Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

2 NÉPSZABADSÁG­ Horvát támadás Mostar ellen Horvát támadás érte Mostar muzulmán részét, többtucatnyi civil felnőtt és gyerek halálát okozva - jelentette a szarajevói rádió. A boszniai szerb „parla­ment” várhatólag pénteken foglalkozik a genfi megállapo­dással. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Rendkívül heves harc tört ki kedd reggel a mostari horvát és muzulmán erők között, miután az előbbiek aknavetőkből, lég­védelmi ágyúkból, és gyorstüze­lő kézifegyverekből tűz alá vet­ték a város keleti, muzulmán fennhatóságú negyedeit. Egy mohamedán katonai parancs­nok külföldi tudósítóknak el­mondta, hogy az összecsapás még a délelőtti órákban is tar­tott az arcvonal teljes hosszán. A Reuter legalább két civil ál­dozatról és öt sebesült katoná­ról számolt be. A szarajevói rá­dió azonban azt állította, hogy a halottak és sebesültek között tucatszám voltak civil felnőttek és gyerekek. Megfigyelők tudni vélik, hogy a Horvát Védelmi Tanács (HVO) akcióját lord Owennek az az in­dítványa váltotta ki, hogy a ko­rábban Hercegovina székváro­sának ismert várost helyezzék európai védelem alá. A Mate Boban vezette HVO állítólag horvát és muzulmán részre akarja osztani Mostart, még mi­előtt az egyelőre tanulmányok tárgyát képező európai terv megvalósulna. A NATO politikai bizottsága is foglalkozott Mostar védett övezetté nyilvánításának lehe­tőségével. Brüsszeli diplomáciai körök szerint az atlanti szövet­ségesek afelé hajlanak, hogy mérlegre tegyék a horvátok vét­keit és felelősségét, esetleg meg is torolják a muzulmánok elleni atrocitásokat. Az áldatlan helyzetben alig hat vigasztalónak, hogy kedden a Menekültügyi Főbiztosság konvoja továbbhaladási enge­délyt kapott a HVO-tól. Lindall Sachs, a főbiztosság helyi kép­viselője elmondta: a Mostar ke­leti negyedeibe szorított mint­egy 55 ezer muzulmánnak 200 tonnányi élelmet és gyógyszer vittek ebben a turnusban. Közben Thorwald Stoltenberg a Biztonsági Tanács zárt ülésén hangot adott meggyőződésének, hogy amennyiben a békeszerző­dés megszületne, érvényesítésé­hez az ENSZ tagjai megadják a szükségesnek ítélt 40 ezer kék­sisakost. Arra az újságírói kér­désre válaszolva, mi történik, ha a bosnyák parlament elutasítja a genfi csomagtervet, a társel­nök optimistának igyekezett látszani. Szerb szemszögből zavarkel­tőnek látszik az a hír, hogy John Sheehan tábornok, a Pen­tagon hadműveleti főparancs­noka, öt generálistársával Sza­rajevóba utazott, miután Zág­rábban széles körű tanácskozást folytattak a horvát védelmi mi­niszterrel és vezérkari főnökkel, az UNPROFOR és a Menekült­­ügyi Főbiztosság illetékeseivel. A francia hírügynökség úgy tudja, hogy az amerikai főtisz­tek a kéksisakosok horvátorszá­gi mandátuma, a boszniai hely­zet és a boszniai szerbek elleni légi csapások várható effektusai iránt érdeklődtek. A Tanjug ugyanakkor arról értesült, hogy a Karadzsics-féle „parlament” Paléban, valószí­nűleg pénteken foglalkozik a béketervvel. A „nemzetgyűlés” elnöke a genfi tervcsomag elfo­gadását szorgalmazza. Kis-Jugoszlávia életre keltet­te hadiiparát, és több fegyver fejlesztésén dolgozik, állítja a Jane’s Defence Weekly című brit szaklap. A jugoszláv hadi­ipar az ENSZ-szankciók ellené­re, vagy éppen miattuk fejleszti a haditechnikát és a harci repü­lőket. Jugoszlávia 1991. évi széthullása előtt a hadiipar az ország legjelentősebb exportőre volt, egy évvel korábban csak­nem 3,5 milliárd dollár értékű fegyvert adott el külföldön. Pilcz Nándor □ Az Ancona melletti Falconara katonai repülőterére kedden megérkezett azoknak a boszniai sebesülteknek az első csoportja, akiket Olaszország fogad be kórházi