Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

z Visszatertek a roplapszorok, indulnak a Herculesek (Washingtoni tudositonktol) Az elso ejtoernyos segelyszal­­litmanyok ledobasat az ejsza­­kai orakra, de legkesobb negy­­vennyolc bran belu­lre josoltak vasarnap Washingtonban. Izetbegovic bosnyak elnok, aki a het vegen Washingtonban Gore alelnokkel targyalt, ü­dvo­­zölte az amerikai fellepest, ammely megitelese szerint az Egyesu­lt Allamok hathatosabb szerepvallalasara utal, s osz­­tonzest ad a rendezest celzo targyalasoknak is. A targyala­­sok ujrakezdese ma esedekes New Yorkban. Christopher külu­gyminiszter es Albright ENSZ-nagykovet - a Clinton elnok es Gore alelnok altal korabban biralt - Owen- Vance „terkep” olyan modosi­­tasat sü­rgette, amely vala­­mennyi fel szamara elfogadha­­to, így lehetove teszi a betartas ellenorzeset, amiben az Egye­su­lt Allamok a maga katonai eroivel is reszt venne. Az ame­rikai állaspont itt egyreszt epit arra, hogy az EK, illetve az ENSZ neveben kozvetítő Owen és Vance maga is jelezte: tervü­k elfogadhatobbá tetele erdeke­­ben lehetsegesnek tartja az ere­­deti javaslatok modosítását, masreszt vilagossá teszi, hogy az Egyesü­lt Allamok olyan ren­dezest kivan elosegíteni, amely nem jutalmazza az agresszort es nem bü­nteti az áldozatot. Katonai megoldast az Egye­­si­lt Allamok nem tud elkepzel­­ni Boszniaban. Christopher és Albright ezert kü­lon is ü­dvo­­zölte a New York-i fordulo új­­rakezdeset. Mindazonaltal az amerikai külü­gyminiszter „mas lehetosegeket” is nyitva hagyott arra az esetre, ha a targyalasok modszere nem hozna meg a vart eredmenyt. E mas leheto­­segek mibenletet nem volt haj­­lando reszletezni, de utalt arra, hogy ha az Egyesu­lt Államok távol tartana magat e valsagtol, az a Balkan teljes rangba boru­­lasara is vezethetne. A Clinton-kormanyzat allas­­pontját tamogatta a The Wa­shington Postnak adott belgrá­di interjujában Milovan Gyi­­lasz, az egykori disszidens ju­­goszlav vezeto teoretikus is. Gyilasz elvben ellenez egy eset­­leges kü­lso katonai beavatko­­zast, ugyanakkor az a hataro­­zott velemenye, hogy az Egye­su­lt Allamoknak es a BT tobbi tagjainak vilagossa kell ten­­niü­k: amennyiben Belgrad a háborut kiterjeszti Koszovora es Macedoniara, akkor ok koz­­belepnek. * A BT egyebkent Erdos Andre magyar ENSZ-nagykovet felvetése nyomán elnöki állas­­foglalásban figyelmeztette Belgrádot, hogy elfogadhatat­­lan, ha - mint az Al-Dunan is teszi - megkisérel megtorlassal elni azokkal szemben, akik tartják magukat a világszerve­­zet által meghirdetett embar­­góhoz. Sereny Peter Szerb felderítők a horvát Vinkovci térségében REUTERS FOTO (Romai tudositonktol) Megeroszakolt boszniai asszonyok, ne abortasjatokl - ez II. Janos Pal uzenetenek lenyege, amelyet Vinko Puljikhoz, Sza­­rajevo katolikus ersekehez intezett levele tartalmaz. „Az el­­szenvedett eroszak aktusai valtoztassatok at a szeretet es a befogadas cselekedetere”. A papa februar 2-án irta levelet Szarajevo érsekehez, de csak most hoztak nyilvánossá­gra. Szakértok szerint II. Janos Pált az uzenetre azok a hírek kesztettek, miszerint a muzulmán csaladok egyetertesevel sok asszony a magzat elvétele mellett dontott. A papa elitelte „a gyű­lolet es a rasszizmus barbarizmusát”, s ezzel egy ido­­ben felszolitotta a katolikus egyhazat, a hiveket, hogy szoli­­daritassal, az ujszü­löttek örökbe fogadasaval siessenek az erőszakot elszenvedett asszonyok segítsegere. