Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
2 NÉPSZABADSÁG Horvát támadás Mostar ellen Horvát támadás érte Mostar muzulmán részét, többtucatnyi civil felnőtt és gyerek halálát okozva - jelentette a szarajevói rádió. A boszniai szerb „parlament” várhatólag pénteken foglalkozik a genfi megállapodással. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Rendkívül heves harc tört ki kedd reggel a mostari horvát és muzulmán erők között, miután az előbbiek aknavetőkből, légvédelmi ágyúkból, és gyorstüzelő kézifegyverekből tűz alá vették a város keleti, muzulmán fennhatóságú negyedeit. Egy mohamedán katonai parancsnok külföldi tudósítóknak elmondta, hogy az összecsapás még a délelőtti órákban is tartott az arcvonal teljes hosszán. A Reuter legalább két civil áldozatról és öt sebesült katonáról számolt be. A szarajevói rádió azonban azt állította, hogy a halottak és sebesültek között tucatszám voltak civil felnőttek és gyerekek. Megfigyelők tudni vélik, hogy a Horvát Védelmi Tanács (HVO) akcióját lord Owennek az az indítványa váltotta ki, hogy a korábban Hercegovina székvárosának ismert várost helyezzék európai védelem alá. A Mate Boban vezette HVO állítólag horvát és muzulmán részre akarja osztani Mostart, még mielőtt az egyelőre tanulmányok tárgyát képező európai terv megvalósulna. A NATO politikai bizottsága is foglalkozott Mostar védett övezetté nyilvánításának lehetőségével. Brüsszeli diplomáciai körök szerint az atlanti szövetségesek afelé hajlanak, hogy mérlegre tegyék a horvátok vétkeit és felelősségét, esetleg meg is torolják a muzulmánok elleni atrocitásokat. Az áldatlan helyzetben alig hat vigasztalónak, hogy kedden a Menekültügyi Főbiztosság konvoja továbbhaladási engedélyt kapott a HVO-tól. Lindall Sachs, a főbiztosság helyi képviselője elmondta: a Mostar keleti negyedeibe szorított mintegy 55 ezer muzulmánnak 200 tonnányi élelmet és gyógyszer vittek ebben a turnusban. Közben Thorwald Stoltenberg a Biztonsági Tanács zárt ülésén hangot adott meggyőződésének, hogy amennyiben a békeszerződés megszületne, érvényesítéséhez az ENSZ tagjai megadják a szükségesnek ítélt 40 ezer kéksisakost. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mi történik, ha a bosnyák parlament elutasítja a genfi csomagtervet, a társelnök optimistának igyekezett látszani. Szerb szemszögből zavarkeltőnek látszik az a hír, hogy John Sheehan tábornok, a Pentagon hadműveleti főparancsnoka, öt generálistársával Szarajevóba utazott, miután Zágrábban széles körű tanácskozást folytattak a horvát védelmi miniszterrel és vezérkari főnökkel, az UNPROFOR és a Menekültügyi Főbiztosság illetékeseivel. A francia hírügynökség úgy tudja, hogy az amerikai főtisztek a kéksisakosok horvátországi mandátuma, a boszniai helyzet és a boszniai szerbek elleni légi csapások várható effektusai iránt érdeklődtek. A Tanjug ugyanakkor arról értesült, hogy a Karadzsics-féle „parlament” Paléban, valószínűleg pénteken foglalkozik a béketervvel. A „nemzetgyűlés” elnöke a genfi tervcsomag elfogadását szorgalmazza. Kis-Jugoszlávia életre keltette hadiiparát, és több fegyver fejlesztésén dolgozik, állítja a Jane’s Defence Weekly című brit szaklap. A jugoszláv hadiipar az ENSZ-szankciók ellenére, vagy éppen miattuk fejleszti a haditechnikát és a harci repülőket. Jugoszlávia 1991. évi széthullása előtt a hadiipar az ország legjelentősebb exportőre volt, egy évvel korábban csaknem 3,5 milliárd dollár értékű fegyvert adott el külföldön. Pilcz Nándor □ Az Ancona melletti Falconara katonai repülőterére kedden megérkezett azoknak a boszniai sebesülteknek az első csoportja, akiket Olaszország