Népszabadság, 1993. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
I III 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA _ 1993. szeptember 1., szerda Utolsó forduló Genfben Izetbegovic nélkül A bosnyák elnök nélkül kezdődött meg kedden a genfi Bosznia-tárgyalások zárószakasza, amely előtt súlyos fenyegetések érték a muzulmán felet. Lord Owen kisebb módosításokat tart lehetségesnek - jelentette Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kedd délelőtt megkezdődött a boszniai béketárgyalások utolsónak mondott fordulója. Ezen Alija Izetbegovic kivételével a válság valamennyi részese megjelent, hogy kimondja a végső szót a genfi okmányokról. A délelőtti ülés befejeztével a horvát elnök kijelentette: egyelőre nem történt előrelépés a bosnyák államfő távolléte miatt. Később a muzulmán fél sajtónyilatkozatban közölte: nem írhatja alá az egyezményt, amely megjutalmazza a népirtást. Ugyanakkor azt követelte, hogy Prijedov, Kljuc, Sanski Most, Brcko, Bijeljina, Zvornik, Bratunac, Visegrad és Foca városokat csatolják a bosnyák miniállamhoz. Az értekezlethez közel álló források úgy tudták, hogy Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes külön-külön tanácskozott Miloseviccsel és Tudjmannal. Nem hivatalos értesülés szerint délután Izetbegovic-Karadzsics találkozó volt esedékes. Lord Owen sajtónyilatkozatban arra figyelmeztetett, hogy kudarc esetén a háború folytatása elkerülhetetlennek látszik. A tárgyalásokkal párhuzamosan Közép-Boszniában dúló harcok átcsaphatnak a köztársaság keleti részére is; ebben az esetben megtörténhet, hogy a szerb erők kettévágják Bosznia-Hercegovinát. A brit politikus azt is hozzátette, a jó lehetőség elszalasztása tragédiával volna egyenlő, annál is inkább, mert azEgyesült Államok és a NATO kész közreműködni a terv alkalmazásában. Megítélése szerint Bill Clinton előző napi nyilatkozata, miszerint hajlandó amerikai csapatokkal megtámogatni a békeszerződés végrehajtását, kedvező légkört teremthet Genfben. Az amerikai elnök azonban ahhoz a feltételhez kötötte döntését, hogy a megoldás igazságos és végrehajtható legyen, s ezzel komoly dilemma elé állította a bosnyák felet, amely nemcsak az állam feldarabolását tartja igazságtalannak, de azt is, hogy területi szempontból megrövidítik. „A mi küldöttségünk dolga a legnehezebb”- nyilatkozta a bosnyák elnökség egyik szerb tagja. Ezt azzal támasztotta alá, hogy tengeri kijáratot kell biztosítaniuk a muzulmán államnak, és szilárd garanciákat kell kiharcolniuk a menekültek visszatérésére. Tudjman horvát elnök azonban Genfbe indulása előtt erélyesen elutasította azt a lehetőséget, hogy a bosnyákok kijáratot kapjanak a tengerre, a szerbek viszont legfeljebb országútnyi szélességű területtel engedik összekötni a muzulmán állam központi és kelet-boszniai részét. A bosnyákokra roppant nagy nemzetközi nyomás nehezedik. Magát megnevezni nem kívánó ENSZ-funkcionárius - saját elbeszélése szerint - megfenyegette Izetbegovicot, hogy radikális módosítások sürgetése nélkül fogadja el a genfi „csomagot”, amely „nem fog örökké a tárgyalóasztalon állni”. A belgrádi hírügynökség a bosnyák államfő meg nem nevezett közeli munkatársára hivatkozva azt jelentette, hogy Izetbegovic aláírja a békeszerződést, majd megválik tisztségétől. A nem túl megbízhatónak látszó értesülés szerint az elnök vissza sem tér már Szarajevóba, hanem valamelyik iszlám országban telepedik le. Más hír szerint kedden az UNPROFOR öt napon át Mostar muzulmán részében fogságban tartott 52 spanyol katonája visszatérhetett medjugorjei állomáshelyére. Az áttörés lendületében a Közel-Kelet ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Kedden a