Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

4 NÉPSZABADSÁG Boross: A tiltás nem jó módszer Levélváltás a Horthy-temetésről Gadó György SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő Horthy Miklós újratemetésével kapcso­latban Antall József miniszter­­elnökhöz intézett levelére a múlt héten válaszolt Boross Pé­ter. A belügyminiszter válaszá­ból kiderül: a kormányfőnek nem áll szándékában megtilta­ni, hogy kormányzati személyi­ségek magánemberként részt vegyenek a szertartáson, mi­ként azt sem, hogy az Állami Pénzverő emlékérmeket adjon ki az esemény alkalmából. Mint ismert, Gadó György országgyűlési képviselő két héttel ezelőtt a sajtóban is megjelent levelében arra kérte a miniszterelnököt, hogy „sür­gősen intézkedjék a Horthy Miklós arcmását viselő érmeso­rozat piacra jutásának meg­akadályozására az Állami Pénzverőnél, továbbá tiltsa meg a kormány tagjai, állami főhivatalnokok, állami intéz­mények vezetői számára a megjelenést Horthy Miklós kenderesi újratemetésén.” Ga­dó szerint ugyanis az éremsoro­zat megjelenésének politikai jellege és jelentősége nyilván­való. Továbbá a politikai de­mokrácia megteremtésére tö­rekvő Magyar Köztársaság nem azonosulhat Horthy Miklós po­litikai és államrendszerével, nem vállalhatja politikai örök­ségét. Boross Péter augusztus 11-én keltezett válaszlevelében hang­súlyozza: Horthy Miklós ken­deresi újratemetésével össze­függésben megfogalmazott, a kormánypolitika egészét érintő megállapítások minden alapot nélkülöznek. A belügyminiszter tájékoztatása szerint a kor­mány álláspontja változatlan e kérdésben. „Minden embernek joga van arra, hogy a hazai föld adjon számára végső nyughe­lyet. Az újratemetést szervező Horthy család belátására van bízva, hogy kit óhajtanak meg­hívni a szertartásra. Ha ezen - a meghívás alapján vagy saját elhatározásukból - kormányza­ti személyiségek is részt vesz­nek magánemberként, a részvé­telüket nem áll szándékunkban megtiltani. A tiltás egyébként sem lehet megfelelő módszer egy alkotmányos demokráciá­ban. Ugyanez vonatkozik az emlékérem megjelentetésére” - írta levelében Boross Péter. □ Ismeretlen tettesek horogke­resztet és nyilaskeresztet, to­vábbá fajgyűlölő és gyalázkodó feliratokat festettek augusztus 10-éről 11-ére virradó éjszaka a Komárom megyei Dunaalmás községben annak a nyaralónak a kerítésére és járdájára, ahol az előző vasárnap Gadó György parlamenti képviselő tartózkodott. A mázolmányo­­kat a település önkormányzatá­nak megbízottai eltávolították, a városi rendőrkapitányság pe­dig ismeretlen tettesek ellen garázdaság miatt nyomozást indított. Az SZDSZ sajtótit­kárságáról származó hírt Suha György, az ORFK szóvivője is megerősítette. Zs. A. „Múltunk igazsága a jövőnk záloga” Az 1945 és 1956 közötti Ma­gyar Politikai Elítéltek Közös­sége bajtársi találkozót és köz­gyűlést rendez a hét végén. A rendezvény mottója: „Múltunk igazsága a jövőnk záloga”. MUNKATÁRSUNKTÓL Petrász Tibor társelnöktől megtudtuk, hogy a három évvel ezelőtt alakult szervezet mint­egy 1200 tagot számlál. Mint nevük is utal rá, a szövetség szerint: „a nemzeti ellenállás nem 1956-ban, hanem közvet­lenül a szovjet megszállás után, 1945-ben kezdődött”. Röpcédulázás, szervezkedés, olykor pedig fegyveres akció mellett az ellenállás egyik for­mája volt - állította a társelnök -, hogy információkat szolgál­tattak a nyugaton alakult Ma­gyar Harcosok Bajtársi Közös­sége számára. Kérdésünkre Petrász Tibor elismerte, hogy az említett szervezetben „akad­tak” nyilasok, de sietett leszö­gezni: igyekeznek megakadá­lyozni, hogy a Magyar Politikai Elítéltek Közösségébe háborús bűnösök nyerjenek felvételt. A találkozó meghívott dísz­vendége volt Tőkés