Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1993. február 13., szombat Folytatódik az erőszakos mozgósítás a Vajdaságban (Újvidéki tudósításunk) A szerb védelmi minisztérium cáfolta a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének azt a hétfőn nyilvánosan is megfogalmazott álláspontját, hogy Szabadkán és Észak- Bácskában az utóbbi hetekben erőszakkal, minden előzetes értesítés nélkül mozgósítottak hadköteleseket. Dr. Sepsey Csaba parlamenti képviselő levelére Tomiszlav Sztevanovics, a szerb védelmi minisztérium képviselője azt válaszolta: egyetlen tartalékost sem mozgósítottak erőszakkal. Mint mondta, a haja szála sem görbült senkinek. Cáfolta a VMDK etnikai tisztogatásra vonatkozó állítását is. Szerinte a tartalékosok behívásánál nem veszik figyelembe a nemzetiségi hovatartozást. Sztevanovics dezinformációnak minősítette azokat a híreket is, miszerint a vajdasági magyarok nem tesznek eleget a behívóparancsnak. Rendkívül becsületes és lojális embereknek nevezte őket. Ezzel szemben a VMDK Topolya-Kishegyes körzeti szervezete pénteki közleményében arról számolt be, hogy Topolyáról, Kishegyesről, Feketicsről, Gunarasról, Moravicáról és Pacsérról újabb bejelentések érkeztek erőszakos mozgósításokról, fenyegetésekről, megfélemlítésekről. A közlemény megállapítja, hogy a modern jogállam helyett állami diktatúra és terror lett úrrá Szerbiában. A köztársasági hadsereg és rendőrség együttesen terrorizálja a polgárokat. A VMDK elítélte az emberi jogok ily módon történő megsértését. A hadsereget és a karhatalmi szerveket pedig arra szólította fel, hagyjanak fel az erőszak alkalmazásával. Drámai hangú felhívással fordult a koszovói albánokhoz a tartományi kormány. Az albánok által megválasztott testület, amelyet Belgrád törvénytelennek tart és nem ismer el, összetartásra, egységes fellépésre szólított fel, mert együtt könnyebben védekezhetnek „a belső erózióval” szemben. Az illegalitásban működő koszovói kormány a térség pacifikálásának, és az albánokat Szerbia részéről fenyegető etnikai tisztogatás veszélyére hívta fel a figyelmet. A koszovói Albán Néppárt a „robbanékony helyzetért” Seselj szélsőjobboldali politikus embereit tette felelőssé. A párt felszólította Ibrahim Rugovát, a Belgrádban nem létezőként kezelt Koszovó Köztársaság elnökét, forduljon a BT-hez a problémák rendezéséért. A legújabb washingtoni békekezdeményezés ellenére a fegyvernyugvásig hosszú út vezet. Bosznia és Horvátország több részében ugyanis újból fellángoltak a harcok. Kelet- Boszniában a legválságosabb a helyzet. A térségben található Zsepában és Szrebrenicán az éhínség miatt naponta húszharminc ember hal meg. Szarajevóban és a Drina határfolyó mentén sem hallgatnak a fegyverek. A bosnyák fővárosban pénteken belehalt sérüléseibe az a francia kéksisakos, aki három társával egy nappal azelőtt sebesült meg a repülőtér környéki összecsapásokban. A súlyos harcok miatt Szarajevó repülőtere nem fogad több segélyszállító gépet. A zárlat miatt azokat a gyermekeket sem tudják elszállítani, akiket Franciaországban várnak gyógykezelésre. A háború átterjedésének megakadályozása lesz a feladata azoknak a svéd, dán és norvég kéksisakosoknak, akiknek első, 170 fős csoportja pénteken érkezett meg Macedóniába. A BT határozatának értelmében a köztársaság északi és nyugati határövezetében teljesítenek szolgálatot. Szabó József * (Munkatársunktól) Az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium kabinetfőnöke, Vladimír Babics lapunk érdeklődésére