tárgyalások derűlátó hangulatban kezdődtek meg Washingtonban. A palesztinok és az izraeliek mellett itt van Szíria, Jordánia és Libanon képviselője, várják az izraeli és az egyiptomi külügyminisztert is. Értesüléseink szerint a tárgyalási taktika az, hogy „nem tárgyalni, csak fogalmazni”. Tehát egyik fél sem dob be új elemet, hanem a meglévő elvi egyezségeket öntik precíz formákba. Ha így lesz, akkor hét évtized háborúskodása után megkezdődhet a zsidó-arab kiegyezés. □ Az izraeli-palesztin elvi nyilatkozat ratifikálása után négy hónapon belül az izraeli hadsereg teljesen kivonul a Gázai övezetből és Jerikóból - jelentette ki kedden az egyiptomi Alexandriában Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, ahol megbeszélést folytatott Mubarak elnökkel. Mint megjegyezte, maga a megállapodás egy elvi nyilatkozat, és a Gáza-Jerikó terv annak mellékletét képezi. A PFSZ Jerikóba költözésére vonatkozó kérdésre konkrét választ nem adott Arafat. A PFSZ vezetője a szervezete alapokmányának megváltoztatását firtató kérdésre leszögezte: a fegyveres harc szakasza lezárult a PFSZ számára. Damaszkuszban Asszad Szíriai államfő Husszein jordániai királlyal folytatott eszmecserét, miután az uralkodó előre be nem jelentett látogatásra odaérkezett. A térségbeli egyeztetések keretében Amr Musza egyiptomi külügyminiszter ma Izraelbe utazik. • Kelet-Jeruzsálemben is a béketervet vitatják REUTERS-FOTÓ Suchocka: Közép-európai NATO-t? Lengyelország NATO-tagságáról, valamint a csatlakozás idejéről már az észak-atlanti szervezet országai vezetőinek téli találkozóján dönteni kell - jelentette ki Hanna Suchocka lengyel kormányfő. Suchocka asszony hozzátette: ha ez nem történik meg, szükség lehet egy alternatív katonai szövetség megalakítására Kelet-Közép- Európában. A kormányfő Varsóban diplomaták, politikusok és tudósok előtt vázolta fel a lengyel külpolitika főbb irányait. Suchocka szerint teljesen szét kell szakítani a birodalmi függőség szálait, vissza kell állítani a hagyományos kapcsolatokat a Nyugattal, és jószomszédi együttműködést kell folytatni a szomszédokkal. A visszatérés a Nyugattal való hagyományos kapcsolatokhoz sokkal nehezebbnek bizonyul, mint azt négy esztendeje gondoltuk -hangoztatta a lengyel miniszterelnök. Mindazonáltal Lengyelországnak be kell kapcsolódnia az európai integrációba és a nyugati biztonsági rendszerbe. Suchocka asszony újságírók kérdésére válaszolva kifejtette: a szükség esetén létrehozandó alternatív kelet-közép-európai katonai szövetségen nem a Walesa államfő által elképzelt NATO-2-t érti. A közép-európai országok belépése a NATO-ba az érintett országok szuverén joga - jelentette ki Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő - közölte az MTI. Gyemurin ugyanakkor leszögezte, hogy Moszkva azt szeretné, ha a NATO-ba való belépésre vonatkozó döntés megvalósításakor figyelembe vennék az európai politikai problémakör egészét. A lengyeleknek mintha menne... Jó bizonyítványt állított ki a lengyel gazdaság idei teljesítményéről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tényfeltáró küldöttsége, annak ellenére, hogy az előzetes megállapodásban foglaltakhoz képest nagyobb a kereskedelmi hiány, és ezzel összefüggésben csökkennek a valutakészletek - közölte a lengyel pénzügyminiszter-helyettes - jelentette az MTI. Stefan Kawalec szerint a Valutaalap szakértői várakozáson felülinek ítélték a lengyel gazdaság idei általános teljesítményét. Mindezek alapján Varsó hivatalosan is kérni fogja a testülettől az eddigi irányvonal jóváhagyását; erről a nemzetközi pénzügyi szervezet szeptember közepén dönt majd. Az IMF kedvező döntése szükséges ahhoz, hogy a 700 millió dolláros