Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

MÁJUS 4-7. II. Erzsébet Magyarországon A Gundelben már elkészült a díszebéd menüje, Kecskeméten különbizottság dolgozik a törté­nelmi 75 perc programján, s a londoni Buckingham Palotában Bacsó Péter Tanúja segítségével ismerkednek a magyar történel­mi lélektannal. A készülődés oka: Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására május 4-7. között - a történelem során elő­ször - Magyarország vendége lesz a brit uralkodó. A látoga­tás nem nélkülözi a kuriózumo­kat. Az egyik, hogy az angol ki­rályi családban is vannak ma­gyar „ősök”. A rokonsági fok megértése azonban bonyolult, s nagy türelmet igénylő feladat. Ennek előrebocsátásával íme a családfa egyik ága: V. György felesége, Mária ki­rályné (született Maria Teck), a kisrédei Rh­édey Claudiának az unokája. Rhédey Claudia Rhé­­dey László gróf és Inczédy Ág­nes bárónő lányaként 1835-ben lett a württembergi Alexander herceg rangon aluli felesége. Az esküvő után két héttel megkapta a hohensteini grófi címet, ame­lyet gyermekei is örököltek. Fia, Ferenc 1866-ban elvette felesé­gül Mary Adelaide cambridge-i hercegnőt, s házasságukból szü­letett Mária, aki 1893-ban ment férjhez a későbbi V. Györgyhöz (ő volt II. Erzsébet nagyapja), s 1911-ben koronázták meg őket. (Bővebben a 10. oldalon) MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNK RIPORTJA A NÉPSZAVAZÁSRÓL Ünneplőben az elnök jövőjéről A metró a szokásosnál koráb­ban indult, hogy a választási irodák személyzete időben a he­lyén legyen. A város zászlódísz­be öltözött, a szellő alig lebben­­tette meg a transzparenst: „Min­denki a népszavazásra, Oroszor­szág sorsa a kezünkben van!” Egy szavazóhelyiségnél „népi közvéleménykutatás­” folyik. - Megyek, megyek. Na, kit válasszak? - kérdezi félig komo­lyan, jó tíz-tizekét méterről kia­bálva egy szürke dzsekis, ősz hajú férfi. - Jelcint. Nincs más válasz­tás. Ki van még? A fasiszta vagy a csecsen. A fasisztát nem értem, de megkapjuk a felvilágosítást. - Haszbulatov (ő valóban cse­csen) meg Ruckoj. - És a Jelcin az jobb? Ha Jel­cin, akkor mi van? - kérdezi az őszhajú. - Akkor majd rend lesz. Le­váltja ezt a csecsent, szétzavarja a szélespofájú kolhoznyikokat, ezt a kongresszust és legalább rend lesz. Nem fogják zavarni, hagyják, hogy csinálja a dolgát. Hatalom lesz, érted? - A közeli vodkásüzletben rakodó az, amelyik ott ült és agitált. Nagy ember errefelé - igazít útba Andrej. Az iskolában mintha ugyanazt az őrnagyot látnám, aki az előző helyen is ott volt. Elképzelhető, hogy ő a körzeti felügyelő. (Folytatás a 2. oldalon) REUTERS-FOTÓ Oroszország szavaz­­ háttérben a történelem Több a halálos foglalkozási baleset Vita a munkavédelmi képzésről A képviselők már kézhez kapták, és remélhetően belát­ható időn belül az Országház­ban megkezdik a munkavéde­lemről szóló törvényjavaslat vi­táját. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint az egészséges és biztonságos munka tárgyi és szervezeti feltételeinek törvé­nyileg is garantált megteremté­­ séről. Ez a vita egyébként már hó­napok óta folyik, a szakértők, az érdekvédelmi szervezetek és a jogszabályalkotók között. Legutóbb a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület és a MTESZ ál­tal­ rendezett országos munka­­védelmi konferencián feszültek egymásnak az indulatok e té­mában a héten. A mérnökök ér­dekvédelmi és­­képviseleti szervezetei ugyanis váltig állít­ják - s erre dr. Ginsztler János, a Magyar Mérnökakadémia fő­titkára nemcsak a rendezvé­nyen, hanem korábban már írásban is felhívta a figyelmet -, hogy ha a törvény nem ren­delkezik a munkavédelem fel­sőfokú oktatásáról, illetve sza­badon választhatóvá teszi azt, akkor félő, hogy ezt az ismeret­­anyagot a fiatal műszakiak je­lentős része nem is sajátítja el. Ennek következményeként pe­dig tovább romolhat a bizton­ságtechnika és a munkavéde­lem a munkahelyeken. Hadas János egyetemi tanár a veszélyek érzékeltetésére el­mondta, hogy a technika jelen­legi szintjén a hiányos bizton­ságtechnika és munkásvédelem akár tömegkatasztrófákat idéz­het elő, súlyosan károsítva a környezetet is. (Folytatás az 5. oldalon) HADIIPARI HIVATAL