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1993. március 1., hétfo Szerb, horvat es bosnyak ellenorok Frankfurtban (Bonni tudositonktol) A Frankfurt am Main-i ame­rikai legibazis illetekesei sem a rept­les idotartamat, sem a ge­­pek utvonalat nem hoztak nyil­­vanossagra. A 960 ezer ropce­­dulat negyven perc alatt dob­­tak ki a gepekbol, s a Hercule­sek hajnali ketto tajban mar vissza is érkeztek Frankfurtba. A nagyfoku titkolozasnak a biztonsagi megfontolasok mel­lett nemzetkozi politikai oka is van. Igy peldaul a segelymuve­­let kü­lfoldi technikai tamoga­­tasa. A berlini Tagesspiegel peldaul olyan ertesü­lest hozott, hogy a segelyakcio kereteben egyes magyar tamaszpontokon nemcsak magyar egysegek van­­nak keszü­ltsegben. A ledobott roplapokon a ta­jekoztato szovegen kivü­l a Her­­cules-gepek es nagy, ejtoer­­nyokre szerelt, voros kereszttel jelolt csomagok lathatok. Az egyik roplapon a tobbi kozött arról tájekoztatják a lakossá­­got, hogy a segelyek minden nélkü­lözonek szolnak, tehat nemcsak a muzulmán lakossag­­nak szanják azokat. Emellett felszolítják a „címzetteket”, hogy ne lojenek az amerikai gé­­pekre. Egy másik röplapon fi­­gyelmeztetnek: csak akkor kö­­zelitsek meg a szallitmanyokat, ha mar foldet ertek. Szakertok szerint a gyorsej­­toemyekre erositett es ku­lonle­­ges csomagolasu, akar 700 ki­­logrammot is nyomo rakoma­­nyok 90 kilometeres sebesseggel ereszkednek ala es konnyu­szer­rel atü­thetik egy haz tetejet. Penteken a frankfurti legibazi­­son negy, Szerbiabol, Horvator­­szagbol es Bosznia-Hercegovi­­nabol erkezett megfigyelo a sa­­jat szemevel gyozodhetett meg rola, a ku­lonleges csomagolasu segelyrakomanyok valoban csak elelmiszert es gyogyszert tartalmaznak, fegyvert vagy municiot nem. Az élelmiszer­­csomagokban egyebkent tipi­­kus amerikai gyalogsagi tarta­­lék van, egyebek kozott dobo­­zolt rizses csirkehus, mogyoro­­vaj, szaritott gyü­mölcs, kave, ivolepor, fű­szer es ragogumi.­ Lederer Pal THE OBSERVER Titkos orosz-szerb fegyverü­zlet (Londoni tudositonktol) A tekintelyes brit vasarnapi u­jsag, a The Observer exkluziv informacioja szerint Oroszor­­szag bo egy honapja 360 millio dollar erteku­ fegyverszallitasi szerzodest kotott Szerbiaval. A megegyezest, amely ellent­­mond Oroszorszag igeretevel, hogy betartja az ENSZ BT-em­­bargot, az orosz hadsereget es titkosszolgalatot kepviselo ta­­bornokok kotottek harom, Bul­­gariaban es Romaniaban lezaj­­lott targyalasi fordulo eredme­­nyekent. A januar 22-en alaírt szerzo­­des ertelmeben máris megkez­­dodött a fegyverek es katonak szallitasa. Tobbek kozott moz­­gekony T-55-ös tankok es 600 kilometerre levo celpontokat elpusztitani kepes szarnyas ra­­ketak - koztu­k a Tocska tipusu, 120 kilometer hatotavolsagu taktikai fegyver - ozlenlenek Szerbiaba, valamint Bosznia es Horvatorszag szerbek által el­­lenorzott terü­leteire. A The Observer szerint a tar­gyalasokra akkor kerü­lt sor, amikor az ENSZ legitámadáso­­kat fontolgatott szerb celpon­­tok ellen. E terv meghiusult, most azonban a szerbek azt ál­­lítják, hogy az e heten megkez­­dodo ejthernyos segelyszallit­­manyokbol gyorsan kialakul­­hatnak ellenü­k iranyulo legita­­madasok, ha egyetlen harci re­­pt­lot is lelonek. Ilyen