közölte: a jövő hét elején várnak választ arra, mi, hogyan és miért történt a mintegy húsz, Észak-Bácskában és Bánát magyarlakta vidékeiről erőszakkal mozgósított férfival. Dragán Veszelinov, a Vajdaságban is népszerű Népi Parasztpárt elnöke, a szerbiai demokratikus ellenzék tekintélyes személyisége lapunknak elmondta: - Mielőtt a nemzeti kisebbségek is az erőszakpolitika áldozataivá váltak volna, most március 9-én lesz két éve, hogy a szerbek Belgrádban egymás között is összeverekedtek. Itt tehát nem a kormányzatnak a nem szerb népesség iránt való különleges viszonyulásáról van szó. Ez a rezsim a szerbekkel szemben is ugyanígy viselkedik, hiszen félfasiszta hatalomról van szó, amely bottal és propagandával tartja fenn magát. Spitzer Éva Muzulmán foglyok sebesült társukat ápolják REUTERS Hangnemváltás Bécsben: nemcsak a szerbek a hibásak (Bécsi tudósítónktól) Megfigyelők drámiának nevezik az osztrák kormány szemléletváltását a délszláv fejlemények megítélésében, az eddigi egyoldalú horvátbarát politika felülvizsgálatát. Az elmúlt másfél évben Zágráb tulajdonképpen egyetlen következetesen kritikátlan támogatót tudott felmutatni a nyugati világban: Ausztriát, a nyugati politikusok közül pedig - a pénteken súlyos síbalesetet szenvedett -, Alois Mock osztrák külügyminisztert. A belgrádi propaganda pedig a Szerbiával szembeni látványos osztrák ellenségességet ürügyül tudta felhasználni, midőn folytonosan Bécs (valamint Bonn és Budapest) aknamunkájáról, Horvátországnak juttatott illegális fegyverszállításokról adott ki - többnyire alaptalan - híreket. Az osztrák sajtó a múlt év végéig csaknem egységesen horvát szemszögből ítélte meg a délszláv világ történéseit. Utóbb azonban Bécsben is megjelentek riportok a horvát félkatonai csoportok boszniai kegyetlenkedéseiről, majd a horvát csapatoknak a krajinai szerb lakossággal szemben viselt dolgairól. E hét végére megszólaltak maguk a kormánypártok is: Andreas Khol, a külügyekben befolyásosabb Néppárt és Peter Schieder, a szociáldemokraták külpolitikai szóvivői egymást „überolva” ítélték el a horvátok bizonyítottnak vélt háborús bűncselekményeit mind a boszniai muzulmánok, mind a horvátországi szerbek ellen. Khol közölte: Ausztria felülvizsgálja a zágrábi kormány európa tanácsi felvételéhez nyújtott eddigi támogató álláspontját, a Néppárt pedig egyelőre visszavonja ajánlását, hogy a horvát kormánypártot fölvegyék a konzervatív pártok nemzetközi szervezetébe, az EDU-ba. Az osztrák zöldek egyik szóvivője még radikálisabb lépéseket javasolt Horvátország ellen. Maga Mock külügyminiszter egyelőre nem szólalt meg az ügyben. Ő még egy hónappal ezelőtt is üres propagandának nevezte a horvátországi vezetésnek a délszláv tragédiában játszott szerepére és a Horvátországban kialakulni látszó diktatúrára vonatkozó újságírói kérdéseket. Z. P. Benvenuto az olasz szocialisták új főtitkára (Római tudósítónktól) Giorgio Benvenuto az Olasz Szocialista Párt új főtitkára. A csütörtök este lemondott Craxi utóda a szakszervezeti mozgalomból jön, 14 éven át volt a szocialista orientációjú UIL vezetője. Egy éve a pénzügyminisztériumban főigazgató. A szocialista párt közgyűlésén nem tudtak egységes jelöltben megállapodni. A többségi, Craxi-szárny Benvenutót, a belső ellenzék ( Martelli szerdai esti kiválása után) Valdo Spinit, a szocialista baloldal képviselőjét küldte csatasorba. A mintegy hétszáz részvevő 57 százaléka adta szavazatát Benvenutora. A kisebbség szerint Benvenuto a szakszervezeti mozgalomban