Túlértékelt lehetőségek? Elkészült az az előterjesztés­tervezet, amely - a kormány iparpolitikai koncepciójával összhangban - megfogalmazza a hazai hadiipari termelés jövőbe­ni rendszerét. László Jenőnek, a Hadiipari Hivatal elnökének nyilatkozatát viszont több szak­értő túl optimistának tartja. László Jenő az MTI-nek el­mondta: olyan korszerű hadi­ipart kell létrehozni, amely 5-8 év alatt fokozatosan akár 60 százalékig is kielégítheti a hon­védség haditechnikai eszköz- és anyagigényét. A cél az, hogy az ágazat rövid időn belül elérje, hogy 20-25 ezer emberrel mint­egy 200-250 milliárd forint ter­melési értéket állítson elő. A termelés rendszerének kialakí­tásához szükség van egy olyan kormánydöntésre, amely alap­ján az iparág bázisának tekin­tett tíz vállalat az Állami Va­gyonkezelő Rt. kezeléséből­­ 25 plusz 1 százaléktól 50 százalé­kig terjedő állami tulajdonhá­nyad megtartása mellett - a Hadiipari Hivatalhoz kerülhet. A hivatal az ágazat privatizá­ciója során döntően a szakmai befektetőkre számít. A külföldi cégek körében máris nagy az ér­deklődés. Azzal is számolnak, hogy a Magyar Honvédség kor­szerűsítési tervének végrehajtá­sa már az év második felében elkezdődik, és ezzel párhuzamo­san megindulhat az ipari háttér megszervezése - állapítja meg a többi közt az MTI beszámolója. A fentiekkel kapcsolatban a kérdést ismerő független szak­értők kétségeiknek adtak han­got. A honvédség haditechniká­jában ma olyan alacsony a ha­zai termékek részaránya, hogy nem látható, miként lehetne ezt 5-8 év alatt „akár 60 százalék­ra” felemelni. Abból sem lehet kiindulni, mint azt László Jenő egy korábbi interjújában tette, hogy 1945 előtt hazai eredetű volt a hadsereg felszerelésének mintegy 80 százaléka, csakhogy azóta végbement egy technikai forradalom. A lapunknak nyi­latkozó szakértők meglepetéssel reagáltak arra, hogy „a korsze­rűsítési terv végrehajtása még az év második felében megkez­dődik”. Van egy hosszútávú ha­ditechnikai fejlesztési koncep­ció, de nincs és egyhamar talán nem is lesz olyan konkrét terv, amely azonnali ipari háttér­szervezéssel járna együtt, mivel nincsenek a láthatáron az ehhez szükséges anyagi eszközök. BOSZNIA Úfjabb lejárt határidő Vasárnap éjfélkor járt le az a határidő, amelyet az ENSZ adott Jugoszláviának a szank­ciók megszigorítása előtt. En­nek ellenére lapunk zártakor még nem lehetett tudni, elfo­gadja-e Karadzsics boszniai szerb vezető lord Owen utolsó ajánlatát, amelyben nemzetkö­zileg szavatolt korridort aján­lott fel a szerbeknek a Száva mentén. Eközben a Szerbia címére szóló szokásos dörgedelmeken túl nem sokat hozott az EK külügyminisztereinek dániai rendkívüli tanácskozása. (Részletek a 2. oldalon) Nagyon egyedül éreztem magam mondja Bárdos Balázs, az ifjúsági ügyek politikai államtitkára - - Nagyon rosszul érzem ma­gam, amikor munka nélküli fiatalokat látok, és a Független Kisgazdapárt ózdi képviselője­ként fokozottan szembesülök ezzel a helyzettel - mondja Bárdos Balázs, a Miniszterel­nökségi Hivatal politikai ál­lamtitkára. Bárdos, aki az Ifjú­sági Koordinációs Titkárság vezetője, azt állítja, hogy nem akar visszafelé haladni az idő­ben, de sok dolgot már megol­dottak.­­ Mondja, államtitkár úr, nincs a kormánynak lelkiismeret-furdalása a fiatalsággal kapcsolatban? Egyre több a munka­nélküli pályakezdő, Magyarországon a legkevesebb az egy lakosra jutó egyetemi hallgatók száma Európában, s még mindig nincs közoktatási törvényünk... - Hát ez tényleg kemény kérdés. Nem akarok közhelyet mondani, de nagyon sok olyan dolgot örököltünk, amelyet gyorsan meg kellett volna olda­ni. Nem akarok visszafelé men­ni az időben. Ez a kormány sok nehéz örökséget kapott. (Folytatás a 12. oldalon) Plusz hét pont a kormánynak A Szonda Ipsosnak a politikusok népszerűségét vizsgáló márciusi közvélemény-kutatása az élcso­portban annyi változást regisztrált, hogy helyet cse­rélt egymással a Fidesz három frontembere. A listát változatlanul Göncz Árpád vezeti Palotás János és az őket holt­versenyben követő Fodor Gábor és Deutsch Tamás, majd Orbán Viktor és Horn Gyula előtt. A lista tizedikje egy „újonc”, Szabó Iván­­ a miniszterek között azonban