Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
2_ Polgári engedetlenség Székelyföldön A román elnök elítéli az RMDSZ állásfoglalását (Kolozsvári tudósításunk) Románia elnöke közleményben ítélte el az RMDSZ tanácsának a romániai magyarság helyzetéről, a Hargita és Kovászna megyei román nemzetiségű prefektusok kinevezéséről szóló állásfoglalását. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei mára tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. Az elnöki közlemény szerint az RMDSZ álláspontja ellentétben áll a romániai politikai valósággal. Hangvétele és tartalma teljesen alaptalan, állításai szándékosan és rosszhiszeműen meghamisítják a romániai magyar kisebbség helyzetének képét. Románia alkotmánya és az ország törvényei minden jogot biztosítanak a magyar kisebbséghez tartozó személyeknek politikai szervezkedésük és képviseletük, társadalmi és szellemi kifejezésük érdekében. Ez a tény hamissá minősíti azt az állítást, hogy a romániai magyarokat másodrangú állampolgárokként kezelik - véli a közlemény. Túlnyomórészt magyarok lakta Kovászna és Hargita megyék prefektusai kinevezésének kérdésében alaptalan az RMDSZ azon igénye, hogy a kormányt képviselje, vagy a kormányzáshoz társuljon, hiszen az RMDSZ önszántából állandóan ellenzékben volt az ország valamennyi eddigi kormányával szemben. Legutóbb is nagymértékben támogatta a Vácárdy-kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének azon kijelentése, miszerint a romániai magyarság etnikai tisztogatásnak van kitéve, szörnyűséges hamissága által iszonyattal töltötte el a román és a nemzetközi közvéleményt, s megkérdőjelezi Tőkés László képességét, hogy józanul megítélje az országbeli helyzetet - állítja a dokumentum. Az RMDSZ pedig, ahelyett, hogy az igazságot helyreállítaná, azt állítja, hogy Erdély különböző területein évtizedek óta a lakosság etnikai összetételének erőszakos megváltoztatása folyik. A prefektusokat a kormánynak kell kineveznie, tehát alaptalan az a vád, amely a prefektusok kinevezését provokációnak, az etnikumok közötti feszültség szításának minősíti. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség különböző székelyföldi szervezetei bejelentették, hogy mára, április 1- jére, polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetnek a Hargita és Kovászna megyei román prefektusok kinevezése miatt. Székelyudvarhelyen déli egy órakor a Marton Áron téren tiltakozó tüntetést rendeznek, de tiltakozó megmozdulások előkészületei folynak minden településen. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a Népszabadságnak elmondta: - Az etnikai tisztogatás kifejezést illetően, mindazt, ami ebbe a jelenségkörbe tartozik, az RMDSZ az utóbbi hetven esztendő politikai gyakorlatának tudatában értékeli. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy iparosításnak álcázva megváltoztatták az erdélyi lakosság, különösen a városokban élők etnikai összetételét, ahogyan ez 1989 decemberében Marosvásárhelyen a titkos iratokból kiderült, és az azóta nyilvánosságra hozott más dokumentumok alapján is nyilvánvaló. Románia, új alkotmánya szerint „egységes nemzetállam”. Ha kolozsvári példánál maradunk, mindez az etnikai intolerancia ösztönzése, ami kezére játszik Gheorghe Funar polgármesternek is. Ezeket tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ezek olyan tények, amelyek egyértelműen jeleznek egy politikai folyamatot. Nevezetesen azt, hogy a kisebbségek önfeladása vagy pedig elvándorlása révén elérjék a „nagy célt”, az egységes román nemzetállam kiteljesítését - mondta Bodó. Tibori Szabó Zoltán Ciszjordánia, kizárt palesztinokkal Sok ezer ciszjordániai palesztint küldtek vissza szerda reggel az izraeli hatóságok a megszállt terület határán létesített ellenőrző pontokról, miután Jichak Rabin kormányfő kedden elrendelte a Jordán folyón túli terület lezárását. Ugyanez az intézkedés a Gázai övezetben már vasárnaptól érvényben van. A kedd éjféltől életbe lépett határozat következtében közel másfél százezer palesztin nem juthatott el a zsidó államban lévő munkahelyére - jelentette a dpa. Az intézkedést azt követően hozták, hogy kedd hajnalban Hadera városában (Tel-Avivtól 