incidenst a boszniai szerb katonai pa­­rancsnoksag szerint a muzul­­manok vezette boszniai kor­many konnyeden provokalhat. A legnagyobb boszniai szerb városba, Banja Lukaba es Kra­­jinaba kü­ldött orosz katonakat Boszniaban harcolo kozak ön­­kentesekkent állitják be. Az egyezmeny értelmeben egyeb­kent a Vance-Owen-javaslat­­nál, azaz egy huszezer fos ENSZ-békefenntarto kontin­­gensnel lenyegesen nagyobb orosz katonai jelenlet varhato, allitolag elsosorban a hatarok es tű­zszu­neti vonalak menten. Az ujsag nem biztos abban, veletlen egybeeses-e a titkos fegyverszallitasi egyezmeny es az orosz parlament minapi egy­­hangu felhivasa a Sziberia es Montenegro elleni szankciok feloldasára. Egyidejuleg a moszkvai külü­gyminiszterium azt is kijelentette, nem lenne szabad aránytalanul feleloseb­­bé tenni a szerbeket, mint a többi harcban alio felet a bosz­niai verontasért. A The Observer ugyancsak nem tudja biztosan, konzultál­­tak-e Jelcin orosz elnökkel az egyezmeny alaírasa elott, kato­nai elemzok azonban majdnem elkepzelhetetlennek tartják, hogy ne tudna a megallapodas­­rol. A kiszivargott fegyverszalli­­tasok ellenere Nyugat-Europa es az Egyesu­lt Allamok jelenleg nem kívanja felelossegre vonni Oroszorszagot, mert azt reme­­lik, Moszkva nyomást gyakorol a szerbekre a Vance-Owen-bé­­keszerzodés elfogadása érdeke­ben. R. Hahn Veronika (Prágai tudositonktól) A szlovakiai Demokratikus Baloldal Pártjának (DBP) elno­­ke egy hét végi sajtonyilatkoza­­tában visszaidezte a Horn Gyu­­lával folytatott megbeszelesenek nehany fontos megallapítasát. Peter Weiss szerint­­ az MSZP elnoke talalkozojukon hangsulyozta, hogy pártj­a el­­lenzi a szlovakiai magyar ki­­sebbseg problemainak drama­tizalasat. Weiss ertekelte a ma­gyar szocialistaknak azt a ki­­vansagot is, hogy Budapest vi­­lagosan jelentse ki:" nem torek­­szik sem eroszakkal, sem a be­­csi dontes vagy a mü­ncheni diktatum ujboli ervenyesitese­­vel a hatar megvaltoztatasara Szlovakiaval. Weiss szerint ez a magyar-szlovak viszony kulcs­­kirdese. F. J. Gy. Weiss a magyar kapcsolatrol ­ Nem Magyarorszag felett repü­ltek at a Boszniaba tarto amerikai szallitogepek - kozolte vasarnap delutan Schmidt Istvan alezredes, a Honvedseg Egyesitett Repu­lesi Iranyito Fokozpontjanak vezetoje. A Herculesek szombat éjszaka szalltak fel a Frankfurt közeleben levo Rajna-Majna legita­­maszpontrol Boszniaba. Nemet megfigyelok a repü­lesi ido hosszabol arra kovetkeztettek, hogy a repu­logepek az Auszt­­ria es Magyarorszag legteren át vezeto rovidebb u­tvonalon kozelitettek meg celpontjukat. Ezt azonban a honvedseg ille­­tekese hatarozottan cáfolta. (MTI) Jelcin a tanacsok hatalma ellen (Moszkvai tudosítonktól) A Ruszlan Haszbulatovval folytatott megbeszeles óta elo­­szor tért vissza szabadsagárol az orosz belpolitikai eletbe Bo­­risz Jelcin. Az elnök az Allam­­polgari Szovetseg fórumán szo­­lalt fel, s a reformok erdekeben ismet a hatalom megosztasa­­nak egyertelmű­siteset szorgal­­mazta. Jelcin kategorikusan sikra­­szallt a tanacsok teljhatalma ellen, mondvan, hogy az egesz fejlett vilagban a hatalom meg­­osztasa a fo rendezoelv.