Népszabadság, 1993. október (51. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
1993. október L, péntek KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Sokoldalú diplomácia a válságkezelésre Jeszenszky Géza külügyminiszter felszólalása az ENSZ közgyűlésén A sokoldalú diplomácia erősítését sürgette a különböző válsággócok elfojtására Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén csütörtökön elhangzott felszólalásában. Külön szólt az etnikai és nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelméről - jelentette Füzes Oszkár. NEW YORK-I JELENTÉSÜNK Jeszenszky hangsúlyozta: nyomatékosan érvényt kell szerezni az új világ egyetemes értékeinek, és ennek érdekében korszerűsíteni kell az ENSZ alapokmányát, valamint békefenntartó, béketeremtő és békeépítő mechanizmusát. Magyarország különösen érdekelt abban, hogy a nemzetközi szankciók hátrányos következményei ne sújtsák azokat az országokat, amelyek érvényt szereznek az embargónak. Hazánk veszteségei a jugoszláviai embargó miatt már meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Tűrhetetlennek nevezte, hogy az embargót betartó országok ellen bosszúval fenyegetőzzenek, és akadályozzák a szabad hajózást a Dunán. A magyar külügyminiszter a passzivitás, a békéltetés és a hanyagság politikájának, a múlt hibáiból való okulás, és a cselekvéshez szükséges politikai készség megdöbbentő hiányának tulajdonította a volt Jugoszláviában dúló háborút, a háború folytatódását. Veszélyesnek mondta, hogy Közép- és Kelet-Európában újjászületett a politikai és az etnikai fundamentalizmus, ami egész Európa biztonságát fenyegeti. Leszögezte, hogy Magyarország el akarja kerülni a délszláv konfliktusba való belesodródást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válság átterjedhet magára Szerbiára is, ahol „egyre növekvő nyomás nehezedik az ország különféle etnikai közösségére, közöttük a Vajdaságban élő magyarokra”. Nagyon fontos, hogy az etnikai közösségek és a nemzeti kisebbségek megfelelő nemzetközi védelmet nyerjenek. Hazánk támogatja az emberi jogok főbiztosa tisztségének mielőbbi létrehozását. Jeszenszky szerint Németország és Japán már most alkalmasnak látszik arra, hogy a BT állandó tagságából fakadó nagyobb szerepet ellássa. Ideje lenne kiiktatni az alapokmányból az elavult tételeket, így az ellenséges állam fogalmát. A külügyminiszter a sajtónak elmondta: Magyarország rendezte az ENSZ-szel szembeni tagdíjhátralékát. Egyébként a magyar hozzájárulás mértékét kissé csökkentették, ez jelenleg évi 1,7 millió dollár. A Népszabadság kérdésére, mit tapasztalt Jeszenszky az egyik amerikai külügyi államtitkár-helyettessel folytatott megbeszélésén, a külügyminiszter elmondta: egyelőre nem valószínű, hogy az USA konkrét szerepet vállal a boszniai békefenntartásban. AZ IMF-nek csak régi receptjei vannak A legfejlettebbek nem találtak új módszert a világgazdasági növekedés beindítására, de Magyarország szempontjából a helyzet reményt keltő - így összegezte a Népszabadságnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank évi közgyűlését a tanácskozás elnöke, Szabó Iván pénzügyminiszter. Szabó Iván a közgyűlés elnökének szempontjából elmondta: a világ egymástól nagyon eltérő térségeiben hasonló problémák mutatkoznak. A privatizáció - és valamilyen módon - a diktatúrából a demokráciába való átmenet sok helyen van napirenden a volt szocialista, illetve a fejlődő világban. Nem túl vigasztaló ugyanakkor, hogy nincs húzóerő. A hét, vagy a huszonnégy legfejlettebb ország most a növekedés szempontjából a legrosszabb helyzetben