Népszabadság, 1993. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

I­ I­I­I 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA _ 1993. szeptember 1., szerda Utolsó forduló Genfben Izetbegovic nélkül A bosnyák elnök nélkül kezdő­dött meg kedden a genfi Bosz­­nia-tárgyalások zárószakasza, amely előtt súlyos fenyegetések érték a muzulmán felet. Lord Owen kisebb módosításokat tart lehetségesnek - jelentette Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kedd délelőtt megkezdődött a boszniai béketárgyalások utol­sónak mondott fordulója. Ezen Alija Izetbegovic kivételével a válság valamennyi részese meg­jelent, hogy kimondja a végső szót a genfi okmányokról. A dél­előtti ülés befejeztével a horvát elnök kijelentette: egyelőre nem történt előrelépés a bosnyák ál­lamfő távolléte miatt. Később a muzulmán fél saj­tónyilatkozatban közölte: nem írhatja alá az egyezményt, amely megjutalmazza a népir­tást. Ugyanakkor azt követelte, hogy Prijedov, Kljuc, Sanski Most, Brcko, Bijeljina, Zvornik, Bratunac, Visegrad és Foca vá­rosokat csatolják a bosnyák mi­niállamhoz. Az értekezlethez közel álló források úgy tudták, hogy Vita­­lij Csurkin orosz külügyminisz­ter-helyettes külön-külön ta­nácskozott Miloseviccsel és Tudjmannal. Nem hivatalos ér­tesülés szerint délután Izetbe­­govic-Karadzsics találkozó volt esedékes. Lord Owen sajtónyilatkozat­ban arra figyelmeztetett, hogy kudarc esetén a háború folyta­tása elkerülhetetlennek látszik. A tárgyalásokkal párhuzamo­san Közép-Boszniában dúló harcok átcsaphatnak a köztár­saság keleti részére is; ebben az esetben megtörténhet, hogy a szerb erők kettévágják Bosz­nia-Hercegovinát. A brit politi­kus azt is hozzátette, a jó lehe­tőség elszalasztása tragédiával volna egyenlő, annál is inkább, mert az­­Egyesült Államok és a NATO kész közreműködni a terv alkalmazásában. Megítélé­se szerint Bill Clinton előző na­pi nyilatkozata, miszerint haj­landó amerikai csapatokkal megtámogatni a békeszerződés végrehajtását, kedvező légkört teremthet Genfben. Az amerikai elnök azonban ahhoz a feltételhez kötötte dön­tését, hogy a megoldás igazsá­gos és végrehajtható legyen, s ezzel komoly dilemma elé állí­totta a bosnyák felet, amely nemcsak az állam feldarabolá­sát tartja igazságtalannak, de azt is, hogy területi szempont­ból megrövidítik. „A mi küldöttségünk dolga a legnehezebb”­­- nyilatkozta a bosnyák elnökség egyik szerb tagja. Ezt azzal támasztotta alá, hogy tengeri kijáratot kell biz­tosítaniuk a muzulmán állam­nak, és szilárd garanciákat kell kiharcolniuk a menekültek visszatérésére. Tudjman horvát elnök azon­ban Genfbe indulása előtt eré­lyesen elutasította azt a lehető­séget, hogy a bosnyákok kijára­tot kapjanak a tengerre, a szer­­bek viszont legfeljebb országút­­nyi szélességű területtel enge­dik összekötni a muzulmán ál­lam központi és kelet-boszniai részét. A bosnyákokra roppant nagy nemzetközi nyomás nehezedik. Magát megnevezni nem kívánó ENSZ-funkcionárius - saját el­beszélése szerint - megfenye­gette Izetbegovicot, hogy radi­kális módosítások sürgetése nélkül fogadja el a genfi „cso­magot”, amely „nem fog örökké a tárgyalóasztalon állni”. A belgrádi hírügynökség a bosnyák államfő meg nem ne­vezett közeli munkatársára hi­vatkozva azt jelentette, hogy Izetbegovic aláírja a békeszer­ződést, majd megválik tisztsé­gétől. A nem túl megbízhatónak látszó értesülés szerint az elnök vissza sem tér már Szarajevóba, hanem valamelyik iszlám or­szágban telepedik le. Más hír szerint kedden az UNPROFOR öt napon át Mos­tar muzulmán részében fogság­ban tartott 52 spanyol katonája visszatérhetett medjugorjei ál­lomáshelyére. Az áttörés lendületében a Közel-Kelet ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Kedden a tárgyalások