Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

1993. július 30., péntek Havi áfa-bevallás Az általános forgalmi adó kul­csaiban és tételeiben - mint is­meretes - jelentős változás tör­tént. A havi áfa-bevallásra kö­telezetteknek ehhez nem áll rendelkezésre új nyomtatvány, de a régebbi íveken is megtehe­tik bevallásukat. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH költségkímélés miatt nem készíttetett az áfa változá­sainak megfelelő új nyomtatvá­nyokat. Az adóhatóság vélemé­nye szerint ugyanis a régebbi ívek is alkalmasak arra, hogy az adóalanyok bevallásukat azon feltüntessék. Most röviden a kitöltés módját ismertetjük. Ígi áfa-bevallási nyomtat­ványban (65-ös) a tíz- valamint a hatszázalékos adókulcs alá eső termékek adóját is azonos (a harmadik) sorban kell szerepel­tetni. A vállalkozás saját nyil­vántartásában azonban ezeket mindenképpen szükséges külön nyilvántartani, hogy az ellen­őrizhető legyen. A külföldi adó­alanyok tízszázalékos kulcs alá tartozó szolgáltatásainak adó­kötelezettségét és a hatszázalé­kos körben július 31. után kelet­kező áfa-kifizetéseket viszont a bevallási nyomtatvány negyedik sorába kell beírni. HAZAI KÖRKÉP Ellentmondásos helyzetben a vagyonkezelők a A Számvevőszék szerint az ÁV Rt. nem tud eleget tenni befizetési kötelezettségének Ellentmondásos helyzetben van az ÁVÜ és az ÁV Rt., mert el­lentmondásosak a velük szem­ben támasztott igények is. A napi költségvetési érdekek és az ország hosszú távú érdekei naponta ütköznek. Mindkét szervezetnek alapvető hibája az információs rendszer gyengesé­ge. Ugyanakkor indokolatlanul magasak a szakértői díjak - hangzott el többek között az Állami Számvevőszék sajtótá­jékoztatóján, ahol az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél és az Ál­lami Vagyonügynökségnél le­zajlott vizsgálat tapasztalatait ismertette Hagelmayer István elnök és Kovács Árpád igaz­gató. Az ÁV Rt. működésével kap­csolatban megállapították, hogy a társaság az indulás szakaszá­ban van. Tevékenységét veszé­lyezteti, hogy csak kisebb részét kapta meg az ÁVÜ-től a jogsza­bályban előírt kilencmilliárd fo­rintnyi alaptőke-kiegészítésnek. Hiányzik a jóváhagyott üzleti terv, a privatizációs stratégia, nincs pénzügyi terv, holott vár­ható, hogy az ellenőrzés során feltárt kiadások meghaladják a rendelkezésükre álló pénzügyi keretet. Nem volt privatizációs bevételük, a mintegy hárommil­­liárd forintnyi osztalékbevétel pedig csak töredéke a költség­­vetési törvényben szereplő elő­irányzatnak. Mindezért - az ÁSZ álláspontja szerint - nem­csak az ÁV Rt. hibáztatható, hanem működési körülményei is. A feltárt hibák egyikeként kifogásolták, hogy Szolnoky Péter, az ÁV Rt. ügyvezető igaz­gatója tölti be a Magyar Hitel Bank elnöki tisztét is. Az ÁSZ javasolja a kormány­nak, hogy szigorúan tartsa be az előírásokat, mely szerint a va­gyonpolitikai irányelveket az éves költségvetéssel egyidejűleg kell az Országgyűlés elé terjesz­teni, az eddigi gyakorlat szerint ugyanis ezek az irányelvek igen nagy késéssel születtek meg. (Az 1993-as irányelveket augusztus­ban tűzik napirendre.) Az ÁVÜ-nél lefolytatott vizs­gálat szerint az egyes ügyletek ma már sokkal jobban ellen­őrizhetőek, mint