készenléti hitel hozzáférhetővé váljék Lengyelország számára. RMDSZ: kisebbségi törvénytervezet A Romániai Magyar Demokrata Szövetség saját törvénytervezetet készít elő a nemzeti kisebbségekről és közösségekről. BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az RMDSZ szövetségi, illetve ügyvezető elnökének kezdeményezésére a múlt hét végén Kolozsváron szakértői tanácskozást tartottak a kisebbségekre vonatkozó jogszabály tervezetének megvitatására és a dokumentum szövegező munkacsoportjának létrehozására. A kétnapos tanácskozás résztvevői - köztük Markó Béla és Csapó József RMDSZ-szenátor, - megegyeztek abban, hogy az RMDSZ által meghirdetett első önrendelkezés fogalmának jogi értelmezést kell adni, és azt bele kell foglalni a készülő tervezetbe. A nemzeti kisebbségekről és közösségekről szóló törvény tervezete az általános rendelkezések után a nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek általános jogaival, külön az egyéni és a közösségi jogokkal is foglalkozna. A nemzeti közösségek sajátos jogairól szóló fejezetében a tervezet meghatározná a közösségek személyi, illetőleg helyi autonómiájának fogalmát. Külön rendelkezéseket tartalmaz majd a tervezet a területi alapon működő autonómiáról. TÁVIRATI STÍLUSBAN KISEBB ÉS OLCSÓBB amerikai haderő tervét ismertette Aspin hadügyminiszter. Fenntartják ugyan a világhatalmi jelenlétet, de katonailag is négy fő célra összpontosítanak: az atomfegyverek korlátozására, a regionális veszélygócok elfojtására, a volt Szovjetunió demokratikus átalakításának előmozdítására és az amerikai gazdasági visszaesés elhárítására, így felülvizsgálják a rakétafejlesztést, csökkentik a flottát és a szárazföldi haderőt, erősítik a légierőt, átalakítva a katonai doktrínát és átszervezve a biztonságpolitikai szerkezetet. (Washingtoni tudósítónktól) ANTALL JÓZSEF miniszterelnök kedd délután hivatalában fogadta Ilkka Suominen finn parlamenti elnököt. A találkozón nagy figyelmet szenteltek a Baltikum és a Balkán biztonságpolitikai kérdéseinek. A miniszterelnök leszögezte, hogy régiónkon túlmutató alapvető érdek az európai integráció és a délszláv háború rendezése. (MTI) HUSZONNÉGY EMBERT LŐTTEK agyon Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében. Szemtanúk szerint körülbelül 30 csuklyás férfi hatolt be hétfőre virradó éjjel a Vigario Geral nevű szegénynegyedbe, tüzet nyitottak a kereskedők árusítóhelyeire, belőttek a házakba is. A rendőrség lezárta a negyedben az utakat. Az elkövetők kilétéről egyelőre csak találgatni lehet. (MTI) GRÚZIÁBAN TOVÁBBRA IS pattanásig feszült a helyzet. Eduard Sevardnadze, az ország elnöke a tbiliszi parlament keddi ülését megnyitó beszédében úgy nyilatkozott: Nyugat-Grúzia térségének háromnegyedét az 1992-ben megbuktatott exállamfő, Zviad Gamszahurdia fegyveres hívei ellenőrzik. Az elnök kemény fellépésre készül a lázadók ellen, és ehhez a törvényhozók támogatását kérte. (MTI) FRANCIAORSZÁG HARMADIK legnagyobb bankja, a Banque Nationale de Paris lesz az első állami tulajdonban lévő vállalat, amelyet privatizálnak. Ezt Edmond Alphandéry gazdasági miniszter jelentette be kedden, abból az alkalomból, hogy beiktatták hivatalukba a privatizálást irányító bizottság tagjait. A bizottság megállapítja a több mint húsz magánkézbe adandó és a versenyszektorba tartozó vállalatnak, banknak, biztosítóintézetnek az értékét, s ellenőrzi a privatizálás folyamatát. (MTI) Volt egyszer egy háború Szeptember elseje van. A gyerekek beülnek az padokba és meghallgatják, mi okosat mondanak a tanító nénik és bácsik. Például a történelemről. Kíváncsi lennék, hányan emlékeznek meg róla, hogy ma 54 éve tört ki a második világháború. Mit mondanak, ki