Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1993. július 1., csütörtök A BT nem engedi a bosnyákok felfegyverzését Háborognak az iszlám országok - Törés Amerika és Európa között ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Amerika elvben változatlanul a fegyverembargó részleges feloldását tekinti a járható útnak, jóllehet igen szavazatáért cserében az el nem kötelezettek feladták eredeti tervezetüknek azt a passzusát, amely lehetővé tette volna, hogy bármely ENSZ-tagállam bombázza a szerb állásokat - ez Washington megítélése szerint túlságosan széles körre terjesztette volna ki a BT felhatalmazását. (Többek között értelemszerűen Iránra, és más Amerika által gyanakvással szemlélt radikális iszlám országra.) Az Egyesült Államok igen szavazatával ugyanakkor mintegy ellensúlyozta a hétvégi bagdadi rakétatámadása kapcsán felerősödött vádat, hogy nem mér egyenlő mércével a Közel-Keleten, illetve Boszniában. Eközben azonban semmit sem kockáztatott, mert nyilvánvaló volt, hogy Anglia, Franciaország és Oroszország közül valamelyik nagyhatalom mindenképpen megvétózná az el nem kötelezett tervezetet, ha nem sikerülne a színfalak mögött tartózkodásra bírni a netán ingadozó BT-tagokat. (A többségi tartózkodás egyébként e hatalmakat is megkímélte egy kínos vétótól.) A nyugat-európai és az orosz érv - mint a fődelegátusok a vitában is kifejtették - az volt, hogy a muzulmánok felfegyverzése csak az öldöklés további elfajulásához vezetne, növelné a szerbek harci kedvét, rontaná a tárgyalások esélyét és végső fokon annak a jelzése lenne, hogy az ENSZ leveszi a kezét Boszniáról. A bosnyák ENSZ-fődelegátus, Mohammed Sacirbej szenvedélyes hangú felszólalásában második világháborús ellenpéldákat olvasott a nyugat-európai képviselők fejére, a briteknek Churchillt idézve: „Adjatok hozzá eszközöket, a többi a mi dolgunk”, a franciáktól pedig azt kérdezve, vajon a Szabad Franciaország számára elfogadható alternatíva volt-e Vichy lefekvése a németeknek. Az ülésen a BT tagjai külön felszólalásban indokolták meg a szavazatukat. Magyar részről Erdős André ENSZ-nagykövet kiemelte, hogy Budapest nem zárja ki az elvi lehetőségek közül a fegyverembargó részleges feloldását, de a jelen pillanatban úgy ítéli meg, hogy e végső eszköz megragadása előtt még egy esélyt kell adni a rendezési kísérleteknek, hiszen az intézkedés ez utóbbiak visszavonhatatlan kudarcának beismerésével érne fel. A pillanatnyi helyzetben a fegyverembargó feloldása a bosnyák kézen levő területek elleni újabb offenzívák veszélyét idézné fel, az emberi szenvedés megsokszorozódását és a nemzetközi humanitárius erőfeszítések kényszerű feladását vonhatná maga után. Jóllehet Magyarország tartózkodott a szavazásnál, mint Erdős nagykövet rámutatott, hazánk érzelmei hasonlóak azokéhoz, akik a határozattervezetet előterjesztették, hiszen fájdalmas látni, hogy a nemzetközi közösség mindeddig nem tudott megoldást találni erre a tragikus válságra. Magyarország egyetért a tervezet szerzői által is megfogalmazott olyan kitételekkel, amelyek az ellenségeskedések beszüntetését, az erővel elfoglalt területekről való kivonulást, az „etnikai tisztogatás” következményeinek visszafordítását és Bosznia-Hercegovina Köztársaság területi épségének helyreállítását követelik. Magyarország szükségesnek tartja, hogy különbség tétessék az agresszor és áldozata között, mert a kész tények elfogadásának és a belenyugvó elnézésnek a politikája felbátorítja térségünkben és másutt is mindazokat, akik más népek lerohanásával remélnék megoldani a maguk problémáit - hangsúlyozta a magyar ENSZ-fődelegátus. A BT-ben