gyógykezelés céljából, az úgynevezett Irma-hadműve­­let keretében - jelentette az MTI. Tíz, súlyos állapotban lé­vő sebesült, illetve beteg érke­zett ugyanennyi hozzátartozó kíséretében. Olaszország össze­sen 455 sebesült, illetve beteg boszniai gyermek kórházi keze­lését vállalta - több személyét, mint bármely más ország. Nyugati politikai szakértők egyszerűen nem értik, miért utasította el Izetbegovic bos­nyák elnök a legújabb genfi bé­ketervet, noha tudnia kell, hogy a terület 30 százaléka a legtöbb, amit kaphat - írta a The Inde­­pendent című brit lap. Az újság nevük elhallgatását kérő közös piaci és ENSZ-tisztségviselőket idézett, akik szerint nincs sem­mi esély arra, hogy a boszniai elnök ezzel a keménykedéssel további visszavonulást csikar­jon ki akár a szerbektől, akár a horvátoktól. Boszniai sebesült útban Olaszország felé REUTERS-FOTO TÁVIRATI STÍLUSBAN WASHINGTON SAJNÁLKOZÁSÁT fejezte ki, hogy Moszkva leállította csapatainak kivonását Litvániából. A külügyminisztérium aggodalmát nyilvánította azzal kapcsolat­ban is, hogy elhalasztották Brazauskas litván elnök tervezett moszkvai látogatását. (MTI) AZ IZRAELI LEGFELSŐ BÍRÓSÁG kedden el­utasította a John Demjanjuk új perbe fogására vonatkozó kilen­cedik keresetet is: a holocaust emlékének megőrzésére alakult Lapid (Fáklya) nevű szervezet kérelmét, hogy indítsanak vizsgá­latot a volt nácisegéd regensburgi és flossenburgi ténykedése ügyében. (MTI) TOVÁBBRA IS RENDKÍVÜL feszült a helyzet Nica­raguában, ahol az elmúlt hét végén két, egymást követő túlszedés során számos politikust - köztük a közép-amerikai ország alelnö­­két - ejtettek foglyul terrorista csoportok. A sandinista hadsereg ellen harcolt úgynevezett rekontrák, illetve a másik oldalon álló, sandinistabarát fegyveresek eddig 37 túszt engedtek szabadon, s 39-en vannak még mindig fogságban. A szélsőbal és a szélsőjobb egyaránt újabb katonai akciókkal fenyegetőzik. (MTI) Román sztrájkperek Romániában országszerte bein­dult a hétnapos augusztusi sztrájkban részt vett mozdony­­vezetők, valamint az ágazati szakszervezeti vezetők és sztrájkvezérek igazságügyi fele­lősségre vonása, a „renitensek” elbocsátása - jelentette buka­resti tudósítónk. A szakszervezeti vezetőket a nemzetgazdaság aláaknázásá­­ért, a törvényszéki határozatok megszegéséért, a szolgálati kö­telezettségek elmulasztásáért, a vasúti forgalom biztonságának veszélyeztetéséért jelentette fel az országos vasúti társaság. A feljelentések alapján az ügyész­ségi eljárás minden területi vas­­út-igazgatóság körzetében meg­kezdődött. Brassóban, a sztrájk országos központjában a hét elején már meg is kezdték a konfliktusban részt vett mozdonyvezetők és segédeik elbocsátását. De fe­gyelmi eljárások kezdődtek má­sutt is, mert a vasúti társaság nekilátott valóra váltani a sztrájk kezdete óta hangoztatott fenyegetéseit. A sztrájkban vét­keseket egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, minősített esetben a büntetés akár életfogytiglanig szólhat - vélik tudni a bukaresti újságok. A munkavállalók ágazati ér­dekvédelmi szervezetei nekilát­tak előkészíteni a visszavágás módozatait. Hírek szerint akár ki is újulhat a romániai moz­donyvezetők sztrájkja. KULPOLITIKA. 