László püs­pök, Boross Péter belügymi­niszter, Lezsák Sándor író és Kecskési-Tollas Tibor, a Nem­zetőr című lap felelős szerkesz­tője. Arról nincs információnk, hogy a felkért vendégek elfo­­gadták-e a meghívást. HAZAI KORKÉP 1993. augusztus 17., kedd Kétszázmillió forint a szocialisták kampánybü­dzséje Az MDF kivételével vala­mennyi politikai párt pozitívan reagált az MSZP kezdeménye­zésére és hajlandó augusztus 25-én tárgyalóasztalhoz ülni az 1994-es választások politikai előkészítése érdekében - egye­beken kívül ezt tudtuk meg azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyet Szekeres Imre tartott. A szocialisták 18 politikai pártot kerestek meg azzal a céllal, hogy üljenek tárgyaló­­asztalhoz az 1994-es választá­sok előkészítése, a kampány tisztaságának megóvása érde­kében. A kezdeményezésre 17 párt reagált, s egyedül az MDF utasította vissza a szocialisták ajánlatát - tudtuk meg Szeke­res Imrétől. A Fórum arra hi­vatkozva mondott nemet, hogy ott olyan témákat érintenének, amelyek a parlament hatáskö­rébe tartoznak, továbbá bizo­nyos politikai erőkkel nem hajlandó közös asztalhoz ülni. Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint az MDF indokai elfo­gadhatatlanok és kirekesztő jellegűek, mert a politikai élet egyetlen szereplője sem diszk­­riminálhat egy másik politikai erőt. Ráadásul a Fórum azt hangoztatja, hogy tisztességes és olcsó kampányt szeretne, de ha ennek garanciáiról nem hajlandó tárgyalni, akkor sen­kivel nem tud erről politikai megállapodást kötni - mondta az alelnök. A költségek csökkentése ér­dekében célszerű lenne arról is megállapodni, hogy a pártok mennyit költsenek televíziós és rádióhirdetésekre. Kérdésünk­re válaszolva Szekeres elmond­ta: a szakértők pártonként 3- 400 millió forintos kampány­költséggel számolnak, de az MSZP szeretné, ha ez az összeg nem haladná meg a 200 milliót. A szocialisták mind a 176 egyéni választókerületben je­löltet kívánnak állítani, de a névsorokat csak a választások kiírásakor hozzák nyilvános­ságra. Az ügyvezető alelnök kérdésünkre, a szocialisták lis­táján indul-e Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, elmondta: szóba került az ő jelölése is, de az MSZP országos és megyei listáin, továbbá az egyéni vá­lasztókerületekben több szak­­szervezeti vezető is indul majd. „Nemcsak Nagy Sándorról és az MSZOSZ-hez tartozó szak­­szervezetekről van szó” - tette hozzá. Szekeres egy kérdésre vála­szolva cáfolta, hogy a párton belül Szűrös Mátyás és Horn Gyula magánháborúja zajlana. Mint mondta: a nézetkülönb­ségek nem jelentenek gondot a párton belül, ha azok nem érintik az MSZP politikai alap­elveit. Kérdésünkre, hogy veszteségnek tekintenék-e Szűrös távozását, az ügyvezető alelnök leszögezte: mindenki veszteség, aki távozik a párt­ból, de van, amikor ezt nem lehet elkerülni. Végezetül megtudtuk: az MSZP vezetői közül senki nem megy el Horthy Miklós kenderesi te­metésére. Kéri J. Tibor Egyre nagyobb a zűrzavar a romapolitikában A magyarországi romaszerve­zetek hét végi tanácskozása rá­cáfolt azokra, akik úgy gondol­ták, hogy a cigánypolitikában uralkodó zűrzavart már nem lehet tovább fokozni. A konferencia második nap­ján, szombaton állásfoglalást fogadtak el a jelenlévők, amely egyebek mellett megteremtette egy új cigány tömörülés alapja­it. A küldöttek ugyanakkor megbízták a tanácskozás idején szerkesztőbizottságként műkö­dő 15 tagú testületet, hogy a „kisebbségi önkormányzatok megválasztásáig előkészítő bi­zottságként tevékenykedjen”. Csakhogy az új cigány tömö­rülés megalakulásának körül­ményeiről, az abban résztvevők kilétéről és céljairól, politikai irányultságukról érdemi infor­máció nem került nyilvános­ságra, mint