Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

2 NÉPSZABADSÁG Véres harcok Szarajevóban és Goraidénál Elcsendesedett hétfőre az utób­bi hónapok leghevesebb tüzér­ségi párbaja a szarajevói had­színtéren. A gyászos mérleg: halottak tucatjai, sebesültek százai. Mint újvidéki tudósítónk jelentette a boszniai háború ki­törése óta nem volt példa olyan súlyos és véres összecsapásra, amilyen vasárnap robbant ki a szarajevói fronton. A harcokat állítólag a Pale felé vezető szerb utánpótlási vonal átvágá­sával próbálkozó muzulmánok váltották ki. Erre a szerb tü­zérség több mint ezer gránátot zúdított a bosnyák fővárosra. A szerb válasznak független források szerint legalább 20 halálos áldozata és mintegy 200 sebesültje volt a bosnyák kormány ellenőrizte kerületek­ben, szemben a szerbek két ha­lottjával. Mladics szerb tábor­nok Szarajevót ostromgyűrű­ben tartó csapatai ugyanakkor azt állították, hogy a közelhar­cok színhelyén mintegy 30 mu­zulmán holttestét találták. A boszniai „szerb elnök” eré­lyesen tagadta, hogy erői okol­hatók a harctevékenység foko­zásáért. Szerinte a bosnyák kormány szervezte a támadást Szarajevónál és több más nagy település térségében. Kara­­dzsics szerint a washingtoni öt­hatalmi akciótervet elutasító Izetbegovic totális háborút in­dított, s célja a „védett öveze­tek” politikájának meghiúsítá­sa. Mostarban és több közép­boszniai városnál hétfőn is tar­tott a horvát-muzulmán ellen­ségeskedés. Reggel összeült ugyan a medjugorjei tűzszüneti egyezmény életre keltésére ki­küldött vegyes bizottság, de csakhamar dolgavégezetlenül távozott. Közben az UNPRO­­FOR közölte, hogy utánpótlást, hadianyagot, sőt csapatokat szállító szerb és horvát heli­kopterek áprilisban és május­ban 500 alkalommal vétettek a repülési tilalom ellen. Kis-Jugoszlávia hétfőn „ün­nepelte” a nemzetközi veszteg­zár első évfordulóját. Miorad­enkovics szövetségi miniszter elismerte ugyan, hogy a szank­ciók romboló erővel hatnak a szerb-montenegrói államszö­vetség gazdaságára. A bruttó társadalmi termék 12 milliárd, a külkereskedelmi forgalom kilencmilliárd dollárral csök­kent, de a zárlat már nem tart­hat soká, „hiszen a világ épp úgy nem tud meglenni a Bal­kán nélkül, mint a Balkán a vi­lág nélkül”. Vladiszlav Jovano­­vics szerb-jugoszláv külügymi­niszter is úgy látja, hogy „a szerb igazság” fokozatosan tért hódít világszerte. Pilcz Nándor MUNKATÁRSUNKTÓL A közelmúltban - lapunk infor­mációi szerint - aktív diplomá­ciai, illetve katonadiplomáciai eszmecsere folyt Magyarország és Jugoszlávia között, esetenként vi­szonylag magas szinten. Ennek háttere: a magyar diplo­máciához, illetve a megfelelő szolgálatokhoz egyértelmű jelzé­sek érkeztek arról, hogy a válság radikális rendezésére nem lehet számítani. Az elhúzódó válságke­zelés lehetővé teheti a jelenlegi belgrádi hatalmi viszonyok meg­maradását is, következésképpen különösen logikus a párbeszéd fenntartása. Magyarország kész lenne az országhatártól számított bizonyos távolságban (például mindkét oldalon mintegy 40-50 kilométer) információkat cserélni a katonai mozgásokról, ami lehe­tővé teszi a félreértések elkerülé­sét. Magyar és osztrák részről is elképzelhetőnek tartják a volt ju­goszláviai államok, valamint más térségbeli országok közötti szer­ződést a fegyveres erők és fegy­verzet korlátozásáról. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy Magyarország részéről elfogadha­tatlannak tartják az olyan fenye­getéseket, mint amilyeneknek Mladics boszniai szerb vezető épp a jugoszláv HM hivatali helyisé­gében adott hangot, ahol Magyar­­országot érintő „ellenlépéseket” emlegetett. Ez nehezen ad alkal­mat más következtetésre, mint arra, hogy mint állam Jugoszlávia felelős akkor is, ha boszniai szer­­bek vetemednek magyarellenes akcióra. KÜLPOLITIKA Walesa feloszlatta a lengyel parlamentet ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A lengyel államfő határozata akkor lép életbe, amikor azt a Monitor Polski című kormány­közlönyben megjelentetik, amelynek kiadását viszont Su­chocka miniszterelnök asszony írja alá. Vagyis a leszavazott kormányfőtől függ, meddig maradhatnak a honatyák. - Azok a képviselők, akik a kor­mány ellen szavaztak, remélhe­tőleg tudták, hogy voksolásuk ilyen eredménnyel járhat - mondta Suchocka. A lengyel kormány továbbra is végzi a dolgát, hogy elvezet­hesse az országot a következő választásokig. Ezt a szejm fel­oszlatásának kihirdetésétől számított harmadik és negye­dik hónap között kell kiírni, te­hát a valószínű időpont szep­tember vége. A parlament nél­kül maradt Lengyelországot az új kormány megalakulásáig nagy valószínűséggel a mostani kabinet irányítja. A miniszter­­tanács úgy döntött, hogy a ked­den még utoljára összeülő szejmtől kéri a törvényerejű rendeletekkel való kormányzás jogát. Hiszen ha a szejm nem adja meg a dekrétumok lehető­ségét a kormánynak, az ország legalább négy hónapos idő­szakra jogalkotó szerv nélkül marad. Suchocka szeretné pél­dául elhalasztani az általános forgalmi adó júliusra tervezett bevezetését, mert az befolyá­solná a választási kampányt. Ez utóbbi viszont máris meg­kezdődött, de még nem világos, hogy a régi, avagy a szombaton elfogadott új kiírás szerint ren­dezik a választásokat. A régi szabályok nem húztak küszö­böt, ezért a szejmbe 28 csopor­tosulás került be. Az új törvény ötszázalékos „határt” húz meg a pártoknak, és nyolcszázalékost a választási szövetségnek. A döntés Walesa kezében van: ha aláírja az új tör­vényt, akkor szeptemberben e szerint választanak a lengyelek. Amennyiben nem, akkor az új szejm valószínűleg ugyanolyan szétaprózott lesz, mint a most fel­oszlatott volt. Walesának - ál­lamfői hatalma fenntartásához - jobb lehet egy gyenge parlament, amelyet a mostanihoz hasonló módon befolyásolhat. Ritecz Miklós Gyilkos gyújtogatás Solingenben A német újfasiszták - hat hó­nappal a möllni gyilkosságok és néhány nappal a menekült­beáramlás visszaszorítását cél­zó alkotmánymódosítás után - öt török asszony és gyerek tűz­halálát okozták amikor szom­bat hajnalban felgyújtottak egy solingeni lakóházat. Három to­vábbi török gyerek életveszé­lyes égési sebesülésekkel kór­házba került - jelentette bonni tudósítónk. A nyomozást vezető főállam­ügyészség szélsőjobboldali el­követőket feltételez, konkrét nyommal mindazonáltal egy­előre nem rendelkezik. A bonni kormány százezer márka pénz­jutalmat tűzött ki a nyomrave­zetőnek. A tűz egy kétemeletes lakó­épületben keletkezett Solingen egyik külkerületében. A házat egy huszonhárom éve Németor­szágban élő török nagycsalád lakta. A támadás idején húszan tartózkodtak a házban, de a tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a tűzoltóság már nem sokat te­hetett. Az egyik áldozat a sze­mük láttára ugrott a halálba a lángoló ház második emeleté­ről. A gyújtogatók az első feltéte­lezések szerint benzint hasz­náltak, szemtanúk négy skinheadkülsejű fiatalembert láttak elmenekülni az épület­ből közvetlenül a tűz észlelése után. A rendőrség a tetthely közelében egy padon frissen festett horogkeresztet talált. Solingen szombat