egyébként lapunk zártakor volt esedékes a döntés a Horvátországba vezényelt kéksisakosok mandátumának meghosszabbításáról. Mivel ez összefügg katonai felhatalmazásuk kérdésével is, amiben késik a megegyezés, ez immár a harmadik, átmeneti jellegű hosszabbítás. Ezúttal a döntést bonyolítja, hogy az ENSZ főtitkár három hónapot kért, de Zágráb - saját politikai megfontolásaiból - csak egy hónapba akart belemenni. A BT elé így olyan kompromisszumos szöveg kerül, amely megtartja ugyan a három hónapot, de azzal, hogy egy hónap múltán az ENSZ-főtitkár „a horvát kormány álláspontjának figyelembevételével” jelentést tesz a BT-nek, amely ennek fényében fogja újra megvizsgálni a kéksisakosok ottani mandátumának időtartamát. Serény Péter Szarajevó saját tervet fontolgat A bosnyák elnökség nyolc napon belül kidolgozza saját tervét Bosznia jövőjéről. Lord Owen lemondhat, ha a Jugoszlávia-értekezlet felügyelőbizottsága elutasítja a szerb-horvát kezdeményezést. A Le Figaro horvát-muzulmán titkos megállapodást emleget. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bosznia államberendezéséről az elnökség háromtagú - egy szerbből, egy horvátból és egy muzulmánból álló - munkacsoportja nyolc napon belül kidolgozza saját tervét,, s az a többi kezdeményezéssel együtt lesz vita tárgya a testület jövő héten esedékes zenicai vagy tuzlai ülésén, amelyen várhatólag lord Owen és Thorwald Stoltenberg is jelen lesz. Az elnökség ezentúl teljes létszámban működik, s csakis bosnyák földön, mondja a szarajevói közlemény. A muzulmán Ejup Ganic, aki a genfi tárgyalásokat bojkottálta, egyebek között elmondta, hogy az ország felosztásáról nem volt szó. - Olyan megoldást kell találnunk, amellyel megóvhatjuk Bosznia egységét. Kezünkbe kell vennünk a kezdeményezést, nem szabad Milosevics és Tudjman megegyezéseire várnunk hangsúlyozta. A horvát Miro Lasic, aki egyébként ellenezte a muzulmánokkal szembeni fegyverembargó feloldását, nem idegenkedne Bosznia három köztársaságra vagy tartományra osztásától, de ekörül - mint mondotta - nem alakult ki vita. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a muzulmánoknak is kellene delegálniuk egy embert Karadzsics és Boban mellé a genfi tárgyalásokra, így az elnökséget nem terhelné Izetbegovic tevékenysége. Az államfő röviden annyit mondott, hogy kisebb módosításokat eszközöl a testület működésében. (Ez feltehetően nincs összefüggésben a Miliyet című török lap értesülésével, miszerint Izetbegovic napokon belül letelepedik Törökországban. Lord Owen ugyanakkor a legfontosabb tényezőnek nevezte az elnököt, akinek - szerinte - figyelmen kívül nem hagyható befolyása Szlobodan Milosevics, Szerbia és a kormányzó Szerbiai Szocialista Párt elnöke is fogadta tegnap a Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttségét, amely belgrádi meghívásnak eleget téve kétnapos látogatást tett Jugoszláviában. Pozsgay Imre és Bíró Zoltán társelnökök és Jánosi György, a Nemzeti Demokrata Szövetség külügyi tanácsosa Jugoszlávia kormányzati tényezőivel és parlamenti pártok képviselőivel találkozott. A házigazda képviselőivel, a Szerbiai Szocialista Párt alelnökével, Borisav Joviccsal és a párt külügyi megbízottjával, Vladimír Krsljaninnal a küldöttség kedden este a két ország helyzetéről és a volt jugoszláv térségben kialakult válságról cserélt véleményt, van a muzulmán többségű bosnyák hadseregre. A brit politikus különben a szerb-horvát tervet kívánja elfogadtatni a Jugoszlávia-értekezlet védnökeivel. Jól értesült genfi körökben úgy tudják, a társelnök akár le is mondhat, ha a konferencia felügyelőbizottsága nem ad zöld utat az