1993. augusztus 25., szerda Jelcin Varsóban tárgyal Kedd este Varsóba érkezett Jel­cin orosz elnök. Jelcin közép­európai körútján a lengyel fő­városon kívül ellátogat még Po­zsonyba és Prágába is - jelen­tette Varsóból Ritecz Miklós. Borisz Jelcin hivatalos prog­­ ramja ugyan csak szerda reggel kezdődik, de a hírek szerint kedd este már találkozott Lech Walesával, akivel a látogatás során többek között aláírja az „évszázad szerződését”, vagyis a Szibériát - Lengyelországon keresztül - Nyugat-Európával összekötő gázvezeték megépí­téséről szóló megállapodást. A lengyel vezetés által nagy üz­letnek tartott beruházást a vá­lasztási kampány részeként máris éles kritikával illeti a jobboldal. Jan Olszewski ex­­kormányfő például attól tart, hogy a vezeték Lengyelország Moszkvától való függőségét eredményezi. Az orosz elnök és kísérete -amelynek tagja a külügy-, va­lamint a védelmi miniszter is - összesen kilenc megállapodást ír alá a lengyel partnerekkel. A gázvezeték megépítéséről szóló egyezségen kívül figyelmet ér­demel a kétoldalú kapcsola­tok állásáról kiadandó közös közlemény is. Jelcin a Walesá­val való találkozón kívül fo­gadja Suchocka miniszterelnök asszonyt is. Az orosz küldöttség csütörtökön repül tovább Po­zsonyba. Jurij Kaslev varsói orosz nagykövet a találkozó előtt tar­tott sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy az államfői meg­beszéléseken szóba kerül majd Lengyelország NATO-tagságá­­nak az ügye is. Varsóban egyébként megjegyzik, hogy Borisz Jelcin ugyan feszült bel­politikai helyzetben hagyja ott Moszkvát, ám körútjával egyút­tal viszonylagos stabil pozíció­ját is igyekszik demonstrálni. Moszkva ellenzi a nyugati védőernyőt Kelet-Eu­rópában Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter arra figyelmeztette a kelet-európai országokat, hogy amennyiben csatlakoznának a NATO-hoz, ezzel a reakciós na­cionalista „keményvonalas” csoportokat erősítenék Orosz­országban. MTI-JELENTÉS Kozirev a lengyel PAP hírügy­nökségnek és a Polityka című lengyel hetilapnak adott inter­júban a következőket mondta:­­ A demokratikus Oroszország, a demokratikus Németország és a demokratikus Nyugat-Európa léte vissza nem térő történelmi lehetőséget nyújt a térségben élő népek számára. Ezeknek az államoknak nem szabad egy új „kis antanttá” válniuk, olyan ütköző zónává, melyet bármi­kor újra elpusztíthatnak, ha­nem az összekötő kapocs szere­pét kell betölteniük. Az orosz külügyminiszter szerint a kelet-európai orszá­goknak mindkét irányban ba­ráti kapcsolatokat kell fenntar­taniuk, a Nyugat-Európa és Oroszország közötti egyensúly és stabilitás fenntartását, az építő együttműködést kell elő­segíteniük. Kozirev elmondta, hogy a kö­zép- és kelet-európai országok mindig is az orosz érdekszférá­ba estek, s az együttműködést köztük és Oroszország között a szuverenitás alapján, bármilyen kényszer kizárásával kell to­vábbfejleszteni. Az Oroszor­szággal kötött kétoldalú együtt­működési és jószomszédi szer­ződések ezt célozták meg, ám ezeket konkrétabbakká kell tenni - vélte az orosz külügymi­niszter. Kohl-Scharping találkozó, hírzárlattal Kézzelfogható politikai ered­mények nélkül és „pontosztoz­kodással” ért véget Helmut Kohl kancellár és Rudolf Scharping szociáldemokrata pártelnök hétfői bonni csúcsta­lálkozója. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A másfél órás megbeszélés után Scharping közölte, hogy a pártja, az SPD és a jelenlegi kormánykoalíció vezető ereje, a CDU közötti korábbi nézetkü­lönbségek a kancellár-pártel­nökkel való megbeszélés után is fennállnak. Az eszmecserén - amelynek tartalmáról a felek kölcsönösen hírzárlatban egyeztek meg - Scharping sza­vai szerint „mindenki szerzett pontokat, de a végeredmény döntetlen lett”. Ezzel tulajdonképpen beiga­zolódott a szociáldemokrata pártvezető meglátása, aki még jóval a találkozó előtt óvott at­tól, hogy az egy hónapos nyári szabadságából hétfőn vissza­tért Kohllal való megbeszélés­hez a külvilág túl nagy remé­nyeket fűzzön. A Scharping ál­tal említett nézetkülönbségek megszűnéséhez pedig valószí­nűleg az SPD elnökének az a minapi vádszerű kijelentése sem járult hozzá, miszerint