reggel óta a gyász, a düh és a felháboro­dás zarándokhelyévé vált, egy­mást érik az idegenekkel szem­beni szolidaritást demonstráló felvonulások és a szabadtéri muzulmán istentiszteletek, a hangulat pattanásig feszült. Míg szombaton és vasárnap nyugalomban folytak a tünte­tések, hétfőre virradóan radi­kális török és német fiatalok tüzet gyújtottak a város egyik főútvonalán, majd összecsap­tak a rendőrökkel. A randalíro­zók több kirakatot betörtek és felgyújtottak néhány­­autót. Az összecsapásban egy rendőr megsebesült, tizenhét fiatalt őrizetbe vettek. Az anyagi kárt egymillió márkára becsülik. Rudolf Seiters keresztényde­mokrata belügyminiszter még szombaton a helyszínre sietett, de megdöbbentsége és az áldo­zatok hozzátartozóinak tolmá­csolt együttérző szavai nem sok hatást értek el. Az összesereg­lett emberek gyilkosnak nevez­ték és kérdőre vonták, miért nem lép fel határozottabban a náci bandákkal szemben. Sei­ters arról beszélt, hogy a Né­metországban élő 6,5 millió külföldi védelme össztársadal­mi feladat. Arról viszont nem szólt, miért csak hármat tilta­­tott be a több mint hetven né­met újfasiszta szervezetből. Többnyire gyalázkodó han­gokat hallhatott Johannes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália szociál­demokrata tartományi minisz­terelnöke is, aki szintén a hely­színen tájékozódott a barbár cselekedet körülményeiről. Norbert Blüm munkaügyi mi­niszter viszont meg sem köze­líthette a merénylet színhelyét, mert a rendőrség, hallva a tün­tetők hangos szitkait, nem tud­ta szavatolni a CDU-párti poli­tikus biztonságát. Rita Süss­­muth parlamenti elnök is beér­te annyival, hogy a solingeni kórházban meglátogassa a megégett három török gyere­ket, akik közül kettő hétfőn már túl volt az életveszélyen. Kohl kancellár a török veze­tőkhöz intézett részvéttáviratá­ban biztosította az ankarai po­litikusokat, hogy a németek túlnyomó többsége értetlenül áll a szörnyű tett előtt és a leg­határozottabban elítéli azt. A Bild Zeitung keddi számában megjelenő írásában a kancellár felszólította a németeket: tá­mogassák a rendőrséget a so­lingeni gyújtogatók kézre kerí­tésében! - Aki fedezi a gyilko­sokat és más hasonló bűnöző­ket, maga is bűnössé válik - hangoztatta Kohl. A Németországban élő 1,8 millió török polgár érdekeit képviselő szervezetek szóvivői fokozottabb védelmet és kettős állampolgárságot követelnek honfitársaik számára, egyúttal demokratikus fellépésre szólít­ják őket, tudván, hogy a solin­geni gyújtogatás nyomán to­vább nő azoknak a száma, akik a fegyveres önvédelem meg­szervezésére adják fejüket. Közben több német városban hallattak magukról az erősza­kos jobboldali szélsőségesek. Münchenben, Berlinben, Isem­­hagenben, Cuxhavenben gyúj­tottak fel menekültszállásokat. Léderer Pál Tüntetés Clinton ellen a vietnami emlékfalnál Demonstrációt helyeztek kilá­tásba a vietnami háborús vete­ránok Clinton elnök ellen, ami­kor hétfő este - lapunk zárta után - az indokínai harcokban elesettek emlékfalához zarán­dokol és beszédet mond. Clin­ton annak idején tiltakozott a vietnami háború ellen, és sok társához hasonlóan kibúvót ke­resett a kötelező katonai szol­gálat alól. -------------------------------------­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bár az amerikaiak többségének ez nem lehet akadálya annak, hogy Clinton elnökként­­ és a fegyveres erők főparancsnoka­ként - most beszédet mondjon, a vietnami veteránok egy cso­portja előre bejelentette: tilta­kozásul hátat fog fordítani a mikrofonhoz lépő elnöknek. A