Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
A NÉPSZABADSÁG. Mától Európai Unió a Közös Piac November 1-jén életbe lép az Európai Közösség tizenkét tagállamának uniójáról rendelkező maastrichti megállapodás. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jacques Delors, az EK elnöke, a párizsi Le Journal du Dimanche-nak adott interjújában hangsúlyozza: a tizenkettek egységtörekvése mentette meg Európa nyugati felét az újabb háborúktól. Ahol az unió szándéka hiányzik - lásd Kelet-Európát ott nem egyszerűen polgárháború dühöng, de a barbarizmus uralkodik. Más kérdés, hogy gazdasági értelemben az EK sem hozott csodákat. Ám Delors szerint ennek legfőbb oka, hogy hiányzott az egyes országok gazdaságpolitikájának összehangolása, s Európa az elmúlt évek technológiai versenyfutásában némileg lemaradt. Az erők egyesítésével az Európai Unió legfőbb feladata most a korszerű technikát a gazdaság fellendítésének szolgálatába állítani. Európának szüksége van a „New Deal”-re, egy új lendületre, hatalmas közmunkákra, amely új munkahelyeket hoz létre és megrendeléseket ad a gazdaságnak. Ennek első lépcsőfoka az EK 70 milliárd ECU-s közlekedésfejlesztési terve, amely már Kelet - Európát is érintené. Létezik Brüsszelben egy olyan térkép, amely az új utak és szupergyorsaságú vasútvonalak nyomvonalát jelöli egészen Oroszország távol-keleti feléig. S ugyancsak készen áll egy terv, amely az informatika és a kommunikáció legújabb vívmányainak alkalmazásával teljesen újjászervezi a munkát, nagy lehetőséget nyitva újabb munkahelyek teremtése előtt. Mindezek megvalósításához Európa összefogására, egységére van szükség, s az utóbbi hetekben az egyes országok korábban kételkedő politikusai is kezdik felismerni: csak az unió, a politikai, gazdasági és szociális együttműködés adhat új lendületet Európának - mondta a múlt pénteki EK- csúcs eredményeit összefoglalva Jacques Delors. A francia lapok csalódottan kommentálják az EK csúcsértekezletének eredményeit. A Le Parisien szerint a találkozónak csupán a neve volt rendkívüli, az elért eredmények gyengék. A Le Quotidien de Paris kiemelte: a maastrichti szerződés ratifikálásának megünneplésére összegyűlt állam- és kormányfők megelégedtek egy „minimális szerződés” kitöltésével. Ami a nyugateurópai közvéleményt legjobban izgatja, a munkanélküliség emelkedése, a program kijelölését a decemberi csúcsértekezletre halasztották. A Libération szerint az EK-országoknak még be kell bizonyítaniuk: az általuk vezényelt, kifulladóban lévő gépezet képes leküzdeni a gazdasági válság és a keleti térség instabilitásának kihívását. JEGYZET Kohlnak jó napja volt Európának jó napja volt - állapították meg a tizenkettek állam- és kormányfői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójukon, miután sikerült megállapodniuk 11 központi hivatal és intézmény székhelyében. Ezek között kétség kívül az EK jövendő központi bankjának előfutára, az Európai Valutaintézet a legfontosabb, s ezért igazából csak Kohl német kancellárnak lehetett jó napja, aki végül is sikeresen keresztülpréselte, hogy Frankfurt am Main legyen a közös pénzügyi irányítószerv otthona. A nagy székhelyosztozkodás közepette csak egy rövid pezsgős koccintás jutott a november 1-jén - jó tíz hónapos késéssel - életbe lépő maastrichti szerződés ünneplésére. Talán éppen azért, mert a tizenkettek vezetőpolitikusai is nagyon jól látják, hogy Nyugat-Európa egyelőre még jócskán távol van attól a bizonyos „egységes” jelzőtől. Az igazi integrációhoz nemcsak az elengedhetetlenül szükséges gazdasági konjunktúra hiányzik, hanem az egyes nemzeti érdekeket a közös kül-, biztonsági és nem utolsósorban gazdaságpolitikának alárendelő gondolkodás, valamint az egységes Nyugat-Európát alkotó mintegy 250 millió ember bizalma is. A nyugat-európai „utca emberének” jelen pillanatban teljesen idegen az Európai Közösség működési mechanizmusa. Az egészből jóformán csak annyit ért és érez, hogy például mindenfajta ellenőrzés nélkül autózhat át Hollandiából Németországba. Ha viszont arra gondol, hogy nem is olyan sokára, 1999-től közös