korábban. Ugyanakkor a vagyonról még mindig nincs teljes körű, az ér­tékesítést kellő részletességgel és összefüggésekbe illeszthetően bemutató információs rendsze­rük, s ez kizárja a privatizáció egészének minősítését, ami nö­veli a bizalmatlanságot. Indokolatlannak tartják a szakértői díjak mértékét. Össze­gük egy év alatt összesen két és félszeresére, 1,7 milliárd forint­ra nőtt. (Az ÁV Rt. ötmilliárd forintot tervez erre a célra.) Az ÁVÜ-nél tartott vizsgálat fel­tárta például, hogy a Stroock & Stroock tanácsadó cég 21,5 mil­lió forintot vett fel úgy, hogy nyoma sincs tanácsadói munká­jának. P. Á. G. A szerencse forgandó, a játék változó ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A részvételi díj emelésével együtt persze a nyereményalap és ezzel együtt a nyeremények is növekedni fognak - számolt be az ügyvezető igazgató. Az árbe­vétel 54 százaléka jut vissza közvetlenül a játékosokhoz (igaz, lehet hogy a jelenlegi húsz százalék helyett nagyobb adót kell majd fizetni a nyeremények után). A Szerencsejáték Rt. a nyereményalap hat százalékát a játékalapba fizeti be. A novemberben induló számí­tógépes lottófeldolgozási rend­szer - amelynek kialakítása kö­rülbelül másfél milliárd forintba került - változott az eredeti el­képzelésekhez képest. A korábbi hat központos hálózat helyett egyetlen budapesti feldolgozó­központba, a Csalogány utcai székházba futnak majd be a szelvények. Az évtizedek óta fo­gadó játékosokat vélhetően za­varni fogja az új szisztéma, ezért a vállalat vezetői úgy döntöttek: párhuzamosan életben tartják a régi rendszert is. Azért azonban, hogy mind többen válasszák a korszerűbb változatot, számos előnyös opciót iktatnak be a gépi játékba, így például lesz joker­játék és kollektív lottószelvény is, a totóban pedig góltotó is. Mint Vaszily Béla elmondta, a Magyar Televízió olyan magas közvetítési díjat kért a a hatos lottó nyereményhúzásának köz­vetítéséért, hogy azt a továb­biakban a Szerencsejáték Rt. csak a rádiótól rendeli meg. A húzásokat rendszeresen vidéken tartják, és a helyi önkormányza­tokat anyagilag támogatják vele. A vállalat új, francia számsor­soló gépeket is beszerez, ame­lyek könnyebbé és látványosab­bá teszik majd a műveletet. Mint dr. Németh József vezér­igazgató-helyettes elmondta, to­vább bővítik a forintos kaszinó­­hálózatukat is. Ma Nyíregyhá­zán, a későbbiekben­ pedig Győrben, Kecskeméten, Eger­ben nyitnak „játékbarlango­kat”. A főváros vezetése nem engedélyezi forintos kaszinók nyitását, ezért itt csak devizá­sok működnek. Azok sem mind nyereségesek. Az rt. érdekeltsé­gébe tartozó Első Magyar Já­tékkaszinó Rt. például a Lánc­híd melletti Hajókaszinó bezá­rását fontolgatja. Németh vezér­igazgató-helyettes tudni véli, hogy a konkurencia is hasonló dilemmákkal küzd. Szerinte két-három éven belül Budapes­ten is csökkenni fog a kaszinók száma. A szakember a devizás kaszinók forintosra való átala­kítását csak a magyar fizetőesz­köz teljes és hivatalos konverti­bilitásának megteremtése után tartja megvalósíthatónak. Minden probléma ellenére a kaszinó üzletág nyereséges: ta­valy 33 millió német márka for­galmat bonyolított le. Ennek több mint a fele, 760 millió fo­rint a költségvetést