50 km-re északra) járőrkocsijukban agyonlőttek két izraeli rendőrt. Rabin miniszterelnök kedd esti televíziós beszédében további korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba a megszállt területeken élő arabokkal szemben. A lezárás megszűnése után kevesebb palesztin kaphat munkavállalási engedélyt Izraelben, és palesztinok nem utazhatnak autóval a zsidó államba. Ezenkívül a megszállt területek lakói nem éjszakázhatnak Izraelben ottani munkájuk ellenére sem - mondta az izraeli kormányfő. (MTI) (Munkatársunktól) A külvilágtól hermetikusan elzárt Ciszjordánia és Gáza területe 5100, illetve 360 km2 - összesen egyötöde az egykori brit mandátumterületnek, Palesztinának. (Ez 26300 km2].) A „hatnapos háborúban” elfoglalt Ciszjordániában Izraelben a bibliai hagyományokra visszatekintve e térséget Júdeának és Szamariának nevezik - a Jordán folyó nyugati partjának dombos, termékeny vidékén 900 ezer ember él, az őshonosok mellett az 1948-as, 1956- os és az 1967-es menekültek és leszármazottaik. Alapvetően mezőgazdasági vidék, ahol a termőföldek 40 százalékát valamilyen formában Izrael kisajátította, illetve zsidó településeket hozott létre rajtuk. Rendeletekkel korlátozzák a termeléshez nélkülözhetetlen kutak számát, mélységét, a felhasználható víz mennyiségét - ez utóbbit az 1967-es szinten korlátozva. Az öt éve tartó intifáda óta mind nagyobb arányú a munkanélküliség, amit a különböző források a munkaképes férfiak 30-50 százalékosra tesznek. A Gázai övezet nagyságrenddel kisebb, de lakosainak száma alig kevesebb: 850 ezer. Ez a világ második legnépesebb agglomerációja, ahol azonban a mezőgazdaság mellett csupán kézműipar létezik - a reménytelenül munkát keresők aránya nagyobb, mint Ciszjordániában - ahová a gázaiaknak tilos áttelepedniük. Minden Izraelbe utazónak, netán ott munkát vállalónak már évek óta rendelkeznie kell egy azonosító fényképes mágneskártyával, melyet az ellenőrző pontoknál számítógépekkel kontrolálnak; a kártya indoklás nélkül bármikor visszavonható. A sajátos körülmények miatt egy-egy Izraelben dolgozó valódi nagycsaládot, a gyerekeken, szülőkön túl a munkanélküli testvéreket, azok rokonait stb. - azaz legalább kéttucatnyi embert tart el. Aki ebből kiszorul, csupán a havi néhány dollárt kitevő ENSZ-segélyre számíthat. Korábban tízezrek, ma már csak ezrek kapnak (egyre csökkenő mértékben) PFSZ-segélyt. A vetélytársként fellépő, fundamentalista indíttatású Hamasz anyagi és egyéb (egészségügyi, oktatási, kulturális) támogatása - főként a Gázai övezetben mind szélesebb tömegekhez jut el - egészen tavalyig az izraeli titkosszolgálatok aktív segítségével. A Reuter szerint múlt év decembere, azaz a 415 iszlamista Libanonba történt kiutasítása óta fellángolt erőszakhullámban az arabok 17 izraelit öltek meg, míg ez idő alatt 76 palesztin halt meg izraeliek fegyvereitől. -j0Visiy/J SWI Veszteséges a Volkswagen Miután tavaly 70 százalékkal 132 millió márkára csökkent nyeresége, ez év első negyedében 1,25 milliárd márka veszteség érte a Volkswagent - jelentette be Ferdinand Piech, a konszern elnöke. Ám bízik abban, hogy az év végére sikerül eltüntetni a deficitet, sőt némi nyereséget is felmutatni. Tizenhatezer fővel csökkentik például a 254 ezer dolgozó létszámot. Az első negyedévben 10 százalékkal csökkentek a Volkswagen eladásai. (MTI) Zsidómentők izraeli útja A zsidó nép soha nem felejti el az önök hősiességét - hangsúlyozta Dávid Kraus Izrael Állam budapesti nagykövete szerdán annak a 22 tagú csoportnak a tagjai előtt, akik a második világháború alatt zsidókat mentettek, bújtattak életük kockáztatásával. A holocaustkutatással foglalkozó Jad Vasem Intézet kitüntetettjei április 14-én Izraelbe látogatnak, ahol az Igazak Ligetében elültetik az emlékezés fáit. (MTI) Csapody nemzeti tájékoztatási hivatalt javasol Csapody Miklós (MDF) képviselő javaslatára az Országgyűlés külügyi bizottsága határozatot fogadott el, amelynek értelmében április 30-ig megvitatják egy nemzeti tájékoztatási hivatal felállításának lehetőségét. A hivatal feladata Magyarország külföldre irányuló tájékozató munkájának összehangolása lenne. (Munkatársunktól) Salvador: amnesztia az ENSZ ajánlása ellenére A Salvadori Köztársaságban az ENSZ és nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére amnesztiában részesítették azokat a személyeket, akik a polgárháború idején bűncselekményeket követtek el a lakossággal szemben. (MTI) Észt kérés: maradjon a SZER A Kelet-Európa és az egykori Szovjetunió területére sugárzó, az amerikai kormány által működtetett rádióadók további fenntartását kérte személyes levelében Bill Clinton amerikai elnöktől Lennart Meri észt elnök. