Népszabadság, 1993. május (51. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
1993. május 3., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT Antall biztos az alapszerződés ratifikálásában Ungváron tárgyalt a magyar miniszterelnök (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése) Percre pontosan kezdődött, de az eredetileg tervezettnél jóval tovább tartott Antall József magyar miniszterelnök és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök hét végi találkozója az ungvári Druzsba Szállóban. A szűk körű megbeszélést a külügyminiszterek és más magas rangú politikusok részvételével folytatott plenáris tárgyalás, majd közös közlemény aláírása követte pénteken. Az aláírás előtt Antall József kijelentette: örülünk, hogy Ukrajna a szomszédunk. Kijev önállóságának, szuverenitásának európai elismertsége magyar érdek is. A Magyar Köztársaság miniszterelnökét a munkácsi reptéren fogadó Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter a jelen lévő újságíróknak kifejtette, a Debrecenben aláírt Kárpátok- Eurorégió szerződés nyomán reméli: az egyezményhez előbb-utóbb Románia és Szlovákia határ közeli megyéi is csatlakoznak. Bízik abban, hogy Ukrajna részvétele ugyanígy kiszélesedik a kárpátaljai területen kívül Lemberg, Ivano-Frankovszk és Csernovci körzetére is. Jeszenszky Géza a Népszabadság tudósítójának kérdésére válaszolva a tárgyalások után elmondotta, hogy a megbeszélés ezt a témát is érintette és egyetértés volt abban, hogy az együttműködés előre mozdítja Ukrajna európai integrációját. A tárgyalások és a közös nyilatkozat aláírása között tartott sajtókonferencián Antall József hangsúlyozta, hogy előrehaladást értek el a személyi jogú és a közigazgatási autonómia elveinek, valamint a kulturális autonómia gyakorlati lépéseinek kidolgozásában. Ez utóbbit illetően megállapodtak a magyar nyelvű tankönyvek közös kiadásának előkészítésében, illetve abban, hogy - akár ideiglenesen - az anyaországban kiadott tankönyveket használnak majd Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban. Haladást értek el a határ közeli különleges gazdasági övezetek kialakításának kérdésében is. A magyar miniszterelnök kiemelte: a tárgyalások központi kérdése volt minden, ami a modern európai kisebbségi politikába beletartozik. Hozzátette, hogy biztos a magyar-ukrán alapszerződés közeljövőbeni parlamenti ratifikálásában, s az ungvári tárgyalások már e szerződés végrehajtásának gyakorlati kérdéseiről szóltak. Antall kifejtette: - Korábban éppen azért küzdöttünk, hogy hazánkban demokrácia legyen. Márpedig a demokráciával együtt jár a vita és a kritika. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem érinti a magyar-ukrán kapcsolatokat, amelyek fontosságának megítélésében egyetértés van a magyar politikában, a magyarországi pártok között. Örülünk, hogy Ukrajna a szomszédunk, érdekeltek vagyunk az önálló, szuverén ukrán állam fejlődésében, amelynek európai elismertsége magyar érdek is. Ennek támogatása közben természetesen nagy súlyt helyezünk ebben és más kapcsolatokban is a kisebbségi, az emberi jogokra. Tárgyaló partnere véleményével való egyetértését kifejezve Leonyid Kravcsuk elmondta, hogy a megbeszéléseken a nemzetközi környezet legfontosabb kérdéseit is érintették. Ezek között szóba került a jugoszláv válság, illetve Ukrajna szerepe a FÁK-államok és más országok közötti kapcsolatok közvetítésében és ápolásában. A közlemény aláírása után Kravcsuk elnököt a Nyugat- Ukrajnában tervezett úgynevezett szabad gazdasági övezet kialakításáról és a nemzetiségi ügyekről kérdeztük. - A szabad gazdasági övezet kialakítása hosszabb