ahogy arról sem, miféle előkészítő munkát igé­nyel a választások útján felállí­tandó kisebbségi önkormány­zat. Még az sem derült ki, hogy kik szövegezték meg azt az ál­lásfoglalást, amelyet végül szinte ellenvetés nélkül foga­dott el a konferencia. Horváth Aladár, a Roma Par­lament elnöke kérdésünkre ki­jelentette, hogy a 15 tagú testü­letet Farkas Flórián, a szolnoki Lungo Drom vezetője és Osz­­tojkán Béla, a Phralipe elnöke kivételével olyan emberek al­kotják (például: Choli Daróczi József, Lakatos Menyhért, Ros­tás-Farkas György és a tanács­kozás fő­szervezője, Raduly Jó­zsef), akik mögött nincs ko­moly szervezet. A testület tag­jainak a többsége a nyolcvanas évek közepén az MSZMP-nek „adta el” a cigányságot - állí­totta Horváth 1990-ben pe­dig ugyanezt tették volna az MDF-fel, ha nincs a Roma Par­lament, amely ezt megakadá­lyozza. Osztojkán Béla, akinek a kapcsolata Horváth Aladárral korántsem felhőtlen az utóbbi hónapokban, a Népszabadság kérdésére leszögezte: a Roma Parlament elnökének igaza van, amikor a testületi tagok többségének kompromittált múltjáról és csekély támoga­tottságáról beszél. A testület­nek ugyan ő is a tagja, de az ál­lásfoglalás elfogadásakor nem volt jelen, annak számára sem világos tartalmáról utólag érte­sült. Bár Osztojkán szemében még nem egyértelmű, hogy egy kor­mánypárti cigány tömörülés létrejöttének lehettünk-e a ta­núi a konferencián, bizonyos kérdések tisztázásáig azonban nem tekinti magát a testület tagjának. Cz. G. A munkanélküliek kimaradtak az áfa-kompenzációból Eltérően az előzetes elképzelé­sektől nem részesülnek áfa­kompenzációban a munkanél­küli-járadékon élők - nyilat­kozta lapunknak Váradi Béla, a Munkaügyi Minisztérium osz­tályvezetője. A döntés a törvényhozás ke­zében volt: július 16-án ugyanis ezt a változatot fogadták el a honatyák a lehetséges változa­tok közül. A MVM nem kíván véleményt mondani egy ország­­gyűlési határozatról sem. Az előterjesztő Pénzügymi­nisztérium képviseletében Tóth László osztályvezető beszámolt arról, hogy nem állítottak fel sorrendet ötféle javaslatuk kö­zött. A javaslatcsomag külön életet élt attól kezdve, hogy megküldték az Országgyűlés­nek. A döntésben az osztályve­zető szerint szerepet játszhatott az is, hogy a munkanélküliek „túl sokan vannak” és jövedel­mi helyzetük, családi hátterük eltérő, így esetükben megálla­píthatatlan, hogy valójában ki jogosult a kompenzációra. Tóth hangsúlyozta: ha az állam a tel­jes áfa-bevételt visszaszolgál­tatná, nem volna értelme a tör­vény módosításának. Az ígéreteknek megfelelően támogatást kapnak a kisjöve­delmű munkavállalalók, a többgyermekesek, és a szociális segélyben részesülők. A. R. Keresztény platform az MSZOSZ-ben Huszonkét ágazati szakszerve­zet képviselőinek részvételével megalakult az MSZOSZ ke­­reszténydemokrata-keresztény­­szociális platformja. A keresztény érzelmű bérből és fizetésből élő munkavállalók érdekeit kívánjuk feltárni és képviselni - jelentette ki dr. Péter Mihály, az ügyvivő testü­let vezetője. Mint elmondta, nyitottak az értékálló nézeteket valló politikai és érdekvédelmi szervezetek felé, és különösen az ifjúság, a családok és a nyugdíjasok gondjaira szeret­nék felhívni a figyelmet. A politikai palettán a cent­rumtól enyhén jobbra helyezik magukat. Célkitűzéseik a hábo­rú előtti haladó keresztény mozgalmak nemes alapelvein nyugszanak; legfőbb értéknek pedig a szolidaritást, a társa­dalmi igazságosságot és a szo­ciális piacgazdaságot tekintik - innen ered a kettős elnevezés. Hasonló platformalapítási törekvésekről érkeztek hírek az Autonóm Szakszervezetektől, illetve a Ligától is - mondta az ügyvivő testület vezetője. E kí­sérletek egységesítő hatásúak, hiszen