Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

A NÉPSZABADSÁG. Mától Európai Unió a Közös Piac November 1-jén életbe lép az Európai Közösség tizenkét tag­államának uniójáról rendelkező maastrichti megállapodás. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jacques Delors, az EK elnöke, a párizsi Le Journal du Diman­­che-nak adott interjújában hangsúlyozza: a tizenkettek egységtörekvése mentette meg Európa nyugati felét az újabb háborúktól. Ahol az unió szán­déka hiányzik - lásd Kelet-Eu­­rópát ott nem egyszerűen pol­gárháború dühöng, de a barba­rizmus uralkodik. Más kérdés, hogy gazdasági értelemben az EK sem hozott csodákat. Ám Delors szerint ennek legfőbb oka, hogy hiányzott az egyes or­szágok gazdaságpolitikájának összehangolása, s Európa az el­múlt évek technológiai verseny­­futásában némileg lemaradt. Az erők egyesítésével az Eu­rópai Unió legfőbb feladata most a korszerű technikát a gazdaság fellendítésének szol­gálatába állítani. Európának szüksége van a „New Deal”-re, egy új lendületre, hatalmas közmunkákra, amely új mun­kahelyeket hoz létre és megren­deléseket ad a gazdaságnak. Ennek első lépcsőfoka az EK 7­0 milliárd ECU-s közlekedésfej­lesztési terve, amely már Kelet - Európát is érintené. Létezik Brüsszelben egy olyan térkép, amely az új utak és szupergyor­saságú vasútvonalak nyomvo­nalát jelöli egészen Oroszország távol-keleti feléig. S ugyancsak készen áll egy terv, amely az in­formatika és a kommunikáció legújabb vívmányainak alkal­mazásával teljesen újjászervezi a munkát, nagy lehetőséget nyitva újabb munkahelyek te­remtése előtt. Mindezek megva­lósításához Európa összefogá­sára, egységére van szükség, s az utóbbi hetekben az egyes or­szágok korábban kételkedő po­litikusai is kezdik felismerni: csak az unió, a politikai, gazda­sági és szociális együttműködés adhat új lendületet Európának - mondta a múlt pénteki EK- csúcs eredményeit összefoglal­va Jacques Delors.­ ­ A francia lapok csalódottan kommentálják az EK csúcsérte­kezletének eredményeit. A Le Parisien szerint a találkozónak csupán a neve volt rendkívüli, az elért eredmények gyengék. A Le Quotidien de Paris kiemelte: a maastrichti szerződés ratifikálá­sának megünneplésére össze­gyűlt állam- és kormányfők meg­elégedtek egy „minimális szerző­dés” kitöltésével. Ami a nyugat­európai közvéleményt legjobban izgatja, a munkanélküliség emelkedése, a program kijelölé­sét a decemberi csúcsértekezlet­re halasztották. A Libération szerint az EK-országoknak még be kell bizonyítaniuk: az általuk vezényelt, kifulladóban lévő gé­pezet képes leküzdeni a gazdasá­gi válság és a keleti térség insta­bilitásának kihívását. JEGYZET Kohlnak jó napja volt Európának jó napja volt - állapí­tották meg a tizenkettek állam- és kormányfői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójukon, miután sikerült megállapodniuk 11 központi hivatal és intézmény székhelyében. Ezek között két­ség kívül az EK jövendő közpon­ti bankjának előfutára, az Euró­pai Valutaintézet a legfontosabb, s ezért igazából csak Kohl német kancellárnak lehetett jó napja, aki végül is sikeresen keresztül­préselte, hogy Frankfurt am Main legyen a közös pénzügyi irányítószerv otthona. A nagy székhelyosztozkodás közepette csak egy rövid pezs­­gős koccintás jutott a november 1-jén - jó tíz hónapos késéssel - életbe lépő maastrichti szerző­­­dés ünneplésére. Talán éppen azért, mert a tizenkettek vezető­­politikusai is nagyon jól látják, hogy Nyugat-Európa egyelőre még jócskán távol van attól a bizonyos „egységes” jelzőtől. Az igazi integrációhoz nemcsak az elengedhetetlenül szükséges gazdasági konjunktúra hiány­zik, hanem az egyes nemzeti ér­dekeket a közös kül-, biztonsá­gi és nem utolsósorban gazda­ságpolitikának alárendelő gon­dolkodás, valamint az egységes Nyugat-Európát alkotó mint­egy 250 millió ember bizalma is. A nyugat-európai „utca embe­rének” jelen pillanatban teljesen idegen az Európai Közösség mű­ködési mechanizmusa. Az egész­ből jóformán csak annyit ért és érez, hogy például mindenfajta ellenőrzés nélkül autózhat át Hollandiából Németországba. Ha viszont arra gondol, hogy nem is olyan sokára, 1999-től kö­zös pénzben, az ECU-ben kell­ gondolkodnia és fizetnie, akkor­főként az EK fejlettebb tagor­szágaiban élőket pillanatok alatt elönti a hideg veríték. Öngyilkos megoldás lenne mondjuk a bivaly­erős német márka közös ECU- nevezőre emelése a gyöngécske görög drachmával. Úgy tűnik, leginkább a Bonn-Párizs tengely van tisztá­ban azzal, hogy Maastricht már rég nem az, aminek indult, s ezért igyekszik magához ragad­va a kezdeményezést, kiutat ta­lálni az alagútból. Persze sokak­nak nagyon nem tetszik a néme­tek „önként vállalt” valutaőr szerepe, de azt még a legelszán­tabb europesszimistáknak is be kell látniuk. Frankfurt am Main legalább egy biztos pont a közös európai zavarodottságban. Bonn, 1993. október 31. Dési András Az Olivetti elnöke is vád alatt // Őrizetben a titkosszolgálatok volt főnöke A hét végén letartóztatták az olasz polgári titkosszolgálatok (SISDE) volt főnökét, Riccardo Malpicát, s elfogatási parancsot adtak ki az elektronikai óriás­cég, az Olivetti elnöke, Carlo De Benedetti ellen is - jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mindkettőjük ellen megveszte­getés, illetve a titkosszolgálati főnök esetében hivatali pénzek törvényellenes felhasználása a vád. A volt SISDE-főnök szerint a ’80-as években titkosszolgálati akciókra szánt pénzekből mint­egy 50 milliárd lírát (kb. 30 mil­lió dollárt) saját maguk között osztottak szét a belügyi tárca, illetve a titkosszolgálatok veze­tői. Márpedig abban az időben Luigi Scalfaro, a jelenlegi köz­­társasági elnök állt a belügymi­nisztérium élén. Malpica vallo­másában a jelenlegi belügymi­nisztert, Nicola Mancinót is bűnrészességgel vádolta. Az el­ső döbbenetét a római főügyész, Vittorio Mele nyilatkozata eny­hítette, aki az eddigi kihallga­tások tényeinek ismeretében határozottan cáfolta, hogy Scalfaro és Mancino részesül­tek volna a titkos pénzekből. A személyektől függetlenül az elmúlt tíz nap alatt az olasz közvélemény szemében tökéle­tesen hitelét veszítette mind a hadsereg, mind pedig a belügy­minisztérium, s azon belül is a titkosszolgálatok teljes vezér­kara, ami még törékenyebbé te­szi a politikai intézményrend­szer reformjának kényes folya­matát. De Bendetti ellen a vád: az Olivetti vezére 10 milliárd líra (kb 6,5 millió dollár) kenőpénzt fizetett ki az illetékes miniszté­rium vezetőinek azért, hogy megszerezzen egy 168 milliárd lírás üzletet, az olasz posta elektronizálásának jogát. Az ügyészségi eljárás követ­kezményeiben megrendítheti az egész olasz