derű­látó hangulatban kezdődtek meg Washingtonban. A palesz­tinok és az izraeliek mellett itt van Szíria, Jordánia és Liba­non képviselője, várják az izra­eli és az egyiptomi külügymi­nisztert is. Értesüléseink sze­rint a tárgyalási taktika az, hogy „nem tárgyalni, csak fo­galmazni”. Tehát egyik fél sem dob be új elemet, hanem a meg­lévő elvi egyezségeket öntik precíz formákba. Ha így lesz, akkor hét évtized háborúsko­dása után megkezdődhet a zsi­dó-arab kiegyezés. □ Az izraeli-palesztin elvi nyi­latkozat ratifikálása után négy hónapon belül az izraeli hadse­reg teljesen kivonul a Gázai öve­zetből és Jerikóból - jelentette ki kedden az egyiptomi Alexand­riában Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, ahol megbeszélést folytatott Mubarak elnökkel. Mint megjegyezte, maga a meg­állapodás egy elvi nyilatkozat, és a Gáza-Jerikó terv annak mellékletét képezi. A PFSZ Jeri­kóba költözésére vonatkozó kér­désre konkrét választ nem adott Arafat. A PFSZ vezetője a szer­vezete alapokmányának meg­változtatását firtató kérdésre le­szögezte: a fegyveres harc sza­kasza lezárult a PFSZ számára. Damaszkuszban Asszad Szí­riai államfő Husszein jordá­­niai királlyal folytatott esz­mecserét, miután az uralkodó előre be nem jelentett látoga­tásra odaérkezett. A térség­beli egyeztetések keretében Amr Musza egyiptomi kül­ügyminiszter ma Izraelbe utazik. • Kelet-Jeruzsálemben is a béketervet vitatják REUTERS-FOTÓ Suchocka: Közép-európai NATO-t? Lengyelország NATO-tagságá­­ról, valamint a csatlakozás ide­jéről már az észak-atlanti szer­vezet országai vezetőinek téli találkozóján dönteni kell - je­lentette ki Hanna Suchocka lengyel kormányfő. Suchocka asszony hozzátette: ha ez nem történik meg, szükség lehet egy alternatív katonai szövetség megalakítására Kelet-Közép- Európában. A kormányfő Varsóban dip­lomaták, politikusok és tudó­sok előtt vázolta fel a lengyel külpolitika főbb irányait. Su­chocka szerint teljesen szét kell szakítani a birodalmi függőség szálait, vissza kell állítani a ha­gyományos kapcsolatokat a Nyugattal, és jószomszédi együttműködést kell folytatni a szomszédokkal. A visszatérés a Nyugattal való hagyományos kapcsolatokhoz sokkal nehe­zebbnek bizonyul, mint azt négy esztendeje gondoltuk -hangoztatta a lengyel miniszter­­elnök. Mindazonáltal Lengyel­­országnak be kell kapcsolódnia az európai integrációba és a nyugati biztonsági rendszerbe. Suchocka asszony újságírók kérdésére válaszolva kifejtette: a szükség esetén létrehozandó alternatív kelet-közép-európai katonai szövetségen nem a Wa­lesa államfő által elképzelt NATO-2-t érti.­ ­ A közép-európai országok belépése a NATO-ba az érintett országok szuverén joga - jelen­tette ki Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő - közölte az MTI. Gyemurin ugyanakkor le­szögezte, hogy Moszkva azt szeretné, ha a NATO-ba való belépésre vonatkozó döntés megvalósításakor figyelembe vennék az európai politikai problémakör egészét. A lengyeleknek mintha menne... Jó bizonyítványt állított ki a lengyel gazdaság idei teljesít­ményéről a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) tényfeltáró küldött­sége, annak ellenére, hogy az előzetes megállapodásban fog­laltakhoz képest nagyobb a ke­reskedelmi hiány, és ezzel összefüggésben csökkennek a valutakészletek - közölte a len­gyel pénzügyminiszter-helyet­tes - jelentette az MTI. S­te­fan Kawalec szerint a Va­lutaalap szakértői várakozáson felülinek ítélték a lengyel gaz­daság idei általános teljesítmé­nyét. Mindezek alapján Varsó hivatalosan is kérni fogja a tes­tülettől az eddigi irányvonal jó­váhagyását; erről a nemzetközi pénzügyi szervezet szeptember közepén dönt majd. Az IMF kedvező döntése szükséges ah­hoz, hogy a 700 millió dolláros