fogad be kórházi gyógykezelés céljából, az úgynevezett Irma-hadművelet keretében - jelentette az MTI. Tíz, súlyos állapotban lévő sebesült, illetve beteg érkezett ugyanennyi hozzátartozó kíséretében. Olaszország összesen 455 sebesült, illetve beteg boszniai gyermek kórházi kezelését vállalta - több személyét, mint bármely más ország. Nyugati politikai szakértők egyszerűen nem értik, miért utasította el Izetbegovic bosnyák elnök a legújabb genfi béketervet, noha tudnia kell, hogy a terület 30 százaléka a legtöbb, amit kaphat - írta a The Independent című brit lap. Az újság nevük elhallgatását kérő közös piaci és ENSZ-tisztségviselőket idézett, akik szerint nincs semmi esély arra, hogy a boszniai elnök ezzel a keménykedéssel további visszavonulást csikarjon ki akár a szerbektől, akár a horvátoktól. Boszniai sebesült útban Olaszország felé REUTERS-FOTO TÁVIRATI STÍLUSBAN WASHINGTON SAJNÁLKOZÁSÁT fejezte ki, hogy Moszkva leállította csapatainak kivonását Litvániából. A külügyminisztérium aggodalmát nyilvánította azzal kapcsolatban is, hogy elhalasztották Brazauskas litván elnök tervezett moszkvai látogatását. (MTI) AZ IZRAELI LEGFELSŐ BÍRÓSÁG kedden elutasította a John Demjanjuk új perbe fogására vonatkozó kilencedik keresetet is: a holocaust emlékének megőrzésére alakult Lapid (Fáklya) nevű szervezet kérelmét, hogy indítsanak vizsgálatot a volt nácisegéd regensburgi és flossenburgi ténykedése ügyében. (MTI) TOVÁBBRA IS RENDKÍVÜL feszült a helyzet Nicaraguában, ahol az elmúlt hét végén két, egymást követő túlszedés során számos politikust - köztük a közép-amerikai ország alelnökét - ejtettek foglyul terrorista csoportok. A sandinista hadsereg ellen harcolt úgynevezett rekontrák, illetve a másik oldalon álló, sandinistabarát fegyveresek eddig 37 túszt engedtek szabadon, s 39-en vannak még mindig fogságban. A szélsőbal és a szélsőjobb egyaránt újabb katonai akciókkal fenyegetőzik. (MTI) Román sztrájkperek Romániában országszerte beindult a hétnapos augusztusi sztrájkban részt vett mozdonyvezetők, valamint az ágazati szakszervezeti vezetők és sztrájkvezérek igazságügyi felelősségre vonása, a „renitensek” elbocsátása - jelentette bukaresti tudósítónk. A szakszervezeti vezetőket a nemzetgazdaság aláaknázásáért, a törvényszéki határozatok megszegéséért, a szolgálati kötelezettségek elmulasztásáért, a vasúti forgalom biztonságának veszélyeztetéséért jelentette fel az országos vasúti társaság. A feljelentések alapján az ügyészségi eljárás minden területi vasút-igazgatóság körzetében megkezdődött. Brassóban, a sztrájk országos központjában a hét elején már meg is kezdték a konfliktusban részt vett mozdonyvezetők és segédeik elbocsátását. De fegyelmi eljárások kezdődtek másutt is, mert a vasúti társaság nekilátott valóra váltani a sztrájk kezdete óta hangoztatott fenyegetéseit. A sztrájkban vétkeseket egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, minősített esetben a büntetés akár életfogytiglanig szólhat - vélik tudni a bukaresti újságok. A munkavállalók ágazati érdekvédelmi szervezetei nekiláttak előkészíteni a visszavágás módozatait. Hírek szerint akár ki is újulhat a romániai mozdonyvezetők sztrájkja. KULPOLITIKA. 