gyarapítot­ta, de az üzletág adózás előtti nyeresége még így is 300 millió forint volt. A vezérigazgató-he­lyettes elmondta még: a vállalat készül a lefogadás megújítására is. Ehhez azonban csaknem egy­­milliárd forintot kell beruházni. Ezzel a tőkével sikerülne fellen­díteni a gondokkal küzdő hazai versenylótenyésztést is. A válla­lat tervei között szerepel, hogy jelentősen növeli a fogadóiro­dák számát, ahol az angliai fu­tamokat is közvetítenék, ame­lyekre fogadni lehetne. Az Állami Számvevőszék bírálatát is figyelembe véve, a jövőben a Sze­rencsejáték Rt. szponzorálási pénzei felett nem egy személy rendelke­zik majd. Egy szakmai előkészítő zsűri bírálja el a beérkező kérelmeket és véleményezés után terjeszti a vezérigazgatóból és három igazgatóta­nácsi tagból álló bizottság elé. Ennek továbbra is tagja marad Horváth Béla magyar utas országgyűlési képviselő. A bizottság havonta csak egyszer ülésezik. Minden hozzá fordulónak megküldi döntését, függet­lenül attól, hogy ad-e pénzt vagy sem. DIURNUS_________________________ Jó szavak a magyarokról Hol az igazság? Bizonyára a hátunk mögött, hiszen nem a szemünkbe mondják. Vajon milyen érzéssel vennénk kézbe egy válogatást vagy sorozatot, amely a magyarságot bíráló és szidalmazó, illetve elismerő, magasztaló írásokat tárná elénk? Vajon miként hatna nemzettudatunkra, ha megismerhetnénk akár csak a legutóbbi másfél-két évszázad rólunk szóló külhoni, idegen publicisztikai irodalmát? Gondolom, nem egy írást kétségbe­esetten, háborogva, irtózva olvasnánk, döbbenten attól, hogy milyennek láttak-gyűlöltek, látnak-gyűlölnek bennünket mások - s olykor elérzékenyült örömmel nyugtáznánk, hogy azért volt-van, aki megért és becsül bennünket. Az ellenünk hömpölygő gyűlöletből is kellene, persze, ta­nulni - de ennél a leckénél nincs nehezebb a világon. Kinek van ereje, lelke, higgadtsága bölcsen reagálni haragra, elfo­gultságra, dühös célzatosságra? Ki oly erős, hogy épp a dur­vaság megítélésében vegyen tekintetbe enyhítő körülménye­ket? Van-e valaki a világon, aki ilyenkor megértően hümmö­­gi, a gyűlölködő nem előre megfontolt szándékkal gyűlöl? Akad-e nemzet, amely ilyenkor a másik nép nehéz gyerekko­rát, rossz környezetét venné tekintetbe? S azt dünnyögné, megbocsátón: műveletlen nevelők, erőszakos történelem, túl sok nyomorúság... Nem mernék még kiadni válogatást a magyargyűlöletből, valamivel könnyebben szánnám rá magam előbb az ellenke­ző előjelű gyűjtemény közreadására: jó szavak a magyarok­ról, főként a szomszédok szájából. Igaz, ez nem igényelne oly nagy és sok munkát. Terjedelmet sem igen. Csak arra ügyel­nék nagyon, hogy előszóban-utószóban jelezzem: ne bízzuk el magunkat nagyon a jó szavak olvastán, ám örvendjünk, hogy mások szemében sem vagyunk éppen utolsók. Azaz: volt, van és lesz értelme magyarnak születni erre a világra. De vigyázat: előbb-utóbb megjelentethető lesz, ha önbizal­munk s higgadtságunk engedi, a gyűlölet albuma is. Okul­junk majd abból is. Irodák illegalitásban ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az OIH azt is megállapította, hogy a bejegyzett irodák sem feltétlenül igazolják minden év közepéig - amint kötelesek - va­gyoni letétük (az utasok kártala­nítására