a munkahely szintjén adnak fórumot az egyénnek gondjai kifejtésére. A KDKSZP még az idén újra gyűlést hív össze, ahol szóba kerülhet szakszervezetek által támoga­tott képviselőjelöltek állítása az 1994-es választásokon. B. K. A. Közös magyarságtudat Debrecenben megnyílt a IV. Ady-akadémia Közös magyarságtudat a meg­osztott határok mentén - ezt tartotta a IV. Ady-akadémia legnagyobb értékének Szabad György akadémikus. A parla­ment elnöke a több mint 200 erdélyi, ukrajnai, szlovákiai és vajdasági magyar értelmiségi, jórészt pedagógus részvételével zajló kurzust tegnap nyitotta meg Debrecenben. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az augusztus 28-ig tartó Ady­­akadémiát Szabad György az oszthatatlan magyarság olyan fórumaként értékelte, amely a közös örökséget nem csupán hordozza, hanem az újabb és újabb nemzedékeknek való átadására is alkalmat teremt. Fontos - tette hozzá -, hogy az átadott ismeretanyag ne lepo­rolt régiség, hanem a nemzet jövőjét megalapozó, korszerű érték legyen. A felelősséget ér­ző írónak, tanárnak és tör­vényhozónak azokra is gon­dolnia kell, akik nem állam­­polgárságuk, hanem egyéni és közösségi tudatuk, érzelmük alapján tagjai a nemzetnek. Nagy Zoltán, az eseménynek immár hagyományosan helyet adó Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem rektora kifejezte re­ményét, hogy e nyári tanfo­lyam előbb-utóbb hivatalos továbbképzési fórum lesz. Orosz István egyetemi tanár az Ady-akadémiát olyan isko­lának nevezte, amely segít el­lenállni a nemzetállammá vá­lás bűvöletében élő országok asszimiláló törekvéseinek. He­­vessy József, Debrecen polgár­­mestere a cívisvárosnak a kör­nyező magyarság integrálásá­ban vállalt hagyományos sze­repéről beszélt. Kinek nincs jövőképe? A Reguly Alapítvány tervei VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ha a város önkormányzatának lenne jövőképe, akkor a Reguly Alapítvány a maga szerény esz­közeit e célnak rendelné alá. A veszprémi önkormányzatnak azonban nincs elképzelése ar­ról, hogy milyen várost is sze­retne - jelentette ki Horváth Balázs országgyűlési képviselő, a Reguly Antal Alapítvány ku­ratóriumának elnöke tegnap veszprémi sajtótájékoztatóján. Horváth Balázs, aki egyben az MDF veszprémi szervezeté­nek vezetője is, beszámolt a Re­guly Alapítvány működéséről. Egyebek között elmondta, hogy a közcélokat szolgáló magán­­alapítvány elsősorban a politi­kai kultúra fejlesztése érdeké­ben szervezte meg a Reguly Akadémia előadássorozatát, amely máris a veszprémi közé­let egyik szellemi műhelyévé vált. Az alapítvány művészeti ösztöndíjakat létesített, fontos helyi kiadványok szponzorálá­sában vett részt, alkotótáboro­kat hívott létre. A jövőre vo­natkozó tervek között szerepel érettségizett fiatalok számára egy kézműves iskola létrehozá­sa és a Veszprémi Egyetem teo­lógus diákjainak nyelvtanfo­lyam szervezése. Horváth Balázs elmondta: ha a város önkormányzata felvál­lalná egy kialakítandó diákvá­ros tényét, az alapítvány a ma­ga eszközeivel támogatná ezt az elképzelést. A Hét-Egyenleg vitában kazettavizsgáló kerestetik A televízió etikai bizottsága tegnapi ülésén nem zárta le A Hét és az Esti Egyenleg közötti vitához kapcsolódó vizsgálatot. Döntése ugyanis a vitatott fel­vételt tartalmazó kazetta tech­nikai vizsgálatának eredményé­től is függ, attól, hogy történt-e vagy sem manipuláció a ka­zettával. Ezt a bizottság elnö­ke Horváth Sándor közölte az MTI-vel. Munkatársunk meg­tudta: a kazetták vizsgálatát ed­dig sehol sem vállalták. Mint ismeretes, A Hét műso­ra azt állította, hogy az Egyen­leg a tavaly október 23-i Kos­suth téri incidensről tudatosan félrevezető tájékoztatást adott. Közölte azt is: a vitatott