távú folyamat - válaszolta. - Ez tulajdonképpen elkezdődött, hiszen Csap tényleges közvetítő szerepet visz a határ menti körzetek kereskedelmi kapcsolataiba is. Ami pedig a nemzetiségeket illeti: nos, a szovjet utódállamok között Ukrajna volt az első, amely jogilag is deklarálta ezek közösségi jogait. Tette ezt azon felismerés jegyében, hogy a gyökereket nem szétszaggatni, hanem táplálni kell. A találkozó előre nem tervezett záróaktusa egyébként az volt, hogy a kárpátaljai ruszinok a Druzsba Szálló előtt transzparenseken és kórusban hangoztatott jelszavakkal tüntettek nemzetiségi jogaikért. A magyar miniszterelnök személyes képviselőjeként a kormányfő köszöntőlevelét felolvasva, Entz Géza államtitkár Antall Józsefné társaságában szombaton Técsőn leleplezte Hollósy Simon mellszobrát. Ezt megelőzően más magyarországi vendégekkel együtt részt vettek az 1918-ban e városban elhunyt nagy festő nevét viselő magyar tannyelvű középiskola kollégiumi, illetve gimnáziumi épületszárnyának alapkő-letételi ünnepségén. Itt Ambrus Pál iskolaigazgató mondott köszönetet azért, hogy az Illyés Gyula Alapítvány hét és fél millió forinttal támogatja a beruházást és hogy az építkezéshez helyi erőforrásokból is segítséget kapnak. A magyarországi és a helybeli személyiségek a Hollósy-szobor után a Sevcsenko- és a Kossuth-szobrot is megkoszorúzták. Rác T. János AMERIKAI FEKETELISTA Három hónap haladékot kaptunk (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai kormányzat egyelőre elállt attól, hogy - az itteni kereskedelmi kamara sürgetésének engedve - gazdasági, kereskedelmi retorziókkal fenyegető „feketelistára” vegye Magyarországot a szellemi tulajdon védelméről esedékes kétoldalú megállapodásról két éve zajló tárgyalások elhúzódása miatt. Mickey Kantor, az Egyesült Államok elnökének - ez ügyben illetékes - kereskedelmi képviselője ugyanakkor a hét végén közölte: Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy az elsősorban a gyógyszeripari termékek szellemi tulajdonvédelmét érintő problémákat igyekezni fog július 31-ig kézbe venni. A kötelezettségvállalást a magyar kormány megbízásából Tar Pál washingtoni nagykövet tette, amikor tíz nappal ezelőtt felkereste Mickey Kantort. Előzőleg Budapesten eredménytelenül zárult a két fél - hosszabb választási, kormányváltási szünet után megtartott - legutóbbi tárgyalási fordulója. Ugyanakkor vészesen közeledett április 30-a, amikor az Egyesült Államok kormányzata - a törvényhozás határozatára köteles minősíteni a kereskedelmi partnereit, mennyire tartják tiszteletben az amerikai szellemi tulajdont. A jóhiszemű tárgyalási készséget jelző kötelezettségvállalás nyomán Kantor hivatala úgy döntött, hogy most nem veszi „feketelistára” Magyarországot. A Népszabadság értesülése szerint a kapott három hónapos türelmi időt kihasználva Washingtonban rövidesen sor kerülhet a két fél közötti újabb tárgyalási fordulóra. Jóllehet a tartalmi vonatkozásokat mindkét oldal diszkréten kezeli, Kantor azt mondta, hogy az Egyesült Államok az elvárásait illetően „igen konkrét akciótervet” adott át a magyar félnek; a terv szerinte reális és július 31-ig teljesíthető. Kantor, aki sajtóértekezletén országok sorának szellemi tulajdonvédelmi gyakorlatát bírálta, kiemelte azt az amerikai aggályt, amely szerint Magyarország „a gyógyszeripari termékek másolatainak fő világméretű forrása”. S. P. Pozsony egyelőre nem tárgyal Prágával (Prágai tudósítónktól) A szlovák fél szerint a közös vagyon elosztásáról hónapok óta folyó nemrégiben zsákutcába jutott tárgyalások csak akkor folytatódhatnak, ha a cseh fél hajlandó lesz egy olyan szakértői vegyes