1993. augusztus 25., szerda Jelcin Varsóban tárgyal Kedd este Varsóba érkezett Jelcin orosz elnök. Jelcin középeurópai körútján a lengyel fővároson kívül ellátogat még Pozsonyba és Prágába is - jelentette Varsóból Ritecz Miklós. Borisz Jelcin hivatalos prog ramja ugyan csak szerda reggel kezdődik, de a hírek szerint kedd este már találkozott Lech Walesával, akivel a látogatás során többek között aláírja az „évszázad szerződését”, vagyis a Szibériát - Lengyelországon keresztül - Nyugat-Európával összekötő gázvezeték megépítéséről szóló megállapodást. A lengyel vezetés által nagy üzletnek tartott beruházást a választási kampány részeként máris éles kritikával illeti a jobboldal. Jan Olszewski exkormányfő például attól tart, hogy a vezeték Lengyelország Moszkvától való függőségét eredményezi. Az orosz elnök és kísérete -amelynek tagja a külügy-, valamint a védelmi miniszter is - összesen kilenc megállapodást ír alá a lengyel partnerekkel. A gázvezeték megépítéséről szóló egyezségen kívül figyelmet érdemel a kétoldalú kapcsolatok állásáról kiadandó közös közlemény is. Jelcin a Walesával való találkozón kívül fogadja Suchocka miniszterelnök asszonyt is. Az orosz küldöttség csütörtökön repül tovább Pozsonyba. Jurij Kaslev varsói orosz nagykövet a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy az államfői megbeszéléseken szóba kerül majd Lengyelország NATO-tagságának az ügye is. Varsóban egyébként megjegyzik, hogy Borisz Jelcin ugyan feszült belpolitikai helyzetben hagyja ott Moszkvát, ám körútjával egyúttal viszonylagos stabil pozícióját is igyekszik demonstrálni. Moszkva ellenzi a nyugati védőernyőt Kelet-Európában Andrej Kozirev orosz külügyminiszter arra figyelmeztette a kelet-európai országokat, hogy amennyiben csatlakoznának a NATO-hoz, ezzel a reakciós nacionalista „keményvonalas” csoportokat erősítenék Oroszországban. MTI-JELENTÉS Kozirev a lengyel PAP hírügynökségnek és a Polityka című lengyel hetilapnak adott interjúban a következőket mondta: A demokratikus Oroszország, a demokratikus Németország és a demokratikus Nyugat-Európa léte vissza nem térő történelmi lehetőséget nyújt a térségben élő népek számára. Ezeknek az államoknak nem szabad egy új „kis antanttá” válniuk, olyan ütköző zónává, melyet bármikor újra elpusztíthatnak, hanem az összekötő kapocs szerepét kell betölteniük. Az orosz külügyminiszter szerint a kelet-európai országoknak mindkét irányban baráti kapcsolatokat kell fenntartaniuk, a Nyugat-Európa és Oroszország közötti egyensúly és stabilitás fenntartását, az építő együttműködést kell elősegíteniük. Kozirev elmondta, hogy a közép- és kelet-európai országok mindig is az orosz érdekszférába estek, s az együttműködést köztük és Oroszország között a szuverenitás alapján, bármilyen kényszer kizárásával kell továbbfejleszteni. Az Oroszországgal kötött kétoldalú együttműködési és jószomszédi szerződések ezt célozták meg, ám ezeket konkrétabbakká kell tenni - vélte az orosz külügyminiszter. Kohl-Scharping találkozó, hírzárlattal Kézzelfogható politikai eredmények nélkül és „pontosztozkodással” ért véget Helmut Kohl kancellár és Rudolf Scharping szociáldemokrata pártelnök hétfői bonni csúcstalálkozója. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A másfél órás megbeszélés után Scharping közölte, hogy a pártja, az SPD és a jelenlegi kormánykoalíció vezető ereje, a CDU közötti korábbi nézetkülönbségek a kancellár-pártelnökkel való megbeszélés után is fennállnak. Az eszmecserén - amelynek tartalmáról a felek kölcsönösen hírzárlatban egyeztek meg - Scharping szavai szerint „mindenki szerzett pontokat, de a végeredmény döntetlen lett”. Ezzel tulajdonképpen beigazolódott a szociáldemokrata pártvezető meglátása, aki még jóval a találkozó előtt óvott attól, hogy az egy hónapos nyári szabadságából hétfőn visszatért Kohllal való megbeszéléshez a külvilág túl nagy reményeket fűzzön. A Scharping által említett nézetkülönbségek megszűnéséhez pedig valószínűleg az SPD elnökének az a minapi vádszerű kijelentése sem járult hozzá, miszerint a