máris övé az első hely. Egyébiránt a felmérésben szereplő kormánytagok együttes pontszáma héttel magasabb, mint az előző felmérésben volt. (Az eredményekről részletesen a 4. és az 5. oldalon) Ma: PIAC­GAZDASÁG 32 oldal ára: 16,50 Ft 1993. április 26., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP 51. évfolyam, 96. szám Jönnek az orosz fegyverek ( Munkatársunktól) Lapunk diplomáciai forrásból származó értesülése szerint kedvező fordulat történt a magyar-orosz fegyverszállítási tár­gyalásokon. Mint ismeretes, Antall József és Borisz Jelcin között olyan megállapodás született, hogy Oroszország a Magyarországgal szemben fennálló adósság egy részét, 800 millió dollár értékben, fegyverrel ellentételezi. Az elvi megállapodást követően a tár­gyalások a szakértői szakaszban a vártnál lassabban haladtak. Más volt a moszkvai kínálat, más az, amit Budapest kapni akart. A hazai igények a többi között légvédelmi eszközökre, alkatré­szekre, javítóanyagokra vonatkoznak. Sürgető tényező volt, megbízható források szerint az is, hogy némely, a magyar kíván­ságlistán szereplő orosz eszköz gyártása 1994-ben megszűnik. A tárgyalási előrelépés lehetővé teheti, hogy az első szállítmá­nyok még az év második felében megérkezhessenek. MDF: ÚJ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY Szabó Tamás több fényt kíván Az MDF-et kívülről nem, csak belülről lehet gyengíteni, egysé­gét megbontani - jelentette ki Antall József pártelnök-miniszter­elnök az MDF új országos választmányának szombati alakuló ülésén. Az ülésről távol maradt Csurka István, aki fontosabbnak tartotta, hogy azon a napon részt vegyen a Magyar Út körök pé­csi nagygyűlésén, ahol beszédet is mondott. Lezsák Sándor alel­­nök szerint Csurka és a Magyar Út körök tagságának döntő többsége az MDF részét képezi, a pártot erősíti és hozzásegítheti a választási győzelemhez. (Munkatársunktól) Szombaton a párt Bem téri központjában tartotta alakuló ülését az MDF új országos vá­lasztmánya. A tanácskozást Antall József nyitotta meg. A pártelnök-miniszterelnök a zárt ülésen tartott majd egy­órás beszédében az új választ­mányi tagok felelősségére hívta fel a figyelmet. Hangoztatta: az MDF a magyar politikai élet meghatározó tényezője. A pár­tot kívülről nem, csak belülről lehet gyengíteni, egységét meg­bontani. Antall röviden érintette a pártban meglévő belső ellenté­teket és lapunk információi szerint három lehetőséget so­rolt fel a Csurka Istvánnal, hí­veivel és a Magyar Út mozga­lommal szemben tapasztalható ellentétek feloldására. Bár a ta­nácskozást követő sajtótájé­koztatón Herényi Károly párt­szóvivő ezekről nem volt haj­landó részletesen nyilatkozni, értesüléseink szerint Antall a következő eshetőségeket emlí­tette: vagy mindenki felhagy a szélsőséges politikai megnyil­vánulásokkal és a közös mun­kára koncentrál, vagy az MDF- en belül megpróbálják integ­rálni a mozgalmat, esetleg a békés különválást választják. „Mindenki megy a maga ma­gyar útján, ahogy jónak látja. Ettől még a Magyar Út­párt és az MDF bizonyos területeken együttműködhet” - mondta la­punknak a választmány egyik tagja. Antall az ülésen sajnála­tát fejezte ki, amiért a Magyar Út körök nem feleltek meg an­nak a korábbi várakozásnak, hogy a pártszerű működés nyűgeit nem vállaló, de mozga­lomként szívesen munkálkodó rétegek gyűjtőbázisai legyenek. A miniszterelnök beszédében kitért az MDF választási esé­lyeire is, elutasítva a pesszimis­ta, de a túlzottan optimista jós­latokat is. Szerinte pártjának választási sikere elsősorban az MDF belső egységének megte­remtésén, megőrzésén múlik. Antall szerint az országos vá­lasztmány, mint az MDF leg­főbb döntéshozó testülete, nemcsak a párt, hanem az egész ország sorsáért is felelős. A pártelnök az elkövetkező időszak legfontosabb feladatá­nak a nyitást nevezte, ami azt jelenti, hogy a párt minden tisztességes, köztiszteletnek ör­vendő embert meg kíván nyer­ni. Egyes híreszteléseket cáfol­va Antall kijelentette: az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az al­kotmánynak megfelelően 1994- ben legyenek a választások. (Folytatás a 4. oldalon) Furmann: Nem adtam meg az elsőbbséget a magyar úton

Next