bizottság létrehozására, melynek feladata az lesz, hogy tisztázza, jogos-e a cseh nemzeti bank Szlovákiával szembeni 24,7 milliárd koronás követelése - derült ki pénteken éjjel Brünnben a Václav Klaus és Vladimír Meciar találkozóját követő sajtótájékoztatón. A cseh kormányfő kijelentette, hogy a cseh fél már e héten hajlandó egy ilyen vegyes bizottság létrehozására, erősen kétli viszont, hogy a bizottság az eddigiektől eltérő következtetésekre juthatna. A szlovák miniszterelnök a pénteki találkozón is felvetette, hogy Szlovákiának területi követelései vannak Csehországgal szemben és hogy a föderáció állami zászlajának a használatáért kárpótlást követel Csehországtól, ezekben a Klaus által abszurdnak és nevetségesnek minősített kérdésekben azonban Brünnben sem sikerült megegyezésre jutnia a két kormányfőnek. A pénteki találkozóra a cseh kormányfő kezdeményezéséből került sor. Václav Klaus arra reagálva hívta meg Vladimír Meciart Brünnbe, hogy a szlovák kabinet képviselői a múlt héten váratlanul bejelentették, nem vesznek részt a közös vagyon elosztásáról folytatandó előre megbeszélt prágai találkozón. Kluka József Hatszáz lengyel nagyvállalatot privatizálnak (Varsói tudósítónktól) A lengyel szejm 37 szavazatnyi többséggel elfogadta az általános privatizációról szóló törvényt. Ennek értelmében mintegy 600 állami nagyvállalatot privatizálnak majd. Az elmúlt héten a népiek kiválásával meggyengült kormánykoalíció sikerként könyvelheti el a szejmbeli voksolás eredményét. A privatizációs program ismételt kudarca - a honatyák a kabinet eredeti változatát március közepén elvetették - megfigyelők szerint akár a Suchocka-kormány bukását is eredményezhette volna. Az elfogadott változatot egy héten belül kell véleményeznie a felsőháznak, majd az államfőnek is egy hete marad annak eldöntésére: aláírja, avagy nem a privatizációs törvényt. A privatizálandó mintegy 600 nagyvállalatot két csoportra osztják. Az egyikbe 200 cég tartozna, amelyek tulajdonátalakítására öt-nyolc nemzeti befektetési alapot hoznak létre. Ezeknek a vállalatoknak a részvényeit ingyen szétosztják 1,1 millió nyugdíjas, illetve a költségvetési szféra 2,4 millió dolgozója között, akiknek egy tavalyi alkotmánybírósági határozat értelmében kárpótlás jár. A másik csoportba 400 céget sorolnak. Ezek tulajdonjogából minden felnőtt lengyel állampolgár részesedhet, s privatizálásukat 10-15 felállítandó nemzeti befektetési alap végzi. A baloldal javaslatára a törvény garantálja a vállalatoknak a tulajdonátalakításban való önkéntes részvételt. Az üzemek 45 napot kapnak annak eldöntésére, ellenzik-e bekapcsolásukat a privatizációs folyamatba. A dolgozóknak egyébként joguk van ingyen kézbe venni vállalatuk részvényeinek 15 százalékát. Ritecz Miklós SZABÓ IVÁN: Karnyújtásnyira az IMF-megállapodás (Folytatás az 1. oldalról) Camdessus, aki a magyar elképzeléseket konstruktívaknak találta, a miniszter szerint maga is a tárgyalások eredményes lezárására biztatta munkatársait, úgyhogy tőle egyenesen Massimo Russóhoz, a magyar ügyekben is illetékes európai főosztály vezetőjéhez mentek. Az elképzelés az, hogy a mostani tárgyalási fordulót keddig folytatják, és akkor remélhetőleg egy gentlemen’s agreementtel le is zárják. Ez esetben már a Valutaalappal egyeztetett számokkal tud a kormányzat májusban az Országgyűlés elé állni, és ha azokat a parlament elfogadja, akkor végleges, írásos formában is tető alá kerülhet a megállapodás, amikor május végén az IMF megbízottja Gerard Belanger Budapestre látogat. Szabó pénzügyminiszter összegezése szerint a Valutaalap a növekedés irányában szeretné elmozdítani a magyar