­­ Ez nem fer ossze a „minden hatal­­mat a szovjeteknek” jelszavá­­ban kifejezodo, a kepviseleti hatalom elsobbseget megfogal­­mazo elvel - mondta. Jelcin szerint a reformok to­­vabbvitelenek ma a legfonto­­sabb feltetele a belso stabilitas, az allamközosseg keretein belu­l megvalositando integracio es a fegyveres konfliktusok felsza­­molasa. Az elnok szerint a parlament elutasítja a hatalom megosztá­­sanak elvet, a kormany ezert nem cselekvokepes, nem kepes elorevinni a reformokat. A megoldas tehat - mondta - a meghatarozo politikai erok osszefogasa. Bejelentette, hogy szeles koru­ konzultaciokat kezd a kü­lönbözo politikai pár­­tokkal es mozgalmakkal. Ugy mondta, hogy a jelenlegi alla­­potot a tarsadalom „gyogyulas elotti erofeszitese csucspontjá­­nak” tekinti. Az elnök javaslatot tett a fe­­deracios tanacs letrehozasara, amelyben a kü­lönbözo erok kepviseloi vennenek reszt. Megallapodas hianyaban ugyan­­is diktatura vagy anarchia fe­­nyeget, allapitotta meg Jelcin, majd megoldaskent ajanlotta, hogy a legfelsobb tanacs hoz­­zon torvenyt, amely az uj al­­kotmany elfogadasaig szaba­­lyozná a hatalom mu­kodeset. A Szovetsegek Hazanak osz­­lopcsarnokaban a ma legtekin­­telyesebbnek, sok szempontbol a meghatározó centrumeronek tartott pártszövetseg tartott fo­­rumot. A Jelcin után felszolaló Alekszandr Ruckoj alelnök, aki pártj­ával az Allampolgari Szo­­vetseghez tartozik, beszedében nem mindig ugyanazokat a hangsulyokat használta, mint az elnok. Bonyolultnak, de nem remenytelennek nevezte a hely­­zetet, egyszerre szorgalmazta az eros elnok es az eros parla­ment intezmenyet. A het vege masik meglepete­­se az orosz-ukran gazvitahoz fu­zodik. Kiderü­lt: Leonyid Kucsma ukran kormanyfo nem jön Moszkvába megvitatni a ki­­alakult helyzetet, helyette Szurgutban tartanak tanacsko­­zast a FÁK-orszagok kormany­­foi, amelyen megvitatják a volt Szovjetunio koztarsasagainak reszvetelet az orosz szénhidro­­gén-kitermeles rekonstrukcio­­jaban es fejleszteseben. M. Lengyel Laszlo Gyarmati Istvan egyelore nem jart sikerrel­ ­ Egyelore nem sikerü­lt erdemi elorelepest elerni sem a gruz­­akhaz, sem gruz-bel-oszet viszaly rendezeseben. Kü­lon is bonyo­­lítja a helyzetet a gruz-orosz viszony feszu­ltsege - osszegezte az EBEE gruziai bekelteto missziojanak eddigi tevekenységet Gyarmati István nagykövet. (MTI) Horn Gyula Izraelbe latogat Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnoke marcius 7. es 10. kozött az izraeli Munkapárt meghivasára hivatalos latoga­­tast tesz Izraelben. Horn Gyula, aki 1990 januarjában, meg kü­l­­ü­gyminiszteri minosegben jart eloszor hivatalosan Izraelben, most a Munkapárt vezetoivel, köztü­k Rabin kormányfovel es Jo­­szi Beilin kü­lü­gyminiszter-helyettessel találkozik. (MTI) Kalasnyikov-alapitvany a bekes fegyverekert Alapitvanyt akar tenni a nevet viselo fegyverrel elkovetett me­­renyletek es altalaban a haboru aldozatainak megsegítesere Alekszej Kalasnyikov. A Kazahsztanban szü­letett 73 eves orosz feltalalo nemreg nyilatkozott a Jane’s Defence Weekly című­ an­­gol katonai szaklapnak. (MTI) Szazezrek a romai kormany ellen (Romai tudositonktol) Haromszazezren vonultak fel szombaton Roma sziveben, munkasok Olaszorszag vala­­mennyi gazdasagi valsagoveze­­tebol, kovetelve az Amato­­kormany lemondasat. A tu­ntetes uj vonasa, hogy nem a harom nagy szakszerve­­zeti kozpont szervezte, hanem a gyari tanacsok es a bazisszak­­szervezetek, amelyek elegedet­­lenek a CGIL, a CISL es az UIL kompromisszumos politika­­javal. Szardiniai banyaszok, akik hetek ota elfoglaltak