készenléti hitel hozzáférhetővé váljék Lengyelország számára. RMDSZ: kisebbségi törvénytervezet A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség saját törvényter­vezetet készít elő a nemzeti ki­sebbségekről és közösségekről. BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az RMDSZ szövetségi, illetve ügyvezető elnökének kezdemé­nyezésére a múlt hét végén Ko­lozsváron szakértői tanácsko­zást tartottak a kisebbségekre vonatkozó jogszabály terveze­tének megvitatására és a doku­mentum szövegező munkacso­portjának létrehozására. A kétnapos tanácskozás résztvevői - köztük Markó Béla és Csapó József RMDSZ-szená­­tor, - megegyeztek abban, hogy az RMDSZ által meghir­detett első önrendelkezés fogal­mának jogi értelmezést kell ad­ni, és azt bele kell foglalni a készülő tervezetbe. A nemzeti kisebbségekről és közösségek­ről szóló törvény tervezete az általános rendelkezések után a nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek általános jogaival, külön az egyéni és a közösségi jogokkal is foglalkozna. A nemzeti közösségek sajátos jo­gairól szóló fejezetében a terve­zet meghatározná a közösségek személyi, illetőleg helyi auto­nómiájának fogalmát. Külön rendelkezéseket tartalmaz majd a tervezet a területi ala­pon működő autonómiáról. TÁVIRATI STÍLUSBAN KISEBB ÉS OLCSÓBB amerikai haderő tervét ismer­tette Aspin hadügyminiszter. Fenntartják ugyan a világhatalmi jelenlétet, de katonailag is négy fő célra összpontosítanak: az atomfegyverek korlátozására, a regionális veszélygócok elfojtásá­ra, a volt Szovjetunió demokratikus átalakításának előmozdítá­sára és az amerikai gazdasági visszaesés elhárítására, így felül­vizsgálják a rakétafejlesztést, csökkentik a flottát és a szárazföldi haderőt, erősítik a légierőt, átalakítva a katonai doktrínát és át­szervezve a biztonságpolitikai szerkezetet. (Washingtoni tudósí­tónktól) ANTALL JÓZSEF miniszterelnök kedd délután hivatalá­ban fogadta Ilkka Suominen finn parlamenti elnököt. A találko­zón nagy figyelmet szenteltek a Baltikum és a Balkán biztonság­­politikai kérdéseinek. A miniszterelnök leszögezte, hogy régión­kon túlmutató alapvető érdek az európai integráció és a dél­szláv háború rendezése. (MTI) HUSZONNÉGY EMBERT LŐTTEK agyon Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében. Szemtanúk szerint körülbelül 30 csuklyás férfi hatolt be hétfőre virradó éjjel a Vigario Geral nevű szegénynegyedbe, tüzet nyitottak a kereskedők árusítóhe­lyeire, belőttek a házakba is. A rendőrség lezárta a negyedben az utakat. Az elkövetők kilétéről egyelőre csak találgatni lehet. (MTI) GRÚZIÁBAN TOVÁBBRA IS pattanásig feszült a helyzet. Eduard Sevardnadze, az ország elnöke a tbiliszi parla­ment keddi ülését megnyitó beszédében úgy nyilatkozott: Nyu­­gat-Grúzia térségének háromnegyedét az 1992-ben megbuktatott exállamfő, Zviad Gamszahurdia fegyveres hívei ellenőrzik. Az el­nök kemény fellépésre készül a lázadók ellen, és ehhez a törvény­hozók támogatását kérte. (MTI) FRANCIAORSZÁG HARMADIK legnagyobb bankja, a Banque Nationale de Paris lesz az első állami tulajdonban lévő vállalat, amelyet privatizálnak. Ezt Edmond Alphandéry gazda­sági miniszter jelentette be kedden, abból az alkalomból, hogy beiktatták hivatalukba a privatizálást irányító bizottság tagjait. A bizottság megállapítja a több mint húsz magánkézbe adandó és a versenyszektorba tartozó vállalatnak, banknak, biztosítóinté­zetnek az értékét, s ellenőrzi a privatizálás folyamatát. (MTI) Volt egyszer egy háború Szeptember elseje van. A gye­rekek beülnek az padokba és meghallgatják, mi okosat mondanak a tanító nénik és bácsik. Például a történelem­ről. Kíváncsi lennék, hányan emlékeznek meg róla, hogy ma 54 éve tört ki a második világháború. Mit mondanak, ki