Népszabadság, 1994. január (52. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
A NÉPSZABADSÁG. Újabb vérfürdő Szarajevóban Szerbiában sztrájkmegmozdulással zárult az örömtelen óév, s kezdődött a távlattalan új esztendő. A kiutazási illeték miatt elnéptelenedtek a határátkelőhelyek. Boszniában szilveszterkor és újévkor sem hallgattak a fegyverek, Szarajevóban újabb vérfürdőre került sor - jelentette Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Szerbia legnagyobb hőerőművét ellátó szénbányászok, a fővárosi trolibuszvezetők és a vasutasok szilveszter napjára időzített sztrájkja folytán kevés híján megindult nagyméretű elégedetlenségi hullámnak Milosevicsék csak óriási erőfeszítés árán tudták elejét venni. áramszolgálatási rendszer teljes összeomlásával fenyegető bányászsztrájk utolsó pillanatban, ismeretlen ígéretekkel történt megfékezésének köszönhetően elkészülhetett minden család ünnepi vacsorája, és az új esztendőt sem kellett sötétben, hidegben várni. A mozdonyvezetők rövid időn belül immár harmadik munkabeszüntetése azonban akkora zúgolódásra adott okot, hogy a hatóság az ünnep előestéjén hoppon maradt utasok elszállítására - korábbi szokásától eltérően -mentesítő autóbuszok beállítására kényszerült. Otthon ragadtak viszont mindazok, akik külföldön szándékoztak szilveszterezni, vagy egy-két napot családi körben tölteni, nemcsak a vonatozni kívánók, de az autósok is, akik a határon értesülhettek róla, hogy a 10 német márkás illetéket nem fizethetik a helyszínen. A kiutazások száma amúgy is annyira megcsappant, hogy a horgosi és kelebiai átkelőhelyen elvétve tűnik csak fel egy-egy személygépkocsi. A letargiás lakosságot aligha rázta fel Szlobodan Milosevics ünnepi szózata, amelyben a köztársasági elnök egyfelől olyan közhelyeket emlegetett, mint „a délszláv válság igazságos megoldása”, „a nemzet történelmi, állami és nemzeti érdekei”, „más nemzetek jogainak megbecsülése”, másfelől pedig felvirágzást ígért, amiben senki sem tud hinni. Boszniában minden maradt a régiben. Az ismert frontokon újévkor ugyanúgy dúlt az ellenségeskedés, mint karácsonykor, a Brüsszelben megkötött „tűzszünet” kezdetén. Szarajevóban szilveszter napján újabb vérfürdőre került sor, amikor a belvárosban becsapódó gránátok - mint külföldi hírügynökségek jelentették - négy embert széttéptek, tucatnyit megsebesítettek. Radovan Karadzsics „a nemzetközi nézőtérnek nyújtott muzulmán ajándéknak” nevezte a tragédiát, arra utalva, hogy a bosnyákok saját polgáraikat is képesek feláldozni a szerbellenes propaganda oltárán. Karadzsics egyúttal „odamondott” Willy Claes belga külügyminiszternek, aki a szerbeket okolta a boszniai háború folytatásáért. Jean Cot, az UNPROFOR főparancsnoka bejelentette: a továbbiakban nem tűri el a békefenntartók folyamatos megalázását, szándékát azonban nem részletezte. A francia generális az AFP-nek elmondta, egyik felet sem tartja feddhetetlennek, de a szerbek célzatosan törekednek a kéksisakosok megalázására. silemp bírálja a kormányt A lengyel egyházfő a konkordátum mellett Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyház feje úgy véli, hogy a jelenlegi hatalom nem tanúsít kellő jóindulatot a Vatikánnal az elmúlt nyáron kötött konkordátum iránt. VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL A lengyel katolikus egyház első embere a PAP hírügynökségnek elmondta: 1993 nem hozott áttörést az állam és az egyház viszonyában. A szeptemberi választások után átrendeződött a lengyel