Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

8 NÉPSZABADSÁG Turizmus: ha áldozunk rá, busás hasznot hoz Az idén különösen nehezen és későn, tulajdon­képpen csak a legutóbbi napokban kezdődött meg a Balatonnál a főszezon, a főváros látogatottsága pedig - legalábbis a szállodák jelzései szerint - eddig alatta maradt a tavalyinak. Az ország más tájain is csak gyérebben tűnnek fel a turisták, s a nem túl derűs képben talán az egyetlen biztató színfolt az, hogy valamivel élénkebb a belföldi forgalom, mint egy-két évvel ezelőtt. Noha az itt­honi üdülés még mindig drágább, mint a tenger­parti - főként mint az isztriai vagy a görögorszá­gi -, de azért a honi családok ezrei kezdik ismét felfedezni Magyarországot. Ha akad ok az aggodalomra, az nem is annyira az érkezők száma, mint inkább fizetőképessége miatt van. Sokéves tapasztalat, hogy a beutazók egyharmada legfeljebb egy ebédre, egy tankolás­ra áll meg, s utazik tovább. Azok közül pedig, akik legalább egy éjszakát eltöltenek az ország­ban, viszonylag sokan csupán rokonlátogatóba jönnek, s így alig néhány millió az igazi turista, aki szállodában, magánháznál vagy kempingben lakik, költ étkezésre, közlekedésre, szórakozásra, vásárlásra, befizet városnézésre, országjárásra, lovastúrára, hajókirándulásra, elmegy múzeum­ba,­hangversenyre, kiállításra. Ezért van az, hogy míg Magyarország a világ élvonalában van ven­dégei számát tekintve, addig sereghajtó a turiz­musból származó bevételek dolgában. Ám még így sem jelentéktelen a turizmus sze­repe a gazdasági életben, sőt erősen megközelíti a mezőgazdaságét. A múlt évi adatok szerint a GDP mintegy hét-nyolc százaléka a vendéglá­rásból származik, s a foglalkoztatottak hét szá­zalékának a turizmus ad kenyeret. Mértékadó szakmai körök véleménye szerint azonban ez is kevés ahhoz képest, amennyit az ország termé­szeti adottságai, történelmi és kulturális értékei lehetővé tennének. Egyelőre azonban a prog­ramkínálat viszonylag szűkös, és - ami ennél is súlyosabb - az ország infrastruktúrája inkább elriasztja, semmint vonzza a valóban fizetőké­pes vendégkört. Ha a lehetségesnél jóval keve­sebb bevétel képződik a turizmusból, okkal hi­vatkozhatunk a keleti piac összeomlására vagy a balkáni háborúra, de addig, amíg nálunk ne­hézségekbe ütközik a hazatelefonálás, korsze­rűtlenek az utak, és a vendéglátás szakszerűsége messze a Nyugaton megszokott mögött marad, a kifelé mutogatás inkább csak mellébeszélés. Mint bármi más, a turizmus is csak akkor hozhat busás hasznot, ha előbb áldozunk rá. Sok ezer takaros, új vendéglátóhely, hétszáz utazási iroda, ötszáz új panzió - a magánszektor rögtön lecsapott a turizmusban rejlő üzleti lehetőségek­re. Nem így az állam, amelynek a vendégfoga­dás infrastruktúráját kellene létrehoznia, a szak­emberképzéstől egészen Magyarország turiszti­kai értékeinek rendszeres külföldi bemutatásáig. Amíg mindez hiányzik, nincs miért csodál­kozni, ha a balatoni szezon immár szűk négy-öt hétre zsugorodik, és jó esetben is csak a tömeg jön be az országba, nem a pénz. . G. Zs. Az eddigi adatok szerint az idén - hosszú évek óta először - több a hazai vendég a kempin­gekben, mint a külföldi. Az or­szághatáron kívülről Németor­szágból érkeznek a legtöbben. Kevesen jönnek viszont a volt szocialista országokból. A hét végétől a szálláshelyek tarifarendszere a csúcsszezoni árak szerint alakult. Egy sátor­helyet napi 230 forint körüli árért lehet bérelni, a lakókocsi kempingdíja is 400 forint alatt van. A vízparton 400-500 fo­rintért jó színvonalú faházak­ban szállhatnak meg a vendé­gek. Elsősorban a hétvégeken ér­ződik a csúcsszezon a kereske­delemben is - mondja Szent­­gróti János, a Balaton Füszért Rt. szervezési igazgatója. Ti­zenkét üzletházuk közül hat a Balaton partján működik. Napi bevételük hétköznap 15-20 millió forint körül van, hétvé­geken ez 40-45 millióra növek­szik. V. I. Velencei-tó: drága a magyaroknak A magyar vendég „hiánycikk” a Velencei-tónál. A strando­kon, kempingekben, éttermek­ben elvétve hallani hazai szót, s emiatt, no meg a nyugati turis­ták nyaralási szokásai folytán a június és a július eleje gyenge forgalmat hozott. Utána azon­ban szép számmal érkeztek fő­leg holland, német, belga, dán nyaralók, s például a fizetőven­­dégszolgálattal is foglalkozó Velencetours utazási iroda lé­nyegében az összes házat, nya­ralót kiadta. Az iroda nem emelte árait, így egy négytagú család átlagban napi 2500- 3000 forintért juthat apart­manhoz, nyaralóhoz. A még viszonylag újnak, ke­vésbé ismertnek számító velen­cei Sport kempingben 45 szá­zalékos a telítettség, a vendé­gek száma a tavalyi, erősen kö­zepes