gazdaságot, és bár ezúttal a társadalombiztosítás finanszírozásával kapcsolatos problémákat nem vetették fel, a költségvetés deficitje szempontjából túlzottnak minősítették az önkormányzatok állami támogatását, illetve - más szempontból - a hitelkamatok befektetésfékező magas szintjét. Serény Péter Készülnek a fiúk ban ezeknek a mai alapítványi és korrupciós botrányoknak egy optimista magyarázatuk. Azt mondják, mindez nem egyébről tanúskodik, mint az érintettek realizmusáról és demokratikus elkötelezettségéről. Ők ugyanis, akik most hivatali és választott pozícióikat, szerzett legendáikat és szellemi, erkölcsi tekintélyüket kuratóriumi és igazgatótanácsi tagságok, káefték üzletrészeire és valódi tulajdonra váltják, ezzel demonstrálják: hisznek a pluralizmusban, hisznek abban, hogy jövőre valódi és tisztességes választások lesznek, ahol majd dönt a nép. Ezenkívül - bár tagadják - bizony hisznek a közvélemény-kutatások és az időközi választások eredményeinek. Erre mondja a laikus elemző: készülnek a fiúk. Tehát elismerve a tényeket, mondhatnék: tegyék, amit tenni akarnak, hiszen mindez alapvetően realista és demokratikus beállítottságukat jelzi. És nézzük csak mire ment az egykori egypárt a maga káeftéivel, alapítványaival. A Heti Világgazdaság múlt heti cikkében közölt összefoglaló szerint bizony nagyon kevésre, a cégek veszteségesek, legjobb esetben nullszaldósak és az MSZP legszívesebben eladná őket. És végeredményben igazuk van, mert egy pártnak csak kölönc lehet a nyakán az ilyen üzleti tulajdon. A mostani botrányok mégis másmilyenek, mint a három évvel ezelőtti Next 2000 skandalum volt. Azok akkor praktikus gazdálkodói célzattal alakítottak magánvagyonná pártjavakat. Most viszont nagyon jól láthatóan az történik, hogy a humánszféra egy szelete próbál tartós tulajdonra és hatalomra szert tenni. A pesszimista értelmezők viszont azt gyanítják, hogy nem a választások utáni, hanem éppenséggel az azt megelőző időszakra készülnek ezekkel a csínyekkel, így akarnak az MDF-hez közeli szellemi műhelyek hatásos propagandaeszközökre és pénzre szert tenni. (Engedtessék itt meg egy biztató szó: most másodszor bocsátott ki ez a közeg Lezsák úr bőkezű támogatásával egy egész országra szóló propagandakiadványt. Ne tessék félni tőle! Szűk kör beszélget benne szűk körrel, unalmas, kedvetlen és amatőr munka. Ezzel bizony nem csábítják el sem a HVG- olvasókat, sem a Friderikusz-rajongó tömegeket. Persze, folyik eközben az állami vagyon felszámolása is, s nem véletlenül lett ez a kormányzópárt számára a legérzékenyebb politikai ügy. Nem véletlenül bízta Antall József ezt a kardinális politikai feladatot Szabó Tamás miniszter úrra, s nem véletlenül kerüli a privatizációs miniszter az egyenes válaszokat és a tekinteteket. Valószínűleg lehetetlen olyan tökéletes eljárást kitalálni, hogy a tisztességtelenségnek még csak az árnyéka se vetülhessen az ügyletekre, de ami most itt történik, az egyszerre kelt jogos gyanút a Monopolyban, Körösiben, Hornban és Csurkában is. A nyilvánosság hiánya, az árak titkossága, az elbírálásnál alkalmazott szempontok átláthatatlansága miatt jelenik meg ez a folyamat akként, mint a múlt században méltán elhírhedett magyar panama reinkarnációja a posztszocialista valóságban. Visszatérve a kezdő gondolathoz: némelyek szerint a botrányok sorozata csak addig tart, amíg minden érdekcsoport ki nem veszi a részét a politikai és anyagi javakból, s létre nem jön egy többé-kevésbé harmonikus vagyoni és hatalmi struktúra. Mint például Olaszországban. Már a maffia is itt van a kapuk előtt. Miklós Gábor 3 Hat-tízszeresére emelték az élelmiszerek