van. Igazán Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Afrika déli része tud csak eredményt felmutatni, persze, alacsonyabb szintet véve alapul. Ha pedig a legfejlettebbek nem találnak olyan stratégiát, ami véget vet a náluk jelentkező termeléscsökkenésnek, a munkanélküliség növekedésének, akkor a világgazdaság „motor” nélkül marad, tovább gurul a lejtőn. Itt kellene áttörés - mondta Szabó Iván, hozzátéve: - Sajnos igazán új elképzelést a tanácskozáson nem hallottunk, a több évtizedes receptek köszöntek vissza. Természetesen szükséges a költségvetési hiány csökkentése, a pénzügyi egyensúly helyreállítása, a kereskedelem szabadsága - de valahogy mindez nem működik. Szabó szerint a világtanácskozás rossz „üzenetet” kapott a legfejlettebektől azzal, hogy a hetek előzetes ülésükről nem adtak ki közös közleményt. Tehát nem tudtak megegyezni, sem pedig újat mondani. Egyelőre nincs válaszuk a kérdésre, hogy fordíthatóak meg a kedvezőtlen tendenciák. Magyar szemszögből értékelve a tanácskozást, Szabó Iván derűlátóbb. - Alacsonyabb szintről indulunk és úgy néz ki, hogy most a közepesek tudnak dinamikát mutatni. Vannak viszont ijesztő kivételek. Bulgária évi négyezer dolláros fejenként, össztermékről zuhant vissza hétszázra - ehhez képest azért mi jól vagyunk. Az is fontos, hogy mindenki eltökélte: át kell jutni a GATT Uruguayi Fordulóján a globális szabadkereskedelem felé. Franciaország teljesen elszigetelődött az ellenvéleményével. Magyarországnak ez jól jön, ahogy az is, hogy a fejlett Nyugat jövőre már 1,6 százalékos átlagos növekedésben reménykedik. Kérdésünkre, hogy mikor indul be Magyarországon gazdasági növekedés, Szabó Iván így válaszolt: - Itt vagyunk a küszöbön. Az ipar már átlendült. Ha a mezőgazdaság a több pénzből rendeződik, akkor én a jövő évre tényleg megalapozottnak látom a növekedést. A pénzügyi világtalálkozó csütörtökön ünnepélyesen, de minden különösebb eredmény nélkül ért véget a házigazda Egyesült Államok sajtójának végig teljes érdektelensége közepette. Füzes Oszkár Újra Tokay György az RMDSZ frakcióvezetője Ismét Tokay Györgyöt választották meg az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének. A két alelnök dr. Bárányi Ferenc és Borbély László, a titkár Madaras Lázár lett - jelentette Mag Péter. BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL A román parlament házszabályának megfelelően, amely szerint minden ülésszak elején meg kell választani a frakciók vezetőit, szerdán este az RMDSZ képviselőházi frakciója 15:10 arányban (2 képviselő hiányzott) ismét Tokay Györgyöt választotta meg a frakció elnökének. Tokay György a Népszabadság bukaresti tudósítójának elmondta: szabályszerű választás volt, melynek törvényességét senki kétségbe nem vonta, még azok sem, akik ellenszavazattal éltek vagy ellenvéleményt nyilvánítottak. Az a tény, hogy a többség demokratikus akaratát kinyilvánította, nem igényel részemről semmilyen kommentárt - mondotta Tokay. A frakció tagjai, egyidejűleg az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsában is részt vesznek, és ilyen minőségükben ott voltak a testület marosvásárhelyi ülésén, így az ottani határozathozatalban is részt vettek. Tény, hogy a Neptun-ügyben Marosvásárhelyen hozott határozat tartalmaz elmarasztaló minősítést az ún. PER-folyamatban részt vállalt RMDSZ-képviselőkkel szemben. Tokay szerint képviselőtársai mérlegelték a marosvásárhelyi határozatot, de azt is, hogy az elmarasztaltak milyen munkát végeztek a frakcióban. Tehát döntésüket az egész tevékenység mérlegelése alapján hozták meg, nem csupán