gazdaságot. Az 1978-ban alapított De Benedet­­ti-birodalom a hetedik legna­gyobb olasz ipari csoport, mely Itáliában 40 ezer, külföldi üze­meiben 50 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Ezért érthető, hogy az érintett szakszerveze­tek a letartóztatási parancs hí­rét kétségbeesve fogadták, s ag­godalommal reagált a katolikus egyház is. TÁVIRATI STÍLUSBAN KÍNA AZZAL FENYEGETŐZÖTT, hogy megakadá­lyozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi, Haitivel kapcsolatos döntését, ha Jean-Bertrand Aristide elüldözött haiti elnök nem vonja vissza csütörtöki kijelentését, miszerint támo­gatja Tajvan visszavételét az ENSZ-be. (MTI) NIGÉRIÁT VÁLASZTOTTÁK meg az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a Biztonsági Tanácsból most távozó öt nem állandó tag ötödik „cserepartnerének”. Január elsejétől Japán, Magyarország, Marokkó, Venezuela és a Zöld-foki Köztársaság mandátumát Ar­gentína, Csehország, Omán, Ruanda és Nigéria veszi át. (MTI) GIOVANNI SPADONNI, az olasz szenátus elnöke lesz a fővédnöke, a Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmá­ból Olaszországban tartandó megemlékezéseknek. A politikus el­vállalta, hogy előadást is tart Kossuthról. (MTI) KÜLPOLITIKA 1993. november 1., hétfő Szerb nem az újabb békekonferenciára Stoltenberg Zágráb után Belgrádban. Milosevics szerint a globá­lis válságkezelés hátráltatná a boszniai békét. Harcok vannak az Abdic-féle tartományban, Közép-Boszniában és Szarajevóban - jelenti Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerbia elnöke vasárnap fogad­ta Thorvald Stoltenberget, a genfi konferencia társelnökét, aki névlegesen az UNPROFOR és a Menekültügyi Főbiztosság képviselőivel szándékozott ta­nácskozni Kis-Jugoszlávia fő­városában. Milosevics, akinél a norvég diplomata az újabb Jugoszlá­­via-értekezlet lehetőségei felől érdeklődött, kifejtette, hogy pillanatnyilag nem vonzódik a délszláv válság globális kezelé­sének ötletéhez, mert az eltávo­­lítaná Boszniát az igazságos bé­kétől. Ám kívánatosnak tartja, hogy a nemzetközi tényezők vessék latba tekintélyüket és gyakoroljanak nyomást a hada­­kozókra a Genfben megkezdett munka sikere érdekében. Stol­tenberg korábban Zágrábban járt, de Tudjman horvát elnök­kel folytatott megbeszéléséről hivatalosan semmit sem közöl­tek. Boszniában tovább tart az el­lenségeskedés. A Fikret Abdic kikiáltotta „nyugat-boszniai autonóm tartományból” ellent­mondásos hírek érkeznek. Helyi forrás azt állította, hogy a szara­jevói kormány fennhatósága alól kiszakadt körzet fegyveresei tel­jesen szétverték az Izetbegovic­­hoz hű­­ 5. bosnyák hadosztályt, más tudósítók úgy tudták, hogy a kormánycsapatok a „főváros”, Velika Kladusa elfoglalásával próbálkoztak, de visszaverték őket. A közép-boszniai Novi Trav­­niknál, Vitéznél és Veresnél to­vábbi horvát-muzulmán össze­csapásokról érkezett jelentés. Szarajevóból a belgrádi iroda szerb kerületek muzulmán ágyúzásáról adott hírt, ami arra enged következtetni, hogy a kormány ellenőrizte városrésze­ket újabb szerb támadás érte. Orosz egységekre támadtak Gamszahurdia hívei Grúziában a döntő összecsapás­ra készülődnek Eduard Sevard­­nadze és Zviad Gamszahurdia csapatai, s a felek kölcsönösen az oroszországi beavatkozást kár­hoztatják katonai kudarcaikért. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A tbiliszi kormány egységei a hét végén kénytelen voltak ismét feladni Hobi és Szenaki városa­it. Ez utóbbi helységből távozott az az orosz alegység is, amely a Poti-Tbiliszi vasútvonal egy sza­kaszát őrizte. A Gamszahurdiát támogató erők Szamtredia mel­lett nyílt fegyveres összetűzésbe is kerültek a vasútvonalat őrző orosz alegységekkel. Az orosz csapatok tüzet nyitottak, veszte­ségekről nem érkezett jelentés. A „zinadisták” támadását a hadsereg csak a Tehuri folyónál tudta feltartóztatni, s vasárnap estére mindkét fél itt vonta össze fő erőit. Megfigyelők sze­rint közeleg a döntő ütközet, Sevardnadze úgy nyilatkozott: hívei jelenleg átcsoportosítják erőiket és a hadihelyzet hama­rosan gyökeres fordulatot­ vesz. A grúz vezető azzal magya­rázta a kormánycsapatok of­­fenzívájának megtorpanását és a két város elvesztését, hogy Zviad Gamszahurdia oldalán beavatkozott a harcokba mint­egy ezer, Abházián át érkezett észak-kaukázusi fegyveres. A szeparatista abház kormány cá­folta, hogy csapataik részt ven­nének a grúz polgárháborúban, az azonban nyilvánvaló, hogy Gamszahurdiát támogatják. Maga Gamszahurdia vasár­nap nyilatkozatban szólította föl Moszkvát, hogy vonja ki csapa­tai Potiból. A dokumentum sze­rint a kikötőt a grúz kormány­csapatok csak az orosz hadsereg páncélosainak és tüzérségének támogatásával tudták bevenni. Egy grúz kommandó egyetlen puskalövés nélkül kiszabadította az ország vasúti rendőrségének vezetőjét, akit Zugdidiben tar­tottak fogva. A vezérőrnagyért a zinadisták korábban komoly váltságdíjat követeltek. Totális embargóval fenyegetik Haitit Az amerikai és ENSZ-nyomás ellenére egyre za­varosabb a helyzet Haitin - jelentette washingto­ni tudósítónk. A demokratikusan megválasztott, majd puccsal eltávolított Aristide elnöknek szombaton kellett volna visszatérnie a szigetor­szágba, de az ellenzék a nemzetközi ultimátum és a blokád ellenére ezt megakadályozta. Mi több, ultimátumot adott az elnöknek, hogy mondjon le. Washington és az ENSZ azzal fenyegeti a Hai­tit uraló katonai vezetőket, hogy totális embargót vet be az ország ellen. Clinton elnök személyesen is elkötelezte magát Aristide mellett, annak elle­nére, hogy egyes CIA-elemzések szerint a pap-el­nök „ingatag személyiség”. Cédras tábornok nem mondott le és egyetlen­egy pontját sem tartotta be az Aristide-del nem­zetközi nyomásra kötött megállapodásnak. Céd­ras hívei máris a győzelmet ünnepüik. Aristide-ellenes tüntetés a haiti fővárosban REUTERS-FOTÓ Szlovákia: hová lett egytonnányi Semtex? A címben szereplő robbanóanya­got október 1-je és 21-e között tulajdonították el ismeretlen tet­tesek a szlovákiai Zólyom (Zvo­­len) környékén a Zylna cég rak­tárából. Egészen pontosan 902,4 kilogramm Semtexről van szó, melyet 24 kilogrammos adagok­ban, ládákban tároltak a cég raktárában. Lába kelt több mint 2000 gyutacsnak és mintegy 100 méter gyújtózsinórnak is. Az ellopott eszközök roppant veszélyesek. Állítólag a Skócia felett felrobbantott amerikai Jumbo esetében is Semtexet használtak a tettesek, ugyanis ezt a gyurmaszerű anyagot nem mutatja ki a repülőtéri vizsgáló berendezés, ugyanakkor ele­gendő belőle egy cigarettásdo­­boznyi egy utasszállító gép „el­küldéséhez”. Egyszer egyméte­res betonkockát a közepébe jól elhelyezett öt dekagrammnyi Semtex szétvet. A Zymna