árát Romániában (Bukaresti tudósítónktól) Fekete volt a május elseje Romániában, mert ezen a napon lépett érvénybe az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árának hat-tízszeres emelkedését előirányzó kormányhatározat. Bár az állami ártámogatások teljes megvonásával egyidejűleg a kormány elhatározta a fizetések és a nyugdíjak kiegészítését is, a legnagyobb szakszervezetek elégedetlenek a szociális védelem fokával és a bérpolitika alakításával. Ezért - az áprilisi figyelmeztető munkabeszüntetések után - május 5-re általános sztrájkot helyeztek kilátásba. Napok óta gyakorlatilag szünet nélkül folyik az egyezkedés a kormány és a legnagyobb szakszervezetek között, megpróbálják elejét venni az általános munkabeszüntetésnek. Pénteken legfőbb közvetítőként Ion Iliescu elnök is bekapcsolódott az egyeztető tárgyalásokba, de áttörő eredmény még nem született. Közben a bukaresti metró dolgozói például a péntek hajnalban lezajlott kétórás figyelmeztető sztrájkjuk és az illetékes kormányzati szervekkel folytatott eredménytelen tárgyalások után már hétfőtől kezdve mindennap hajnali négytől délután négy óráig szüneteltetik a közlekedést, amíg el nem érik követeléseik teljesítését. Bukarestben és az országban növekvőben a szociális feszültség, mert az alapvető élelmiszerek, a közszállítás, a fűtés, a villanyáram, a tűzifa, a földgáz, a fűtőolaj és a benzin drágulása nyomán az áremelkedés hullámszerűen terjed és mindenre kihat, gyakorlatilag jelentéktelenné zsugorítva a kormányhatározat értelmében folyósítandó ellentételezések és bérkiegészítések összegét. M. P. Megkezdődött a Cseresznyés-ügy újratárgyalása (Bukaresti tudósítónktól) Két éve ütik-verik, és megalázó bánásmódnak vetik alá a börtönben Cseresznyés Pált - derült ki ügyének pénteki fellebbviteli tárgyalásán. A három évvel ezelőtt lezajlott véres marosvásárhelyi etnikai összecsapások kapcsán bíróságilag felelősségre vont Cseresznyés Pált „különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre tett kísérlet” vádjával tavaly tízévi börtönbüntetésre ítélték. Cseresznyés védőügyvédje, Frunda György, Maros megyei RMDSZ-szenátor mostani védőbeszédében hangoztatta: védence igazságtalan bírósági döntés, egy jogi köntösbe öltöztetett politikai per áldozata. Az alapfokon hozott ítélet figyelmen kívül hagyta a törvényszéki orvosszakértői véleményeket, viszont annál többet „épít” az egyértelműen elfogult „tanúk” vallomására. Az áldozatot, Mihaila Cofariut - a Vatra Romaneasca mögött megbúvó igazi felbujtók által 1990-ben Marosvásárhelyre felcsődített Görgényvölgyi románok egyikét - ismeretlen támadók sebesítették meg életveszélyesen, Cseresznyésre egy hasba rúgást tudtak csak rábizonyítani, amelyet az elítélt az eljárás során maga is beismert. Frunda Cseresznyés felmentését kérte. A felperes ügyvédje és az ügyész visszautasította az ügy politikai perként való beállítását. Szenzációként hatott, amit Cseresznyés Pál a vele szemben két éve alkalmazott embertelen bánásmódról mondott a tárgyaláson első ízben a nyilvánosság előtt. Felpanaszolta a fellebbviteli bírósági tanács elnökének, hogy letartóztatása óta és elítélése után is - Marosvásárhelyen és a bukaresti-jilavai börtönben is - többször barbár módon megverték, úgyszólván szakadatlanul zaklatják az őrök. A fellebbezés ügyében május 17-én hirdetnek ítéletet. Frunda György kijelentette: ha a legfelsőbb bíróság igazságos ítéletet hoz, Cseresznyést fel kell mentenie. Amennyiben mégsem születne jogszerű döntés, rendkívüli fellebbezéssel fognak élni, amelyet egyébként szándékában áll Strasbourgban, az ET jogi bizottságában is felvetni. Mag Péter