bankba helyezett kau­ció) meglétét. Márpedig ha ez el­marad, akkor az OIH-nak töröl­nie kell az irodát a regisztráció­ból, így nem kizárt, hogy a je­lenlegi 651-es lista is hamarosan zsugorodásnak indul. Az OIH egyébként azért is fontosnak tartja, hogy az utazási irodák bejelentsenek minden adatválto­zást, mert a különféle turisztikai propagandakiadványokban a hivatal csak azt szerepeltetheti, amit hozzá eljuttatnak. A pon­tatlan adatközlés, illetve a vál­tozások be nem jelentése oda ve­zetett, hogy van egy lista az iro­dákról a Tourinformnál, amely nem hivatalos, de viszonylag friss adatokat tartalmaz, s van egy másik az OIH-nál, amely hi­vatalos ugyan, de nem minden tekintetben naprakész. A szak­mai szövetségek és kamarák vál­lalták, hogy - részben azok hir­detései alapján - feltérképezik az illegálisan működő irodákat, s tapasztalataikat eljuttatják az adóhatósághoz és a fogyasztóvé­delmi felügyelőségekhez. G. Zs. Az Állami Számvevőszék szerint nem valószínű, hogy az ÁV Rt. telje­síteni tudja azt a költségvetési befizetési kötelezettséget, amit a va­gyonpolitikai irányelvek parlament elé terjesztett legutolsó változata tartalmaz. A tervezetet csak augusztusban tárgyalja az Országgyűlés, s elképzelhető, hogy az ÁSZ véleménye alapján még módosítják az előterjesztést? - kérdeztük Hagelmayer Istvánt, az ÁSZ elnökét. - Mi azt kértük a kormánytól, hogy mindig az éves költségvetéssel együtt nyújtsa be a parlamentnek a vagyonpolitikai irányelveket. A mostani előterjesztéssel kapcsolatban majd csak a gyakorlat fogja be­bizonyítani, hogy irreális és újra módosítani kell. Az nem valószínű, hogy most módosítanák. Egyetlen kormány sem változtatná meg a pótköltségvetését ilyen gyorsan. Már csak presztízsokokból sem.­­ Az ÁVÜ-vizsgálat vaskos kötetében szerepel egy összeállítás a ve­zetői jövedelmekről. Ebben az áll, hogy az ötmilliárd forintnál na­gyobb értékű cégek vezetőinek díjazását 140-250 ezer forint között közvetlenül Slosár Gábor ügyvezető igazgatóhelyettes állapítja meg. Mi erről a véleménye? - Meghökkentő. Túl nagy hatalom ez egy embernek. Helyesebb len­ne, ha az igazgatótanács hatáskörébe tartozna. - Sokallták a szakértői díjakat. Mennyit tart reálisnak? - Nehéz lenne megmondani. De láttam olyan szakértői munkát pél­dául, amelyért 16 milliót fizettek ki, s én a felét se adtam volna érte. NÉPSZABADSÁG 5 Hitel csődvagyon vásárlásához Csak az egy kézben tartott adósságkezelés lehet hatékony - jelentette ki Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója a Magyar Pri­vatizáció ’93 című konferencia­­sorozat tegnapi rendezvényén. Az ÁVÜ igazgatója szerint a vagyonügynökségnek, illetve az ÁV Rt.-nek át kellene vennie a bankoktól - valamint esetleg az APEH-től és a Vám- és Pénzügyőrségtől is - az állami vállalatok adósságát. Az eladó­sodott, de még megmenthető vállalatoknak pedig el lehetne engedni a tartozásukat. Ehhez azonban törvényi rendezés szükséges - hangsúlyozta Lajtai György, aki beszámolt arról is, hogy az ÁVÜ felmérést készített az általa kezelt vállalatok el­adósodottságáról. Ebből kide­rül: az ÁVÜ-höz tartozó mint­egy 800 milliárd forint értékű vagyont 250-300 milliárdnyi kötelezettség terheli. Szakács Tibor, a PM