szezonhoz képest 30 szá­zalékkal nagyobb. A magyarok aránya nem éri el itt a 15 szá­zalékot, pedig az árakat csök­kentették - mondta tudósí­tónknak Nagy Miklós, a kem­ping vezetője. Egy átlagos csa­lád autóval, lakókocsival fősze­zonban napi ezer forintért kap­hat helyet. A Panoráma kem­ping megtelt, a nyaralók 60 százaléka Hollandiából érke­zett. Általános tapasztalat: a magyaroknak drága a tó, ma­gasak az árak, s ebbe az is be­letartozik, hogy egy négytagú család viszonylag szolid étke­zéssel sem ússza meg az ebédet, vacsorát 1500 forint alatt a vendéglátóhelyeken. HAZAI KÖRKÉP A tó vízszintje jelenleg 83 centiméter, továbbra is aggasz­tóan alacsony. Úgy tűnik, ez a külföldieket kevésbé zavarja, s az sem, hogy a július 10-én kezdődött vízpótlás inkább csak jövőre érezteti hatását. D. Sz. Z. Balaton: hazaiak a kempingekben A Siótour Rt. húsz balatoni kempingjében a múlt hét végén csaknem 13 ezer vendég pihent. Ez 95 százaléka a múlt év ha­sonló időszakában lebonyolí­tott forgalomnak - mondta tu­dósítónknak Mányó Gyuláné, a részvénytársaság osztályveze­tője. Mindez azt bizonyítja, hogy mégis beindult a szezon. Közlemény A pénzintézetként megszűnt INGATLANBANK Rt. utódja, az Ingatlan Portfolió Rt. tájékoztatja a tisztelt Ingatlan Le­téti Jegy Tulajdonosokat, hogy a hosszabb ideje csökkenő piaci kamatlábak mellett a továbbiakban nem tud a letéti jegyek után egyedülállóan magas (bruttó 33%) kamatot fi­zetni. Az eredeti feltételek fenntartása veszélyeztetné a letéti je­gyek jövőbeni biztonságos visszaváltását. A társaság ebben a helyzetben valamennyi Ingatlan Letéti Jegy Tulajdonos érdekeinek szem előtt tartásával felhívja az Ingatlan Letéti Jegy Tulajdonosokat a letéti jegyeik mie­lőbbi visszaváltására. A társaság egyben bejelenti, hogy a letéti jegyek visszavál­tásakor a kibocsátáskori kamatfeltételeket csak az 1993. július 20-ig terjedő időszakra tudja teljesíteni. Az 1993. július 20-át követő időszakra az Ingatlan Letéti Jegyek után a társaság kamatot nem fizet. A visszaváltás továbbra is az IBUSZ-irodákban és a Buda­pest IX. kerület, Üllői út 117. szám alatt történik.­­ Budapest, 1993. július 16. INGATLAN PORTFOLIÓ RT. Idélte kI Ismét várjuk kedves vásárlóinkat! A Belváros szívében, az V ker., Kígyó u. 4. szám alatt megnyitottuk újjáépített szak­üzletünket. Elegáns környezetben, exkluzív árukínálattal várja Önöket a RÖLTEX A már megszokott lakástextil- és rövidáru­kínálatunk mellett álomszép fehérneműk, harisnyák és zoknik közül válogathat. Üzletünk naponta 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig várja kedves vásárlóit. N­ézzen be hozzánk, nem fog csalódni!­­ Tisza-tó: visszatérő németek, osztrákok A Tisza-tó környékén viszony­lag kevésbé panaszkodnak a vendéglőket, kempingeket üze­meltető cégek és vállalkozók a forgalom miatt - tudtuk meg Berkes Erikától, a Tourinform tiszafüredi irodájának vezető­jétől. A mesterséges tónál a fősze­zon gyakorlatilag július köze­pétől augusztus közepéig tart, s ilyenkor - noha kevesebb a vendég a tavalyihoz képest - a népszerű kempingekben telt ház van. A legkedveltebb a ti­szafüredi Termál, illetve az abádszalóki Tiszatour-egység, elsősorban kedvező árainak köszönhetően. A kétcsillagos kategóriában egy négytagú családnak egy napja - gépko­csit és sátrat bekalkulálva - 600-700 forintba kerül, míg az igényesebb Termálban mind­ezért a dupláját kell fizetni. A Tisza-tónál egyébként az idén is több idegen szó hangzik el, mint magyar, leginkább néme­tek és osztrákok a kitartóan visszajáró turisták. A vonzerő az olcsó szállás és étkezés mel­lett a motorcsónakázás, de so­kakat csábítanak a csendesebb vízi sportok: a vitorlázás, ször­fözés és horgászás is. A fürdőzésre vágyók is ked­vükre lubickolhatnak, jelenleg a Tisza-tó vizének hőmérsékle­te a legmagasabb a magyaror­szági állóvizek közül. Az aszá­lyos nyár egyébként nincs köz­vetlen hatással a tóra, mert a kiskörei duzzasztóművel állan­dó vízállás biztosítható. L. J. A Hősök terén BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE 1993. július 21., szerda Szilvásvárad: telt ház , sátorban, panzióban Szilvásvárad, a Szalajka-völgy környéke itthon és külföldön egyaránt kedvelt üdülővidék. A Kastély Szállóban mind a há­romszáz hely foglalt, a magya­rokon kívül holland, dán, német vendégek laknak a szobákban. A kemping faházai szintén meg­teltek - százhúszan alhatnak itt -, de sátrakban, lakókocsikban is vannak százan. A hollandok és a németek gyakori vendégek ezen a vidéken, az idén pedig francia és belga turisták is ér­keztek. A Bükk panzióban és a Kék panzióban szintén csaknem minden szoba foglalt. P. D.

Next