veteránok már vasárnap mo­torkerékpáros felvonulást tar­tottak a Fehér Ház előtt, han­gos dudaszóval adva kifejezést nemtetszésüknek. Az elnök egyébként - a m­ű­­ködését ért bírálatok kereszt­tüzében - lecserélte eddigi kommunikációs igazgatóját, a harminckét éves George Ste­­phanopoulost. Ugyanakkor kü­lönleges felhatalmazású elnöki tanácsadóként vette maga mel­lé a republikánus Nixon elnök egykori beszédíróját, Reagan első elnöki ciklusának fehér házi „főkommunikátorát”, az ismert tévékommentátor David Gergent, a U. S. News and World Report főmunkatársát. Gergent mérsékelt republi­kánusként ismerik, kinevezésé­ben Clintonnak azt a törekvé­sét látják, hogy gesztust tegyen a politikai színkép centrumá­nak. Bár Gergen megjelenése önmagában nem változtat azon, hogy az elnök - választá­si ígéretével ellentétben - nem tudott republikánus személyi­séget bevinni a kormányába. Bennfentesek szerint Clinton­nak nagyon hiányzik a környe­zetéből olyasvalaki, aki ha kell, nemet tud mondani valamilyen elképzelésére; az „ellentábor­ból” jövő „régi motoros” Ger­gen ebből a szempontból ideá­lis tanácsadó lehet. Gergen egyébként nem ta­gadja meg republikánus bará­tait és korábbi patrónusait, nem feledvén, hogy éppen ő „adta el” Amerikának a reaga­ni első ciklus programját. Az újdonsült Clinton-tanácsadó szerint azonban sok szociális baj is felgyülemlett, amivel nem foglalkoztak. Clintonhoz éppen az vonzza, hogy ezek ke­zelésére „rengeteg ötlete van”. Szelíd veteránok felvonulása a Fehér Ház előtt REUTERS TÁVIRATI STÍLUSBAN A DÉL-KOREAI rendőrség hétfőn megrohamozott két szöuli egyetemet, hogy őrizetbe vegye azokat a diákvezetőket, akik tele­fonon beszélgettek észak-koreai diáktársaikkal. 44 diákot fogtak le, de a hatóságok nem közölték, vajon sikerült-e elkapniuk azo­kat a diákvezetőket, akik ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A dél-koreai nemzetbiztonsági törvények értelmében az ország polgárainak tilos kapcsolatba lépniük észak-koreaiakkal. A raj­taütést azonban elsősorban a radikális diákok hetek óta tartó megmozdulásai váltották ki. A diákok nehezményezik, hogy az államfő nem torolja meg az 1980. évi kvangdzsui felkelés leveré­sét. A tüntetések Amerika-ellenes jellege is ezzel áll összefüggés­ben: Washington ugyanis tizenhárom évvel ezelőtt állítólag jóvá­hagyta a demokratikus megmozdulás leverését. (MTI) IZRAELBEN örömmel vették a hétfőn jeruzsálemi zarán­doklatra érkezett líbiai csoport jövetelét, az ezzel egy időben el­hangzott közlést azonban, hogy Moamer el-Kadhafi líbiai vezető a zsidó államba készül, hivatalos helyen kétkedve fogadták. Jaa­­kov Nimrodi nem Kadhafi szóvivője - mondta Eviatar Manor, a jeruzsálemi külügyminisztérium szóvivője a bejelentést tevő iz­raeli üzletember szavait kommentálva. (MTI) A VOLT CSEHSZLOVÁKIA pénzügyi tárcájának két egykori gazdáját is elítélték Prágában a „guruló dollárok” ügyé­ben. Leopold Lert és Jaromir Zakót hétfőn két-két év felfüggesz­tett börtönbüntetésre ítélték, mert a kommunista rezsim alatt hi­vatali visszaélést követtek el: nagy dollárösszegeket utaltak át Moszkvába. Jaromir Ler 1974-85 között állt a pénzügyminiszté­rium élén és ez idő alatt Prága hatmillió dollárral, Jaromir Zak pénzügyminisztersége idején pedig, 1986-87 között 1,35 millió dollárral segítette a nyugati kommunista pártokat és a nemzetközi kommunista mozgalmat finanszírozó moszkvai pénzalapot. (AFP) 1993. június 1., kedd A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint­­ 33 MILLIÓT -Szerencsejáték Rt. .

Next