pénzben, az ECU-ben kell gondolkodnia és fizetnie, akkorfőként az EK fejlettebb tagországaiban élőket pillanatok alatt elönti a hideg veríték. Öngyilkos megoldás lenne mondjuk a bivalyerős német márka közös ECU- nevezőre emelése a gyöngécske görög drachmával. Úgy tűnik, leginkább a Bonn-Párizs tengely van tisztában azzal, hogy Maastricht már rég nem az, aminek indult, s ezért igyekszik magához ragadva a kezdeményezést, kiutat találni az alagútból. Persze sokaknak nagyon nem tetszik a németek „önként vállalt” valutaőr szerepe, de azt még a legelszántabb europesszimistáknak is be kell látniuk. Frankfurt am Main legalább egy biztos pont a közös európai zavarodottságban. Bonn, 1993. október 31. Dési András Az Olivetti elnöke is vád alatt // Őrizetben a titkosszolgálatok volt főnöke A hét végén letartóztatták az olasz polgári titkosszolgálatok (SISDE) volt főnökét, Riccardo Malpicát, s elfogatási parancsot adtak ki az elektronikai óriáscég, az Olivetti elnöke, Carlo De Benedetti ellen is - jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mindkettőjük ellen megvesztegetés, illetve a titkosszolgálati főnök esetében hivatali pénzek törvényellenes felhasználása a vád. A volt SISDE-főnök szerint a ’80-as években titkosszolgálati akciókra szánt pénzekből mintegy 50 milliárd lírát (kb. 30 millió dollárt) saját maguk között osztottak szét a belügyi tárca, illetve a titkosszolgálatok vezetői. Márpedig abban az időben Luigi Scalfaro, a jelenlegi köztársasági elnök állt a belügyminisztérium élén. Malpica vallomásában a jelenlegi belügyminisztert, Nicola Mancinót is bűnrészességgel vádolta. Az első döbbenetét a római főügyész, Vittorio Mele nyilatkozata enyhítette, aki az eddigi kihallgatások tényeinek ismeretében határozottan cáfolta, hogy Scalfaro és Mancino részesültek volna a titkos pénzekből. A személyektől függetlenül az elmúlt tíz nap alatt az olasz közvélemény szemében tökéletesen hitelét veszítette mind a hadsereg, mind pedig a belügyminisztérium, s azon belül is a titkosszolgálatok teljes vezérkara, ami még törékenyebbé teszi a politikai intézményrendszer reformjának kényes folyamatát. De Bendetti ellen a vád: az Olivetti vezére 10 milliárd líra (kb 6,5 millió dollár) kenőpénzt fizetett ki az illetékes minisztérium vezetőinek azért, hogy megszerezzen egy 168 milliárd lírás üzletet, az olasz posta elektronizálásának jogát. Az ügyészségi eljárás következményeiben megrendítheti az egész olasz gazdaságot. Az 1978-ban alapított De Benedetti-birodalom a hetedik legnagyobb olasz ipari csoport, mely Itáliában 40 ezer, külföldi üzemeiben 50 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Ezért érthető, hogy az érintett szakszervezetek a letartóztatási parancs hírét kétségbeesve fogadták, s aggodalommal reagált a katolikus egyház is. TÁVIRATI STÍLUSBAN KÍNA AZZAL FENYEGETŐZÖTT, hogy megakadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi, Haitivel kapcsolatos döntését, ha Jean-Bertrand Aristide elüldözött haiti elnök nem vonja vissza csütörtöki kijelentését, miszerint támogatja Tajvan visszavételét az ENSZ-be. (MTI) NIGÉRIÁT VÁLASZTOTTÁK meg az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a Biztonsági Tanácsból most távozó öt nem állandó tag ötödik „cserepartnerének”. Január elsejétől Japán, Magyarország, Marokkó, Venezuela és a Zöld-foki Köztársaság mandátumát Argentína, Csehország, Omán, Ruanda és Nigéria veszi át. (MTI) GIOVANNI SPADONNI, az olasz szenátus elnöke lesz a fővédnöke, a Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából Olaszországban tartandó megemlékezéseknek. A politikus elvállalta, hogy előadást is tart Kossuthról. (MTI) KÜLPOLITIKA 1993. november 1., hétfő Szerb nem az újabb békekonferenciára Stoltenberg Zágráb után Belgrádban. Milosevics szerint a globális válságkezelés hátráltatná a boszniai békét. Harcok vannak az Abdic-féle tartományban, Közép-Boszniában és Szarajevóban - jelenti Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerbia elnöke vasárnap fogadta Thorvald Stoltenberget, a genfi konferencia társelnökét, aki névlegesen az UNPROFOR és a