboldali párttal együttmű­ködni. Fő feladatának a kelet­német polgárok érdekvédelmét jelölte meg, s hangot adott meggyőződésének, hogy a párt az 1994-es parlamenti válasz­tások után is a Bundestagban marad. A­­hómunkás le akart számolni Jelcinnel (Moszkvai tudósítónktól) Merényletre készült Jelcin orosz elnök ellen az orosz had­sereg egy őrnagya, akit még ja­nuár 27-én fedezett fel az őrség a Sztaraja téri kormányépület­tömb padlásán. A merénylő szándékaira csak saját vallo­mása alapján lehet következ­tetni, az ügyben még folyik a nyomozás. Leonyid Objektov vezérőr­nagy, moszkva katonai főügyé­szének elmondása szerint január 1-jén Habarovszkból Moszkvá­ba érkezett Iván Kiszlov őr­nagy, aki elfogását követően ügyvéd jelenlétében beismerte: merényletet akart elkövetni Borisz Jelcin ellen: „szolgálati és állampolgári kötelességé­nek”, továbbá „a szocializmu­sért vívott harchoz való szemé­lyes hozzájárulásának” mondta szándékát. Kiszlov még Habarovszkban két robbanószerkezetet készí­tett, amelyek töltetében acélgo­lyókat is elhelyezett. Moszkvai bolyongásai során - a főváros­ban a pályaudvarokon aludt, nappal felderítést végzett terve végrehajtásához - átnedvese­dett a pokolgép, ezért késsel akart végezni az elnökkel. Az őrnagy tanulmányozta a Sztaraja téri kormányépületek őrzési rendszerét és kifigyelte, amint az elnök gépkocsival megérkezett. A merénylő hó­munkásnak álcázva magát az udvaron akart tartózkodni, hogy ráronthasson az autóból kiszálló elnökre. Január 27-én az égyük felújítás alatt levő épü­let állványzatán feljutott a tető­re majd onnan bejutott a pad­lásra. Itt fedezte fel az égjük őr, aki viszont nem hitte el, hogy hómunkással találkozott. Kiszlov őrnagyot a büntető­törvénykönyv három cikke alapján vádolják: gyilkosság előkészítése, terrorcselekmény és a szolgálati hely engedély nélküli elhagyása több mint 30 napos időtartamra. M. L. L. Házkutatás Craxi pártjában (Római tudósítónktól) A kenőpénzekben nyomozó olasz pénzügyőrség pénteken razziát tartott a szocialista párt adminisztrációs központjában. Az olasz köztársaság 48 éves történetében ez az első eset egy párt irodájának átkutatására. A szocialisták vezetősége Craxi főtitkár elnökletével szombaton rendkívüli ülést tar­tott. Amíg zárt ajtók mögött folyt a tanácskozás, találgatá­sok terjedtek el, hogy a párt visszavonná képviselőit a kor­mányból. A hírt aztán hivatalo­san cáfolták, de bejelentették, hogy ma újabb ülés lesz a kor­mány valamennyi szocialista tagjának, így Amato miniszter­­elnöknek a részvételével. Betti­­no Craxi kemény hangú nyilat­kozatban személye és a pártja elleni lincshangulat keltésével vádolta a házkutatást elrendelő milánói vizsgálóbírókat. Scalfaro államfő azonnal magához rendelte a képviselő­ház és a szenátus elnökeit, s ér­tésre adta, hogy nem osztja Craxi nézetét a bírói hatalom megvádolásában. Egyúttal ki­állt az Amato-kormány fenn­maradásáért is. A válság azonban továbbra is tart. A hétvégén a pártcélú ke­nőpénzekben nyomozó vizsgá­lóbírók újabb ügyek kapcsán több letartóztatáson kívül is­mét nyolc honatya esetében kérték a vizsgálat lefolytatását, tehát a parlamenti döntést a mentelmi jog felfüggesztéséről. Craxi harmadik alkalommal, De Michelis volt külügyminisz­ter másodszor kapott ilyen ér­tesítést, ám az újak között sze­repel Severino Citaristi szená­tor, a kereszténydemokrata párt „főpénztárosa” és Brúno Tabacci, Lombardia tartomány volt kereszténydemokrata elnö­ke is. A parlamentnek immár több mint hatvan képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­séről kell döntenie. Ebben a viharos légkörben kerül a képviselőház elé csütör­tökön az occhettói baloldali párt konstruktív bizalmatlan­­sági indítványa az Amato-kor­mány ellen. Majd február 10-én esedékes a szocialista párt or­szágos gyűlése, amely hivatott a támadások kereszttüzében ál­ló Craxi utódjának kijelölésére. Ortutay L. Gyula Fényláncok a fasizmus ellen (Bonni tudósítónktól) Az utóbbi hónapokban ta­pasztalt újfasiszta erőszakhul­lám nyomán több mint félmil­lió polgár vett részt a hét végén Németország különböző váro­saiban a náci hatalomátvétel 60. évfordulója