a megbíráltak munkájának egyetlen epizódja fényében. A fenti frakciódöntés ellen szavazó tíz képviselő közül kilencen nyilatkozatot adtak ki. Ebben rámutatnak, hogy az RMDSZ-frakció, mely a szövetségen belüli politikai végrehajtó testület, figyelmen kívül hagyta az SZKT állásfoglalását, ezért ők nem értenek egyet Tokay György és Borbély László frakcióvezetésbe történő jelölésével, de tudomásul veszik a többség akaratát, amely elnökké választotta Tokay Györgyöt. A kilenc személy nem kívánt részt venni a frakcióvezetéssel kapcsolatos további szavazásban. Véleményük szerint a frakció az ő jelenlétük nélkül is döntőképes, és a további választás lebonyolítható. A kilencek leszögezik, hogy az SZKT állásfoglalása alapján lelkiismereti, politikai, elvi okok miatt nem érthetnek egyet Tokay frakcióelnöki minőségével. De a parlament, a román hatalom, az ellenzéki pártok és egyéb intézmények felé tudomásul veszik a frakció döntését. Göncinél a máltai nagymester Göncz Árpád meghívására négynapos hivatalos látogatást tesz hazánkban Fra’ Andrew Bertie, a Máltai Lovagrend uralkodó nagymestere. A köztársasági elnök csütörtökön, a Parlament előtti ünnepélyes fogadtatást követően, fogadta a lovagrend nagymesterét. Göncz Árpád köszönetet mondott, elsősorban a Máltai Szeretetszolgálat segítségnyújtásáért. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ez nem helyettesítheti az állam ez irányú feladatait. A találkozón szóba került az a Fortuna utcai ingatlan, amely a Máltai Szeretetszolgálat jogelődjének birtoka volt. A vendég közölte, hogy ha visszakapják az ingatlant, abban közhasznú, egészségügyi intézményt létesítenek. O. L. Gy. Für Krasznodarban MTI-JELENTÉS Csütörtökön Krasznodarban folytatta oroszországi látogatását Für Lajos honvédelmi miniszter, aki a délorosz városban a nap folyamán felkeresi a MiG-29-es típusú vadászrepülőgépekre történő átképzésen részt vevő magyar katonákat. Für Lajos délelőtt Mihail Kolesznyikov vezérezredes, orosz vezérkari főnökkel tárgyalt Moszkvában. Megbeszéléseiken a két hadsereg közötti együttműködés lehetőségeiről, a haditechnikai együttműködésről, a tisztképzésről és továbbképzésről, valamint a készülő, a katonasírok gondozására vonatkozó együttműködési megállapodásról volt szó. Ez után a magyar védelmi miniszter Krasznodarba repült, ahol délután találkozik a főiskolán tanuló magyar tisztekkel. A magyar honvédelmi miniszter szerdán érkezése után vendéglátójával, Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel tárgyalt. Áttekintették a kétoldalú katonai kapcsolatokat, és a tavaly kötött kétoldalú katonai együttműködési egyezmény megvalósulását. Magyar közgazdászképzés Királyhelmecen Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke október 2-án 11 órakor a kelet-szlovákiai Királyhelmecen megnyitja a helyi önkormányzat által alapított városi egyetemet - jelentették be többek között a Határon Túli Magyarok Hivatalában megtartott tegnapi sajtótájékoztatón. Az új felsőoktatási intézményben, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem kihelyezett tagozataként közgazdászképzés kezdődik, jelenleg harminc hallgató részvételével Az is elhangzott: mivel a nemzetközileg elismert diplomákat a magyarországi egyetem állítja ki, valószínűleg Szlovákia is elfogadja majd ezeket. Ennek rögzítéséről a tárgyalások folyamatban vannak. Pusztaszeri László, a sajtóosztály vezetője ismertette az RMDSZ körül zajló eseményeket, amelyek kapcsán kijelentette: az RMDSZ elnöksége a napokban közleményt bocsátott ki, amelyben illetéktelen beavatkozással vádolja a Panoráma