osztályvezetője be­jelentette: várhatóan októbertől vehető igénybe az az új hitel, amelynek segítségével a belföldi befektetők hozzájuthatnak a csőd- és felszámolási eljárások során értékesített vagyonhoz. A. R. Létrejön a „vidék bankja” A kormány végre döntésre ju­tott a „vidék bankja” hálózat kialakítását illetően. Az Euró­pa Bankban pedig már jóvá is hagyták azt a kilencmilliárd forintnak megfelelő hitelt, amely négy nagy bank agrárfi­nanszírozási tevékenységéhez nyújt segítséget. A takarékszövetkezetek - mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára, Raskó György elmondta - 1800 fiók­jukkal, helyismeretükkel alkal­masak arra, hogy kielégítsék a mezőgazdasági kistermelők igényeit. Ez természetesen ko­moly felkészülést igényel, hi­szen a takarékszövetkezetek­nek eddig tiltották a vállalati hitelezést. A PHARE-program keretében 500 ezer ECU-t fo­lyósítanak majd, amely tőke­emelésre és a takarékszövetke­zetek integrációjának kialakí­tására szolgál. A pénz átvételéig viszont meg kell születnie annak a szerződésnek, amely szoro­sabbra fűzi a Takarékbank és a takarékszövetkezetek közötti kapcsolatot. A takarékszövet­kezetek egy része viszont ma még egyértelműen idegenkedik attól, hogy feladja önállóságát. Raskó György szerint ez a „vi­dék bankja” hálózat kialakítá­sát cseppet sem hátráltatja. A kezdeti lépések ugyanis azzal a 30-40 takarékszövetkezettel is megtehetők, amelyek az eddi­giekben már elkötelezték ma­gukat. Mint ismeretes, a tavalyi hitelkonszolidáció során csak azok a takarékszövetkezetek tudták eladni­ követeléseiket, amelyek nyilatkozatban vállal­ták a részvételt a „vidék bank­ja” hálózatban. A verseny jegyében azonban nemcsak ez a „konglomerá­tum” foglalkozhat majd a jövő­ben az agrárszféra kedvezmé­nyes finanszírozásával. Az EBRD 103 millió dolláros hite­lét négy bank között osztják fel. Az OTP, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank és a Ke­reskedelmi Bank mellett azért nem találhatjuk a Takarék­bank nevét, mert az említett szerződést nem sikerült időben tető alá hoznia. Az Európa Bank által nyújtott hitelt az te­szi igazán kedvezővé, hogy az EBRD hozzájárult a kölcsön­höz biztosított állami szubven­cióhoz. Azzal, hogy a kormány átvállalja a kamatterhek felét, a hitel kamata végül 10-12 szá­zalék lesz. A pénz már szep­temberben lehívható. Arra a kérdésünkre, hogy a 3200 pos­tahivatalban jelen lévő Posta­bank miért maradt ki ebből a konstrukcióból, Raskó György azt válaszolta, hogy a kor­mányzat nagyon örülne, ha ezt a pénzintézetet is be tudná vonni az agrárfinanszírozásba, de a bank egyelőre messze el­kerüli ezt az ágazatot. A legna­gyobb agrárfinanszírozó, 70 százalékos piacrészesedéssel jelenleg az OKHB-csoport. B. V. J. Válságkezelő program az Agrárkamarától Be kell vonni a jelenlegi ellen­zéki pártokat is az agrár­érdekegyeztető tárgyalásokba, mivel lehetséges, hogy a jövő évi választások után a jelenle­gitől eltérő összetételű kabinet alakul meg - foglalt állást az Agrárkamara elnökségi ülése. Az Agrárkamara elnöksége értékelte a hétfői agrár-érdek­egyeztető tárgyalások eredmé­nyét - mondotta el Mészáros Gyula, a kamara igazgatója. A mezőgazdasági érdekképviselet biztató jelnek tartja, hogy