Népszabadság, 1993. október (51. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

2 NÉPSZABADSÁG Zágráb kiutasítja a kéksisakosokat? Clinton: elszalasztott békealkalom A felemás bosnyák döntés után senki sem tudja, mi a teendő, egyedül a NATO készül a béketeremtő vállalkozásra. A két békeközvetítő diplomata, lord Owen és Thorwald Stoltenberg komor hangulatban tért vissza Genfbe. Zágráb komoly amerikai figyelmeztetést kapott. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A mérvadó nemzetközi tényezők tanácstalanul állnak a boszniai válság előtt, miután hírül vették a bosnyák parlament felemás döntését, amelyet egyesek elutasításnak, mások feltételes beleegyezésnek, ismét mások időnyerési próbálkozásnak minősítenek. A szarajevói magyarázat - a helyi Oslobodjenje megfogalmazásában - annál jóval egyszerűbb: az egész parlament áhítja a békét, de, senki sem meri aláírni Bosznia halálos ítéletét. Bill Clinton szerint nagyon sokba kerülhet a békealkalom elszalasztása, mindazonáltal „Bosznia az ő országuk, életük az ő életük, úgy döntenek, ahogy jónak látják.” Az amerikai elnök továbbra is rokonszenvez a bosnyák területi követelésekkel, de - mint mondotta - nem látja módját azok teljesítésének. Francia hírmagyarázók viszont úgy vélekednek, a szarajevói határozat mögött ott áll egy kicsit a washingtoni kormányzat is. Belgrád minderre azt válaszolja: ha valaki kockáztat, az csakis Izetbegovic bosnyák elnök, aki további vonakodás esetén 30 helyett csak 10 százaléknyi területre számíthat, vagy - figyelemmel a nyugat-boszniai eseményekre - még annyira sem. A következő lépés az Owen- Stoltenberg kettőse, róluk egyelőre annyit tudni, hogy rendkívül komor hangulatban tértek vissza Genfbe. Csütörtökön a társelnökök még „ismerkedtek” a szarajevói határozat szövegével és annak értelmezésével. Hozzájuk közel álló diplomaták azonban nem bíztak a béketárgyalást serkentő újabb közeli kezdeményezésükben. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy a Biztonsági Tanács meghosszabbította-e a horvátországi békefenntartó erők mandátumát, bár jól értesült diplomáciai körök szerint ez nem lehet kétséges. A határozat mindenesetre azt jelentené, hogy Franjo Tudjman horvát elnök BT-felszólalása (amelyet Belgrád kizárólag a magyar közbenjárásnak tulajdonít) nem volt hiábavaló, hiszen érintené Zágráb két legfontosabb követelését: a krajinai szerbek lefegyverzését és a horvát szuverenitás visszaállítását. Az UNPROFOR-ral való horvát együttműködés felmondását egyébként az Egyesült Államok zágrábi nagykövete rendkívül veszélyesnek minősítette. Ha kiutasítják a kéksisakosokat, Horvátország úgymond háborúba keveredhet a krajinákkal, esetleg a boszniai szerbekkel, talán még Szerbiával is, s bár a horvát hadsereget elszánt katonák alkotják, nem szabadna megfeledkezni a múlt hadvezéreiről, akik tévesen ítélték meg a helyzetet és túlbecsülték erejüket. Végül megint csak a békefenntartók segítségét kellene kérni - mondta az amerikai diplomata. Kis-Jugoszláviában október elsején denominálják a dinárt és az 1 milliósból 1 dinár lesz. A régi bankókat december elsejéig kell kicserélni az újakkal, addig párhuzamosan forgalomban marad a régi - melyen a sok nulla van - és az új. A topcsideri pénzverde már most is alig győzi a munkát, jelenleg is nyomja a hat- és kilencnullás papírpénzt. Készpénzre szüntelenül szükség van a kisjugoszláviai fizetésforgalomban, különösen a hónap elején nyugdíj- és fizetésosztáskor. Egyenlőre a pénzcserénél nem a Szlovéniából érkező fehér, víznyomással ellátott védett papír és a svájci nyomdafesték a gond, hanem az: győzi-e majd a nyomda a munkát. Az eredeti elképzelések szerint a cserének két hónap alatt kell megtörténnie. Ez azt jelenti, hogy a nyomdának több váltásban kell majd üzemelnie, de így is valószínű, hogy készpénzhiányra kell számítani. A szövetségi kormány és a Jugoszláv Nemzeti Bank képviselői végül a két hónapos pénzcsere mellett döntöttek. Ez eddig vitás kérdés volt, egyesek szerint az egy hónapos határidő elegendő lett volna, a JNB viszont keveselte a 30 napot - ők három hónapot javasoltak. A fémpénz már szeptember 10-e óta nincs forgalomban Kis-Jugoszláviában, a denomináció után viszont ismét megjelenik. A korábban bevont érmék anyagát használják fel. Hamarosan napvilágot lát majd az egy-, a kettő-, az öt-, a tíz- és az ötvendináros. A papírpénzek egyenlőre csak ötszáz, ezer-, ötezer és tízezer dináros tételben kerülnek forgalomba. Egyes számítások szerint pillanatnyilag 300 milliárd papírbankó van forgalomban, melyet 200 millió új, hat nullával kevesebbet tartalmazóval váltanak fel. Melegi Karola Békeközvetítés a kolostorban Megerősített kordon a moszkvai fehér háznál ► FOLYTATÁS A 21. OLDALRÓL Mindeközben tovább folynak a tárgyalások Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő és a parlament épületében maradt képviselők között, bár a tegnap reggeli órákban olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a párbeszéd nem vezetett eredményre. A képviselők állítólag kifogásolták, hogy Csernomirgyin ígérete ellenére sem újították fel az áramszolgáltatást, s továbbra is süketek a telefonok. A kormányfő ugyanakkor azzal védekezett, hogy az orosz nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén nem adta meg számára a lényegi kérdések rendezéséhez szükséges jogosítványokat. A moszkvai katonai körzet parancsnoksága azt a tájékoztatást adta, hogy az állítólag a parlamentnél álló harci járművek nem hozzá tartoznak és nem tud arról, hogy csapatokat és haditechnikát vezényeltek volna az orosz fővárosba. A deszantalakulatok vezetése ugyanakkor nem volt hajlandó kommentálni az értesülést. Nem kizárt, hogy Borisz Jelcin példájára Leonyid Kravcsuk ukrán elnök is feloszlatja saját országa parlamentjét, amennyiben a honatyák két hónapon belül nem képesek elfogadni az új választójogi törvényt - jelentette csütörtökön jól tájékozott kijevi forrásokra hivatkozva az UNIAN hírszolgálat. Az értesülést egyelőre nem cáfolta az elnöki szóvivő. Ismertté vált ugyanakkor, hogy Kravcsuk - máris nyomást gyakorolva a képviselőkre - azt fontolgatja: az általa most kiszivárogtatott, ultimátumszerű határidő lejárta után azonnal politikai kerekasztalt hív össze, s azon határozzák meg a jövő márciusra kiírt parlamenti választások jogi kereteit. Az elnök az általa vezetett kormány csütörtöki ülésén gazdasági témákról szólva értésre adta: haladéktalanul megkezdődik a rendcsinálás az állami vállalatoknál, különösen az energiaágazatban. Elfogadhatatlannak nevezte például, hogy az energiahordozók a „világpiaci ár háromszorosáért” cserélnek gazdát manapság Ukrajnában. Moszkvában még nincs Amerika... REUTERS-FOTÓ Ocsamcsira is abház kézen MTI-JELENTÉS Az abház szeparatista erők csütörtök reggel elfoglalták a Szuhumitól 50 kilométerre keletre fekvő Ocsamcsira városát - közölte a grúz védelmi miniszter. Ocsamcsira elestével gyakorlatilag az abház szeparatisták ellenőrzése alá került az Abház Autonóm Köztársaság majdnem egész területe, csupán Gáli körzete maradt a grúz erők kezén. Az elűzött elnök, Zviad Gamszahurdia mintegy 1400 híve, akik az elmúlt napokban Ocsamcsirában tartózkodtak, szerdán éjjel elhagyták a várost, és visszatértek Nyugat-Grúziába - értesült az AFP az exelnökhöz közel álló forrásokból. A grúz kormánycsapatok a múlt héten Ocsamcsirából kiindulva próbáltak felmentő hadműveletet végrehajtani az ostromgyűrűbe vont abház főváros, Szuhumi felszabadításáért, de akciójuk nem járt sikerrel. KÜLPOLITIKA 1993. október 1., péntek Kozirev Clintonnál Clinton elnök a Fehér Házban fogadta Kozirev orosz külügyminisztert. Hangsúlyozta: Amerika Jelcint támogatja, de nem helyeselné az emberi jogok és a demokrácia csorbítását a válság kezelésében. Christopher külügyminiszter egyértelműbben fogalmazott: szerinte megengedhetetlen az erőszak alkalmazása, még akkor is, ha Jelcin ultimátuma lejár. Kozirev megígérte, hogy nem alkalmaznak tényleges erőszakot. Vácároiu elégedett Borisz Jelcin bukaresti meghívást kapott, hivatalos látogatására valószínűleg a jövő év elején kerül sor, amikor aláírják a Románia és az Orosz Föderáció közötti alapszerződést is - jelentette Mag Péter. BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nicolae Vácároiu román kormányfő, a kíséretében lévő bukaresti tudósítók korábbi jelentéseivel ellentétben megelégedettnek mutatkozott a hét elején lezajlott háromnapos moszkvai hivatalos látogatásának eredményeivel. Szerdán késő este Bukarestbe érkezve a repülőgépen adott interjújában elégedetten nyilatkozott a Borisz Jelcinnel lezajlott mintegy félórás megbeszéléseiről. Közölte, megegyeztek abban, hogy az év végéig véglegesítik a kétoldalú alapszerződés szövegét, hogy az orosz államfő jövő évi látogatása alkalmából alá is írhassák. Vácároiu átadta Jelcinnek Ion Iliescu román elnök írásbeli üzenetét. A román kormányfő szerint szakértői tárgyalások kezdődnek a második világháború idején elhurcolt romániai nemzeti kincsek hollétéről és majdani visszaszolgáltatásáról. Vácároiu különösen azt tartotta jelentős eredménynek, hogy hat gazdasági, kereskedelmi, kulturális, oktatási és turisztikai megállapodást írtak alá. Úgy nyilatkozott, hogy sikerült elérnie Moszkvában a román ipar termékeinek visszatérését a rendkívül hálás orosz piacokra. TÁVIRATI STÍLUSBAN LÍBIA arról tájékoztatta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy hajlandó egy skóciai bíróság elé állítani azt a két személyt, akiket a PanAm 103-as járatának a skóciai Lockerbie fölött történt felrobbantásával vádolnak. Omar Musztafa al-Muntaszir líbiai külügyminiszter azt is közölte, hogy a nyugati országok által megszabott pénteki határidő elfogadhatatlan országa számára. A líbiai szándék őszinteségét megkérdőjelezi az a tény, hogy a külügyminiszter ismét megerősítette: Tripoli csak a két gyanúsított egyetértésével hajlandó bíróság elé állítani őket. (MTI) AZ AMERIKAI SZENÁTUS úgy határozott, hogy ideiglenes jelleggel felfüggeszti azokat a törvényes akadályokat, amelyek eddig gátolták, hogy a megszállt területeken élő palesztinok amerikai gazdasági segítségben részesüljenek. A szenátorok egyhangúlag döntöttek a szankciók feloldása mellett. A szenátusi döntés január elsejétől lép életbe, s feltételül szabták, hogy a PFSZ kötelezze el magát a békeszerződés mellett. (MTI) RAKÉTATÜZET ZÚDÍTOTTAK az egymással harcban álló afgán csoportok csütörtökön éjszaka Kalbulra. A támadások következtében hárman meghaltak, tizenheten pedig megsebesültek. Mint az afgán főváros helyőrségének szóvivője elmondta, az Abdul Raszul Szajaf vezette szunnita Iszlám Szövetség (Ittehad-i-Iszlami) és a síita Iszlám Egység Pártja (Hizb-i-Vahdat) hívei összesen mintegy 200 rakétát és gránátot lőttek ki egymásra az öt nap óta tartó heves harcok legújabb fordulójában. (Reuter) // / / / AZ EK BŐVÍTÉSÉNEK második szakasza - a közép-európaiak felvétele - is szóba kerül majd október végén Brüsszelben, az Európai Közösség soron kívüli csúcsértekezletén - közölte Münchenben Helmut Kohl kancellár, aki a Vám- és Adóbíróság fennállásának 75. évfordulóján rendezett ünnepségen beszélt. (MTI) Bossi nyílt kihívása Rómának Nyílt kihívást intézett az olasz központi hatalom ellen Umberto Bossi. Az északi tartományok támogatását élvező Lombar Liga vezetője meghirdette az önállósulás háromlépcsős menetrendjét. A politikus közölte: amennyiben a Ciampi-kormány a költségvetés elfogadását követően nem mond le, s Scalfaro államfő nem írja ki az előre hozott választásokat, pártja kivonul a törvényhozásból, s megalakítja „az Olasz Szövetségi Államon belüli Északi Köztársaság első parlamentjét”. Bossi egyúttal engedetlenségi mozgalomra, novembertől az esedékes központi adók és hozzájárulások befizetésének megtagadására szólította fel híveit. Végül kilátásba helyezte, hogy áprilisban népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét az Olasz Köztársaság föderatív alapon történő átszervezéséről. Bossi politikai vagdalkozása nem csupán hangneme miatt váltott ki megdöbbenést az olasz politikai élet résztvevői körében, hanem mindenekelőtt azért, mert az általa bejelentett lépések mindegyike ellentétes az ország jelenlegi alkotmányával. A pártok és a közjogi méltóságok mindegyike éles