a bonni kormány védelmébe ve­szi a szervezett bűnözést. - A bank- és adótitok nem lehet fontosabb az ország belső biz­tonságánál - mondta Schar­ping, aki külön kritikával illet­te a pénzmosás elleni erélytelen kormánypolitikát. A hétfői csúcstalálkozó azonban kínált még elegendő megbeszélnivaló témát, az ENSZ-katonai akciókban való német részvételtől kezdve a költségvetési kiadások terve­zett csökkentésén és a szélső­­jobboldal radikalizálódásán át egészen személyi kérdésekig. Ez utóbbiakkal kapcsolatban annyi kiderült, hogy a balul si­került Bad Kleinen-i terroris­taellenes akcióba belebukott szövetségi főállamügyész utód­jának személyét illetően sem közeledtek egymáshoz az állás­pontok. Természetesen akad olyan kérdés is a találkozó kapcsán, amiről egyik fél sem akar most beszélni. Ez pedig egy, a jövő év végi parlamenti választások eredményétől függően esetleg létrejövő nagykoalíció. Erre például a keleti tarto­mányok elhúzódó válsága, il­letve azok felzárkózásának be­­láthatalan idejű elhúzódása miatt is szükség volna - jegyzik meg a kommentátorok - azon­ban Scharping pártja öngyilkos politikát folytatna, ha már most, a választások előtt 14 hó­nappal megegyezne a nagykoa­lícióról. Román vélemények a nemzetbiztonságról Románia nemzetbiztonságára vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat közölt a bukaresti saj­tó egy Gallup-felmérés alapján - jelentette az MTI. A kérdezőbiz­tosok tudakolódtak afelől, hogy interjúalanyuk szerint a szom­szédos országok fenyegetik-e Románia nemzetbiztonságát. „Igen” volt a válaszok 57 száza­léka Magyarország esetében, 49 százaléka Bulgária, 13 százaléka Ukrajna és mindössze 9 százalé­ka Szerbia vonatkozásában A kormány védelmi erőfeszí­téseit 44 százalék tartja elégsé­gesnek, 34 százalék elégtelen­nek. A megkérdezettek 69 szá­zaléka szerint ha nincs más meg­oldás, akkor sem szabad fegy­verrel visszavenni a történelmi­leg Romániához tartozott terü­leteket, 61 százalék pedig azt vallja, hogy van ország vagy vannak országok, amelyek ha­talmukba szeretnék keríteni Ro­mánia egyes területeit. Fasslabend nyilatkozatát magyarázzák Az osztrák honvédelmi minisz­térium visszavonta a miniszter kijelentéseit a magyar-szlovák viszonnyal kapcsolatban. Werner Fasslabend - a Die Presse című bécsi napilap múlt szombati számában közölt in­terjú tanúsága szerint - egyebek közt kijelentette: Ausztria tart a szlovák-magyar viszály elmér­gesedésétől, s nem lehet kizárni esetleges katonai összetűzéseket sem. Ennek a szlovákiai magyar kisebbség helyzete körüli bi­zonytalanság az oka, mondotta - legalábbis a Die Pressében kö­zölt szöveg szerint - az osztrák védelmi miniszter. Magát Werner Fasslabendet nem tudtuk utolérni - külföldön nyaral. Szóvivője, Sartorius úr viszont faxon megküldte a mi­nisztériumban készített utóla­gos magyarázó szöveget a Die Presse-interjúval kapcsolatban. Ebből kiderül, hogy a cikk ma­gának a Die Presse főszerkesz­tőjének, Chorchernek a tollából származik. S bár a miniszter úr valóban hangsúlyozta: Ausztria nemzetközi környezete destabi­­lizálódik, ennek mindenekelőtt a délszláv válság folytatódása, valamint a volt Szovjetunióban tapasztalható zűrzavar az oka. Fasslabend ugyancsak kocká­zatokat magában hordozó té­nyezőnek nevezte az európai nemzeti kisebbségek bizonyta­lan helyzetét, és - szó szerinti idézet a faxból­ - csupán a sok példa egyikeként szólt a szlová­kiai magyar kisebbségről. Egyáltalán nem minősítette a magyar-szlovák viszonyt, és nem juttatta kifejezésre aggo­dalmát esetleges szlovák-ma­gyar katonai összetűzések miatt. ! Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját ^ ^5^3 MILLIÓ forinttal megemeljük!

Next