alkalmából ren­dezett antifasiszta demonstrá­ciókon, a neonácik sehol sem merészkedtek az utcákra. Kohl kancellár rövid nyilat­kozatot adott ki ez alkalomból, amelyben egyebek között azt hangoztatta, hogy eltérően a Weimari Köztársaságtól, a mai demokratikus német jogálla­mot a polgárok túlnyomó több­sége támogatja. Weizsacker ál­lamfő nem elégedett meg üres szavakkal, személyesen is részt vett abban a fényláncban, amelyet 25 ezer tüntető alko­tott Rostockban többek között a tavalyi cigány- és idegenelle­nes pogrom színhelyén. A legnagyobb demonstráció­ra a fővárosban került sor, ahol több százezer berlini vonult fel némán, gyertyákkal az Alexan­­derplatztól a Brandenburgi ka­puig - azon az útvonalon, ahol­­ hatvan évvel korábban Hitler rohamosztagosai fáklyás me­nettel ünnepelték a Führer győzelmét. Több városban nagygyűlése­ken, pódiumvitákon, emlékez­tek a náci hatalomátvételre és katasztrofális következményei­re. Hamburgban például több száz neves külföldi és német ér­telmiségi, valamint a holocaust túlélőinek részvételével konfe­renciát és koncertet rendeztek az évfordulón a rasszizmus és az idegengyű­lölet ellen. Léderer Pál Soha többé! - hirdetik a gyertyák a Brandenburgi kapu előtt REUTERS Fegyveres Hamasz-támadás Gázában (Jeruzsálemi tudósítónktól) A Hamasz fundamentalista iszlám szervezet ismét fegyve­res akciót hajtott végre a Gáza­­övezetben: két izraeli katona elesett, egy pedig megsebesült. Az izraeli biztonsági szolgálat letartóztatott két amerikai ál­lampolgárságú palesztint, akik a vád szerint a Hamasz újjá­szervezéséért érkeztek Gázába. A Hamasz iszlám fundamen­talista szervezet katonai szár­nyát képező Al-Kasszám cso­port szombaton a Gáza-övezet­­ben támadást hajtott végre az izraeli hadsereg egyik járőr­dzsipje ellen. A járművön ülő három izraeli katona közül ket­tő a helyszínen meghalt, a har­madik megsebesült. A múlt hét szerdán Kelet-Je­­ruzsálemben az izraeli bizton­sági szolgálat letartóztatott két amerikai állampolgárságú pa­lesztint, akiknél, mint állítják, több százezer dollárt találtak. Az izraeli hadsereg vasárnapi közleménye szerint a két férfi a Hamasz Amerikában működő parancsnokságának megbízá­sából érkezett, hogy a meg­szállt területeken újjászervezze a fundamentalista szervezet te­vékenységét. A washingtoni kormányzat szeretné elkerülni az Izrael-el­­lenes szankciók megszavazását az ENSZ BT-ben. Christopher amerikai külügyminiszter Ra­bin miniszterelnökkel folyta­tott telefonbeszélgetése során azt kérte, hogy Izrael igyekez­zen mielőbb kielégítő megol­dást találni a kitoloncoltak problémájára. Az izraeli diplomácia közben igyekszik meggyőzni a BT tag­államai közül legalább hetet, hogy ne szavazzák meg az Iz­­rael-ellenes szankciókat. A je­ruzsálemi rádió szerint Ma­gyarország máris hajlandósá­gát fejezte ki, hogy a szankciók ellen szavaz, vagy legalábbis tartózkodni fog a BT legköze­lebbi ülésén. Szombaton este Jeruzsálem­ben az izraeli baloldali csopor­tok szervezésében a kitoloncolt palesztinok hazaengedését kö­vetelő fáklyás felvonulás volt. Hering József Az amerikai kormány titokban tárgyal az izraeli vezetéssel az izrae­li atomfegyvertár jövőjéről. A tárgyalások célja megszüntetni a „fegy­verszintű” plutónium gyártását a Negev-sivatagban lévő dimonai reak­torban - közölte vasárnap exkluzív értesülésként a The Observer című brit lap. A hivatalos amerikai álláspont az, hogy nincs bizonyíték az izraeli atomfegyverkezésre. A tárgyalások azonban jelzik, hogy hama­rosan vége lesz a hatvanas évek közepe óta tartó hazudozásnak, amely miatt nehéz meggyőzni a harmadik világ országait az atomfegyverke­zés abbahagyásáról - írta a brit lap. A Sunday Express szerint a brit külügyminiszter közös piaci intéz­kedést javasol Izrael ellen, amíg Izrael meg nem oldja a kitoloncolt négyszáz palesztin ügyét, amiért az ENSZ már elítélte. Az EK külügy­miniszterei hétfőn találkoznak Brüsszelben Peresz izraeli külügymi­niszterrel, és brit kezdeményezésre megmondják neki, hogy befagy­hatnak Izrael és az EK kereskedelmi tárgyalásai mindaddig, amíg a négyszáz kiutasított helyzete nem rendeződik. (MTI)

Next