Menekültügyi Főbiztosság képviselőivel szándékozott tanácskozni Kis-Jugoszlávia fővárosában. Milosevics, akinél a norvég diplomata az újabb Jugoszlávia-értekezlet lehetőségei felől érdeklődött, kifejtette, hogy pillanatnyilag nem vonzódik a délszláv válság globális kezelésének ötletéhez, mert az eltávolítaná Boszniát az igazságos békétől. Ám kívánatosnak tartja, hogy a nemzetközi tényezők vessék latba tekintélyüket és gyakoroljanak nyomást a hadakozókra a Genfben megkezdett munka sikere érdekében. Stoltenberg korábban Zágrábban járt, de Tudjman horvát elnökkel folytatott megbeszéléséről hivatalosan semmit sem közöltek. Boszniában tovább tart az ellenségeskedés. A Fikret Abdic kikiáltotta „nyugat-boszniai autonóm tartományból” ellentmondásos hírek érkeznek. Helyi forrás azt állította, hogy a szarajevói kormány fennhatósága alól kiszakadt körzet fegyveresei teljesen szétverték az Izetbegovichoz hű 5. bosnyák hadosztályt, más tudósítók úgy tudták, hogy a kormánycsapatok a „főváros”, Velika Kladusa elfoglalásával próbálkoztak, de visszaverték őket. A közép-boszniai Novi Travniknál, Vitéznél és Veresnél további horvát-muzulmán összecsapásokról érkezett jelentés. Szarajevóból a belgrádi iroda szerb kerületek muzulmán ágyúzásáról adott hírt, ami arra enged következtetni, hogy a kormány ellenőrizte városrészeket újabb szerb támadás érte. Orosz egységekre támadtak Gamszahurdia hívei Grúziában a döntő összecsapásra készülődnek Eduard Sevardnadze és Zviad Gamszahurdia csapatai, s a felek kölcsönösen az oroszországi beavatkozást kárhoztatják katonai kudarcaikért. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A tbiliszi kormány egységei a hét végén kénytelen voltak ismét feladni Hobi és Szenaki városait. Ez utóbbi helységből távozott az az orosz alegység is, amely a Poti-Tbiliszi vasútvonal egy szakaszát őrizte. A Gamszahurdiát támogató erők Szamtredia mellett nyílt fegyveres összetűzésbe is kerültek a vasútvonalat őrző orosz alegységekkel. Az orosz csapatok tüzet nyitottak, veszteségekről nem érkezett jelentés. A „zinadisták” támadását a hadsereg csak a Tehuri folyónál tudta feltartóztatni, s vasárnap estére mindkét fél itt vonta össze fő erőit. Megfigyelők szerint közeleg a döntő ütközet, Sevardnadze úgy nyilatkozott: hívei jelenleg átcsoportosítják erőiket és a hadihelyzet hamarosan gyökeres fordulatot vesz. A grúz vezető azzal magyarázta a kormánycsapatok offenzívájának megtorpanását és a két város elvesztését, hogy Zviad Gamszahurdia oldalán beavatkozott a harcokba mintegy ezer, Abházián át érkezett észak-kaukázusi fegyveres. A szeparatista abház kormány cáfolta, hogy csapataik részt vennének a grúz polgárháborúban, az azonban nyilvánvaló, hogy Gamszahurdiát támogatják. Maga Gamszahurdia vasárnap nyilatkozatban szólította föl Moszkvát, hogy vonja ki csapatai Potiból. A dokumentum szerint a kikötőt a grúz kormánycsapatok csak az orosz hadsereg páncélosainak és tüzérségének támogatásával tudták bevenni. Egy grúz kommandó egyetlen puskalövés nélkül kiszabadította az ország vasúti rendőrségének vezetőjét, akit Zugdidiben tartottak fogva. A vezérőrnagyért a zinadisták korábban komoly váltságdíjat követeltek. Totális embargóval fenyegetik Haitit Az amerikai és ENSZ-nyomás ellenére egyre zavarosabb a helyzet Haitin - jelentette washingtoni tudósítónk. A demokratikusan megválasztott, majd puccsal eltávolított Aristide elnöknek szombaton kellett volna visszatérnie a szigetországba, de az ellenzék a nemzetközi ultimátum és a blokád ellenére ezt megakadályozta. Mi több, ultimátumot adott az elnöknek, hogy mondjon le. Washington és az ENSZ azzal fenyegeti a Haitit uraló katonai vezetőket, hogy totális embargót vet be az ország ellen. Clinton elnök személyesen is elkötelezte magát Aristide mellett, annak ellenére, hogy egyes CIA-elemzések szerint a pap-elnök „ingatag személyiség”. Cédras tábornok nem mondott le és egyetlenegy pontját sem tartotta be az Aristide-del nemzetközi nyomásra kötött megállapodásnak. Cédras hívei máris a győzelmet ünnepüik. Aristide-ellenes tüntetés a haiti fővárosban REUTERS-FOTÓ Szlovákia: hová lett egytonnányi Semtex? A címben szereplő robbanóanyagot október 1-je és 21-e között tulajdonították el ismeretlen tettesek a szlovákiai Zólyom (Zvolen) környékén a Zylna cég raktárából. Egészen pontosan 902,4 kilogramm Semtexről van szó, melyet 24 kilogrammos adagokban, ládákban tároltak a cég raktárában. Lába kelt több mint 2000 gyutacsnak és mintegy 100 méter gyújtózsinórnak is. Az ellopott eszközök roppant veszélyesek. Állítólag a Skócia felett felrobbantott amerikai Jumbo esetében is Semtexet használtak a tettesek, ugyanis ezt a gyurmaszerű anyagot nem mutatja ki a repülőtéri vizsgáló berendezés, ugyanakkor elegendő belőle egy cigarettásdoboznyi egy utasszállító gép „elküldéséhez”. Egyszer egyméteres betonkockát a közepébe jól elhelyezett öt dekagrammnyi Semtex szétvet. A Zymna cég tulajdonosa állítólag október 21-én kapott olyan jelzést, hogy nagyobb mennyiségű Semtex tűnt fel valahol. Munkatársaival ezután ellenőrizte a raktárt, amelyet valóban feltörtek, kikapcsolva előbb a riasztóberendezést. Feltételezhetően több elkövető és több autó vett részt az akcióban, hiszen közel 40 láda elviteléről kellett gondoskodniuk. Nyugaton a terroristák esetenként akár 6000 német márkát is megadnak az „áru” kilogrammjáért. Farkas József György Folytatódik az öldöklés Észak-Írországban Hét ember meghalt, tizenegyen megsérültek szombaton egy Londonderry közelében fekvő kocsmában. A főleg katolikusok lakta településen a Mindenszenteket megelőző hagyományos álarcos ünnepséget zavarta meg az incidens. A merénylettel tíz nap alatt huszonnégyre emelkedett az ulsteri halálos áldozatok száma - jelentette Londonból R. Hahn Veronika. Az akcióért a törvényen kívüli protestáns Ulsteri Szabadságharcosok vállalták a felelősséget, beváltva korábbi fenyegetésüket, hogy bosszút állnak az Ír Köztársasági Hadsereg egy héttel korábbi bombamerényletéért a belfasti Shankill Roadon, amelynek során tízen haltak meg, magán a terroristán kívül valamennyien protestánsok. Greysteel falu Felkelő Nap elnevezésű szórakozóhelyére röviddel este tíz óra előtt sétált be a két álarcot viselő fegyveres és azonnal lőni kezdtek. A vendégek először azt hitték, a maszkot viselő férfiak csak az ilyenkor szokásos petárdákat dobálják. Amikor már többen halva és ájultan, ,vérző sebekkel a földre zuhantak, mások pánikba esve sikoltoztak, az egyik merénylő a legnagyobb lelki nyugalommal újratöltötte félautomata fegyverét és folytatta a lövöldözést. Vasárnap a rendőrség hét embert hallgatottki, akiknek közük lehet a véres drámához. A pénteki brüsszeli rendkívüli Eb-ülést felhasználva tárgyalást folytatott jó konfliktusban érintett Majcír brit és Reynolds ír kormányfő. Közös közleményükben elkötelezték magukat a megbeszélések újrafelvételére annak érdekében, hogy tartós politikai rendezést érjenek el a tartományban. Ahhoz, hogy megegyezés születhessék, az Ír Köztársaságnak meg kellene változtatnia alkotmányát, amely kimondja egy egységes Írország igényét. A két kormányfő között lényeges nézeteltérések vannak a tekintetben, helyet kaphat-e a Sinn Fein, az IRA politikai szárnya a tárgyalásokon. Reynolds szerint erre lehetőség nyílna a harcok, meghirdetett beszüntetése esetén, Major „nem tud elképzelni megbeszéléseket vagy tárgyalásokat két demokratikus kormány és azok között, akik erőszakot alkalmaznak”. Román szóvivő Bába kijelentéséről Bába Iván magyar külügyi államtitkár-helyettesnek arról a kijelentéséről, hogy a készülő magyar-román alapszerződés szövegtervezetei fényévnyi távolságra esnek egymástól, Mircea Ceoana bukaresti külügyi szóvivő, Teodor Melescanu külügyminiszter tanácsosa a Népszabadság kérdésére válaszolva kifejtette: utánanézett és megtudta, hogy tulajdonképpen csak egy állítólagos nyilatkozatra utaló sajtóbeszámolóról van szó. Ezt viszont nem tartja elégséges tényalapnak ahhoz, hogy kommentálja. Ha majd bebizonyosodik, hogy valóban elhangzott a sajtóbeszámolóban említett kijelentés - amit korábbi sajtótapasztalatai szerint jobbnak tart tüzetesebben leellenőrizni -, akkor majd vissza lehet térni az ügyre.