című televíziós műsort, és egyes sajtócikkeket. Ezek a médiumok az RMDSZ vezetőségének megítélése szerint a szervezet bizonyos irányzatait és vezetőit támogatják más irányzatokkal és személyekkel szemben. A Határon Túli Magyarok Hivatala véleménye a kérdésben megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával, mert a romániai magyarság érdekében szükséges az RMDSZ egységének megőrzésére. Jeszenszky Géza külügyminiszter bukaresti tárgyalásával kapcsolatban jelentős fejleménynek minősítette, hogy a HTMH hivatalosan volt jelen a tárgyalásokon, ezzel a HTMH hivatalosan is tárgyalópartnerré vált. Kedvezőtlen szlovén nacionalista megnyilvánulásokra hívta fel a figyelmet a szlovéniai magyarok hetilapjában Gönz László, a Mura-vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség titkára: ezek egyrészt a készülő új közigazgatási átszervezés nemzetiségi vitája, másrészt a kisebbségi különjogok többségi megkérdőjelezése kapcsán merültek fel. A szerző visszautasítja azokat a vádakat, hogy a Szlovénia magyarság a területi autonómia ürügyén Magyarországhoz kívánna csatlakozni. R. R. A kellemetlen szövetséges ISI-1 a „csetnikvajda” eddig is torz szélsőjobboldali figurája volt a szerb politikai életnek, csak épp Milosevics elnök pártja erről nem volt hajlandó tudomást venni. Sőt! Ha akadt valaki, aki lefasisztázta Seseljt - mint például Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője -, azt a szocialisták kezén lévő tömegtájékoztatás a lehető legmélyebb megvetéssel sújtotta. Ennek legalább három oka volt. Az első, ha szabad így mondanom: ideológiai. Végül is a Szerb Szocialista Párt által magasra korbácsolt nacionalista érzelmek légkörében egy sovinisztát illetlenség lett volna kiátkozni. Vagy legalábbis hazafiatlanság. A „jó szerb” mércéjének Seselj megfelelt - ellentétben a mindenféle demokratákkal, liberálisokkal, kisebbségiekkel. A második ok ennél gyakorlatibb. A „csetnikvajda” ugyanis jelentős emberi tartalékokat tudott mozgósítani a szerbek „felszabadító” háborújának kiterjesztéséhez és - főként - a piszkos munka elvégzéséhez. Milosevics tudta, milyen bűnöket követnek el Seselj legényei, de rezzenéstelen arccal hallgatott. Akkor még szüksége volt a radikális vezérre, nagyon nagy szüksége. A harmadik ok éppen ebben keresendő. A Szerb Szocialista Párt csakis Seseljékkel szövetségben, az ő támogatásukkal tudott választást nyerni, majd sorban megszabadulni a Milosevicsre veszélyes Panics miniszterelnöktől, illetve Cseszics államfőtől. (A „rossz szerbektől”.) E munka elvégeztetvén, Milosevics kezdte egyre inkább úgy érezni, semmi szüksége rá, hogy a szerb nemzeti érdekek képviseletén bárkivel is osztozzék. Ráadásul Seselj kellemetlenül megerősödött, és napjainkra valósággal elszemtelenedett. Nem bírván önnön becsvágyával, úgy mérte fel az erőviszonyokat, hogy nyílt kihívást intézhet Milosevics szerbiai „helytartója”, Sainovics miniszterelnök ellen. Bizalmatlansági indítványt tett a szerb kormánnyal szemben. Milosevicsék ebben a pillanatban rájöttek, hogy most vagy soha! A feladott labdát le kell ütni. És a világ kifejezetten nagyra fogja tartani, hogy a kormányzó Szerb Szocialista Párt semmilyen közösséget nem vállal eddigi jobboldali szövetségeseivel, sőt kifejezetten őket okolja Jugoszlávia „rossz megítéléséért”. Éppen ezért Seselj egyik napról a másikra (néhány idézet következik) primitív soviniszta lett, aki elszigeteli Szerbiát, háborús bűncselekményeket követett el, politikai kalandor - sőt maga a „gonosz”, akivel szemben valamennyi demokratikus erőnek együttesen kell