Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

40 oldal ! Melléklet: itthon f Ára.­is,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. november 4., csütörtökSzocialista napilap 5 .-évfolyam, 257. szám, első kiadás­ai— Önkormányzati választások 1994 végén? Nagy valószínűséggel a jövő év végén kell megtartani az önkor­mányzati választásokat - jelen­tette ki Boross Péter belügymi­niszter azon a polgármesteri fó­rumon, amelyet szerdán ren­deztek Pécsett az MDF ügyve­zető elnöksége kihelyezett ülése alkalmából. A belügyminiszter szerint nem lenne célszerű, ha az országgyűlési választásokkal egy időben rendeznék az önkor­mányzatiakat is, azt viszont nem tartja kivihetőnek - bár ő ezt pártolná -, hogy halasszák a választásokat ’95 márciusára. Ezzel kapcsolatban Boross azt is megjegyezte: az önkormány­zatoknál célszerű lenne az öté­ves ciklust bevezetni, így meg­valósulhatna az országgyűlési és az önkormányzati választá­sok közötti úgynevezett felezési rendszer. A belügyminiszter a megyei polgármesterek és jegyzők előtt a magyar közigazgatási rendszer á­talakításának szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, meg kell valósítani az önkormányzati testületek, a polgármesterek és a jegyzők hatásköreinek törvényi rögzítését. A miniszter bírálta az önkormányzatok jelenlegi szoci­ális segélyezési rendszerét; mint mondta, az önkormányzatok er­re a célra kétszer annyit költe­nek, mint kellene. Szerinte a se­gélyezés rendszerét is normatív szempontok alapján kell kialakí­tani. A belügyminiszter szólt a megyei önkormányzatok fontos­ságáról is. Hangoztatta: a hazai közigazgatásban 700 éves ha­gyománya van a megyerendszer­nek, ezért azt nem lehet eltörölni. A miniszter végezetül elmondta, hogy az új önkormányzati tör­vényt leghamarabb jövő nyáron lehet a parlament elé terjeszteni, így arról már csak az újonnan megalakuló Országgyűlés hatá­rozhat. K. J. T. Média­ egyenleg: ki mit tud? A figyelem központjában a Szabadság tér és a Bródy Sándor utca Tegnap értesültünk róla: magyar diplomaták há­zi feladata annak elmagyarázása külföldi part­nereiknek, hogy egy befolyásához ragaszkodó újságírói csoport kelti az ország rossz hírét mé­diaügyben. Tény, hogy a Bródy Sándor utcában és a Szabadság téren történtek most már a hatá­ron túl is figyelmet keltenek - különös tekintet­tel a keddi Nahlik-sajtóértekezlet bumerángha­tására. Közben azonban itthon sok kérdés vár megválaszolásra. MUNKATÁRSUNKTÓL Először: Összefüggnek-e a Magyar Rádióban és az MTV-ben történtek? Erre a válasz akkor is igenlő, ha nem bizonyítható az egyeztetés. Az események között összefüggést teremt az, hogy azonos időben megmozgatták­­ nem egyszerűen az érintetteket vagy az újságíró-társadalmat (ez a történet nem erről szól), hanem a sajtószabad­ságért aggódó értelmiség jelentős részét. A leg­kevesebb, ami elmondható: a médiaalelnökök és a hozzájuk kapcsolódó „szekértáborok” meg akarták erősíteni saját helyzetüket, és „léptek” - jól érzékelve az Antall távollétében megnöve­kedett mozgásteret. Kész helyzetet kívántak te­remteni, mivel pontosan kiszámítható volt, mi lesz a visszhangja, ha egy sajtószemlerészletért beszüntetik a lapszemlét, és ha Bánó helyébe - és ez a lényeges! - Murányi Lászlót helyezik. (A lakitelki alapítók egyike mondta tegnap la­punknak: „Csinálhatták volna elegánsabban is. Ha Bánót felfüggesztik és egy munkatársát bíz­zák meg az Egyenleg vezetésével, nincs vihar, Murányi Lászlót odahelyezni provokáció volt”.) Másodszor: Volt-e politikai áldás az alelnökök intézkedéssorozatán? A kormány (1. „Miniszterel­nöki Sajtóiroda”) és az MDF rábólintott. A kom­bináció, hogy Lezsák Sándor, ha nem is szervezte, de nem is bánta a történteket, tartja magát. Alap­ja vélhetően az, hogy Lezsák is tudja: az MDF-nek a kormányban maradáshoz szüksége lesz szövet­ségesekre. A MIÉP az ő számára elfogadhatóbb, mint a Fidesz. Márpedig a MIÉP-táborban a két alelnök abszolút népszerű - a Magyar Fórum lel­kesen helyeselt nekik, Csurka