említett kezdeményezésnek. Az angol orvospolitikus nemrégiben újabb londoni értekezlet összehívását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a genfi tárgyalások nem mozdulnának ki a holtpontról. A boszniai hadszínterekről ellentmondó hírek érkeztek. Horvát közlésre hivatkozó Mint ahogy a Szerbiai Szocialista Párt tájékoztatási szolgálata által kiadott közleményben áll, a tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy Magyarország és Szerbia jelentős partnerek lehetnek. Borisav Jovics kiemelte, hogy a Jugoszláviával szemben bevezetett szankciók az ország ellen folytatott sajtóháború következményei, míg Belgrád magyar vendégei megígérték, hogy hozzájárulnak az országról szóló igazság terjesztéséhez. A jugoszláv parlamentben tett szerdai látogatás alkalmával Pozsgay Imre közölte tárgyalópartnereivel, hogy a Nemzeti Demokrata Szövetség kezdeményezte a magyar kormánynál: a Jugoszláviának szánt emberbaráti segély elé ne gördítsen akadályt magyar feszerb forrás azt jelentette, hogy Zepcét mégsem foglalták el, csak megközelítették a muzulmán erők. Más értesülés szerint a muzulmánok Mostarnál birtokukba vettek egy igen fontos horvát erődítményt. A Le Figaro ugyanakkor azt találgatja, hogy Izetbegovic és Tudjman titkos megállapodással megosztozott a jugoszláv exköztársaság rájuk eső részén. Eszerint Közép-Bosznia a muzulmánoké, Hercegovina a horvátoké. A francia lap ezzel magyarázza a muzulmán erők utóbbi győzelmeit, a horvát csapatok gyors visszavonulását és a horvát lakosság áttelepítéséterületén. Hamarosan az ENSZ- nél is hasonló kezdeményezést tesz. Pozsgay szerint az embargó feloldására nem sok az esély, ezért a hosszú távú együttműködésre kell összpontosítani. A legnagyobb ellenzéki csoportosulás, a Szerb Megújhodási Mozgalom képviselője, Milan Komnenics a közös érdekekre hívta fel a figyelmet, míg a Seselj-párti Szlobodan Sztankics azt mondta, hogy a vajdasági magyarság helyzetében nincsenek különösebb problémák, de egyes kisebbségi képviselők ártanak a jó viszonynak. A Szerbiai Szocialista Párt közleményben közölte, hogy a magyar küldöttség meghívta a párt képviselőit Magyarországra. F. A.-P. N. Pozsgay Imre és Bíró Zoltán Milosevicsnél TÁVIRATI STÍLUSBAN EUGENE TERRÉ BLANCHE, a szélsőséges Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB) vezetője azzal fenyegetőzött, hogy polgárháborúba taszítja a Dél-afrikai Köztársaságot, ha a fehérek nem kapnak egy külön államot. Terré Blanche kedden a délafrikai televízióban figyelmeztette a kormányt és az Afrikai Nemzeti Kongresszust, vegyék komolyan követeléseiket. Az AWB a háborúra készül - mondotta. (MTI) A SZABAD ÚJSÁG című pozsonyi magyar napilap szerdán jelent meg utoljára. Egyelőre - talán csak átmeneti időre - a Szabad Újság hetilapként jut el a szlovákiai magyar olvasóhoz. A döntéshez kényszerű gazdasági okok vezettek. Az utolsó szám vezércikkében Szabó Géza főszerkesztő annak reményében búcsúzott el az olvasóktól, hogy a nyár folyamán ismét meg tudják majd teremteni a napi megjelenés gazdasági feltételeit. (MTI) AZ AZERI PARLAMENT Szurat Huszeinovot, az Abullaz Elcsibej elnököt elűző lázadók vezetőjét választotta miniszterelnöknek, akinek közvetlen ellenőrzése alá került a védelmi, a belügyi és a nemzetbiztonsági tárca. A törvényhozók nagy többséggel szavaztak Huszejnovra, még az Elcsibej vezette Népfront tagjai is felsorakoztak mögé a voksoláskor, holott előzőleg tiltakoztak a jelölése ellen. Gejdar Alijev parlamenti elnök hősként méltatta a lázadók élére álló ezredest. (MTI) A francia parlament előtt a magyar EK-társulás MTI-JELENTÉS A francia kormány a