szerzett tapasztalata ellenére nem a legalkalmasabb a párt megújulásának levezetésére, mert a régi PSI-s vezetőség örökségét képviseli. Martelli, aki lemondott igazságügy-miniszteri tisztéről és pártbeli szerepéről is, nem vett részt a közgyűlésen. O. L. Gy. „Beavatkozás párti” vélemények az Észak-atlanti Közgyűlésben Az Észak-atlanti Közgyűlés második rendkívüli interparlamentáris konferenciájának témája ezúttal az európai biztonság és a helsinki konferencia intézményeinek viszonya, a béke megőrzését, illetve megteremtését szolgáló mechanizmusok megvitatása volt, külön is foglalkozva a délszláv válság problematikájával. A tegnap Brüsszelben végetért tanácskozáson magyar részről - hazánknak a közgyűlésben betöltött társult tagsága alapján - Krasznai Máté, a bécsi leszerelési tárgyalások magyar delegációjának ügyvivő vezetője, valamint a magyar parlament képviseletében Horváth Lajos (MDF) és Wachsler Tamás (Fidesz) vettek részt. Az ülésen elhangzott hozzászólások többsége az Európa keleti felében fellelhető válsággócok kérdésével foglalkozott. Érthető módon különösen sok felszólalás érintette a délszláv válság témáját, jóllehet az egykori Jugoszlávia utódállamai közül éppen a szerb-montenegrói államszövetség nem képviseltette magát a vitában. Wachsler Tamás elmondta: szembeötlő volt, hogy a korábbi, hasonló tanácsozásokhoz képest a délszláv válsággal kapcsolatos hozzászólásokban határozott hangsúlyeltolódás volt tapasztalható a „beavatkozás párti”vélemények javára. (MTI) liliomén Se felvétel, se feltételek Még ha az Észak-atlanti Együttműködési Tanács legutóbbi ülésén szó is volt az európai béke megőrzésére szolgáló együttműködésről a NATO és a tanács többi - kelet-középeurópai - tagjai között, egyelőre az erről folyó konzultációk még éppen csak megkezdődtek és Manfred Wörner NATO-főtitkár nem tartja valószínűnek, hogy a volt Jugoszláviával kapcsolatban sor kerülhetne ilyen kooperációra. Ez abból az interjúból tűnik ki, amelyet Wörner a Rompres román hírügynökség brüsszeli tudósítójának adott. A békefenntartással kapcsolatos konzultációk egy későbbi szakaszában lehet szó a közös kiképzésről, amely elmehetne a közös hadgyakorlatok megszervezéséig. A harmadik szakasz lenne a tényleges közös békefenntartó műveletek megkezdése, ez azonban hosszabb időt igényel - mondotta a főtitkár. Wörner ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a NATO nyitott a (kelet-közép-európai) partnerek békefenntartó műveletekben történő részvételét illetően, így abban az esetben is például, ha a NATO vállalná a felelősséget a boszniai repülési tilalom tiszteletben tartatásáért. - Ilyen esetben minden partnerünk maga döntené el, hogy részt akar-e venni az ENSZ szolgálatában egy ilyen műveletben - vélte. Manfred Werner Ion Iliescu jövő szerdán és csütörtökön esedékes brüsszeli látogatása előtt nyilatkozott, amelynek során a román államfő a NATO központját is felkeresi. Wörner hangsúlyozta: Románia fontos szerepet játszik földrajzi helyzete, hagyományai, kultúrája, a szomszéd országokkal való kapcsolatai révén. „Remélem, hogy szilárdan a demokrácia útján marad, hogy biztosítani fogja a kisebbségek jogait, a polgári és emberi jogokat, s folytatni fogja a gazdasági reform politikáját, fejleszteni fogja kapcsolatait a nyugat-európai országokkal és hű marad az EBEÉ elveihez” - mondta a NATO-főtitkár. Wörner egy kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy egyes kelet-közép-európai országok kifejezték óhajukat a NATO-hoz való