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1993. április 1., csütörtök Hiteljegy minden lengyelnek Walesa lengyel államfő támogatja a Szolidaritás üzemi hálózatának azt az elképzelését, hogy a lengyel állam adjon 300 millió zlotys hitelt minden állampolgárnak. Közben az április újabb áremeléseket hoz. A varsói kormány még a héten új privatizációs programot terjeszt a szejm elé. Az eredeti változatot a honatyák márciusban elvetették. A legfőbb változás az, hogy a privatizációból befolyó összegből külön tartalékot képeznek a nyugdíjasok, illetve a költségvetési szférában dolgozók számára. A privatizálandó 600 nagyvállalatot két csoportra osztják. Az elsőbe mintegy 400 cég tartozna. Ezek tulajdonjogából minden felnőtt állampolgár részesedhetne. A második csoportba sorolt 200 vállalat részvényeit ingyen szétosztanák 1,1 millió nyugdíjas, illetve a költségvetési szféra 2,4 millió dolgozója között. (Akiknek egy tavalyi alkotmánybírósági határozat értelmében kárpótlás jár.) Walesa elnök bejelentette: támogatja a módosított privatizációs elképzeléseket, de egyúttal követeli, hogy az állam biztosítson 300 millió zlotys (kb. 20 ezer dollár) hitelt minden lengyel állampolgárnak. A lengyelek ezekért a 300 milliós bonokért állami tulajdont - gyárat, lakást, földet - vehetnének. A kölcsönt 20 év alatt kellene visszafizetni, évi 3 százalékos kamattal. Április elsejétől Lengyelországban 30 százalékkal kerül többe a vasúti utazás, 10 százalékkal az energia, 5 százalékkal a gáz. Ritecz Miklós Kiújultak a harcok Boszniában (Újvidéki tudósítónktól) A nemzetközi erők parancsnoka bizakodással tekint a boszniai vérontás befejezése elé. Morillon tábornok attól tart, hogy ismét bezárul a cselvetések és a bosszúállás ördögi köre, ám pozitív fejleményeket vél felfedezni a politikai tárgyalások menetében. Morillon optimizmusát nem támasztja alá a valós helyzet: minden boszniai fronton, Szarajevónál is, tovább ropognak a fegyverek. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes Belgrádban és a Szarajevó melletti Paléban arról győzködi a szerb politikusokat, hogy a Vance-Ouren-féle béketerv ellen nincs apelláta. Csurkin elmondta: továbbra is érvényes a korábbi moszkvai álláspont, miszerint a Boszniatérképeket Karadzsicsnak alá kell írnia. A belgrádi Borba című lap azt találgatja, hogy Cseszics, Milosevics és Karadzsics ugyanazt az összehangolt stratégiát követi-e, ha más-más taktikával is; végcéljuk „minden szerb államok szövetsége”. Ezek egyik akadálya a legfrissebb BT-határozat, amely egyértelműen Zágráb fennhatósága alá helyezi a horvátországi „szerb Krajinákat”. Milyen Jelcin megy a csúcsra? (Moszkvai tudósítónktól) - Milyen Jelcin utazik Vancouverbe? - kérdeztük Alekszandr Akszjonovot, az orosz elnöki sajtószolgálat tanácsadói csoportjának vezetőjét az előkészületekről. - Vasárnap óta a helyszínen van az előkészítő csoport, közben intenzív konzultációk folynak Moszkva és Washington között. - Milyen Jelcin utazik: győztes és magabiztos, vagy aggódó és támogatást kereső? - Az elnököt kétségkívül aggasztja az országban kialakult helyzet. A kongresszus végkifejletét nem lehet egyértelmű és vitathatatlan győzelemként értékelni. Az elnök rendeleteinek hatókörét szűkítették, megszüntették az elnöki megbízottak intézményét. Kétségbe vonható egyes döntések alkotmányossága is, ebben már megtették a szükséges lépéseket. Az elnök mindazonáltal bízik erejében, iránta megnyilvánuló támogatásban, de tudatában van annak, hogy feszült helyzetben hagyja el az országot. - A csúcstalálkozó és a hetek utána következő összejövetele bizonyos fokig az igazság pillanata lesz az Oroszországnak nyújtandó segítség