harcolt ki ellen és miért? Mint mesélik el Magyarország szerepét? Úgy, ahogy azt az ország mai legfőbb történelemtanára teszi, avagy annál azért egy csöppet árnyaltabban? Lesz-e, aki megpróbál helyre tenni bizonyos dolgokat, nehogy azt higgyék a nebulók: megnyertük a háborút, amely különben is igazságos volt, mert a bolsevista métely ellen folyt? És mit válaszolnak, ha egy neveletlen kölyök megkérdezi, kik azok a kommunisták? (És a fasiszták.) Lesz-e, aki szükségét érzi, hogy elmondja, Horthy Miklósnak volt alternatívája (miként minden mai politikusnak is van), vagy azt, hogy a budapesti zsidóság nagy részének megmenekülése sem teheti bocsánatos bűnné a magyarországi holocaustot? A élő tévéközvetítéseken nevelkedő mai gyermekek naponta „élnek át” új háborúkat. Mit érdekli őket már a tegnapi, vagy az, amely fél évszázada volt? És különben is, Bosznia árnyékában van-e még egyáltalán értelme Auschwitzról, a Don-kanyarról, Lidicéről, Pearl Harborról beszélni? Hiszem, hogy van. Talán kevesebb lenne az öldöklés a világban, ha igazán jók lennének a szeptember elsejei történelemórák, s ha az egykori nebulók - akik átéltek legalább egy háborút - tanultak volna saját történelmükből. Léderer Pál Jaruzelski nem akart szovjet beavatkozást Jaruzelski tábornok a Népszabadság kérdésére válaszolva cáfolta, hogy 1981-ben szovjet katonai beavatkozást kért volna Moszkvától. Egyben nem zárja ki, hogy az akkori lengyel vezetés egyes tagjai sugalmazták egy ilyen megoldás lehetőségét a „nagy szomszédnak”. Wojciech Jaruzelskit a Jelcin által az elmúlt héten Varsónak átadott úgynevezett Szuszlov-bizottság dokumentumai alapján érik olyan vádak, hogy intervencióra biztatta Moszkvát. Az orosz elnök többek közt a lengyelek rendelkezésére bocsátotta az SZKP Politikai Bizottsága 1981. december 10-i ülésének a jegyzőkönyvét. Ebben mind Andropov akkori KGB-főnök, mind Ruszakov PB-tag hozzászólásaiból az derül ki, hogy a LEMP vezetése már jóváhagyta a szükségállapot bevezetésének tervét. Másrészt pedig mindkét szovjet politikus úgy beszél, mintha Jaruzelski szovjet katonai beavatkozást szeretne. A varsói Külföldi Újságírók Társaságának összejövetelén a Népszabadság tudósítója megkérdezte Wojciech Jaruzelskit: valóban jóváhagyta-e előzetesen a LEMP vezetése a szükségállapotot? Amennyiben így van, akkor tudatosan készültek a Szolidaritás felszámolására - ezt a következtetést lehet levonni. A Jelcin által Varsóba hozott, SZKP PB-ülésről készült jegyzőkönyv haszna, hogy kiderül belőle: 1981. december 10-én - tehát három nappal a bevezetés előtt - még nem volt végleges döntés. Viszont Moszkvában követelődztek: mit habozik ez a Jaruzelski, mire vár még? A jegyzőkönyv e része tehát hitelesíti az általam már sokszor elmondottakat: mi akartuk a megegyezést, akartuk a kompromisszumos megoldást. Tudom, hogy sem a vezetés, sem a Szolidaritás nem volt olyan érett, hogy a kompromisszumot el is érjük - emlékezik vissza Jaruzelski. Tudósítónknak a továbbiakban elmondta, hogy a LEMP Politikai Bizottsága 1980-81-es üléseinek a jegyzőkönyvei nyilvánosságra kerültek már, többek közt az ő szükségállapotról írt könyvében is. Az 1981. december 1-jei ülésen a mezőgazdaság helyzetéről volt szó, valamint elemezték a belső helyzetet. A szükségállapot december 13-i bevezetése előtti utolsó PB-ülést 5-én tartották. Ezen - mint a tábornok hangsúlyozta - formálisan nem döntöttek a szükségállapotról. - Csak arról volt szó, hogy ha a helyzet nagyon elmérgesedik, akkor a vezetés meghozhatja ezt a döntést. Ebben az értelemben döntöttünk is, meg nem is. A végső döntés csak december 12-én délután két órakor született meg - állítja a tábornok. Ritecz Miklós