fellépnie (!). Azaz: a szocialisták szövetségbe hívják Vuk Draskovicsot, akit néhány hónapja még kegyetlenül megverettek... Ha Milosevicset megkérdeznék, miért várt eddig Seselj leleplezésével, a válasz nyilván az volna, hogy uraim, a béke Boszniában kartávolságra van, a szankcióktól szabadulni akarunk, Seseljre semmi szükségünk. Most jött el az ideje, hogy házunk homlokzatát erőteljesen átfessük. Aczél Endre Pati Jeles kollégám, akit a sorsa arra kárhoztatott, hogy a parlament minden ülésnapját nyitástól zárásig végigkísérje, tőlem kérdi: nem tudom-e, hogy a magyar országgyűlésben most, a nyári szünet után a képviselők miért oly idegesek? Válaszom először az, hogy nem tudom. És talán ők maguk se tudják. De azért vannak sejtéseim. Ha pedig e sejtéseket kihüvelyezni kezdem, akkor válaszom másodszor az: a kormánykoalíció és főként az MDF képviselői azért idegesek, mert máris tudják, hogy ők a választások vesztesei, és ez nekik nem mindegy; az ellenzék képviselői pedig azért idegesek, mert máris tudják, hogy ők a választások győztesei, ám ha netán mégsem, nekik akkor is mindegy. Ez persze túl dodonai. Illik kicsit bővebben kifejteni. A minden mai prognózis szerint vesztésre álló hatalmon lévők súlyos dilemmája nem csupán az, hogy szörnyű nehéz elbúcsúzni az oly keserédes hatalomtól. Hanem az is: hogyan tovább? Vert hadak csonthalmain majd milyen taktikát válasszanak? Próbálják ki a konstruktív ellenzékiséget, négy nehéz esztendeig? Vagy igyekezzenek, eszközökben nem válogatva, olyan rövidre szabni a majdani nyertesek mandátumát, mint csak lehet? Amikor a belügyminiszter nemrég arra utalt, hogy választási kudarcuk esetén egy éven belül úgyis ők jönnek ismét, ebben nyíltan benne volt az a fenyegetés, hogy ellenzékben az MDF a „minél rosszabb, annál jobb” taktikát fogja választani, fittyet hányva annak, amire most oly sokat hivatkozik: hogy a választók adta megbízatás négy évre szól. Ám lehetnek az MDF-ben felelősebben gondolkozók, akik a konstruktívabb politikai-parlamenti magatartás taktikáját tartják ígéretesebbnek. Mi több, utóbb maga Boross Péter is sokkal higgadtabb hangot ütött meg, a köztisztviselők előtt beszélve. Paradox módon az ellenzékiek idegessége szinte még indokoltabb, mint az MDF-é. Győzelmük esetén ugyanis, akár a legádázabbul űzi majd őket az új ellenzék, akár konstruktív marad, s akár beleesnek a választási ígérgetés veszélyes csapdájába, akár nem - az örökség mindenképpen roppant súlyos lesz. Ha viszont netán minden mai előrejelzés ellenére veszítenének, illetve nem tudnának kormányképes csapatot összehozni, ez alig kiheverhető presztízsveszteséget és további, talán igen sokévi ellenzékbe szorulást jelentene. Ha azonban úgy látjuk, hogy a parlamentben idén kora ősszel máris rendkívül ideges a hangulat, nagy az ingerültség, akkor ennek nem elég csak az okát találgatni, kutatni. Számoljunk a következményeivel. A mai idegesség már aligha csökkenhet a választásokig. Kitart majd végig, sőt fokozódni fog, az egész kampány alatt. Az egész, hosszú kampány alatt... Ennek tükrében különösen aggasztó az a nyilvánvaló törekvés, amellyel - a maga alkotmányértelmezésére hivatkozva - az MDF és a kormány minél későbbi választási időpontot szeretne. Úgy látszik, hogy akik ebben döntenek - vagy aki ebben dönt -, azok, illetve az a maguk, a maga számára előnyösnek véli, ha a máris ideges kampány minél tovább tart. Holott ha így lesz, akkor ez tovább zilálja a gazdaságot, a társadalmat - és ezzel még tovább növeli a választás után kormányra kerülőnek a gondját. Akárki lesz is az. Lázár István