csatlakozásra, kijelentette: mivel pillanatnyilag a NATO nem kíván felvenni új tagokat, nem állapította meg még azokat kritériumokat sem, amelyek alapján ilyen lépésre sor kerülhet. (MTI) Az ügyész nem látta a bizonyítékot Doina Cornea asszony nyilatkozata (Kolozsvári tudósításunk) Mint közöltük, csütörtökön Kolozsvárott , a bukaresti ügyészség képviselője kihallgatta az államellenes összeesküvéssel vádolt Cornea asszonyt. A polgárjogi harcos a kihallgatást követően foglalta össze lapunknak a fejleményeket. A feljelentésekről csupán annyit közöltek, hogy az egyik Neamt megyéből, egy katonai alakulat pecsétjével és Octavian Mancu ezredes aláírásával érkezett, a második szintén Moldvából, a harmadik pedig a munteniai Rimnicu Vilceából, származik. Kiderült, hogy az ügyész nem is látta a tévéadást, amely kapcsán a vizsgálat folyik, s a felvétel a román televízió szalagtárában sincs meg. De a fiam a saját felvételét az ügyészség rendelkezésére bocsátotta, így legalább az engem kihallgató Horia Mircea Miclescu ügyész végignézheti a szóban forgó adást, amelynek okán engem az államhatalom megdöntésére való uszítással vádolnak. - Milyen körülmények között folyt a kihallgatás? - Miclescu ügyész nagyon lelkiismeretesen és szakszerűen végzi a dolgát. Kérem, szavaimban a gúnynak még a nyomát se keressék. - Véleménye szerint kik állnak az ügy mögött? - Sejtem, hogy kik, de én elsősorban azt szeretném, ha ez az ügy a román népnek és az országnak minél kevesebb kárt okozna. Remélem, ez nem fog nekik sikerülni. A román nép érdekében is arra kérem a nemzetközi közvéleményt, hogy ne vegyék észre azt, ami most körülöttem történik. Tibori Szabó Zoltán Feszült pillanatok a szejmben (Varsói tudósítónktól) Pénteken késő estig tartott a költségvetési csata a lengyel szejmben. Suchocka kormányfő bejelentette: ha a szejm végrehajthatatlan költségvetési törvényt fogad el, a kabinet kénytelen lesz lemondani. A hiány növelésének jóváhagyása ugyanolyan, mintha a társadalomra újabb adókat vetnének ki - hangoztatta. így Lengyelország nem számíthatna 12 milliárd dolláros adósságrészének befagyasztására, nem kapná meg a már beígért kölcsönöket sem. - A megnövelt költségvetési deficit azt is jelentené, hogy az emberek 70 éves távlatban hitelekből lennének kénytelenek élni. Ilyen terhet nem szabad a következő nemzedékekre hagyni - mondta Suchocka. A szavazásra lapzártánk után került sor. R. M. Nem győztek meg a szlovákok kisebbségi politikájukról Az Európa Tanács főtitkára nyilatkozik a Népszabadságnak (Párizsi tudósítónktól) Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára háromnapos munkalátogatásra ma Budapestre érkezik. Párizsi tudósítónk magyarországi útjáról kérdezte. - Látogatásom fő célja, hogy részt vegyek az illegális bevándorlásokról rendezendő nemzetközi konferencián, ami hétfőn kezdődik Budapesten. Részt veszek azon a tanácskozáson is, amelyet Debrecenben rendeznek a Kárpátok menti regionális együttműködés keretében. Örülök, hogy magyarországi tartózkodásom során ezúttal is lehetőségem lesz találkozni a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter urakkal. - Eszerint tehát mégis részt vesz a debreceni eseményen? - Úgy tűnik, megoldódtak a nehézségek, s az érintett országok külügyminiszterei vagy helyettesük eljönnek, s így aláírható lesz a regionális fórum megalakításának okmánya. Ha ők ott lesznek, természetesen én is elmegyek. Az ön jelenléte nyilván azt jelzi, hogy az Európa Tanács támogatja az ilyen jellegű regionális együttműködési formákat. Ez pénzügyi finanszírozást is jelent, vagy csak politikai támogatásról van szó? Pénzügyileg sajnos nem tudjuk támogatni ezt a kezdeményezést, politikailag annál inkább. A határokon átnyúló kooperációnak nagy jelentősége van ebben a térségben, amelytől sajnos nem idegen az ellenségeskedés. A kapcsolatok, a közös munkák, a gazdasági, a kereskedelmi, s a kulturális együttműködés igen fontos a szomszéd államok, illetve szomszédos területek kapcsolataiban. Ugyanilyen kontaktusok épültek" ki Franciaország, Németország és Svájc között, miért ne működhetnének sikeresen a kelet-közép-európai régióban is? - Az ilyen jellegű együttműködés annál fontosabbnak tűnik, mivel egyre aggasztóbb feszültségek jelentkeznek napjainkban a térség országai között. - A kontaktus mindig hasznos dolog, hiszen lehetőséget ad egymás jobb megismerésére és az esetleges konfliktusok békés rendezésére. Hogy csak a legnagyobb ilyen vitát említsük: a magyarokat és a szlovákokat megosztó bősi vízerőmű kérdését. Az együttműködés fenntartása megoldást kínálhat, az ajtók becsapása viszont csak gyűlöletet szíthat. Európa nyugati felén a határok egyre inkább jelképes, csak a térképen szereplő vonalakká változnak, a kontinens keleti fele sem haladhat más irányba. Ha már a magyar-szlovák viszonyt említette főtitkár asszony, hadd kérdezzem a véleményét a csütörtöki szlovák lapok címoldalas híréről. E szerint a pozsonyi hatóságok meggyőzték volna önt arról, hogy Szlovákia nemzeti kisebbségi ügyekben alkalmazott gyakorlata demokratikusabb, mint a magyaroké. Csodálkoznék, ha valóban ez lenne a meggyőződése. - Jó ideje nem tudok részt venni olyan nemzetközi konferencián, ahol ne a kisebbségek ügye foglalná el a központi helyet. Jó előre tudom, így lesz ez most Debrecenben is. Amit a kérdésével kapcsolatban elmondhatok: a szlovák hatóságok valóban felkerestek a közelmúltban és érintették ezt a kérdést, felvázolták megoldási javaslataikat. Nem az első alkalom, hogy meghallgatom érvelésüket, nincs ebben semmi új. Azt viszont túlzás lenne állítani, hogy meggyőztek volna az igazukról. A találkozón az én személyes benyomásaimról nem esett szó. Nem titkolom, hogy az említett témában magam is, az Európa Tanács is teljesebb információt igénylünk ahhoz, hogy véleményt alkothassunk. - Ön találkozni fog a magyar vezetőkkel. Protokolláris megbeszélésekről lesz szó, vagy meghatározott témákat kíván említeni? - Elég gyakran járok Budapesten ahhoz, hogy találkozóink átléphessék a protokoll határait. Egy sor kérdést készülök megvitatni a magyar vezetőkkel, elsősorban Magyarország ET tagságával kapcsolatban. A szervezet első ügyei egyben a magyarok ügyeivé váltak, úgyhogy akként tárgyalok most Budapesten, mint Bonnban, vagy Londonban szoktam. - Ön részt vesz és felszólal az illegális bevándorlásról rendezendő budapesti konferencián. Miről készül beszélni? - A legjobbkor jön ez a konferencia, hiszen Európa szembe került a migráció problémájával. Normális reflexnek tartom, hogy a kontinens országai együtt keresik a megoldást az illegális, bevándorlás megállítására. Ám szólni készülök e tevékenység kockázatáról is. Arról, hogy az illegális bevándorlók elleni szigor nem alkalmazható azokkal a menekültekkel szemben, akik segítségre szorulnak. Gondolok elsősorban a boszniai háború földönfutóira, akik közül sok ezren épp Magyarországon találtak menekvést. Oltalmat kérek a menekülteknek, de szigorú, egyeztetett elbánást az illegális bevándorlókkal szemben. Seres Attila