politika színpada, de Glemp ,nem biztos abban, hogy eseteit gyökeresváltozást történtek.. A jobboldal súlyos választói vereségét nem érzi az egy- Zs&Udaseának,amivel - mint r mondta "riig, ipapság nem vett részt a politikai küzdelemben. Viszont a hívők közössége erkölcsi és társadalmi tekintetben gyengeségről tett tanúbizonyságot - tette hozzá. A gyengeség elsősorban abban nyilvánult meg, hogy sokan a püspöki kar felhívása ellenére sem járultak az urnákhoz. Másrészt a hívők nem voltak képesek olyan eszmei egységbe tönysörülni, amelyben nem a személyek ésa jelszavak, hanem a program lett volna a meggyőző erő.. A bíboros ezt a gyengeséget az egyház megtisztulására felszólító jelként fogja fel. Az egyházfő nem érti azt a vádat, hogy az „egyház beavatkozik a politikába”. Hogy van az, hogy egy demokratikus társadalomban, amelyben minden állampolgár joga a véleménynyilvánítás, az egyházhoz hasonló intézménynek, illetve a papnak ez nem jár ki? Milyen alkotmány tiltja ezt? - fejtegette. A bíboros szólt az óév utolsó napjaiban nagy vihart kavart konkordátum ügyéről is. Mint ismeretes, ezt 1993 júliusában a Suchocka-kormány írta alá a Vatikánnal. A Pawlak-kabinet szakértőket kért fel a dokumentum elemzésére, akik megállapították: a konkordátum legalább 16 hatályos törvénybe ütközik. Glemp úgy véli, a Vatikán és Varsó megállapodása nagy jelentőségű nemzetközi szerződés. A legelterjedtebb vallás vonatkozásában belső stabilitást nyújt, és ezáltal erősíti Lengyelország hírnevét. Glemp szerint a tömegtájékoztatás készpénzként kezeli az egyház presztízsveszteségét. Ez nem felel meg teljesen a valóságnak - hangsúlyozta, hozzátéve: a tekintélyrombolás világméretű tendenciája természetesen a katolikus egyházat is elérte. Védekezésre kényszerülnek a karabahi örmények MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A már korábban felrúgott karácsonyi-újévi tűzszünetet feledve napok óta elkeseredett harcok dúlnak Karabah körül. Az azerbajdzsán csapatoknak nem sikerült áttörést kierőszakolniuk, de az örmények egyelőre nem tudják visszaszerezni az elveszített kezdeményezést. Bakuban Gejdar Alijev azeri államfő újévi köszöntőjében a hadihelyzet „lényeges javulásáról”beszélt. Sztyepanakert és Jsereván egyaránt válaszcsapásokkal fenyegetőzik, ha Azerbajdzsán nem hagy föl a tüzérségi és gyalogségi támadásokkal. A térség másik alapvető konfliktusa, az abház-grúz szembenállás sem kímélte az újévet amúgy is spártai körülmények között ünneplő lakosságot. Tbiliszi jelentések szerint abház csapatok december 30-án este támadást intéztek a Zugdidi környékén állomásozó grúz kormányerők ellen. A Kaukázus északi részén fekvő, elvben az Oroszországi Föderációhoz tartozó, ám önmagát függetlennek nyilvánított Csecsenföldön hetek óta polgárháborús állapotok uralkodnak. Vasárnap ismét elhalasztották a „vének tanácsának”, azaz a törzsek és klánok képviselőinek gyűlését, amelynek a parlamenti választások kitűzéséről kellene döntenie. KÜLPOLITIKA Fegyveres támadások Dél-Mexikóban MTVELENTES Indián felkelő csoportok fegyveres támadást intéztek a hét végén több dél-mexikói város ellen és az ország középső vidékén. Négyet közülük elfoglaltak. A magát Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező, eddig ismeretlen csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben hadat üzent a szövetségi kormányzatnak. Az indián parasztokból álló csoport azért fogott fegyvert - állította képviselőjük egy televíziós műsorban -, hogy