törvényhozás elé terjeszti ratifikálásra az Európai Közösség és Magyarország, illetve Lengyelország társulási szerződését. Erről szerdai ülésén döntött a minisztertanács. A ratifikálásról szóló törvény tervezetét Juppé külügyminiszter terjesztette elő. Egyelőre nem tudni, mikor tudja a tervezetet megtárgyalni a parlament két háza, mivel tavaszi rendes ülésszaka szerdán véget ért, s bár a nemzetgyűlés, illetve a szenátus rendkívüli ülésszakot tart, annak napirendjét még nem állították össze. Nem valószínű, hogy a törvényhozás bármiféle kifogást támasztana a tervezettel szemben. Francia hivatalos részről többízben is leszögezték, hogy a ratifikálási törvénytervezet elfogadása nem politikai vagy gazdasági, hanem jogtechnikai okokból húzódott el. A szerződéseknek az EK Bizottsága apparátusa által készített francia nyelvű fordítása több olyan megfogalmazást tartalmazott, amely nem volt összeegyeztethető a francia jogi formulákkal - bár tartalmilag azonos volt azokkal, formai kifogásokat támasztottak velük szemben. Csak az új, megfelelő szöveg elkészülte után került a tervezet az alkotmánytanács elé, amelynek előzetes véleményezést kellett adnia arról, összeegyeztethető-e a tervezet a francia alkotmány rendelkezéseivel. A CDU segíti az MDF kampányát A német kereszténydemokraták nagyágyúi is beszállnak az MDF oldalán a jövő évi magyarországi választási kampányba, míg a most vezető magyar kormánypárt a keletnémet tartományokban viszonozza a CDU-tól kapott támogatást. A többi között ez derült ki azon a beszélgetésen, amelyen az MDF vezetői - Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök és tárca nélküli miniszter, korábbi kampányfőnök, valamint Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke - folytatott tegnap Bonnban magyar újságírókkal - jelentette Léderer Pál. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az MDF küldöttsége Peter Hintze, a CDU főtitkárának meghívására kétnapos látogatást tett Németországban, és a német testvérpárt vezetőivel a mozgalmi együttműködés elmélyítésének kérdéseiről, a jövő évi németországi és magyarországi választások előkészítésében, a kampányban és a lebonyolításban való folyamatos kapcsolattartásról folytatott eszmecserét. Közös műsoroktól és kölcsönös választási beszédeken át Kohl kancellár-pártelnök látogatásáig terjed a két keresztény párt korteskooperációjának skálája, amit kiegészít, hogy a CDU különböző szintű képviselői is bekapcsolódnak az MDF kampányába, technikai segítséget nyújtanak számára a választásokhoz, míg az MDF elsősorban a volt NDK területén tapasztalatai átadásával, segít be a CDU-nak. A CDU szívügyének tekinti magyarországi testvérpártjainak támogatását - állították az MDF-vezetők a Hintzével és másokkal folytatott beszélgetéseik tapasztalatait összegezve, hozzátéve, hogy Helmut Kohl kancellár szeptember 1. és 3. között részt vesz az európai keresztény pártok szövetsége (EDU) pártvezetőinek budapesti tanácskozásán. Ezt a tényt, valamint a körülményt, hogy az értekezletre több más európai kormányfő is Budapestre megy, a nyilatkozók az MDF jelentős nemzetközi támogatásának bizonyítékaként állították be. Lezsák Sándor elmondta: tárgyalópartnereik megnyugvással fogadták, hogy helyreállt az MDF belső egysége, és a párt megerősödve került ki a „drámai folyamatból”. Csóti közölte, soha nem tapasztalta, hogy a külföldi pártpolitikusok aggódtak volna az MDF-en belüli események miatt, ilyen hangok szerinte csak a sajtóban voltak hallhatók. A CDU vezetői úgy érzik, nemcsak Magyarország, hanem az egész térség számára kulcsfontosságú, hogy Magyarországon ne torpanjon, ne