képso­rok alá máskor készült hang­­felvételeket kevertek. A vádak elhangzását követően Feledy Péter hírigazgató A Hét etikai felelősségének tisztázását kez­deményezte. Az etikai bizottság a két hír­műsor közötti vitás ügy összes szereplőjének meghallgatása után úgy döntött, a vétség eset­leges megállapítása nem füg­getleníthető attól, hogy a vizs­gálat kimutat-e manipulációt. A Népszabadság információi szerint azonban nem találtak vállalkozót a szakértői munká­ra. Először a Sony mondott ne­met, majd a Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszéke. Pap László a tanszék vezetője el­mondta: megfelelő technikai felszerelés hiányában vizsgála­taikkal nem igazolhatnák min­den kétséget kizáróan a kazetta érintetlenségét, vagy manipu­­láltságát. Egyelőre nem buk­kant munkatársaival olyan in­tézményre, amely a szükséges vizsgálatot elvégezhetné. Munkatársunk a televíziónál is érdeklődött. A vizsgálatokról azonban hallgatnak az illetéke­sek. Az etikai bizottság tegnapi üléséről sem adtak felvilágosí­tást. Az alelnöki titkárságon közölték: Nahlik Gábor a Ma­gyar Televízió alelnöke tovább­ra is fenntartja a teljes hírzár­latot, és majd egy arra alkal­mas időpontban ismerteti a vizsgálat eredményét. K. L. J. Professzionális hadseregre van szükség Palotás János és Keleti György az Orbán-nyilatkozatról Orbán Viktor, a Fidesz elnöke néhány napja lapunkban úgy nyi­latkozott: ismeretei szerint az ellenzéki pártok közül csak a fiatal demokratáknak van átfogó, az egész honvédség átalakítására szó­ló koncepciójuk. Palotás Jánosnak, a Köztársaság Párt elnökének és Keleti György MSZP-képviselőnek erről más a véleménye. MUNKATÁRSAINKTÓL Palotás János pártelnök la­punkhoz eljuttatott nyilatkoza­tában kifejti: megnyugtató, hogy a Fidesz katonapolitikai programjának kidolgozása so­rán figyelembe vette a Köztár­saság Párt tavaly novemberben országosan mintegy nyolcvan­ezer példányban közzétett programját, amely tartalmazza az hivatásos hadsereg koncep­cióját és megfogalmazza annak szükségességét, hiszen erről szakértőik részletes megvalósí­tási tervet dolgoztak ki. Keleti György a nyilatkozat­tal kapcsolatban úgy véleke­dett: Orbán Viktornak igaza van, az MSZP valóban nem tervez átfogó, a honvédség egé­szére vonatkozó átalakítást. Az a véleményünk, hogy a hadse­reg gerincét alkotó hivatásos állománynak már elege van a változtatásokból. Mi be akar­juk fejezni a katonacsaládok számára előnytelen és katonai­lag indokolatlan átcsoportosí­tásokat. Ehelyett a hivatásos katonák egzisztenciális bizton­ságát kívánjuk megteremteni. A szocialista képviselő el­mondta: látnak lehetőséget ar­ra, hogy a sorkatonai szolgála­tot teljesítők száma 25-28 szá­zalékkal csökkenjen, így a je­lenlegi egyéves szolgálati idő kilenc hónapra rövidülhetne. Ehhez ki kell dolgozni a kikép­zés új rendszerét, aminek biz­tosítania kell, hogy mérséklőd­jön a hivatásos katonák leter­heltsége, és a bevonulók a se­regben eltöltött idő alatt folya­matos, a honvédelem érdekei­nek megfelelő kiképzésben ré­szesüljenek. Azt is lehetséges­nek tartanák, hogy a szolgálati feladattal nem rendelkező, fe­nyítés alatt nem álló sorkato­nák a laktanyát a napi kikép­zés befejeztével elhagyhassák. Keleti György egyetértett a Fidesz koncepciójában megfo­galmazott „professzionális” hadsereg gondolatával, bár ezt csak hosszabb folyamat ered­ményeként tartja megvalósít­hatónak.­­ Nem egészen értem Orbán Viktor elképzelését a tisztek át­képzéséről, amit koncepciójuk középpontjaként említ - mond­ta a képviselő -, de indokolat­lan átképzésekkel nem szabad senkit elvonni a feladatoktól, mert ez őket is, a környezetü­ket is és a költségvetést is feles­legesen terheli.

Next