meg­egyezés született az agrárszféra átmeneti működőképességének biztosításáról, bár az elnökség nem biztos abban, hogy a ban­kok képesek lesznek finanszí­rozni a hitelátütemezést. A ka­mara jelentős előrelépésként ér­tékeli az adósságkonszolidáció­ról szóló kormányígéretet, vala­mint azt, hogy a tárca készséget mutatott importvédelmi dönté­sek meghozatalára és a privati­zációs technikák bővítésére. Mészáros beszámolt azokról a kérdésekről is, amelyekben az Agrárkamara megegyezést várt volna: ilyen a jövedelmezőség helyreállítására vonatkozó terv, valamint az agrárrendtartás részletei. A kamara nehezmé­nyezi a kabinet árfolyam-poli­tikáját, mivel - mint az igazga­tó kifejtette - a forintleértéke­lés mintegy 50 milliárd forintot vont el az agrárgazdaságtól. El­hibázott lépésnek tartják az áfa-kulcsok módosítását is. Mé­száros hangsúlyozta: egyik európai országban sem terhelik meg ilyen magas forgalmi adó­val az élelmiszereket. Az igazgató elmondta: szak­értőik szerint az ágazat jelenle­gi helyzetének fő oka a privati­zációs stratégia hiánya. Ezért kidolgozták a szervezet válság­­kezelő programját, amely - a többi között - ennek kialakítá­sához kíván segítséget nyújta­ni. Bejelentették: ha a szaktár­ca ígéretével ellentétben mégis elakadnának a tárgyalások, az Agrárkamara élni fog a de­monstráció jogával. A. R. Gazdasági stabilitást várnak az iparosok Az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara legfőbb célja a vállalko­zás stabilitásának megteremtése - mondta munkatársunknak Szűcs György elnök a szervezet tegnapi regionális tanácskozá­sán. Az IPOSZ a regionális ipar­­testületi vitákat követően szep­tember 8-án hozza nyilvánosság­ra gazdaságpolitikai téziseit. A munkavállalók és munkaadók érdekérvényesítésében sokat se­gíthet a kamarai törvény, ame­lyet legkésőbb októberig kell el­fogadnia a parlamentnek ahhoz, hogy az 1994 januárjában életbe léphessen. Ha a szavazás elma­rad, a károk már szinte helyre­­hozhatatlanok lesznek. Amerikai hitelt kapott a Malév MUNKATÁRSUNKTÓL A Malév Rt., az Amerikai Egye­sült Államok Exim Bankja és a Barclays Bank vezetői július 28-án hosszú lejáratú hitelszer­ződést írtak alá Washington­ban - adja hírül a Malév tegna­pi közleménye. A 123 millió dollár összegű, tizenkét éves le­járatú hitelt a Barclays Bank folyósítja az Exim Bank garan­ciája mellett a májusban üzem­be helyezett két Boeing 767-200 ER típusú repülőgép finanszírozására. Ez az összeg váltja ki azt az áthidaló hitelt, amelyet a két repülőgép májusi átvételekor magyar bankok bo­csátottak rendelkezésre. Mint annak idején megírtuk, az áthidaló megoldásra azért volt szükség, mert a két ameri­kai bank nem kapott magyar kormánygaranciát a hitelek visszafizetésére. Érdeklődé­sünkre Kucsma Géza, a Malév kereskedelmi igazgatója el­mondta: ez az akadály azóta el­hárult, mert Magyarország par­lamenti döntéssel - csatlakozva a genfi konvencióhoz - módosí­totta a polgári repülésről szóló 1981-es törvényerejű rendele­tet, s ennek alapján a magyar lajstromra felvett polgári légi­járműre jelzálogot lehet alapí­tani. Az új törvény június 15-én lépett hatályba, s ezután az amerikai hitelezők már nem ra­gaszkodtak a kormány harangj­­ához.

Next