roppanjon meg az a folyamat, amelynek három-négy éve tanúi vagyunk, nagyon fontosnak tartják, hogy a következő választási periódusban az folytatódjon, ami elkezdődött, s úgy látják, hogy nincs alternatívája a mostani kormányzásnak - állította Csóti. Lezsák szerint német partnereik határozottan úgy fogalmaznak, hogy ők az MDF választási győzelmében bíznak. Közölték, a bonni pénzügyminisztérium államtitkára két hét múlva Budapestre látogat, megbeszéléseinek céljáról azonban nem mondtak közelebbit. A Deutsche Welle tudósítója megkérdezte, igaz-e, hogy a magyar keresztény egyház máris masszívan beavatkozott a választási kampányba, és egyértelműen a jelenlegi kormánykoalíció támogatására szólította fel híveit. Lezsák azzal intézte el a kérdést, hogy szerinte még nincs is kampány, Csóti nem hallott a dologról, Szabó Tamás rémhírnek minősítette" azt, de kifejtette: teljesen természetesnek tartja, hogy az egyház szeretné a későbbiekben is (a hatalomban tudni) azokat a politikai erőket, amelyeknek a támogatására számíthat. Az MDF-vezetőket Kada Lajos pápai nuncius is fogadta, akit Csóti szerint a németek Magyarország második bonni nagykövetének tekintenek. NATO: a vágy titokzatos tárgya ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Elsősorban azért, mert nem akarja eltaszítani Oroszországot. Ráadásul tisztában kell lenni a költségekkel és kötelezettségekkel is, amelyekkel a NATO-tagság jár. Úgy tűnik, hogy erre senki sem gondol. A cél bejutni a NATO-ba, amely olyan Mikulás-forma jóságos bácsi, ajándékokat osztogat, és mindenki elégedett lesz? - Számomra a vágy, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország, eljussanak a NATO-tagságig, érthető. Utóvégre a hidegháború idején a NATO sikeres szövetségnek bizonyult, biztonságot nyújtott a tagjainak, és ugyanakkor jólétet teremtett, ami nagyon vonzó kombináció. Néha az az érzésem, hogy mindenki örült, amiért a Varsói Szerződés felbomlott, egyszerűvé váltak a dolgok, mert „majd jön a NATO és mindent elintéz”. Gondolt-e valaki arra, hogy ha mindenki a NATO tagja lesz, akkor a szervezet tulajdonképpen elveszti értelmét és célját? Tulajdonképpen még senki sem foglalkozott azzal a koncepciós kérdéssel, hogy hol a határ. A NATO- ban a konszenzus elvét alkalmazzuk, és ezt már 16 taggal is nehéz mindig megvalósítani. Tapasztaljuk ezt az Együttműködési Tanácsban is, ahol, azt hiszem, 38-an vagyunk. Meg kell találnunk az elfogadható határt, de ez inkább műszaki-bürokratikus kérdés, a politikai a fontosabb. Az pedig: kérdés, lehet-e ilyen sok országot a régi NATO-elvek szellemében egyforma szintre hozni, hogy megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek. - Itt van azonban, szinte a küszöbön, a jugoszláviai válság, Magyarország az első szomszéd. Talán mégis érthető ezeknek az országoknak a türelmetlensége, hogy biztonságban érezhessék magukat? - Ismertek számomra a magyarországi közvélemény és a kormányzat félelmei. Részben talán belpolitikai okai vannak ennek, amibe nem szeretnék belemenni. A NATO tudomása szerint azonban a Magyarországot a szerbiai térségből fenyegető veszély nem indokolja ezt az aggodalmat. Wörner NATO-főtitkár részletesen kifejtette ezt a magyar külügyminiszter úrnak és a közvéleménynek. Azt is hozzátette: nagy tévedés lenne fenyegetni egy országot azért, mert támogatja a világszervezetet, és annak segítőjét, a NATO-t. Ezt ugyanis a nyugati világ nem hagyná válasz nélkül. Ez a megfogalmazás a diplomáciában nagyon keménynek számít. Ezzel egyetértett Jeszenszky Géza is, és azt hiszem, a magyarázatot a magyarok is elfogadják a NATO részéről. Pálics Márta