elérje egy átmeneti kormány létrejöttét, a politikai rendszer átalakítását, a földreform végrehajtását, illetve a városi és falusi szegények problémáinak a megoldását. Az összecsapásokban vasárnapig heten vesztették életüket. Zsirinovszkij „teljes pusztulással” fenyegette meg Németországot BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Háborúval és a teljes pusztulással fenyegette meg Németországot Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke, miután a múlt héten a német hatóságok megtagadták tőle a beutazási engedélyt. A Welt am Sonntag című lap tegnap német diplomáciai és titkosszolgálati információkra hivatkozva jelentette, hogy Zsirinovszkij a szófiai repülőtéren - miután a német konzulátus munkatársa tájékoztatta őt vízumkérelmének elutasításáról - a harmadik világháborúval és Németország teljes elpusztításával fenyegetőzött. Az OSDP elnöke üvöltve kijelentette: ha hatalomra jut, akkor nemhogy kivonja, hanem 300 ezerre növeli a Németországban állomásozó orosz csapatok számát. Az orosz katonáknak Zsirinovszkij szerint egyik feladatuk lesz a második világháborús kárpótlások behajtása, valamint a szovjet csapatok által az elmúlt 50 évben épített valamennyi épület visszaszerzése. Zsirinovszkij végül likvidálással fenyegette meg a német diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz titkosszolgálat segítségével „örökre eltünteti”. A bonni kormány határozottan visszautasította a fenyegetéseket, s a német külügyminisztérium szóvivője szerint a minősíthetetlenül viselkedő Zsirinovszkij örökre kizárta magát a tárgyalópartnerek sorából. A német hírszerzés és az alkotmányvédelem (elhárítás) szóvivői a szófiai „közjátékra” reagálva bejelentették, hogy a jövőben még tüzetesebben nyomon követik az OLDP elnökének a németországi szélsőjobboldali erőkhöz fűződő kapcsolatait. Zsirinovszkij különösen a legnagyobb német szélsőjobboldali párttal, a Gerhard Frey vezette Német Népi Unióval (DVU) ápol szoros viszonyt. Edouard Balladur az év embere Az angol pénzügyi lap, a Financial Times Edouard Balladur francia miniszterelnököt választotta az év emberének. A francia kormányfőt megelőzően Teng Hsziao-ping, még korábban James Baker, Helmut Kohl, illetve Mihail Gorbacsov részesült hasonló elismerésben. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A jelek szerint Balladur ugyanolyan népszerű külföldön, mint odahaza. Sőt nagyon valószínű, hogy a Financial Times hazai népszerűségét jutalmazta az év embere címmel. Az ugyanis jelezhet valamit, hogy a francia gazdasági recesszió közepette, a munkanélküliség rekordévében a citoyen szereti miniszterelnökét. A franciák 55 százaléka nem csupán kormányfőként elégedett Balladur tevékenységével, hanem szívesen látnák őt Mitterrand utódjaként az Élysée palotában is. Balladur sem nem szent, sem nem hős, csupán egy profi politikus, akinek ténykedését jelentős hazai és nemzetközi elismerés övezi. Több, mint egy évtizedes szocialista kormányzás után vette át Franciaország konzervatív kormányának irányítását, miközben az elnök továbbra is baloldali. A cohabitation szinte zökkenőmentes, a legnagyobb egyetértésben dolgozik együtt a szocialista elnök és a jobboldali kormányfő. S ehhez nyilván szükség van Balladur udvarias stílusára, alkalmazkodóképességére. A zökkenőmentes együttműködés annál figyelemreméltóbb, mivel Balladur nagyon is aktív. Sikerült elfogadtatnia Mitterrand-nal privatizációs programját, legyőzte a tavaly nyáron a francia frankot fenyegető