szavakkal ítélte el a kihívást. A kormányfő hangsúlyozta: „A haza egysége, függetlensége és szabadsága megkérdőjelezhetetlen.” II. János Pál pápa szintén vitába szállt a Liga vezérével, amikor arra szólította fel a katolikus hívőket, hogy álljanak ki az egységes államiság mellett. Az Itália egységéért aggódó erők félelmei azért megalapozottak, mert a Tangentopoli néven ismert politikai botrányhullám nyomán Délen és Északon is nő a szeparatista mozgalmak tábora. Az előjelek alapján kiszámíthatatlan, milyen eredményt hozna a Bossi által sürgetett népszavazás. Nagy Csaba Kémfogás moszkvai fülessel Kém, aki nem is annyira kém - ez derült ki arról a bonni kancellári hivatalban dolgozó titkárnőről, akit a volt keletnémet biztonsági minisztériumnak, a Stasinak való kémkedés gyanújával tartóztattak le még szerda éjjel a karlsruhei Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai. Az első hírek szerint a 40 éves titkárnőnek - aki 1980 óta dolgozott a kancellári hivatalban - nemcsak a különböző titkos kormányiratokba, hanem a Helmut Kohl és külföldi partnerei között zajlott levelezésbe is bepillantása volt. Az alkotmányvédelmi hivatal azonban ezt cáfolta: közlésük szerint a letartóztatott nő az adatfeldolgozásban dolgozott, s mivel régóta fennállt a kémkedés gyanúja vele szemben, ezért az elmúlt időszakban már az ottani fontos okmányokhoz sem tudott hozzáférni. A titkárnővel együtt egyébként őrizetbe vették férjét és sógorát is. Az előbbi állítólag neje összekötő tisztje volt, míg az utóbbit szintén a Stasinak való kémkedéssel gyanúsítják. A mostani kémfogások annak a kétezer egykori Stasidossziénak köszönhetőek, amelyeket a szövetségi alkotmányvédelemnek idén nyáron Moszkvából juttattak el orosz kollégáik. Német elhárítási szakértők ugyanakkor azt is közölték, hogy a közeljövőben újabb letartóztatások várhatóak a bonni kormányhivatalokban is. Dési András John Smith győzelme Brightonban E héten Brightonban, a viharos brit tengerparton tartotta évi rendes konferenciáját a brit Munkáspárt. A tanácskozás legfontosabb eredménye, hogy áttörést sikerült elérni a szakszervezetek dominanciáját kifejező ún. blokkszavazás visszaszorításában. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL John Smith, a Labour tavaly megválasztott vezetője személyes vezetői hitelét tette kockára a konferencián a változások keresztülvitelének érdekében. Mint hangsúlyozta, az ún. egy tag, egy szavazat elve létfontosságú a Munkáspárt számára ahhoz, hogy visszanyerje a hatalmat. A szoros és ellentmondásos szavazati végeredmény megváltoztatja a párt korábbi szabályozását és megszünteti a parlamenti képviselőjelöltek elfogadásánál eddig alkalmazott ún. szakszervezeti blokkszavazatot. Elfogadták a vezetés javaslatát, hogy az egyes szakszervezeti tagoknak előbb jelképes összegért, évi három fontért csatlakozniuk kell a párthoz, és csak azután vehetnek részt a választási procedúrában. Ugyanakkor a blokkszavazás, és ezzel a szakszervezetek 70 százalékos túlsúlya egyelőre megmarad a párt politikájának kijelölésénél. Számítások szerint a reform révén a Munkáspárt akár négymillió új taggal is gazdagodhat. E pillanatban egyébként a Labour húsz százalékkal vezet a toryk előtt a közvélemény-kutatásokban. Katona Béla, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője vendégként volt jelen a brit Munkáspárt brightoni konferenciáján. Látogatásának tapasztalatairól a Népszabadságnak nyilatkozva figyelemre méltónak tartotta, ahogyan a Munkáspárt rendezte a szakszervezetekkel való viszonyt és a korábbi formális és természetellenes kapcsolat helyett a tartalmi szövetségre helyezik a hangsúlyt. Arra a kérdésre, hogyan kommentálták munkáspárti beszélgetőpartnerei - többek között Neil Kinnock volt pártelnök - a most már nemcsak „litván” szindrómának nevezhető balratolódást Kelet-Közép-Európában, Katona Béla elmondta: a Munkáspárt normálisnak véli, hogy egy jobboldali fordulatot követően megerősödik a baloldal. Határozottan elutasítják viszont a gondolatot, hogy bárhol egy régi kommunista párt kerüljön vissza a hatalomra.