harcolt ki ellen és miért? Mint mesélik el Magyaror­szág szerepét? Úgy, ahogy azt az ország mai legfőbb törté­nelemtanára teszi, avagy an­nál azért egy csöppet árnyal­tabban? Lesz-e, aki megpró­bál helyre tenni bizonyos dol­gokat, nehogy azt higgyék a nebulók: megnyertük a hábo­rút, amely különben is igaz­ságos volt, mert a bolsevista métely ellen folyt? És mit vá­laszolnak, ha egy neveletlen kölyök megkérdezi, kik azok a kommunisták? (És a fasisz­ták.) Lesz-e, aki szükségét ér­zi, hogy elmondja, Horthy Miklósnak volt alternatívája (miként minden mai politi­kusnak is van), vagy azt, hogy a budapesti zsidóság nagy részének megmenekülé­se sem teheti bocsánatos bűn­né a magyarországi holocaus­tot? A élő tévéközvetítéseken nevelkedő mai gyermekek naponta „élnek át” új hábo­rúkat. Mit érdekli őket már a tegnapi, vagy az, amely fél évszázada volt? És különben is, Bosznia árnyékában van-e még egyáltalán értelme Auschwitzról, a Don-kanyar­­ról, Lidicéről, Pearl Harborról beszélni? Hiszem, hogy van. Talán kevesebb lenne az öldöklés a világban, ha igazán jók len­nének a szeptember elsejei történelemórák, s ha az egy­kori nebulók - akik átéltek leg­alább egy háborút - tanultak volna saját történelmükből. Léderer Pál Jaruzelski nem akart szovjet beavatkozást Jaruzelski tábornok a Népszabadság kérdésére válaszolva cáfolta, hogy 1981-ben szov­jet katonai beavatkozást kért volna Moszkvá­tól. Egyben nem zárja ki, hogy az akkori lengyel vezetés egyes tagjai sugalmazták egy ilyen megoldás lehetőségét a „nagy szom­szédnak”. Wojciech Jaruzelskit a Jelcin által az elmúlt héten Var­sónak átadott úgynevezett Szuszlov-bizottság dokumentumai alapján érik olyan vádak, hogy intervencióra biztatta Moszkvát. Az orosz elnök többek közt a lengyelek rendelkezésére bo­csátotta az SZKP Politikai Bi­zottsága 1981. december 10-i ülésének a jegyzőkönyvét. Eb­ben mind Andropov akkori KGB-főnök, mind Ruszakov PB-tag hozzászólásaiból az de­rül ki, hogy a LEMP vezetése már jóváhagyta a szükségálla­pot bevezetésének tervét. Más­részt pedig mindkét szovjet po­litikus úgy beszél, mintha Jaru­zelski szovjet katonai beavat­kozást szeretne. A varsói Külföldi Újságírók Társaságának összejövetelén a Népszabadság tudósítója meg­kérdezte Wojciech Jaruzelskit: valóban jóváhagyta-e előzete­sen a LEMP vezetése a szükség­állapotot? Amennyiben így van, akkor tudatosan készültek a Szolidaritás felszámolására - ezt a következtetést lehet le­vonni.­­ A Jelcin által Varsóba ho­zott, SZKP PB-ülésről készült jegyzőkönyv haszna, hogy ki­derül belőle: 1981. december 10-én - tehát három nappal a bevezetés előtt - még nem volt végleges döntés. Viszont Moszkvában követelődztek: mit habozik ez a Jaruzelski, mire vár még? A jegyzőkönyv e része tehát hitelesíti az általam már sokszor elmondottakat: mi akartuk a megegyezést, akar­tuk a kompromisszumos meg­oldást. Tudom, hogy sem a ve­zetés, sem a Szolidaritás nem volt olyan érett, hogy a komp­romisszumot el is érjük - emlé­kezik vissza Jaruzelski. Tudósítónknak a továbbiak­ban elmondta, hogy a LEMP Politikai Bizottsága 1980-81-es üléseinek a jegyzőkönyvei nyil­vánosságra kerültek már, töb­bek közt az ő szükségállapotról írt könyvében is. Az 1981. de­cember 1-jei ülésen a mezőgaz­daság helyzetéről volt szó, va­lamint elemezték a belső hely­zetet. A szükségállapot decem­ber 13-i bevezetése előtti utolsó PB-ülést 5-én tartották. Ezen - mint a tábornok hangsúlyozta - formálisan nem döntöttek a szükségállapotról. - Csak arról volt szó, hogy ha a helyzet na­gyon elmérgesedik, akkor a ve­zetés meghozhatja ezt a dön­tést. Ebben az értelemben dön­töttünk is, meg nem is. A végső döntés csak december 12-én délután két órakor született meg - állítja a tábornok. Ritecz Miklós

Next