cég tulajdonosa állí­tólag október 21-én kapott olyan jelzést, hogy nagyobb mennyisé­gű Semtex tűnt fel valahol. Munkatársaival ezután ellen­őrizte a raktárt, amelyet valóban feltörtek, kikapcsolva előbb a ri­asztóberendezést. Feltételezhe­tően több elkövető és több autó vett részt az akcióban, hiszen közel 40 láda elviteléről kellett gondoskodniuk. Nyugaton a ter­roristák esetenként akár 6000 német márkát is megadnak az „áru” kilogrammjáért. Farkas József György Folytatódik az öldöklés Észak-Írországban Hét ember meghalt, tizenegyen megsérültek szombaton egy Londonderry közelében fekvő kocsmában. A főleg katolikusok lakta településen a Mindenszen­teket megelőző hagyományos álarcos ünnepséget zavarta meg az incidens. A merénylettel tíz nap alatt huszonnégyre emelke­dett az ulsteri halálos áldozatok száma - jelentette Londonból R. Hahn Veronika. Az akcióért a törvényen kívü­li protestáns Ulsteri Szabadság­harcosok vállalták a felelőssé­get, beváltva korábbi fenyegeté­süket, hogy bosszút állnak az Ír Köztársasági Hadsereg egy hét­tel korábbi bombamerényleté­ért a belfasti Shankill Roadon, amelynek során tízen haltak meg, magán a terroristán kívül valamennyien protestánsok. Greysteel falu Felkelő Nap el­nevezésű szórakozóhelyére rö­viddel este tíz óra előtt sétált be a két álarcot viselő fegyveres és azonnal lőni kezdtek. A vendé­gek először azt hitték, a maszkot viselő férfiak csak az ilyenkor szokásos petárdákat dobálják. Amikor­ már többen halva és ájultan, ,vérző sebekkel a földre zuhantak, mások pánikba esve sikoltoztak, az egyik merénylő a legnagyobb lelki nyugalommal újratöltötte félautomata fegyve­rét és folytatta a lövöldözést. Va­sárnap a rendőrség hét embert hallgatott­­ki, akiknek közük le­het a véres drámához. A pénteki brüsszeli rendkívüli Eb-ülést felhasználva tárgyalást folytatott jó konfliktusban érin­tett Majcír brit és Reynolds ír kormányfő. Közös közlemé­nyükben elkötelezték magukat a megbeszélések újrafelvételére annak érdekében, hogy tartós politikai rendezést érjenek el a tartományban. Ahhoz, hogy meg­egyezés születhessék, az Ír Köz­társaságnak meg kellene változ­tatnia alkotmányát, amely ki­mondja egy­­ egységes Írország igényét. A két kormányfő között lényeges nézeteltérések vannak a tekintetben, helyet kaphat-e a Sinn Fein, az IRA politikai szár­nya a tárgyalásokon. Reynolds szerint erre lehetőség nyílna a harcok, meghirdetett beszünteté­se esetén, Major „nem tud elkép­zelni megbeszéléseket vagy tár­gyalásokat két demokratikus kormány és azok között, akik erőszakot alkalmaznak”. Román szóvivő Bába kijelentéséről Bába Iván magyar külügyi ál­lamtitkár-helyettesnek arról a kijelentéséről, hogy a készülő magyar-román alapszerződés szövegtervezetei fényévnyi tá­volságra esnek egymástól, Mir­­cea Ceoana bukaresti külügyi szóvivő, Teodor Melescanu kül­ügyminiszter tanácsosa a Nép­­szabadság kérdésére válaszolva kifejtette: utánanézett és meg­tudta, hogy tulajdonképpen csak egy állítólagos nyilatko­zatra utaló sajtóbeszámolóról van szó. Ezt viszont nem tartja elégséges tényalapnak ahhoz, hogy kommentálja. Ha majd bebizonyosodik, hogy valóban elhangzott a sajtóbeszámoló­ban említett kijelentés - amit korábbi sajtótapasztalatai sze­rint jobbnak tart tüzetesebben leellenőrizni -, akkor majd vissza lehet térni az ügyre.

Next