úgyszintén. (Média-egyenleg... folytatás a 4. oldalon) Alaptőkét emelne a Suzuki A kormány ma dönt a garanciáról Értesüléseink szerint a kormány mai ülésén tárgyal a Magyar Suzuki Rt. alaptőke­­emelésének ügyéről. A minisz­terek jóváhagyására vár, hogy a költségvetésből 1,3 milliárd fo­rintos garanciát adjanak az au­tógyár 7-7,5 milliárdra terve­zett alaptőke-emeléséhez. Ha ez megvan, akkor már csak azt kell eldönteni, hogy a vállalat magyar fő részvénytulajdonosa, az Állami Vagyonkezelő Rt. közvetve vagy közvetlenül vál­­laja a garanciát. Botos Balázs pénzügyminisz­tériumi helyettes államtitkár ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy az ÁV Rt. közvetlen szerepválla­lása esetén módosítani kellene a vagyonkezelő portfolióját meg­határozó 129-es számú kor­mányrendeletet. Ebben ugyanis nem voltak benne azok az állami vállalatok, amelyek a Magyar Suzuki Rt. alapításában részt ve­vő Autókonszernben tömörültek. Mint az ÁV Rt. illetékesétől megtudtuk, a befektetés kocká­zatait mérlegelve a szervezet közvetett módon szeretne köz­reműködni a garanciavállalás­ban. Ezt a szándékot tükrözi az ÁV Rt. szerdai igazgatótanácsi ülésén kialakult álláspont is. Az emelésre - amellyel 13 mil­liárd forint fölé kerülne az alap­tőke - a Magyar Suzukinak Lepsényi István vezérigazgató szerint azért van szüksége, mert ezzel jelentős, jenben felvett hi­telek terhétől szabadulna meg a részvénytársaság. A tőkeinjek­ció - amelynek nagyobbik felét a japánok adnák - hozzájárulna a magyar beszállítói program gyorsításához, s javítaná az ér­tékesítést is. Az idén 15 ezer, jövőre 40 ezer gépkocsit állítanak elő az esztergomi gyárban. Az új gép­kocsik hazai piacán 25 száza­lékkal részesedő gyártó 1994- ben már termelésének felét kül­földön értékesíti. A nyugat-eu­rópai eladások előkészítése a tí­pusbizonyítványok jóváhagyá­sánál tart - közölte a vezérigaz­gató. Valószínűleg bővítik az eddigi kelet-európai - orosz, ukrán és kínai - exportot is: a piaci lehetőségektől függően szóba jöhet Szlovákia, Csehor­szág, a volt Jugoszlávia néhány köztársasága és Románia. Regős Zsuzsa Ha nem indul a vonat November 15-én figyelmeztető sztrájkot tartanak a vasutasok. (Részletek az 5. oldalon) BOROS JENŐ FELVÉTELE Deutsch szerint Boross provokál Boross Péter belügyminiszter­nek a Die Welt című német lap­ban megjelent interjúja nyil­vánvalóan a Fidesz elleni pro­vokáció - véli Deutsch Tamás. A cikkben Boross nem zárta ki a Fidesz és az MDF közti együtt­működés lehetőségét a válasz­tások utáni időszakban. Deutsch Tamás, a Fidesz alel­­nöke a Népszabadságnak el­mondta: szerinte nem véletlen, hogy éppen a médiaháború kel­lős közepén tesz a kormányfőt helyettesítő belügyminiszter ilyen kijelentést. A Boross-in­­terjúnak a Fideszre vonatkozó részével nem más volt cél - véli Deutsch -, mint hogy a példát­lanul népszerűtlen kormányzó­párt hírbe hozza magával a fia­tal demokratákat, s így járassa le a Fideszt a választók előtt. Deutsch Tamás leszögezte: a Fidesz a választások után a li­berális blokk pártjaival, első­sorban az SZDSZ-szel, illetve az Agrárszövetséggel és a Vál­lalkozók Pártjával tervez szoros együttműködést. Ezen pártok célja ugyanis a jelenlegi koalí­ció leváltása, tehát elsősorban velük képzelhető­­el szoros együttműködés - mondta Deutsch, aki szerint ez nem zár­ja ki kapcsolat keresését más pártokkal, de erről a Fidesz előbb egyezteti álláspontját a többi liberális párttal. F. Gy. A. Fodor kilép a Fideszből Orbán: Nem lesz könnyű pótolni Fodor Gábor december elsejével lemond parlamenti képviselői mandátumáról és kilép a Fideszből. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke tegnap sajtótájé­koztatón jelentette be elhatározását, s egyúttal azt is elmondta: még nem d­öntötte el, hogy a politikusi pályán kíván-e maradni. A kilépéssel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke munkatársunknak elmondta: Fodor Gáborra, mint sok fontos poszt betöltésére alkalmas emberre számítottak, de távozása nem jelenti azt, hogy bizonyos értékek képviselete is megszűnik ezzel a pártban. Információink szerint a fiatal demokratáknál többen fontolgatják még a kilépést, s nem zárható ki, hogy néhány napon belül sor kerül Molnár Péter lemondására. Lapunk úgy értesült, hogy Hegedűs István és Ungár Klára nem tervez hasonló lépést. A Fidesz alelnöke tegnap dél­előtt telefaxon értesítette lépé­séről Orbán Viktor pártelnököt, Szájer Józsefet, a Fidesz vá­lasztmányának elnökét és Sza­bad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét. Ezt követően találko­zott a sajtó munkatársaival, elő­ször felolvasott egy, a döntést indokoló nyilatkozatot (ebből alább részleteket közlünk), majd kérdésekre válaszolt. - Alapvető morális ügynek tartom, hogy ha egy párttól kaptam a mandátumomat, ak­kor azt a pártnak vissza is kell adnom - indokolta egyik vála­szában, hogy miért válik meg a képviselőségtől is. A további lépéseit firtató kérdések elől azzal tért ki: még nem döntötte el, hogy a politikai pályán ma­rad-e, ehhez több időre van szüksége. Elismerte ugyanak­kor, hogy „szinte mindegyik párttól” megkeresték együtt­működési ajánlattal. Arra a kérdésre, hogy szemé­lyes ellentéte Orbán Viktorral szerepet játszott-e döntésében, Fodor azt felelte: ennek nincs döntő jelentősége, mélyebb el­lentmondások késztették erre a lépésre. Azt is elmondta, véle­ménye szerint személyes elhatá­rozása nem befolyásolja a Fi­desz és az SZDSZ viszonyát, a két párt szövetsége nem gyengül emiatt. (Fodor... folytatás a 6. oldalon) Fodor átadja a helyét SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Itt a cseppfertőzések időszaka Nincs járvány, van vakcina Bár környezetünkben egyre több embernek fájnak a végtag­jai, egyre többen fáradtak, láza­sak, a szakemberek szerint nin­csen influenzajárvány, s erre utaló jelentés Európa egyéb tér­ségeiből sem érkezett. A nagy, akár az egész világra kiterjedő influenzajárványokat az úgynevezett A-vírus okozza, amely jelentősen képes megvál­toztatni az antigén szerkezetét - mondta munkatársunknak dr. Staub Ilona, az Országos Köz­egészségügyi Intézet járványügyi osztályának vezetője. Az influ­enza B-vírusa rendszerint las­sabban terjed, kisebb területeket fertőz meg, míg a C-vírus táma­dásakor legfeljebb szórványosan fordulnak elő megbetegedések. Mindhárom vírus rövid, né­hány napos lappangási idő után magas lázat, izomfájdalmakat, elesettségérzést okoz. Szövőd­mények legfeljebb később ala­kulhatnak ki. Az influenzajár­ványok rendszerint kora ta­vasszal és az év vége felé kötik ágyhoz az embereket, nehéz azonban meghatározni, hogy a megbetegedések száma alapján mikortól nevezhetik a fertőzé­seket községi, városi, megyei vagy akár országos járványnak. Október végén kezdték meg munkájukat az influenzafigyelő szolgálatok. Vizsgálják, hogy nem sokasodnak-e a megbete­gedések, elvégzik a vírusszero­o­lógiai laborvizsgálatokat, ám mindeddig az ország egyetlen területéről sem jelentettek inf­luenzajárványt. Staub Ilona azonban arra figyelmeztet, hogy most van a cseppfertőzé­sek időszaka, s különféle víru­sok is okozhatnak az influenzá­hoz hasonló megbetegedéseket. A szakemberek szerint - bár jelenleg nincs járvány - a ha­zánkban előállított, s a WHO által ajánlott oltóanyagot már kedden és szerdán eljuttatták a megyékbe. A vakcina a házior­vosokhoz kerül. K. A. SZDSZ—Palotás-párt: közös képviselőjelölt Közös jelöltet indít az SZDSZ és a Köztársaság Párt a Szarvas környéki egyéni választókerület­ben. A két párt vezetősége teg­nap állapodott meg erről. Bódi János helyi vállalkozó sikeres szereplés esetén annak a pártnak lesz képviselője, amely a helyi körzetben a listán több szavaza­tot kap - tudtuk meg Pető Iván­tól, az SZDSZ elnökétől. Pető a Fodor-Fidesz vitát belügynek te­kinti, amelynek nincs hatása a két párt együttműködésére. Ettől függetlenül Fodor Gábor dönté­sét morális szempontból példa­mutatónak értékelte, hiszen mi­után konfliktusba került pártjá­val, nem átült, hanem lemondott mandátumáról.

Next