a bezaras­­ra itelt banyat, az ILVA vasko­­haszai, munkasok Torinobol es Milanobol, ahol az iden tobb szazezer munkahely fenyege­­tett. Megszamlalhatatlan sarlo es kalapacsos voros zaszlot len­­gettek a Kommunista Ujjaala­­pitas partjanak hivei. Kisebb­­segben, de azert szep szamban latszott az occhettoi baloldal tolgyfas lobogoja. Reszt vettek a felvonulason a Zoldek politikusai es Leoluca Orlan­do, a Del-Italiabol elinditott Rete (Halozat) mozgalom veze­toje is. A CISL es az UIL fotitkarai a dolgozok egysegenek megbon­­tasaval vadoljak a gyari tana­­csokat, a bazisszakszervezete­­ket. A tü­ntetes hatalmas mere­­te viszont inkabb azt jelzi, hogy a munkások egy része immár nem tekinti érdekei kepviselo­­jének a kormánnyal egyezkedo szakszervezeti kozpontokat. O. L. Gy. Erofeszitesek a kozel-keleti bekeert (Jeruzsalemi tudositonktol) Oszama El-Baz egyiptomi el­­noki ku­ldött tegnap Jeruzsa­­lemben a beketargyalasok fel­­vetele erdekeben igyekezett rá­­venni az izraeli vezetoket, hogy vegervenyesen mondjanak le a kitoloncolas eszkozerol. Oszama El-Baz, Mubarak egyiptomi elnök politikai ta­­nacsadoja vasarnap Jeruzsa­­lemben a beketargyalasok fel­­ujitasaval, illetve az azzal kap­­csolatos kitoloncoltak ü­gyevel es a megszallt terü­leteken az izraeli hadsereg altal alkalma­­zott modszerekrol targyalt Ji­­chak Rabin miniszterelnökkel es Josszi Beilin külügyminisz­­ter-helyettessel. Izraeli kor­­manykörökben meg a talalkozo elott hangsulyozták, hogy a ki­toloncoltak kerdeseben Jeru­­zsalem nem hajlando elterni az Amerikával nemrég letrejött csomagterv szellemetol. Christopher és Kozirjev genfi talalkozoja utan Moszkvába er­kezett Mahmud Abbasz (Abu Mazen), a PFSZ VB tagja. A genfi talalkozo nyoman az oro­­szok ü­zenetet juttattak el Jasszer Arafatnak Tuniszba es kertek, hogy a palesztinok mi­­nel elobb adjak belegyezesuket a beketargyalasok felujitasaba. Nyugat- es Kelet-Galilea vi­­deket penteken ejszaka több sorozat Katyusa-raketatama­­das erte. Az eszak-izraeli terü­­­letek elleni tamadas elott a Heszbollah szervezet a Del-Li­­banonbol kiszakitott u­gyneve­­zett „biztonsagi övezetet” is lotte. A tamadasban emberi eletben nem esett kar. A héber naptár szerint teg­­napra esett Zajin Adar, a bibliai Mózes halalanak napja. Ezen a napon emlekeznek azokra a ka­­tonakra, akiknek sírhelye isme­­retlen. A jeruzsalemi katonai temetoben Rabin miniszterel­­nök az arab orszagokkal valo megbekules szü­ksegessegerol szolva azt mondta: „A beke el­­jovetelenek nap­j­an kitoro orom­­ujjongas hangjai megtorpannak majd e hely kapujaban”. Hering Jozsef Mind tobb jel utal arra, hogy az izraeli kormany eltekelte: meg az iden megallapodik Szíriával az arab orszagtol 1967-ben elfoglalt, majd 1981- ben annektált Golan-fennsik sorsárol. A Jerusalem Report címu izraeli he­­tilap legujabb számában azt az ertesü­lést kozli, hogy Rabin kormanyfo kü­l­­ügyminiszterevel, Peresszel együ­tt az elmult hetekben megrajzolta a terke­­pet, amely pontosan feltü­nteti, milyen kivonulasra hajlando Izrael az 1200 négyzetkilometeres körzetbol, ha sikerü­l Szíriával bekeszerzodest kötnie. A terkepet megmutatták a kozel-keleti kom­­ton járt Christopher amerikai kü­lü­gyminiszternek, és nyilvánosságra azután hozzák, hogy Rabin március 15-én Washingtonban találkozik Clinton amerikai elnökkel. (MTI)

Next