bonni kormány védelmébe veszi a szervezett bűnözést. - A bank- és adótitok nem lehet fontosabb az ország belső biztonságánál - mondta Scharping, aki külön kritikával illette a pénzmosás elleni erélytelen kormánypolitikát. A hétfői csúcstalálkozó azonban kínált még elegendő megbeszélnivaló témát, az ENSZ-katonai akciókban való német részvételtől kezdve a költségvetési kiadások tervezett csökkentésén és a szélsőjobboldal radikalizálódásán át egészen személyi kérdésekig. Ez utóbbiakkal kapcsolatban annyi kiderült, hogy a balul sikerült Bad Kleinen-i terroristaellenes akcióba belebukott szövetségi főállamügyész utódjának személyét illetően sem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Természetesen akad olyan kérdés is a találkozó kapcsán, amiről egyik fél sem akar most beszélni. Ez pedig egy, a jövő év végi parlamenti választások eredményétől függően esetleg létrejövő nagykoalíció. Erre például a keleti tartományok elhúzódó válsága, illetve azok felzárkózásának beláthatalan idejű elhúzódása miatt is szükség volna - jegyzik meg a kommentátorok - azonban Scharping pártja öngyilkos politikát folytatna, ha már most, a választások előtt 14 hónappal megegyezne a nagykoalícióról. Román vélemények a nemzetbiztonságról Románia nemzetbiztonságára vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat közölt a bukaresti sajtó egy Gallup-felmérés alapján - jelentette az MTI. A kérdezőbiztosok tudakolódtak afelől, hogy interjúalanyuk szerint a szomszédos országok fenyegetik-e Románia nemzetbiztonságát. „Igen” volt a válaszok 57 százaléka Magyarország esetében, 49 százaléka Bulgária, 13 százaléka Ukrajna és mindössze 9 százaléka Szerbia vonatkozásában A kormány védelmi erőfeszítéseit 44 százalék tartja elégségesnek, 34 százalék elégtelennek. A megkérdezettek 69 százaléka szerint ha nincs más megoldás, akkor sem szabad fegyverrel visszavenni a történelmileg Romániához tartozott területeket, 61 százalék pedig azt vallja, hogy van ország vagy vannak országok, amelyek hatalmukba szeretnék keríteni Románia egyes területeit. Fasslabend nyilatkozatát magyarázzák Az osztrák honvédelmi minisztérium visszavonta a miniszter kijelentéseit a magyar-szlovák viszonnyal kapcsolatban. Werner Fasslabend - a Die Presse című bécsi napilap múlt szombati számában közölt interjú tanúsága szerint - egyebek közt kijelentette: Ausztria tart a szlovák-magyar viszály elmérgesedésétől, s nem lehet kizárni esetleges katonai összetűzéseket sem. Ennek a szlovákiai magyar kisebbség helyzete körüli bizonytalanság az oka, mondotta - legalábbis a Die Pressében közölt szöveg szerint - az osztrák védelmi miniszter. Magát Werner Fasslabendet nem tudtuk utolérni - külföldön nyaral. Szóvivője, Sartorius úr viszont faxon megküldte a minisztériumban készített utólagos magyarázó szöveget a Die Presse-interjúval kapcsolatban. Ebből kiderül, hogy a cikk magának a Die Presse főszerkesztőjének, Chorchernek a tollából származik. S bár a miniszter úr valóban hangsúlyozta: Ausztria nemzetközi környezete destabilizálódik, ennek mindenekelőtt a délszláv válság folytatódása, valamint a volt Szovjetunióban tapasztalható zűrzavar az oka. Fasslabend ugyancsak kockázatokat magában hordozó tényezőnek nevezte az európai nemzeti kisebbségek bizonytalan helyzetét, és - szó szerinti idézet a faxból - csupán a sok példa egyikeként szólt a szlovákiai magyar kisebbségről. Egyáltalán nem minősítette a magyar-szlovák viszonyt, és nem juttatta kifejezésre aggodalmát esetleges szlovák-magyar katonai összetűzések miatt. ! Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját ^ ^5^3 MILLIÓ forinttal megemeljük!