európai monetáris krízist, s tevékenységét megkoronázandó befejezte a GATT-tárgyalások Uruguayi Fordulóját. Az év embere címet adományozó brit lap is elismeri, hogy Balladurnek még komoly konfliktusai lehetnek jelenlegi népszerűségéből. Pártbeli főnöke, Jacques Chirac ugyanis nehezen tűrné, ha a kormányfő elorozná előle az elnöki széket. Márpedig az egyszerű választópolgár után immár az RPR soraiban is kezd gyökeret ereszteni a nézet, hogy Balladur lenne a jobboldal legrátermettebb elnökjelöltje. Talán, kissé hamar jött a Financial Times elismerése. Francia elnökválasztás ugyanis csak másfél év múlva lesz. 1994. január 3., hétfő Szélsőjobboldali zavargások Brémában Németországban a szilveszter éjszaka sok városban szélsőjobboldali csoportok randalíroztak, külföldieket támadtak meg. A legsúlyosabb összecsapásra Brémában került sor, ahol a belvárosban mintegy 600 huligán először felborított autókból és szeméttárolókból barikádokat emelt, majd szabályos utcai harcot vívott a rendőrökkel. A csata több mint három órát tartott. Berlin Kreuzberg kerületében körülbelül hetvenen kővel dobálták meg az utcai zavargások szétoszlatására kivezényelt rendfenntartó erőket. Az alsószászországi Moisburgban mintegy húsz részeg szélsőjobboldali fiatal tömegverekedést kezdeményezett az egyik, törökök által kedvelt diszkónál. Az összecsapásban több mint heten súlyosan megsebesültek. Darmstadt közelében szélsőjobboldali fiatalok egy menekültszállást dúltak fel. A rheinland-pfalzi Speyerben újnácik egy menekülteknek szállást adó konténer lakóházat gyújtottak fel, a negyven bentlakó el tudott menekülni. D. A. Államcsínykísérlet Afganisztánban? MTI-JELENTÉS Több tucat halálos áldozata és több száz sebesültje van a Kabulban, az afgán elnök és a kormányfő hívei között két napja tartó harcoknak, amelyek mögött megfigyelők kormányellenes puccskísérletet sejtenek, s amelyekbe a bombázó légierő is beavatkozott. Gulbuddin Hekmatjar miniszterelnök csapatait immáron támogatják Dosztum tábornok afgán-üzbég fegyveresei is. Két fővárosi kórház tájékoztatása szerint 350-en megsebesültek és nyolcan meghaltak. A halálos áldozatok pontos számát azonban nehéz meghatározni, mert Kabulban az elmúlt hat hónap legkeményebb harcai alatt sem vittek minden súlyos sebesültet kórházba. Kabulban a szemben álló felek rakétákkal és tüzérséggel lőtték egymást. A jelentések szerint a fővárost füst borítja, azt követően hogy több száz rakéta, ágyúlövedék és akna hasított keresztül a légtéren. Az utcákon a kézifegyverekből leadott sorozatok is akadályozzák, hogy a sebesülteket a kórházba vigyék. Csupán néhány taxi és páncélozott jármű közlekedik. Az üzletek bezártak, csak a pékségek tartanak nyitva. A fővárosban nincs áramszolgáltatás. Rabbani elnök szóvivője elmondta: fegyveresei elfoglalták a főváros repülőterét, amit 1992 óta Dosztum alakulatai ellenőriztek. Egyelőre nem tisztázott, hogy miért szüntette be sugárzását a kabuli Rádió Afganisztán. A miniszterelnök szóvivője szerint ez annak a jele, hogy az elnök elvesztette a rádió felett eddig gyakorolt ellenőrzését. A kormányfő szóvivője elmondta: a harcokban a pakisztáni székhelyű afgán ellenzéki csoportok is részt vesznek az elnök és Ahmed Maszud védelmi miniszter erői ellen. ELSŐ amerikai-magyar biztosító rt BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! ---------. ■■ :_______|.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Dosztum tábornok Üzbég milicistái körében REUTERS-FOTÓ