kérdésében. - Jó lenne hinni abban, hogy a politikai, erkölcsi támogatáson túl gyakorlati támogatásban is részesülünk. Elsősorban nem hitelekről van szó. Oroszországnak ma nem a hitelek a legfontosabbak és semmiképpen sem gondolunk olyan mértékű hitelekre, mint amilyenekről Nyugaton az utóbbi időben hallani. Fontosabb lenne, ha döntés születne az adósságok visszafizetésének átütemezéséről, az adósságszolgálati feltételek könnyítéséről. Nyilvánvaló, hogy ma nem tudjuk viselni a törlesztések és a kamatok terheit. Beruházásokra, működőtőkére, gazdasági együttműködésre lenne szükség. M. L. L.! Kijev tart Moszkvától * (Ungvári tudósítónktól) - Az állami hatalom különböző láncszemei között meglévő ellentéteknek nem szabad akadályozniuk a demokratikus átalakulásokat - jelentette ki többek között Leonyid Kravcsuk az orosz belviszállyal kapcsolatban. A Jelcin mellett kiálló ukrán államfő hozzátette, hogy Ukrajna aktívan igyekszik támogatni az oroszországi demokratikus átalakulásokat. Ukrajnában Jelcin mellett, állt ki szinte valamennyi számításba jöhető párt, mozgalom is. Ezt tette a többi között Kravcsuk egyik legnagyobb ellenlábasa, a Vjacseszlav Csernovil vezette Ukrán Népi Mozgalom (RUH) is, és az Ukrán Nemzeti Újjászületés Pártja. Ugyanakkor Ukrajnában is érlelődik a konfliktus a parlament és az államfő között. Ruszlan Haszbulatov orosz parlamenti elnök nemrégi kijevi villámlátogatását egyesek tréfásan, de nem véletlenül nevezték tapasztalatcserének. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács ülésszakán a kijevi honatyák - ahelyett, hogy a napirend szerint az ország külgazdasági koncepcióját tárgyalták volna - azt feszegették, hogy mennyire egyeztethető össze a miniszteri bársonyszék a képviselői mandátummal. Igor Juhnovszkij első miniszterelnök-helyettese és Iván Here külgazdasági mi-niszter erre úgy reagált, hogy bejelentette lemondását a kor- mányban betöltött funkciójá- ról, mondván, megmaradnak képviselői mandátumuk mellett. Kőszeghy Elemér Ukránok kenyérre várva BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE] Jelcin viszonylagos erősödése sem enyhítette az ukrán-orosz szembenállást - közölte Ukrajna moszkvai nagykövete. Szerinte Moszkva Ukrajna-politikájában, a konfrontációt erőltetők a legbefolyásosabbak: gazdaságilag akarják térdre kényszeríteni Ukrajnát. Emellett Oroszország több területén, főleg a szibériai és távol-keleti megyékben hátrányosan megkülönböztetik az ottani ukránokat, mintegy 4-5 millió embert. (MTI) Szlovák díszvendég Prágában (Prágai tudósításunk) Külföldi államfőnek kijáró protokoláris külsőségek között fogadták (tegnapelőtt) és búcsúztatták (tegnap) a prágai ruzsnei repülőtéren Michal Kovácot, a Szlovák Köztársaság elnökét, aki hivatalos látogatást tett Csehország fővárosában. Útja akár történelmi jelentőségűnek is nevezhető, hiszen ő az első szlovák köztársasági elnök, aki Prágába látogatott. Václav Havel, cseh elnökkel Kovác megállapodott, javasolni fogják a cseh és a szlovák miniszterelnöknek, hogy mielőbb írják alá a közös vagyon elosztásáról szóló alapszerződést. Megegyeztek abban is, hogy ezentúl rendszeresen, évente legalább háromszor találkoznak majd. Csehország és Szlovákia pénzügyminiszterei aláírtak két szerződést, az egyik a vámátkelőhelyek létrehozásáról, a másik pedig a vámátkelőhelyeken való együttműködésről szól. Ugyanezen a napon egy terjedelmes, Michal Kováccsal kézített interjú jelent meg a prággai Lidové noviny című napilapban. Szlovákia köztársasági elnöke egyebek között kijelenti benne: a Szlovák Köztársaság számára ma nagyon fontos, hogy a budapesti kormány kijelentse, a szlovák-magyar határt megváltoztathatatlannak tartja, majd úgy folytatja, hogy a szlovákiai nemzetiségi kisebbségek autonómiájára vonatkozó követelések akkor fognak „más megvilágításba kerülni”, ha a magyar fél világosan deklarálja a határok meg változtathatatlanságát. Hazautazása előtt tartott sajtótájékoztatóján Michal Kovác sikeresnek és hasznosnak nevezte prágai látogatását. Mint mondta, megnyugvással konstatálta, hogy Prága a cseh- szlovák határt nem olyan határként képzeli el, amely Európától elzárná Szlovákiát. Kluka József